„A Öskü Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja meg szervezeti és működési rendjéről.:”^[1]

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Öskü Község Önkormányzata.

(2) Az önkormányzat székhelye, pontos címe: 8191 Öskü Szabadság tér 1.

    (3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet:Öskü  Község Önkormányzatának képviselő-testülete.

(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Öskü község közigazgatási területe.

2. § Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

3. § Az önkormányzat képviselő-testülete a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

4. § Az önkormányzatnak hivatalos időszaki kiadványa az „ Ösküi Hírek”.

5. § A települési képviselők száma a polgármesterrel együtt 7 fő. A képviselők aktuális névjegyzékét a jegyző az önkormányzat hirdetőtáblájára függeszti ki, a rendelethez  1. függelékként van csatolva

II. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre

6. §^[2] Az Öskü község önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.

7. §^[3] Az önkormányzat a következő önként vállalt feladatokat látja el”

a)^[4]

b) ^[5]

c) méltányossági ápolási díj megállapítása, folyósítása

d) közgyógyellátás (méltányos)

e) átmeneti segély megállapítása, folyósítása kölcsön formájában

f) Bursa Hungarica Felsőoktatási Ösztöndíj pályázat

    g)^[6]

h) gyermekétkeztetési kedvezmény megállapítása, folyósítása

i) községi nagyrendezvények, fesztiválok szervezése, lebonyolítása

j) kiemelt művészeti együttesek támogatása

    k) sporttámogatások nyújtása(sportegyesületek költségvetési támogatása,)

    l)lakosság önszerveződő közösségei (társadalmi szervezetek, egyesületek, civil     szervező-   

      dések, ifjúsági szervezetek) tevékenységének segítése, támogatása

    m )^[7]

8. § (1)^[8] Az önkormányzat a kötelező és az önként vállalt feladatai ellátása, koordinálása, valamint fejlesztése érdekében együttműködik

a) Várpalotai Kistérséggel,

b) Veszprém Megyei Önkormányzattal,

c) Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatával

d) Hajmáskér Község Önkormányzatával

e) Sóly Község Önkormányzatával

f) Tés é Község Önkormányzatával

g) Jásd Község Önkormányzatával

h) Litér Község Önkormányzatával

(2) Az együttműködés keretében az e rendelet 8. § 1) bekezdésében meghatározott szervek esetében a polgármester köteles a folyamatos és rendszeres kapcsolattartással összefüggő feladatokat ellátni, valamint az együttműködésről legalább évenként tájékoztatni a képviselő-testületet.

(3) Együttműködik, kapcsolatot tart fenn:

            a) Martos  község Önkormányzatával (Szlovák Köztársaság)

            b)Tema (Trans-European Municipality Association, Önkormányzatok Szövetsége Európában, Nemzetközi kistérségi társulás)  társulás tagjaival

• Várpalota régió (Magyarország
• Koroska régió (Szlovénia)
• Lavanttal régió (Ausztria, Wolfsberg)
• Terre Piceno (Olaszország, Porto San Giorgio)

9. § A jegyző rendszeresen köteles a képviselő-testületet tájékoztatni a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő változásokról.

10. § ^[9]A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.

11. §  ^[10]Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.

b) a képviselő-testület hatáskörébe utalt választás és kinevezés alkalmával az alapilletmény meghatározása,

c) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,

A képviselő-testület működése

1. A képviselő-testület üléseinek száma

12. § A képviselő-testület rendes ülést és szükség szerint rendkívüli ülést tart.

13. § (1) Évente legalább 10 alkalommal kell rendes ülést tartani.

(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott féléves munkaterv tartalmazza. A munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(3) A munkatervet a tárgy időszakot megelőző hónap  ülésére a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.

(4) A munkaterv tartalmazza

a) az ülések időpontját,

b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,

c) az előterjesztő megnevezését,

d) az előterjesztésben közreműködőket,

e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,

f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.

14. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni

a)^[11] az Mötv. 44 § - ban meghatározott esetben

b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.

2. A képviselő-testületi ülések összehívása

15. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti.

(2) Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester látja el az (1) bekezdés szerinti feladatokat.

(3) A polgármesteri és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester tartós akadályoztatása esetében a pénzügyi és településfejlesztési bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

(4) A képviselő-testület ülését – főszabályként – az önkormányzat székhelyére kell összehívni.

(5) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

16. § A képviselő-testület rendes üléseit a munkatervnek megfelelő időpontra kell összehívni.

