^[1] Ajka Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A rendelet hatálya

1.§ (1) A rendelet hatálya Ajka város Önkormányzata tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő ingó és ingatlan  vagyontárgyaira, pénzvagyonára, vagyoni értékű jogokra és követelésekre, értékpapírokra, gazdasági társaságokban az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre a Képviselő-testület és szerveire, az önkormányzat intézményeire terjed ki.

(2) ^[2]   E rendelet szabályait kell alkalmazni a lakások és nem lakáscélú helyiségek hasznosítása esetén, amennyiben  az önkormányzati lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 28/2015. (XII.10.) önkormányzati rendelet eltérően nem rendelkezik.

(3)     Az 1. §. (1) bekezdésében megjelölt szervek - a gazdasági társaságokat kivéve - által bármilyen jogcímen megszerzett vagyontárgyak külön rendelkezés nélkül az önkormányzat tulajdonába kerülnek. A gazdasági társaságok által - alapító okiratuk szerinti tevékenységi körükben - szerzett vagyon a társaság tulajdona. A társaságokat alapító önkormányzatot megilleti az alapítói és a vagyoni jogok gyakorlása.

II.Fejezet

Az önkormányzat vagyona

2. §    (1)   Az önkormányzati vagyon az 1.§-ban meghatározott vagyontárgyak összessége.

(2)       Az önkormányzat vagyona a nemzeti vagyont képező forgalomképtelen törzsvagyonból és nemzeti vagyont képező korlátozottan forgalomképes törzsvagyonból, valamint a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti vagyonból áll. Az egyes vagyoni elemek forgalomképességének átminősítéséről a Képviselő-testület dönt.

(3)  A törzsvagyon tárgyai forgalomképtelenek vagy korlátozottan forgalomképesek.

(4)  A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét törvény valamint e rendelet állapítja meg.

(5)   Ajka Város Önkormányzatának nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyona:

a)  az AVAR Ajka Városgazdálkodási Kft-ben fennálló 51 % társasági részesedése

b)  az Ajkai/t Befektetési Kft-ben fennálló 51 % társasági részesedése

c)  az Ajkai Temető Fenntartó és Szolgáltató Kft-ben fennálló 50 % társasági részesedése

d) a Primer Ajkai Távhőszolgáltatási Kft-ben fennálló 100 % társasági részesedése

 A felsorolt vagyonelemek a forgalomképtelen törzsvagyonba tartoznak.

Forgalomképtelen törzsvagyon

3.§ (1) A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak:

a)  a helyi közutak, járdák, kerékpárutak és műtárgyaik,

b) a terek és parkok, közterületek,

c) vizek és viziközműnek nem minősülő közcélú vizilétesítmények,

d) levéltári és muzeális anyag,

e) helyi jelentőségű természetvédelmi területek,

f) a Városhoz csatolt - korábban önálló települések területén lévő valamennyi önkormányzati tulajdonú ingatlan a településrész leválására kiírt helyi népszavazás időpontjától, a leválás kérdésében való végleges döntés, illetve a vagyonátadás idejéig,

g) köztemetők épületeikkel, építményeikkel együtt,

h) valamennyi köztéri szobor és műalkotás,

i) mindaz a vagyon, melyet a Képviselő-testület annak nyilvánít.

(2) A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó ingatlan vagyontárgyakat a rendelet 1. melléklete^[3][4][5][6] tartalmazza.

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon

4.§ (1) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak:

a) a műemlékileg védett, a műemlék jellegű és városképi jelentőségű ingatlanok,

b) a védett természeti terület és természeti emlék,

c) a 3. §. (1) bekezdésében nem említett közművek és vizilétesítmények és valamennyi létesítményük, ezek védőterületei,

d)   az önkormányzati közszolgáltatások, helyi közhatalmi feladatok ellátását szolgáló, művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, és egyéb önkormányzati feladatok ellátását biztosító intézmények működéséhez szükséges ingó tárgyak és ingatlanok, valamint az önkormányzat hivatala elhelyezését biztosító ingó tárgyak és ingatlan.

e)   a 039 hrsz-ú hulladéklerakó telep valamennyi létesítményével,

f)   mindaz a vagyon, amit a Képviselő-testület annak nyilvánít.

g)   Az önkormányzat gazdasági társaságában levő:

1.      Nagytóberek Ingatlanforgalmazó és Kezelő Kft-ben fennálló 24% társasági részesedés

2.      AVÉP Ajkai Építőipari Kft-ben fennálló 59,57% társasági részesedés

3.      Újélet 8 Ingatlanhasznosító kft-ben fennálló 100 % társasági részesedés

4.      Ajkai Üzletek Kft-ben fennálló (Újélet 8 Kft. 20% és Ajkait Kft-n 3,33 % keresztül) 23,33 % társasági részesedés

5.      Ajka Sport 2005. Sportingatlan-fejlesztő és hasznosító Kft-ben fennálló 24 % társasági  részesedés

6.      a Kristályfürdő Idegenforgalmi és Szolgáltató Kft-ben fennálló 100 % társasági részesedése

7.      az Ajkai Média Nonprofit Kft-ben fennálló 100 % társasági részesedése

(2) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyonba tartozó ingatlan vagyontárgyakat a rendelet 2.  melléklete^[7][8][9] tartalmazza.

Üzleti vagyon

5.§  (1) Mindaz a vagyon, amelynek a tulajdonjoga az önkormányzatot illeti meg, de nem vonható a 3-4. §-ban   meghatározott és felsorolt törzsvagyon körébe, az önkormányzat egyéb vagyona.

(2) Az egyéb vagyon körébe tartozó vagyontárgyak forgalomképesek

III. Fejezet

A tulajdonosi jogok gyakorlása

6.§ (1) Az önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megillethetik, illetve terhelik.

(2)A tulajdonost megillető jogokat a Képviselő-testület, ezen vagy más önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig átruházott hatáskörben a Képviselő-testület szerve gyakorolja. A Képviselő-testület, vagy szerve döntésével a kijelölt ingatlan(ok)ra vonatkozó polgári jogi szerződéseket, megállapodásokat a polgármester írja alá.

