1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed azokra a magyar állampolgárokra, bevándoroltakra és letelepedettekre, hontalanokra, a magyar hatóságok által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyekre, akik Ajka város közigazgatási területén:

(1a) A rendelet hatálya az Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(2) E rendelet 6. § és 23. § rendelkezései alkalmazandók - Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testülete 13/2020. (I.29.) Kt. határozatával és Öcs Község Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2020.(II.6.) Kt. határozatával jóváhagyott feladat-ellátási megállapodás alapján Öcs községekben lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyekre is.

(3) Bentlakást nyújtó intézmény esetén - az intézmény férőhelyeinek 10%-áig - az a személy is ellátható, aki az ellátást nyújtó intézmény ellátási területén nem rendelkezik bejelentett lakó- vagy tartózkodási hellyel.

(4) E rendelet személyi és területi hatályára tekintet nélkül az arra rászorulónak étkezést, illetve szállást kell biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

2. § (1) Ajka Város Önkormányzata a személyes gondoskodás keretébe tartozó alábbi szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat, valamint gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

(2) Szociális alapszolgáltatások:

(3) Szakosított ellátások:

(4) Gyermekjóléti alapellátások:

(5) Az önkormányzat a szociális alapszolgáltatások közül az étkeztetést, jelzőrendszeres segítségnyújtást és a nappali ellátást valamint a szakosított ellátásokat a Szociális Szolgáltató és Gondozási Központ szociális intézményen keresztül; a házi segítségnyújtást, családsegítést és a gyermekjóléti alapellátások közül a család- és gyermekjóléti szolgálatot valamint a család- és gyermekjóléti központot továbbá az önálló helyettes szülői ellátást az Ajkai Család- és Gyermekjóléti Központ intézményen keresztül; a gyermekek napközbeni ellátását pedig a Városi Bölcsőde intézményen keresztül biztosítja.

3. § (1) Ajka Város Önkormányzata a szociális szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére helyi szociálpolitikai kerekasztalt működtet „Ajka városi szociálpolitikai kerekasztal” elnevezéssel.

(2) A városi szociálpolitikai kerekasztal

(3) A városi szociálpolitikai kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik az SZMSZ. bizottságokra vonatkozó szabályai szerint.

4. § (1) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális és gyermekjóléti ellátás iránti kérelmet az intézménynél kell benyújtani és a vezetője bírálja el. Az intézményvezető a döntésről értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes képviselőjét. Elutasítás esetén az értesítés írásban történik. A kérelemhez mellékelni kell az Szt-ben és a Gyvt-ben, valamint a végrehajtására alkotott jogszabályokban meghatározott igazolásokat és nyilatkozatokat.

(2) A szociális rászorultságot a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében kell vizsgálni. Az intézményvezető a szociális rászorultság fennállását a szolgáltatás igénybevételét megelőzően vizsgálja, valamint - amennyiben a szociális rászorultság alapjául szolgáló körülmény határozott ideig áll fenn - az igénybevétel során a határozott idő leteltét követően felülvizsgálja. A szociális rászorultság fennállásának tényét a Szt. 20. §-a szerinti nyilvántartásban rögzíti.

(3) A szociális rászorultság fennállását nem kell felülvizsgálni egyedül élő 65 év feletti személy esetén.

(4) Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt. A megállapodás tartalmazza az Szt. 94/C § (3) bekezdésében, valamint a Gyvt. 32. § (7) bekezdésében meghatározottakon túl az intézményi jogviszony megszűntetésének eseteit.

(5) Ha az intézményvezető döntését a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatás és a gyermekjóléti ellátás iránti kérelem elbírálása során a kérelmező vagy törvényes képviselője vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételét számító 8 napon belül a Népjóléti Bizottsághoz fordulhat panaszával, melyről a bizottság soron következő ülésén határozattal dönt.

(6) A megállapodásban foglalt, az intézmény részéről fennálló kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos panasz kivizsgálása az intézményvezető feladatkörébe tartozik, aki 15 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményéről. Amennyiben az intézményvezető határidőben nem intézkedik, vagy a panasztevő nem ért egyet az intézkedéssel, az intézkedésre meghatározott határidő lejártát, illetve az intézkedés kézhezvételét követő 8 napon belül a Népjóléti Bizottsághoz fordulhat.

