Ajka Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 143.§ (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT NEVE, SZERVEI,

JELKÉPEI, HELYI ÜNNEPEI, NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, szervei

1. § (1) Az Önkormányzat elnevezése: Ajka Város Önkormányzata

(2) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Ajka város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)

(3) A Képviselő-testület szerveinek hivatalos megnevezése:

a) Ajka város Polgármestere

b) a Képviselő-testület állandó bizottságai:

ba) Ajka város Önkormányzata Képviselő-testületének Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága (a továbbiakban: Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság),

bb) Ajka város Önkormányzata Képviselő-testületének Művelődési-, Oktatási és Sportbizottsága (a továbbiakban: Művelődési-, Oktatási és Sportbizottság),

bc) Ajka város Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi és Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság),

bd) Ajka város Önkormányzata Képviselő-testületének Szociális és Környezetvédelmi Bizottsága (a továbbiakban: Szociális és Környezetvédelmi Bizottság).

c) Az Önkormányzat hivatala: Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal),

d) Az Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző).

(4) Az Önkormányzat és a Hivatal székhelye: 8400 Ajka, Szabadság tér 12.

2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos weblapja: www.ajka.hu

(2) Az Önkormányzat hivatalos lapja: Ajkai Szó.

2. Az önkormányzat jelképei és az önkormányzat által alapított helyi kitüntetések

3. § (1) Az Önkormányzat jelképei:

a) a címer,

b) a zászló,

c) a pecsét,

(2) Az Önkormányzat jelképeinek használatát önkormányzati rendelet állapítja meg. 

(3) Az önkormányzat által alapított helyi kitüntetések és címek adományozásának szabályait önkormányzati rendelet tartalmazza.

3. Az önkormányzat képviselete

4.§ (1) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(2) A képviselő-testület - a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén - bármely tagját meghatalmazhatja az önkormányzat, a képviselő-testület más szervek előtti képviseletének ellátására.

Rendszeres feladatellátás (közgyűléseken való részvétel) esetén a képviselő-testület a testület tagjainak állandó meghatalmazást is adhat azzal, hogy a testület tagja csak a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén köteles és jogosult meghatalmazottként eljárni.

(3) A (2) bekezdés szerinti, jognyilatkozat tételére is feljogosító meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.

5.§ A polgármester akadályoztatása esetén felhatalmazhatja a képviselő-testület bármely tagját, hogy az önkormányzatot, a képviselő-testületet ünnepélyeken, rendezvényeken képviselje. Ezen képviselet a képviselőt jognyilatkozat adására nem jogosítja fel.

4. A település helyi ünnepei

6.§ Ajka város Önkormányzata ötévente ünnepélyes keretek között emlékezik meg a település várossá nyilvánításának évfordulójáról. (A várossá nyilvánítás napja: 1959. november 1.)

5. Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai

7.§ (1) Ajka város Önkormányzata támogatja az európai államok, elsősorban a szomszédos országok és az Európai Unió tagállamainak önkormányzataival létesítendő nemzetközi kapcsolatokat.

(2) Az önkormányzat feladat- és hatáskörében együttműködhet külföldi helyi önkormányzattal, beléphet nemzetközi önkormányzati szervezetekbe.

(3) A külföldi önkormányzatokkal kötött megállapodásokat a képviselő-testület évente, a nemzetközi kapcsolatok éves programjának megállapításakor felülvizsgálja és értékeli.

(4) Az önkormányzat külföldi önkormányzattal csak akkor tart fenn, illetve létesít újabb kapcsolatot, ha az közvetve, vagy közvetlenül a település lakosságának érdekét szolgálja.

II. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET LÉTSZÁMA, ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖREI

6. A Képviselő-testület létszáma

8.§ (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 15 fő.

(2) A képviselők névsorát, valamint az egyéni képviselői választókerületek területi beosztását a Szervezeti és Működési Szabályzat 1. és 2. függeléke tartalmazza.

7. Képviselő-testület átruházott hatáskörei

9.§ (1) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a jogosítottak a soron következő - munkaterv szerinti - képviselő-testületi ülésen tájékoztatást adnak.

(2) A Képviselő-testület hatáskörei közül a következőket ruházza át a polgármesterre:

1. dönt a költségvetési rendeletben meghatározott polgármesteri keret felhasználásáról,
2. dönt a képviselő-testület kifejezett döntéséhez nem kötött - ide értve a működési költséget is - pályázatok benyújtásáról,
3. gondoskodik az egészségügyi ellátással kapcsolatosan az ellátott panaszának törvényes keretek között történő kivizsgálásáról, és annak eredményéről a panaszt tevőt a törvényben meghatározott határidőn belül tájékoztatja,
4. a betegjogi képviselő észrevételeit 30 munkanapon belül érdemben megvizsgálja, és állásfoglalásáról őt tájékoztatja,
5. az egészségügyi alapellátás biztosítására vonatkozóan feladat-ellátási, vagy feladatátvállalási szerződést köt az egészségügyi szolgáltatóval, továbbá megteszi a szerződéssel kapcsolatos egyéb jognyilatkozatokat,
6. gondoskodik az ideiglenes elhelyezésről, ha a lakás elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisül, illetőleg az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el, és a bérlő (használó) elhelyezéséről maga, vagy a lakással rendelkező szerv nem tud gondoskodni,
7. Mint a közút kezelője, elrendelheti a közút melletti ingatlanon, annak rendeltetésszerű használatát lényegesen nem akadályozó módon közúti jelzés, mozgatható hóvédmű elhelyezését,
8. az önkormányzati     tulajdonú         erdőben           az        elhalt   fekvő fa és gally gyűjtésének, kidőlt fáról történő fenyőgally, toboz, és díszítő lomb gyűjtésének, valamint a bot, nád, sás, gyékény termelésének fő kaszálásának jogát átengedheti,
9. a helyi önkormányzati általános választások évében a választás napját követő naptól a közbeszerzések elbírálására vonatkozó személyi-szervezeti rend kialakításáig az Önkormányzat, mint ajánlatkérő nevében eljár, és dönt valamennyi közbeszerzési ügyben,
10. dönt a közút forgalmi rendjének kialakításáról,
11. dönt közútkezelőként a közút nem közlekedési célú igénybevételéről, a közutat érintő munkához- amennyiben ezt jogszabály előírja-, közútkezelői hozzájárulást ad,
12. dönt a közfoglalkoztatási pályázatok benyújtásáról, a program megvalósítása érdekében támogatási szerződést köt az állami foglalkoztatási szervvel,
13. dönt a közfoglalkoztatott személyek foglalkozás-egészségügyi vizsgálatának elvégzésére vonatkozó megállapodás megkötéséről,
14. dönt a Képviselő-testület által jóváhagyott szerződések módosításáról abban az esetben, ha a módosítás kizárólag a tárgyévi - a költségvetési rendeletben meghatározott - ellenszolgáltatás, vagy támogatás összegének változására, vagy a fizetési kötelezettség tárgyévi ütemezésére vonatkozik,
15. dönt a pénzügyi kötelezettségvállalást nem igénylő együttműködési megállapodások jóváhagyásáról,
16. dönt az Önkormányzat által bérelt lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek albérletbe adásáról,
17. a polgármester átruházott hatáskörben dönt mindazokban az ügyekben, amelyekben a hatáskör gyakorlását külön rendelettel a képviselő-testület a polgármesterre átruházta,
18.  kijelöli a testvérvárosainkba utazó önkormányzati delegációk tagjait a frakcióvezetőkkel egyeztetve,
19. dönt a célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről, az egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről,
20. finanszírozási szerződést köt a pénzintézettel a központi támogatások kihirdetésétől számított egy hónapon belül és ellenőrzött számlát nyújt be a pénzintézethez,
21. szabadon megválaszthatja az önkormányzat számlavezető pénzintézetét, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság egyetértésével, és a számlavezető pénzintézetnél számlákat, alszámlákat nyit és szüntet meg,
22.    megtagadhatja az önkormányzati lakásra kötött tartási szerződéshez való hozzájárulást,
23. megtagadhatja a lakáscseréhez való hozzájárulást,
24.   megállapítja a társadalmi gondozó, valamint az idősek klubjában orvosi munkát végző orvos díjazását,
25.   A törvényesség biztosítása keretében ellenőrzi a nevelési intézményeknél - a kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat kivételével - más belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartását, a szabályzatokban foglaltak jogszerűségét, a működés és döntéshozatal jogszerűségét,
26. dönt az önkormányzat nevében indítandó per szükségességéről, a fellebbezés benyújtásáról,
27. dönt a beépítési kötelezettség meghosszabbítása kérdésében,
28. aláírja a vállalkozások támogatására vonatkozó támogatási szerződést,
29. a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó önkormányzati fenntartású intézménynél az intézményvezetői munkakörre kiírt pályázatok esetén a jogszabályi előírásoknak és a pályázati feltételeknek nem megfelelő, érvénytelen pályázatokat visszautasítja. A visszautasított pályázatokról az ok megjelölésével a képviselő-testületet tájékoztatja.
30. a köztemetés biztosításáról megállapodás megkötése
31. megállapodás megkötése pénzeszköz átadásáról, kötelező önkormányzati feladatot feladat-ellátási szerződés keretében ellátó szociális és egészségügyi intézményekkel.