(3)   a) A Képviselő-testület a tulajdonában lévő vagyontárgyak hasznosítására,  üzemeltetésére, önként vállalt feladatainak   ellátására intézményt vagy gazdasági társaságot alapíthat. A gazdasági társaságnak átlátható szervezetnek kell lennie.

b) Az önkormányzat a többségi vagy kizárólagos tulajdonában álló gazdasági társaságok részére tulajdonosi kölcsönt nyújthat, amelynek visszafizetésére legfeljebb 12 hónap türelmi idő és 48 hónapot meg nem haladó időtartamú részletfizetés engedélyezhető. A tulajdonosi kölcsönt a mindenkori jegybanki alapkamattal növelten, egyenlő részletekben kell visszafizetni.

c) ^[10] A Képviselő-testület a tulajdonosi kölcsön visszafizetésének részleteiről történő döntésében –  a b) pontban foglaltaktól eltérve – indokolt esetben a jegybanki alapkamat felszámításától eltekinthet.

(4)Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyak közül a használat, a hasznok szedésének jogát, a birtoklás és a birtokvédelem jogát - az önkormányzat intézményei elhelyezésére szolgáló és működését biztosító, valamint az intézmények használatában lévő ingatlanok és ingók vonatkozásában - az önkormányzati intézmények vezetői gyakorolják.

7.§ (1) A polgármester dönt:

a)       az 1991. évi XX. tv. 139.§. (2.) bek. a.) pontjában felsorolt esetekben a vagyon elfogadásáról vagy visszautasításáról,

b)      önkormányzati és/vagy magántulajdont érintő ingatlan esetében a fellebbezési jogról való lemondásról,

c)       önkormányzati tulajdonú ingatlanon történő építéshez való tulajdonosi hozzájárulás megadásáról, ha az engedélyes az önkormányzat tulajdonát képező területre bérleti vagy használati szerződést köt,

e)       elővásárlási jogról történő lemondásról,

f)       önkormányzati tulajdonú területen történő közművezeték építéséhez szükséges tulajdonosi nyilatkozat megadásáról építésügyi és egyéb szakterületi hatósági eljárásokban,

g)      vezetékjog, szolgalmi jog alapításáról,

h)      az önkormányzati tulajdonosi részesedéssel rendelkező gazdasági társaságok esetén a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe nem tartozó ügyekben, ha jogszabály másként nem rendelkezik,

i)       a 8.§ (3.) bek. szerinti részletfizetés megadásáról.

(2) Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok esetében a tulajdonosi jogokat a polgármester illetve akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott személy gyakorolja, kivéve a jelen bekezdés a.)-c.) pontjában meghatározott tulajdonosi döntéseket:

a) A képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik: 100 %-os önkormányzati tulajdonú gazdasági illetve közhasznú társaság esetén a gazdasági társaságokról szóló hatályos Tv.-ben leírt jogok gyakorlása.

b)         A képviselő-testület javaslattételi jogosultsággal rendelkezik az: 50 % feletti önkormányzati tulajdonú gazdasági esetén:

1.  az  alapító okirat módosítására,

2.  a társaság átalakulására, illetve jogutód nélküli megszűnésének elhatározására,

3. az alaptőke leszállítására, felemelésére,

4. pótbefizetés elrendelésére, visszafizetésére,

5.  a társaság vezető tisztségviselőire, azok visszahívására, díjazásuk mértékére,

6.  a könyvvizsgáló személyére, díjazásának mértékére, visszahívására,

7. az éves üzleti (közhasznúsági) terv elfogadására,

8. az éves beszámoló, közhasznú jelentés lefogadására, a keletkezett nyereség felosztására,

9. a társaság üzletrészének megvásárlására, bevont üzletrész értékesítésére,

10.  olyan szerződés megkötéséről, amelynek értéke meghaladja az Alapító Okiratban az ügyvezető részére engedélyezett mértéket.

A képviselő-testület állást foglal olyan szerződés megkötéséről, amelyet a társaság az ügyvezetőjével, igazgatósági, felügyelő bizottsági tagjával, Ajka város Önkormányzata és szervei tagjával vagy ezek közeli hozzátartozójával, illetve munkahelyi érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezetével köt.

c)         A képviselő-testület javaslattételi jogosultsággal rendelkezik az: 50% alatti önkormányzati tulajdonú gazdasági illetve közhasznú társaság esetén:

1.   társaság alapításának elhatározása, Alapító Okirat jóváhagyása,

2.   működő társaságban olyan tőke emelés elhatározása, amelynek eredményeképpen az Önkormányzat részesedése 25% fölé emelkedik,

3.  a teljes önkormányzati részesedés értékesítése,

4.   elővásárlási jog gyakorlására vonatkozó tulajdonosi döntések esetén.

A polgármester a tag-illetve közgyűlésről a képviselő-testületet haladéktalanul, soron következő testületi ülésen tájékoztatja.”

(3)Az  (1) bekezdés c) pont szerinti hozzájárulás csak mobil épületre, építményre adható meg, amennyiben a ráépítés nem jár az önkormányzati érdek sérelmével.

(4)Az (1) bekezdés e) pont szerinti nyilatkozat csak akkor írható alá, - kivéve közutat és jogszabályban meghatározott esetben közterületként nyilvántartott ingatlant és tartozékait, - ha a kérelmező az (5) bek-ben meghatározott összeget megfizette.

(5)     A közművezeték fektetésének mértéke bármilyen jellegű

a) levegőben vezetett vezeték után 300 Ft/m + ÁFA

b)földben fektetett vezeték után:  200 Ft/m +  ÁFA

(6)Az (1) bekezdés f) pontja szerinti megállapodás csak akkor írható alá, - kivéve közutat és jogszabályban meghatározott esetben közterületként nyilvántartott ingatlant és tartozékait, - ha a jogosult az ingatlan szolgalmi joggal érintett területe forgalmi értékének 25%-át egy összegben megfizeti.

A forgalmi érték megállapítására a mindenkori övezeti besorolás az irányadó.

Vagyonszerzés, a vagyon elidegenítése, a vagyonnal való

rendelkezés szabályai

8.§ (1) A Képviselő-testület dönt bármilyen vagyon térítéssel történő átvételéről ügyletenként 5 MFt forgalmi értékhatár felett, illetve bármely korlátozottan forgalomképes, vagy forgalomképes vagyontárgy - kivéve a 12. §-ban foglalt esetekben - elidegenítéséről, bérbe vagy üzemeltetésbe adásáról 15 MFt értékhatár felett.

