Öskü Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. §‑ának (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében, 45. § (1) és (7) bekezdésében, 48. § (4) bekezdésében, 58/B. § (2) bekezdésében, 62. § (2) bekezdésében és 92. § (1) és (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános szabályok

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Öskü község önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében alkalmazni kell a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdéseit és a 7. § (1) bekezdését.

(3) Az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörök egyes ellátásoknál kerülnek meghatározásra.

2. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat az Szt. 4–16. §-a határozza meg.

(2) Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.

(3) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.

(4) Az eljárást:

a) a közös önkormányzati hivatal székhelyén  szóban vagy írásban előterjesztett kérelemre kell, vagy

b) hivatalból lehet

megindítani.

(5) A kérelmet a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

(6) Az e rendeletben meghatározott vagyoni helyzetre vonatkozó feltétel meglétét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásával kell igazolni. A vagyonnyilatkozat II. részét - a nyomtatványon szereplő tájékoztató szövegtől eltekintve - az adott ellátásnál meghatározott személyi körre vonatkozóan kell kitölteni.

(7) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 3 munkanapon belül meg kell tenni.

(8) Ha a szociális ellátás iránti igényt nem a jogosult terjeszti elő az eljárást hivatalból kell megindítani.

(9) Az önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére az arra rászorulónak rendkívüli, települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

3. § A kérelmezőnek a kérelemben, illetve az annak mellékleteként benyújtott dokumentumokban feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.

4. § Az eseti pénzbeli ellátások kifizetése a pénztárból történik, kivéve, ha a kérelmező a kérelmében a bankszámlájára kéri a támogatás utalását.

5. § (1) A rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5-ig kell folyósítani a jogosult fizetési számlájára, vagy postai címére, ettől eltérően a települési lakásfenntartási támogatás esetében elsősorban természetbeni ellátás formájában a szolgáltatóhoz.

(2) Az eseti pénzbeli települési támogatásokat a határozatban meghatározott időpontig kell folyósítani.

(3) A természetbeni települési támogatások biztosításának szabályait, határidejét, formáját a vonatkozó határozat rendezi.

(4) A rendszeres települési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg az érintettet azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.

A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése és az adatkezelés

6. §  A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésével, valamint az adatkezeléssel kapcsolatban az Szt. 17. §-24. §-ai az irányadóak.

II. Fejezet

Pénzbeli szociális ellátások

7. § Az önkormányzat képviselő-testülete e rendelet alapján a jogosult részére települési támogatást nyújt.

8. § A pénzbeli települési támogatás formái:

a) eseti települési támogatás:

aa) települési létfenntartási támogatás,

ab) települési gyógyszertámogatás,

ac) települési temetési támogatás;

ad) települési gyermeknevelési támogatás,

b) rendszeres települési támogatás:

ba) települési létfenntartási támogatás.

bb) települési gyógyszertámogatás,

bc) települési lakásfenntartási támogatás,

bd) települési ápolási támogatás.

1. Települési létfenntartási támogatás

9. § (1) Eseti települési létfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és

a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,

b) egyedül élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíj 200 %-át

nem haladja meg.

(2) Rendszeres települési létfenntartási támogatásra jogosult az a személy, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és

a) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének100 / -át  vagy

b)  egyedül élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíj 150 %-át

nem haladja meg, és vagyonnal nem rendelkezik.

(3) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a települési létfenntartási támogatásra való rászorultságát.

(4) A települési létfenntartási támogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.

(5) A kérelmet az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani és csatolni kell hozzá a háztartásban élő személyek  jövedelem igazolását.

^[1](6) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően évente egy alkalommal, legfeljebb 50.000,-Ft összegű települési támogatást lehet megállapítani – jövedelem vizsgálat nélkül - ha a kérelmező vagy a kérelmező családjában létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet áll elő.

^[2](7) A (6) bekezdésben meghatározott létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha a kérelmező vagy a kérelmező családjában igazoltan:

a) tartós betegség vagy speciális gyógykezelés szükségessége miatt jelentős jövedelem kiesés következett be, vagy egyszeri kiadásra kényszerülnek, vagy

b) elemi kár vagy baleset következett be, vagy sérelmére elkövetett bűncselekményből, szabálysértésből anyagi kár keletkezett.

