1. § A rendelet hatálya kiterjed minden, az önkormányzat tulajdonában lévő lakásra.

2. § (1) A lakásbérletekkel kapcsolatosan a bérbeadói jogkör gyakorlója – az e rendeletben szabályozott eltérésekkel- a Képviselő-testület.

(2) A Képviselő-testület a bérbeadói jogok gyakorlását részben átruházza:

(3) A Képviselő-testület

(4) A Humán Ügyek Bizottsága

(5) A Polgármester

3. § (1)² Az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokat az alábbi jogcímek szerint hasznosítja:

(2) Az önkormányzat a tulajdonát képező bérlakásokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás e rendelet 1. mellékletét képezi.

4. § (1) A lakásbérleti szerződés azzal a nagykorú természetes személlyel köthető, aki e rendelet 3. § (1) bekezdésében felsorolt jogcímek alapján önkormányzati bérlakásra jogosult.

(2) Önálló bérlet esetén bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha ehhez a bérbeadó hozzájárul, kivéve „a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 4. § (4) bekezdésében” foglalt esetben.

(3) Az esetlegesen megüresedett társbérleti lakrészt elsősorban a lakásban maradó társbérlő részére kell bérletre felajánlani, amennyiben a bérlőtárs munkahellyel és állandó jövedelemmel rendelkezik.

(4) A bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

5. § (1) A felek jogaira és kötelezettségeire az Ltv. vonatkozó szabályai az irányadók azzal, hogy ahol az Ltv. a felek megállapodására utal, annak tartalmát a bérbeadó a törvény és e rendelet keretei között állapítja meg.

(2) A bérlő az ingatlanon átalakítási, korszerűsítési munkákat csak a képviselőtestület előzetes írásbeli engedélye alapján végezhet.

(3) Az átalakítási és korszerűsítéséi munkálatok elvégzésére a bérbeadó és bérlő írásban megállapodást köt.

(4) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendő munkák:

(5) A bérbeadó –a bérlő kérésére - csak a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tételéhez szükséges mértéket meg nem haladó költségek megfizetését vállalja.

(6) A bérbeadó és bérlő megállapodhatnak abban is, hogy a lakás átalakításával, korszerűsítésével felmerült költségeknek – megállapodás szerint – a maximum 50 %-át a bérbeadó lakbérbe való beszámítással egyenlíti ki.

(7) A bérleti díj mértékét nem érinti a bérlő által végzett munkák eredményeként bekövetkezett komfortfokozat-változás, de a bérlő sem követelheti hasznos beruházásainak megtérítését a bérleti jogviszony megszűnésekor.

6. § Ha az épületben a bérlő vagy a vele együttlakó személyek magatartása, vagy mulasztása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.

7. § A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését a bérlő előzetes írásbeli értesítése és a bérlő szükségtelen háborítása nélkül évi egy alkalommal ellenőrzi.

8. § (1) A bérbeadó és a bérlő írásban megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnésekor a lakást és a lakásberendezéseket a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthető meg, ha a bérlő vállalja, hogy a kiköltözést megelőző 30 napon belül a költségeket a bérbeadónak megelőlegezi. A szerződésben rögzíteni kell, hogy a bérbeadó a munkálatok elvégzését követő 15 napon belül a bérlővel elszámol.

9. § (1) A bérlő az Ltv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyeken kívül más személyt csak a bérbeadó hozzájárulásával fogadhat be.

(2) A bérlő kérelmére a bérbeadó köteles a bérlő élettársa, az élettárs gyermeke (mostohagyermeke, nevelt gyermek, örökbefogadott gyermek) befogadásához hozzájárulni, abban az esetben, ha a bérlő és élettársa nyilatkoznak a közöttük lévő élettársi jogviszony fennállásáról.

10. § A bérlő a lakást, annak egy részét, sem lakás céljára, sem nem lakás céljára bérbe nem adhatja.

11. § Az önkormányzati tulajdonú bérlakás bérleti joga a bérbeadó hozzájárulásával és kizárólag másik önkormányzati tulajdonú bérlakás bérleti jogára cserélhető el.

12. §³ (1) A lakásbérleti szerződés megszűnésére az Ltv. rendelkezései e rendeletben meghatározott eltérésekkel irányadók.

(2) A határozatlan idejű lakásbérleti jogviszony – kivéve a piaci alapon történt bérbeadást – közös megegyezéssel történő megszüntetéséről akkor lehet megállapodni, ha a bérlő kisebb alapterületű, vagy kevesebb szobaszámú másik lakás bérbeadását és pénzbeli térítés megfizetését kéri.

(3) Az (2) bekezdés esetén pénzbeli térítésként a bérbeadandó és a lakásbérleti jogviszony megszüntetésével érintett lakás beköltözhető forgalmi értéke különbségének 10%-a fizethető ki.

(4) Ha a bérlő a lakásbérleti jogviszonyt – kivéve a piaci alapon történt bérbeadást - úgy kívánja megszüntetni, hogy csak pénzbeli térítést kér, pénzbeli térítésként a szóban forgó lakás beköltözhető forgalmi értékének legfeljebb 5%-a fizethető ki.

(5) Ha a bérlő a lakásbérleti jogviszonyt a bérleti szerződés megkötését követő 25 éven belül kívánja megszüntetni, pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.

(6) Határozott idejű, vagy feltétel bekövetkezéséig kötött bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén az Önkormányzat cserelakás és/vagy pénzbeli térítés biztosítását nem vállalja.

(7) Abban az esetben, ha a bérbeadó azt tapasztalja, hogy a bérlő más részére engedte át a lakás bérleti jogát, az Ltv. 24. § (1) bekezdés b. ) pontja szerinti rendkívüli felmondással élhet.

(8) A határozatlan idejű lakásbérleti jogviszony bérbeadó részéről történő felmondása esetén bérbeadó köteles a bérlő részére beköltözhető és megfelelő cserelakást felajánlani.

(9) A bérleti szerződés a bérbeadó részéről felmondható, amennyiben a bérlő 3 havi lakbérfizetéssel elmarad, vagy 2 havi közüzemi díjtartozása van.

(10) A szociális bérlakásra vonatkozó szerződés abban az esetben is felmondható, ha a bérlő vagyoni, jövedelmi viszonyaiban bekövetkezett változás miatt szociális elhelyezésre már nem jogosult.

13. § (1) A lakást jogcím nélkül használó személy, amennyiben a bérbeadót elhelyezési kötelezettség nem terheli, lakáshasználati díjat köteles fizetni. A használati díj az első két hónapban Ltv. 20. § (1) bekezdésében megállapított összegű.

(2) A jogcím nélküli használat kezdetétől számított kettő hónap elteltével a használati díj az egyébként fizetendő bérleti díj kétszerese.

14. § (1) A bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles megfizetni. A különszolgáltatások – víz – és csatorna, gáz, villany, szemétszállítás, lakásbiztosítás, kábel TV, közös költség stb. - igénybevételére a bérlő közvetlenül köt szerződést a szolgáltatókkal.

(2) A lakbér, vagy az önkormányzat által közvetlenül nyújtott szolgáltatás késedelmes teljesítés esetén a bérlő a hátralék után a mindenkori jegybanki alapkamat mértékének megfelelő késedelmi kamatot köteles fizetni.

15. § (1)⁴ A lakbér mértékét az Önkormányzat Képviselő-testülete határozza meg

(2)⁵ A szolgálati jellegű lakás bérleti díját költségelven kell fizetni, kivéve amennyiben a szolgálati lakást jogosult bérlő hiányában piaci alapon adja bérbe az Önkormányzat.

16. § (1) A szociális bérlakások bérbeadása pályázat útján történik.

(2) Az (1) bekezdésében meghatározott pályázat kiírása és elbírálása a Humán Ügyek Bizottsága hatáskörébe tartozik. A pályázatot a bérlakás megüresedésétől számított 30 napon belül ki kell írni.

