Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2021. (X. 30.) önkormányzati rendelete
Ajka város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2021. 11. 02- 2022. 01. 31Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2021. (X. 30.) önkormányzati rendelete
Ajka város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Ajka Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
AZ ÖNKORMÁNYZAT NEVE, SZERVEI, JELKÉPEI, HELYI ÜNNEPEI, NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI
1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, szervei
1. § (1) Az Önkormányzat elnevezése: Ajka Város Önkormányzata
(2) Az önkormányzat képviselő-testületének hivatalos megnevezése: Ajka város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület)
(3) A Képviselő-testület szerveinek hivatalos megnevezése:
a) Ajka város Polgármestere
b) a Képviselő-testület állandó bizottságai:
ba) Ajka város Önkormányzata Képviselő-testületének Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága (a továbbiakban: Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság),
bb) Ajka város Önkormányzata Képviselő-testületének Humán és Ügyrendi Bizottsága (a továbbiakban: Humán és Ügyrendi Bizottság).
bc) Ajka város Önkormányzata Képviselő-testületének Ifjúsági - és Sportbizottsága (a továbbiakban: Ifjúsági - és Sportbizottság),
bd) Ajka város Önkormányzata Képviselő-testületének Népjóléti Bizottsága (a továbbiakban: Népjóléti Bizottság),
be) Ajka város Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi Bizottsága (a továbbiakban: Pénzügyi Bizottság),
c) Az Önkormányzat hivatala: Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal),
d) Az Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője (a továbbiakban: Jegyző).
(4) Az Önkormányzat és a Hivatal székhelye: 8400 Ajka, Szabadság tér 12.
2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos weblapja: www.ajka.hu
(2) Az Önkormányzat hivatalos lapja: Ajkai Szó.
2. Az önkormányzat jelképei és az önkormányzat által alapított helyi kitüntetések
3. § (1) Az Önkormányzat jelképei:
a) a címer,
b) a zászló,
c) a pecsét,
(2) Az Önkormányzat jelképeinek használatát önkormányzati rendelet állapítja meg.
(3) Az önkormányzat által alapított helyi kitüntetések és címek adományozásának szabályait önkormányzati rendelet tartalmazza.
3. Az önkormányzat képviselete
4. § (1) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(2) A képviselő-testület - a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén - bármely tagját meghatalmazhatja az önkormányzat, a képviselő-testület más szervek előtti képviseletének ellátására. Rendszeres feladatellátás (közgyűléseken való részvétel) esetén a képviselő-testület a testület tagjainak állandó meghatalmazást is adhat azzal, hogy a testület tagja csak a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén köteles és jogosult meghatalmazottként eljárni.
(3) A (2) bekezdés szerinti, jognyilatkozat tételére is feljogosító meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
5. § A polgármester akadályoztatása esetén felhatalmazhatja a képviselő-testület bármely tagját, hogy az önkormányzatot, a képviselő-testületet ünnepélyeken, rendezvényeken képviselje. Ezen képviselet a képviselőt jognyilatkozat adására nem jogosítja fel.
4. A település helyi ünnepei
6. § Ajka város Önkormányzata ötévente ünnepélyes keretek között emlékezik meg a település várossá nyilvánításának évfordulójáról. (A várossá nyilvánítás napja: 1959. november 1.)
5. Az önkormányzat nemzetközi kapcsolatai
7. § (1) Ajka város Önkormányzata támogatja az európai államok, elsősorban a szomszédos országok és az Európai Unió tagállamainak önkormányzataival létesítendő nemzetközi kapcsolatokat.
(2) Az önkormányzat feladat- és hatáskörében együttműködhet külföldi helyi önkormányzattal, beléphet nemzetközi önkormányzati szervezetekbe.
(3) A külföldi önkormányzatokkal kötött megállapodásokat a képviselő-testület évente, a nemzetközi kapcsolatok éves programjának megállapításakor felülvizsgálja és értékeli.
(4) Az önkormányzat külföldi önkormányzattal csak akkor tart fenn, illetve létesít újabb kapcsolatot, ha az közvetve, vagy közvetlenül a település lakosságának érdekét szolgálja.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET LÉTSZÁMA, ÁTRUHÁZOTT HATÁSKÖREI
6. A Képviselő-testület létszáma
8. § A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 15 fő.
7. Képviselő-testület átruházott hatáskörei
9. § (1) Az átruházott hatáskörben hozott döntésekről a jogosítottak a soron következő - munkaterv szerinti - képviselő-testületi ülésen tájékoztatást adnak.