(2)A Képviselő-testület átruházott hatásköre alapján a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság  dönt az 7.§. (1.) bek a.) pontjában nem rögzített esetekben, illetve ügyletenként vétel esetén 5 MFt forgalmi értékhatárig, a korlátozottan forgalomképes, vagy forgalomképes vagyontárgy elidegenítéséről, bérbe vagy üzemeltetésbe adásáról 15 MFt forgalmi értékhatárig, kivéve a 12. §-ban foglalt esetekben.

(3)Az adásvételi ügyletekben értékhatártól függetlenül az önkormányzatot megillető vételár megfizetésére legfeljebb hat hónap időtartamra részletfizetés engedélyezhető, ha a szerződéskötéskor a vételár 30 %-a és a fizetendő ÁFA teljes összege kiegyenlítésre kerül.

Szerződéses jogviszonyból eredő fizetési késedelem esetén az eladó köteles a Ptk., illetőleg felhatalmazás alapján más jogszabály által meghatározott késedelmi kamat felszámítására.

(4) A polgármester az önkormányzat éves költségvetési rendeletében felsorolt ingatlanokra a meghatározott értékhatáron adásvételi szerződést köthet, ha arra a pályázatban kiírt határidő, vagy nyilvános meghirdetésében közölt időpont lejártáig előnyösebb ajánlat nem érkezett.

(5)Értékhatártól   függetlenül   a   Képviselôtestület   hatáskörébe  tartozik az önkormányzat feladat- és hatáskörének változásával összefüggésben a használat jogának más önkormányzat vagy állami szerv részére történô átadása, illetve ezen szervektôl történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása, továbbá az önkormányzati vagyon zálogjoggal való megterhelése.

9.§ Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás, amelynek ismert vagy várható terhei elérik vagy meghaladják az ajándék vagy a hagyaték értékét.

IV. Fejezet

Speciális szabályok

10.§ (1) A Képviselő-testület rendelkezik az önkormányzati vagyonnak e jogszabály, vagy más jogszabályban meghatározott értékhatár feletti szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba való beviteléről, e hatáskörét a Képviselő-testület szerveire átruházhatja.

(2) A  Képviselôtestületet  dönt  az  Önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok vezetô tisztségviselőinek, felügyelő bizottsági tagjainak és könyvvizsgálóinak megválasztásáról és díjazásáról, kisebbségi tulajdonosként ezekre javaslatot tesz.

A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonjog

gyakorlásának szabályai

11.§ (1) A forgalomképtelen vagyontárgy tulajdonjogát ingyenesen átruházni – a volt egyházi ingatlanok, valamint a 3. §.-hoz tartozó vagyontárgyak tekintetében közfeladatot ellátó állami szerv részére történő térítésmentes átadása kivételével – nem lehet.

(2) A forgalomképtelen vagyontárgyak elidegenítése, megterhelése, gazdasági társaságba apportként való bevitele az (1) bekezdésben foglalt kivételekkel semmis. A forgalomképtelen vagyontárgy követelés biztosítéka nem lehet.

(3) ^[11] [12] A (2) bekezdés szerinti vagyon hasznosítása az Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal ügyrend szerinti tevékenységéhez tartozik.

(4)     Forgalomképtelen vagyontárgy átminősítése a Képviselő-testület döntésével csak a Helyi Szabályozási Tervvel összhangban történhet a városfejlesztési célok megvalósítása érdekében és kizárólag akkor, ha az nem sérti az önkormányzat érdekeit. A forgalomképtelen vagyoni elem egészére, vagy kivett részére a forgalomképessé minősítés megtörténtéig adásvételi szerződés nem köthető.

A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonjog

gyakorlásának szabályai

12.§ ^[13] (1) A 4. § (1) bekezdésében felsorolt vagyon működtetése körében az önkormányzat intézménye, az Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal – az alapító okirata szerinti tevékenységi körében – a használatában lévő ingatlanra (ingatlanrészre) bérleti (üzemeltetési) szerződést köthet, ha:

a) a bérleti szerződés időtartama legfeljebb egy naptári év, és

b) a bérlőnek nem biztosít a további használatra vonatkozó előjogokat.

(2) Ha a bérleti szerződés időtartama az (1.) bek. a.) pontja szerinti időtartamot meghaladja, a szerződés érvényességéhez a polgármester előzetes hozzájárulása szükséges.

(3) Az üzemeltetési vagy bérleti szerződés egy példányát nyilvántartásba vétel végett a Polgármesternek meg kell megküldeni.

(4)Az intézmények a használatukban lévő vagyont kötelesek megőrizni, a jó gazda gondosságával kezelni és gyarapítani.

(5) ^[14]

(6) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgy átminősítése a Képviselő-testület döntésével csak a Helyi Szabályozási Tervvel összhangban történhet akkor, ha az átminősítésre kerülő vagyontárgy addig betöltött funkcióját már nem látja el, és a vagyoni elem más közcélú feladat ellátására nem alkalmas, vagy arra csak nyilvántartott bruttó értékét meghaladó mértékű teljes felújítás után válna alkalmassá.

Üzleti vagyon feletti tulajdonjog

gyakorlásának szabályai

13.§ (1) Az önkormányzat tulajdonát képező üzletrész, hosszúlejáratú értékpapír, illetve részvényvagyonhasznosítása
10.000.000,-Ft –ig      a polgármester

10.000.000,-Ft felett    a Képviselő-testület

hatáskörébe tartozik.

A polgármester döntéséről, annak indoklásával a soron következő ülésen tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(2)     A forgalomképes vagyontárgy elidegenítése a Képviselő-testület, vagy átruházott hatásköre alapján illetékes bizottsága  döntésével történik a költségvetési rendeletben meghatározott értékhatáron, vagy – az ott nem nevesített ingatlanokon kívül – egyedi döntés alapján.