(5) A Képviselő-testület hatáskörei közül a következőket ruházza át a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságra:

1. a bizottság átruházott hatáskörben dönt mindazokban az ügyekben, amelyekben a hatáskör gyakorlását külön rendelettel a képviselő-testület a bizottságra ruházta,

2. a képviselő-testület által elrendelt felülellenőrzési ügyekben eljár és dönt,

3. megállapítja az általa lebonyolított titkos szavazás eredményét,

4. javaslatot tesz a polgármester jutalmazására,

5. kivizsgálja a képviselők, a polgármester összeférhetetlenségének, méltatlanságának megállapítására vonatkozó kezdeményezést,

6. nyilvántartja a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatát.

(6) A Képviselő-testület hatáskörei közül a következőket ruházza át a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságra:

1. A bizottság átruházott hatáskörben dönt mindazokban az ügyekben, amelyekben a hatáskör gyakorlását külön rendelettel a képviselő-testület a bizottságra ruházta.

2. A bizottság működteti a vállalkozások támogatására vonatkozó önkormányzati komplex pályázati rendszert. Ezen belül évenként pályázatot ír ki, értékeli a pályázatokat, dönt azok elfogadásáról, és javaslatot tesz polgármester felé a támogatási szerződéskötésre. A szerződéskötést követően ellenőrzi a pályázati feltételek teljesítését. Nem teljesítés esetén javaslatot tesz a szükséges szankciók megtételére.

3. Az 1993. évi LXXVIII törvény 10-11.§-ában foglalt bérbeadói feladatok.

4. A nem lakás célú helyiségek bérleti díjának megállapítása.

5. Az övezeti besorolás elfogadása (bérleti díj, értékesítési ár).

6. A pavilonok alatti földterületek bérleti jog átruházása.

7. A bizottság dönt a lakó-és középületek felújítására, energiatakarékos korszerűsítésére, felújítására vonatkozó pályázat feltételeinek megállapításáról, közzétételéről, a szociálisan rászorulók önrészének átvállalásáról, a pályázatok értékeléséről, elbírálásáról.

(7)  A Képviselő-testület hatáskörei közül a következőket ruházza át a Művelődési-, Oktatási és Sportbizottságára:

1. A bizottság átruházott hatáskörben dönt mindazokban az ügyekben, amelyekben a hatáskör gyakorlását külön rendelettel a képviselő-testület a bizottságra ruházta.

2. Önkormányzati csatlakozás esetén elbírálja a képviselő-testület által meghirdetett Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázatot,

3. Meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát,

4. Indokolt esetben engedélyezi az óvodai csoportokra megállapított maximális létszámtól való eltérést.

5. Meghatározza az önkormányzati fenntartású óvodák nyitva tartásának rendjét, s a helyben szokásos módon gondoskodik azok közzétételéről.

6. Évente felméri a nemzetiségi nyelven folyó nevelés iránti igényt.

7. Ellenőrzi a fenntartásában működő köznevelési intézmény pedagógiai programját, házirendjét, szervezeti és működési szabályzatát, értékeli a nevelési intézmény foglalkoztatási, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai szakmai program eredményességét.

Véleményezi az önkormányzat által fenntartott óvodák vezetőinek az óvodai nevelésre vonatkozó munkatervi javaslatát.

8. Jóváhagyja az Önkormányzat által fenntartott óvodák továbbképzési programját,

9. Művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezéséről, áthelyezéséről dönt,

10. Dönt a kiemelkedő tevékenységet nyújtó versenyzők jutalmazásáról,

11. Jóváhagyja az Önkormányzat által fenntartott közművelődési, intézmények szervezeti és működési szabályzatát.

12. Elfogadja a kiemelt egyesületek éves szakmai beszámolóját,

13. Dönt a helyi települési értékké nyilvánításról és ellátja az Ajkai Települési Értéktár Bizottság feladatait.

(8) A Képviselő-testület hatáskörei közül a következőket ruházza át a Szociális és Környezetvédelmi Bizottságára:

1. A bizottság átruházott hatáskörben dönt mindazokban az ügyekben, amelyekben a hatáskör gyakorlását külön rendelettel a képviselő-testület a bizottságra ruházta.

2. Jóváhagyja a személyes gondoskodást nyújtó szociális- és gyermekjóléti intézmények szervezeti- és működési szabályzatát, szociális és gyermekjóléti intézmények szakmai programját, valamint jóváhagyja a gyermekek napközbeni ellátását biztosító bölcsődék nyári nyitvatartási rendjét.

3. Dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti intézmények működésének törvényességi ellenőrzéséről és a szakmai munka eredményességéről szóló beszámoló elfogadásáról.

4. Szakmai és városszépítési szempontból dönt a közterületek felújítását, átalakítását (beleértve a növényzet telepítését is) célzó tervek elfogadásáról.

III. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

10.§ (1) A Képviselő-testület évente a munkatervben meghatározott időpontban legalább 10 alkalommal tart ülést.

(2) A képviselő-testület rendes ülésének ülésnapját és az üléskezdés időpontját a szervezeti és működési szabályzat 6. számú függeléke tartalmazza.

(3) A Képviselő-testület ülésének nyilvánosságára, valamint zárt ülés tartására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

11.§ (1) A Képviselő-testület összehívására és vezetésére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak. Ha a polgármester akadályoztatva van, az ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladat- és hatáskörében az alpolgármester, mindkettőjük egy idejű akadályoztatása esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottsága elnöke helyettesíti.

(2) Ha a Képviselő-testületet a települési képviselők ¼-ének, vagy a Képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének indítványára kell összehívni, az ülés összehívására a rendkívüli ülés összehívásának szabályait kell alkalmazni.

12.§  (1) A képviselő-testület ülésére szóló meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét, idejét, az ülés jellegét,

b) a javasolt napirendi pontokat,

c) a napirendek előterjesztőit,

d) indokát abban az esetben, ha az ülést Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott indítvány a lapján kötelező összehívni.

(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés napját megelőző legalább 5. napon megkapják. A meghívót a polgármester írja alá.

(3) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a város lakosságát a meghívónak Ajka város honlapján való közzétételével és az Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével tájékoztatni kell. A Képviselő-testület ülését megelőzően az állampolgárok részére az Önkormányzati és Humánszolgáltató Irodán – a zárt ülési előterjesztések kivételével - az előterjesztésekbe való betekintést biztosítani kell.

(4) Azoknak az önszerveződő közösségeknek a meghatározását, melyek képviselői a képviselő-testületi és a bizottsági ülésen tanácskozási joggal részt vehetnek, a rendelet 9. függeléke tartalmazza.

(5) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) a képviselőket,

b) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,

c) a jegyzőt,

d) a Hivatal vezető köztisztviselőit,

e) a napirend előadóját,

f) a választókerület országgyűlési képviselőjét,

g) a polgármester és a bizottsági elnökök által esetenként megjelölt személyeket, akiknek meghívása a napirendhez szükséges;

h) a város díszpolgárait.

(6) Az (5) bekezdés a) – d) pontjában felsoroltaknak a meghívóval együtt kézbesíteni kell valamennyi előterjesztést.

(7) Az (5) bekezdés e), f) és g) pontban felsoroltaknak csak a meghívót, az e) pontban megjelölt személynek pedig a meghívó mellett csak azt az előterjesztést kell mellékelni, amelynek tárgyalásához meghívást kapott.

(8) A képviselő-testületben képviselettel rendelkező pártok, szervezetek vezetőinek csak a képviselő-testület ülésének meghívóját kell kézbesíteni.

A testületi ülésre meghívott politikai pártok, szervezetek vezetőit csak a testület eseti döntése alapján illeti meg a tanácskozás joga.

(9) A társadalmi önszerveződő közösségek napirendhez történő meghívásáról a polgármester dönt. Ebben az esetben a meghívottat külön képviselő-testületi döntés nélkül, az általános szabályok szerint megilleti a tanácskozási jog. A meghívás nélkül megjelent társadalmi önszerveződő közösségek vezetőit külön szavazás alapján illeti meg a tanácskozási jog.

(10) A képviselő-testületi ülésre az (5) bekezdés g) pont szerint meghívottakat a meghívóban fel kell tüntetni.

13.§ (1) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben a rendkívüli ülést köteles összehívni.

(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – amennyiben a rendkívüli ülés összehívását a polgármester kezdeményezi-, az ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal korábban meg kell küldeni a képviselőknek a  tárgyalásra kerülő előterjesztéssel együtt.

