Herend Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdés, a 26. §-ában, a 45. §-ában, a 48. § (4) bekezdésében, a 130. § (4) bekezdés g) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében és a 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Ellátások formái és az eljáró hatóságok

1. § A jogosult részére – az e rendeletben meghatározott feltételek szerint -

a.) települési támogatás formájában nyújtott ellátás:

aa) lakásfenntartási támogatás,

ab) gyógyszertámogatás,

ac) temetési támogatás,

ad) rendkívüli települési támogatás;

b) egyéb szociális ellátások keretében nyújtott ellátás:

ba) gyermekétkeztetési kedvezmény,

bb) beiskolázási segély.

2. §  (1) A képviselő-testület

a) a települési támogatás formájában nyújtott ellátások közül a temetési támogatás, rendkívüli települési támogatás megállapításával,

b) az egyéb szociális ellátások keretében nyújtott ellátások megállapításával,

c) az önkormányzat hatáskörébe tartozó szociális ellátások vonatkozásában a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésével

kapcsolatos hatáskört a Humán Ügyek Bizottságára ruházza át.

(2) A képviselő-testület

a) a köztemetés elrendelésével, a megtérítési kötelezettség alóli mentesítéssel,

b) a lakásfenntartási támogatás és gyógyszertámogatás megállapításával,

c) a rendkívüli települési támogatás megállapításával - amennyiben a kérelmező létfenntartását veszélyeztető körülmény áll fenn - kapcsolatos hatáskört a Polgármesterre ruházza át.

(3) A 2. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a polgármester hatáskörében eljárva maximum 10.000,- Ft/fő/év összegben állapíthat meg települési támogatást.

2. Eljárási rendelkezések

3. § (1) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások iránti kérelmet az e célra rendszeresített, az egyes ellátásoknál külön megjelölt, a rendelet mellékletét képező formanyomtatványon kell előterjeszteni a Herendi Polgármesteri Hivatalban (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) postai úton vagy személyesen. Az eljárás - indokolt esetben – hivatalból is indítható.

(2) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező köteles – az igényelt támogatástól függően- a családjában, háztartásában élő személyek adataira, vagyoni és jövedelmi viszonyaira vonatkozó nyilatkozatokat, igazolásokat becsatolni. Köteles továbbá a kérelem nyomtatványon felsorolt igazolásokat – illetve ezek hivatalból történő beszerzéséhez szükséges hozzájárulásokat-  mellékelni.

(3) A jövedelem számításánál irányadó időszak, az igazolás módja, valamit a jövedelem számítása tekintetében az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(4) A vagyon fogalmát és értékét az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontja alapján kell figyelembe venni.

^[1](5) A rendeletben szabályozott szociális ellátásra való jogosultság elbírálása során az igénylők szociális, vagyoni helyzetének vizsgálata érdekében szükség esetén környezettanulmányt kell készíteni. A környezettanulmány készítésére a család-és gyermekjóléti szolgálat és a védőnő is felkérhető.

(6) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátások természetbeni és pénzbeli formában is nyújthatók, az eljáró hatóság döntése alapján.

4. § ^[2](1)  A lakásfenntartási támogatás, a gyógyszertámogatás, a gyermekétkeztetési kedvezmény havi rendszerességgel nyújtott ellátások, míg a temetési támogatás, rendkívüli települési támogatás és a beiskolázási segély eseti formában nyújtott ellátások az e rendeletben szabályozottak szerint.”

(2) A rendszeres ellátások havi együttes összege személyenként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(3) A rendszeres ellátásokat utólag minden hónap 5. napjáig, az eseti ellátásokat a megállapítást követő 15 napon belül kell folyósítani.

(4) A pénzbeli ellátások folyósítása lakossági folyószámlára történő utalással, postai úton, vagy házi pénztárból történő kifizetéssel, a természetbeni formában megállapított támogatás a közüzemi gazdasági társaságokhoz, gyermekétkeztetést biztosító intézményekhez történő utalással történik.

(5) A kérelmezőt a havi rendszerességgel folyósított szociális ellátás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(6) A jogosultság az ellátás folyósításának időtartama alatt szűnik meg, a megszűnés hónapjára a támogatás teljes összegét kell folyósítani.

^[3](7) Meg kell szüntetni a lakásfenntartási támogatás és gyógyszertámogatás folyósítását a jogosult halála, valamint a lakcímváltozása esetén. Továbbá meg kell szüntetni a lakásfenntartási támogatást, ha a jogosult a támogatással érintett ingatlanból kiköltözik.

^[4](8) A lakásfenntartási támogatásban és a gyógyszertámogatásban részesülő személy halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élt házastárs vagy élettárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben veheti fel a halál hónapját követő hónap utolsó napjáig.