17. § (1) A képviselő-testület rendkívüli üléseit az ülés összehívására jogosult személy hívja össze.

(2) A képviselő-testület eseti határozatot hoz a rendkívüli ülés megtartásáról.

18. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.

(2) A meghívónak tartalmaznia kell

a) az ülés helyét,

b) az ülés időpontját,

c) a tervezett napirendeket,

d) a napirendek előadóit,

e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.

(3) A meghívóhoz mellékelni kell az előterjesztéseket.

(4) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.

(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

a) a képviselőknek,

b) a jegyzőnek,

c) a napirendhez kapcsolódóan tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek,

d) a bizottságok nem képviselő tagjainak,

e) a nem állandó meghívottaknak

ea) az előterjesztőknek és

eb) akiket az ülés összehívója megjelöl.

6) ^[12]A18.§. (5) bekezdés e) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.”

19. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b) elektronikus levélben (e-mailben),

c) egyéb szóbeli meghívással.

(3) A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását.

20. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(2) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan

a) a jegyzőt,

b) a bizottságok nem képviselő tagját,

c) az illetékes országgyűlési képviselőt,

e) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.

(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

a) az önkormányzat intézményének vezetőjét, vagy azt,

b) akit egy-egy napirendi pont tárgyalására hívtak meg.

21. § A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás formái

a) a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára,

 b) az önkormányzat honlapján történő közléssel.

3. A képviselő-testület ülésének vezetése

22. § A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok

a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,

b)^[13]

c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,

d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése

e) napirendenként

ea) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

eb) a vita összefoglalása,

ec) az indítványok szavazásra való feltevése,

ed) a határozati javaslatok szavaztatása,

ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

f) a rend fenntartása,

g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

j) az ülés bezárása,

k) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.

23. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 4 fő jelen van.

(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni.

24. §^[14]

25. § (1) ^[15]Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, a javasolt napirendi pontok törlésére.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

26. § (1) A képviselő-testület ülése az ülésen tárgyalt napirendek alapján nyilvános vagy zárt.

(2) A képviselő-testület határozat hozatala nélkül – egyszerű szótöbbséggel – hozzászólási jogot ad a képviselő-testület ülésén megjelent személynek. A döntésében  2 percben határozza meg a hozzászólás maximális időtartamát.

(3) Hozzászólási jogot nem lehet adni azokban az esetekben, melyeknél zárt ülést lehet elrendelni. A hozzászólási jog feltétele, hogy az érintett személy a hozzászólási jog megadása előtt a képviselő-testület ülését viselkedésével ne zavarja. A hozzászólási jog megvonásra kerül, ha az érintett személy nem tartja be a számára megadott időkeretet.

(4) ^[16]A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

 (5)^[17] A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

(6)^[18] A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.

27. § (1) A napirendi pont tárgyalását megelőzően szóbeli kiegészítésre van lehetőség. Ennek megtételére az előterjesztő és a tárgy szerint illetékes bizottság elnöke jogosult.

(2) A szóbeli kiegészítés során nem lehet megismételni az írásbeli előterjesztést, annak az előterjesztéshez képest új információkat kell tartalmaznia.

28. § (1) A napirendi ponttal kapcsolatban az előterjesztőhöz a képviselőnek és a meghívottnak joga van kérdést intézni.

(2) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre.

29. § Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként a módosító, majd az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra.

30. § A szavazás előtt a jegyzőnek joga van törvényességi észrevételt tenni.

31. § Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.

32. § ^[19] (1) Minősített többség, azaz a megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4. képviselő) egybehangzó szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ban meghatározott ügyekben hozott döntések esetében.

(2) Az önkormányzat nem él az Mötv. 50. § - ban rögzített azon lehetőséggel, hogy a jelen szervezeti és működési szabályzatban saját hatáskörben további, minősített többséget igénylő ügyeket határozzon meg.”

33. § (1)^[20] A képviselő testület döntéseit a Mötv  48.§ (1) –(3) bekezdéseiben foglaltak szerint hozza

 (2) A képviselő-testület a jelenlévő képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást rendel el.

(3) A név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít, és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) a névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő a nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

34. § (1) A titkos szavazásról a képviselő-testület esetenként dönt.

(2) A titkos szavazás lebonyolításáról az esetenként megválasztott 3 fős szavazás lebonyolítását végző munkacsoport gondoskodik.

