Öskü Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. kapott felhatalmazása alapján, és a Magyarországi Önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§(1) bekezdésében  8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja, alapelvei

1. § (1) A rendelet célja, hogy a Képviselő-testület eleget tegyen az 1993. évi III. törvény (továbbiakban Sztv.) által előírt szabályozási kötelezettségének, szociális gondoskodás hatáskörébe tartozó feladatait tekintve megállapítsa az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, az eljárás és az ellenőrzés rendjét.

(2) Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális gondoskodás célja és rendeltetése az, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek.

 A rendelet hatálya

2.§ A rendelet hatálya kiterjed a Sztv. 3§. (1) –(5) bekezdésében foglaltakra

Hatásköri és eljárási rendelkezések

3. § E rendeletet az Sztv.-vel és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel továbbá az egyes szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel és a személyes gondoskodást nyújtó ellátások térítési díjairól szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelettel együtt kell alkalmazni.

4.§ (1) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.

(2) Az eljárást

a) a közös  önkormányzati hivatal székhelyén, a Jásdi kirendeltségen vagy a Tési ügyfélszolgálaton szóban vagy írásban előterjesztett kérelemre

b)  vagy hivatalból

lehet megindítani.

(3) A kérelmet az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

(4) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül meg kell tenni.

(5) Nem a jogosult által előterjesztett szociális ellátás iránti igény esetén az eljárást hivatalból kell megindítani.

5. § A kérelmezőnek a kérelemben – és az annak mellékleteként benyújtott dokumentumban – feltüntetett jövedelem-adatokat az Sztv. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.

6.§  ( 1 ) A pénzbeli kifizetések a pénztárból történnek, kivéve, ha a kérelmező a kérelmében a bankszámlájára kéri a támogatás utalását.

(2) A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet előírásai szerint történik.

7. § (1) A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét:

a) az 1. mellékletben felsorolt ellátásokat a Humán Feladatok Bizottságára

b) a 2. mellékletben felsorolt ellátásokat a polgármesterre

átruházza.

  (2) A bizottság és a polgármester döntése ellen a képviselő-testülethez fellebbezés nyújtható be.

 A jogosulatlanul igénybevett ellátás visszatérítése

8. § (1) Az Sztv. 17. §‑ában foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna.

(2) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint a jogosulatlan igénybevett  ellátás időtartama.

II. Fejezet

A szociális gondoskodás rendszere

9. § Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését

a) szociális törvényben szabályozott pénzbeni ellátások közül

aa) aktív korúak ellátása

ab) helyi ápolási díj

ac) önkormányzati segély

ad) normatív lakásfenntartási támogatás

b) szociális törvényben szabályozott természetben nyújtott ellátások közül

ba) köztemetés

bb) közgyógyellátás

c) személyes gondoskodás körében nyújtott alapszolgáltatás

ca) étkeztetés

cb) házi segítségnyújtás

cc) családsegítés

keretében biztosítja

1. Pénzbeni ellátások

Aktív korúak ellátása

10. §  Aktív korúak ellátására jogosultak az Sztv. 33. § (1) bekezdés a) – g) pontjában meghatározott személyek

11 § (1) A Sztv. 37/B. § (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Térségi Népjóléti Gondozási Központ Családsegítő Szolgálatával (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat).

(2) Az (1) bekezdésben foglalt személy az együttműködés keretében köteles:

a) a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül felkeresni a Családsegítő Szolgálatot  

b) a nyilvántartásba vételétől számított 60 napon belül a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodást kötni

c) a beilleszkedést segítő programról szóló megállapodásban foglaltaknak eleget tenni

d) a Családsegítő Szolgálatnál a beilleszkedést segítő programban meghatározott időben, illetve időközönként megjelenni.

(3) A Családsegítő Szolgálat a (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint megjelent személyt nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt.

(4) A beilleszkedést segítő programok típusai:

a) munkaképesség javító programok: munkára és pályára állítási, pályaorientációs csoportfoglalkozások, munkavállalási és munkakeresési tréningek, tanfolyamok

b)egyéni foglalkozások: képességfejlesztés, szocializációs hátrányok leküzdését szolgáló programok, családfenntartó szerepek erősítésére irányuló tevékenységek

c) közösségi szakmai programok

d) csoportfoglalkozások: önismereti, önsegítő, rehabilitációs, re integrációs, személyiségfejlesztő, mentálhigiénés, motivációs, orientációs, kommunikációs tréning

e) tanácsadások: egészségügyi, egyéni életvezetési, életmódformáló, jogi, mentális, munkaügyi, pedagógia, pszichológiai, rehabilitációs.

