a) távhő: az a hőenergia, amelyet a távhőtermelő létesítményből hőhordozó közeg (melegített víz) alkalmazásával, távhővezeték-hálózaton keresztül, üzletszerű tevékenység keretében a felhasználási helyre eljuttatnak;

b) távhőszolgáltatás: az a közüzemi szolgáltatás, amely a felhasználónak a távhőtermelő létesítményből távhővezeték-hálózaton keresztül, az engedélyes által végzett, üzletszerű tevékenység keretében történő hőellátásával fűtési, illetve egyéb hőhasznosítási célú energiaellátásával valósul meg;

c) felhasználó: a távhővel ellátott épületnek, építménynek, a törvényben meghatározott esetben az épületrésznek a távhőszolgáltatóval a távhő mérés szerinti szolgáltatására vonatkozóan közüzemi szerződéses jogviszonyban álló tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok közössége (a társasház, lakásszövetkezet);

d) lakossági felhasználó: a lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa, tulajdonosainak közössége épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa;

e) külön kezelt intézmény: egyéb felhasználók közül a központi költségvetési szerv, a központi költségvetési szerv költségvetési intézménye, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat költségvetési intézménye, valamint a normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmény

f) egyéb felhasználó: az előző pontban nem említett épület, építmény tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa;

g) díjfizető: épületrészenkénti díjmegosztás esetén az épületrésznek a közüzemi szerződésben megnevezett tulajdonosa, bérlője, használója,

h) csatlakozási pont a szolgáltatói és a felhasználói berendezés határán, találkozási pontján beépített elzáró szerelvénynek a felhasználó felé eső oldala;

i) szolgáltatói berendezés: a távhőtermelő létesítmény, a távhővezeték-hálózat, a szolgáltatói hőközpont, az elszámolás alapjául szolgáló, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő mérőeszköz, a hőközpont primer oldali főelzárói és mennyiségszabályozói;

j) felhasználói berendezés: a felhasználói hőközpont, a hőfogadó állomás, a felhasználói vezetékhálózat, a hőleadó készülékek, a hőhasznosító és keringtető berendezések, a tágulási tartály és a felhasználó által felszerelt fűtési és használati melegvíz-mérők, költségmegosztók;

a) a lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa, bérlője a távhőszolgáltatással ellátott épület lakásai, valamint a közös használatban levő helyiségek és területek vonatkozásában,

b) a lakók állandó bejelentett lakásául szolgáló, nem nyereségorientált szociális jellegű, távhőszolgáltatással ellátott intézmény üzemeltetője,

c) a középület tulajdonosa, üzemeltetője az épület távhőszolgáltatással ellátott helyiségeinek vonatkozásában,

a) A felhasználói hőközpontban a szolgáltatott távhő mennyiségét mérni, és a mérés szerint elszámolni köteles (a hőközpontok felsorolását az 1. melléklet tartalmazza),

b) a lakossági fogyasztók részére szolgáltatott távhő mennyiségét a beépített egyéni hőmennyiségmérők (almérők) esetén is a főmérő szerint köteles elszámolni.

a) alapdíjból, és

b) hődíjból tevődik össze.

a) ha a távhőt csak melegvíz felhasználásra vételezik, csak a melegvízre vonatkozó,

b) ha a távhőt csak fűtési célú felhasználásra vételezik, csak fűtésre vonatkozó,

c) ha a távhőt fűtés és melegvíz felhasználásra vételezik, mindkét hőenergia fogyasztásra vonatkozóan, külön kerül felszámításra.

a) a távhőszolgáltató saját hőtermelő létesítményének tüzelőanyag nélküli üzemeltetési és karbantartási költségei,

b) a távhőszolgáltató eszközeinek (pl. távhő-vezetékének és tartozékainak) az általa üzemeltetett hőközpontoknak, üzemi és egyéb épületeinek az üzemeltetési és karbantartási költségének összege,

c) a távhőszolgáltatásra eső egyéb igazgatási költség és nyereség.

a) a hőszolgáltató által előállított távhő tüzelőanyag költsége,

b) a hőszolgáltató által vásárolt hőenergia költsége,

c) A hődíj a csatlakozási pont előtti vezetékszakaszon mért hőmennyiség díja.

a) A lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díját, mint legmagasabb hatósági árat, annak szerkezetét és alkalmazási feltételeit a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal javaslatának figyelembevételével az Innovációs és Technológiai Miniszter rendeletben állapítja meg.

b) Az egyéb felhasználók díjkalkulációját a kialakult kalkulációs módszerrel mérés szerinti adatok alapján kell elkészíteni.

