Herend Város Önkormányzata Képviselő-testülete az önkormányzati rendszer évei alatt központi jogszabályi felhatalmazás alapján, illetve eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva az ellátandó feladatköröknek megfelelően számos rendeletet alkotott.

E rendeletek körébe tartoznak az önkormányzat éves költségvetési és zárszámadási rendeletei, illetve a költségvetési rendeleteket módosító rendeletek.

A jelen rendeletalkotás célja a hatályos rendeletek technikai deregulációs szempontú felülvizsgálata a megalkotott zárszámadási rendeletek tekintetében. Ez a dereguláció az Alaptörvényben deklarált jogállamiság lényeges elemét képező jogbiztonság követelményének fokozottabb érvényesülését is szolgálja azzal, hogy a még hatályos, ám már nem hatályosuló, végrehajtott önkormányzati rendeleteket hatályon kívül helyezi.

Ennek megfelelően e rendelet érdemi hatályon kívül helyezést nem tartalmaz.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) több helyütt szabályozza az önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezését, melynek az idevonatkozó rendelkezései az alábbiak:

A Jat. 12. §-a szerint:

„12. § (1) A módosító rendelkezés és hatályon kívül helyező rendelkezés a hatálybalépéssel, vagy ha a módosító, illetve a hatályon kívül helyező rendelkezés a módosítást, illetve hatályon kívül helyezést meghatározott időponthoz vagy jövőbeli feltételhez köti, ennek az időpontnak vagy jövőbeli feltételnek a bekövetkezésével végrehajtottá válik.

(2) A jogszabály (1) bekezdés szerint végrehajtottá vált rendelkezése a végrehajtottá válást követő napon hatályát veszti.”

A Jat. 13. § (2) bekezdése szerint:

„13. § (2) Ha a jogszabály minden rendelkezése végrehajtottá vált, rendelkezni kell annak hatályon kívül helyezéséről.”

A Jat. 22. §-a szerint:

„22. § (1) A jogalkalmazás és az utólagos hatásvizsgálat tapasztalatait is figyelembe véve a Kormány tagja gondoskodik arról, hogy a tárgykört érintő új jogi szabályozás vagy módosítás megalkotása során, ennek hiányában e célból kiadott jogszabály keretében

a) az elavult, szükségtelenné vált,

b) a jogrendszer egységébe nem illeszkedő,

c) a szabályozási cél sérelme nélkül egyszerűsíthető, a jogszabály címzettjei számára gyorsabb, kevésbé költséges eljárásokat eredményező szabályozással felváltható,

d) a normatív tartalom nélküli, tartalmilag kiüresedett vagy egyébként alkalmazhatatlan, vagy

e) az indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű szabályozást megvalósító,

a feladatkörébe tartozó jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezésére, illetve megfelelő módosítására kerüljön sor.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálat lefolytatásáról az általa alkotott rendelet esetén a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az önálló szabályozó szerv vezetője, az önkormányzati rendelet esetén a jegyző gondoskodik.”

Az önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezése tehát történhet az erre vonatkozó kifejezett rendelkezéssel, vagy automatizmus útján, azonban az automatizmus csak akkor következik be, ha a jogszabály kizárólag módosító rendelkezést, hatályon kívül helyező rendelkezést, eltérő szöveggel való hatálybalépést kimondó, illetve hatályba nem lépést kimondó rendelkezést tartalmazott, amelyek hatályba lépésükkel végrehajtottá váltak és egyben hatályukat vesztették, és már csak a jogszabály tartalmilag kiüresedett váza maradt.

Fentiek értelmében a költségvetési rendeletet módosító rendeleteknél megvalósulhat, hogy a hatálybalépésüket követően mintegy automatikusan a hatályukat vesztik, azonban a költségvetési és zárszámadási alaprendeleteket végrehajtottá válásuk után kifejezett rendelkezéssel kell hatályon kívül helyezni.

Az alaprendeletek esetén az önkormányzati rendelet tartalmának figyelembevételével kell meghatározni, hogy az mikor válik teljesen végrehajtottá, és ezáltal mikor lehet azt hatályon kívül helyezni.

Fentiek alapján szükséges a jelenlegi hatályon kívül helyező önkormányzati rendelet megalkotása.

A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Hatályba lépő rendelkezéseket tartalmazza.