Ajka Város Önkormányzatának Képviselő-testülete, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdésének 1. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva a következőket rendeli el.

Általános rendelkezések

1.§ Helyi védettséget keletkeztetni, megszüntetni, helyi védelem alatt álló építészeti örökségen történő bármiféle építészeti beavatkozást, átalakítást végezni – a helyi építési szabályzattal és a településképi véleményezési, bejelentési eljárás, a helyrehozatali kötelezettség és a településképi kötelezés helyi szabályairól szóló rendelettel összhangban – e rendelet alkalmazásával lehet.

2.§ (1) Helyi egyedi védelem alatt álló építmények felsorolását és fontosabb adatait az 1. melléklet, elhelyezkedésüket a 4.1-4.9 melléklet tartalmazza.

(2) Helyi védelem alatt álló területek felsorolását és fontosabb adataikat az 2. melléklet, a területek pontos lehatárolását (helyszínrajzát) a 4.1-4.9 melléklet tartalmazza.

(3) Helyi egyedi védelem alatt álló szobrok, képzőművészeti alkotások, utcabútorok, egyedi tájértékek felsorolását és fontosabb adatait a 3. melléklet, elhelyezkedésüket a 4.1-4.9 melléklet tartalmazza.

Helyi védettség keletkeztetése és megszűntetése

3.§ (1) A helyi védettség alá helyezést, illetve megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy (továbbiakban: kérelmező) írásban kérelmezheti a jegyzőnél. 

(2) Helyi egyedi védelem alá helyezés esetén a kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező nevét, elérhetőségét;
b) az érték megnevezését;
c) pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám);
d) a kezdeményezés rövid indoklását;
e) az értékről készült fényképeket (utcai és udvari homlokzat).

(3) Helyi területi védelem alá helyezés esetén a (2) bekezdés a), b), d) pontján túl a kérelemnek tartalmaznia kell

a) a terület pontos lehatárolását (légifotón, vagy helyszínrajzon);
b) a védendő településképet, településkaraktert jól bemutató fotódokumentációt;

(4) Védelem megszüntetésének, vagy helyi területi védelem módosításának kérelmezése esetén a kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező nevét, elérhetőségét;
b) a védett érték rendelet melléklete szerinti sorszámát, megnevezését, adatait;
c) a kérelmezés indokát.

4.§ (1) A kérelemről, annak benyújtását követő négy hónapon belül döntést kell hozni.

(2) A főépítész a kérelem elbírálásához szakmai véleményt (értékvizsgálat) kér, melyet csatolni kell az előterjesztéshez. A szakmai véleménynek a benyújtott kérelemben vázolt indokok, körülmények, valamint az érték rövid bemutatásán, értékelésén túl lényegre törően ki kell térnie a védett értékek rendszerébe való illeszkedésre (pl. elhelyezkedés, építészeti részletek, helyi építészeti örökségben betöltött szerep stb.), településrendezési összefüggésekre. A véleménynek határozott állásfoglalást kell tartalmaznia a védelem szükségességéről, fenntartásáról, vagy törléséről.

(3) A szakvélemény készítőjét a főépítész javaslatára a jegyző bízza meg.

(4) A kérelemmel összefüggő döntési javaslatot, szakmai véleményt a főépítész megküldi a Városszépítő Egyesület részére véleményezésre.

(5) Amennyiben a helyi egyedi érték egészében megsemmisül, és helyreállítására nincs mód, úgy a kérelem elbírálásához és döntés előkészítéséhez előírt 4. § (2), (3) (4) bekezdés szerinti eljárás elhagyható.

(6) A védetté nyilvánításról és a védelem megszüntetéséről az önkormányzat Képviselő-testülete rendelettel, az elutasításról határozattal dönt.

5.§  (1) A helyi védelem elfogadásáról és megszüntetéséről tájékoztatni kell:

a) a kérelmezőt;
b) a védett érték tulajdonosát;
c) területi védelem esetén az érintett közművek tulajdonosát, üzemeltetőjét;
d) a járási hivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatalát;
e) az illetékes földhivatalt
f) az állami főépítészt;
g) Városszépítő Egyesületet
h) képzőművészeti alkotások esetén a Laczkó Dezső Múzeumot;

(2) A helyi védelem alá helyezés, vagy megszüntetés tényét és indokát meg kell jelentetni a helyi médiában.