(2) A Képviselő-testület hatáskörei közül a következőket ruházza át a polgármesterre:
1. dönt a költségvetési rendeletben meghatározott polgármesteri keret felhasználásáról,
2. dönt a képviselő-testület kifejezett döntéséhez nem kötött - ide értve a működési költséget is - pályázatok benyújtásáról,
3. gondoskodik az egészségügyi ellátással kapcsolatosan az ellátott panaszának törvényes keretek között történő kivizsgálásáról, és annak eredményéről a panaszt tevőt a törvényben meghatározott határidőn belül tájékoztatja,
4. a betegjogi képviselő észrevételeit 30 munkanapon belül érdemben megvizsgálja, és állásfoglalásáról őt tájékoztatja,
5. az egészségügyi alapellátás biztosítására vonatkozóan feladat-ellátási, vagy feladatátvállalási szerződést köt az egészségügyi szolgáltatóval, továbbá megteszi a szerződéssel kapcsolatos egyéb jognyilatkozatokat,
6. gondoskodik az ideiglenes elhelyezésről, ha a lakás elemi csapás, vagy más ok következtében megsemmisül, illetőleg az építésügyi hatóság életveszély miatt annak kiürítését rendelte el, és a bérlő (használó) elhelyezéséről maga, vagy a lakással rendelkező szerv nem tud gondoskodni,
7. Mint a közút kezelője, elrendelheti a közút melletti ingatlanon, annak rendeltetésszerű használatát lényegesen nem akadályozó módon közúti jelzés, mozgatható hóvédmű elhelyezését,
8. az önkormányzati tulajdonú erdőben az elhalt fekvő fa és gally gyűjtésének, kidőlt fáról történő fenyőgally, toboz, és díszítő lomb gyűjtésének, valamint a bot, nád, sás, gyékény termelésének fő kaszálásának jogát átengedheti,
9. a helyi önkormányzati általános választások évében a választás napját követő naptól a közbeszerzések elbírálására vonatkozó személyi-szervezeti rend kialakításáig az Önkormányzat, mint ajánlatkérő nevében eljár, és dönt valamennyi közbeszerzési ügyben,
10. dönt a közút forgalmi rendjének kialakításáról,
11. dönt közútkezelőként a közút nem közlekedési célú igénybevételéről, a közutat érintő munkához- amennyiben ezt jogszabály előírja-, közútkezelői hozzájárulást ad,
12. dönt a közfoglalkoztatási pályázatok benyújtásáról, a program megvalósítása érdekében támogatási szerződést köt az állami foglalkoztatási szervvel,
13. dönt a közfoglalkoztatott személyek foglalkozás-egészségügyi vizsgálatának elvégzésére vonatkozó megállapodás megkötéséről,
14. dönt a Képviselő-testület által jóváhagyott szerződések módosításáról abban az esetben, ha a módosítás kizárólag a tárgyévi - a költségvetési rendeletben meghatározott - ellenszolgáltatás, vagy támogatás összegének változására, vagy a fizetési kötelezettség tárgyévi ütemezésére vonatkozik,
15. dönt a pénzügyi kötelezettségvállalást nem igénylő együttműködési megállapodások jóváhagyásáról,
16. dönt az Önkormányzat által bérelt lakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek albérletbe adásáról,
17. a polgármester átruházott hatáskörben dönt mindazokban az ügyekben, amelyekben a hatáskör gyakorlását külön rendelettel a képviselő-testület a polgármesterre átruházta,
18. kijelöli a testvérvárosainkba utazó önkormányzati delegációk tagjait a frakcióvezetőkkel egyeztetve,
19. dönt a célhoz nem kötött forrásai betétként történő elhelyezéséről, az egyéb banki szolgáltatások igénybevételéről,
20. finanszírozási szerződést köt a pénzintézettel a központi támogatások kihirdetésétől számított egy hónapon belül és ellenőrzött számlát nyújt be a pénzintézethez,
21. szabadon megválaszthatja az önkormányzat számlavezető pénzintézetét a Pénzügyi Bizottság egyetértésével, és a számlavezető pénzintézetnél számlákat, alszámlákat nyit és szüntet meg,
22. megtagadhatja az önkormányzati lakásra kötött tartási szerződéshez való hozzájárulást,
23. megtagadhatja a lakáscseréhez való hozzájárulást,
24. megállapítja a társadalmi gondozó, valamint az idősek klubjában orvosi munkát végző orvos díjazását,
25. A törvényesség biztosítása keretében ellenőrzi a nevelési intézményeknél - a kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat kivételével - más belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartását, a szabályzatokban foglaltak jogszerűségét, a működés és döntéshozatal jogszerűségét,
26. dönt az önkormányzat nevében indítandó per szükségességéről, a fellebbezés benyújtásáról,
27. dönt a beépítési kötelezettség meghosszabbítása kérdésében,
28. aláírja a vállalkozások támogatására vonatkozó támogatási szerződést,
29. a közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozó önkormányzati fenntartású intézménynél az intézményvezetői munkakörre kiírt pályázatok esetén a jogszabályi előírásoknak és a pályázati feltételeknek nem megfelelő, érvénytelen pályázatokat visszautasítja, a visszautasított pályázatokról az ok megjelölésével a képviselő-testületet tájékoztatja,
30. a köztemetés biztosításáról megállapodás megkötése,
31. megállapodás megkötése pénzeszköz átadásáról, kötelező önkormányzati feladatot feladat-ellátási szerződés keretében ellátó szociális és egészségügyi intézményekkel,
32. településképi véleményezés és kötelezés
(3) A Képviselő-testület hatáskörei közül a következőket ruházza át a Pénzügyi Bizottságra:
1. a bizottság átruházott hatáskörben dönt mindazokban az ügyekben, amelyekben a hatáskör gyakorlását külön rendelettel a képviselő-testület a bizottságra ruházta,
2. a képviselő-testület által elrendelt felülellenőrzési ügyekben eljár és dönt,
(4) A Képviselő-testület hatáskörei közül a következőket ruházza át a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságra:
1. A bizottság átruházott hatáskörben dönt mindazokban az ügyekben, amelyekben a hatáskör gyakorlását külön rendelettel a képviselő-testület a bizottságra ruházta.