(5) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a (2) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi, a Sztv. 37/B § (2) bekezdésében foglaltak szerint az aktív korúak ellátására való jogosultságát meg kell szüntetni.

(6) A (2) bekezdés a), b) és d) pontjában foglalt határidő elmulasztása esetén a fel nem róhatóság igazolásaként kizárólag orvos vagy hivatalos szerv által kiállított igazolás fogadható el.

12.§(1) Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra az Sztv. 35. § (1) bekezdésében meghatározott személyek jogosultak.

(2) Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításának feltételein túl az (1) bekezdésben foglalt személy

a)         az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház kerítésen kívül a közútig terjedő közterületen lévő árok, nyitott csatorna, folyóka,       áteresz tisztántartásáról, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosításáról gondoskodik,

b)         az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház kerítésen kívül a közútig terjedő közterületen a járda és a közterület tisztán tartásáról gondoskodik,

c)         az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház általa megművelt    udvarának és kertjének gaz- és gyommentesítéséről gondoskodni,

d)        az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház műveletlen udvarának        és kertjének rendszeres kaszálásáról, fűnyírásáról gondoskodni,

e) az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának biztosításáról a tőle elvárható mértékben gondoskodni.

(3) A lakókörnyezet rendezettségének helyszíni vizsgálatáról a rendelet 4. melléklete szerinti helyszíni környezettanulmány készül.

(4) Ha kérelmező a lakókörnyezetének vizsgálatához nem járul hozzá, akkor a                  részére foglalkoztatást helyettesítő támogatás nem állapítható meg, kérelmét el kell utasítani, a    már fennálló jogosultságot felülvizsgálati eljárás keretében meg kell      szüntetni.

(5) Ezen rendelkezést a foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapítása és felülvizsgálata során kell alkalmazni.

 Ápolási díj

13.§     (1) A Sztv. 43/B.§-ában meghatározottakon túl annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, kérelemre, méltányossági ápolási díj állapítható meg.

(2) A 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolása esetén az éves költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80%-át kell ápolási díjként folyósítani.

(3) Az ápolási díj megállapításának feltétele, hogy a jogosult (ápoló) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 200%-át, egyedülálló esetén annak 250%-át.

(4) Az ápolási díj megállapítása során a Sztv. ápolási díjra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

Önkormányzati segély

14.§ Az önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati segélyre való jogosultságot állapít meg azon személyek részére, akik önmaguk, családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

15. § Az önkormányzati segély formái:

a) eseti önkormányzati segély,

aa) általános eseti önkormányzati segély,

ab) gyógyszerkiadásokra tekintettel megállapított önkormányzati segély,

ac) temetési költségekre tekintettel megállapított önkormányzati segély;

b) rendszeres önkormányzati segély.

c) kamatmentes kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segély

16. § (1) Általános eseti Önkormányzati segélyre jogosult a 14. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

(2) Általános eseti önkormányzati segélyt egy naptári évben maximum két alkalommal lehet adni.

(3) Az egy alkalommal kifizetett általános eseti önkormányzati segély összege nem haladhatja meg az 5000 Ft-ot.

(4) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell az általános eseti önkormányzati segélyre való rászorultságát.

(5) Az eseti önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

17. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel önkormányzati segélyre jogosult a 14. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg. OK

(2) Gyógyszerkiadásokra tekintettel önkormányzati segélyt egy naptári évben maximum három alkalommal lehet adni.

(3) Az egy alkalommal kifizetett gyógyszerkiadásokra tekintettel adott önkormányzati segély összege nem haladhatja meg a 4000 Ft-ot

(4) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a gyógyszerkiadásairól szóló számlákat, valamint szakorvos igazolását a gyógyszerek szükségességéről.

(5) A gyógyszerkiadásokra tekintettel kért önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének jelen felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul dönt.

18. § (1) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segélyre jogosult a 14. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének :

a)150% -ig  38 000 Ft

b) 150%- 300%-át 19 000 Ft

(2) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segély kérelmezhető

b) a temetési költségek részbeni utólagos megtérítésére.

(3)A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 190000 Ft.

(4) A kérelmezőnek a kérelméhez a (2) bekezdés a) pont esetében csatolnia kell a temetési kiadásokra vonatkozó hivatalos árajánlatot, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot. Ha a kérelmező árajánlatot nem nyújt be, részére csak a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség állapítható meg a kérelmezőnek.

