Ajka város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2015.(III.30.) önkormányzati rendelete
a településképi véleményezési, bejelentési eljárás, a helyrehozatali kötelezettség és a településképi kötelezés helyi szabályairól
Hatályos: 2015. 03. 30- 2018. 05. 06Ajka város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2015.(III.30.) önkormányzati rendelete
a településképi véleményezési, bejelentési eljárás, a helyrehozatali kötelezettség és a településképi kötelezés helyi szabályairól
2015-03-30-tól 2018-05-07-ig
Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.§ (6) bekezdés 3. és 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
1. § A rendelet célja, hogy a településrendezési kötelezésekre és az egyéb településrendezési sajátos jogintézményekre vonatkozó helyi szintű szabályok megalkotásával Ajka jellegzetes építészeti karaktert hordozó városrészeinek településképe, arculata, valamint építészeti öröksége – a fejlődés mellett is – hosszú távon fennmaradjon az utókor számára.
2. § E rendelet alkalmazásában:
településképet rontó állapotú építmény: olyan építmény, vagy építményrészlet, mely megjelenésével, (építészeti) kialakításával, leromlott állapotával, reklámok esetében elhelyezkedésével zavarja a hagyományos településkép érvényesülését.
helyrehozatal: bármilyen tevékenység, amely az adott településkép hagyományos, kialakult településképét, építészeti karakterét megőrzi, javítja, építészeti minőségét emeli, és a helyi építészeti örökség elemeit megőrzi. Így helyrehozatalnak tekintendő különösen az állagmegóvás, a felújítás, javítás, átalakítás, a helyreállítás, a korszerűsítés valamint a bontás és építés.
II. Fejezet
A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
1. Településképi véleményezési eljáráshoz kötött engedélyezési eljárások
3. § Ajka város polgármesterének településképi véleményét kell kérni a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban Kormányrendelet) 21. § (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdésében meghatározott engedélyezési eljárásokat megelőzően
a) Ajka város - 1. mellékletben felsorolt - településszerkezeti és városképi szempontból kiemelt területein, valamint az építészeti örökség helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet szerinti védett területeken és helyi egyedi védelem alatt álló épületeket érintően minden esetben,
b) az a) pont szerinti területeken és építményeken kívül a 2. melléklet szerinti építési tevékenységek esetén.
2. A településképi véleményezési eljárás szabályai
4. § (1) A polgármester településképi véleményét az önkormányzati főépítész (a továbbiakban "főépítész") szakmai álláspontjára alapozza.
(2) A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő.
(3) A településképi véleménynek tartalmaznia kell az (1) bekezdés szerinti szakmai álláspontot.
(4) A településképi véleményezési eljárást a kérelmező kezdeményezi a Kormányrendelet szerinti dokumentáció benyújtásával.
III. Fejezet
A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
3. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre, érintett területek
5. § A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni Ajka - 1. melléklet szerinti - településszerkezeti és városképi szempontból kiemelt területein, valamint az építészeti örökség helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet szerinti védett területeken és helyi egyedi védelem alatt álló épületeket érintően
a) 4. szerinti építési tevékenység,
b) 5. szerinti rendeltetés-módosítások, és
c) 6. szerinti reklámelhelyezések esetében.
4. A településképi bejelentéshez kötött építési tevékenységek
6. § (1) Településképi bejelentést kell tenni a 3.§ szerinti területeken, épületeken és esetekben
a) a 3. mellékletben felsorolt az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek,
b) az építmények településképet meghatározó homlokzati elemeinek jogerős engedélytől eltérő, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött megvalósításának megkezdése előtt.
5. A településképi bejelentéshez kötött rendeltetésváltozások
7. § (1) Településképi bejelentést kell tenni a 3.§ szerinti területen meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat
a) telephely engedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
b) a korábbi rendeltetéshez képest
ba) környezetterhelési szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,
bb) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,
c) érinti a
ca) közterület kialakítását,
cb) közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,
d) kedvezőtlenül befolyásolja kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát.
(2) Helyi védelem alatt álló területek épületeinek, valamint a helyi egyedi védelem alatt álló épületek rendeltetésének megváltoztatása előtt minden esetben le kell folytatni a településképi bejelentési eljárást.
6. A településképi bejelentéshez kötött reklámelhelyezések
8. § Településképi bejelentést kell tenni a 3.§ szerinti területen végzett 4. melléklet szerinti, engedélyezési eljáráshoz nem kötött reklám-elhelyezések esetén.
7. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása
9. § (1) A településképi bejelentési eljárás kezdeményezéséhez a Kormányrendelet szerinti tartalommal a kérelmet papíralapon kell benyújtani a polgármesterhez.