2. A bizottság működteti a vállalkozások támogatására vonatkozó önkormányzati komplex pályázati rendszert. Ezen belül évenként pályázatot ír ki, értékeli a pályázatokat, dönt azok elfogadásáról, és javaslatot tesz polgármester felé a támogatási szerződéskötésre. A szerződéskötést követően ellenőrzi a pályázati feltételek teljesítését. Nem teljesítés esetén javaslatot tesz a szükséges szankciók megtételére.
3. Az 1993. évi LXXVIII törvény 10-11. §-ában foglalt bérbeadói feladatok.
4. A nem lakás célú helyiségek bérleti díjának megállapítása.
5. Az övezeti besorolás elfogadása (bérleti díj, értékesítési ár).
6. A pavilonok alatti földterületek bérleti jog átruházása.
7. A bizottság dönt a lakó-és középületek felújítására, energiatakarékos korszerűsítésére, felújítására vonatkozó pályázat feltételeinek megállapításáról, közzétételéről, a szociálisan rászorulók önrészének átvállalásáról, a pályázatok értékeléséről, elbírálásáról.
(5) A Képviselő-testület hatáskörei közül a következőket ruházza át az Humán és Ügyrendi Bizottságra:
1. A bizottság átruházott hatáskörben dönt mindazokban az ügyekben, amelyekben a hatáskör gyakorlását külön rendelettel a képviselő-testület a bizottságra ruházta.
2. Önkormányzati csatlakozás esetén elbírálja a képviselő-testület által meghirdetett Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázatot,
3. Meghatározza az adott nevelési évben indítható óvodai csoportok számát,
4. Indokolt esetben engedélyezi az óvodai csoportokra megállapított maximális létszámtól való eltérést.
5. Meghatározza az önkormányzati fenntartású óvodák nyitva tartásának rendjét, s a helyben szokásos módon gondoskodik azok közzétételéről.
6. Évente felméri a nemzetiségi nyelven folyó nevelés iránti igényt.
7. Ellenőrzi a fenntartásában működő köznevelési intézmény pedagógiai programját, házirendjét, szervezeti és működési szabályzatát, értékeli a nevelési intézmény foglalkoztatási, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai szakmai program eredményességét.
8. Véleményezi az önkormányzat által fenntartott óvodák vezetőinek az óvodai nevelésre vonatkozó munkatervi javaslatát.
9. Jóváhagyja az Önkormányzat által fenntartott óvodák továbbképzési programját,
10. Művészeti alkotás közterületen, valamint önkormányzati tulajdonú épületen való elhelyezéséről, áthelyezéséről dönt,
11. Jóváhagyja az Önkormányzat által fenntartott közművelődési, intézmények szervezeti és működési szabályzatát.
12. Elfogadja a kiemelt közművelődési egyesületek éves szakmai beszámolóját
13. Dönt a helyi települési értékké nyilvánításról és ellátja az Ajkai Települési Értéktár Bizottság feladatait.
14. Megállapítja az általa lebonyolított titkos szavazás eredményét,
15. Javaslatot tesz a polgármester jutalmazására,
16. Ellátja a képviselői összeférhetetlenséggel kapcsolatos bizottsági feladatokat,
17. Nyilvántartja a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatát.
18. Ellenőrzi az önkormányzat által fenntartott kulturális közintézmények részére biztosított támogatások, pályázati források felhasználását.
19. Javaslatot tesz közművelődési megállapodás megkötésére.
(6) A Képviselő-testület hatáskörei közül a következőket ruházza át a Népjóléti Bizottságára:
1. A bizottság átruházott hatáskörben dönt mindazokban az ügyekben, amelyekben a hatáskör gyakorlását külön rendelettel a képviselő-testület a bizottságra ruházta.
2. Jóváhagyja a személyes gondoskodást nyújtó szociális- és gyermekjóléti intézmények szervezeti- és működési szabályzatát, szociális és gyermekjóléti intézmények szakmai programját, valamint jóváhagyja a gyermekek napközbeni ellátását biztosító bölcsődék nyári nyitvatartási rendjét.
3. Dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti intézmények működésének törvényességi ellenőrzéséről és a szakmai munka eredményességéről szóló beszámoló elfogadásáról.
4. Szakmai és városszépítési szempontból dönt a közterületek felújítását, átalakítását (beleértve a növényzet telepítését is) célzó tervek elfogadásáról.