Helyi védelem nyilvántartása

6.§ (1) A nyilvántartást jegyző által kijelölt személy kezeli, naprakészen karbantartja.

(2) A nyilvántartás publikus, mindenkinek lehetőséget kell adni a szabad betekintésre.

(3) Jogszabályban meghatározottakon túl a nyilvántartás elkülönített részében vezetni kell a nyilvántartásból törölt helyi értékeket (megjelölve a hatályon kívül helyező rendelet adataival), valamint az elbírálás alatt lévő, és elbírált, de elutasított kérelmeket, utóbbi esetben megjelölve azt az elutasító határozat adataival.

Helyi védelem alatt álló értékek jelölése

7.§ (1) A helyi védelem alatt álló épületeket, területeket – a fasorok kivételével – jelölni kell.

(2) A jelölésnek tartalmaznia kell a védett érték megnevezését, a védettség fokát, a védelem elrendelésének évét.

(3) A helyi területi védelmet a település érintett pontjain kihelyezett, egységes megjelenésű, de településképbe illeszkedő információs táblákon, térképi lehatárolással kell megjelölni.

(4) Helyi egyedi védelem alatt álló épület utcai homlokzatán tábla akkor helyezhető el, amennyiben a tulajdonos írásos beleegyezését adta.

(5) A jelölések elhelyezéséről, karbantartásáról az önkormányzat gondoskodik.

Épület ÉS KÖRNYEZETÉNEK fenntartása, használata

8.§ (1) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények, a helyi védelem alatt álló területek építményeinek fenntartása, állagmegóvása, az építmény stílusával és a településképpel összhangban történő külön rendelet szerinti helyrehozatala, környezetük megfelelő fenntartása (zöldfelület, előkert gondozása stb.)a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A fenntartás, állagmegóvás és helyrehozatal nem veszélyeztetheti az épület védett értékeit, a településkép egységét. 

(3) A védelem céljának megfelelő korlátozások betartását segítő állagmegóváshoz, felújításhoz a tulajdonos kérheti az Önkormányzat támogatását.

(4) Az anyagi támogatás juttatásának és elbírálásának módját külön rendelet szabályozza.

9.§ (1) A használati mód nem veszélyeztetheti az épület értékeit.

(2) Hosszú ideje használaton kívül álló egyedi védelem alatt álló ipari épületek hasznosítására – a tulajdonos(ok) és az önkormányzat szoros együttműködésével –hasznosítási tanulmánytervet kell készíteni. A javasolt hasznosítási lehetőségek elemzésénél vizsgálni kell, hogy az hogyan illeszkedik a környezet, településrész funkcionális adottságaihoz, illetve ki kell térni a településfejlesztési koncepcióban lefektetett célokkal való összefüggésekre, a hasznosítást lehetővé tevő átalakításokra, költségek becslésére, pályázati lehetőségekre.

(3) A tanulmánytervet a védetté nyilvánítást követő öt éven belül el kell készíteni.

10.§ (1) A helyi védelem alatt álló épületeket, és a helyi védelem alatt álló területek építményeit érintő településképet befolyásoló bármilyen építészeti beavatkozás előtt le kell folytatni a külön rendeletben meghatározott településképi véleményezési vagy a településképi bejelentési eljárást.

(2) A helyi védelem alatt álló épületek, és a helyi védelem alatt álló területek építményeit érintő rendeltetés módosítása előtt le kell folytatni a külön rendeletben meghatározott településképi bejelentési eljárást.

(3) A helyi építészeti értékek védelme, valamint a településkép javítása érdekében a polgármester helyrehozatali kötelezettséget írhat elő a külön rendeletben meghatározott esetekben.

(4) Helyi védelem alatt álló területek építészeti örökség védelme és településkép javítása érdekében elvégzendő épület felújítási, átépítési és bontási munkáit, e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(5) A polgármester köteles évente beszámolni a Képviselő-testületneka függelékben szereplő munkák elvégzéséről és szükség esetén annak felülvizsgálatáról gondoskodni.