V. Fejezet

Az önkormányzati vagyon működtetése, a vagyonnal való

gazdálkodás felelőssége

 14.§ (1) Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás során mindenkinek akinek hatásköre, vagy feladata van úgy kell eljárni, hogy az önkormányzat vagyona a közösség javára működjön és gyarapodjon.

(2)  Az önkormányzat vagyonát költségvetési gazdálkodás keretében a polgári jog szabályai szerint hasznosítja.

(3) ^[15] Az önkormányzat vagyonának működtetéséhez kapcsolódó feladatok ellátását (gazdasági döntések előkészítése, szerződéstervezetek készítése, stb.) az Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal végzi.

(4) A vagyon működtetésével kapcsolatos feladatok ellátására adott megbízás nem jelenti a tulajdonost megillető jogok gyakorlásának átruházását, a tulajdonost megillető jogokat a Képviselő-testület, vagy az átruházott hatáskört gyakorló önkormányzati szervezet gyakorolja.

A vagyon működtetés tárgyában kötött megbízási szerződéseket évente - a költségvetés tervezésének időszakában - felül kell vizsgálni.

(5) ^[16] A vagyon működtetésére vonatkozó szerződés kötelező melléklete az elkészített elszámolási rend, ami biztosítja, hogy a vagyonkezelő a saját vagyonától elkülönítetten, analitikus nyilvántartások és célzottan nyitott bankszámlák (banki alszámlák) útján naprakészen, tételesen kimutathassa a vagyon kezelésével kapcsolatos bevételeket, költségeket, számlákat, illetve a vagyoni-, és pénzmozgásokat.

A vagyon kezelésére kötött szerződést és annak módosításait a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság véleménye alapján a polgármester hagyja jóvá.

(6) Az önkormányzat vagyonát használó intézmény nevében az intézményvezető jogosult - a rendelet 6. §. (4.) bekezdése alapján használt ingatlanok és ingóságok, a 11. §. (3) bekezdésében - a korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakkal való gazdálkodási jogosítványán túl az alábbiakra:

a)  a használatában lévő 300.000 Ft nettó nyilvántartási értéket meg nem haladó egyedi ingó vagyontárgyat értékesíteni, ha feladatellátását már nem szolgálja,

b)  a használatában lévő 50.000 Ft nettó nyilvántartási értéket meg nem haladó - számára feleslegessé vált - ingóság használatának jogát az Ajkai önkormányzat másik intézményének átengedni,

c)használatában lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, megőrzésével kapcsolatos költségeket viselni, mindent megtenni annak érdekében, hogy a vagyont megóvja.

Az a) és b) pont szerinti vagyonhasznosításból származó bevétel az intézményt illeti meg.

Az a) és b)  bekezdésekben rögzített értékhatár felett a polgármester jár el az intézményvezető javaslata alapján, döntéséről a Képviselő-testületet soros ülésén tájékoztatja.

(7) Az önkormányzat intézménye - ha nem sérti az alapfeladatainak ellátását -, anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az ebből a tevékenységből származó nyereséget - ha azt az intézmény alapfeladatainak ellátásához használja fel - az intézménytől nem lehet elvonni.

A vállalkozás eredményességéért és jogszerűségéért az intézmény vezetője felel.

(8) Az önkormányzat vagyonát elsősorban tulajdonjog változást nem jelentő szerződések keretében kell hasznosítani.

(9)Az önkormányzat intézménye a feladatellátást nem szolgáló ingó vagyontárgyat az értékesítés előtt köteles az Ajkai önkormányzat hasonló feladatot ellátó másik intézményének felajánlani. A felajánlás megtörténtét dokumentálni kell, a nyilvántartásért a szerv vezetője a felelős.

(10)Az Önkormányzat intézményei kötelesek a használatukban lévô épületekben az országgyűlési és az önkormányzati választások, országos és helyi népszavazás idején a választások lebonyolításához szükséges mértékben a szükséges számú tantermet és technikai eszközöket térítésmentesen az Önkormányzat rendelkezésére bocsátani.

(11)A tulajdonos illetve a képviseletében eljáró személy a rendeltetésszerű használatot, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egy alkalommal köteles ellenőrizni.

(12)Ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a vagyontárgyat rendeltetés ellenesen használják, rongálják, vagy más módon károsítják, a használót a szerződés teljesítésére, a rendeltetésszerű állapot helyreállítására írásban, határidő megjelölésével fel kell szólítani.

(13)Amennyiben a kitűzött határidőre a felszólításban foglaltak nem teljesülnek, a szerződést fel kell bontani.

^[17]14/A. § (1) Az Önkormányzat vagyonára - a nemzeti vagyonról szóló törvényben és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott szabályok szerint - vagyonkezelői jogot lehet alapítani.

(2) Vagyonkezelői jog létesítéséről szóló szerződés megkötéséről értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület dönt. A Képviselő-testület a vagyonkataszterben korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyonként nyilvántartott ingatlanokra, az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva létesíthet vagyonkezelői jogot.

(3) Költségvetési szerv, önkormányzati intézmény, a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet vagy önkormányzati közfeladatot átvállaló átlátható szervezet részére a vagyonkezelői jog ingyenesen átengedhető.

(4) Amennyiben a képviselő-testület a vagyonkezelői jog alapítására pályázat kiírásáról dönt, a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét előzetes szakértői vagyonértékelés alapján a pályázatban határozza meg. A vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértéke a szakértő által megállapított értéknél kevesebb nem lehet.

14/B. § (1) A vagyonkezelési szerződésnek – figyelembe véve az adott vagyonelem sajátos jellegét és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati közfeladatot – tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

a) a vagyonkezeléssel érintett vagyoni kör pontos megjelölését,

b) az elszámolási kötelezettség tartalmát, ideértve a vagyonnal való folyamatos és a vagyonkezelői jog megszűnése következtében fennálló elszámolást,

c) ingatlan esetében a környezetkárosítást kizáró nyilatkozatot, amelynek értelmében a vagyonkezelő felel a károsodástól mentes környezeti állapot megőrzéséért,

d) a szerződés megszűnése esetén a felek által teljesítendő szolgáltatásokat,

e) amennyiben jogszabály a vagyonkezelési szerződés hatálybalépését valamely szerv vagy személy hozzájárulásához köti, a szerződés mellékleteként az adott nyilatkozatot,

f) a vagyonkezelői jog ellenértékével kapcsolatos rendelkezéseket, amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása nem ingyenes.

