Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2020 (IV.28.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2022. 02. 01Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2020 (IV.28.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Szentgál Község Önkormányzata Polgármestere a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében foglaltak alapján, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 1.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet szerinti hatáskörében eljárva, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés és a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Igazgatóság, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért és Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Államtitkárság, Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével, továbbá Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 10/2017. (IX. 7.) önkormányzati rendeletben foglaltak szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet hatálya és értelmező rendelkezések
1. § A rendelet a település területén helyi egyedi és területi védelemmel érintett objektumokra, továbbá a településképi szempontból meghatározó területekre egyedi szabályokat állapít meg.
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
1/A. §1 A képviselő-testület a településképi véleményezési eljárás, a településképi bejelentési eljárás, a településképi kötelezés önkormányzati hatósági hatáskörét a polgármesterre ruházza át.
2. § (1) A helyi védelem célja Szentgál településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
3. § E rendelet alkalmazásában:
a) Arculati terv: a tervezett építmény elhelyezésével, építésével összefüggésben készített olyan dokumentáció, mely a tervezett építmény élő, élettelen természetes, és meglévő épített környezethez való illeszkedését bemutató, színes, a jelenlegi és a tervezett tájképet, látképet több szempontból rögzítő és a tervezett beillesztett építményt tartalmazó, perspektivikus megjelenítés fotódokumentációba illesztve.
b) Helyi egyedi védelem alatt álló érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
c) Épületszélesség: Az épület rövidebbik homlokzatának szélessége. Az utcai homlokvonal esetében a homlokzat szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyeket az utcai homlokvonal oldalkert felé eső sarokpontján, annak síkjára állított 45 fokos egyenes érint.
d) Információs vagy más célú berendezés: az önkormányzat hirdető berendezései és a közösségi tájékoztató információs rendszer elemei, melynek mérete legfeljebb 11 m2, és melynek reklám céljára szolgáló felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám, illetve helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés.
e) Karám: Szabadon tartott állatok tartására és védelmére szolgáló, vesszővel vagy deszkával, vagy egyéb faanyagból körbe kerített olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 30%-át nem haladja meg.
f) Óriásplakát: a DIN A0 (841cm x 1189cm) méretet meghaladó méretű plakát.
g) Terméskő támfal: betonba vagy szárazon rakott válogatott kövekből összeállított önállóan állékony, látszó felületében háromdimenziós látványt nyújtó falszerkezet.
h) Terméskő borítású támfal: Tégla vagy egyéb falazó elemekből épített önállóan is állékony szerkezet utólagosan ragasztott burkolata, mely természetes terméskövekből, méretre vágva úgy készül, hogy a látszó terméskő felületeknél a terméskő kétdimenziós látványt nyújtó alkalmazása nem megengedett.
i) Tömör kerítés: Olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 80%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
j) R szerint: Jelen rendelet szerint.
k) Közhasználatú építmények: 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 9. szerint
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
4. § (1) A helyi védelem célja Szentgál Község településképe és történelme szempontjából meghatározó műemléki védettséget nem élvező épített értékek, valamint a település építészeti örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A település épített értékei – tulajdonformára való tekintet nélkül – a nemzet kulturális kincsének részei, ezért megóvásuk, fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek.
(3) A helyi értékvédelem feladata különösen:
a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, ipartörténeti szempontból védelemre érdemes:
aa) településkarakter, településszerkezetek,
ab) épületegyüttesek, épületek és épületrészek, építmények, építményhez tartozó földrészlet és annak jellegzetes növényzete,
ac) településkép, utcaképek és látványok,
ad) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek, utcabútorok,
továbbiakban együtt védett értékek – körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.
b) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése. Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében Szentgál Község Önkormányzatának Képviselő-testülete rendeletével a megóvandó épített értékeit helyi védelem alá helyezi. A helyi védelem alá helyezett értékek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
5. § (1) A helyi védelem elrendelése, védelem megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a települési főépítész gondoskodik.
(2) Amennyiben az értékvizsgálat, vagy védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény nem a településrendezési terv részeként, hanem önálló munkarészként készül, ahhoz csatolni kell a döntést előkészítő települési főépítész szakmai véleményét.