(7) A Képviselő-testület hatáskörei közül a következőket ruházza át az Ifjúsági-és Sportbizottságára:
1. A bizottság átruházott hatáskörben dönt mindazokban az ügyekben, amelyekben a hatáskör gyakorlását külön rendelettel a képviselő-testület a bizottságra ruházta.
2. Dönt a kiemelkedő tevékenységet nyújtó versenyzők jutalmazásáról.
3. Elfogadja a kiemelt sportegyesületek éves szakmai beszámolóját.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
10. § (1) A Képviselő-testület évente a munkatervben meghatározott időpontban legalább 10 alkalommal tart ülést.
(2) A Képviselő-testület önként vállalt feladatait az 1. melléklet tartalmazza.
(3) Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 8. melléklet tartalmazza.
(4) A Képviselő-testület ülésének nyilvánosságára, valamint zárt ülés tartására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
11. § (1) A Képviselő-testület összehívására és vezetésére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak. Ha a polgármester akadályoztatva van, az ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladat- és hatáskörében az alpolgármester, mindkettőjük egy idejű akadályoztatása esetén a Humán és Ügyrendi Bizottság elnöke helyettesíti.
(2) Ha a Képviselő-testületet a települési képviselők ¼-ének, vagy a Képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének indítványára kell összehívni, az ülés összehívására a rendkívüli ülés összehívásának szabályait kell alkalmazni.
12. § (1) A képviselő-testület ülésére szóló meghívó tartalmazza:
a) az ülés helyét, idejét, az ülés jellegét,
b) a javasolt napirendi pontokat,
c) a napirendek előterjesztőit,
d) indokát abban az esetben, ha az ülést Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott indítvány a lapján kötelező összehívni.
(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés napját megelőző legalább 5. napon megkapják. A meghívót a polgármester írja alá.
(3) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a város lakosságát a meghívónak Ajka város honlapján való közzétételével és az Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével tájékoztatni kell. A Képviselő-testület ülését megelőzően az állampolgárok részére az Önkormányzati Irodán – a zárt ülési előterjesztések kivételével - az előterjesztésekbe való betekintést biztosítani kell.
(4) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a képviselőket,
b) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
c) a jegyzőt, az aljegyzőt,
d) a Hivatal vezető köztisztviselőit,
e) a napirend előadóját,
f) a választókerület országgyűlési képviselőjét,
g) a polgármester és a bizottsági elnökök által esetenként megjelölt személyeket, akiknek meghívása a napirendhez szükséges;
h) a város díszpolgárait.
(5) Az (5) bekezdés a) – d) pontjában felsoroltaknak a meghívóval együtt kézbesíteni kell valamennyi előterjesztést.
(6) Az (5) bekezdés e), f) és g) pontban felsoroltaknak csak a meghívót, az e) pontban megjelölt személynek pedig a meghívó mellett csak azt az előterjesztést kell mellékelni, amelynek tárgyalásához meghívást kapott.
(7) A képviselő-testületben képviselettel rendelkező pártok, szervezetek vezetőinek csak a képviselő-testület ülésének meghívóját kell kézbesíteni. A testületi ülésre meghívott politikai pártok, szervezetek vezetőit csak a testület eseti döntése alapján illeti meg a tanácskozás joga.
(8) A társadalmi önszerveződő közösségek napirendhez történő meghívásáról a polgármester dönt. Ebben az esetben a meghívottat külön képviselő-testületi döntés nélkül, az általános szabályok szerint megilleti a tanácskozási jog. A meghívás nélkül megjelent társadalmi önszerveződő közösségek vezetőit külön szavazás alapján illeti meg a tanácskozási jog.
(9) A képviselő-testületi ülésre az (5) bekezdés g) pont szerint meghívottakat a meghívóban fel kell tüntetni.
13. § (1) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben a rendkívüli ülést köteles összehívni.
(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – amennyiben a rendkívüli ülés összehívását a polgármester kezdeményezi-, az ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal korábban meg kell küldeni a képviselőknek a tárgyalásra kerülő előterjesztéssel együtt.
(3) Azokban az esetekben, amikor a rendkívüli ülés összehívása kötelező, a képviselő, bizottság, vagy kormányhivatal vezetőjének indítványával együtt a meghívót az ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal korábban ki kell küldeni.
(4) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben, így különösen, ha az állampolgárok életét, testi épségét, vagyonát, az önkormányzat vagyonát közvetlen veszély fenyegeti, vagy határidőhöz kötött döntés szükséges, és a határidő nem tartható be az ülés – a sürgősség okának közlésével – legkésőbb az ülés megkezdésének időpontját megelőző 24 órával is összehívható. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető.
(5) Ha a rendkívüli ülésre az előterjesztés a meghívóval együtt az ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal korábban kiküldésre került, az előterjesztéshez módosító indítványt az általános szabályok szerint lehet benyújtani. Ha az előterjesztés későbbi időpontban kerül kiküldésre, vagy a rendkívüli ülés sürgős, halasztást nem tűrő esetre tekintettel kerül összehívásra, módosító indítványt a testületi vita lezárásáig szövegszerűen megfogalmazva lehet benyújtani.