(2) Amennyiben a vagyonkezelői jog megszerzése vagy gyakorlása a vagyonkezelő által teljesített ellenérték fejében történik, az ellenértéket pénzösszegben vagy a vagyonkezelő által a szerződésben vállalt, a vagyonkezelésbe adott vagyonelem állagát, értékét megőrző vagy annak megnövekedését eredményező vagyonkezelői tevékenységként, szerződéses kötelezettségvállalásként kell meghatározni a vagyonkezelési szerződésben. Az ellenérték meghatározásánál figyelembe kell venni a vagyonelem sajátos jellegét és a vagyonkezelő által végzett önkormányzati közfeladattal kapcsolatos szempontokat, a közfeladat ellátásának bevételeit és gazdasági feltételeit. Az ellenértéket a Képviselő-testület határozza meg.

(3) Az ellenértékként végzett tevékenység hónapokban vagy években meghatározott időtartamra eső, pénzben kifejezett értékét a vagyonkezelési szerződésnek tartalmaznia kell. Ellenértékként végzett tevékenységnek minősül:

a) a vagyonkezelésbe vett vagyonelemek értékcsökkenését meghaladóan végzett, azok értékét növelő felújítás,

b) pótlólagos beruházás,

c) az üzemeltetési költségek körébe nem tartozó állagvédelem.

A vagyonkezelési szerződés tartalmazza a vagyonkezelésbe adott vagyon kezelésbe adás időpontjában fennálló állapotát és értékét. A vagyonkezelő a vagyonkezelői jog megszűnésekor köteles a vagyonkezelésébe vett vagyonnak a kezelésbe adása időpontjában fennálló állapotához, értékéhez viszonyított különbözetével a vagyonkezelési szerződés szerint elszámolni.

(4) A (3) bekezdés szerint elvégzett tevékenység értékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal kell igazolnia, és arról a vagyonkezelési szerződésben meghatározott módon és gyakorisággal, de legalább évente a polgármester részére be kell számolnia.

14/C. § (1) A vagyonkezelő köteles gondoskodni a vagyon értékének megőrzéséről, állagának

megóvásáról, üzemképes állapotának fenntartásáról, a jogszabályokban és a vagyonkezelési

szerződésben előírt egyéb kötelezettségek teljesítéséről.

(2) A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződése lejártánál hosszabb kötelezettséget a vagyonkezelésébe adott vagyonra vonatkozóan nem vállalhat, kivéve, ha ehhez az Önkormányzat előzetesen hozzájárult.

(3) A vagyonkezelő, a vagyonkezelési szerződés időtartama alatt haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot:

a) ha ellene csőd- vagy felszámolási eljárás indult,

b) ha végelszámolási eljárás kezdeményezésére, vagy a jogutód nélküli megszüntetésre irányuló bírósági vagy hatósági intézkedésre  sor,

c) ha 3 hónapnál régebben lejárt köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást,

d) ha ellene végrehajtási eljárás indult,

e) mindazokról a változásokról, amelyekkel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés előírja.

14/D. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a polgármester ellenőrzi; tulajdonosi ellenőrzésének megállapításairól szóló éves összesítő jelentését a tárgyévet követő év április 30-ig benyújtja a Képviselő-testületnek.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja a vagyonkezelésbe adott vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő és az Önkormányzatot hátrányosan érintő vagyonkezelői intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

a) az ellenőrzött szerv vagyonkezelésében álló, önkormányzati tulajdonba tartozó ingatlan

területére belépni,

b) az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó iratokba és más dokumentumokba, elektronikus

adathordozón tárolt adatokba – a külön jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi

előírások betartásával – betekinteni, azokról másolatot, kivonatot, tanúsítványt készíttetni, ennek érdekében a vagyonkezelő szerv irodai helyiségeibe belépni és ott tartózkodni,

c) az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjétől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban

felvilágosítást, információt kérni.

(4) A polgármester a tulajdonosi ellenőrzés során

a) jogait úgy gyakorolja, hogy az ellenőrzött vagyonkezelő tevékenységét és rendeltetésszerű

működését a lehető legkisebb mértékben zavarja,

b) tevékenységének megkezdéséről az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjét az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 8 nappal tájékoztatja,

c) megállapításait tárgyszerűen, a valóságnak megfelelően ellenőrzési jelentésbe foglalja és a

jelentéstervezetet majd a végleges jelentést az ellenőrzött vagyonkezelő vezetőjének megküldi.

(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő vagy képviselője jogosult:

a) az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,

b) az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

Pályázati rendszer

15.§ (1) Az önkormányzat ingó és ingatlanvagyonát a mindenkori költségvetési törvényben, és e rendeletben foglalt értékhatárok fölött bármilyen formában hasznosítani – beleértve a vagyon hasznosítással megbízott szervet is – csak nyílt vagy meghívásos pályázat útján lehet.

(2) A pályázati kiírásban valamennyi ajánlattevőnek egyenlő esélyt kell biztosítani.

(3)Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására rendelkezésre álló időpont között legalább nyolc nap különbség legyen.

(4)Nem kell pályázatot kiírni:

a) ingatlanvagyon  tekintetében a mindenkori költségvetési törvényben maghatározott értékhatár alatt,

b) telek kiegészítések, idegen tulajdonú felépítmények alatti földterület értékesítése,

c) mezőgazdasági rendeltetésű földterület haszonbérbe adása, értékesítése,

d) jogszabály vagy szerződésben biztosított elővásárlási jog gyakorlása,

e) értékpapírok, részvények elidegenítése,

f) eredménytelen pályázat esetén, ha a kiíró másként nem dönt illetve,

g) ha a hasznosítás közhasznú célt, vagy az önkormányzat kötelező feladatainak megoldását szolgálja.

(5) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatár feletti ingatlanvagyon értékesítésére nyilvános versenytárgyalás is kiírható. Nyilvános versenytárgyalást kell tartani, ha a pályázati ajánlatokban a két legmagasabb ajánlat között 1,5%-nál kisebb eltérés van.