Helyi területi védelemre vonatkozó szabályok

11.§ (1) A „T-1”, „T-2”, „T-3” jelű területen a kialakult, helyi bányásztelep karakteres településképének megőrzése érdekében a következő általános szabályokat kell alkalmazni:

a) Az utca vonalvezetését és az építési telkek homlokvonalát meg kell őrizni, és csak a közlekedésbiztonság szempontjából szükséges – telekszerkezettel összhangban lévő – kis mértékű telekhatár-korrekció végezhető.
b) Épületek felújítása, állagmegóvása esetén meg kell őrizni az épületek tömegképzését, nyílásrendjét.
c) Új toldaléképítmény a főépítmény tömegéhez nem illeszthető.
d) Tetőfedésként csak természetes színű égetett kerámiacserép használható.
e) Homlokzat, építészeti részletek (díszítések, nyíláskeretezés, nyílászárók) színezése csak színezési terv szerint történhet.
f) Homlokzaton falon kívüli (közmű)vezeték nem helyezhető el. Közmű becsatlakozási műtárgy az utcai homlokzaton nem helyezhető el.
g) Műholdvevő csak az épület tetején helyezhető el.
h) Klímaberendezés a Feketegyémánt utca és a Vájár utca felé eső utcai homlokzaton nem helyezhető el.

(2) „T-3” jelű területen a Vájár utca felöli egységes településképi megjelenést megbontó melléképítmény nem helyezhető el.

(3) „T-3” jelű területen lévő többszintes épületeken a következő szempontok szerint létesíthető manzárdablak:

a) Vájár utca és a hátsó kert felé eső homlokzaton való elhelyezés esetén a környező épületek manzárdablakos megoldását kell alkalmazni.
b) Manzárd ablak oldalsó homlokzaton történő elhelyezése esetén a meglévő nyílásrend vonalához kell alkalmazkodni.
c) A manzárdablak oldalait a meglévő tetőcseréphez hasonló színű és megjelenésű cseréppel kell burkolni.

(4) „T-3” jelű területen lévő épületeken új nyílást a meglévő nyílásrendhez illeszkedően, az adott homlokzaton lévők méretének megfelelően lehet kialakítani.

(5) „T-2” és „T-3” jelű területen lévő lakóépületek felújítását, épületenergetikai (hőtechnikai) korszerűsítését egységes terv alapján (egységes műszaki megoldásokkal), épületenként egy ütemben kell elvégezni (homlokzati felületképzés, színezés, nyílászárók cseréje, díszítés).

(6) „T-3” területen lévő épületek homlokzat díszítéseit (pl. futtatórácsok) az épületenergetikai felújítást követően is a homlokzat szerves részeként kell megőrizni.

(7) „T-2” jelű területen az épületek melléképületek felé eső homlokzatán tetőablak csak a Feketegyémánt utca felé eső homlokzaton lévő tetőablakoknak megfelelő kialakítással létesíthető.

12.§ A „T-4” jelű Kandó Kálmán lakótelep karakteres településképének megőrzése érdekében a 1963/5, 6, 8, 10-18, 22-24 hrsz-on álló épületek felújítása, állagmegóvása esetén a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) Az épületek tömegképzése, homlokzati kialakítása, így a homlokzati nyílásrend, a vakolatlan terméskőfelületek (pl. lábazat, bejárati síkban lévő homlokzatrész), a nyílások egyedi formavilága (íves záródás, oszlopformák stb.), több osztatú nyílászárók, zsaluk megtartandók.

b) A homlokzat és a részletek (nyílászárók, zsaluk, párkányok) színezése csak színezési terv alapján történhet.

c) Légkondicionáló külső egysége az utcafronton csak építészeti eszközökkel takart módon, vagy loggia belső oldalán helyezhető el. Több egység esetén követelmény a tengelyszimmetrikus elhelyezés (sarkoktól való azonos távolság, azonos szerelési magasság).

d) Műholdvevő csak tetőn helyezhető el.

13.§ A szocialista realista lakótelepek beépítésének megőrzése érdekében a „T-5” jelű területen szanálással járó új építés csak a meglévő zöldfelületi terjedelem csökkentése nélkül, a meglévő keretes kialakításhoz építészetileg illeszkedő módon történhet.