(5) A kérelmezőnek a kérelméhez a (2) bekezdés b) pont esetében csatolnia kell kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot.

(6) A temetési költségek megelőlegezése jogcímen megítélt önkormányzati segély határozatban meg kell jelölni a temetési előleggel - számlával - való elszámolás határidejét, amely a határozat kiadásától számított 30 napnál több nem lehet.

(7) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

(8) A temetkezési költségek megelőlegezése iránti kérelem esetén a kérelem beérkezésétől számított 3 munkanapon belül kell döntést hozni.

19. § (1) Rendszeres önkormányzati segélyre jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át nem haladja meg, és tartós létfenntartási problémákkal küzd, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.

(2) A létfenntartási problémák tényét a kérelemben ismertetni és igazolni kell.

(3) A rendszeres önkormányzati segély lehet

a) havi

b) két havi

c) három havi

rendszerességgel adott, melynek összege alkalmanként 1000-5000 Ft-ig terjedhet

(4) A rendszeres önkormányzati segély kifizetése minden érintett hónap 5. napjáig utólagosan, utalással történik.

(5) A rendszeres önkormányzati segélyről szóló döntésnél figyelembe kell venni a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 31. § (1) bekezdésében foglaltakat.

(6) A rendszeres önkormányzati segélyekről átruházott hatáskörben a Humán Feladatok Bizottsága dönt.

20. § (1) Önkormányzati segélyt kamatmentes kölcsön formájában annak a személynek lehet nyújtani, akinek

a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 % és 300 %-a között van, és

b) tartós létfenntartási problémával kell megküzdenie

ba) elemi kár vagy bűncselekmény miatt,

bb) a családjában bekövetkezett tartós betegség miatt.

bc)Villamos áram elszámolási számla estén jelentkező többlet fizetés miatt

(2) A kamatmentes kölcsönt 6 hónap időtartamra kell nyújtani. A kölcsön összege maximum 30000 Ft. Az ellátást a kérelmező és a vele közös lakcímen élők  részére évente csak egy alkalommal lehet biztosítani.

(3) A kölcsön törlesztését az egyösszegű folyósítás hónapjától számított második hónapban kell megkezdeni. Az egy havi törlesztő részlet a kölcsön összegének egyhatod része. A visszafizetés időpontja minden hónap 10. napja.

(4) A kérelmező a kamatmentes kölcsön visszafizetésére vállalhat rövidebb törlesztési időt.

(5) A kamatmentes kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segélyekről átruházott hatáskörben polgármester dönt

2. Természetben nyújtott ellátások

Köztemetés

21. § (1) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani.

(2) A települési önkormányzat különös méltányosságból az Sztv. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól :

a) részben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 130 %-át, egyedül élő esetén a 170 %-át,

b) egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 100%-át, egyedül élő esetén a 130 %-át,

és az elhunyt személy vagyonnal nem rendelkezik.

Közgyógyellátás

22. § (1) Az Szt. 50. § (1) (2) bekezdésében foglaltakon túl az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra, akinél

^[1](a)   az egy főre számított havi családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át, továbbá

(b)a havi rendszeres gyógyító ellátás költségeinek mértéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 % -át.

  (2)Amennyiben a felmerülő gyógyszerköltség az (1) bekezdés b) pont szerinti mértéket eléri, de nem tekinthető tartósnak, a kérelmező támogatásáról közgyógyellátás helyett gyógyszertámogatás céljára megállapított átmeneti segély formájában kell gondoskodni.

(3) A képviselő-testület az Szt. 50. § (10) bekezdésében meghatározott döntési határidő betartása érdekében a méltányossági közgyógyellátási ügyekben a döntési jogot a polgármesterre ruházza.

3. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

23. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az önkormányzat alapellátásként étkeztetést biztosít.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevétele önkéntes, és az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történik.

Étkeztetés

24. §  (1) A 9. §  ca) pontjában meghatározott szociális étkeztetést az Önkormányzat a saját üzemeltetésű főzőkonyhája által      biztosítja.

(2) A 2. § (4) bekezdés b) – d) pontjában meghatározott szolgáltatásokat a           Térségi Népjóléti Gondozási Központon keresztül biztosítja a Várpalota             Kistérség Többcélú Társulásával kötött megállapodás alapján.

(3)  A 2. §. (4) b-d pontjaiban meghatározott szolgáltatások személyi térítési díjainak rendeletben történő megállapítására Várpalota Város önkormányzatát jelöli ki.

(4) A hajléktalan személyek utcai szociális munkáját a Vöröskereszt Várpalotai Szervezete látja el megállapodás alapján.