8. A képviselő-testület ülésének elnapolása, az ülés félbeszakadása, polgármesteri berekesztése a napirendek megtárgyalása előtt
14. § (1) Az ülések időtartamát az elfogadott napirendek megtárgyalásának időszükséglete határozza meg. Ha a napirendek megtárgyalása legfeljebb nyolc órán belül nem volt lehetséges, a testület bármely tagjának javaslatára a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt az elnapolásról, egyben a polgármester meghatározza a folytatólagos ülés összehívásának időpontját.
(2) Amennyiben a képviselő-testület ülése határozatképtelenné vált, az ülést a polgármester berekeszti.
(3) Súlyos rendzavarás esetén a polgármester a képviselő-testület ülését a napirendek tárgyalásának befejezése előtt berekesztheti.
(4) Az elnapolt, a határozatképtelenné vált, a polgármester által a napirendek megtárgyalásának befejezése előtt berekesztett ülés folytatására a polgármester az eredeti ülésnaptól számított nyolc napon belüli időpontra köteles a képviselő-testület ülését (folytatólagos ülés) összehívni.
(5) A folytatólagos ülés összehívásáról a meghívót legfeljebb három munkanapon belül meg kell küldeni a képviselőknek, egyéb meghívottaknak.
9. A képviselő-testület ülésének napirendje
15. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére - a munkaterv alapján - a kiküldött meghívóban a polgármester tesz javaslatot. A meghívó szerinti napirendi javaslattól a polgármester a sorrend tekintetében eltérhet, a napirendi javaslatot kiegészítheti, feltéve, ha szóbeli előterjesztésben tárgyalható ügyről van szó. A napirendet a napirendhez fűzött polgármesteri kiegészítés után elfogadásra beterjesztett javaslatnak kell tekinteni.
(2) A képviselő-testület tagja, vagy bizottsága kezdeményezheti a napirendek sorrendjének megváltoztatását, szóbeli előterjesztésként tárgyalható ügy napirendi felvételét, napirendek összevont tárgyalását, egyes ügyek napirendről való levételét. Ezt a javaslatot röviden meg kell indokolni. Az előterjesztő a benyújtott előterjesztést a napirend megállapítása előtt - rövid indokolással - visszavonhatja.
(3) A szóbeli előterjesztésben tárgyalható ügyet kivéve újabb ügy csak sürgősségi indítvány alapján tárgyalható.
(4) Korábbi képviselő-testületi ülésen eldöntött ügyet - a döntés felülvizsgálata céljából - a képviselő-testület ismét napirendjére tűzhet. Az ismételt tárgyalásra a polgármester a képviselő-testület tagja, bizottsága tehet indokolt javaslatot. Ugyanazon ügy csak egy alkalommal tárgyalható újra. A napirendre való felvételről a képviselő-testület minősített többséggel, külön határozatot hoz, amelyben arról is dönt, hogy az ügy újra tárgyalására mikor kerül sor. Azonnali tárgyalása a már korábban eldöntött ügynek csak akkor lehetséges, ha az újratárgyalásra vonatkozó írásbeli indítványt az indítványozó az ülés előtt három nappal korábban a polgármesternek benyújtotta és az újratárgyalást az ülésig írásban elő lehetett készíteni az újabb döntés meghozatalára alkalmas módon.
(5) A napirendi pontok elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.
(6) Ülés közben - polgármesteri, vagy képviselői indítványra - az ülés gyorsabb vezetése érdekében a már elfogadott napirendek sorrendje megváltoztatható, illetve még nem tárgyalt napirendek együttes tárgyalásra összevonhatók. Ebben az esetben a képviselő-testület az újabb módosításról egyszerű szótöbbséggel szavaz. Az ülés közben napirend módosításról külön alakszerű határozatot nem kell hozni, hanem a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az ülés közben történt sorrendváltozás, napirend összevonás tényét.
(7) Folytatólagos ülésen sürgősségi indítvánnyal újabb ügyek is felvehetők a napirendek közé. Ez esetben az ülés napirendjét határozattal ismételten meg kell állapítani.
10. A napirendi pontok tárgyalási sorrendje
16. § (1) A napirendi pontokat a képviselő-testület az alábbi sorrendben tárgyalja:
a) napirend előtti felszólalások
b) napirend előtti ügyek
c) döntés a sürgősségi indítvány, és már eldöntött ügy újratárgyalása kérdésében
d) a napirend elfogadása
e) önkormányzati rendelet-tervezet
f) gazdasági, vagyoni ügyek
g) beszámolók
h) testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügy
i) interpellációk
j) közérdekű kérdések, bejelentések és javaslatok.
(2) A napirendek sorrendjének megállapításánál az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni, ha a napirendhez a polgármester a képviselő-testület tagjain kívül mást is meghívott.