(3) Azokban az esetekben, amikor a rendkívüli ülés összehívása kötelező, a képviselő, bizottság, vagy kormányhivatal vezetőjének indítványával együtt a meghívót az ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal korábban ki kell küldeni.

(4) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben, így különösen, ha az állampolgárok életét, testi épségét, vagyonát, az Önkormányzat vagyonát közvetlen veszély fenyegeti, vagy határidőhöz kötött döntés szükséges, és a határidő nem tartható be az ülés – a sürgősség okának közlésével – legkésőbb az ülés megkezdésének időpontját megelőző 24 órával is összehívható. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető.

(5) Ha a rendkívüli ülésre az előterjesztés a meghívóval együtt az ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal korábban kiküldésre került, az előterjesztéshez módosító indítványt az általános szabályok szerint lehet benyújtani. Ha az előterjesztés későbbi időpontban kerül kiküldésre, vagy a rendkívüli ülés sürgős, halasztást nem tűrő esetre tekintettel kerül összehívásra, módosító indítványt a testületi vita lezárásáig szövegszerűen megfogalmazva lehet benyújtani.

8. A képviselő-testület ülésének elnapolása, az ülés félbeszakadása,

polgármesteri berekesztése a napirendek megtárgyalása előtt

14.§ (1) Az ülések időtartamát az elfogadott napirendek megtárgyalásának időszükséglete határozza meg. Ha a napirendek megtárgyalása legfeljebb nyolc órán belül nem volt lehetséges, a testület bármely tagjának javaslatára a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt az elnapolásról, egyben a polgármester meghatározza a folytatólagos ülés összehívásának időpontját.

(2) Amennyiben a képviselő-testület ülése határozatképtelenné vált, az ülést a polgármester berekeszti.

(3) Súlyos rendzavarás esetén a polgármester a képviselő-testület ülését a napirendek tárgyalásának befejezése előtt berekesztheti.

(4) Az elnapolt, a határozatképtelenné vált, a polgármester által a napirendek megtárgyalásának befejezése előtt berekesztett ülés folytatására a polgármester az eredeti ülésnaptól számított nyolc napon belüli időpontra köteles a képviselő-testület ülését (folytatólagos ülés) összehívni.

(5) A folytatólagos ülés összehívásáról a meghívót legfeljebb három munkanapon belül meg kell küldeni a képviselőknek, egyéb meghívottaknak.

9.A képviselő-testület ülésének napirendje

15.§ (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére - a munkaterv alapján - a kiküldött meghívóban a polgármester tesz javaslatot. A meghívó szerinti napirendi javaslattól a polgármester a sorrend tekintetében eltérhet, a napirendi javaslatot kiegészítheti, feltéve, ha szóbeli előterjesztésben tárgyalható ügyről van szó. A napirendet a napirendhez fűzött polgármesteri kiegészítés után elfogadásra beterjesztett javaslatnak kell tekinteni.

(2) A képviselő-testület tagja, vagy bizottsága kezdeményezheti a napirendek sorrendjének megváltoztatását, szóbeli előterjesztésként tárgyalható ügy napirendi felvételét, napirendek összevont tárgyalását, egyes ügyek napirendről való levételét. Ezt a javaslatot röviden meg kell indokolni. Az előterjesztő a benyújtott előterjesztést a napirend megállapítása előtt - rövid indokolással - visszavonhatja.

(3) A szóbeli előterjesztésben tárgyalható ügyet kivéve újabb ügy csak sürgősségi indítvány alapján tárgyalható.

(4) Korábbi képviselő-testületi ülésen eldöntött ügyet - a döntés felülvizsgálata céljából - a képviselő-testület ismét napirendjére tűzhet. Az ismételt tárgyalásra a polgármester a képviselő-testület tagja, bizottsága tehet indokolt javaslatot. Ugyanazon ügy csak egy alkalommal tárgyalható újra. A napirendre való felvételről a képviselő-testület minősített többséggel, külön határozatot hoz, amelyben arról is dönt, hogy az ügy újra tárgyalására mikor kerül sor.

Azonnali tárgyalása a már korábban eldöntött ügynek csak akkor lehetséges, ha az újratárgyalásra vonatkozó írásbeli indítványt az indítványozó az ülés előtt három nappal korábban a polgármesternek benyújtotta és az újratárgyalást az ülésig írásban elő lehetett készíteni az újabb döntés meghozatalára alkalmas módon.

(5) A napirendi pontok elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.

(6) Ülés közben - polgármesteri, vagy képviselői indítványra - az ülés gyorsabb vezetése érdekében a már elfogadott napirendek sorrendje megváltoztatható, illetve még nem tárgyalt napirendek együttes tárgyalásra összevonhatók.     

Ebben az esetben a képviselő-testület az újabb módosításról egyszerű szótöbbséggel szavaz. Az ülés közben napirend módosításról külön alakszerű határozatot nem kell hozni, hanem a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az ülés közben történt sorrendváltozás, napirend összevonás tényét.

(7) Folytatólagos ülésen sürgősségi indítvánnyal újabb ügyek is felvehetők a napirendek közé. Ez esetben az ülés napirendjét határozattal ismételten meg kell állapítani.

10. A napirendi pontok tárgyalási sorrendje

16.§ (1) A napirendi pontokat a képviselő-testület az alábbi sorrendben tárgyalja:

a) napirend előtti felszólalások

b) napirend előtti ügyek

c) döntés a sürgősségi indítvány, és már eldöntött ügy újratárgyalása kérdésében

d) a napirend elfogadása

e) önkormányzati rendelet-tervezet

f) gazdasági, vagyoni ügyek

g) beszámolók

h) testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügy

i) interpellációk

j) közérdekű kérdések, bejelentések és javaslatok.

(2) A napirendek sorrendjének megállapításánál az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni, ha a napirendhez a polgármester a képviselő-testület tagjain kívül mást is meghívott.

11. Napirend előtti felszólalások

17.§  (1) A képviselő a napirend előtt, az ülés megnyitása után felszólalhat, ha ezt a szándékát az ülést megelőző napon déli 12.00 óráig - a felszólalás tárgyának megjelölésével - a polgármesternek bejelentette.

(2) A felszólalás keretében a képviselő röviden kifejtheti véleményét minden olyan kérdésben, amely az önkormányzat működésével, a képviselő személyével összefügg.

(3) Sürgősségi indítványt, interpellációt, bejelentést napirend előtti felszólalásban előterjeszteni nem lehet.

(4) A felszólalás időtartama legfeljebb három perc, vitát nem lehet nyitni, határozathozatalnak nincs helye. A napirend előtti felszólalásra az érintett egy percben reagálhat.

12.Napirend előtti ügyek

18.§ (1) Napirend előtt a képviselő-testület áttekinti a lejárt határidejű határozatok végrehajtására a polgármester, jegyző és a határozatokban nevesített felelősök által adott jelentéseket.

A képviselők a jelentést adókhoz kérdéseket intézhetnek. Ha a testület a jelentést nem fogadja el, a határozat végrehajtására javaslatokat tehet, kiadhatja a tárgy szerint illetékes bizottságnak a végrehajtás ellenőrzését, vagy szükség szerint más intézkedést tesz, a végrehajtásra újabb határidőt tűz ki.

(2) Ügyrendi indítványban kérhető az egyes határozatokra adott jelentésekről való külön szavazás.

(3) A bizottsági elnökök, a polgármester, a nemzetiségi önkormányzat elnöke írásbeli tájékoztatást ad az átruházott hatáskörök gyakorlása során hozott döntésekről.

(4) A jegyző ismerteti a korábbi zárt ülésen hozott döntéseket. A tájékoztató csak az ügy tárgyának megjelölését és a döntés lényegét tartalmazhatja. Önkormányzati hatósági ügyben hozott döntés csak az érintettek megnevezése nélkül hozható nyilvánosságra.

(5) Gazdasági ügyben hozott döntés csak akkor hozható nyilvánosságra, ha a nyilvánosságra hozatal az önkormányzat gazdasági érdekét nem sérti.

13. Sürgősségi indítvány

19.§ (1) Sürgősséggel kérhetik a képviselő-testülettől egyes ügyek soron kívüli megtárgyalását a polgármester, a képviselő-testület tagjai, a bizottságok, a nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(2) A sürgősségi tárgyalásra vonatkozó indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 12.00 óráig, indokolással ellátva írásban kell benyújtani a polgármesterhez.

(3) A sürgősségi indítvány benyújtása esetén az előterjesztett döntési javaslatot a feladatkörüknél fogva érintett bizottságoknak nem kell véleményezniük.

(4) A polgármester írásbeli, illetve szóbeli előkészítésre kiadja az ügyet a jegyzőnek.

(5) Az előterjesztést lehetőleg írásban el kell készíteni. Ha ez az idő rövidsége miatt az általános szabályok szerint nem lehetséges, akkor az előterjesztés rövid, kivonatos változatát, vagy csak a határozati javaslatot kell elkészíteni.