(3) A titkos szavazás eredményéről a 3 fős munkacsoport külön jegyzőkönyvet készít. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

35. § Az e rendelet 27–34. §-ában foglaltak a képviselő-testület bizottságára is vonatkoznak.

36. § (1) A képviselőnek joga van az Ötv. 19. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal írásban élni.

(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.

(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt 10 nappal írásban kell benyújtani.

(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.

(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.

37. § (1) Előterjesztésnek minősül:

a) a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató,
b) beszámoló,
c) rendelet-tervezet az indoklással,
d) a határozati javaslat az indoklással.

(2) A képviselő-testület ülésére írásos előterjesztést kell benyújtani.

(3) Kivételes esetben lehetőség van szóbeli előterjesztésre is, ha azt a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határozathozatal nélkül elfogadta. Az ülés napján vagy az ülésen a képviselők rendelkezésére bocsátott írásos előterjesztést szóbeli előterjesztésként kell kezelni.

(4) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni.

(5) Írásos előterjesztés nélkül nem lehet tárgyalni a rendeletalkotással összefüggő napirendet.

38. § (1) Az előterjesztések lehetséges tartalmi elemei

a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,

b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések, azok végrehajtásával kapcsolatos információk,

c) a téma ismertetése,

d) a jogszabályi háttér bemutatása,

e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,

f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek ismertetése,

g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt hatás bemutatása,

h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,

i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,

j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó tartalmi elemeket.

(3) A költségvetési koncepció elfogadásának részletes szabályai

a) a költségvetési koncepciót a bizottsági véleményekkel együtt kell beterjeszteni,

b) a költségvetési koncepciót akkor kell beterjeszteni a képviselő-testület elé, ha a pénzügyi bizottság írásbeli véleményével a koncepciót a képviselő-testületi ülés elé benyújtásra alkalmasnak minősítette,

39. § (1) Az írásos előterjesztéseket a jegyzőnek jogszerűségi szempontból meg kell vizsgálnia.

(2) A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.

(3) Az írásos előterjesztés oldalterjedelmét indokolt esetben a polgármester legfeljebb 20 gépelt oldalra korlátozza.

(4) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az e rendelet 37–38. §-ában, valamint a 39. § (1)–(3) bekezdésében előírt követelményeknek.

40. § (1) A határozati javaslat az írásos vagy a szóbeli előterjesztésben vagy a polgármester által a vita összefoglalása után megfogalmazott javaslat.

(2) A határozati javaslat részei

a) a határozat szövege,

b) a végrehajtást igénylő döntéseknél

ba) a határozat végrehajtásáért felelős személyek neve,

bb) a határozat végrehajtásának időpontja.

41. § (1) A képviselő-testület döntései

a) a határozat,

b) a rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

a) a napirend meghatározásáról,

b) az ügyrendi kérdésekről,

c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.

42. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(2) A képviselő-testület hatósági határozataira – az Ötv.-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

43. § A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A határozatok jelölése a következő formában történik:

Öskü Község Önkormányzat képviselő-testületének

...../..... (..... .....) Ökt. határozata a .................................................................................... -ról.

44. § A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról. a)A határozat-nyilvántartás tartalmazza:
aa) a határozatok sorszámát, sorszám szerint növekvő sorrendben
ab) határozathozatal időpontját,
ac) határozat tárgyát

ad) a határozatok határidő nyilvántartását
b)A határozatokról betűrendes nyilvántartást is vezetni kell

45. § (1) Rendelet alkotását az Ötv. 16. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a képviselő, a tárgy szerint illetékes bizottság, a jegyző, vagy az alpolgármester írásban kezdeményezi a polgármesternél. A polgármesternek joga van a rendelet alkotási javaslatát testületi ülésen szóban is előterjeszteni.

(2) A képviselő-testület határozattal dönt arról, hogy a rendelettervezet megtárgyalása egyfordulós vagy kétfordulós.

(3) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(4) A rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes köztisztviselőit, valamint külső szakértőt.

(5) A rendelet helyben szokásos kihirdetésének módjai

a) kötelező jelleggel az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,

b) nem kötelező jelleggel

ba) könyvtárban, művelődési házban történő kihelyezés,

bb) Ösküi Hírekben történő felhívás közzététele,

bc) település honlapján való közzététel.