(6)     Az eljárást a nem lakás célú helyiségek, és a pavilon alatti földterületek bérbeadásánál értékhatártól függetlenül alkalmazni kell.

(7)A pályázatok kiírásánál az alábbi szempontokat kell érvényesíteni:

a) legmagasabb, azonnali árbevétel elérése,

b)gazdasági társaság vagy magánszemély által foglalkoztatott  új,- vagy többletlétszám,

c)ciklusprogramban meghatározott önkormányzati célok elérésében részt vállalás,

d)Ajka város Önkormányzatától kötelező vagy önként vállalt feladat átvállalása.

(8) A pályázat nyertesének tulajdonjoga az egyéb feltételek teljesülése esetén akkor vezethető át az ingatlan-nyilvántartásban, ha a pályázatban vállalt kötelezettségekre Ajka város Önkormányzatával a mellékbiztosítékra vonatkozó szerződés aláírása is megtörtént.

(9)A pályázat erdeményéről valamennyi érintettet haladéktalanul írásban tájékoztatni kell.

Pályázati biztosíték

15/A.§ (1)       A pályázaton való részvétel biztosíték adásához is köthetô, melyet az ajánlat benyújtásával egyidejűleg, vagy a pályázati kiírásban megjelölt idôpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.

(2)     A pályázati biztosíték összegét a pályázatot kiíró szerv állapítja meg.

(3)     A biztosítékot a pályázati felhívás visszavonása, az ajánlatok érvénytelenségének és eredménytelenségének megállapítása, valamint a pályázatok elbírálása után - kamat nélkül - kell visszaadni.

(4)       Nem jár vissza a biztosíték, ha a pályázati kiírás szerint az a megkötött szerzôdést biztosító mellékkötelezettséggé alakul át, valamint akkor sem, ha az ajánlattevô az ajánlatát az ajánlati kötöttség idôtartama alatt visszavonta, vagy a szerzôdés megkötése

A pályázat visszavonása

15/B.§ (1)     A kiíró a pályázatot az ajánlatok benyújtására megjelölt idôpontig visszavonhatja. E döntést a pályázati kiírás közzétételére vonatkozó szabályok szerint kell az érintettek tudomására hozni.

(2)     A pályázat visszavonása esetén a pályázati dokumentumok ellenértékét a pályázóknak vissza kell téríteni.

(3)   Az ajánlattevô a benyújtásra nyitva álló határidô lejártáig bármikor visszavonhatja ajánlatát a 14/A. § (3) bekezdésében meghatározott következmények mellett.

A pályázati ajánlat

15/D.§ (1) A benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell a pályázó:

a)  nyilatkozatát a pályázati felhívásban foglalt feltételek elfogadására vonatkozóan,

b)  pályázati biztosíték befizetését  igazoló dokumentumot, ha ezt a pályázati kiírás előírja,

c)  szerződéskötéshez szükséges adatokat (pl. név, lakóhely, székhely, adóazonosító szám, cégbejegyzési szám, stb.)

d) jogi személy pályázó esetén 30 napnál nem régebbi, hiteles cégkivonatot, aláírási címpéldányt.

(2)    Ha az ajánlatok elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, a kiíró az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet. A benyújtott ajánlatok azonban nem módosíthatók.

A szerződés létrejötte

15/E.§ (1)

a) Az önkormányzat ajánlati kötöttsége a szerződés aláírásához szükséges valamennyi feltétel meglététől számított 60 napig áll fenn.

b) A nem lakás célú helyiségek és a pavilon alatti földterületek bérbeadása során az ajánlati kötöttség az eredményhirdetéstől számított 15 napig áll fenn.

(2) Amennyiben a pályázat nyertesével az adásvételi szerződés az 1. pont szerinti határidőben nem jön létre, a szerződéskötést a második legjobb ajánlattevővel kell megkísérelni akkor, ha az ajánlat a legjobb ajánlattól 5%-nál nagyobb mértékben nem tér el, és meghaladja vagy eléri a Képviselő-testület vagy szerve által meghatározott minimális értékesítési árat. Nagyobb eltérés esetén új pályázatot kell kiírni.

(3) Amennyiben az ingatlan értékesítésére az (1) és (2) bekezdésben leírt határidő alatt és módon nem kerül sor, a határozatot vissza kell vonni.

Követelések eljárási szabályai

16.§ (1) Az önkormányzatot megillető követelésről lemondani a mindenkori költségvetési törvényben megállapított értékhatárt el nem érő kisösszegű követelés, továbbá öt éven túli követelés esetén, valamint méltányosságból lehet.

(2) A követelésről való lemondásról:

a) a polgármester dönt:

1. a költségvetési törvényben megállapított értékhatárt el nem érő, egy évet meghaladó kisösszegű követelés esetében,

2. öt éven túli behajthatatlan követelésről való lemondás esetében, ha annak értékhatára a kettőszázezer forintot nem haladja meg,

3. méltányosságból, ha a követelés értékhatára a kisösszegű követelés értékhatárát meghaladja, de nem éri el a kettőszázezer forintot,

b) a Képviselő-testület Pénzügyi Bizottsága dönt:

1.  a mindenkori kisösszegű követelés fölötti lemondásról,

2.  az öt éven túli behajthatatlan követelésről való lemondás esetében, ha annak értékhatára  a kettőszázezer forintot meghaladja, de az ötszázezerforintot nem éri el.

3.méltányosságból, ha a követelés értékhatára a kettőszázezer forintot meghaladja.

(3) A követelésről való lemondásról szóló döntés lehet:

a) elutasító,

b)részben vagy egészben helyt adó és egyben részletfizetést engedélyező,

c) részben vagy egészben helyt adó és egyben a követelést elengedő.

A b) bekezés szerinti részletfizetés időtartama nem haladhatja meg a három évet, és nemfizetés esetén a követelés egy összegben esedékessé válik.

(4) A követelés teljesítésére adott részletfizetési kedvezmény alkalmazása során a Ptk szerinti kamatot fel kell számítani.

(5) A (2) bekezdés a) és b) pontjában eljáró szervek a követelést akkor engedhetik el, ha:

1. az egy évet meghaladóan keletkezett kisösszegű követelés behajtása az évenkénti háromszori felszólítás ellenére eredménytelen, vagy
2. a magánszemély jövedelme nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 80%-át,
3. a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez, vagy növeli a veszteséget),
4. az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel,
5. a bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,
6. eredményesen érvényesíteni nem lehet.