(6) A tárgyalásra vonatkozó javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Sürgősségi indítvány a folytatólagos ülésre is beterjeszthető.

(7) Az indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület minősített többséggel dönt. Egyetértés esetén az ügyet a képviselő-testület első napirendi pontként tárgyalja. A sürgősséggel benyújtott előterjesztés tárgyalása előtt képviselői kezdeményezésre a polgármester szünetet rendel el.

(8) Az indítvány elutasításakor a képviselő-testület dönthet arról is, hogy más alkalommal rendes napirendként tárgyalja az ügyet. A későbbi ülésre halasztott ügyet az előterjesztések általános szabályai szerint kell előkészíteni.

(9) A sürgősségi indítványhoz, vagy a sürgősséggel tárgyalt napirendhez módosító indítványt a vita lezárásáig lehet benyújtani.

14.A képviselő-testületi ülés határozatképessége, tanácskozási rendje

20.§ (1) A képviselő-testület határozatképességére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezése az irányadó.

(2) Ha az ülést határozatképtelenség miatt elnapolják, a polgármester 8 napon belül újra összehívja.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, egyidejű akadályoztatásuk esetén a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke (az ülés elnöke) vezeti. Akadályoztatás alatt a kizárást is érteni kell.

(4) Az ülés elnökének munkáját a jegyző, az aljegyző, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása esetén az Önkormányzati és Humánszolgáltató Iroda vezetője, akadályoztatása esetén helyettese segíti.

(5) Az ülés elnöke megállapítja a jelenlévő képviselők számát, a határozatképességet, és az ülést megnyitja.

Az ülés tartama alatt az elnök folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét.

15. A vitavezetés szabályai

21.§ (1) Az ülés elnöke minden napirend felett vitát nyit.

(2) Először a napirendi pont előadóját illeti a szó, aki az előterjesztéshez rövid kiegészítést fűzhet.

A kiegészítés csak olyan kérdésre, tényre vonatkozhat, amit az írásbeli előterjesztés nem tartalmaz.

(3) A kiegészítés után a bizottsági vélemények ismertetése következik.

(4) A vitát megelőzően az előadóhoz maximum egy perc időtartamban kérdéseket lehet intézni.

(5) A kérdések megválaszolása után a képviselők hozzászólás formájában kifejtik véleményüket.

(6) A hozzászólások után az elnök a vitát lezárja. A napirend előadóját a vita lezárását követően megilleti a zárszó joga. A zárszó keretében ki kell térni arra, hogy a napirend előadója mely javaslatokkal ért, illetve nem ért egyet.

(7) A végszavazás előtt kerül sor a módosító indítványok szavazására. Az ügydöntő módosító indítványokat legkésőbb a képviselő-testületi ülés napján reggel 8.00 óráig írásban kell benyújtani a polgármesterhez.

A sürgőséggel, napirend kiegészítésként, vagy szóbeli előterjesztésként tárgyalt napirendi pontokhoz kapcsolódó ügydöntő módosító indítványokat legkésőbb a vita lezárásáig írásban kell beterjeszteni.

Ügydöntő módosító indítvány minden olyan indítvány, javaslat, ami az írásban beterjesztett határozati javaslathoz képest érdemében más döntési lehetőséget tartalmaz.

(8) Az egymáshoz képest jelentéktelen eltérést tartalmazó módosító indítványokat az elnök egy indítványban összefoglalhatja, ha ez ellen az indítványozók nem tiltakoznak, továbbá megkísérelheti az indítványtevők álláspontját egymáshoz közelíteni.

(9) Az indítványok összefoglalása a bizottság javaslatát nem érintheti, a bizottsági javaslatról –az előterjesztő által történő elfogadást kivéve-minden esetben szavazni kell.

16. A napirendhez kapcsolódó felszólalás

22.§ (1) A képviselők a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének elektronikus úton jelzik. A felszólalásra - a jelentkezés sorrendjében - az elnök adja meg a szót. Az adott napirendhez a képviselő kétszer szólhat hozzá. Az első hozzászólás időtartama négy perc, a második hozzászólásé két perc lehet. A hozzászólások időkerete a képviselő kifejezett kérésére összevonható, amennyiben a felszólaló képviselő ez irányú kérését a hozzászólás megkezdése előtt az ülés elnökének jelzi. A hozzászólások időtartama a felszólalás közben jelzett képviselői kérésre nem vonható össze.

(2) A képviselő-testület legfeljebb négy perc időtartamban felszólalási jogot adhat az állampolgároknak is.

A hozzászólás jogának megadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.

(3) A napirend előadója, és törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhat.

17. Felszólalás ügyrendi kérdésben

23.§ (1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül is szót kérhet, egy percben ügyrendi javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a képviselő-testület munkájával – ülésének lefolytatásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt.

Amennyiben az ügyrendi indítvány a vita lezárására irányul – s ebben a kérdésben a javaslatot a képviselő-testület elfogadja - úgy képviselői hozzászólásra az SZMSZ 24.§ (1) bekezdésében foglaltak irányadók.

(2) Amennyiben az elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésre vonatkozik, a képviselőtől megvonja a szót.

Ha a képviselő a szómegvonás esetén szavazást kér, akkor a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

18. A vita lezárása

24.§ (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita elhúzódása esetén a vita lezárását, a hozzászólások időtartamának korlátozását ügyrendi felszólalás keretében bármelyik képviselő javasolhatja, e kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.                                                        

Ez utóbbi esetben maximum 4 perc időtartamban szót kell adni a vita lezárására irányuló indítvány megtételét megelőzően hozzászólásra jelentkezett, az elektronikus rendszer által regisztrált képviselőknek.

A vita lezárását követően, a szavazást megelőzően- vagy aközben- további hozzászólásra még ügyrendi kérdésben sincs lehetőség.

(2) A képviselőnek joga van a szavazás megkezdése előtt a képviselői vélemények egyeztetése érdekében legfeljebb tíz perces szünetet kérni. Ha a polgármester a szünetet nem rendeli el, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a szünettartásról.

19. A döntéshozatal szabályai

25.§ (1) A képviselő-testület döntését rendelet vagy határozat formájában hozza meg.

(2) Amennyiben a képviselő-testület érdemi döntését alakszerű határozatba foglalja, az elnök a szavazás előtt köteles a szavazásra feltett - az elfogadott módosító indítványokat, javaslatokat is tartalmazó - határozati javaslatot szóban ismertetni.

Szükség szerint a határozat megfogalmazására az elnök szünetet rendelhet el.

(3) A képviselő-testület egyéb (ügyrendi kérdések), nem az ügy érdemére vonatkozó döntését nem kell alakszerű határozatba foglalni.

Ezen leggyakrabban előforduló ügyek felsorolását a szervezeti és működési szabályzat 3. melléklete tartalmazza.

20. Kizárás a döntéshozatalból

26.§ (1) A képviselő személyes érintettségére, azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettségére, döntéshozatalból történő kizárására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(2) Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és az köztudomású, vagy a Képviselő-testület megállapítja, a Képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget.

21. A döntéshozatal módja és a szavazás szabályai

27.§ (1) A döntés meghozatalához a jelenlévő képviselők több mint felének egybehangzó szavazata (egyszerű szótöbbség) szükséges.

(2) Minősített szótöbbséggel kell meghozni a döntést azokban az esetekben, amikor Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény arról rendelkezik. A minősített többség meglétére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezése az irányadó. A Képviselő-testület saját elhatározásából minősített többséggel dönt a szervezeti és működési szabályzat 4. mellékletében felsorolt kérdésekben.

A képviselő-testület minden egyéb kérdésben - így a módosító és kiegészítő javaslatok tárgyában is - egyszerű szótöbbséggel dönt.

A módosító és kiegészítő javaslatokat nem kell szavazásra bocsátani, feltéve, ha a módosító javaslatot az előterjesztő elfogadta, azonban képviselői indítványra a javaslatról szavazni kell.

(3) A módosító, kiegészítő javaslatok kérdésében való döntés után kerül sor az érdemi döntés szavazására.

(4) A szavazás nyíltan és titkosan történik, illetve történhet. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(5) A döntési javaslat elfogadására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

22. A nyílt szavazás

28.§ A nyílt szavazás elektronikus szavazó berendezés útján, annak meghibásodása esetén kézfelemeléssel történik. Az elnök ismerteti a szavazás eredményét.

Ha a képviselő a szavazást elvétette, köteles azonnal jelezni az elnöknek.

Kétség esetén, illetve bármely képviselő indítványára a szavazást meg kell ismételni.

23. Név szerinti szavazás

29.§ (1) Név szerinti szavazást a polgármester vagy bármelyik képviselő indítványozhat. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel dönt.

(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben fel kell olvasni. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A névsort a jegyző olvassa, és azonnal visszaolvasva feltünteti a szavazást a 7. függelék szerinti szavazási íven. A szavazási ívet - a szavazatok összeszámlálása után - átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.  A szavazási ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

24.A titkos szavazás

30.§ (1) A titkos szavazást a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság bonyolítja le.