14.§ (1) A „T-6”, „T-7”, „T-8”, „T-9” jelű területek a hagyományos falusias népi építészeti örökség részét, a „T-10” jelű terület a hagyományos polgári építészeti örökség részét képezik.

(2) A „T-6”, „T-7”, „T-8”, „T-9” és „T-10” jelű területen tervezett beavatkozások során a következő általános szabályokat kell alkalmazni:

a) Az utca vonalvezetését és a határoló építési telkek homlokvonalát meg kell őrizni, csak a közlekedésbiztonság szempontjából szükséges – telekszerkezettel összhangban lévő – kis mértékű telekhatár korrekció végezhető.

b) Épület építése esetén a védett területen kialakult építési vonalhoz kell illeszkedni.

c) „T-6”, „T-7”, „T-8” jelű területen – az oldalkertre vonatkozó szabályok betartásával a telek kétoldali beépítésével épület (melléképület) elhelyezhető. Ebben az esetben az új épület kialakítására a meglévő főépítményre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

d) Új épület tömegképzése csak a szomszédos épületek tömegéhez illeszkedően (kialakult építménymagasságnak megfelelően ≤ 4,5 m) valósítható meg.

e) A tető hajlásszöge 37-45° közötti lehet. Héjalásként természetes színű égetett kerámia cserép használható. A „T-7”, „T-8”, „T-9” jelű területen keresztszárny kivételével csak az utcavonalra merőleges gerincű nyeregtető alakítható ki.

f) Csak tetősíkban helyezhető el tetőablak.

g) A homlokzat simított, vakolt felülettel alakítandó ki. Az épületek színe a helyi hagyományos építészetre jellemző színezés lehet.

h) Utcai oromzaton csak a falsíkban helyezhető el ablak. Az utcai oromfalon erkély, behúzott terasz nem alakítható ki.

(2) „T-6” és „T-8” jelű területen épület szélessége legfeljebb 7,0 m lehet, az utcai homlokzattól számított 7,0 méteren túl keresztszárny kialakítható.„T-7” és „T-9” jelű területen épület szélessége legfeljebb 6,0 m lehet, az utcai homlokzattól számított 5,0 méteren túl keresztszárny, kiugró épületrész kialakítható.

(3) „T-7” jelű területen kontyolt tető nem alakítható ki.

(4) „T-10” jelű területen lévő épületek utcavonali traktusának hossza a 15,0 méternél keskenyebb telkek esetén minimum 8,0 méter, egyéb esetben minimum 10,0 m lehet.

(5) „T-10” jelű terület épületein a védett utcaképi épületekre jellemző nyílásrendet (2+2+…) kell alkalmazni. Amennyiben a nyílásrend hármas osztású (2+2+2), úgy az épület középső harmadában két nyílást magába foglaló, a homlokzat utcai síkjából legfeljebb 1,0 méteres oromzatos kiugrás kialakítható.

(6) „T-11” jelű területen az épületek utcavonalára néző homlokzati kialakítást (homlokzati nyílásrend, bütühomlokzat anyaghasználata) meg kell tartani.

15.§ (1) „T-6” jelű területen tervezett beavatkozások során az általános szabályokon túl a következő speciális szabályokat kell alkalmazni:

a) A légvezeték hálózatot (pl. elektromos hálózat) felújítása esetén a terepszint alá kell helyezni.

b) Meglévő támfal nem szüntethető meg. Támfal csak terméskőből építhető, vagy terméskővel újítható fel.

c) Főépítmény tetőgerincét az utcavonalra merőlegesen kell kialakítani. Amennyiben a telek szélessége megengedi „L” alaprajzú épületnél az utcai traktus tetőgerince az utcavonallal párhuzamosan alakítható ki.