11. Napirend előtti felszólalások
17. § (1) A képviselő a napirend előtt, az ülés megnyitása után felszólalhat, ha ezt a szándékát az ülést megelőző napon déli 12.00 óráig - a felszólalás tárgyának megjelölésével - a polgármesternek bejelentette.
(2) A felszólalás keretében a képviselő röviden kifejtheti véleményét minden olyan kérdésben, amely az önkormányzat működésével, a képviselő személyével összefügg.
(3) Sürgősségi indítványt, interpellációt, bejelentést napirend előtti felszólalásban előterjeszteni nem lehet.
(4) A felszólalás időtartama legfeljebb három perc, vitát nem lehet nyitni, határozathozatalnak nincs helye. A napirend előtti felszólalásra az érintett egy percben reagálhat.
12. Napirend előtti ügyek
18. § (1) Napirend előtt a képviselő-testület áttekinti a lejárt határidejű határozatok végrehajtására a polgármester, jegyző és a határozatokban nevesített felelősök által adott jelentéseket. A képviselők a jelentést adókhoz kérdéseket intézhetnek. Ha a testület a jelentést nem fogadja el, a határozat végrehajtására javaslatokat tehet, kiadhatja a tárgy szerint illetékes bizottságnak a végrehajtás ellenőrzését, vagy szükség szerint más intézkedést tesz, a végrehajtásra újabb határidőt tűz ki.
(2) Ügyrendi indítványban kérhető az egyes határozatokra adott jelentésekről való külön szavazás.
(3) A bizottsági elnökök, a polgármester, a nemzetiségi önkormányzat elnöke írásbeli tájékoztatást ad az átruházott hatáskörök gyakorlása során hozott döntésekről.
(4) Gazdasági ügyben hozott döntés csak akkor hozható nyilvánosságra, ha a nyilvánosságra hozatal az önkormányzat gazdasági érdekét nem sérti.
13. Sürgősségi indítvány
19. § (1) Sürgősséggel kérhetik a képviselő-testülettől egyes ügyek soron kívüli megtárgyalását a polgármester, a képviselő-testület tagjai, a bizottságok, a nemzetiségi önkormányzat elnöke.
(2) A sürgősségi tárgyalásra vonatkozó indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanapon 12.00 óráig, indokolással ellátva írásban kell benyújtani a polgármesterhez.
(3) A sürgősségi indítvány benyújtása esetén az előterjesztett döntési javaslatot a feladatkörüknél fogva érintett bizottságoknak nem kell véleményezniük.
(4) A polgármester írásbeli, illetve szóbeli előkészítésre kiadja az ügyet a jegyzőnek.
(5) Az előterjesztést lehetőleg írásban el kell készíteni. Ha ez az idő rövidsége miatt az általános szabályok szerint nem lehetséges, akkor az előterjesztés rövid, kivonatos változatát, vagy csak a határozati javaslatot kell elkészíteni.
(6) A tárgyalásra vonatkozó javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé. Sürgősségi indítvány a folytatólagos ülésre is beterjeszthető.
(7) Az indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület minősített többséggel dönt. Egyetértés esetén az ügyet a képviselő-testület első napirendi pontként tárgyalja. A sürgősséggel benyújtott előterjesztés tárgyalása előtt képviselői kezdeményezésre a polgármester szünetet rendel el.
(8) Az indítvány elutasításakor a képviselő-testület dönthet arról is, hogy más alkalommal rendes napirendként tárgyalja az ügyet. A későbbi ülésre halasztott ügyet az előterjesztések általános szabályai szerint kell előkészíteni.
(9) A sürgősségi indítványhoz, vagy a sürgősséggel tárgyalt napirendhez módosító indítványt a vita lezárásáig lehet benyújtani.
14. A képviselő-testületi ülés határozatképessége, tanácskozási rendje
20. § (1) A képviselő-testület határozatképességére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezése az irányadó.
(2) Ha az ülést határozatképtelenség miatt elnapolják, a polgármester 8 napon belül újra összehívja.
(3) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, egyidejű akadályoztatásuk esetén a Humán és Ügyrendi Bizottság elnöke (az ülés elnöke) vezeti. Akadályoztatás alatt a kizárást is érteni kell.
(4) Az ülés elnökének munkáját a jegyző, az aljegyző, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása esetén a jegyző által megbízott köztisztviselő segíti.
(5) Az ülés elnöke megállapítja a jelenlévő képviselők számát, a határozatképességet, és az ülést megnyitja. Az ülés tartama alatt az elnök folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét.
15. A vitavezetés szabályai
21. § (1) Az ülés elnöke minden napirend felett vitát nyit.
(2) Először a napirendi pont előadóját illeti a szó, aki az előterjesztéshez rövid kiegészítést fűzhet. A kiegészítés csak olyan kérdésre, tényre vonatkozhat, amit az írásbeli előterjesztés nem tartalmaz.
(3) A kiegészítés után a bizottsági vélemények ismertetése következik.
(4) A vitát megelőzően az előadóhoz maximum egy perc időtartamban kérdéseket lehet intézni.
(5) A kérdések megválaszolása után a képviselők hozzászólás formájában kifejtik véleményüket.