(3) A döntés előkészítése során - a Képviselő-testületi döntés segítéséhez - beszerezhető még az érintett ingatlanok tulajdonosai, érintett helyi, szakmai, társadalmi szervek, egyesülések álláspontja.
(4) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell.
(5) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítést követően 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(6) Az értesítést követő 30 napon keresztül a javaslat és az értékvizsgálat, védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény megtekintését a településen biztosítani kell.
3. A helyi egyedi védelem meghatározása
6. § A helyi egyedi védelem elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az érdekelteket,
b) az illetékes ingatlanügyi hatóságot,
c) az illetékes építésügyi hatóságot.
7. § (1) A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját, kivéve, ha csak egyes részei kerültek védetté nyilvánításra– védelem illeti.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek bővítése felújítása esetén, (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés) során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások alkalmazandók. Az épületeken, építményeken végzett bármilyen építési munka esetén helyi értékvédelmi nyilvántartó lap iránymutatásai szerint kell eljárni. Amennyiben csak egyes részletek kerültek védelemre akkor értelem szerűen csak a védendő rész megőrzése kötelező.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél
a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz;
b) az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, érintetlenül kell hagyni, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:
ba) a homlokzat felületképzését;
bb) a homlokzat díszítő elemeit;
bc) a nyílászárók keretezését, azok jellegzetes szerkezete, az ablakok osztását;
bd) a tornácok kialakítását;
be) a lábazatot, a lábazati párkányt;
c) az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők;
d) új parapet-konvektor vagy klímaberendezés, parabolaantenna közterületről is látható egysége nem helyezhető el.
e) Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 0,5 m2 méretű cégér helyezhető el úgy, hogy nem adhat ki zajt, mesterséges fényt.
(4) A védett értéket érintő építési munkák engedélyezése előtt a települési főépítész véleményét be kell kérni. A települési főépítészi kérelemhez csatolni kell a hatályos jogszabályokban előírt példányszámú tervdokumentáció további egy sorozatát, továbbá az alábbiakat:
a) a védett érték beavatkozással érintett részének felmérési dokumentációját,
b) az anyaghasználatra, színezésre és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést,
c) a munkák által érintett építményrészek, ornamentális és figurális díszítések, belső dekoratív falfestések, és a környezet jelenlegi állapotának fénykép dokumentációját,
d) a zöldterületet érintő munkák esetén kertfelmérési rajzot és növényjegyzéket, valamint a kialakításra vonatkozó kertépítészeti tervet.
(5) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(6) Helyi egyedi védett épület bontására csak a teljes műszaki avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület, épületrész bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.
8. § Helyi egyedi védelem alatt álló műtárgyak, keresztek, emlékek felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni.
9. § (1) A védelem alatt álló értékek karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.
(2) A védelem alatt álló értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
10. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet az önkormányzati hivatalban.
(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték:
4. A területi védelem meghatározása
11. § A helyi területi védelem alá helyezésről, illetve annak megszűnéséről a Képviselő-testület e rendelettel, és annak módosításával dönt
12. § A helyi területi védelemben részesülő területen kötelező a telekstruktúra, a kialakult utcakép jellegzetességeinek, karakterének megtartása az alábbiak szerint:
a) oldalhatáron álló beépítés
b) jellemzően egyszintes épületek
c) kialakult utcavonal (minimális előkert, vagy utcavonali beépítés),
d) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül klímaberendezés, szellőző csak az épület utcai homlokzatán kívüli helyre (az épület egyéb homlokfalára) helyezhető el, napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető.
e) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, a telkek udvarán, az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.
f) Az építési telek utcavonalán tömör kerítés kizárólag soros rakással, helyi mészkőből építhető, ahol azt az illeszkedés és a hagyomány indokolja.
g) A terület építési telkeinek utcafrontján egy épület helyezhető el.
h) Beépítési móddal, építési hellyel kapcsolatos kötelező előírás, hogy az építményt az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy az igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében.
i) Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 0,5 m2 méretű cégér helyezhető el úgy, hogy:
ib) a cégér nem adhat ki zajt, mesterséges fényt, és
ic) új építmény építésénél, meglévő építmény átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégér elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el, alakítható ki.
j) A település közterületein és beépítésre szánt területén és településképi szempontból meghatározó területein kizárólag a rendelet 1. számú függelékben felsorolt növények telepíthetők.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
4. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
13. § Településképi szempontból meghatározó területnek minősülnek az alábbi településrészek:
a) Oldalhatáron álló, előkertes, kertvárosias beépítés
b) Oldalhatáron álló, falusias beépítés
c) Vegyes, falusias beépítés
d) Osztott telkes, falusias beépítés
e) Hagyományos, közös, falusias beépítés
f) Dupla telkes, közös, falusias beépítés
g) Különleges területek
h) Új, átalakuló, beépülő településrész
i) Beépítésre nem szánt terület
j) Szabadon álló beépítés, ipari terület
k) Mezőgazdasági felhasználású terület
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
5. Építmények anyaghasználatára vonatkozó építészeti követelmények
14. § (1) Belterületen utcai kerítés, valamint külterületi kerítés áttört kialakításban létesíthető. A meglévő hagyományos áttörés nélküli rakott kőkerítések megőrzendők, saját anyaghasználatukkal felújíthatóak, kiegészíthetőek.
(2) Az utcai kerítés hagyományos, utcaképbe illeszkedő megjelenéssel létesíthető. Jellemzően vakolt architektúrával, színezett homlokzatfelületekkel, kő, tégla, vagy vakolt anyagú lábazatokkal.
(3) A közterületeken a helyi hagyományoknak megfelelően kell engedélyezni az utcabútorok, berendezések, (valamint a reklám- és információs táblák) elhelyezését. A reklám- és információs táblák elhelyezése a 26. § -nak megfelelően történhet.
(4) Kötelező az utcaképbe illeszkedő, hagyományos homlokzati anyagok és szerkezetek használata. Vakolt architektúra, színezett homlokzatfelület, kő, tégla, vagy vakolt anyagú lábazatok, falfelületek.
(5) Jellemzően faburkolatú homlokzat csak a település déli részein tervezett új beépítésre szánt területeken alkalmazható.
(6) Jellemzően fém homlokzatburkolatú épület - a szabadon álló beépítésű ipar és mezőgazdasági felhasználású területek kivételével - nem építhető.
15. § (1) Fémburkolatú vagy külső fémvázas kémény – a szabadon álló beépítésű ipar és mezőgazdasági felhasználású területek kivételével - nem építhető.
(2) Új építmények esetén fém homlokzati szerelt kémény, homlokzati fali égéstermék kivezetés nem szerelhető. Meglévő épületen, annak hátsó kert felőli homlokzatán szerelt kémény elhelyezhető.
(3) Közterület felé néző homlokzatra klímaberendezés nem szerelhető.
(4) A lakóépület közterület felőli homlokzata és a közterület felöli telekhatár közötti területen más rendeltetésű épület nem helyezhető el.
(5) A parkosítást, valamint a zöldterületek és zöldfelületek kialakítását jellemzően a 1. sz. függelékben szereplő tájhonos növényfajokkal kell megvalósítani.
16. § (1) A település belterületén, illetve a rendelet szerinti településképi szempontból meghatározó területeken a tetőhéjalásnál nem alkalmazható az alábbi építési anyag:
a) műanyag hullámlemez,
b) fém alapú lemez és táblás lemezfedés (cserepes lemez), trapézlemez, hullámlemez,
c) beton alapú kiselemes fedés,
d) műpala,
d) palazúzalékos, vagy zúzalék nélküli bitumenes lemez vagy bitumenes zsindely
d) cementkötésű azbeszt tetőfedés bármilyen anyagú felülfedése
(2) A település területén tilos az építmények tetőfedő anyagának zöld, kék, sárga, lila és ezek árnyalatainak megfelelő színezése az anyagától függetlenül.
