Ajka Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 92.§ (1)-(2) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 29.§ (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet
Általános rendelkezések

1.  A rendelet hatálya

1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed azokra a magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a letelepedett, bevándorolt,befogadott jogállású, továbbá a magyar hatóságok által menekültként és hontalanként elismert személyekre, akik Ajka város közigazgatási területén:

a)  bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, tartózkodási hely esetén, ha   életvitelszerűen ott lakik,
b)   hajléktalanként a városban élnek, és a kérelem benyújtásakor nincs bejelentett lakó- vagy tartózkodási helyük - kivéve a hajléktalan szálló.

(2) E rendelet 6.§ 7.§ 17.§ 18.§ 22.§ 23.§ rendelkezései alkalmazandók - Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testülete 114/2013. (VI.11.) Kt. Határozatával, társulási megállapodás alapján létrehozott Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat által biztosított ellátások tekintetében, Halimba, Öcs, Szőc és Úrkút községekben lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.

 
(3) Bentlakást nyújtó intézmény esetén - az intézmény férőhelyeinek 10%-áig - az a személy is ellátható, aki az ellátást nyújtó intézmény ellátási területén nem rendelkezik bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel.

 
(4) E rendelet személyi és területi hatályára tekintet nélkül az arra rászorulónak étkezést, illetve szállást kell biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

2. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

2. §
(1) Ajka Város Önkormányzata a személyes gondoskodás keretébe tartozó alábbi szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat, valamint gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

(2) Szociális alapszolgáltatások:

a)  étkeztetés
b)  házi segítségnyújtás
c) családsegítés
d)  jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
e) nappali ellátás.

(3) Szakosított ellátások:

a) átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények:

aa) időskorúak gondozóháza

ab) hajléktalanok átmeneti szállása

b) ápolást, gondozást nyújtó intézmények:

aa) idősek otthona 

ab) idősek otthona emelt szintű férőhelyekkel.

(4) Gyermekjóléti alapellátások:

a) gyermekjóléti szolgáltatás: gyermekjóléti szolgálat
b) gyermekek napközbeni ellátása: bölcsőde

c) gyermekek átmeneti gondozása: önálló helyettes szülő.

(5) Az önkormányzat a szociális alapszolgáltatások közül az étkeztetést, jelzőrendszeres segítségnyújtást és a nappali ellátást valamint a szakosított ellátásokat a Szociális Szolgáltató és Gondozási Központ szociális intézményen keresztül; a házi segítségnyújtást, családsegítést és a gyermekjóléti alapellátások közül a gyermekjóléti szolgálatot és az önálló helyettes szülői ellátást a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szociális intézményen keresztül; a gyermekek napközbeni ellátását pedig a Városi Bölcsőde intézményen keresztül biztosítja.

3. Szociálpolitikai Kerekasztal

3. §
(1) Ajka Város Önkormányzata a szociális szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére helyi szociálpolitikai kerekasztalt működtet „Ajka városi szociálpolitikai kerekasztal” elnevezéssel.

(2) A városi szociálpolitikai kerekasztal

a) vezetője: a Humán és Népjóléti Bizottság elnöke,
b) tagjai: ba) a Szociális Szolgáltató és Gondozási Központ igazgatója,

bb) a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat igazgatója,
bc)  a Molnár Gábor Műhely Alapítvány Kuratóriumának elnöke,
bd) a Segítséggel Könnyebb Alapítvány intézményvezetője,
be) az Idősügyi  Tanács Egyesület elnöke,
bf) a Városi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke,
bg) a Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke,
bh) a  Magyar Vöröskereszt Ajkai Területi Szervezetének képviselője,
bi) a Magyar Máltai Szeretetszolgálat intézményvezetője,
bj) a Jézus Szíve Egyházközség egyházi vezetője,
bk) az Evangélikus Gyülekezet vezetője,
bl) a Református Gyülekezet vezetője.

               
(3) A városi szociálpolitikai kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal
ülésezik az SZMSZ. bizottságokra vonatkozó szabályai szerint.

4. Személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális szolgáltatások és gyermekjóléti ellátások igénybevételének módja

4. § 
(1) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális és gyermekjóléti ellátás iránti kérelmet az intézménynél  kell benyújtani és a vezetője bírálja el. A kérelemhez mellékelni kell az Szt-ben és a Gyvt-ben, valamint a végrehajtására alkotott jogszabályokban meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat.