Ha a testületi ülésen a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság tagjai közül a határozatképességhez szükséges számú tag nincs jelen, a képviselő-testület a titkos szavazás lebonyolítására haladéktalanul három tagú ideiglenes bizottságot választ.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett, bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapon, szavazófülke, vagy külön helyiség és urna használatával történik.

(3) A szavazás befejezésekor a bizottság megszámolja a fel nem használt szavazólapokat, és lezárt borítékba helyezi el, a borítékon feltünteti a szavazólapok számát. A szavazólapokat az elnök veszi ki az urnából, és egyenként hangosan diktálja a szavazólapokról a szavazatokat, amit a bizottság egy tagja írásban rögzít. A bizottság jelenlévő tagjai ellenőrzik a szavazatok számlálását.

(4) A titkos szavazás eredményét külön jegyzőkönyvben (8. függelék) kell rögzíteni.

(5) A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

25.A szavazás eredményének megállapítása

31.§ (1) A szavazás akkor eredményes, ha a javaslat mellett leadott "igen" szavazatok, vagy az ellene leadott "nem" szavazatok száma egyszerű szótöbbségnél meghaladja a jelenlévő képviselők számának a felét, minősített többségnél pedig meghaladja a megválasztott települési képviselők számának a felét.

(2) Érdemi döntésre vonatkozó határozathozatalnál, módosító indítványok, kiegészítő és ügyrendi javaslatok esetén eredménytelen szavazáskor a javaslat elvetését kell megállapítani. E szabály irányadó akkor is, ha az igen és a nem szavazatok száma megegyezik (szavazategyenlőség).

26.Rendfenntartás a képviselő-testület ülésén

32.§ (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ennek során:

a) ha az ülésteremben az érdemi munkát bárki zavarja, a rendzavarót rendre utasíthatja;

b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő sértő kifejezéseket használ, illetve a Képviselő-testület tagjaihoz méltatlan magatartást tanúsít és megvonja tőle a szót;

c) az ülés rendjét ismétlődően és súlyosan megsértő, folyamatosan méltatlan magatartást tanúsító képviselőt az elnök felszólítja az ülés rendjének megtartására, valamint figyelmezteti a második felszólítás következményére. Ha az elnök másodszor utasít rendre egy képviselőt, úgy a rendzavaró képviselő egyúttal a képviselők járandóságáról szóló 5/1995.(II.14.) önkormányzati rendeletben meghatározott módon rendbírsággal is sújtható. A rendbírság kiszabásáról az elnök javaslatára a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.

d) ha a rendzavarás olyan mértékű, hogy a testület a munkáját nem tudja folytatni, az ülést megszakíthatja. A kiváltó ok megszűnése után az ülés vezetője azonnal elrendeli az ülés folytatását.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása – bekiabálás, demonstráló táblák felmutatása - estén az ülés vezetője rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) Az ülés elnökének rendfenntartás körében tett intézkedései ellen felszólalni, az elnökkel vitába szállni, az intézkedéseket visszautasítani nem lehet, kivéve a szómegvonás esetét.

Ha a rendreutasított a szómegvonást sérelmezi, azonnal a képviselő-testülethez fordulhat. A szómegvonás kérdésében a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. Szómegvonás esetén az érintett képviselő kizárólag az írásban benyújtott módosító indítványával kapcsolatos ügyrendi kérdésben szólalhat fel a napirendi pont keretén belül.

IV. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HATÉKONY MŰKÖDÉSÉNEK ESZKÖZEI

27. A Képviselő-testület munkaterve

33.§ (1) A Képviselő-testület egy évre előre munkatervet készít. A jegyző a munkaterv készítéséhez javaslatot kér az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek vezetőitől és az Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal irodáinak vezetőitől.

(2) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatokat kér:

a) a képviselő-testület tagjaitól,

b) a bizottságoktól,

c) a helyi nemzetiségi önkormányzat testületétől,

e) a város országgyűlési képviselőjétől,

f) a településen működő pártoktól, civil szerveződésektől (9. számú függelék),

g) az alpolgármestertől,

h) a jegyzőtől

i) a megyei közgyűlés ajkai tagjaitól.

(3) A munkaterv tartalmazza:

a) a Képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait, napirendjeit,

b) a napirendi pontok előterjesztőit, az előterjesztés készítéséért felelős, az előkészítésben résztvevő további személyek és szervezetek megjelölését, az előterjesztést tárgyaló bizottságot,

c) mely napirendi pontokkal kapcsolatban kell közmeghallgatást tartani és ennek időpontját,

d) melyek azok a napirendi pontok, amelyeket csak bizottság nyújthat be,

e) mely napirendek előkészítéséhez kell kikérni lakossági fórum, érdekképviseleti szervezet, vagy a feladatköre szerint érintett szervezet, nemzetiségi önkormányzat véleményét,

28. Képviselőcsoport

34.§ (1) A képviselők képviselői csoportokat hozhatnak létre. A képviselő-csoport alakításához legalább három képviselő részvétele szükséges.

(2) A képviselőcsoport megalakulását, a vezető nevét, az esetleges személyi változásokat, a megszűnés tényét a polgármesternek be kell jelenteni, aki erről a képviselő-testületet tájékoztatja.

(3) A képviselőcsoport fogadhatja a párthoz nem tartozó, független képviselőket is.

(4) A képviselői csoport működési rendjét maga határozza meg.

(5) A polgármester, meghívás esetén, részt vesz a képviselői csoport ülésén.

V. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE,

A TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉSEK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

29. Az előterjesztések készítése

35.§ (1) A képviselő-testület elé a döntéstervezetek határozat-, és rendelet-tervezet formájában kerülnek beterjesztésre.

(2) A képviselő-testület elé csak a Hivatal belső munkaszervezeti egységei által összehangolt, a polgármesterrel, jegyzővel egyeztetett és törvényességi szempontból ellenőrzött előterjesztés nyújtható be.

(3) Az előterjesztés előkészítése az előadó feladata, aki az előkészítésért, a közreműködők bevonásáért, az érdekeltekkel való egyeztetésért felelős.

A munkatervben szereplő előterjesztések elkészítéséért a munkatervben megjelölt személy, egyedi ügyek előkészítéséért a feladatkörében érintett személy a felelős.

(4) Az előkészítés során a Hivatal belső szervezeti egységei kötelesek együttműködni, az előterjesztést készítők számára a szükséges információkat megadni.

(5) A sürgősséggel tárgyalt ügyek esetén is el kell végezni az érdekeltekkel való előzetes egyeztetést.

(6) Az előterjesztést a jegyző részére kell leadni, aki vizsgálja a határozati javaslatok törvényességét.  Az esetleges jogszabálysértés megelőzésére intézkedést kezdeményez.

(7) A késve leadott előterjesztéseket - kivéve, ha az előterjesztés tárgyalása nem halasztható - érdemi felülvizsgálat nélkül vissza kell adni az előterjesztést készítőnek.

30. Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei

36.§ (1) Az előterjesztést írásban kell elkészíteni. Az írásbeliség rendkívüli ülés esetén, és egyszerű megítélésű, részletes elemzést, az érvek kifejtését nem igénylő ügyben mellőzhető.

(2) Az előterjesztés két részből áll:

a) bevezető részből és

b) határozati javaslatból.

(3) Az előterjesztés bevezető része tartalmazza:

a) a fejrészt(előterjesztő, cím, ügyszám)

b) az előterjesztés készítőjének nevét,

c) az ügy (napirend) tárgyát,

d) a legutóbbi tárgyalás időpontját és a döntés lényegét,

e) a testületi tárgyalás alapját képező információkat, tényeket, adatokat,

f) a szükséges és lehetséges döntési változatokat és azok jogszabályi alapját,

g) a döntések várható következményeit, pénzügyi, gazdasági hatását,

h) az előterjesztő állásfoglalását,

i) bizottság által tárgyalt ügynél a bizottság javaslatát.

(4) A határozati javaslat tartalmazza:

a) a testületi döntést, rendelkezést, intézkedést, illetve ezek lehetséges változatait,

b) szükség szerint a végrehajtás módjára vonatkozó előírásokat,

c) a végrehajtásért felelős(ök) megnevezését és a határidő év, hó, nappal való megjelölését.

(5) Az elfogadott határozatokat január 1-jétől - a számozást minden évben újrakezdve - folyamatos sorszámmal kell ellátni. (Sorszámot törve az évszámmal, feltüntetve az ülés napját és a képviselő-testületi határozat Kt. rövidítést.)

(6) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a határozat tárgyát, számát, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős nevét.

A végrehajtásért felelősök a határidő lejártát követő három napon belül kötelesek a jegyzőnek a jelentést leadni.