(3) A homlokzat kialakítása során mind anyaghasználat, mind színezés tekintetében Szentgál építészeti hagyományaihoz és táji adottságaihoz kell illeszkedni. Kötelező az utcaképbe illeszkedő, hagyományos homlokzati anyagok és szerkezetek használata. Vakolt architektúra, színezett homlokzatfelület, kő, tégla, vagy vakolt anyagú lábazatok, falfelületek. A homlokzat kialakításánál visszafogott, pasztell, földszíneket használjunk. A homlokzaton világosabb színeket, míg a nyílászárókon és a lábazaton sötétebb árnyalatokat használjunk. A település területén az Iparterület jellegbe nem tartozó építmények homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, okker árnyalatai, homok- és agyagszín, tégla- és terrakotta vörös színek illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei kivételével más színek nem alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén a barna és zöld szín és annak árnyalatai is alkalmazhatók.
(4) A település területén támfalak természetes anyagútól (terméskő támfal, vagy terméskő borítású támfal) eltérőek nem lehetnek, kivéve a vakolt támfalakat és a kiselemes növényültetésre is alkalmas támfalelemekből épült támfalakat.
(5) A rendelet szerint külterületen, beépítésre nem szánt területen – mezőgazdasági terület, birtokközpont kivételével - a drótfonatos kerítésen, vadvédelmi hálón, karámon kívül más kerítés nem építhető.
(6) A település központi, a falusias és kertvárosias jellegű területein lakóépület csak jellemzően egyszintes lehet, max. 9 m-es épületszélességgel, max. két építményszinttel (földszint, tetőtér). A tetőhajlás jellemzően 30-45 fok közötti lehet, kis elemes égetett agyagcserép, vagy színben és struktúrában ahhoz hasonló kiselemes fedéssel. Saroktelek esetén a maximális homlokzati szélességre vonatkozó értékek csak az egyik előkerti homlokzatra érvényesek
(7) A település központi, a falusias és kertvárosias jellegű területein az épületek közterületről látszó falfelületeinek és nyílásai (ablakok, ajtók) arányainak egymással harmóniában és egyensúlyban kell állniuk, így az épület magassága arányosan viszonyuljon a nyílásokhoz, azok hossztengelye függőleges legyen, az ablakok, ajtók egyszerű, szimmetrikus elhelyezésűek legyenek. Ügyelni kell a tömör és áttört felületek arányára a közterületről látszó felületeken (legyen több a falfelület, mint az ablak vagy az ajtó). Az utcai homlokzat ablakai a falusias területeken a helyben szokásos középen felnyíló, döntően 2x3 fix faosztású legyen.
Eltérő karakterű területek építészeti követelményei
6. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
17. § A falusias területeken és a további, jelen rendelet térképi 2. mellékletében lehatárolt településképi szempontból meghatározó területi követelmények érvényesek (Oldalhatáron álló, falusias beépítés, Vegyes, falusias beépítés, Osztott telkes, falusias beépítés, Hagyományos, közös, falusias beépítés, Dupla telkes, közös, falusias beépítés):
a) A terület építési telkeinek utcafrontján egy épület helyezhető el, kivéve, ha a meglévő történelmileg kialakult állapot ettől eltérő.
b) A lakással egybeépített kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató funkciók egy építészeti egységben helyezhetők el.
c) Kizárólag magastetős épület építhető 37-45° tetőhajlásszöggel. A mellékfunkciójú épületek, melyek az utcafrontról nem láthatók 30-45 fok közötti tetőhajlással építhetők.
d) A homlokzat csak vakolt – festett (meszelt) felületű lehet. A lábazat tégla-, soros rakású terméskőburkolatú illetve festett lehet. Oromfal építése esetén anyaga lehet falazott, a homlokzattal megegyező homlokzatképzésű, natúr téglával rakott „macskalépcsővel” legalább az utcai oromfalon.
e) A területen egyes épületek jellemző homlokzati falfelületének színezésénél – a környezethez való illeszkedés érdekében – csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, természetes építőanyagok alkalmazása esetén azok természetes színei is alkalmazhatók.
f) A tetőfedés anyaga csak hagyományos natúr, vörös illetve piros égetett agyagcserép, valamint színében és struktúrájában ezekhez illeszkedő pikkelyszerű más fedőanyag, illetve természetes pala, nád lehet, közhasználatú építmények esetén kivételesen korcolt fémlemez is alkalmazható.
g) Az épületek közterületről látszó falfelületeinek és nyílásai (ablakok, ajtók) arányainak egymással harmóniában és egyensúlyban kell állniuk, így az épület magassága arányosan viszonyuljon a nyílásokhoz, azok hossztengelye függőleges legyen, az ablakok, ajtók egyszerű, szimmetrikus elhelyezésűek legyenek. Ügyelni kell a tömör és áttört felületek arányára a közterületről látszó felületeken (legyen több a falfelület, mint az ablak vagy az ajtó). Az utcai homlokzat ablakai a helyben szokásos középen felnyíló, döntően 2x3 fix faosztású legyen.
h) Tetőtér beépítésekor a tetőablakok a tetősíkra vetített felület legfeljebb 10%-án lehetnek.
i) Az épület magasságának illeszkednie kell a két szomszédos épület magasságához (utcai homlokzatoknál azokét 1,0 m-nál nagyobb mértékben nem haladhatja meg). Az épület arányok megőrzése végett tetőtér beépítésnél a térdfal magassága a 90 cm-t nem haladhatja meg még akkor sem, ha az előírt építménymagasság ezt megengedné.
j) A lakóépület szélessége legfeljebb 8,0 méter lehet.
k) A közhasználatú építmények kivételével a tető nem állhat 4 síknál többől.
l) Tömör kerítés csak a térségre jellemző kőből soros rakással építhető és min. 30%-ában futó növénnyel befuttatva. Faanyagú kerítés min. 30%-os áttörtségű lehet és csak lazúros felületkezelést kaphat a fa eredeti színéhez közelálló színben. Egyéb kerítés min. 50% áttörtségű lehet max. 60 cm magas tömör a térségben szokásos soros rakású kő vagy vakolt lábazattal. Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint oldal és hátsókertben építendő kerítés min. 50% áttörtségű kell legyen.
m) Erkély, lodzsa az utcafonton nem építhető, utcavonali garázskapu nem építhető.
n) Az épületek közterületről látható homlokzatán antenna, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége nem helyezhető el.
r) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül klímaberendezés, szellőző csak az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, az csak az épület egyéb homlokfalára telepíthető, napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető, közterületről nem látható módon.
s) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, a telkek udvarán, az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.
t) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
u) Beépítési móddal, építési hellyel kapcsolatos kötelező előírás, hogy az építményt az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy az igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében.
v) Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 1,5 m2 méretű cégér helyezhető el úgy, hogy:
vb) a cégér nem adhat ki zajt, mesterséges fényt, és
vc) új építmény építésénél, meglévő építmény átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégér elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el, alakítható ki.
18. § Oldalhatáron álló, előkertes, kertvárosias beépítés és az új, átalakuló, beépülő településrész követelményei
a) A terület építési telkeinek utcafrontján egy épület helyezhető el.
b) A mezőgazdasági építmény egy építészeti tömegben, és csak a lakóépülettel már beépített ingatlanon, vagy azzal egy időben alakítható ki.
c) A belterületen kialakítandó épületek maximális utcavonal felé eső homlokzati szélessége a telekhatártól számított 6,0 m mélységig oldalhatáron álló épületnél 9,0 m lehet maximálisan.
d) Közhasználatú építmények és épületrészek kivételével – kizárólag magas tetős épület építhető 30-45° tetőhajlásszöggel.
e) Az utcafrontról látható homlokzatokon alkalmazni lehet a szokásos sarkokon, éleken és a nyílások körüli vakolathúzásokat. Oromfal építése esetén csak a hagyományos formavilágú vakolatdíszek helyezhetők el.
f) A homlokzat csak vakolt – festett (meszelt) felületű lehet. A lábazat tégla-, soros rakású terméskőburkolatú illetve festett lehet. Az oromfal anyaga lehet falazott, a homlokzattal megegyező homlokzatképzésű.