(2) A szociális rászorultságot a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében kell vizsgálni. Az intézményvezető a szociális rászorultság fennállását a szolgáltatás igénybevételét megelőzően vizsgálja, valamint - amennyiben a szociális rászorultság alapjául szolgáló körülmény határozott ideig áll fenn - az igénybevétel során a határozott idő leteltét követően felülvizsgálja. A szociális rászorultság fennállásának tényét a Szt. 20.§-a szerinti nyilvántartásban rögzíti.

(3) A szociális rászorultság fennállását nem kell felülvizsgálni egyedül élő 65 év feletti személy esetén.

 
(4) Az intézményi jogviszony az intézményvezető és az igénybevevő írásbeli megállapodásával jön létre. A megállapodás tartalmazza az ellátás részletes szabályait, időtartamát, a fizetendő térítési díjat, az intézményi jogviszony megszűnésének eseteit.

(5) Ha az intézményvezető döntését a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatás és a gyermekjóléti ellátás iránti kérelem elbírálása során a kérelmező vagy törvényes képviselője vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételét számító 8 napon belül a Humán és Népjóléti Bizottsághoz fordulhat panaszával, melyről a bizottság soron következő ülésén határozattal dönt.

 
(6) A megállapodásban foglalt, az intézmény részéről fennálló kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos panasz kivizsgálása az intézményvezető feladatkörébe tartozik, aki 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedésre meghatározott határidő lejártát, illetve az intézkedés kézhezvételét követő 8 napon belül a Humán és Népjóléti Bizottsághoz fordulhat.

(7) Ha a jogosult vagy a törvényes képviselője az intézményi jogviszony megszűnésével, vagy megszüntetésével nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc 8 napon belül a Humán és Népjóléti Bizottsághoz fordulhat. A bizottság az ügy érdemében a soron következő ülésén határozattal dönt.

 
(8) Ha a jogosult vagy törvényes képviselője az Szt. 109. §-ában meghatározott áthelyezéshez 
nem járul hozzá, az intézményi jogviszonyt a Humán és Népjóléti Bizottság szünteti meg.

(9) A polgármester által e rendelet alapján hozott döntése ellen benyújtott fellebbezést a Humán és Népjóléti Bizottság véleményével kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

II. Fejezet
  Szociális alapszolgáltatások

5. Étkeztetés

5. §
(1) Az önkormányzat a Szociális Szolgáltató és Gondozási Központ intézményen belül azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt.

(2) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni a 65 év feletti személyt, a tartós betegségben szenvedő személyt, a fogyatékos személyt, a pszichiátriai betegségben vagy szenvedélybetegségben szenvedő személyt továbbá a hajléktalant, ha családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 450%-át. A szociális rászorultság feltételeinek fennállását háziorvosi vagy szakorvosi igazolással, személyazonosító igazolvánnyal és lakcím igazolvánnyal kell igazolni.

6. Házi segítségnyújtás

6. §
(1) Az önkormányzat a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézményen keresztül az igénybe vevő lakókörnyezetében házi segítségnyújtás keretében gondoskodik azokról a személyekről, akik otthonukban saját erőből önmaguk teljes ellátására nem képesek.

(2) A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézmény igazgatója által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát és jogszabályban meghatározottak szerint megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét.

 
(3) Házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi négy órában kell nyújtani.

7. Családsegítés

​7. §
Az önkormányzat a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézményen belül a családsegítés keretében ingyenes, általános és speciális segítő szolgáltatást nyújt az Szt-ben meghatározott személyeknek, családoknak, csoportoknak a törvényben szabályozott feladatok ellátásához.

8. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

 
8. §
(1) Az önkormányzat a Szociális Szolgáltató és Gondozási Központ intézményen keresztül jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosít az Szt-ben szabályozott feladatok ellátásához a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal kötött feladat-ellátási megállapodás alapján.

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociális rászorult:

a)    az egyedül élő 65 év feletti személy
b)    az egyedül élő súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, vagy
c)   kétszemélyes háztartásban élő – kiskorú gyermek figyelmen kívül hagyásával -  65 év feletti, illetve súlyosan fogyatékos vagy pszichiátriai beteg személy, ha egészségi állapota indokolja a szolgáltatás folyamatos biztosítását.

(3) A súlyos fogyatékosságot, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot a külön jogszabályban foglaltak szerint kell igazolni.