(6) A költségvetési rendelet elfogadásának részletes szabályai

a) a költségvetési rendelet-tervezetet át kell adni az érintett bizottságok részére,

b) a rendelet-tervezetet a bizottsági véleményekkel együtt kell beterjeszteni,

c) a költségvetési rendelet-tervezetet akkor kell beterjeszteni a képviselő-testület elé, ha a pénzügyi bizottság írásbeli véleményével a tervezetet a képviselő-testületi ülés elé benyújtásra alkalmasnak minősítette,

46. § (1) A képviselő-testület rendeleteit a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A rendeletek sorszáma mellett fel kell tüntetni a rendelet kihirdetésének időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).

A rendeletek jelölése a következő formában történik:

Öskü Község Önkormányzat képviselő-testületének

...../..... (..... .....) önkormányzati rendelete

a ...........................................-ról.

(2) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek nyilvántartásáról.

A rendelet-nyilvántartás formái

a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével,

b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben,

c) rendeletek betűrendes nyilvántartása.

(3) A képviselő-testület rendszeresen vizsgálja az önkormányzati rendeletek hatályosságát, törvény módosítás esetén jelzi a képviselő testület felé a módosítás szükségességét.

(4)Átfogó felülvizsgálatot két évente köteles végezni.

(5) A jegyző gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.

4. A jegyzőkönyv

47. § (1) Zárt ülés jegyzőkönyve esetében rögzíteni kell azt, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.

(2) A tárgyalt napirendi pontoknál fel kell tüntetni

a) a napirend tárgyát,

b) az előterjesztőt vagy előterjesztőket,

c) az előadókat,

d) a hozzászólókat.

(3) A tárgyalt napirendeknél legalább a tanácskozás lényegét jegyzőkönyvbe kell foglalni. A képviselő-testület valamely tagja kérésére a jegyző köteles a képviselő által elmondottakat szó szerint a jegyzőkönyvbe rögzíteni.

48. § (1) A képviselő-testület a döntéseit a polgármester által megfogalmazott javaslatról való szavazással hozza. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, hányan tartózkodtak.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a képviselő-testület által hozott döntést. Határozat és rövidebb rendelet esetében a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként.

(3) A jegyzőkönyvet 3 példányban kell készíteni

a) egy példányt a jegyző kezel (ez az irattári példány),

b)^[21] egy példányt meg kell küldeni a Kormányhivatalnak,

c) egy példány a képviselő-testületi példány, mely a polgármester részére kerül átadásra.

(4) A jegyzőkönyvhöz a) b) pontban megjelölt példányához csatolni kell

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) az írásos előterjesztéseket,

d) a jegyzőkönyv szövegében nem szereplő rendeletet, vagy

e) a képviselők kérése alapján

ea) a képviselői indítványokat,

eb) a képviselői hozzászólásokat,

ec) a képviselői interpellációkat.

49. § (1)^[22]

(2)^[23] Mötv 53.§. (3) bekezdésében meghatározott betekinthetőségi jog biztosításáról a jegyzőnek kell gondoskodnia. A jegyzőkönyvek anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.

(3) A képviselő-testület jegyzőkönyveinek naptári évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülések jegyzőkönyveit beköttetni nem szabad.

IV. Fejezet

A települési képviselő

50. § A települési képviselő eskütételének megszervezése a jegyző feladata.

51. § A települési képviselő – az Ötv. 19. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározottakon túl – köteles

a) kapcsolatot tartani a választókkal, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

b) előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

52. § A települési képviselők járandóságait az önkormányzat képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg.

V. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

53. § A képviselő-testület feladatainak eredményesebb ellátása érdekében bizottságokat hoz létre.

54. § A képviselő-testület bizottságai

a) a pénzügyi bizottság és település fejlesztési bizottságot, amely ellátja a a vagyonnyilatkozat nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat is

b) Humán Feladatok Bizottsága

55. § (1) ^[24]Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság tagjainak száma 5 fő, melyből 3 fő a képviselő testület tagja

(2) ^[25] A pénzügyi bizottság feladat és hatásköre az Mötv. 120. §-ában foglaltakon kívül

a) a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 9. § (2) bekezdése szerinti kivizsgálás,

b) a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 3. § (4) bekezdése szerinti javaslat kidolgozása és benyújtása a képviselő-testület elé,

c) A vagyonnyilatkozat nyilvántartó és ellenőrző feladatkörében

ca) a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 10/A. § (3) bekezdésében foglalt vagyonnyilatkozat nyilvántartás és ellenőrzés,

d) A pénzügyi feladatkörében a pénzügyi bizottság által benyújtandó előterjesztések: 

       beszámoló az átruházott hatáskörben hozott döntésekről

e)^[26]

f)^[27]