(2) A bejelentéshez mellékelt dokumentációt papíralapon 2 pld.-ban vagy elektronikusan kell benyújtani.
(3) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása az ügyfélnek díjmentes.
(4) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.
(5) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó igazolás érvényessége reklámelhelyezések esetén 6 hónap, egyéb esetben 12 hónap.
IV. Fejezet
HELYREHOZATALI KÖTELEZETTSÉG
10. § (1) A polgármester a településkép javítása érdekében helyrehozatali kötelezettséget írhat elő önkormányzati hatósági döntésében helyi egyedi védelem alatt álló építmények, és helyi védelem alatt álló területeken lévő településképet rontó állapotú építmények esetén, ha
a) az állagmegóvás hiánya miatt az építmény, településképi elem műszaki, építészeti részletek esztétikai állapota leromlott:
aa) homlokzati elemek (vakolat, díszítőelem, lábazat, oromzat stb.) hiányosak, töredezettek,
ab) színezés kopott, fakó, hiányos,
ac) nyílászáró kopott, sérült,
ad) tetőfedés elöregedett,
ae) ereszcsatornák hiányosak,
af) a kerítés és kapu elemei hiányosak, sérültek, festés lekopott,
ag) a kémények sérültek,
b) építési tevékenység (felújítás, bontás) befejezetlen, vagy szakszerűtlen,
c) a telek és építmény használati módja nincs összhangban a védett érték eredeti rendeltetésével, vagy a védett értéket bármilyen módon veszélyezteti (pl. rontja a településképet, a használat veszélyezteti a védett homlokzati elemeket, kerítést stb.);
d) az építmény, vagy részleteinek megjelenése, kialakítása, anyaghasználata, színezése az egységes és harmonikus városképet lerontja,
e) az építmény környezete a fenntartás hiánya miatt elhanyagolt, a jogszabály szerinti zöldfelület kialakítása, a hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,
f) az építkezéssel érintett telek és környezete - az átmeneti állapot ideje alatt nincs a jogszabályoknak megfelelően rendben tartva, bekerítve.
g) bármilyen olyan tárgyat, berendezést (közműbecsatlakozás berendezései, műholdvevő, reklám stb.) helyeztek el a védett épület homlokzatán, vagy a kerítésen, mely nincs összhangban a helyi építészeti örökség védelmével,
h) a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó településképi elem, épület esetében:
ha) a bejelentési kötelezettség elmulasztása mellett megvalósították,
hb) a bejelentési eljárás során, a polgármester tiltó és figyelmeztető felhívása ellenére megvalósították.
(2) A fentiek alapján a helyrehozatali kötelezettségről szóló döntés kiterjedhet,
a) az állagmegóvás hiánya miatt a településképet rontó, védett értéket zavaró építmények, építészeti részletek (homlokzat, nyílászárók, tető, kémény, kerítés stb.) átalakítására, felújítására, állagának javítására,
b) az építmények településképi megjelenését, védett értékek érvényesülését zavaró berendezések, tárgyak eltakarására, áthelyezésére, vagy elbontására,
c) a védett értéket veszélyeztető, településképet rontó használat részleges, vagy teljes megszűntetésére, és az eredeti rendeletetés visszaállítására, vagy védett értéket nem veszélyeztető, jogszabályokkal összhangban lévő funkció elhelyezésére,
d) a telek zöldfelületének, növényzetének, előkertjének fenntartására, helyrehozatalára, a növényzet pótlására,
e) szabálytalanul eltávolított védett építészeti részletek helyrehozatalára,
f) a bejelentési eljárás alá tartozó építési tevékenység felfüggesztésére, az eredeti állapotok visszaállítására 1. bek. h) pontjának fennállása esetén.
g) a helyi építészeti hagyományoktól eltérő színezés megváltoztatására,
h) a védett épület tömegétől, homlokzati kialakításától idegen toldalékok, építmények elbontására, átalakítására,
i) az épület, építmény stílusától, jellegétől idegen, előírásoktól eltérő anyaghasználat (tetőhéjalás, kerítés, támfal kialakítása stb.) megváltoztatására,
j) a helyi építészeti hagyományoktól eltérően kialakított utcai homlokzati nyílászárók, idegen homlokzati díszítőelemek, kémények átépítésére,
k) a helyi védelem alatt álló területeken az adott terület jellemző beépítésétől, épületeitől épülettömegében, építménymagasságában, homlokzati kialakításában jelentősen eltérő, a hagyományos településkép érvényesülését jelentősen befolyásoló építmények, épületrészek átalakítására, elbontására is.
l) Az építészeti örökség helyi védelméről szóló rendelet 1. számú függelékében felsorolt építmények esetében, a helyi építészeti értékek védelme és a településkép javítása érdekében a függelékben szereplő felújítási, átépítési és bontási munkák elvégzésére helyrehozatali kötelezést kell előírni.