(7) Ha a jogosult vagy a törvényes képviselője az intézményi jogviszony megszűnésével, vagy megszüntetésével nem ért egyet, az értesítés kézhezvételétől számított nyolc 8 napon belül a Népjóléti Bizottsághoz fordulhat. A bizottság az ügy érdemében a soron következő ülésén határozattal dönt.

(8) Ha a jogosult vagy törvényes képviselője az Szt. 109. §-ában meghatározott áthelyezéshez nem járul hozzá, az intézményi jogviszonyt a Népjóléti Bizottság szünteti meg.

(9) A polgármester által e rendelet alapján hozott döntése ellen benyújtott fellebbezést a Népjóléti Bizottság véleményével kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

5. § (1) Az önkormányzat a Szociális Szolgáltató és Gondozási Központ intézményen belül azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkezéséről gondoskodik, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen a koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt.

(2) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 450%-át, különösen, ha 65 év feletti vagy tartós betegségben szenved vagy fogyatékkal élő vagy pszichiátriai- illetve szenvedélybetegségben szenved, továbbá ha hajléktalan. A szociális rászorultság feltételeinek fennállását a jövedelmi igazolásokon túl a betegségről vagy fogyatékosságról kiállított háziorvosi vagy szakorvosi igazolással, szakvéleménnyel, a hajléktalanságot a személyazonosító igazolvánnyal és lakcím igazolvánnyal kell igazolni.

6. § (1) Az önkormányzat az Ajkai Család- és Gyermekjóléti Központ intézményen keresztül az igénybe vevő lakókörnyezetében házi segítségnyújtás keretében gondoskodik azokról a személyekről, akik otthonukban saját erőből önmaguk teljes ellátására nem képesek. A házi segítségnyújtás keretében szociális segítést vagy személyi gondozást kell nyújtani.

(2) A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető által felkért szakértő végzi el az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát, melynek keretében megállapítja azt, hogy az ellátást igénylő esetében szociális segítés vagy személyi gondozás indokolt.

(3)

7. § Az önkormányzat az Ajkai Család- és Gyermekjóléti Központ intézményen belül a család– és gyermekjóléti szolgálat keretében a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából ingyenes, általános és speciális segítő szolgáltatást nyújt.

8. § (1) Az önkormányzat a Szociális Szolgáltató és Gondozási Központ intézményen keresztül jelzőrendszeres házi segítségnyújtást biztosít az Szt-ben szabályozott feladatok ellátásához a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal kötött feladat-ellátási megállapodás alapján.

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevétele szempontjából szociális rászorult:

(3) A súlyos fogyatékosságot, a pszichiátriai betegséget és az egészségi állapot miatti indokoltságot a külön jogszabályban foglaltak szerint kell igazolni.

(4) Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás keretében jelzőkészüléket az intézmény szabad kapacitás esetén is biztosíthat, azonban a rászorultakra vonatkozó méltányossági szabályok ekkor nem alkalmazhatók.

9. § (1) Az önkormányzat a Szociális Szolgáltató és Gondozási Központ intézményen belül nappali ellátást biztosít az Szt. 65/F. §. (1) bekezdés a.) pontjában meghatározott személyek részére. Az önkormányzat a Szociális Szolgáltató és Gondozási Központon belül Idősek Klubját működtet.

(2) Az önkormányzat a fogyatékos személyek nappali ellátását a Molnár Gábor Műhely Alapítvánnyal az Szt. 120-121. §-ban meghatározott tartalommal kötött ellátási szerződéssel biztosítja.

(3) Az önkormányzat a „Gondviselés Háza” hajléktalanok nappali melegedőjét a Máltai Szeretetszolgálat Egyesülettel az Szt. 120-121. §-ban meghatározott tartalommal kötött ellátási szerződéssel biztosítja.