g) A területen egyes épületek jellemző homlokzati falfelületének színezésénél – a környezethez való illeszkedés érdekében – csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, természetes építőanyagok alkalmazása esetén azok természetes színei is alkalmazhatók.
h) A tetőfedés anyaga csak hagyományos natúr, vörös illetve piros égetett agyagcserép, illetve természetes pala, nád lehet, közhasználatú építmények esetén kivételesen korcolt fémlemez is alkalmazható
i) Az épületek közterületről látszó falfelületeinek és nyílásai (ablakok, ajtók) arányainak egymással harmóniában és egyensúlyban kell állniuk. Ügyelni kell a tömör és áttört felületek arányára a közterületről látszó felületeken (legyen több a falfelület, mint az ablak vagy az ajtó).
j) Tetőtér beépítésekor a tetőablakok a tetősíkra vetített felület legfeljebb 10%-án lehetnek.
k) Az épület magasságának foghíj esetén illeszkednie kell a két szomszédos épület magasságához (utcai homlokzatoknál azokét 1,0 m-nél nagyobb mértékben nem haladhatja meg). Az épület arányok megőrzése végett tetőtér beépítésnél a térdfal magassága a 90 cm-t nem haladhatja meg még akkor sem ha az előírt építménymagasság ezt megengedné.
l) A közhasználatú építmények kivételével a tető nem állhat 7 síknál többől.
m) A meglévő terep 1 métert meghaladó mértékben való rendezése nem lehetséges.
n) Tömör kerítés csak a térségre jellemző mészkőből soros rakással építhető és min. 30%-ában futó növénnyel befuttatva. Fa anyagú kerítés min. 30%-os áttörtségű lehet és csak lazúros felületkezelést kaphat a fa eredeti színéhez közelálló színben. Egyéb kerítés min. 50%áttörtségű lehet max. 60 cm magas tömör a térségben szokásos soros rakású mészkő lábazattal. Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint oldal és hátsókertben építendő kerítés 50%-ban áttört kell legyen.
o) Az épületek közterületről látható homlokzatán antenna, klímaberendezés kültéri egysége, parapetkonvektor kültéri egysége nem helyezhető el.
p) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül klímaberendezés, szellőző csak az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, az csak az épület egyéb homlokfalára telepíthető, napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető.
q) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, a telkek udvarán, az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.
r) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
s) Beépítési móddal, építési hellyel kapcsolatos kötelező előírás, hogy az építményt az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy az igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében.
t) Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 1,5 m2 méretű cégér helyezhető el úgy, hogy:
ta) megjelenésével, színezésével, méreteivel ne okozzon esztétikai és látványbeli zavart a településképben a közterületei felőli látványban, és
tb) a cégér nem adhat ki zajt, mesterséges fényt, és
tc) új építmény építésénél, meglévő építmény átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégér elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el, alakítható ki.
19. § Szabadon álló beépítés, ipari terület
a) lapostető kialakítható.
b) A területen magas tetővel kialakított épületek fő tömegét meghatározó tető hajlásszöge 20-45° között lehet.
c) A minimális zöldfelületi mértéken belül kötelező háromszintű növényzet - e rendelet 1. függelékében meghatározott növényekből választva - telepítése terület határa mentén vagy szabályozási vonal mentén lévő telekhatárokon belül, abban az esetben, ha lakó vagy vegyes területtel szomszédos a telekhatár, vagy csak egy út választja el a lakó vagy vegyes területtől.
7. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
20. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:
a) területi védelem alatt álló területek,
b) településképi szempontból meghatározó területek közül a
ba) Vegyes, falusias beépítés
bb) Osztott telkes, falusias beépítés
bc) Hagyományos, közös, falusias beépítés
bd) Dupla telkes, közös, falusias beépítés
be) Különleges területek
c) műemlék területe, műemléki környezet területe,
d) temető területe,
e) régészeti lelőhely területe,
f) Natura 2000 terület,
g) országos ökológiai hálózat mag-, folyosó és pufferterülete,
h) helyi jelentőségű természetvédelmi terület,
i) az R-ben erdőterületként szabályozott területek,
j) a törvény erejénél védett források területe,
k) tájképvédelmi terület és világörökség várományos terület.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek e rendelet szerint az (1) bekezdés alá nem tartozó beépítésre nem szánt területek.