(2) „T-6” jelű területen utcai kerítést a következő szabályok alkalmazásával kell létesíteni:

a) A kerítés anyaga helyi terméskő vagy kisméretű, tömör tégla lehet. Vakolása esetén az épülettel megegyező színre kell festeni.

b) A kerítés lehet tömör, vagy áttört, lábazatos kerítés. Áttört kerítés esetén tégla, vagy terméskőoszlopok építendők.

c) A lábazat, tömör kerítés teteje, oszlopok fedkővel, vagy a főépület tetőhéjalásával összhangban lévő cseréppel fedhető.

d) A kapu, illetve áttört kerítés esetén a kerítésmező fából (léckerítés, deszkakerítés, deszkakapu) vagy fémből (keretes, pálcás kivitellel) készülhet.

e) A kerítés lábazatának magassága max. 0,7 méter, vagy meglévő épületlábazathoz igazodó magasságú, a kerítés magassága max. 1,8 méter lehet. A kapuoszlop magassága legfeljebb 2,0 méter lehet.

16. § (1)   A „T-12” jelű területen a városközpont kialakult településképének megőrzése érdekében az építmények jó műszaki állapotának folyamatos fenntartása, településképpel összhangban lévő esztétikus megjelenése az ingatlan tulajdonosának kötelezettsége.

(2) Az építmények eredeti építészeti karaktere, kialakult tömege, jellemző nyílásrendje megőrzendő, helyreállítandó, magastető nem alakítható ki.

(3) Új építmény csak a jellegzetes településkép, és az épített környezet egységes megjelenésének megőrzése mellett helyezhető el.

(4) A homlokzat állagmegóvásával, felújításával és az építmények korszerűsítésével összefüggő tevékenységeket (pl. színezés, szigetelés stb.) oly módon kell megválasztani, hogy az illeszkedjen a városközpont kialakult együttes településképi megjelenéséhez.

(5) A terület zöldfelületi rendszere megtartandó. Az egységes arculat biztosítása érdekében a területre készítendő közterület alakítási tervet ki kell terjeszteni az érintett tömbben lévő, Torna-patak menti zöldterületekre is.

(6) A kereskedelmi, szolgáltató

(7) A kereskedelmi, szolgáltató funkciójú épületek esetén, az ahhoz tartozó szilárd felületek

(pl. parkoló, járda) anyaghasználatát úgy kell megválasztani, hogy azok illeszkedjenek a

kialakult településképi együtteshez.

17.§ (1) A „T-13” jelű területen törekedni kell az építmények és a telkek esztétikus településképi megjelenésére. A területen lévő építmények állagmegóvása, jó karbantartottsága, esztétikus településképi megjelenése a tulajdonos kötelezettsége.

(2) A területen kerülni kell a hagyományos építészettől idegen színezést.

(3) A vasútállomás főépületét az eredeti formába kell visszaállítani, magastetővel, vakolatdíszekkel és osztott nyílászárókkal. A főépület két oldalán álló, jelenleglapostetős épületekre magastető építése szükséges.

(4) A panelépületek, és az Alkotmány utca páratlan oldalán álló épületek és vásárcsarnok esetében csak olyan építmények (pl. előtető, sátorszerű építmények stb.) helyezhetők el a meglévő főépülethez illesztve, melyek nem bontják meg a kialakult épület tömegét, összhangban vannak azok homlokzati kialakításával, valamint esztétikailag nem rontják a városképet.

(5) Az Alkotmány utca páros oldalán lévő, 2921 hrsz. és 2911 hrsz.-ú közterületek között elhelyezkedő épületsorra a következő speciális szabályok alkalmazandók:

a) a kialakult építési vonalat meg kell őrizni,

b) az utcaszakaszra jellemző épülettömegek megőrzése érdekében az utcai traktusok szélessége nem lehet kevesebb, mint 15,0 méter,

c) az épületek magastetős kialakítása, és utcai traktusának utcavonallal párhuzamos tetőidoma megőrzendő,

d) a tetőfedés anyagát, színét úgy kell megválasztani, hogy az illeszkedjen az épületek stílusához, rendeltetéséhez, a védett terület városképi szerepéhez,

e) csak egyenes záródású nyílások alakíthatók ki, mely során ügyelni kell a területen dominánsan jellemző arányaik megtartására, kialakítására,

f) a homlokzat csak vakoltan alakítható ki, melyen alkalmazhatók a helyi hagyományokkal összhangban lévő díszítések (pl. tagozatos párkányok, nyíláskeretezés),

g) legfeljebb a tető síkjában helyezhető el tetőablak,

h) az utcai homlokzaton erkély, behúzás nem alakítható ki,

i) a bejárati kapuk anyaga fa, vagy fém lehet, s csak a hagyományos utcaképhez illeszkedően lehet kialakítani.