(3) Az építmények, részletek helyrehozatala során törekedni kell a védett értékkel (településképpel, építészeti örökséggel) összhangban lévő minél nagyobb fokú esztétikai érték és összkép elérésére, szükség szerint az érintett építészeti részletek teljes átalakításával, a zavaró részletek, toldalékok, építmények elbontásával, vagy átalakításával, a hiányzó építmények, hiányos részletek pótlásával, a zöldfelület felújításával. Ennek érdekében a helyrehozatal során – a védett építészeti részletek megtartása mellett – ügyelni kell különösen a helyi hagyományokon alapuló színezés, anyaghasználat, a hagyományos építészeti formák, díszítő elemek alkalmazására.
(4) Amennyiben olyan mértékű az állagmegóvás hiánya, hogy az érintett építmény felújításával sem érhető el teljes biztonsággal a településkép elvárható javulása, úgy a helyrehozatal a meglévő épület elbontásával és új épület építésével is végre hajtható.
(5) Az önkormányzat a helyrehozatali kötelezettség teljesítéséhez támogatást nyújthat.
(6) A kötelezettség teljesítése – a tulajdonos kérésére – ütemekre és szakaszokra bontva is elvégezhető.
(7) A polgármester önkormányzati hatósági döntése a következőket tartalmazza:
a)ingatlan címe, helyrajzi száma;
b)kötelezettség meghatározása és indoka;
c)helyrehozatal ütemezése, határideje;
d)tájékoztatás
da) a helyrehozatal megkezdésének legkésőbbi időpontjáról,
db) a helyrehozatal elmulasztása esetén annak jogkövetkezményeiről,
dc) a lehetséges anyagi támogatás mértékéről és módjáról.
(8) A hatósági döntés tartalmazhat a helyrehozatallal összefüggő javaslatokat, ajánlásokat.
(9) A polgármester határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet az ügyféllel.
(10) A helyrehozatali kötelezettség teljesítését
a) az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységek esetén a kötelezettségről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül meg kell kezdeni és a megkezdéstől számított 6 hónapon belül be kell fejezni.
b) az építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek esetén a kötelezettségről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül igazolni kell az építési engedély benyújtását, majd az építési engedély jogerőssé válását követően 30 napon belül meg kell kezdeni és a megkezdéstől számított 1 éven belül be kell fejezni.
c) az ügyfél kérésére a kötelezettség teljesítésének határideje – különösen a (6) bekezdést figyelembe véve – maximum egy alkalommal az a) pont esetén legfeljebb 3 hónappal, a b) pont esetén legfeljebb 6 hónappal meghosszabbítható.
V. Fejezet
TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS
11. § (1) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni
a) településkép állapotát rontó reklámok, cégérek megszüntetése érdekében, ha :
aa) műszaki állapota nem megfelelő,
ab) tartalmi megjelenése idejétmúlt, vagy aktualitását vesztette,
ac) nem illeszkedik a településképbe, és a jellemző városképi látványban idegen elemként jelenik meg,
ad) előnytelenül változtatja meg az épület homlokzatát, tetőzetét, kirakatát, portálját,
ae) bejelentés nélkül helyezték el,
af) kialakításuk, elhelyezésük nincs összhangban az építészeti örökség helyi védelméről szóló rendelet szabályaival.
b) a helyi védelem alatt álló területek építményei és helyi egyedi védelem alatt álló épületek esetén, amennyiben a tulajdonos önkormányzati rendeletben illetve önkormányzati hatósági döntésben meghatározott kötelezettségét nem teljesíti,
c) a településképi bejelentési eljárás hatálya alá tartozó településképi elem, épület esetében:
ca) ha a bejelentési kötelezettség elmulasztása mellett megvalósították,
cb) ha a bejelentési eljárás során, a polgármester tiltó és figyelmeztető felhívása ellenére megvalósították.
(2) A polgármester a településképi kötelezési eljárás lefolytatása előtt tájékoztatást és felhívást küld az érintettnek. Előzetes tájékoztatásnak, felhívásnak kell tekinteni a 7. § szerinti helyrehozatali kötelezettségről szóló önkormányzati hatósági döntést is.
(3) A településképet rontó reklámokat, cégéreket a polgármester megszüntetésre vonatkozó határozatának jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül meg kell szüntetni.
12. § A településképi kötelezettség megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben 10 000 Ft-tól 50 000 Ft-ig terjedő terjedhető bírság szabható ki. A bírság ismételten is kiszabható.
8. Rendelet hatályba lépése
13. § A rendelet 2015. április 30-án lép hatályba.
A rendelet kihirdetésének napja: 2015. március 30.