(3) A pályázatot e rendelet 3. mellékletében található formanyomtatványon kell benyújtani a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán zárt, feladót nem tartalmazó borítékban. A pályázathoz csatolni kell

(4) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

17. § (1) Önkormányzati lakás szociális jelleggel annak a nagykorú személynek adható bérbe:

(2) A havi jövedelem számítása szempontjából az Sztv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

18. § A 37m2 nagyságú 1 szobás szociális bérlakásba maximum 4 fős család költözhet.

19. § (1) A pályázatok elbírálásáról a Humán Ügyek Bizottsága a pályázati határidő lejáratától számított 30 napon belül dönt.

(2) A pályázatok elbírálásának eredményéről a pályázókat a döntéstől számított 15 napon belül írásban értesíti.

20. § A pályázatok elbírálásánál a következő sorrendben élveznek előnyt a pályázók:

21. § (1) A szociális bérlakásra a bérleti szerződés kizárólag határozott időre köthető, melynek maximális időtartama 3 év. A bérleti szerződést egy ízben, legfeljebb kettő évvel a Humán Ügyek Bizottsága meghosszabbíthatja, amennyiben a bérlő a 17. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek továbbra is megfelel.

(2)⁷ A Humán Ügyek Bizottsága elemi kár, katasztrófa, szociális krízishelyzet esetén jogosult - pályázati eljárás lefolytatása nélkül - szociális bérlakást átmeneti jelleggel legfeljebb fél évre a károsult vagy krízishelyzetben lévő nagykorú személynek bérbe adni.

22. § (1) Az önkormányzati lakások közül szolgálati jelleggel kell bérbe adni az Ltv. hatálybalépésekor szolgálati bérlakásnak minősülő önkormányzati lakásokat.

(2)⁹ Az Ltv. hatálybalépésekor szolgálati bérlakásnak minősülő önkormányzati lakás a munkáltató javaslatára, annak a személynek adható bérbe, aki, illetve a vele együtt költöző közeli hozzátartozója Herend városban nem rendelkezik lakással, tevékenysége (alkalmazása) városi közérdeket szolgál, és/vagy önkormányzat intézményénél közalkalmazotti, vagy a Polgármesteri Hivatalával közszolgálati jogviszonyban áll.

(3)¹⁰ Önkormányzati lakás szolgálati jelleggel csak meghatározott időre, de legfeljebb a közérdekű feladat ellátását szolgáló és/vagy közszolgálati, vagy közalkalmazotti jogviszony fennállásának időtartamára adható bérbe.

(4)¹¹ Ha a közérdekű feladat ellátását szolgáló jogviszony, közszolgálati jogviszony, közalkalmazotti jogviszony azért szűnik meg, mert a bérlő nyugdíjra jogosulttá vált, a bérlő, legfeljebb a jelenlegi lakásának megfelelő másik lakás bérletére tarthat igényt; feltéve, hogy nincs beköltözhető másik lakása.

(5) Az önkormányzati lakás bérbeadása iránti kérelmet a Polgármesterhez kell benyújtani.

(6) A benyújtott kérelmek elbírálásánál a munkáltató véleményét ki kell kérni.

22/A. §¹² (1) A szolgálati jellegű lakás jogosult bérlő hiányában piaci alapon is bérbe adható.

(2) A piaci alapú bérbeadás feltétele a pályázati eljárás lefolytatása.

(3) A pályázat kiírására a polgármester jogosult.

(4) A pályázatot a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján 15 napra ki kell függeszteni, és az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

(5) Piaci alapon bérbe adható lakásra pályázhat az a

(6) A pályázónak lehetővé kell tenni, hogy a lakást előre meghatározott időpontban megtekintse.

(7) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

(8) A pályázatot e rendelet 4. számú mellékletében meghatározott – a pályázónak ingyenesen rendelkezésére bocsátott – nyomtatványon kell benyújtani.

23. §¹⁴ (1) Az Ltv. 68. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a szociális intézményből elbocsátott személynek, ha a lakásbérleti jogviszonyról az intézménybe utaláskor pénzbeli térítés nélkül mondott le, megfelelő és beköltözhető lakást kell bérbe adni.