(4) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében jelzőkészüléket az intézmény szabad kapacitás esetén is biztosíthat, azonban a rászorultakra vonatkozó méltányossági szabályok ekkor nem alkalmazhatók.  

9. Nappali ellátás

9. §
(1) Az önkormányzat a Szociális Szolgáltató és Gondozási Központ intézményen belül nappali ellátást biztosít az Szt. 65/F. §. (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott személyek részére. Az önkormányzat a  Szociális Szolgáltató és Gondozási Központon belül Idősek Klubját működtet.

(2) Az önkormányzat a fogyatékosok nappali ellátását a Molnár Gábor Műhely Alapítvánnyal az Szt. 120-121. §-ban meghatározott tartalommal kötött ellátási szerződéssel biztosítja.

(3) Az önkormányzat a „Gondviselés Háza” hajléktalanok nappali melegedőjét a Máltai Szeretetszolgálat Egyesülettel az Szt. 120-121. §-ban meghatározott tartalommal kötött ellátási szerződéssel biztosítja.

III. Fejezet
Szakosított ellátási formák
Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények 
                
10. Időskorúak Gondozóháza

10. §
Az önkormányzat a Szociális Szolgáltató és Gondozási Központ intézményen belül időskorúak gondozóházat működtet az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek részére, akik önmagukról betegségük miatt, vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni. Az időskorúak gondozóházában az önkormányzat a teljes körű ellátást legfeljebb egy évre biztosítja. Az ellátás különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembe vételével egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható.

11. Hajléktalan személyek átmeneti szállása

11. §
(1) Az önkormányzat a Szociális Szolgáltató és Gondozási Központ intézményen belül hajléktalan személyek átmeneti szállását működtet azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezésére, akik az életvitelszerű szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra.

(2) Az önkormányzat a hajléktalan személyek egy részének ellátását a Tósokberéndi Szent  István Egyházközséggel hajléktalan személyek átmeneti szállásának működtetésére az Szt. 120-121. §-ban meghatározott tartalommal kötött ellátási szerződéssel biztosítja.

Ápolást, gondozást nyújtó intézmények

12. Idősek Otthona

12. §
(1) Az önkormányzat a Szociális Szolgáltató és Gondozási Központ intézményen belül önként vállalt feladatként Idősek Otthonát működtet azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek ápolására, gondozására, akik önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képesek, de egészségi állapotuk rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. Az Idősek Otthonába az a 18. életévét betöltött személy is felvehető, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni. Az önkormányzat a teljes körű ellátást határozatlan időre biztosítja.

(2) A Szociális Szolgáltató és Gondozási Központ az Idősek Otthonán belül külön gondozási egységben vagy csoportban látja el azt a személyt, akinél a Demencia Centrum a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg.

(3) Az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető végzi el az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

 
(4) Az intézményvezető a gondozási szükségletet jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét, továbbá a jogszabály szerinti körülmények fennállását.

 
(5) Idősotthoni ellátás napi négy órát meghaladó vagy jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet megállapítása esetén nyújtható.

(6) Az idősek otthonába 2007. december 31-e előtt bekerültek gondozási szükségletének vizsgálatát nem kell elvégezni, azt fennállónak kell tekinteni idősotthoni ellátásuk teljes időtartama alatt.

13. Idősek otthona emelt szintű férőhelyekkel

13. §    
(1) Az önkormányzat a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek részére állami támogatással kialakított nyugdíjasházat vagy emeltszintű idősek otthonát (a továbbiakban: idősek otthonát) működtet „Méltó Élet Esélye” Idősek Otthona néven.

(2) Az idősek otthona elhelyezése iránti kérelmet a Szociális Szolgáltató és Gondozási Központ igazgatójához kell benyújtani, a kérelemről az intézményvezető dönt. A kérelemhez mellékelni kell az Szt-ben és a végrehajtó jogszabályokban meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat.

(3) Az intézményi jogviszony a Szociális Szolgáltató és Gondozási Központ igazgatója és az igénybevevő írásbeli megállapodásával jön létre. A megállapodás tartalmazza az ellátás részletes szabályait, időtartamát, a fizetendő térítési díjat, az intézményi jogviszony megszűnésének eseteit.

(4) Az emelt szintű elhelyezés esetén egyszeri hozzájárulást kell fizetni, melyet az önkormányzat évente a térítési díjak emelésével egy időben, rendeletben állapít meg. Az egyszeri belépési díjat, a beköltözést követő 15 napon belül kell megfizetni. Az emelt szintű elhelyezés egyszeri hozzájárulás díja:

a) egyszemélyes lakószoba esetén: 1.000.000.-Ft/fő
b) kétszemélyes lakószoba esetén:     500.000.-Ft/fő.