 (4) A pénzügyi bizottságra átruházott hatáskörök a 11/2001.(VIII.31) önkormányzati rendelet 11§. (3), (4) bezdésében meghatározott vagyongazdálkodási feladatok

(5) A pénzügyi bizottság ülésén tanácskozási jog illeti meg

a) a napirend előadóját

b) képviselő testület tagját

6) A pénzügyi és település fejlesztési bizottság feladatai:

b) Községgazdálkodási feladatok pénzügyi koordinálása

c) Intézményi felújítási feladatok pénzügyi koordinálása

d) Településfejlesztési feladatok pénzügyi koordinálása

e)^[28]

ea)^[29] javaslat tételi jog illeti meg Mötv  13§ (1) bekezdés 1.,2.,5., 9., 11., 19. és 21 pontokban  felsorolt feladatok vonatkozásában

     eb) ellenőrzési jog illeti meg

• önkormányzat gazdálkodása
• helyi közutak fenntartása állapotának vizsgálata
• vízrendezés és vízelvezetés feladatainak megoldása

    ec) beszámoltatás jogot gyakorol

• községgazdálkodási feladatok ellátása felett
• település tisztasági  szolgáltatások felett

56. §. (1) A Humán Feladatok Bizottság 5 tagból áll, melyből 3 tag önkormányzati képviselő testületi tag. Feladatai

(2) A bizottság feladatai

a)^[30] az államháztartás működési rendjéről szóló a 368/2011.(XII.31) Korm. rendelet 26.§ (2) bekezdése szerinti bizottsági vélemény kialakítása a költségvetési koncepcióban az oktatási, kulturális, szociális- és gyermekvédelmi területen tervezett bevételek és kiadások nagyságáról, teljesíthetőségéről,

b) Egészségügyi, környezet-egészségügyi, egészség-kultúrával kapcsolatos feladatok; az éves Egészségterv tervezetének kidolgozása, végrehajtásának koordinálása

c) Ifjúságvédelem, bűnmegelőzéssel kapcsolatos feladatok

d) Közoktatással kapcsolatos feladatok

e) Kulturális feladatok; az éves Rendezvényterv tervezetének kidolgozása, végrehajtásának koordinálása

f) Sporttal kapcsolatos feladatok

g) ^[31]javaslat tételi jog illeti meg Mötv  13§ (1) bekezdés 4.,6.,7., 8., 10., és 15. pontokban  felsorolt feladatok vonatkozásában

(3) A Humán Feladatok Bizottságra átruházott hatáskörök

a)^[32]

b)^[33]

c)^[34]

d)az átmeneti segély,

e) rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

f)^[35] Dönt letelepedési támogatás nyújtásáról

A bizottságokra vonatkozó közös szabályok

57. § A bizottságok mellérendeltségi viszonyban állnak egymással.

58. § (1) A bizottság szükség szerint ülésezik.

(2) A bizottsági üléseket a bizottsági elnök hívja össze. A bizottsági elnök akadályoztatása és a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a korelnök hívja össze.

(3) Az üléseket a bizottság elnöke vezeti.

Amennyiben az ülést más hívta össze, úgy az összehívó köteles az ülést vezetni.

(4) A bizottság ülése nyilvános vagy zárt. A zárt ülésre vonatkozó szabályok a képviselő-testületi zárt ülésekre vonatkozó szabályokkal egyeznek meg.

(5) A bizottság a döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza.

59. § (1) ^[36]A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.

 A jegyzőkönyvet az ülést követő 15 napon belül a jegyző köteles megküldeni az illetékes Kormányhivatalnak.

(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el, koordinátor ügyintéző útján

(3) A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet.

(4) A bizottság évenként beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnökének kell gondoskodnia.

(5) A bizottság működésének részletes e rendeletben nem szabályozott részleteiről ügyrendet készít.

VI. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a jegyző

5. A polgármester

60. § (1) A polgármester főállású munkaviszony keretében látja el feladatát.

(2) A polgármester illetményének emelését – a pénzügyi és településfejlesztési bizottság javaslatára– a képviselő-testület állapítja meg.

61. § (1) A polgármesternek joga van e tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával lemondani, amelyet az alpolgármesternek, ennek hiányában a képviselő-testület összehívására, vezetésére kijelölt – a pénzügyi és településfejlesztési bizottság elnökének  juttatja el.