(2) Ha a szociális intézménybe utaláskor a bérlő a lakásbérleti jogviszonyról pénzbeli térítés ellenében mondott le a bérbeadó javára, a szociális intézményből történő elbocsátásakor csak akkor tarthat igényt megfelelő és beköltözhető lakás bérbeadására, ha a részére kifizetett pénzbeli térítést és annak a kifizetéstől számított — a Ptk szerint a pénztartozásokra megállapított — kamatait a bérleti szerződés megkötése előtt visszafizeti.

(3) A Polgármester pályáztatási eljárás lefolytatása nélkül a krízishelyzetbe került személy(ek) részére átmeneti lakhatás biztosítására – maximum 6 hónap időtartamra szóló – bérleti szerződést köthet, amely egy esetben, legfeljebb 3 hónappal meghosszabbítható.

24. §¹⁶ (1) Az Ltv. alapján elővásárlási joggal érintett lakás értékesítése az elővásárlási joggal rendelkező részére történik.

(2) A lakás vételárának meghatározása a Képviselő- testület hatáskörébe tartozik. A lakás vételárának meghatározása a lakás értékesítését megelőző legfeljebb hat hónapnál nem régebbi, forgalmi értékbecslő által készített forgalmi értékbecslés alapján történik.

(3) Az elővásárlási jog jogosultja a lakás vételárának 95 % mértékének megfelelő összegért vásárolhatja meg a lakást, ha a teljes vételárat a szerződés megkötésével egyidejűleg, de legfeljebb a szerződés megkötését követő három hónapon belül megfizeti.

(4) Amennyiben az elővásárlási jog jogosultja a lakás vételárának megfizetésére részletfizetési kedvezményt kér - ami nem lehet hosszabb 15 évnél - az így megállapított, a kedvezményekkel csökkentett vételár (a továbbiakban: vételár) 20 %-át köteles egy összegben vételárelőlegként a szerződés megkötésekor befizetni. A felek a szerződésben a vételár 20% mértékénél nagyobb vételárelőlegben is megállapodhatnak.

(5) Ha az elővásárlási jog jogosultja a (4) bekezdésben meghatározott vételárelőleg felett fennmaradó vételárrészt 3 év alatt visszafizeti, a részletfizetés kamatmentes. Amennyiben 3 évnél hosszabb idő alatt fizeti vissza a fennmaradó vételárrészt, úgy a kamat mértéke – teljes futamidőre - a szerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamat.

25. §¹⁷ (1) Az elővásárlásra jogosult részére a polgármester a Képviselő- testületnek az ingatlan értékesítésére kijelölő döntését követő 15 napon belül köteles megküldeni az eladásra vonatkozó ajánlatot. Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

(2) Az (1) bekezdésben részletezett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség ideje az ajánlat kézhezvételét követő 30 nap.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott vételi ajánlatot közöltnek kell tekinteni amennyiben azt az Önkormányzat az elővásárlási jog jogosultjával postai úton vagy az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerint vagy az önkormányzat kézbesítője útján közli.

26. §¹⁸ (1) Az Ltv. szerint elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati bérlakás esetében a beköltözhető forgalmi érték a versenytárgyaláson történő értékesítés során meghirdetett kiinduló vételár. A kiinduló vételár azonos a lakás értékesítését megelőző legfeljebb hat hónapnál nem régebbi, forgalmi értékbecslő által készített forgalmi értékbecslésben meghatározott forgalmi értékkel.

(2) Az Ltv. szerint elővásárlási joggal nem érintett önkormányzati bérlakás eladását a Képviselő- testület a helyben szokásos módon 30 napos határidővel meghirdeti, a jelentkezőket előjegyzi és az eladásra versenytárgyalást tűz ki. A versenytárgyaláson legmagasabb összegű árajánlattevő jogosult a lakás megvásárlására. Az elővásárlási joggal nem érintett lakások elidegenítése esetében a vevőnek egy összegben kell a vételárat megfizetni, kedvezmény nem illeti meg.

27. § Az önkormányzati bérlakások igénylőinek természetes személyazonosító és egyéb személyes adatairól az önkormányzat nyilvántartást vezet – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben - foglalt szabályok szerint.

28. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.