(5) Az önkormányzat az emelt szintű elhelyezést nyújtó idősek otthonában fizetett egyszeri hozzájárulást 11748038-15429726-10170001 számú alszámlán elkülönítetten kezeli. A befizetések 30%-ából tartalékot képez. Az alszámla maradványa - kamataival együtt -  céltartalékként kezelendő, melyből a Szt.-ben meghatározott feltételek esetén 5 éven belüli időarányos visszafizetés teljesíthető. Az időarányos visszafizetésnél a megkezdett hónapok figyelembe vételével kell számolni.

(6) Az ebben a szakaszban nem szabályozott kérdésekben az Szt. rendelkezéseit és e rendelet ápolást, gondozást nyújtó intézményekre vonatkozó rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

IV. Fejezet
Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások

14. Gyermekjóléti szolgáltatás

14.  §
Az önkormányzat a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézményen belül szakmailag önálló térítésmentes gyermekjóléti szolgáltatást működtet a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében a Gyvt. 39-40. §-aiban meghatározottak szerint.

15. Gyermekek napközbeni ellátása

15. §
Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a Városi Bölcsődében biztosítja.

16. Városi Bölcsőde

16. §
(1) Az önkormányzat a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátására, szakszerű gondozására, nevelésére működteti 98 férőhellyel a Városi Bölcsődét.

(2) A szülő vagy törvényes képviselő a bölcsődei felvétel iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez nyújtja be. A kérelemhez mellékelni kell a jogszabályban meghatározott igazolásokat.

(3) A kérelmek elbírálásánál - ha több a jelentkező a férőhelynél - az intézményvezetőnek a következő szempontokat kell figyelembe venni:

a)    a szülő (mindkét szülő) dolgozik,
b)    védelembe vett gyermek,
c)    3 vagy több gyermeket nevelő család gyermeke,
d)    a családban tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek is nevelkedik.

(4) A Gyvt. 42/A. § alapján a bölcsődei felvétel során előnybe kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

(5) Az intézményi jogviszony megszűnik, ha a szülő (törvényes képviselő) a gyermek nappali ellátását más módon oldja meg, illetve ha a gyermek a Gyvt. 42.§-ban meghatározott életkort betöltötte.

17. Gyermekek átmeneti gondozása

17. §
(1) Az önkormányzat a gyermekek átmeneti gondozását a Térségi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat intézményen belül a gyermekjóléti szolgálathoz integrált önálló helyettes szülő foglalkoztatásával biztosítja. A helyettes szülői jogviszony létrejöttéről szóló megállapodást a gyermekjóléti szolgálat szakmai vezetője köti a helyettes szülői feladatot vállaló személlyel. A megállapodás tartalmazza a jogszabályban előírtakat, a jogviszony létrejöttét, megszűnésének eseteit, a helyettes szülő díjazását. 

(2) Az ellátást a szülő vagy törvényes képviselő a gyermekjóléti szolgálat szakmai vezetőjétől kérheti egészségügyi körülményei, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása esetén. 

(3) Az ellátás ideiglenes jelleggel az alapul szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tarthat. Indokolt esetben a szülő vagy törvényes képviselő kérelmére vagy beleegyezésével 6 hónappal, szükség esetén a tanítási év végéig meghosszabbítható.

(4) A gyermek átmeneti gondozása keretében az önkormányzat teljes körű ellátást biztosít: 

a) lakhatás,
b) a gyermek testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő gondozás,
c) a gyermek életkorának, egészségügyi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetés, ruházattal való ellátás,
d) mentálhigiénés, egészségügyi ellátás,
e) a 3 éven felüli gondozott gyermek részére – személyes szükségletei kielégítésére – havonta zsebpénz biztosítása.

 
(5) A gyermekek átmeneti gondozása iránti kérelmet a szülő vagy törvényes képviselő a gyermekjóléti szolgálat szakmai vezetőjéhez nyújtja be. A kérelemhez mellékelni kell a jogszabályban meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat.

 
(6) Az intézményi jogviszony az intézmény szakmai vezetője és az igénybevevő írásbeli megállapodásával jön létre. A megállapodás tartalmazza az ellátás részletes szabályait, időtartamát, a fizetendő térítési díjat, az intézményi jogviszony megszűnésének eseteit.