(6)A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell. A behajthatatlan követelés leírása nem minősül követelés elengedésnek.

(7) Az önkormányzat költségvetési szerveinek a követelésekről év közben folyamatosan analitikus nyilvántartást kell vezetnie.

(8)A mérlegvalóság elvének maradéktalan érvényesítése céljából a követeléseket év végén értékelni kell. Az értékelés során meg kell állapítani a követelések mérleg fordulónapra vonatkozó értékét várhatóan megtérülő összegét.

(9)A követelések állományát érintő valamennyi gazdasági művelet, esemény rögzítésének rendjét úgy kell kialakítani, hogy a költségvetési szervezet eleget tudjon tenni a jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettségeinek.

            A követelésekkel kapcsolatban az önkormányzat szervezeteinek az egyedi sajátosságokat figyelembe véve kell kialakítani és írásba foglalni a számviteli politikában, az értékelési szabályzatban, a számlarendben, a leltározási és leltárkészítési szabályzatban valamint a bizonylati szabályzatban. A könyvvezetésre, a bizonylatolásra vonatkozó részletes belső szabályait úgy kell kialakítani, hogy az a könyvviteli mérleg, a pénzforgalmi jelentés, a pénzmaradvány-kimutatás, az előirányzat-maradványkimutatás alátámasztásán túlmenően a kiegészítő melléklet pénzügyi adatainak közvetlen alátámasztására is alkalmas legyen.

Vagyongazdálkodással kapcsolatos egyéb szempontok

17.§ (1)A Képviselő-testület évente - költségvetési rendeletében dönt és egyben a rendelet mellékletében -  közzéteszi azoknak a kül- és belterületi ingatlanoknak a jegyzékét, amelyekre nézve a tulajdonjog átruházását tervezi.

A jegyzékben a Képviselő-testület meghatározza a tulajdonjog átruházásának feltételeit és adás-vétel esetén a minimális vételárat.

(2)Az önkormányzati tulajdon védelme, megőrzése és gyarapítása érdekében a forgalomképes ingatlanok hasznosítását a Képviselő-testület a rendelet 3. sz. mellékletében meghatározott irányelvek szem előtt tartásával szervezi meg.

(3)Az önkormányzati vagyont érintő szerződések teljesítését lehetőleg szerződést biztosító mellékkötelezettségekkel kell megerősíteni.

Az önkormányzat vagyonának működtetésére, hasznosítására kötött szerződéseknek a vagyon értékének megőrzését biztosítania kell.

(4) 1. Ingatlan tulajdonjogának adás-vétellel történő átruházása esetén vevő tulajdonjoga csak a teljes vételár kiegyenlítése, és a  15.§. (8.) bekezdésben foglaltak teljesülése után jegyeztethető be az ingatlan-nyilvántartásba.

a)    Ingatlantulajdon egészben vagy részben történő elidegenítése esetén a vételár nem lehet alacsonyabb, mint annak a pénzügyi nyilvántartásban szereplő bruttó értéke. Az érték meghatározásánál az ingatlan tartozékait is figyelembe kell venni.

b)  Ingatlanértékesítés során abban az esetben kötelező értékbecslést készíteni, ha a vagyontágy pénzügyi nyilvántartási bruttó értéke és a tervezett árbevétel értéke közötti különbözet a 25%-ot meghaladja.

c)   Az eladási ár az értékbecslésben meghatározott értéknél 10 %-kal kevesebb nem  lehet.

d)  Ingatlan vásárlása vagy térítésmentes átvétele esetén minden esetben kötelező értékbecslést készíteni, ha annak várható forgalmi értéke a 10.000.000,- Ft-ot meghaladja..

          2. Értékpapír esetén a forgalmi értéket, ha az

a)  a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vagy forgalmazotti kategóriában szerepel, úgy a tőzsdén kialakult tőzsdei árfolyamon,

b) tőzsdén kívüli másodlagos értékpapír piacon forgalmazott értékpapír, úgy az értékpapír kereskedők által a sajtóban közzétett vételi középárfolyam alapján,

c) egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján

kell meghatározni.

(5) Az önkormányzat részvényeinek, üzletrészeinek várható hozamát a költségvetési koncepció készítésénél számba kell venni.

(6) A tőzsdére bevezetett értékpapírok árfolyamváltozását folyamatosan figyelemmel kell kísérni.

(7) Az önkormányzat intézménye és a Polgármesteri Hivatal a használatában lévő és a működtetésre átadott önkormányzati vagyont, a részére biztosított költségvetési és társadalombiztosítási támogatást, valamint saját bevételeit önállóan használja fel működése érdekében.

(8) Az önkormányzat 100 %-os tulajdonában lévő gazdasági társaság a társaság tulajdonába tartozó dolgot 20 millió forint értékhatár felett - eltérő szabályozás hiányában - csak a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával adhatja biztosítékul, vagy terhelheti meg más módon. A társaság vezetője a terhelés tényéről a Képviselő-testületet haladéktalanul tájékoztatja.

(9)Az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok ügyvezetőitől a Képviselő-testület és a polgármester bármikor pénzügyi jelentést kérhet.

(10)Az önkormányzat hatósági határozattal való tulajdonszerzéséről, vagy annak meghiúsulásáról a Képviselő-testületet a polgármester a soron következő ülésén tájékoztatja.

(11)Az önkormányzati vagyont érintő jogviták esetén a polgármester, vagy a jegyző azonnal intézkedik a bírósági kereset benyújtásáról. Erről, valamint a per kimeneteléről a Képviselő-testületet tájékoztatja.

(12)A vagyontárgyak elidegenítésénél, hasznosításánál fizetési eszközként az önkormányzat csak készpénzt, illetve külön Képviselő-testületi jóváhagyással csereingatlant vagy értékpapírt fogadhat el.

(13)Az önkormányzat vagyontárgyaira kötelező biztosítási szerződést kötni. A biztosítási díj a használó szerv költségvetését terheli. Az önkormányzati vagyon védelméről a használó – szükség szerint – egyéb módon (vagyonvédelmi szolgáltatás igénybevétele, biztonsági rendszer kiépítése stb.) is köteles gondoskodni intézményi költségvetése terhére.