(6) A közterület-alakítási tervet legalább a vasútállomás, az Alkotmány utca és a vásárcsarnok környezetére kell elkészíteni.

18.§ A „T-4”,„T-5”, „T-12” és „T-13” területen lévő zöldfelület pihenőpark jellegének erősítése érdekében az utcabútorzatot (padok, játszóterek, hulladéktárolók, ivókutak, képzőművészeti alkotások stb.), a közúti közlekedési felületeket, gyalogutakat, parkolókat, közvilágítást stb. a környezethez való illeszkedést elősegítő egységes elvek alapján, közterület-alakítási terv szerint kell felújítani/fejleszteni. Az elveket a védett terület egészére is kiterjedő tanulmányterv határozza meg.

19.§ (1) A helyi védett területek szerves részét képező zöldfelületi rendszer (T-4, T-5, T-12, T-13), valamint a településszerkezeti szempontból kiemelt jelentőségű zöldterületek  T-14, T-15, T-16, T-17, T-18) használata, fenntartása, fejlesztése csak a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően történhet.

(2) A helyi védelem alatt álló területekkel érintett közterületek fenntartásáról, rendezettségéről a településképi értékek érvényesülése érdekében folyamatosan gondoskodni kell.

(3) A „T-14” jelű Városliget esztétikus településképének megőrzése érdekében,

a) a területen lévő építmények jó karbantartottsága, fenntartása, folyamatos állagmegóvása a tulajdonos kötelezettsége,

b) bármilyen építési tevékenység esetén az építményeket a településképbe illeszkedően kell kialakítani, s kerülni kell a helyi építészeti hagyományoktól eltérő építészeti formák, színek alkalmazását.

Egyedi védelem alatt álló épületekre vonatkozó szabályok

20.§  A helyi egyedi védelem alatt álló népi lakóházak, polgári lakóépületek, kertvárosi lakóépületek, villák felújítására, karbantartására a következő általános szabályokat kell alkalmazni:

a) Az érintett telkek beépítési módját, épületek tömegképzését, tetőformáját, homlokzati kialakítását meg kell őrizni.

b) Homlokzat külső részén (közmű)vezeték, közmű becsatlakozási műtárgy, kirakatszekrény nem helyezhető el.

c) Épület héjalásaként természetes színű kerámiacserép használható.

d) A kéményüzemelési-biztonsági előírások betartásával meg kell őrizni a térség történeti épületállományának karakteres téglafalazatú, fugázott kéményének tömb és -fej kialakítását.

e) Védett épület utcai homlokzatán a következő díszítő elemek alkalmazhatók:

ea) tagozatos párkány (cseréppel fedhető);

eb) az épülethez egészéhez illeszkedő, a térségben alkalmazott nyíláskeretezés;

ec) polgári lakóházak, villák esetén szemöldökdísz, zárókő;

ed) fotóval igazolt, a térség hagyományos építészetére jellemző vakolatdíszek, tagozatok.

f) Az utcai homlokzat nyílásrendje, nyílások formája nem változtatható meg.

g) Védett kerítés helyreállítása, új hagyományos kerítés építése esetén a 15. § (2) előírásait kell alkalmazni.

21.§ A helyi egyedi védelem alatt álló népi lakóépület felújítására, karbantartására az általános szabályokon túl a következő speciális szabályokat kell alkalmazni:

a) A meglévő konty, csonkakonty visszabontható, oromzatos homlokzat kialakítható.

b) Lakóépülettel egy tömegben történő épület-elhelyezés esetén az új épület szélessége a lakóépületénél nagyobb nem lehet.

c) Tornác és utcai bejárata nem szüntethető meg. Felújítása során törekedni kell az eredeti állapothoz közelítő helyreállítására.

d) Homlokzat nyílásán zsalufeltétes kialakítás alkalmazható.

e) Főépítményen az utcai homlokzattól számított 10 méteren túl napelem, napkollektor, műholdvevő elhelyezhető.