10. § (1) Eseti települési létfenntartási támogatást egy naptári évben maximum két alkalommal lehet adni.

(2) Az egy alkalommal megállapított eseti települési létfenntartási támogatás maximális összege 5.000,-Ft-ig terjedhet.

11. § (1) Az eseti települési létfenntartási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

(2) A rendszeres települési létfenntartási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a Humán Feladatok Bizottság dönt.

(3)^[3] A 9. §. (6) bekezdésében meghatározott támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testülete dönt.

12. § (1) A rendszeres települési létfenntartási támogatás összegét havonként azonos, illetve különböző mértékben is meg lehet állapítani.

(2) Rendszeres települési létfenntartási támogatást havi rendszerességgel, legalább 6 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(3) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési létfenntartási támogatás maximális összege 2000 Ft.

(4) A rendszeres települési létfenntartási támogatást éven belül csak egyszer lehet megállapítani.

2. Települési gyógyszertámogatás

13. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az a személy, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) A települési gyógyszertámogatás nyújtható eseti, vagy rendszeres települési támogatás formájában.

(3) A kérelmet a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani és csatolni kell hozzá:

a) a melléklet szerinti háziorvosi igazolást a havi receptköteles gyógyszerköltségről,

b) a háztartásban élő személyek megelőző havi jövedelem igazolását.

14. § (1) Eseti települési gyógyszertámogatást egy naptári évben maximum két alkalommal lehet megállapítani.

(2) Eseti települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor jogosult, ha

a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének .200 %-át nem haladja meg, és

b) a gyógyszerkiadásai, illetve betegséghez kapcsolódó kiadásai a kérelem benyújtását megelőző két hónapon belül elérik, vagy meghaladják a havi 4000 Ft-ot.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti kiadásokat háziorvos által kiállított igazolással kell igazolni.

(4) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyógyszertámogatás maximális összege 2.000,- Ft.

15. § Az eseti települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

16. § (1) Rendszeres települési gyógyszertámogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(2) Rendszeres települési gyógyszertámogatást a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, ha

a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250  %-át, vagy

b) egyedül élő esetén annak 300 %-át nem haladja meg, és

c) a gyógyszerkiadásai, illetve a betegséghez kapcsolódó kiadásai meghaladják a havi 5.000,- Ft-ot,

(3) a  szakorvos,  vagy a háziorvos igazolással igazolja a gyógyszerkiadások, vagy a betegséghez kapcsolódó egyéb kiadások szükségességét és  igazolt költségét.

(4) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési gyógyszer támogatás maximális összege 3.000 Ft.

(5) A rendszeres települési gyógyszertámogatást éven belül legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani.

(6) A támogatás összegének folyósítása havonta történik kérelmező fizetési számlájára,  postai kifizetéssel, illetve ha kérelmező úgy nyilatkozott pénztári kifizetéssel.

(7) Nem állapítható meg támogatás annak a személynek, aki az Szt alapján érvényes közgyógyellátási igazolvánnyal  rendelkezik, és erről nyilatkozik.

(8) A rendszeres települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a Humán Feladatok Bizottsága dönt.

3. Települési temetési támogatás

17. § (1) A temetési költségekre tekintettel települési temetési támogatásra jogosult az a személy, akinek a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, függetlenül attól, hogy a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem.

(2) Az (1) bekezdés szerint a temetési költség viselése az eltemettetést vállaló kérelmező létfenntartást akkor veszélyezteti, ha a

a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át nem haladja meg,

b) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 300 %-át nem haladja meg. .

(3) A települési temetési támogatást kérelmezni lehet

a) a temetési költségek megelőlegezésére, vagy

b) a temetési költségek utólagos megtérítésére.

(4) A támogatás összege amennyiben

a.) az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg, a helyben szokásos temetési költség 20 %-a

b.) az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %- a és 300 %-a közé esik a helyben szokásos temetési költség 10 % -a.