25.§ (1) Étkeztetés: az önkormányzat saját üzemeltetésű főzőkonyhája keretében nyújtott ellátás.

(2) Az étkeztetés keretében főétkezésként legalább napi egyszeri meleg étel kell biztosítani azoknak a 14. §-ban meghatározott szociálisan rászorultaknak, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

26. §  (1) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki 62. életévét betöltötte.

(2) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – nem tud gondolkodni.

(3) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt , aki  a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük  biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági  támogatásban részesül.

(4) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg – gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(5) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki éjszakáit közterületen vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségben tölti.

(6) Rászorulónak kell tekinteni azokat a személyeket, illetve hozzátartozóikat, akik létfenntartást veszélyeztető élethelyzetbe kerültek.

27. § Az étkezés igénybevételének lehetőségei:

a) az ebéd elvitele

b) az ebéd házhoz szállítása

28. § (1) A 9 § ca) pontjában  biztosított étkezés iránti kérelmet a Ösküi Közös Önkormányzati Hivatalba  kell benyújtani.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet a 9. § cb)- cd) pont esetében a Térségi Népjóléti Gondozási Központ vezetőjéhez (továbbiakban: intézményvezető) kell benyújtani.

(3) A szociális ellátások igénybe vétele iránti kérelemhez mellékelni kell a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: SzCsM  rendelet) 1. mellékletében közölt jövedelmi adatok valódiságát bizonyító okiratokat.

(3) Az e rendelet alapján személyes gondoskodást igénylő és hozzátartozója köteles a szociális helyzetéről való tájékozódást elősegíteni, annak feltárásában közreműködni

(4) Az ellátásban részesülő köteles a jogosultság feltételeit érintő lényeges tényekben, családi körülményeiben, jövedelmi és vagyoni viszonyaiban bekövetkezett változást 15 napon belül bejelenteni. Erre figyelmeztetni kell.

(5) Az étkezés iránti kérelmet átruházott hatáskörben a polgármester bírálja el, és erről határozattal értesíti az ellátást igénybe vevőt.

(6) Soron kívül köteles az Önkormányzat külön eljárás nélkül étkeztetést biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

29. § (1) Az étkezés igénybevételéért személyi térítési díjat kell fizetni.

(2)A személyi térítési díj megállapításának alapja az Sztv. 116.§ (1) bekezdésében meghatározott jövedelem.

(3) A kötelezett által fizetendő térítési díj összege konkrét összegben kerül megállapításra.

30. § (1) Az étkeztetés igénybevételéért fizetendő személyi térítési díj összege a 3.^[2] mellékletében foglaltak alapján kerül megállapításra.

31. § (1) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az Sztv. 116.§ (3) bekezdésében meghatározott összeget.

32. § (1) A személyi térítési díjat étkeztetés esetén a tárgyhónapot követő 10. napjáig kell az Ösküi Közös Önkormányzati Hivatalba megfizetni.

        III. Fejezet

Szociálpolitikai kerekasztal                                        

33. § (1) Öskü Község Önkormányzati Képviselő-testülete helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére.

(2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal tart ülést.

(3) A helyi szociálpolitikai kerekasztal tagjai: Öskü Község Polgármestere vagy megbízottja, Magyar Vöröskereszt helyi csoportjának tagja, Öskü Község Önkormányzati Képviselő-testülete Humán Feladatok Bizottságának elnöke vagy tagja, az Ösküi Nyugdíjasok Érdekvédelmi és Érdekképviseleti Egyesületének tagja, a Várpalotai Mozgássérültek Egyesülete Ösküi Csoportjának tagja, területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvos, Térségi Népjóléti Gondozási Központ részéről 1 fő, Jegyző által delegált 1 fő.

(4) A helyi szociálpolitikai kerekasztal elnöki feladatait a Polgármester vagy megbízottja látja el.

IV. Fejezet

Záró és hatályba léptető rendelkezések

  34. §  E rendelet 2014.január 1. napján lép hatályba.

  35. § Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló az 5/2013.(III.29.), 6/2012.(III.26), 13/2011. (VIII.26.) 16/2011. (X.30.) rendeletekkel módosított 5/2011. (IV.1.) önkormányzati rendelet.

  36.§. Hatályukat vesztik a 7/2012.(III.23) rendelettel módosított 6/2011. (IV.1) önkormányzati rendelet 7.§ - 9.§-ai.

            Gyapay Zoltán                                               Szabó Zsuzsanna

                         polgármester                                                     jegyző