5. § (1) Az e rendeletben megállapított ellátásra való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelmet a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnése hónapjában is be lehet nyújtani. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

(2) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell

a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére,

b) természetbeni nyújtott szociális ellátás esetén a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére.

^[5](3) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett szociális ellátás megtérítésére való kötelezés esetén engedélyezhető:

a) részletfizetés, ha a kötelezett családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át, egyedül élő vagy egyedülálló kötelezett havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át,

b) csökkentés (maximum a kamattal együtt számított tartozás 50%-ának erejéig), ha a kötelezett családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő vagy egyedülálló kötelezett havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át,

c) elengedés, ha a kötelezett családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő vagy egyedülálló kötelezett havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.

3. Értelmező rendelkezések

6. § (1) A rendelet alkalmazásában időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd a kérelmező, ha

1. legalább két hónapos közüzemi díj tartozása van,
2. közgyógyellátásra nem jogosult és a gyógyszerköltségét nem képes kifizetni,
3. nyugdíjazása folyamatban van, de ellátásban nem részesül,
4. egyéb igazolt rendkívüli kiadása keletkezett,
5. gyermeke iskoláztatása, étkeztetése nem megfelelő,
6. lakhatásának elvesztése, közüzemi szolgáltatás megszűnése áll fenn,
7. gyermeke betegsége, kezelése miatt váratlan kiadásai merülnek fel

(2) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül különösen,

1. a hosszabb ideig történő kórházi gyógykezelés, tartós betegség, baleset miatti jelentős jövedelem kiesés,
2. elemi kár, baleset, bűncselekmény miatti anyagi kár,
3. közeli hozzátartozó halálesete miatti rendkívüli kiadás.

II. Fejezet

Települési támogatások

1. Lakásfenntartási támogatás

7. § (1) Lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy,

a) aki a kérelemben megjelölt lakásban bejelentett lakcímmel rendelkezik, abban életvitelszerűen lakik, és annak tulajdonosa, bérlője, jogcím nélküli használója, és

b) akinek a háztartásában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg

ba) egyszemélyes háztartás esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 250 %-át,

bb) kétszemélyes háztartás esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 220 %-át,

bc) többszemélyes háztartás esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 170 %-át, és

c) akinek háztartása egyik tagjának sincs vagyona.

(2) A támogatás havi összege 4.500,- Ft.

(3) A támogatást elsősorban természetbeni formában a közüzemi szolgáltatónak való közvetlen ki fizetéssel kell megállapítani.

(4) A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.

8. § (1) A lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás részeit.

(3) A lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(4) ^[6]

^[7](5) A lakásfenntartási támogatás iránti kérelem során lakás fenntartási költségként a kérelmező vagy a lakás tulajdonosa nevére szóló villamos energia, gáz, fűtőanyag, víz és csatorna, hulladékszállítás díja, albérleti díj, közös költség vehető figyelembe.

2. Gyógyszertámogatás

9. § (1) Gyógyszertámogatás állapítható meg annak a személynek, akinek a vényköteles havi rendszeres gyógyszerköltsége legalább 4.000,- Ft, és az egy főre eső jövedelem nem haladja meg

a) családban élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át,

b) egyedül élő, vagy egyedülálló esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át.

(2) A gyógyszertámogatás összege havi 4.000,- Ft.

(3) A gyógyszertámogatást egy évre kell megállapítani.

(4) Gyógyszertámogatásra nem jogosult az, aki közgyógyellátásra jogosult

(5) A gyógyszertámogatásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(6) A gyógyszerköltséget a 3. melléklet szerinti formanyomtatványon igazolja le a háziorvos.

3. Temetési támogatás

10. § (1) Temetési támogatás állapítható meg annak a személynek

a) aki meghalt – Ptk. szerinti- hozzátartozója eltemettetéséről gondoskodott, és

b) családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetében 350 %-át, és

c) akinek családja egyik tagjának sincs vagyona.

^[8](2) A temetési támogatás összege a koporsós temetés esetében 25.000,- Ft, hamvasztásos temetés esetében 20.000,- Ft.

(3) Nem jogosult temetési támogatásra, aki az eltemettetésre – ellenszolgáltatás fejében- szerződésben vállalt kötelezettséget.

(4) A temetési támogatás összegét, vagy a kérelem elutasításának tényét az arról szóló határozat számával együtt a temetési számlára rá kell vezetni és a számlát a a kérelmező részére vissza kell adni.

(5) A temetési támogatás iránti kérelmet az elhalálozás napjától számított 90 napos, jogvesztő határidőn belül kell benyújtani a 4. melléklet szerinti formanyomtatványon.

4. Rendkívüli települési támogatás

11. § (1) Rendkívüli települési támogatás állapítható meg annak a személynek,

a) akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-át,

b) egyedül élő vagy egyedülálló kérelmező esetén a 250 %-át.