 A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 190.000,- Ft.

(5) A kérelmezőnek a kérelméhez a (3) bekezdés a) pont esetében csatolnia kell a temetési kiadásokra vonatkozó hivatalos árajánlatot, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot és a jövedelem igazolásokat.

(6) A kérelmezőnek a kérelméhez a (3) bekezdés b) pont esetében csatolnia kell kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot és a jövedelem igazolásokat.

(7) A kérelmet az 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(8) A temetési költségek megelőlegezése jogcímen megítélt települési támogatásról szóló határozatban meg kell jelölni a temetési előleggel - számlával - való elszámolás határidejét, amely a határozat kiadásától számított 30 napnál több nem lehet.

(9) A települési temetési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt. A temetkezési költségek megelőlegezése iránti kérelem esetén a kérelem beérkezésétől számított 3 munkanapon belül kell döntést hozni.

4. Települési gyermeknevelési támogatás

18. § (1) Települési gyermeknevelési támogatásra jogosult az a személy, akik létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe került a gyermekneveléshez kapcsolódó, alkalmanként jelentkező többlet kiadások miatt, és ezért anyagi segítségre szorul.

(2) Az (1) bekezdés szerint támogatást kérelmezni lehet

a) a gyermek iskoláztatásához, vagy

b) válsághelyzetben lévő várandós anya által, a gyermekének megtartásához, vagy

c) a gyermek fogadásának előkészítéséhez, vagy

d) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez

szükséges anyagi támogatásra.

(3) Az (1) bekezdés szerint a kérelmező akkor van létfenntartást veszélyeztető élethelyzetben, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének .150 %-át nem haladja meg.

(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelemhez be kell csatolni a gyermek iskolalátogatási igazolását, vagy az iskolai felvételről szóló igazolást.

(5) A (2) bekezdés b), vagy c) pontja szerinti kérelemhez a kérelmezőnek be kell nyújtani a várandóságot igazoló szakorvosi igazolást, illetve a (2) bekezdés c) pont szerinti esetben a már megszületett gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

(6) A (2) bekezdés d) pontja szerinti kérelemhez csatolni kell a nevelésbe vétellel kapcsolatos határozatokat.

(7) A kérelmet az 4. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani és csatolni kell hozzá a háztartásban élő személyek jövedelem igazolását.

(8) A települési gyermeknevelési támogatást eseti jelleggel kell nyújtani. A támogatást egy naptári évben maximum három alkalommal lehet megállapítani.

(9) Az egy alkalommal megállapított eseti települési gyermeknevelési támogatás maximális összege

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti okból benyújtott kérelem esetén 5000 Ft,

b) a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti okból benyújtott kérelem esetén .5000 Ft,

c) a (2) bekezdés d) pontja szerinti okból benyújtott kérelem esetén .4000 Ft.

(10) A kérelemről a kérelem beérkezését követő 15 napon belül dönteni kell.

(11) A települési gyermeknevelési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

5. Települési lakásfenntartási támogatás

19.§ (1) Az önkormányzat települési támogatást nyújt a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez, az e rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén (a továbbiakban: lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás).

(2) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.

(3) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,

b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,

c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,

d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,

e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.

(4) Ha a háztartás

a) (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy

b) (3) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(5) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(6) A lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 450,-Ft.

(7) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás esetében elismert lakásnagyság

a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,

b) ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,

c) ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,

d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm, de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

(8) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás egy hónapra jutó összege

a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,

b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(9) A (8) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

ahol a J a jogosult háztartásában egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelmet, az NYM pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét jelöli. A TM-et századra kerekítve kell meghatározni.

(10) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatást egy évre kell megállapítani.

(11) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. E rendelkezés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(12) A kérelmet az 5. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani és csatolni kell hozzá a háztartásban élő személyek megelőző havi jövedelem igazolását.

(13) A lakásfenntartáshoz nyújtott települési támogatás iránti kérelem ügyében a Polgármester dönt.