10. § Az önkormányzat a Szociális Szolgáltató és Gondozási Központ intézményen belül időskorúak gondozóházat működtet az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött beteg személyek részére, akik önmagukról betegségük miatt, vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni. Az időskorúak gondozóházában az önkormányzat a teljes körű ellátást legfeljebb egy évre biztosítja. Az ellátás különös méltánylást érdemlő esetben az intézmény orvosa szakvéleményének figyelembe vételével egy alkalommal, egy évvel meghosszabbítható.

11. § (1) Az önkormányzat a Szociális Szolgáltató és Gondozási Központ intézményen belül hajléktalan személyek átmeneti szállását működtet azoknak a hajléktalan személyeknek az elhelyezésére, akik az életvitelszerű szálláshasználat és a szociális munka segítségével képesek az önellátásra.

(2) Az önkormányzat a hajléktalan személyek egy részének ellátását a Tósokberéndi Szent István Egyházközséggel hajléktalan személyek átmeneti szállásának működtetésére az Szt. 120-121. §-ban meghatározott tartalommal kötött ellátási szerződéssel biztosítja.

12. § (1) Az önkormányzat a Szociális Szolgáltató és Gondozási Központ intézményen belül önként vállalt feladatként Idősek Otthonát működtet azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek ápolására, gondozására, akik önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képesek, de egészségi állapotuk rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. Az Idősek Otthonába az a 18. életévét betöltött személy is felvehető, aki betegsége miatt nem tud önmagáról gondoskodni. Az önkormányzat a teljes körű ellátást határozatlan időre biztosítja.

(2) A Szociális Szolgáltató és Gondozási Központ az Idősek Otthonán belül külön gondozási egységben vagy csoportban látja el azt a személyt, akinél a Demencia Centrum a demencia körébe tartozó középsúlyos vagy súlyos kórképet állapít meg.

(3) Az idősotthoni ellátás iránti kérelem alapján az intézményvezető végzi el az ellátást igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

(4) Az intézményvezető a gondozási szükségletet jogszabályban meghatározottak szerint megvizsgálja és megállapítja a napi gondozási szükséglet mértékét, továbbá a jogszabály szerinti körülmények fennállását.

(5) Idősotthoni ellátás napi négy órát meghaladó vagy jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükséglet megállapítása esetén nyújtható.

(6) Az idősek otthonába 2007. december 31-e előtt bekerültek gondozási szükségletének vizsgálatát nem kell elvégezni, azt fennállónak kell tekinteni idősotthoni ellátásuk teljes időtartama alatt.

(7)¹ Az Idősek Otthonában, egyszemélyes lakószobában történő elhelyezés esetén egyszeri belépési díjat kell fizetni, melyet az önkormányzat évente a térítési díjak emelésével egy időben, rendeletben állapít meg. Az elhelyezés egyszeri belépési díja 400.000 Ft/fő, melyet az „Újélet u. Idősek Otthona” elnevezésű alszámlára, a beköltözést követő 15 napon belül kell megfizetni.

(8)² Az önkormányzat a számlára érkezett befizetések 30%-ából tartalékot képez. Az alszámla maradványa - kamataival együtt - céltartalékként kezelendő, melyből a Szt.-ben meghatározott feltételek esetén 5 éven belüli időarányos visszafizetés teljesíthető. Az időarányos visszafizetésnél a megkezdett hónapok figyelembe vételével kell számolni.

(9)³ Az ebben a szakaszban nem szabályozott kérdésekben az Szt. rendelkezéseit és e rendelet ápolást, gondozást nyújtó intézményekre vonatkozó rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

13. § (1) Az önkormányzat a nyugdíjkorhatárt betöltött személyek részére állami támogatással kialakított nyugdíjasházat vagy emeltszintű idősek otthonát (a továbbiakban: idősek otthonát) működtet „Méltó Élet Esélye” Idősek Otthona néven.

(2)

(3)

(4)⁴ Az emelt szintű elhelyezés esetén egyszeri hozzájárulást kell fizetni, melyet az önkormányzat évente a térítési díjak emelésével egy időben, rendeletben állapít meg. Az egyszeri belépési díjat, a beköltözést követő 15 napon belül kell megfizetni. Az emelt szintű elhelyezés egyszeri hozzájárulás díja:

(5) Az önkormányzat az emelt szintű elhelyezést nyújtó idősek otthonában fizetett egyszeri hozzájárulást 11748038-15429726-10170001 számú alszámlán elkülönítetten kezeli. A befizetések 30%-ából tartalékot képez. Az alszámla maradványa - kamataival együtt - céltartalékként kezelendő, melyből a Szt.-ben meghatározott feltételek esetén 5 éven belüli időarányos visszafizetés teljesíthető. Az időarányos visszafizetésnél a megkezdett hónapok figyelembe vételével kell számolni.

(6) Az ebben a szakaszban nem szabályozott kérdésekben az Szt. rendelkezéseit és e rendelet ápolást, gondozást nyújtó intézményekre vonatkozó rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

14. § Az önkormányzat az Ajkai Család- és Gyermekjóléti Központ intézményen belül a családsegítéssel együtt egy szolgálat keretében önálló intézményegységként család- és gyermekjóléti szolgálatot működtet a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében a Gyvt. 39-40. §-aiban valamint az Szt. 64. §-ában meghatározottak szerint.

15. § Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a Városi Bölcsődében biztosítja.

16. § (1)⁵ Az önkormányzat a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátására, szakszerű gondozására, nevelésére működteti 126 férőhellyel a Városi Bölcsődét.

(2) A szülő vagy törvényes képviselő a bölcsődei felvétel iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez nyújtja be. A kérelemhez mellékelni kell a jogszabályban meghatározott igazolásokat.

(3) A kérelmek elbírálásánál - ha több a jelentkező a férőhelynél - az intézményvezetőnek a következő szempontokat kell figyelembe venni:

(4) A Gyvt. 43. § (3) bekezdése alapján a bölcsődei felvétel során előnybe kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

(5) Az intézményi jogviszony megszűnik, ha a szülő (törvényes képviselő) a gyermek nappali ellátását más módon oldja meg, illetve ha a gyermek a Gyvt. 42. §-ban meghatározott életkort betöltötte.

17. § (1) Az önkormányzat a gyermekek átmeneti gondozását az Ajkai Család-és Gyermekjóléti Központ intézményen belül a gyermekjóléti szolgálathoz integrált önálló helyettes szülő foglalkoztatásával biztosítja. A helyettes szülői jogviszony létrejöttéről szóló megállapodást a gyermekjóléti szolgálat szakmai vezetője köti a helyettes szülői feladatot vállaló személlyel. A megállapodás tartalmazza a jogszabályban előírtakat, a jogviszony létrejöttét, megszűnésének eseteit, a helyettes szülő díjazását.

(2) Az ellátást a szülő vagy törvényes képviselő a gyermekjóléti szolgálat szakmai vezetőjétől kérheti egészségügyi körülményei, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása esetén.

(3) Az ellátás ideiglenes jelleggel az alapul szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tarthat. Indokolt esetben a szülő vagy törvényes képviselő kérelmére vagy beleegyezésével 6 hónappal, szükség esetén a tanítási év végéig meghosszabbítható.

(4) A gyermek átmeneti gondozása keretében az önkormányzat teljes körű ellátást biztosít:

(5)

(6)

(7)

18. § (1) Az Idősek Otthonában, a „Méltó Élet Esélye” Idősek Otthonában valamint a Városi Bölcsődében az ellátottak érdekeinek védelmében érdekképviseleti fórumot kell működtetni. Az érdekképviseleti fórum tagjai az idősek otthona intézményekben:

19. § (1) Az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározottak szerint átruházott hatáskörben a Népjóléti Bizottság jóváhagyja a szociális és gyermekjóléti intézmények Szervezeti és Működési Szabályzatát, szakmai programját, valamint a szakosított ellátást nyújtó intézmény házirendjét.

(2) A Városi Bölcsőde nyári nyitvatartási rendjét az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(3)

20. § (1) Az intézményi térítési díj a személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások ellenértékeként megállapított összeg (a továbbiakban: intézményi térítési díj). Az intézményi térítési díjat a fenntartó tárgyév április 1-jéig állapítja meg. Az intézményi térítési díj összege nem haladhatja meg a szolgáltatási önköltséget. Az intézményi térítési díj év közben egy alkalommal korrigálható.