(6) A hozzászólások után az elnök a vitát lezárja. A napirend előadóját a vita lezárását követően megilleti a zárszó joga. A zárszó keretében ki kell térni arra, hogy a napirend előadója mely javaslatokkal ért, illetve nem ért egyet.
(7) A végszavazás előtt kerül sor a módosító indítványok szavazására. Az ügydöntő módosító indítványokat legkésőbb a képviselő-testületi ülés napján reggel 8.00 óráig írásban kell benyújtani a polgármesterhez. A sürgősséggel, napirend kiegészítésként, vagy szóbeli előterjesztésként tárgyalt napirendi pontokhoz kapcsolódó ügydöntő módosító indítványokat legkésőbb a vita lezárásáig írásban kell beterjeszteni. Ügydöntő módosító indítvány minden olyan indítvány, javaslat, ami az írásban beterjesztett határozati javaslathoz képest érdemében más döntési lehetőséget tartalmaz.
(8) Az egymáshoz képest jelentéktelen eltérést tartalmazó módosító indítványokat az elnök egy indítványban összefoglalhatja, ha ez ellen az indítványozók nem tiltakoznak, továbbá megkísérelheti az indítványtevők álláspontját egymáshoz közelíteni.
(9) Az indítványok összefoglalása a bizottság javaslatát nem érintheti, a bizottsági javaslatról –az előterjesztő által történő elfogadást kivéve-minden esetben szavazni kell.
16. A napirendhez kapcsolódó felszólalás
22. § (1) A képviselők a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének elektronikus úton jelzik. A felszólalásra - a jelentkezés sorrendjében - az elnök adja meg a szót. Az adott napirendhez a képviselő kétszer szólhat hozzá. Az első hozzászólás időtartama négy perc, a második hozzászólásé két perc lehet. A hozzászólások időkerete a képviselő kifejezett kérésére összevonható, amennyiben a felszólaló képviselő ez irányú kérését a hozzászólás megkezdése előtt az ülés elnökének jelzi. A hozzászólások időtartama a felszólalás közben jelzett képviselői kérésre nem vonható össze.
(2) A képviselő-testület legfeljebb négy perc időtartamban felszólalási jogot adhat az állampolgároknak is. A hozzászólás jogának megadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel, alakszerű határozat nélkül dönt.
(3) A napirend előadója, és törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhat.
(4) Az ülés elnöke az (1) bekezdésben rögzített időkeret túllépése vagy a hozzászólás kirívóan sértő tartalma, stílusa miatt az érintettől megvonhatja a szót.”
(5) A testületi ülésen jelen lévő jegyző vagy megbízottja a napirendi pont vitájának lezárása előtt szóban, a döntéshozatalt követően haladéktalanul szóban, jelzésének eredménytelensége esetén az ülést követő 5 munkanapon belül a polgármesternek vagy az ülés vezető elnöknek címzett feljegyzésben köteles jelezni, ha álláspontja szerint a testület döntése vagy döntéshozatali eljárása jogszabálysértő volt. A jegyző jelzésére a polgármester, az ülést vezető elnök az ülésen szóban, ezt követően az írásbeli feljegyzés átvételét követő 5 munkanapon belül írásban köteles válaszolni, véleményét, tervezett intézkedését közölni.
17. Felszólalás ügyrendi kérdésben
23. § (1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül is szót kérhet, egy percben ügyrendi javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a képviselő-testület munkájával – ülésének lefolytatásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt. Amennyiben az ügyrendi indítvány a vita lezárására irányul – s ebben a kérdésben a javaslatot a képviselő-testület elfogadja - úgy képviselői hozzászólásra az SZMSZ 24. § (1) bekezdésében foglaltak irányadók.
(2) Amennyiben az elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésre vonatkozik, a képviselőtől megvonja a szót. Ha a képviselő a szómegvonás esetén szavazást kér, akkor a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
18. A vita lezárása
24. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita elhúzódása esetén a vita lezárását, a hozzászólások időtartamának korlátozását ügyrendi felszólalás keretében bármelyik képviselő javasolhatja, e kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. Ez utóbbi esetben maximum 4 perc időtartamban szót kell adni a vita lezárására irányuló indítvány megtételét megelőzően hozzászólásra jelentkezett, az elektronikus rendszer által regisztrált képviselőknek. A vita lezárását követően, a szavazást megelőzően- vagy aközben- további hozzászólásra még ügyrendi kérdésben sincs lehetőség.
(2) A képviselőnek joga van a szavazás megkezdése előtt a képviselői vélemények egyeztetése érdekében legfeljebb tíz perces szünetet kérni. Ha a polgármester a szünetet nem rendeli el, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a szünettartásról.
19. A döntéshozatal szabályai
25. § (1) A képviselő-testület döntését rendelet vagy határozat formájában hozza meg.
(2) Amennyiben a képviselő-testület érdemi döntését alakszerű határozatba foglalja, az elnök a szavazás előtt köteles a szavazásra feltett - az elfogadott módosító indítványokat, javaslatokat is tartalmazó - határozati javaslatot szóban ismertetni. Szükség szerint a határozat megfogalmazására az elnök szünetet rendelhet el.