31. Az előterjesztő személye

37.§ (1) Testületi ülésre (képviselő-testület, bizottság) az alábbiak nyújthatnak be előterjesztést:

a) polgármester,

b) alpolgármester,

c) nemzetiségi önkormányzat elnöke,

d) települési képviselő,

e)bizottság nem települési képviselő tagja,

f.) bizottság,

g) jegyző és az aljegyző

(2) Az önkormányzat intézményei, gazdasági társaságai, alapítványa, külső szervek beszámolóját a szerv vezetője terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A szervezeti és működési szabályzat 5. mellékletében felsorolt előterjesztések bizottsági tárgyalás után, csak bizottság által, bizottsági állásfoglalással nyújthatók be.

32. Önkormányzati rendelet

38.§ (1) A képviselő-testület a törvények által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján azok helyi végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. A rendelet alkotásánál figyelemmel kell lenni a jogszabályi felhatalmazással és az Európai Uniós jogszabályokkal való összhang vizsgálatára, és a jogszabályszerkesztés követelményeire.

(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet:

a)  a polgármester (alpolgármester)

b)  a jegyző (aljegyző)

c)  a települési képviselő

d) a képviselő-testület bizottsága

e)  nemzetiségi önkormányzat testülete

f)  helyi társadalmi szervezet, állampolgári közösségek.

(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell írásban bejelenteni. A kezdeményezéssel egyidejűleg a rendelet-tervezet is benyújtható.

33. A rendelet-tervezet elkészítése

39.§ (1) A rendelet-tervezet előkészítésének jogi és szakmai koordinációja a jegyző feladata. Az önkormányzat rendelet-tervezetét a jegyző irányításával a Hivatal feladatkörük szerint érintett köztisztviselői készítik elő. E szabály irányadó akkor is, ha a rendeletalkotást kezdeményező által benyújtott tervezet átdolgozásra szorul. Ebben az esetben az átdolgozás munkáiba be kell vonni a kezdeményezőt.

(2) A rendelet-tervezet előkészítése során meg kell vizsgálni:

a) törvény felhatalmazása alapján készülő rendelet-tervezet esetén azt, hogy a szabályozási javaslat összhangban van-e a felhatalmazást adó törvénnyel, illetve kapcsolódó egyéb jogszabályokkal,

b) a rendelet alkotási kötelezettség esetén a szabályozási javaslat kiterjed-e valamennyi, a törvényben megjelölt szabályozandó kérdéskörre,

c) a szabályozási javaslat nem terjeszkedik-e túl a törvény szerinti felhatalmazás keretein,

d) a szabályozási javaslat nem ellentétes-e bármely magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel.

(3) A törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyokkal kapcsolatos rendelet alkotás esetén meg kell vizsgálni:

a) a jogszabályi javaslat nem ellentétes-e bármely magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel,

b) a szabályozási javaslat nem érint-e olyan kérdéskört, amelyre az Európai Uniónak kizárólagos jogalkotási hatásköre van,

c)  a szabályozási javaslat nem akadályozza-e az Európai Unió közösségi jogának érvényesülését,

d) a szabályozási javaslat megfelel-e az Európai Közösségek Bírósága ítélkezési gyakorlata során kialakult jogelveknek.

(4) A rendelet-tervezet előkészítése során a belső jogi normákat a közösségi jog elsőbbségére való tekintettel kell értelmezni.

(5) A rendelet hatályba lépésének idejét a jogalkotásról szóló törvény szabályainak megfelelően kell alkalmazni.

40.§ Az előkészítés után a rendelet-tervezetet indokolással és a jogalkotási törvényben előírt hatásvizsgálattal együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.

34. A rendelet-tervezet tárgyalása

41.§  (1) Amennyiben a rendelet-tervezet tárgyalásra alkalmas, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, valamint a tárgy szerint érintett bizottság megtárgyalja és a bizottságok által véleményezett tervezet kerül első olvasatként a képviselő-testület elé. Amennyiben bizottsági határozatképtelenség miatt a tervezet bizottsági tárgyalása nem volt lehetséges, a képviselő-testület a tervezetet bizottsági javaslat nélkül tárgyalja.

A második olvasatú tárgyalásra a képviselő-testület által elfogadott módosító javaslatok alapján átdolgozott tervezetet kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

(2) Az első olvasat tárgyalásakor a képviselő-testület - polgármesteri, vagy képviselői indítvány alapján - dönthet a rendelet egy olvasatban történő megalkotásáról.

(3) Ha az első olvasatú tárgyaláskor a tervezet tartalmát érdemben és lényegesen módosító több új javaslat merül fel, és a tervezet átdolgozása szükséges a képviselő-testület a tervezetet átdolgozásra visszautalja az előterjesztőnek és kiadhatja ismételt tárgyalásra a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság, valamint a tárgy szerint érintett bizottságnak is.

(4) A rendeletalkotás folyamatának szabályai értelemszerűen irányadók az önkormányzati rendelet módosítására is.

35. Az önkormányzati rendeletek kihirdetése

 42.§  (1) A rendeletet helyben szokásos módon hirdetmény formájában a Városháza hirdetőtábláján és egyidejűleg a város honlapján kell közzétenni. A kihirdetés hivatalos időpontjának a város honlapján történő megjelenés számít.   

(2) A jegyző gondoskodik arról, hogy a kihirdetett rendeletet a helyi sajtó, televízió útján az állampolgárok széles körben megismerhessék.

(3) A rendeletmódosítások kihirdetésére, közzétételére értelemszerűen irányadók a rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályok.

(4) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(5) Az önkormányzati rendeletek egységes szerkezetbe foglalt, hatályos szövegét elektronikus úton a képviselők rendelkezésére kell bocsátani.

(6) Az önkormányzati rendeletekről olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a módosításokat is figyelembe véve a rendelet hiteles szövege megállapítható.

VI. FEJEZET

A TESTÜLETEK MŰKÖDÉSÉNEK ÍRÁSBELI DOKUMENTUMAI

36. Jegyzőkönyv

43.§ (1) A jegyzőkönyvet a képviselő-testület ülésén készített hangfelvétel alapján kell elkészíteni Az ülésről szószerinti jegyzőkönyv nem készül, de a képviselő írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, valamint véleményét kérésére rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. A jegyzőkönyv alapjául szolgáló hangfelvétel visszahallgatását igény szerint biztosítani kell, és kérésre a hangfelvételről – a zárt ülés kivételével – másolatot kell készíteni, és azt át kell adni.

(2) Az állampolgároknak a jegyzőkönyvbe történő betekintéssel kapcsolatos jogosultságára, valamint a zárt ülésről készülő jegyzőkönyvvel kapcsolatos szabályokra Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

37. A jegyzőkönyv tartalma

44.§ (1) A jegyzőkönyv tartalmazza Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon kívül:

a) az ülés jellegét, kezdetét és végét,

b) a távolmaradó képviselők nevét,

c) az elfogadott napirendi pontok előterjesztőit,

d) a szóban előterjesztett, vagy a módosítások után megfogalmazott határozat-tervezetet,

e) a határozathozatal módját,

f) a szavazás eredményét és a határozat szövegét, továbbá külön indítványra a kisebbségi véleményt,

g) az önkormányzati rendelet tárgyát és utalást arra, hogy a hiteles szöveg a jegyzőkönyv        melléklete,

h) az elnök esetleges intézkedéseit,

i) a jegyző esetleges törvényességi észrevételeit,

j) az ülésen történt fontosabb eseményeket,

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) meghívó,

b) írásos előterjesztések, interpellációk,

c) jelenléti ív,

d) titkos szavazás jegyzőkönyve,

e) név szerinti szavazás szavazási íve,

f) a képviselő írásban benyújtott hozzászólása,

g) a jegyző törvényességi észrevétele,

h) az önkormányzati rendelet hiteles szövege,

i) az ülésen ismertetett levél, egyéb irat fénymásolata.

(3) A jegyzőkönyv elkészítésére, aláírására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései irányadóak.

38. Jegyzőkönyvi kivonat

45. § A jegyzőkönyvből az ülés után az érdemi döntések teljes szövegét tartalmazó kivonatot kell készíteni, melyet meg kell küldeni a döntéssel érintetteknek, a végrehajtásban résztvevőknek és a felelősöknek, valamint a képviselőknek.

39. A jegyzőkönyvbe betekintés szabályai

46.§ A jegyzőkönyvet a Hivatalban az állampolgárok megtekinthetik. A zárt ülés jegyzőkönyvét az érintettek és meghatalmazottjuk tekintheti meg. A betekintést a jegyző engedélyezi. A jegyzőkönyvről a képviselőknek kérésre másolatot kell kiadni. A zárt ülés jegyzőkönyvéről nem lehet másolatot kiadni.