 
(7) Az átmeneti gondozás a Gyvt. 37/A. §-ban foglalt esetekben szűnik meg.

V. Fejezet
Az ellátottak érdekvédelme

18. Az érdekképviseleti fórum

18. §
(1) A személyes gondoskodást nyújtó tartós bentlakásos intézményekben és a Városi Bölcsődében az ellátottak érdekeinek védelmében érdekképviseleti fórumot kell működtetni. Az érdekképviseleti fórum tagjai:

a) választás alapján:

aa) ellátottak részéről 2 fő
ab) ellátottak hozzátartozói részéről 1 fő
ac) az intézmény dolgozói részéről 1 fő

b) kijelölés alapján: az önkormányzat részéről 1 fő

(2) Az érdekképviseleti fórum tagjainak tisztsége négy évre szól.

a) A tagság megszűnik:

aa) a megbízatás időtartamának lejártával (az önkormányzatot képviselő személy
esetében a ciklus lejártával),

ab) lemondással,
ac) az intézményi jogviszony, illetve a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével,
ad) a tag halálával.

b) A megüresedett tagsági helyre 60 napon belül új tagot kell választani.

(3) Az érdekképviseleti fórum működésének részletes szabályait az intézmény házirendje tartalmazza.

19. §
(1) Az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint átruházott hatáskörben a polgármester jóváhagyja a szociális és gyermekjóléti intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatát, szakmai programját, valamint a szakosított ellátást nyújtó intézmény házirendjét.

(2) A Városi Bölcsőde nyári nyitvatartási rendjét az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

 
(3) Az önkormányzat nevében átruházott hatáskörben a polgármester kijelöli a  tulajdonos képviselőjét, ha a Szociális Szolgáltató és Gondozási Központnál több soron kívüli elhelyezésre irányuló kérelmező között kell dönteni.   

VI. Fejezet

Térítési díjak

19. Intézményi térítési díjak

20. §
(1) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (továbbiakban: intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív hozzájárulás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szolgáltatási önköltség és a szolgáltatás külön jogszabály szerinti költségvetési támogatásának különbözete.

(2) A szolgáltatási önköltség a szolgáltatás kapcsán felmerült ráfordítások egy szolgáltatási egységre számított értéke, amelyet az előző év adatai alapján kell megállapítani. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják.

 
(3) A mindenkori évi intézményi térítési díjakat e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(4) Az intézményi térítési díjat konkrét összegben, tíz forintra kerekítve kell megállapítani.

 
(5) Az intézményi térítési díjat - a házi segítségnyújtás kivételével - ellátási napra vetítve kell megállapítani.

21. §
A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi térítési díja a Gyvt. 147.§ alapján kerül meghatározásra. Az intézménynél alkalmazandó nyersanyag normákat évente az önkormányzat költségvetéséről szóló rendelete határozza meg. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások mindenkori évi intézményi térítési díját e rendelet 2. melléklete - a gyermekek napközbeni ellátásra vonatkozóan a 2. melléklet A. pontja  - tartalmazza. 

22. §
A gyermekek átmeneti gondozásának intézményi térítési díja a Gyvt. 147.§ alapján kerül meghatározásra. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások mindenkori évi intézményi térítési díját e rendelet 2. melléklete - gyermekek átmeneti gondozására vonatkozóan a 2. melléklet B. pontja – tartalmazza.

20. Személyi térítési díjak

23. §
(1) A szociális étkeztetés, a glutén mentes kenyér, a házi segítségnyújtás, személyi segítés és a nappali ellátásért fizetendő személyi térítési díj összege, a családban az egy főre jutó havi átlagjövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 
70%-ig 100%-ig 125%-ig 150%-ig 175%-ig 200%-ig 250%-ig 300%-ig 325%-ig 350%-tól 
az e rendelet 1. mellékletében meghatározott intézményi térítési díj
0%-a    30%-a    40%-a     50%-a    60%-a    70%-a    80%-a     90%-a     95%-a   100%-a,
de nem haladhatja meg a jogosult rendszeres havi jövedelmének az Szt-ben meghatározott    mértékét.

 
(2) Halmozottan hátrányos helyzetű személyek térítési díját - szociális körülményeik alapján -  az intézmény igazgatója alacsonyabb összegben is megállapíthatja. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtást igénybevevő halmozottan hátrányos helyzetű személyek térítési díja csökkenthető, illetve elengedhető. A 85. életévet betöltött személyek egy ellátást 50%-os kedvezménnyel vehetnek igénybe.