8. A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó követelmények
21. § (1) Belterület már beépített, külterület beépítésre szánt területén üzemelő föld feletti villamosenergia hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is
23. § (1) Új antenna telepítésénél 500 m-es körzetben már meglévő antenna előfordulása esetén - ha az nem lakóterületi, vagy településközponti területen fekszik – az antennát azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.
(2) Belterületen antenna csak meglévő építményre telepíthető.
8. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
24. § (1) Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése – a (2) bekezdés kivételével - kizárólag az R szerint a település beépítésre szánt területének vegyes és lakóterületnek minősülő területének közterületén, köztulajdonban álló ingatlanokon, kizárólag az önkormányzat által kihelyezett utcabútor igénybevételével lehetséges.
(2) Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése nem megengedett a településkép védelméről szóló rendelet 2. melléklete szerint településkép szempontjából kiemelt területnek minősülő területen, így különösen műemlék területen, műemléki környezet területén, régészeti lelőhely területén.
(3) A faluközpont, valamint az Intézményközpont jellegű területen belül csak egységes megjelenésű információs vagy más célú berendezés helyezhető el.
(4) A település területén óriásplakát, építési reklámháló, fényreklám, zajreklám nem elhelyezhető el.
(5) A reklámok közterületen és magánterületen történő elhelyezését szabályozó jogszabályokban meghatározott tilalmak és rendelkezések alól az önkormányzat polgármestere felmentést adhat az alábbi feltételek esetén:
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
9. Rendelkezés a szakmai konzultációról
25. §2 Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni a rendelet 4. sz. melléklete szerinti kérelem benyújtásával
a) településképi bejelentési eljárás alá vonatkozó esetekben,
b) lakóépület egyszerű bejelentési eljárás alá tartozó esetekben
c) ingatlan rendeltetés-változása esetén,
d) helyi védett értéket érintő építési tevékenység esetén.
26. § (1) Amennyiben külön jogszabály, így különösen területrendezéssel kapcsolatos jogszabály szerint építmény elhelyezésének, építésének feltétele a környezetbe illeszkedés, melynek igazolására az építtetőnek látványtervet kell készítenie úgy a szakmai konzultáció kezdeményezéséhez a kezdeményező köteles e rendelet szerint arculati tervet benyújtani.
(2) A szakmai konzultáció során kiállított emlékeztetőnek tartalmaznia kell azt, hogy a benyújtott arculati terv szerint a tervezett építmény elhelyezése, építése az élő, élettelen természetes, és meglévő épített környezethez illeszkedik-e vagy sem.
(3)3 A
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
10. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
27. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni Szentgál teljes közigazgatási területén valamennyi külön kormányrendeletben meghatározott építési engedély köteles építési tevékenységek tekintetében.
11. A véleményezési eljárás részletes szabályai
28. § (1) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a főépítész szakmai állásfoglalása képezi.
(2) A településképi véleményezési eljárást az építtető, vagy a tervező a rendelet 5. sz melléklete szerinti kérelemben terjesztheti elő, az abban felsorolt mellékeltek benyújtásával.
(3) A főépítész csak a hiánytalanul összeállított tervdokumentációt véleményezi. Egy alkalommal hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.
(4) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének;
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit;
c) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén
ca) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága;
cb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(5) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez;
b) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival;
c) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá
d) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(6) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy:
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata:
aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát;
ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát;
ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően
ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
12. A bejelentési eljárással érintett építmények köre
29. § (1)4 Településképi bejelentési eljárást folytat le a polgármester Szentgál teljes közigazgatási területén - közterületről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről vagy közforgalom által használt területről látható reklám, reklámhordozó, cégér elhelyezése esetén, rendeltetésmódosítást vagy a rendeltetési egységek számának megváltozását jelentő rendeltetésváltozások esetén, valamint a 3. számú mellékletben felsorolt esetekben.
(2) A rendelet 6. sz. melléklete szerinti kérelem benyújtásával kezdődik az eljárás.