VII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

40. A települési képviselők jogállása

47.§ (1) A települési-képviselő – választói érdekek képviseletével kapcsolatos – jogaira és kötelezettségeire a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A települési-képviselőnek a Képviselő-testület munkájában való részvételére a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(3) A települési-képviselő önkormányzati ügyekben felvilágosítás kérésével kapcsolatos jogosítványaira a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(4) A települési képviselő bármely bizottság ülésén tanácskozási joggal való részvételére, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalásával kapcsolatos javaslattételi jogosultságára a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(5) A települési képviselő – az önkormányzat bizottsága vagy a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntésének felülvizsgálata kezdeményezésére irányuló – jogosultságára a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(6) A települési képviselőnek a képviselői munkájához szükséges tájékoztatással, ügyvitelei közreműködéssel, közérdekű ügyben a Hivatalnál intézkedés kezdeményezésével kapcsolatos jogosultságára a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(7) A települési képviselő képviselői munkája során a Hivatal helyiségeit használhatja, eszközeit térítésmentesen igénybe veheti.

(8) A képviselőt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a Hivatal vezető köztisztviselői kötelesek munkaidőben soron kívül fogadni.

(9) A képviselő a Hivatal köztisztviselőinek utasítást nem adhat, magántermészetű ügyekben ügyviteli segítséget nem igényelhet.

(10) A települési képviselőnek a testületi munkában való részvétellel összefüggően a munkavégzés alóli felmentésére, az így kiesett jövedelem megtérítésére a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

41. A települési képviselők interpellációs joga

48.§  (1) A települési képviselő interpellációs jogának gyakorlására a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) Az interpellációt írásban, legkésőbb a képviselő-testület ülésnapja előtt 3 nappal kell benyújtani az érintetthez.

Az interpelláló képviselő a válaszadás előtt az interpelláció lényegét köteles röviden, legfeljebb két percben ismertetni.

(3) Válaszadás után az interpellált nyilatkozik az elhangzottakkal kapcsolatban. Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, a testület dönt az interpelláció elfogadásáról.

Elutasítás esetén, azzal egyidejűleg - szükség szerint - a képviselő-testület intézkedést tesz, vagy az arra jogosítottnál intézkedést kezdeményez.

42. Képviselői kérdés

49.§  (1) A képviselői kérdés feltételére a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A közérdekű kérdést írásban, az ülés előtt 3 nappal kell benyújtani a polgármesternél. A közérdekű kérdés megválaszolásának szabályait a helyi önkormányzatokról szóló törvény tartalmazza.  

(3) Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, a képviselő-testület szükség szerint intézkedést tehet, vagy intézkedést kezdeményezhet az arra jogosítottnál.

43. Képviselői bejelentés

50.§ A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a választókerületét érintő, intézkedést igénylő közérdekű ügyben bejelentést tehet. A bejelentést írásban, az ülés előtt 3 nappal kell benyújtani a polgármesternél, aminek megválaszolására a helyi önkormányzatokról szóló törvény szabályai az irányadóak. 

44. A képviselők költségtérítése és juttatása

51.§ A képviselőket megillető költségtérítést és juttatások körét önkormányzati rendelet szabályozza.

VIII. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI

52.§ (1) A Képviselő-testület állandó bizottságai:

A Képviselő-testület állandó bizottságai:

a) Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság                         7 fő  (4+3 fő)

b) Művelődési-, Oktatási- és Sportbizottság                         7 fő  (4+3 fő)

c) Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság                                     7 fő  (4+3 fő)

d)   Szociális és Környezetvédelmi Bizottság                       7 fő  (4+3 fő)

(2)   A bizottságok részletes feladatkörét a 2. melléklet tartalmazza.

45. A bizottságok feladatai, létrehozásuk és jogállásuk

53.§ A bizottság Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvénnyel összhangban feladatkörében:

1. véleményezi az Önkormányzat éves költségvetési rendelet-tervezetének szakterületüket érintő részét, javaslatot tesz annak évközi módosítására,

2.  véleményezi a Képviselő-testület elé kerülő, az adott bizottság szakterületét érintő részét,

3.  előkészíti, vagy véleményezi a feladatkörét érintő önkormányzati rendelet-tervezeteket.

54.§ (1) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására Magyarország helyi önkormányzatiról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, továbbá az átruházott hatáskörök gyakorlására bizottságokat hozhat létre.

(2) A bizottság tagja:

a)  szavazati joggal részt vesz a bizottság ülésein,

b) részt vesz a bizottság döntéseinek előkészítésében, javasolhatja a bizottság feladatkörébe tartozó témakör napirendre tűzését, mely napirend tárgyalására a bizottság legközelebbi ülésén kerül sor.

(3) A bizottság elnöke:

a) összehívja és vezeti a bizottság üléseit,

b) kiadmányozza a bizottság döntéseit,

c) figyelemmel kíséri a bizottság határozatainak végrehajtását,

d) a Képviselő-testület ülésén ismerteti a bizottság döntését,

e) jogosult a bizottság által tárgyalt napirendhez szakértő meghívására.

55.§ (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottsági elnök akadályoztatása estén az elnököt a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságnál a gazdasági és városfejlesztési tanácsnok, a Művelődési-, Oktatási-, Sportbizottságnál a civil kapcsolatok tanácsnoka, a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottságnál az ügyrendi tanácsnok, a Szociális és Környezetvédelmi Bizottságnál a környezetvédelmi tanácsnok helyettesíti.

(2) A bizottsági ülésre a meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb az ülést megelőző 3. napon kell kiküldeni. A bizottság éves munkatervében meghatározza azokat a napokat, amikor üléseit tartja.

(3) A bizottság elnöke rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli bizottsági ülés összehívása esetén az előterjesztést előzetesen nem kell megküldeni.

(4) A bizottságot a bizottság elnöke összehívja, ha az alpolgármester, vagy a bizottság tagjainak 1/3-a a napirend megjelölésével a bizottság ülésének összehívását kezdeményezi. Az elnök a bizottság ülését a kezdeményezés benyújtásától számított 8 napon belül összehívja. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(5) Az ülés meghívóját az ülés összehívásával egyidejűleg ki kell függeszteni a Hivatal hirdetőtábláján, továbbá az előterjesztésekkel együtt közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.

(6) A bizottság üléséről a napirendi pontok megjelölésével értesíteni kell a polgármestert, alpolgármestert, képviselőt, jegyzőt.

56.§ (1) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, működésére, a jegyzőkönyv tartalmára, annak aláírására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(2) A bizottságok működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző biztosítja.

(3) A bizottsági tag döntéshozatalból való kizárására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

46. Az ideiglenes bizottság

57.§ (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.                               

(2) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy munkaterv készítése nem kötelező.

47. A bizottságok munkaterve

58.§ (1) A bizottságok éves időtartamra készített munka- és ülésterv alapján működnek. Az ideiglenes bizottság munkaterv helyett szükség szerint intézkedési tervet készíthet.

(2) A bizottságok munkatervének készítésére - értelemszerűen az alábbiakban megfogalmazott eltérésekkel - a képviselő-testület munkatervének készítésére vonatkozó szabályok az irányadók.

(3) A bizottság munkatervébe fel kell venni azokat a napirendeket, amelyek előkészítésével a képviselő-testület a munkatervében a bizottságot megbízta, továbbá azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.

(4)   A munkaterv egyéb napirendjeire a polgármester (alpolgármester), a bizottság elnöke, tagjai, bármely képviselő és a jegyző tehetnek javaslatot. A javaslat felvételéről, vagy mellőzéséről a bizottság szabadon dönt.

(5) A bizottság munkatervét - tájékoztatásul - megküldi a képviselő-testületnek.

(6) A Hivatal vezető köztisztviselői kötelesek a bizottságok elé terjeszteni azokat az ügyeket, amelyekben a bizottság dönt, amelyeket bizottság nyújthat be, továbbá amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.

48. A képviselő-testület a bizottságok, valamint

a Hivatal kapcsolata

59.§ (1) A Hivatal belső munkaszervezeti egységei szakmai tevékenységük keretei között:

a) a bizottság igénye szerint részt vesznek a bizottság elé kerülő előterjesztések elkészítésében, valamint a döntések végrehajtásában,

b) döntésre előkészítik és a bizottság elé terjesztik azokat az ügyeket, amelyekben a hatáskört átruházás folytán a bizottság gyakorolja, majd gondoskodnak a határozatok végrehajtásáról,

c) tájékoztatják a bizottságot a bizottság munkáját érintő jogszabályváltozásokról, adatokról, eseményekről,

d) soron kívül tájékoztatják az érintett bizottságot minden olyan eseményről, amely a bizottság munkáját befolyásolja.

(2) Az SZMSZ 7. mellékletében szereplő belső szervezeti egységek (irodák) vezető tisztségviselői, akadályoztatásuk esetén helyetteseik látják el a bizottsági működést segítő szervezési és ügyviteli (bizottsági titkári) feladatokat a bizottsági elnök irányításával.