(14)Az önkormányzat tulajdonába bármilyen módon bekerült ingatlanvagyont az ingatlan-nyilvántartásbeli megnevezésétől függetlenül tényleges használatának megfelelően kell besorolni, egyúttal kezdeményezni kell annak ingatlan-nyilvántartásban történő rendezését.

VI. Fejezet

A vagyon nyilvántartása

18.§ (1) ^[18] Az önkormányzat vagyonáról az Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal, és valamennyi önálló költségvetési szerv könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, az ingatlan vagyon nyilvántartására a törvényben meghatározottak szerint  - statisztikai rendszerű – vagyonkatasztert kell készíteni. A könyvviteli nyilvántartásban és az ingatlan kataszteri nyilvántartásban szereplő ingatlanok bruttó értékének meg kell egyeznie. Negyedévente egyeztetni kell a nyilvántartások tartalmát.

(2) Az önkormányzat törzsvagyonát a többi vagyontárgytól megkülönböztethető módon kell nyilvántartani.

Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó vagyontárgyak körét évente november 30-ig felül kell vizsgálni.

A könyvviteli nyilvántartásban és az ingatlanvagyon kataszterben a vagyoncsoporthoz (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, törzsvagyonon kívüli egyéb vagyon) tartozást a főkönyvi számlák további bontásával, részletező, analitikus nyilvántartás vezetésével az ingatlan-nyilvántartó lap megfelelő kitöltésével jelölni kell. A számlarend előírása határozza meg a könyvviteli  nyilvántartásban az  elkülönítés  módját.

A könyvviteli nyilvántartásban és az ingatlan kataszteri nyilvántartásban szereplő ingatlanok bruttó értékének meg kell egyeznie. Negyedévente egyeztetni kell a nyilvántartások tartlamát.

(3) A vagyonleltár az önkormányzat tulajdonában – a költségvetési év zárónapján – meglévő vagyon valós állapot szerinti teljes körű kimutatása értékben és mennyiségben. Célja a gazdálkodás biztonságáért felelős Képviselő-testület tájékoztatása az önkormányzat vagyoni helyzetéről.

(4) A vagyonleltárban szerepeltetni kell a vagyont terhelő kötelezettségeket is. A teljesség érdekében a könyvviteli mérlegben nem szereplő eszközökről, kötelezettségekről valamennyi költségvetési szervnek nyilvántartást kell vezetni, és a zárszámadás keretében a Képviselő-testületet tájékoztatni kell:

a)  „0”-ra leírt, de használatban, illetve használaton kívüli eszközökről,

b) érték nélküli eszközökről, ide tartozhatnak az értékelhető, de az értékelés elmaradása miatt érték nélküli eszközök, valamint a jogszabályi előírás alapján érték nélküli vagyontárgyak,

c) az önkormányzat által használt és üzemeltetett, nem önkormányzati tulajdonban lévő eszközökről (pl, bérelt ingatlanok stb.),

d) önkormányzat által használt, de rendezetlen tulajdonjog miatt esetleg a könyvviteli nyilvántartásban nem szereplő eszközökről,

e) olyan kötelezettségvállalásokról, melyek nem szerepelnek a könyvviteli nyilvántartásban.

(5) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint forgalomképes vagyon bontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül:

1. az ingatlanokat és vagyoni értékű jogokat tételesen,
2. az ingó vagyontárgyakat vagyonkezelőnként összesített mérleg szerinti értékben,
3. ha jogszabály másként nem rendelkezik, az értékpapír vagyont tételesen és névértéken,
4. a vagyonkezelőnek átadott ingatlan, illetve vegyes portfolió vagyont tételesen és vagyonkezelési szerződés szerinti induló értéken, illetve – az évenkénti beszámolók alkalmával korrigált vagyoni értéken – vagyonkezelőnként veszi számba.

(6) A vagyonleltár alapját képező nyilvántartás felfektetéséről és folyamatos vezetéséről, a vagyonleltár összeállításáról, a számviteli és kataszteri egyezőségről a jegyző gondoskodik.

(7) Az ingatlan valós állapotában, értékében bekövetkezett változást a vagyonnal gazdálkodó szerv valamint a magbízás alapján eljáró vagyonkezelő a változástól számított 30 napon belül, de az éves zárszámadási munkához igazodóan köteles a vagyonnyilvántartónak bejelenteni.

(8)^[19]Az önkormányzat költségvetési szerveinél az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat, kölcsönöket, beruházásokra adott előlegeket, követeléseket, értékpapírokat minden évben egyeztetéssel, minden további vagyontárgyat pedig a helyi önkormányzati képviselők és polgármester választását megelőző év december 31. napjáig teljeskörűen leltározni kell. A leltározásra vonatkozó részletes belső szabályokat úgy kell kialakítani, hogy az a könyvviteli mérleg és a kiegészítő melléklet pénzügyi adatainak közvetlen alátámasztására is alkalmas legyen.

(9) A követelések állományát érintő valamennyi gazdasági művelet, esemény rögzítésének rendjét úgy kell kialakítani, hogy a költségvetési szervezet eleget tudjon tenni a jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének.

A könyvvezetésre, a bizonylatolásra vonatkozó részletes belső szabályokat úgy kell kialakítani, hogy az a könyvviteli mérleg, a pénzforgalmi jelentés, a pénzmaradvány kimutatás, az előirányzat maradványkimutatás alátámasztásán túlmenően a kiegészítő melléklet pénzügyi adatainak közvetlen alátámasztására is alkalmas legyen.

VII. Fejezet

Vegyes rendelkezések

19.§ (1) Ez a rendelet a 2005. év november hó 14. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a Képviselő-testület 15/2003. (V.29.), a 34/2005. (IX.13.), a  30/2005. (VIII.22.), a 26/2005.(VII.13.), a  18/2005.(IV.29.), a 34/2004.(XI.02.), a 8/2004.(IV.21.), a 21/2003.(VII.4.), a  5/2003.(XII.17.) rendelete hatályát veszti.

(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével felülvizsgálatra került, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.