22.§  Polgári lakóépületen, kertvárosi lakóházon, villán a tető udvari részén (utcáról nem látható módon) napkollektor, műholdvevő elhelyezhető.

23.§ (1) A helyi egyedi védelem alatt álló ipari épületek felújítására, állagmegóvására a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) Új nyílás csak a meglévő nyílásrend figyelembe vételével létesíthető, amennyiben összhangban van tanulmánytervben meghatározott használattal.

b) A külső homlokzat jellemző anyaghasználatát meg kell tartani.
c) Az épület szerkezetének részét nem képező, egykori termeléssel összefüggő, a homlokzat külső részéhez kapcsolódó szerkezetek, berendezések, kiegészítők (pl. szállítószalag és állványzata) eltávolíthatók, amennyiben az összhangban van a tervezett használattal. Ezt a hasznosítási tanulmányterv keretén belül kell tisztázni.

d) Amennyiben az épület új funkciója megköveteli, úgy új építmény a homlokzathoz építhető. Az építmény kialakítása során figyelembe kell venni a védett épület tömegét, homlokzati kialakítását, a jellemző nyílásrendet, valamint az anyaghasználatot.

24.§ Helyi egyedi védelem alatt álló többszintes lakóépületek (Ajka Központ) felújítására, állagmegóvására a következő szabályokat kell alkalmazni:

a) A védett épületeken új emeleti szintet nem lehet építeni.

b) Bármilyen beavatkozás esetén meg kell őrizni a védett épületek tömegképzését, tetőformáját, anyaghasználatát és az építészeti tagozatait.

c) Tetőtér beépítés esetén csak tetősíkban fekvő ablak, vagy sávablak helyezhető el. Az ablakokat a meglévő homlokzati nyílásrendhez illeszkedően kell elhelyezni.

d) Hőtechnikai korszerűsítés, illetve bármilyen homlokzatalakítással járó beavatkozás (kivéve: akadálymentesítés, légkondicionáló külső egysége) csak műszakilag vagy építészetileg egységként kezelhető volumenben végezhetők. Kivételt jelentenek a javításhoz, karbantartáshoz kapcsolódó beavatkozások.

e) Rendeltetésváltozás (pl. kereskedelmi funkció elhelyezése) a homlokzat egységes kialakítását (nyílásrend, nyílások formája, homlokzatszínezés) nem bonthatja meg.

f) Műholdvevő csak tetőn helyezhető el.

25.§ (1) A Vájár utcai helyi egyedi védelem alatt álló sorházak felújítására, állagmegóvására a 11. § (1) bekezdésének b)-g) pontjának, valamint a 11. § (5) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Az egyházi épületek (templomok, parókiák) és a városi múzeum kialakult tömegképzését, tetőformáját, nyílásrendjét meg kell tartani, az épülethez új toldaléképítmény nem építhető.

26.§ (1) Helyi egyedi védelem alatt álló egyházi emlékek, képzőművészeti alkotások, közkutak építményei csak a következő esetekben helyezhetők át eredeti helyükről,

a) ha közterület-alakítási terv, térépítészeti terv vagy településrendezési eszköz erre javaslatot tett;

b) ha közlekedésbiztonsági szempontok ezt indokolják, vagy

c) ideiglenesen, a környezetet érintő építési, karbantartási munkák esetén (legfeljebb egy évig), ha fenn áll a védett érték károsodásának veszélye.

(2) A védett érték (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti áthelyezése esetén a lehető legkisebb távolságra kerülhet eredeti helyétől. 6,0 méternél alacsonyabb védett érték áthelyezésének engedélyezéséről a Képviselő-testület határozatot hoz.

(3) Amennyiben a védett értéket felújítás, állagmegóvás, helyreállítás miatt el kell szállítani, úgy a helyén tájékoztató táblát kell elhelyezni a védett érték fotójával, az elszállítás indokával, a vállalkozó megnevezésével, a védett érték ismételt felállításának várható idejével.