(3) Az Önkormányzati és Humánszolgáltató Iroda elősegíti a képviselő-testület, a tisztségviselők, a hivatal belső munkaszervezeti egységei és a bizottságok tevékenységének összehangolását, melynek keretében:

a)  gondoskodik a képviselő-testület és a bizottsági munkatervek összehangolásáról,

b) figyelemmel kíséri a bizottságok működésére vonatkozó szabályok érvényesülését,

d) az előterjesztések és jegyzőkönyvek alapján vizsgálja a működés és a döntések szabályszerűségét, törvényességét, megállapításairól a polgármestert és a jegyzőt folyamatosan tájékoztatja,

e)  rendszeresen kapcsolatot tart a bizottsági elnökökkel és segíti munkájukat.

IX. FEJEZET

VÁROSRÉSZI ÖNKORMÁNYZATOK

49. A városrészi önkormányzatok létrehozása, megszűnése, jogállása

60.§ (1) A város történelmileg elkülönült részeinek eltérő hagyományai, különböző városképi arculata, érdekei és a lakosság önkormányzati érdekeit szolgáló önszerveződő képessége erősítése céljából az érintett városrészi önkormányzat létesítése kezdeményezhető.

(2) A javaslatot - az érintett képviselő(k) véleményének kikérése után a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság terjeszti a képviselő-testület elé. A bizottság vizsgálja, hogy a kezdeményezők köre, vagy az általuk képviselt személyek alkalmasak-e az önkormányzati munka vitelére, továbbá a részönkormányzat működése az adott településrészre nézve milyen előnnyel jár.

A képviselő-testület a javaslat ügyében nyilvános ülésen, minősített többséggel dönt.

(3) A városrészi önkormányzat a képviselő-testület szerve, vezetője települési képviselő.

(4) A városrészi önkormányzat tagjai tisztségének megszűnésére a települési képviselők megbízatásának megszűnésére vonatkozó szabályok az irányadók.

(5) A városrészi önkormányzat minősített többségű döntésével kezdeményezheti feloszlatását.

A városrészi önkormányzat feloszlatásáról a települési önkormányzat minősített többségű döntéssel határoz.

50. A városrészi önkormányzatok megválasztásának részletes szabályai

61.§ (1) A városrészi önkormányzatok tagjai:

a) a városrész önkormányzati képviselője,

b) városrészen lakó választópolgárokból a képviselő-testület által az SZMSZ szerinti titkos szavazással megválasztott személyek.

(2) A testület vezetőjét több városrészi képviselő esetén a képviselő-testület választja meg az SZMSZ szerinti titkos szavazással. Abban a városrészben, ahol csak egy képviselő van, ő a testület vezetője.

(3) A városrészi önkormányzati testület nem képviselő tagjaira jelöltet állíthat:

a) írásban legalább az érintett választópolgárok 5%-a,

b) a polgármester,

c) bármelyik képviselő.

(4) A polgármester és képviselő által jelölt tag a választópolgároktól támogató aláírásokat gyűjthet.     Jelölt az lehet, aki a fenti feltételeknek megfelel, és a jelöltnyilvántartásra feliratkozik.

(5) A városrészi önkormányzatok tagjainak száma: 5 fő.

(6) A városrészi önkormányzat tagjainak tiszteletdíjára és természetbeni juttatására értelemszerűen a többször módosított 24/2014.(X.28.) önkormányzati rendeletnek a bizottság elnökére, képviselő- és nem képviselő tagjára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 

52. A városrészi önkormányzatok feladata és hatásköre

62.§ A városrészi önkormányzat a településrészt érintő helyi közszolgáltatási ügyekben kezdeményez, javaslatot tesz, részt vesz az előkészítésben, véleményez előterjesztéseket, egyetértési, döntési jogot gyakorol az önkormányzat által egyedileg átruházott hatáskörben.

53. Nemzetiségi Önkormányzatok

63.§ (1) Az Önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzatok önálló jogi személyként egymás érdekeit kölcsönösen tiszteletben tartva látják el a törvényben meghatározott feladataikat.

(2) A Képviselő-testület feladat-és hatáskörétének a helyi nemzetiségi önkormányzat testületére történő átruházására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(3) A nemzetiségi önkormányzat részére:

a) a testületi ülések, döntések, tisztségviselői döntések előkészítésével,

b) a jegyzőkönyvek elkészítésével kapcsolatos-, a döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási-,

c)  a nemzetiségi önkormányzat működésével összefüggő sokszorosítási-, postázási-, iratkezelési-,

d) a képviselő működésével kapcsolatos feladatokat a Hivatal Önkormányzati és Humánszolgáltató Irodája látja el.

(4) A nemzetiségi önkormányzat költségvetésével, annak végrehajtásával kapcsolatos döntés előkészítési-, gazdálkodásával összefüggő nyilvántartási-, adatszolgáltatási feladatok ellátásáról a Hivatal Pénzügyi Irodája gondoskodik.

X. FEJEZET

A TANÁCSNOKOK

64.§^[1] A képviselő-testület a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott önkormányzati feladatok hatékonyabb ellátásához hat tanácsnokot választ. A tanácsnok megválasztására, felmentésére értelemszerűen irányadók a bizottsági tagok megválasztására, felmentésére vonatkozó szabályok. Az önkormányzat tanácsnokait az SZMSZ 6. számú melléklete tartalmazza.

XI. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI

54. Az alpolgármester

65.§ (1) A Képviselő-testület egy főállású alpolgármestert választ és egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választhat.

(2) Az alpolgármester feladatai:

a) ellátja a  polgármestertől közvetlenül kapott feladatokat,

b) részt vesz a bizottságok tevékenységében,                          

c) rendszeresen ügyfélfogadást tart,

d) koordinációs tevékenységet végez az önkormányzatot érintő humánpolitikai döntések előkészítésében,

e) közreműködik a testvérvárosi kapcsolatok szervezésében,

f) kapcsolatot tart a helyi civil szervezetekkel,

g) közreműködik közösségi rendezvények szervezésében.

55. A hivatal

66.§ (1) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét és az ügyfélfogadás rendjét a szervezeti és működési szabályzat 7. melléklete tartalmazza.

(2) A Hivatal működésének részletes szabályait, a jegyző által elkészített és a Képviselő-testület által jóváhagyott szabályzat tartalmazza, amely a szervezeti és működési szabályzat 10. függeléke.

XII. FEJEZET

A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI

67.§ A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

a) közmeghallgatás,

c) lakossági fórum,

d) városrészi, választókerületi tanácskozás,

e) képviselői fogadóóra.

68.§ A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés szabályait önálló önkormányzati rendeletben állapítja meg.

56. Közmeghallgatás

69.§ (1) A közmeghallgatás helyét, időpontját 15 nappal korábban kell a lakosság tudomására hozni.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(3) A közmeghallgatás vezetésre a képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga.

(4) Ha a válaszadásra, vagy a válaszadás, az intézkedés más szerv hatáskörébe tartozik, a panaszok, közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos törvény szabályai szerint kell eljárni.

57. Lakossági fórum

70.§ (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben az állampolgárok és önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2)   A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.

(3)   A lakossági fórum időpontjáról, helyéről és tárgyáról a lakosságot tájékoztatni kell.

(4)   A lakossági fórumról jegyzőkönyvet kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.

58. Városrészi, választókerületi tanácskozás

71.§ (1) Az Ajka városhoz csatolt, korábban önálló településeken, a város egyes településrészein élő lakosságot érintő, kiemelkedően fontos településfejlesztési, rendezési és közszolgáltatási ügyekben - a helyi lakosság véleményének megismerése céljából - városrészi tanácskozás tartható.

(2) A városrészi tanácskozást a polgármester, vagy a települési képviselő hívja össze és vezeti.

(3) A városrészi tanácskozás időpontjáról, helyéről és tárgyáról a lakosságot tájékoztatni kell.

(4) A tanácskozásról feljegyzést kell készíteni. A feljegyzés elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

59. Képviselői fogadóóra

72.§ A képviselő-testület tagjai a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás érdekében képviselői fogadóórát tarthatnak.

XIII. FEJEZET

TÁRSULÁSOK, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK

73.§ (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása, ellátása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel alakít társulásokat.

(2) Az önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban rögzíti. Az együttműködési megállapodás megkötésére kizárólag a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a polgármester írja alá.

(3) A társulásokban az önkormányzatot a polgármester képviseli. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén az SZMSZ 1.§ (6) bekezdésében foglaltak irányadók.

XIV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

74.§ (1) E rendelet 2019. január 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti:

Ajka város Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályairól szóló 15/2013.(VI.27.) önkormányzati rendelete.

Ajka város Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályairól szóló 15/2013.(VI.27.) önkormányzati rendeletének módosításáról szóló 24/2013.(VI.27.) önkormányzati rendelete.

Ajka város Önkormányzata Képviselő-testületének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályairól szóló 115/2013.(VI.27.) önkormányzati rendelete módosításáról szóló 23/2014.(X.28.) önkormányzati rendelete.