(2) A rendkívüli települési támogatás eseti jelleggel, családonként egy évben legfeljebb négy alkalommal állapítható meg, feltéve, hogy az előző támogatás megállapítása óta 60 nap eltelt.

(3) A rendkívüli települési támogatás összege - a (4) bekezdésben szabályozott esetek kivételével – családonként nem haladhatja meg évente 30.000,- Ft-ot. 

(4) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet fennállása esetén jövedelemhatártól függetlenül rendkívüli települési támogatás adható kérelemre, vagy hivatalból évi egy alkalommal a rendelet 6. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben maximum 20.000.-Ft, a b) és c) pontja szerinti esetben maximum 50.000,- Ft értékben.

(5) A rendkívüli települési támogatás természetben is nyújtható: étkezés,- és térítési díj átvállalásával, élelmiszerellátás, tüzelősegély formájában, illetve közüzemi díj szolgáltató részére történő közvetlen átutalásával.

(6)^[9]

(7) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet az 5. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

III. fejezet

Egyéb szociális ellátások

5. Gyermekétkeztetési kedvezmény

12. § ^[10](1) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának kifizetéséhez adott tanév időtartamára a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő gyermek gyermekétkeztetési kedvezményre jogosult. a) ha a gyermek családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg

aa) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, a kedvezmény mértéke 50 %,

ab) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160%-át, a kedvezmény mértéke 25 %,

b) ha a gyermeket egyedülálló szülő neveli a gyermek családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem nem haladja meg

ba) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160%-át, a kedvezmény mértéke 50 %,

bb) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180%-át, a kedvezmény mértéke 25 %.

(2)^[11]

^[12](3) Az (1) bekezdés szerinti gyermekétkeztetési kedvezmény iránti kérelmet lehetőleg a tanév megkezdése előtt 15 nappal, de év közben folyamatosan is be lehet nyújtani. A tanév megkezdése után benyújtott kérelem esetén a jogosultság a döntés meghozatalát követő hónap 1. napjától kezdődik.

(4) Az önkormányzat által működtetett gyermekétkeztetést biztosító intézményekben kéthavonta tájékoztatást adnak a megállapított kedvezményekről az önkormányzati támogatás elszámolására és a bevételi kiesés ellentételezésére a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája részére.

(5) A nem önkormányzat által működtetett gyermekétkeztetést biztosító intézménybe beíratott jogosult részére megállapított kedvezmény, az arról szóló határozat kiküldésével egyidejűleg kerül havonta folyósításra, a gyermekétkeztetést biztosító intézmény számlájára történő utalással számla ellenében.

(6) A gyermekétkeztetési kedvezményre való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

^[13](7) Meg kell szüntetni a gyermekétkeztetési kedvezményt,

a) ha a gyermek a Gyvt. 21/B. (1) bekezdése alapján az intézményi gyermekétkeztetés ingyenes igénybevételére szerez jogosultságot,

b) ha a gyermek nem veszi igénybe az intézményi gyermekétkeztetést.”

^[14](8) Ha a jogosult gyermek jogosultság időszaka alatt oktatási intézményt vált, jogosultsága az új intézményben változatlanul fennáll.

6. Beiskolázási segély

13. § ^[15](1) Beiskolázási segély állapítható meg annak a családnak, ahol a gyermek általános, középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, és a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180%-át, egyedülálló szülő (törvényes képviselő) esetén a 200 %-át.

^[16](2) A beiskolázási segély összege tanévenként 5.000,- Ft/gyermek.

 (3) A beiskolázási segély összege tanévenként 5.000,- Ft.

(4) A kérelmet a tankönyv vagy iskolaszer számlák becsatolásával együtt adott tanévben augusztus 31. napjáig kell benyújtani a 7. melléklet szerinti formanyomtatványon.

IV. fejezet

7. Köztemetés

14. § (1) Köztemetés elrendelése esetén az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól annak ötven százaléka erejéig mentesíthető a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén.

(2) Különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül, amennyiben az eltemettetésre köteles személynek a családjában számított egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át és a fizetésre kötelezett, illetve családja nem rendelkezik olyan értékű forgalomképes vagyonnal, amelyből a köztemetés költsége kiegyenlíthető (ide értve a hagyatéki vagyont is).

(3) A köztemetés költségének legfeljebb húsz havi egyenlő részletekben történő megtérítése engedélyezhető, amennyiben annak egy összegben történő megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

15. § (1) A rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Herend Város Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól szóló 22/2013. (XII. 27.) önkormányzati rendelete.

               Jánszky Lajos László                                                        Dr. Jáger György

                                   polgármester                                                                         jegyző