30. § (1) A településképi bejelentési eljáráshoz kötött tevékenység alapját a polgármester szakmai állásfoglalása képezi.
(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben esztétikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(3) Részletes vizsgálati szempontok:
a) nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát,
b) megjelenésével, színezésével, méreteivel nem okoz-e esztétikai és látványbeli zavart a településképben a közterületei felőli látványban,
c) az épület, kerítés homlokzati architektúrájához illeszkedik-e.
31. § A településképi bejelentési eljáráshoz csatolni kell a reklámnak, reklámhordozónak, cégérnek a (3) bekezdése szerinti vizsgálatot lehetővé tevő műszaki leírását és látványtervét. A polgármester szükség esetén egy alkalommal hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
13. A településképi kötelezési eljárás
32. § (1) A polgármester a rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében a hatályos eljárási törvény alapján kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki.
(2) A kötelezési eljárás lefolytatható hivatalból, vagy kérelemre.
(3) Kötelezési eljárást kezdeményező kérelem az önkormányzatnál írásban nyújtható be, és a kérelemben meg kell jelölni, hogy a rendelet mely szakaszában foglalt településképi követelmény nem teljesülése miatt történik a kezdeményezés.
(4) A polgármester a tényállás tisztázása során köteles beszerezni a települési főépítész szakmai állásfoglalását.
(5) A településképi kötelezés irányulhat építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására.
14. A településkép védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
33. § (1) E rendelet szerinti településképi követelmények teljesülését, a településképi bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.
(2) A polgármester hivatalból vagy kérelemre településképi kötelezési eljárást folytat le, és szükség esetén kötelezést bocsát ki
a) az e rendelet III. – V. fejezeteiben meghatározott településképi követelmények megsértése,
b) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,
c) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén.
(3) A polgármester a (2) bekezdés a) – c) pontjaiban foglalt esetekben előzetesen megfelelő határidő biztosításával végzésben hívja fel az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértés megszüntetésére.
(4) A (3) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester hatósági határozatában – a településképi követelmények teljesülése érdekében – az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására, vagy elbontására és ezzel egyidejűleg a településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.
(5) A polgármester a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetén az ingatlantulajdonossal szemben 10.000 Ft – 1.000.000 Ft összegű településkép-védelmi bírságot szab ki az alábbiak szerint:
a) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén:
aa) a megtiltás ellenére végzett tevékenység esetén legfeljebb 1.000.000 Ft,
ab) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legfeljebb 500.000 Ft,
ac) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén legfeljebb 1.000.000 Ft;
b) a településképi követelmények megsértése esetén – amennyiben a tevékenység nem tartozik településképi bejelentési kötelezettség alá – legfeljebb 1.000.000 Ft.
(6) A bírság megfizetése nem mentesít a kötelezésben foglaltak teljesítése alól.
(7) A településképi kötelezési eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(8) A településképi kötelezésben foglaltak önkéntes teljesítésének elmaradása esetén – ideértve a településkép-védelmi bírság meg nem fizetését is – a végrehajtás elrendelését és foganatosítását a döntést hozó hatóság végzi.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
15. Hatálybalépés
34. § (1) Ez a rendelet 2020. április 28. napján 15.00 órakor lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatályba lépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni.
(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg nem alkalmazhatók a HÉSZ-ben meghatározott településképi követelmények.
(4) Hatályát veszti Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 2/2018. (III. 30.) önkormányzati rendelete.
(5)
a) A rendelet mellékletei:
1. Helyi védelem alá helyezett épületek, védettségre javasolt épületek, egyedi tájértékek
2. Településkarakterek lehatárolása
3. Településképi bejelentési eljárások esetei
4. Kérelem településképi szakmai konzultációhoz
5. Kérelem településképi véleményezési eljárás lefolytatásához
6. Kérelem településképi bejelentési eljárás lefolytatásához
b) A rendelet függelékei:
1. Telepítésre javasolt növényzet listája
Az 1/A. §-t a Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2021. (XII. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 25. § a Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2021. (XII. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 26. § (3) bekezdése a Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2021. (XII. 30.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (1) bekezdése a Szentgál Község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2021. (XII. 30.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.