6. Települési ápolási támogatás

 20. § (1) Az Önkormányzat települési ápolási támogatásra való jogosultságot állapít meg annak a nagykorú és cselekvőképes személynek, aki

a) 18. életévét  betöltött, tartósan beteg,és

b) Öskü községben lakcímmel rendelkező, és életvitelszerűen is Öskü Községben lakó hozzátartozója ápolását,  gondozását végzi, és a beteg ápolása miatt létfenntartása veszélyeztetett és

c) keresőtevékenységet nem folytat

d) rendszeres pénzellátásban nem részesül, vagy arra való jogosultság megállapításához a szükséges feltételekkel nem rendelkezik.

(2) Hozzátartozó a Ptk. szerinti hozzátartozó a jegyes kivételével

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kérelmező létfenntartása akkor veszélyeztetett, ha

a) a családban az egy főre számított havi családi jövedelem:

aa) nem egyedülálló kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, vagy

ab) egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át nem haladja meg, és

ac) a nem egyedülálló kérelmezőnél a családban nincs olyan más hozzátartozó aki kereset kiesés nélkül gondozni tudná a beteg személyt, és

(4) A kérelmet a 6. melléklet szerinti formanyomtatványon  kell benyújtani, és csatolni kell hozzá:

a) a melléklet szerinti háziorvosi  igazolást arról, hogy a beteg  tartósan beteg, és ápolásra szorul

b)  a családban élő személyek  jövedelem igazolását.

21. §  Az ápolást végző személy számára egyidejűleg csak egy ápolási támogatás állapítható meg. továbbá egy ápolt személyre tekintettel csak egy ápolást végző személy számára állapítható meg ápolási támogatás.

22. § (1) A települési ápolási támogatás megszüntetésére alkalmazni kell az Szt. 42. § (2) és (3) bekezdését.

(2) Az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha több egymást követő napon nem gondoskodik:

a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, így különösen:

aa) a megfelelő – legalább napi egyszeri – meleg étel biztosításáról, és

ab) a gyógyszerhez való hozzájutásról, vagy

ac) az egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról,és

b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen:

ba) a fürdetésről, mosdatásról, és

bb) a lakás takarításáról és tisztántartásáról, és

c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.

23. § Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a polgármester évente, vagy jelzés alapján azonnal ellenőrzi.

24. § (1) A települési ápolási támogatás havi összege a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott  összegének 80 %-a.

(2) A támogatást havi rendszerességgel, minimum 6 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(3) Az ellátást egy évben egy kérelmező részére kétszer is meg lehet állapítani.

(4) A települési ápolási támogatás megállapítására a polgármester jogosult.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

25. § (1) Amennyiben az ellátást megállapító feltételezi, hogy a kérelmező nem a célnak megfelelően használja fel a támogatást dönthet a természetbeni megállapításról.

(2) A (1) bekezdés szerinti esetben a természetbeni ellátás formái a következők lehetnek különösen:

a) gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, vagy

b) tankönyv - és tanszervásárlás, vagy

c) anyagok, eszközök közvetlen megvásárlása, vagy

d) szolgáltatások szolgáltató részére történő megfizetése, vagy

e) tüzelő vásárlás.

(3) A (2) bekezdés a), b), d), e) pontjai szerinti természetbeni ellátást lehetőség szerint közvetlenül az ellátó intézménynek, a forgalmazónak, a szolgáltatást nyújtónak kell folyósítani.

7. Köztemetés

26. § (1) A települési önkormányzat különös méltányosságból az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól:

a) részben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 130 %-át, egyedül élő esetén a 170 %-át,

b) egészben mentesíti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 130 %-át, egyedül élő esetén a 100%-át, és az érintett személy vagyonnal nem rendelkezik.

(2) A polgármester átruházott hatáskörben gondoskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről.

IV. Fejezet

Szociális alapszolgáltatások

27. § (1) A települési önkormányzat a személyes gondoskodás körében az önkormányzat alapellátásaként a) étkeztetést  saját üzemeltetésű  főzőkonyhája által és

b)  házi segítségnyújtást  biztosít.

(2) a személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevétele önkéntes, és az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője kérelmére, indítványára történhet.