(3) A hajléktalan személyek átmeneti szállását igénybevevő személy térítési díja elengedhető, ha a kötelezett jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-át.

(4) Átmeneti vagy tartós elhelyezést nyújtó intézményben a személyi térítési díjat az Szt-ben szabályozottak szerint kell megállapítani.

(5) A kötelezett által fizetendő személyi térítési díjat az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg és arról az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja. A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg az Szt.-ben foglaltak figyelembe vételével. A kötelezett által fizetendő személyi térítési díjat az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg és arról az ellátást igénylőt az ellátás igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja. A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg az Szt.-ben foglaltak figyelembe vételével. Az első alkalommal történő felülvizsgálat határideje a tárgyév március 31. napja.

 
(6) Az ellátást igénylő vagy térítési díjat megfizető más személy az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését egy év időtartamra, tartós bentlakásos intézmény esetén legfeljebb három év időtartamra vállalhatja, amely időtartam meghosszabbítható.

 (7) A gyermekek napközbeni ellátásáért fizetendő személyi térítés díjat az intézményi térítési díj napi összege általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának valamint a Gyvt. 148.§-ban megjelölt normatív kedvezményeknek a figyelembe vételével az intézményvezető állapítja meg, melyről a szülőt (törvényes képviselőt) írásban értesíti.

(8) A gyermekek átmeneti gondozásáért fizetendő személyi térítés díjat az intézményi térítési díj alapján az intézmény szakmai vezetője állapítja meg, melyről a szülőt vagy törvényes képviselőt írásban értesíti.

(9) A gyermekek átmeneti gondozásáért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg a kötelezett havi jövedelmének a 25%-át, több gyermek esetén az 50%-át. A személyi térítési díjat a tárgyhónap 10. napjáig kell befizetni.

(10) Ingyenes ellátásban - átmeneti gondozás - kell részesíteni a jogosultat, ha a térítési díj fizetésére kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik. Az intézmény igazgatója jogosult a térítési díjat 50%-ra mérsékelni, ha a térítési díj fizetésére kötelezett havi jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

  
(11) Ha a szülő vagy törvényes képviselő a gyermekjóléti ellátásért fizetendő személyi térítési díjat vitatja, az értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül jogorvoslatért a Humán és Népjóléti Bizottsághoz fordulhat. Ebben az esetben a Humán és Népjóléti Bizottság a fizetendő személyi térítési díjat határozattal állapítja meg. 

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

(1)  E rendelet 2014. január 01. napján lép hatályba.

 
(2)  E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3)  Hatályát veszti

a) Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 4/2008.(II.18.)  önkormányzati rendelete,
b) Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 4/2008.(II.18.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 6/2009.(II.13.) önkormányzati rendelete,
c) Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 4/2008.(II.18.)önkormányzati rendelet módosításáról szóló 11/2009.(III.25.) önkormányzati rendelete,
d) Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 4/2008.(II.18.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 6/2010.(II.11.) önkormányzati rendelete, 
e) Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 4/2008.(II.18.) önkormányzati  rendelet módosításáról szóló 5/2011.(II.10.) önkormányzati rendelete,
f) Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 4/2008.(II.18.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 11/2011.(IV.27.) önkormányzati rendelete,
g) Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 4/2008.(II.18.)önkormányzati rendelet módosításáról szóló 20/2011.(IX.12.) önkormányzati rendelete,
h) Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 4/2008.(II.18.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 5/2012.(II.28.) önkormányzati rendelete,
i) Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló 4/2008.(II.18.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 3/2013.(II.25.) önkormányzati rendelete, valamint
j) Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a gyermekvédelmi ellátásokról. szóló 12/2009.(III.25.) önkormányzati rendelete, 
k) Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a gyermekvédelmi ellátásokról. szóló 12/2009.(III.25.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 5/2010.(II.11.) önkormányzati rendelete,
l) Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a gyermekvédelmi ellátásokról. szóló 12/2009.(III.25.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló  6/2011. (II.10.) önkormányzati rendelete, 
m) Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a gyermekvédelmi ellátásokról. szóló 12/2009.(III.25.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló  10/2012. (III.30.) önkormányzati rendelete, 
n) Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a gyermekvédelmi ellátásokról. szóló 12/2009.(III.25.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 11/2013. (IV.24.) önkormányzati rendelete.