Ajka város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1.§ (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I.Fejezet

ÉPÍTMÉNYADÓ

1. Adómentesség

1.§ (1) Mentes az építményadó alól a Htv. 13. §-ában meghatározottakon túl az a magánszemély tulajdonában álló lakás vagy lakáscélú ingatlan, melyet életvitelszerűen kizárólag lakhatás céljára használnak.

(2) Mentes az építményadó alól az a nem vállalkozási célú garázs, összesen 50 m² hasznos alapterületig, melyet a magánszemély tulajdonosa gépjármű tárolására használja.

(3) Mentes az építményadó alól az a telekadó köteles ingatlanon létesített építmény, melynek hasznos alapterülete a 100 m²-t nem éri el, feltéve, hogy azt vállalkozási célra nem használják..

(4) Mentes az építményadó alól az a reklámhordozó, melynek a reklám közzétételére használható, számított felülete az 1 m2-t nem haladja meg.

2. Az adó alapja

2.§ (1) Az épület négyzetméterben számított hasznos alapterülete.

(2) A reklámhordozó reklámközzétételre használható, m²-ben két tizedesjegy pontossággal – számított felülete.

3.Az adó mértéke

3.§  (1) Az adó éves mértéke  az építmények tekintetében::

a) a b) pont hatálya alá nem tartozó építmények esetében 1.800 forint/m²

b) Szociális, nevelési-oktatási, kulturális, valamint sport intézmények céljára szolgáló építmények: 5.-forint/m2

(2) Az adó éves mértéke reklámhordozó esetében 12.000 Ft/m².

4. Eljárási szabályok

4.§ (1) Az adóalany bejelentési, adatszolgáltatási, bevallási, kötelezettségének a város hivatalos honlapján is elérhető, a 35/2008. (XII.31.) PM rendeletben meghatározott nyomtatványon tehet eleget.

(2) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott mentesség az ingatlantulajdonos kérelmére állapítható meg. Kérelmező kérelméhez csatolja a lakáscélú használat igazolására a közüzemi számlák másolatát, legalább három hónapra visszamenőleg.

5. Értelmező rendelkezések

5. § Életvitelszerű tartózkodás: egy magánszemély akkor tartózkodik életvitelszerűen egy ingatlanban, ha az számára ténylegesen életvitelszerű lakóhelyül szolgál, onnan szervezi életét, ott folytatja az életviteléhez szükséges tevékenységeket, közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe annak kapcsán, valamint elsődleges elérhetőségi címeként (levelezési címeként) jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál.