Herend Város Önkormányzata Képviselő-testületének

9/2013. (V.3.) önkormányzati rendelete

az önkormányzati tulajdonú lakások bérletéről

Herend Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)-(2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 5. § (3) bekezdésében, 12. § (5) bekezdésében, 19. § (1) bekezdésében, 20. § (3) bekezdésében, 21. § (6) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 33. § (3) bekezdésében, 34. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed minden, az önkormányzat tulajdonában lévő lakásra.

II. Fejezet

Az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérbeadásának közös szabályai 

2. Bérbeadói jogok gyakorlása

2. § (1) A lakásbérletekkel kapcsolatosan a bérbeadói jogkör gyakorlója – az e rendeletben szabályozott eltérésekkel- a Képviselő-testület.

(2) A Képviselő-testület a bérbeadói jogok gyakorlását részben átruházza

a) a Humán Ügyek Bizottságára,

b) a Polgármesterre.

(3) A Képviselő-testület

a) megállapítja az önkormányzat tulajdonában álló és e rendelet hatályba lépését követően az önkormányzat tulajdonába kerülő lakások bérbeadási jogcímét,

b) dönt a lakások bérbeadásának feltételeiről,

c) dönt a szolgálati jellegű lakások bérbeadásáról, kijelöli a bérlőt,

d) megállapítja, és évente felülvizsgálja a lakbérek mértékét,

e) hozzájárul a bérlőtársi jogviszony létesítéséhez,

f) befogadáshoz hozzájárulást ad.

(4) A Humán Ügyek Bizottsága

a) javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a (3) bekezdésben meghatározott döntések meghozatalára,

b) a szociális bérlakások esetében lefolytatja a pályázati eljárást, kijelöli a bérlőt.

(5) A Polgármester

a) a Képviselő-testület nevében megköti a lakásbérleti szerződéseket,

b) jogosult a lakásbérleti szerződés felmondására az e rendeletben meghatározott esetekben.

Szerkesztés...

3. A bérlakások bérbeadási jogcímei

3. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokat az alábbi jogcímek szerint hasznosítja:

a) szociális bérlakás,

b) szolgálati jellegű lakás,

c) belügyi rendelkezésű lakás.

(2) Az önkormányzat a tulajdonát képező bérlakásokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás e rendelet 1. mellékletét képezi.

4. A lakásbérlet létrejötte

4. § (1) A lakásbérleti szerződés azzal a nagykorú természetes személlyel köthető, aki e rendelet 3. § (1) bekezdésében felsorolt jogcímek alapján önkormányzati bérlakásra jogosult.  (2) Önálló bérlet esetén bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha ehhez a bérbeadó hozzájárul, kivéve „a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 4. § (4) bekezdésében” foglalt esetben.

(3) Az esetlegesen megüresedett társbérleti lakrészt elsősorban a lakásban maradó társbérlő részére kell bérletre felajánlani, amennyiben a bérlőtárs munkahellyel és állandó jövedelemmel rendelkezik.

(4) A bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

5. A felek jogai és kötelezettségei

5. § (1) A felek jogaira és kötelezettségeire az Ltv. vonatkozó szabályai az irányadók azzal, hogy ahol az Ltv. a felek megállapodására utal, annak tartalmát a bérbeadó a törvény és e rendelet keretei között állapítja meg.

(2) A bérlő az ingatlanon átalakítási, korszerűsítési munkákat csak a képviselőtestület előzetes írásbeli engedélye alapján végezhet.

(3) Az átalakítási és korszerűsítéséi munkálatok elvégzésére a bérbeadó és bérlő írásban megállapodást köt.

(4) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák:

a) megjelölését,

b) várható időtartamát,

c) költségeit, azok megfizetésének feltételeit, módját, megtérítésének mértékét, valamint azt, hogy a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a bérlő köteles megkérni.

(5) A bérbeadó –a bérlő kérésére - csak a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges mértéket meg nem haladó költségek megfizetését vállalja.

(6) A bérbeadó és bérlő megállapodhatnak abban is, hogy a lakás átalakításával, korszerűsítésével felmerült költségeknek – megállapodás szerint – a maximum 50 %-át a bérbeadó lakbérbe való beszámítással egyenlíti ki.

(7) A bérleti díj mértékét nem érinti a bérlő által végzett munkák eredményeként bekövetkezett komfortfokozat-változás, de a bérlő sem követelheti hasznos beruházásainak megtérítését a bérleti jogviszony megszűnésekor.