8. Étkeztetés

28. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik megfelelnek az Szt. 62. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) Az Szt. 62. § (1) bekezdése alkalmazásában szociálisan rászorult személy

a) a életkora miatt, ha a kérelmező betöltötte a 62 évet

b) az egészségi állapota miatt, ha a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy

c) a fogyatékosság és pszichiátriai betegsége miatt, ha a vonatkozó orvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy

d) a szenvedélybetegsége miatt, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemények alapján a háziorvos igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani a napi egyszeri meleg étkeztetést, vagy

e) a hajléktalansága miatt, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyeként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, és a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.

(3) Az ellátás módja lehet:

a) étel elvitele saját erőből vagy

b) étel házhoz szállítása.

(4) Az ellátásért térítési díjat kell fizetni. A térítési díjat az ellátást igénybe vevő jogosult köteles megfizetni. Amennyiben a jogosult jövedelemmel nem rendelkezik, a térítési díjat a jogosult tartására, gondozására kötelezett és képes személy köteles megfizetni.

(5) A kérelmet az 7. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani és csatolni kell hozzá:

a) a (2) bekezdés szerinti igazolást és a

b) a háztartásban élő személyek megelőző havi jövedelem igazolását.

(6) Az étkeztetés intézményi és személyi térítési díját az 8. sz. melléklet tartalmazza.

(7) Az ékezés megállapítására a polgármester jogosult.

29. § A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételéről a polgármester és az ellátott megállapodást köt. A megállapodásban ki kell térni:

a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;

b) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;

c) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;

d) az ellátás megkezdésének időpontjára

e) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre.

30. § (1) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha:

a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt;

b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 2 hétig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki;

c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza;

d) az ellátott a részére megállapított intézményi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.

31. § A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátásért az e rendeletben megállapított térítési díjat kell fizetni. Az ellátott által fizetendő személyi térítési díjat a polgármester állapítja meg a 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet szabályaira figyelemmel.

9. Házi segítségnyújtás

32.§ (1) Az Önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot a Várpalotai Térségi Népjóléti Gondozási Központon keresztül biztosítja, a Várpalota Kistérség Többcélú Társulásával kötött megállapodás alapján.

útján látja el.

(2) A szolgáltatásra vonatkozó kérelmet a Térségi Népjóléti Gondozási Központ vezetőjéhez kell benyújtani. 

(3) Az Önkormányzat a házi segítségnyújtásra vonatkozó személyi térítési díj rendeletben történő megállapítására Várpalota Város Önkormányzatát jelöli ki.

V. Fejezet

Szociálpolitikai kerekasztal

33. § (1) Öskü Község Önkormányzati Képviselő-testülete helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére.

(2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal tart ülést.

(3) A helyi szociálpolitikai kerekasztal tagjai: Öskü Község Polgármestere vagy megbízottja, Magyar Vöröskereszt helyi csoportjának tagja, Öskü Község Önkormányzati Képviselő-testülete Humán Feladatok Bizottságának elnöke vagy tagja, az Ösküi Nyugdíjasok Érdekvédelmi és Érdekképviseleti Egyesületének tagja, a Várpalotai Mozgássérültek Egyesülete Ösküi Csoportjának tagja, területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvos, Térségi Népjóléti Gondozási Központ részéről 1 fő, Jegyző által delegált 1 fő.

(4) A helyi szociálpolitikai kerekasztal elnöki feladatait a Polgármester vagy megbízottja látja el.

VI. Fejezet

  Egyéb rendelkezések

34. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

35. § E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.

36. § (1) Hatályát veszti a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 17/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelet és a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat elbírálásának szabályairól szóló 10/2008. (IX.25.) önkormányzati rendelet.

(2) 2015. március 1-je előtt megállapított méltányossági ápolási díjat 2015. március 31-ig felül kell vizsgálni és amennyiben a jogosultsági feltételeknek megfelel a kérelmező akkor dönteni kell az új ellátásról, ha nem akkor 2015. február 28. napjával meg kell szüntetni az ellátást.

                        Ángyán Tamás                                             Borteleki Istvánné

                        polgármester                                                        jegyző