a) Hőtermelő létesítményből kiadott hőmennyiség: a felhasználásra kerülő földgáz mennyiségéből előállítható hőmennyiség és a vásárlandó hőmennyiség összegeként kell meghatározni.

b) Használati melegvízmennyiség: az éves vízfelhasználás tervezett mennyiségi összegeit kell bejegyezni.

a) Hőenergia költség: a teljes hőenergia költség meghatározásához a saját hőtermelő létesítményben előállított hőenergiához felhasznált szabadpiacon beszerzett földgáz költsége mellett a vásárolt hőenergia költségét, illetve a saját hőfelhasználást is figyelembe kell venni.

b) Egyéb anyagköltség: az üzemeltetés és a karbantartás várható anyagköltségét (alkatrészek, szerelvények, üzemanyag stb.), valamint a hőtermelő létesítmények és a hőközpontok előirányzott villamos energia és vezetékes ivóvíz költségeit kell beírni.

c) Bérköltség és egyéb személyi jellegű kifizetések: az éves összes bérköltség, étkezési utalványok, gépkocsi használati díjak, tanfolyamok díjai stb.

d) TB járulék: a vonatkozó jogszabálynak megfelelő, a bérköltség adott százalékára számított összege.

e) Értékcsökkenési leírás: a számviteli törvény szerint elszámolt értékcsökkenés.

f) Egyéb költség: minden olyan kiadás szerepel itt, amely a fenti tételekben nem kalkulált. Szerződéses és eseti külső karbantartások, ügyvédi, könyvvizsgálói, díjbeszedői költségek, posta, telefon, gépkocsijavítás, szállítás stb.

g) Értékvesztés: a számviteli törvény szerint, a különböző időtartamú követeléseknek megfelelően kalkulált összeg.

h) Nyereség: az önkormányzat által meghatározott mértékű nyereség.

a) Víz felmelegítési hődíj elszámolása:

b) Fűtési hődíj elszámolása:

c) A hőközponti hőmennyiségmérőket a Távhőszolgáltató minden hónap első munkanapján olvassa le. Amennyiben a Távhőszolgáltatónak nincs külön megállapodása a fogyasztóval, légköbméter arányosan osztja fel az elfogyasztott hőmennyiséget az adott mérési helyhez tartozó díjfizetők között.

d) A Távhőszolgáltató a felhasználóval a légköbméter aránytól eltérő megosztási módban is megállapodhat. Költségosztós elszámolás alkalmazása esetén a Korm. rendelet 17/H. §-ában foglaltak az irányadóak.

e) A szolgáltató a fentiektől eltérő módon csak a fogyasztóval kötött külön megállapodás alapján számolhat el.

a) az elszámolt havi alapdíjrészletet a díjfizetők fűtött légtérfogata alapján havonta, az aktuális hónapot követő hónapban;

b) a hőközponti mérés szerinti hődíjat a díjfizetők fűtött légtérfogata alapján havonta, az aktuális hónapot követő hónapban;

c) a használati melegvíz hődíjat havonta, az aktuális hónapot követő hónapban számlázza.

a) A leolvasási adatok eljuttatása a távhőszolgáltatóhoz történhet:

b) Amennyiben a felhasználó vagy díjfizető a számlakészítés időpontjáig nem adja le a melegvíz fogyasztásra vonatkozó, leolvasott adatot, a Távhőszolgáltató jogosult az előző időszak átlagfogyasztásának megfelelő melegvíz mennyiséget számlázni. Az így számlázott mennyiséget a következő leolvasott érték számlázásakor figyelembe kell venni.

c) A szolgáltató évente egy alkalommal jogosult a melegvíz mérőt ellenőrizni.

a) A távhő-hálózatra csatlakozni szándékozó, vagy a korábbinál nagyobb hőteljesítményt igénylő meglévő fogyasztási hely tulajdonosának igénybejelentésére a Távhőszolgáltató köteles az igény kielégítésének műszaki-gazdasági feltételeiről és lehetőségeiről tájékoztatást adni és a leggazdaságosabb és a legkedvezőbb vételezési mód meghatározásában az igénylővel együttműködni.

b) A csatlakozási díj megegyezik a Távhőszolgáltató és a felhasználó közötti tulajdonhatárig a Távhőszolgáltató oldaláról szükséges beruházás előkalkulált összköltségével. Szerződésben kell rögzíteni a csatlakozási díj összegét, valamint a rendszer bővítése, átalakítása határidejét.