6. § Ha az épületben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása, vagy mulasztása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.

7. § A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését a bérlő előzetes írásbeli értesítése és a bérlő szükségtelen háborítása nélkül évi egy alkalommal ellenőrzi.

8. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy a kiköltözést megelőző 30 napon belül a költségeket a bérbeadónak megelőlegezi. A szerződésben rögzíteni kell, hogy a bérbeadó a munkálatok elvégzését követő 15 napon belül a bérlővel elszámol.

6. Befogadás szabályai

9. § (1) A bérlő az Ltv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyeken kívül más személyt csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A bérlő kérelmére a bérbeadó köteles a bérlő élettársa, az élettárs gyermeke (mostohagyermeke, nevelt gyermek, örökbefogadott gyermek) befogadásához hozzájárulni, abban az esetben, ha a bérlő és élettársa nyilatkoznak a közöttük lévő élettársi jogviszony fennállásáról.

7.  A bérlakás, vagy annak egy részének albérletbe adása, a lakáscsere

10. § A bérlő a lakást, annak egy részét, sem lakás céljára, sem nem lakás céljára bérbe nem adhatja.

11. § Az önkormányzati tulajdonú bérlakás bérleti joga a bérbeadó hozzájárulásával és kizárólag másik önkormányzati tulajdonú bérlakás bérleti jogára cserélhető el.

Szerkesztés...

III. Fejezet

A lakásbérlet megszűnése

8.  A lakásbérleti szerződés megszűnése

12. § (1) A lakásbérleti szerződés megszűnésére az Ltv. rendelkezései e rendeletben meghatározott eltérésekkel irányadók.

(2) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén az önkormányzatot elhelyezési kötelezettség nem terheli, térítési díjat nem fizet.

(3) A szociális bérlakásra vonatkozó szerződés abban az esetben is felmondható, ha a bérlő vagyoni, jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett változás miatt szociális elhelyezésre már nem jogosult.

(4) A szociális bérlakás esetén felmondható továbbá a bérleti szerződés, ha a bérlő 3 havi lakbérfizetéssel elmarad, vagy 2 havi közüzemi díjtartozása van.

(5) A bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.

9. Lakáshasználati díj

13. § (1) A lakást jogcím nélkül használó személy, amennyiben a bérbeadót elhelyezési kötelezettség nem terheli, lakáshasználati díjat köteles fizetni. A használati díj az első két hónapban Ltv. 20. § (1) bekezdésében megállapított összegű.

(2) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított kettő hónap elteltével a használati díj az egyébként fizetendő bérleti díj kétszerese.

Szerkesztés...

IV. Fejezet

Lakbér

10. A lakbér megfizetése

14. § (1) A bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni. A különszolgáltatások – víz – és csatorna, gáz, villany, szemétszállítás, lakásbiztosítás, kábel TV, közös költség stb. - igénybevételére a bérlő közvetlenül köt szerződést a szolgáltatókkal.

(2) A lakbér, vagy az önkormányzat által közvetlenül nyújtott szolgáltatás késedelmes teljesítés esetén a bérlő a hátralék után a mindenkori jegybanki alapkamat mértékének megfelelő késedelmi kamatot köteles fizetni.

11. A lakbér mértéke

15. § (1) A lakbér mértékét az Önkormányzat Képviselő-testülete határozza meg, és azt e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) A lakbér mértékét minden évben egy alkalommal felül kell vizsgálni, úgy, hogy a változás mértéke

- a szociális bérlakások esetében a nem haladhatja meg az előző évi fogyasztói árindex mértékét.

Szerkesztés...

V. Fejezet

A szociális elhelyezést biztosító bérlakásokra vonatkozó szabályok

12. Pályázati eljárás

16. § (1) A szociális bérlakások bérbeadása pályázat útján történik.

(2) Az (1) bekezdésében meghatározott pályázat kiírása és elbírálása a Humán Ügyek Bizottsága hatáskörébe tartozik. A pályázatot a bérlakás megüresedésétől számított 30 napon belül ki kell írni.

(3) A pályázatot e rendelet 3. mellékletében található formanyomtatványon kell benyújtani a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán zárt, feladót nem tartalmazó borítékban. A pályázathoz csatolni kell

a) az együttköltözők jövedelemigazolását

b) a pályázó e rendeletben meghatározott szociális és vagyoni helyzetére vonatkozó adatait.