Reklámok, hirdetőberendezések elhelyezése védett területen, építményen

27.§ (1) A „T-1”, „T-2”, „T-3”, „T-6”-„T-10”, „T-12”, „T-13”  jelű területen, valamint utcaképi védelem alatt álló közterületen különálló hirdető berendezés, reklámtábla – rendezvénnyel kapcsolatos ideiglenes, mobil reklámok kivételével – nem helyezhető el. Egyéb esetben – a „T-5” jelű terület kivételével –legfeljebb A1-es méretű (840x600 mm, illetve 0,5 m2) önálló reklámhordozó helyezhető el.

(2) A „T-4”, „T-5”,„T-12”, „T-13” és „T-14” jelű területen – rendezvénnyel kapcsolatos ideiglenes, mobil reklámok kivételével– csak a közterület-alakítási terv szerint kijelölt helyeken és a terv által meghatározott kialakítással lehet elhelyezni önálló reklámot illetve hirdető berendezést.

(3) Amennyiben a hasznosítás módja megkívánja, úgy a helyi egyedi védelem alatt álló épület utcai homlokzatán reklám- és cégtábla elhelyezhető. Reklám, cégtábla nem takarhatja az épület karakteres elemeit (pl. díszítőelemek, nyílások, tagozatok). Mérete– védett ipari épületek és intézmények kivételével – nem haladhatja meg az 0,5 m2-t.

(4) A védett épületeken elhelyezett reklám-, és cégtáblának anyagában, színezésében, betűtípusában illeszkednie kell a védett épület értékeihez.

(5) Védett épületen kirakatszekrény nem helyezhető el.

(6) A „T-5” jelű terület lévő lakóházak nyílás nélküli véghomlokzatán önálló tartószerkezeten reklám elhelyezhető, amennyiben karakteres épületelemet nem takar. Egy homlokzaton legfeljebb két táblát lehet elhelyezni. Tábla tetőn nem helyezhető el.

(7) Helyi egyedi védelem alatt álló épületeken és helyi területi védelem alatt álló területek épületein reklám, hirdetőberendezés elhelyezése esetén le kell folytatni a külön rendeletben meghatározott településképi bejelentési eljárást.

28.§ (1) Köztéri képzőművészeti alkotások 25 méteres körzetében önálló reklámot, illetve hirdető berendezést – a tájékoztató táblák, üzletek homlokzatán elhelyezett reklámok kivételével – elhelyezni nem lehet.

(2) Építés időtartamáig az építkezések kerítésfelületén korlátozás nélkül lehetséges reklámot, plakátot elhelyezni.

(3) „T-6” jelű területen lévő közvilágítási oszlopon reklámhordozó nem helyezhető el.

(4) Homlokzatra vetített fényreklámok korlátozás nélkül alkalmazhatók.

(5) Rendezvénnyel kapcsolatos ideiglenes, mobil reklámot a rendezvény előtt legkorábban 1 hónappal lehet kihelyezni, viszont a rendezvényt követő egy héten belül el kell távolítani.

Záró rendelkezések

29.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) A rendelet elfogadásáról, valamint elektronikus elérhetőségéről 15 napon belül tájékoztatni kell az 5. § (1) bekezdés b)-h) pontja szerinti személyeket és szervezeteket.

(3) A rendeletet a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(4) A rendeletet és mellékleteit 5 évente felül kell vizsgálni.

30.§ (1) Jelen rendelet szerinti közterület-alakítási tervet a rendelet elfogadását követő két éven belül el kell készíteni.

(2) Az önkormányzat Képviselő-testülete külön rendeletben határozza meg a védettség érdekében biztosított önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer mértékét és módját.

(3) Az önkormányzat Képviselő-testülete a helyi építészeti örökség hatékony védelme érdekében – a jogszabályoknak megfelelően – külön rendeletben meghatározza

a) a településképi bejelentési eljárás, települési kötelezés, és településképi véleményezési eljárás részletes szabályait,

b) az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek, reklámelhelyezések körét, melyek megkezdését településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kell kötni, valamint

c) e rendelet szabályai szerint helyi védelem alatt álló épületekre vonatkozó helyreállítási kötelezettség eljárási szabályait.

A rendelet kihirdetésének napja: 2015. március 30.