(2) A mindenkori évi intézményi térítési díjakat a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3)

(4)

21. § A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi térítési díja a Gyvt. 147. § alapján kerül meghatározásra. Az intézménynél alkalmazandó nyersanyag normákat évente az önkormányzat költségvetéséről szóló rendelete határozza meg. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások mindenkori évi intézményi térítési díját e rendelet 2. melléklete - a gyermekek napközbeni ellátásra vonatkozóan a 2. melléklet A. pontja - tartalmazza.

22. § A gyermekek átmeneti gondozásának intézményi térítési díja a Gyvt. 147. § alapján kerül meghatározásra. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások mindenkori évi intézményi térítési díját e rendelet 2. melléklete - gyermekek átmeneti gondozására vonatkozóan a 2. melléklet B. pontja – tartalmazza.

23. § (1) A szociális étkeztetés, a gluténmentes kenyér és a nappali ellátás igénybevételéért fizetendő személyi térítési díj összegét a szolgáltatást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmét az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéhez viszonyítva, az e rendelet 1. mellékletében megállapított intézményi térítési díj meghatározott %-ában, az alábbiak szerint kell megállapítani:

(2) A házi segítségnyújtás igénybevételéért fizetendő személyi térítési díj összegét a szolgáltatást igénybe vevő rendszeres havi jövedelmét az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéhez viszonyítva, az e rendelet 1. mellékletében megállapított intézményi térítési díj meghatározott %-ában, az alábbiak szerint kell megállapítani:

(3) A személyi térítési díj összegét az intézmény igazgatója csökkentheti vagy el is engedheti, ha a kötelezett szociális helyzetében vagy egészségi állapotában olyan mértékű romlás következik be, amely életvitelét nehezíti. A 85. életévet betöltött személyek, több szociális ellátás egyidejű igénybevétele esetén, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást térítésmentesen vehetik igénybe.

(4) A hajléktalan személyek átmeneti szállását igénybevevő személy térítési díja elengedhető, ha a kötelezett jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 50%-át.

(5) Átmeneti vagy tartós elhelyezést nyújtó intézményben a személyi térítési díjat az Szt-ben szabályozottak szerint kell megállapítani.

(6) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt a megállapodás megkötésekor írásban tájékoztatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét. A személyi térítési díj összege a megállapítás időpontjától függetlenül évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg az Szt.-ben foglaltak figyelembe vételével. Az első alkalommal történő felülvizsgálat határideje a tárgyév március 31. napja.

(7) Az ellátást igénylő vagy térítési díjat megfizető más személy az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését egy év időtartamra, tartós bentlakásos intézmény esetén legfeljebb három év időtartamra vállalhatja, amely időtartam meghosszabbítható.

(8) A gyermekek napközbeni ellátásáért fizetendő személyi térítés díjat az intézményi térítési díj napi összege általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának valamint a Gyvt. 148. §-ban megjelölt normatív kedvezményeknek a figyelembe vételével az intézményvezető állapítja meg, melyről a szülőt (törvényes képviselőt) írásban értesíti.

(9) A gyermekek átmeneti gondozásáért fizetendő személyi térítés díjat az intézményi térítési díj alapján az intézmény szakmai vezetője állapítja meg, melyről a szülőt vagy törvényes képviselőt írásban értesíti.

(10) A gyermekek átmeneti gondozásáért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg a kötelezett havi jövedelmének a 25%-át, több gyermek esetén az 50%-át. A személyi térítési díjat a tárgyhónap 10. napjáig kell befizetni.

(11) Ingyenes ellátásban - átmeneti gondozás - kell részesíteni a jogosultat, ha a térítési díj fizetésére kötelezett jövedelemmel nem rendelkezik. Az intézmény igazgatója jogosult a térítési díjat 50%-ra mérsékelni, ha a térítési díj fizetésére kötelezett havi jövedelme nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(12) Ha a szülő vagy törvényes képviselő a gyermekjóléti ellátásért fizetendő személyi térítési díjat vitatja, az értesítés kézhezvételét követő nyolc napon belül jogorvoslatért a Népjóléti Bizottsághoz fordulhat. Ebben az esetben a Bizottság a fizetendő személyi térítési díjat határozattal állapítja meg.