(2) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásban foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, vagy az (1) bekezdésben meghatározott személynek.

62. § (1) ^[37]A polgármester ” a Mötv  63§ -68 §-okban meghatározott feladatokon túli további feladatai

a) segíti a képviselő-testület tagjainak testületi és bizottsági munkáját,

b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos feladatait,

c) képviseli az önkormányzatot,

d) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb szervezetekkel,

e) fogadóórát tart,

f) nyilatkozik a sajtónak.

(2) A polgármester képviselő-testület átruházott hatáskörében:

a) dönt az önkormányzati kötelezettségvállalást nem igénylő pályázatok be  nyújtásáról

b) dönt az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről

c) dönt az átmeneti szociális segély kölcsön formájában történő megállapításáról

d) dönt a temetési segély megállapításáról

e) megállapítja a méltányossági ápolási díjat

f) visszaköveteli a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett pénzbeli és természetbeni szociális és gyermekvédelmi ellátást, vagy személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén annak pénzegyenértéket, indokolt esetben gyermekvédelmi ellátás esetén méltányosságból elengedheti, csökkentheti, szociális ellátás esetén méltányosságból elengedheti, csökkentheti vagy részletekben, fizettetheti meg a visszakövetelt ellátást vagy pénz egyenérték, illetve kamat összegét.

g) dönt Öskü Község címere használatának engedélyezéséről

h) Gondoskodik az ideiglenes elhelyezésről, ha a lakás elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisül, illetőleg az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el

i) kötelezheti útépítési érdekeltségi hozzájárulás fizetésére – ha az útépítési együttműködésben az érdekeltek több mint 2/3-a részt vesz – az abban részt nem vevő, de a közút használatában érdekelt természetes és jogi személyt, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságot a résztvevők által vállalt anyagi hozzájárulás mértékéig – önkormányzati rendeletben meghatározott módon

j)  tulajdonosi jogkörben hozzájárul az országos közúthoz nem csatlakozó helyi utak, a helyi utak részét képező járdák, valamint a helyi kerékpárutak és gyalogutak  területén vonalas létesítmények építéséhez, korszerűsítéséhez, forgalomba helyezéséhez és megszüntetéséhez

k) közterületen ideiglenes árusítóhely üzemeltetéséhez

l) hozzájárul a közérdek mértékét meghaladó, a meder szabályozását és a partok védelmét szolgáló létesítmények fenntartásával kapcsolatos feladatok elvégzéséhez

m) dönt mezőgazdasági rendeltetésű ingatlanok haszonbérbe adásáról, és a   haszonbérleti jogviszonnyal kapcsolatos nyilatkozatok megtételéről

n) az Önkormányzat javára jelzáloggal, vagy elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt ingatlan vonatkozásában a jelzálog, illetve elidegenítési és terhelési tilalom jogosultját megillető jogokat gyakorolja

o) A képviselő-testület tulajdonosi jogok körébe kötelezi az ingatlan tulajdonosát a gondozatlan járda tisztántartására, hótól vagy jégtől való megtisztítására, portalanítására, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolítására a köztisztasággal összefüggő tevékenységekről szóló 27/2009. (VI.29.) önkormányzati rendelet. alapján, amennyiben az ingatlan tulajdonosa a rendeletben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget

p) dönt a közterület használatának engedélyezéséről a közterületek használatáról, továbbá a közterületeken és beépítetlen önkormányzati tulajdonú földrészleteken a fák védelméről

r) ^[38]dönt a köztemetés önkormányzati költségviseléséről

s) rászorulók részére szociális étkeztetés biztosításáról

(3) A polgármester fogadóórája:

szerdán 8.00 – 10.00

(4) A polgármester külön utasításban, saját hatáskörben szabályozza a polgármesteri feladat- és hatáskör tekintetében a kiadmányozás rendjét.

6. Az alpolgármester

63. § (1)^[39]

(2) Az alpolgármester az általa ellátott feladatokról legalább havonta, vagy szükség szerint beszámol a polgármesternek.

(3) A képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester fogadóórája:

kedd 14.00 – 16-00 óra

7. A jegyző

64. §  (1) ^[40]A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2)^[41] A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai

a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,

c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.

e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,

f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,

g) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,

h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.”

64/A § ^[42]A 64. § (2) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.