(4) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) pályázati jogosultság feltételeit

b) a bérbeadásra meghirdetett lakás címét, komfortfokozatát, alapterületét, műszaki jellemzőit, szobaszámát,

c) a bérleti jogviszony időtartamát,

d) a lakbér mértékét,

e) a pályázat benyújtásának módját és határidejét,

f) a pályázatok elbírálásának rendjét és határidejét,

g) az eredmény ismertetésének módját és határidejét.

13. Pályázati jogosultság feltételei

17. § (1) Önkormányzati lakás szociális jelleggel annak a nagykorú személynek adható bérbe:

a) aki legalább egy éve állandó herendi lakos,

b) akinek és a vele közös háztartásban élőknek a „szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 4. § (1) bekezdés b) pontjában” meghatározott jelentősebb vagyona nincs,

c) ő és a vele közös háztartásban élők nem rendelkeznek bérlakással, személyi tulajdonú lakással, nyaralóval illetve üdülővel,

d) az együttköltözők egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ^[1]240%-át.

(2) A havi jövedelem számítása szempontjából az Sztv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

18. § A 37.m2 nagyságú 1 szobás szociális bérlakásba maximum 4 fős család költözhet.

14. A pályázatok elbírálásának rendje

19. § (1) A pályázatok elbírálásáról a Humán Ügyek Bizottsága a pályázati határidő lejáratától számított 30 napon belül dönt.

(2) A pályázatok elbírálásának eredményéről a pályázókat a döntéstől számított 15 napon belül írásban értesíti.

20. § A pályázatok elbírálásánál a következő sorrendben élveznek előnyt a pályázók:

a) első helyen: lakásnak nem minősülő helyen tartózkodik, albérletben lakik és kiskorú gyermek ellátásáról gondoskodik,

b) második helyen: szociális intézményben él és kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik,

c) harmadik helyen: műszakilag elavult lakásban vagy egészségre ártalmas körülmények között él.

15. Lakásbérletre vonatkozó különös szabályok

21. § (1) A szociális bérlakásra a bérleti szerződés kizárólag határozott időre köthető, melynek maximális időtartama 3 év. A bérleti szerződést egy ízben, legfeljebb kettő évvel a Humán Ügyek Bizottsága meghosszabbíthatja, amennyiben a bérlő a 17. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek továbbra is megfelel.

Szerkesztés...

VI. Fejezet

A szolgálati jellegű lakások bérbeadására vonatkozó szabályok

16. Önkormányzati lakások bérbeadás szolgálati jelleggel

22. § (1) Az önkormányzati lakások közül szolgálati jelleggel kell bérbe adni az Ltv. hatálybalépésekor szolgálati bérlakásnak minősülő önkormányzati lakásokat.

(2) Az Ltv. hatálybalépésekor szolgálati bérlakásnak minősülő önkormányzati lakás a munkáltató javaslatára, annak a személynek adható bérbe, aki, illetve a vele együtt költöző közeli hozzátartozója Herend városban nem rendelkezik lakással, tevékenysége (alkalmazása) városi közérdeket szolgál, és önkormányzat intézményénél közalkalmazotti, vagy a Polgármesteri Hivatalával közszolgálati jogviszonyban áll.

(3) Önkormányzati lakás szolgálati jelleggel csak meghatározott időre, de legfeljebb a közszolgálati, vagy közalkalmazotti jogviszony fennállásának időtartamára adható bérbe.

(4) Ha a közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony azért szűnik meg, mert a bérlő nyugdíjra jogosulttá vált, a bérlő, legfeljebb a jelenlegi lakásának megfelelő másik lakás bérletére tarthat igényt; feltéve, hogy nincs beköltözhető másik lakása.

(5) Az önkormányzati lakás bérbeadása iránti kérelmet a Polgármesterhez kell benyújtani.

(6) A benyújtott kérelmek elbírálásánál a munkáltató véleményét ki kell kérni.

Szerkesztés...

VII. Fejezet

17. Személyes adatok kezelése

23. § Az önkormányzati bérlakások igénylőinek természetes személyazonosító és egyéb személyes adatairól az önkormányzat nyilvántartást vezet – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben - foglalt szabályok szerint.

Szerkesztés...

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

24. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Herend Város Önkormányzatának a lakások bérletéről szóló 10/2001.(V.23.) önkormányzati rendelete.

Vajai László sk.                                                              Dr. Jáger György sk.

                                     polgármester                                                                         jegyző

Szerkesztés...