Az alkalmazható kihirdetési módok:

a) kötelező jelleggel az önkormányzati hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezés,

b) nem kötelező jelleggel

ba) könyvtárban, művelődési házban történő kihelyezés,

bb) helyi sajtóban való közzététel,

bc) az önkormányzat honlapján való közzététel.

(2) A 64. § (2) bekezdés e)-f) pontokban meghatározott határozat-nyilvántartás formái

a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,

b) a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben,

c) a határozatok betűrendes nyilvántartása,

d) a határozatok határidő nyilvántartása.

(3) A 64. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott rendelet-nyilvántartás formái

a) rendelet-nyilvántartás sorszám szerint, a rendelet tárgyának megjelölésével, valamint a rendeletet módosító rendeletekre való hivatkozással,

b) rendeletek sorszám szerint, növekvő sorrendben,

c) rendeletek betűrendes nyilvántartása.

64/B. ^[43]§ (1) A jegyző kinevezése a 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal olyan köztisztviselőjét bízza meg, aki a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelel. Ha a Közös Önkormányzati Hivatalban ilyen köztisztviselő nincs, akkor más önkormányzat Polgármesteri Hivatalának, vagy Közös Önkormányzati Hivatalának jegyzőjét bízza meg.

64/C.§ ^[44]Az aljegyzőre vonatkozó szabályokat az Mötv. 82. § (5) bekezdése határozza meg.

VII. Fejezet

Az Ösküi Közös Önkormányzati Hivatal^[45]

65. § ^[46](1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Ösküi Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.

VIII. Fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok,

a közmeghallgatás

66. § (1) ^[47]Általános közmeghallgatást kell tartani az Mötv 54.§-ában foglaltak szerint.

(2) ^[48]Az (1) bekezdésben meghatározottakon túl rendkívüli közmeghallgatást kell tartani az alábbi tárgykörökben, kérdésekben

helyi adó bevezetése,

 (3) Általános közmeghallgatást és rendkívüli közmeghallgatást egyszerre is lehet tartani.

(4) A meghirdetés során meg kell határozni a közmeghallgatás napirendjét.

(5) A közmeghallgatás kihirdetésére a képviselő-testület rendes ülésének összehívására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

67. § A közmeghallgatás olyan fórum, ahol az állampolgároknak és a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek joga van közérdekű kérdést felvetni, és javaslatot tenni.

68. § A közmeghallgatást a polgármester vezeti. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

69. § (1) A képviselő-testület az alábbiak szerint határozza meg azokat a fórumokat, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják

a) ^[49]falugyűlés,

 (2) A képviselő-testület megbízottja révén legalább 1 fővel részt vesz az (1) bekezdésben meghatározott fórumokon.

(3) A fórumon résztvevő képviselő a fórumok állásfoglalásáról és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a képviselő-testületet a soron, következő ülésén tájékoztatni köteles.

IX. Fejezet

Együttműködés az önszerveződő közösségekkel

70. § ^[50]Tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület ülésén az alábbi önszerveződő közösségek képviselőit

a feladat körüket érintő előterjesztések vonatkozásában.

71. § A képviselő-testület az önszerveződő közösségekkel

a) együttműködik, részükre a tevékenységüket napirendek tárgyalása során ülésein  tanácskozási jogot biztosít,

b) képviselteti magát az önszerveződő közösségek rendezvényein

X. Fejezet

A képviselő-testület gazdasági programja

72. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

XI. Fejezet

Vagyonnyilatkozat

73. § (1) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja is vagyonnyilatkozat-tételre köteles.

(2) A vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi és Településfejlesztési bizottság,bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.

(3) A bizottság a vagyonnyilatkozatok nyilvántartására és ellenőrzésére vonatkozóan az ügyrendjében részletes belső szabályokat állapít meg.

XII. Fejezet

Záró rendelkezések

74. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

(2)^[51] Szabályzat mellékletei :

1. melléklete az Önkormányzathoz tartozó költségvetési szervek

2. melléklete Öskü Község Önkormányzata által használt kormányzati funkciók

(3) ^[52]Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 8/2010(X.13) ;3/2010.III.26) 16/2007(IX.27) Ör 2/2007(II.22) Ör 13/2003(X.30) önkormányzati rendeletekkel módosított 4/2003(III.20) rendelete

Öskü 2011. február 10.

                  Gyapay Zoltán                                                                Szabó Zsuzsanna

                    polgármester                                                                           jegyző