(3) A képviselő-testület egyéb (ügyrendi kérdések), nem az ügy érdemére vonatkozó döntését nem kell alakszerű határozatba foglalni. Ezen leggyakrabban előforduló ügyek felsorolását a szervezeti és működési szabályzat 3. melléklete tartalmazza.
20. Kizárás a döntéshozatalból
26. § (1) A képviselő személyes érintettségére, azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettségére, döntéshozatalból történő kizárására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(2) Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és az köztudomású, vagy a Képviselő-testület megállapítja, a Képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget.
21. A döntéshozatal módja
27. § (1) Minősített szótöbbséggel kell meghozni a döntést azokban az esetekben, amikor Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény arról rendelkezik. A minősített többség meglétére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezése az irányadó. A Képviselő-testület saját elhatározásából minősített többséggel dönt a szervezeti és működési szabályzat 4. mellékletében felsorolt kérdésekben. A képviselő-testület minden egyéb kérdésben - így a módosító és kiegészítő javaslatok tárgyában is - egyszerű szótöbbséggel dönt. A módosító és kiegészítő javaslatokat nem kell szavazásra bocsátani, feltéve, ha a módosító javaslatot az előterjesztő elfogadta, azonban képviselői indítványra a javaslatról szavazni kell.
(2) A módosító, kiegészítő javaslatok kérdésében való döntés után kerül sor az érdemi döntés szavazására.
(3) A szavazás nyíltan és titkosan történik, illetve történhet. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.
(4) A döntési javaslat elfogadására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
22. A nyílt szavazás
28. § A nyílt szavazás elektronikus szavazó berendezés útján, annak meghibásodása esetén kézfelemeléssel történik. Az elnök ismerteti a szavazás eredményét. Ha a képviselő a szavazást elvétette, köteles azonnal jelezni az elnöknek. Kétség esetén, illetve bármely képviselő indítványára a szavazást meg kell ismételni.
23. Név szerinti szavazás
29. § (1) Név szerinti szavazást a polgármester vagy bármelyik képviselő indítványozhat. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel dönt.
(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben fel kell olvasni. A képviselők "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A névsort a jegyző olvassa, és azonnal visszaolvasva feltünteti a szavazást a 9. melléklet 3. pontja szerinti szavazási íven. A szavazási ívet - a szavazatok összeszámlálása után - átadja az elnöknek. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
24. A titkos szavazás
30. § (1) A titkos szavazást a Humán és Ügyrendi Bizottság bonyolítja le. Ha a testületi ülésen a Humán és Ügyrendi Bizottság tagjai közül a határozatképességhez szükséges számú tag nincs jelen, a képviselő-testület a titkos szavazás lebonyolítására haladéktalanul három tagú ideiglenes bizottságot választ.
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett, bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapon, szavazófülke, vagy külön helyiség és urna használatával történik.
(3) A szavazás befejezésekor a bizottság megszámolja a fel nem használt szavazólapokat, és lezárt borítékba helyezi el, a borítékon feltünteti a szavazólapok számát. A szavazólapokat az elnök veszi ki az urnából, és egyenként hangosan diktálja a szavazólapokról a szavazatokat, amit a bizottság egy tagja írásban rögzít. A bizottság jelenlévő tagjai ellenőrzik a szavazatok számlálását.
(4) A titkos szavazás eredményét külön jegyzőkönyvben (9. melléklet 4. pont) kell rögzíteni.
(5) A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.
25. Rendfenntartás a képviselő-testület ülésén
31. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ennek során:
a) ha az ülésteremben az érdemi munkát bárki zavarja, a rendzavarót rendre utasíthatja;
b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő sértő kifejezéseket használ, illetve a Képviselő-testület tagjaihoz méltatlan magatartást tanúsít és megvonja tőle a szót;
c) az ülés rendjét ismétlődően és súlyosan megsértő, folyamatosan méltatlan magatartást tanúsító képviselőt az elnök felszólítja az ülés rendjének megtartására, valamint figyelmezteti a második felszólítás következményére. Ha az elnök másodszor utasít rendre egy képviselőt, úgy a rendzavaró képviselő egyúttal a képviselők tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott módon rendbírsággal is sújtható. A rendbírság kiszabásáról az elnök javaslatára a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt.
d) ha a rendzavarás olyan mértékű, hogy a testület a munkáját nem tudja folytatni, az ülést megszakíthatja. A kiváltó ok megszűnése után az ülés vezetője azonnal elrendeli az ülés folytatását.
(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása – bekiabálás, demonstráló táblák felmutatása - estén az ülés vezetője rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) Az ülés elnökének rendfenntartás körében tett intézkedései ellen felszólalni, az elnökkel vitába szállni, az intézkedéseket visszautasítani nem lehet, kivéve a szómegvonás esetét. Ha a rendreutasított a szómegvonást sérelmezi, azonnal a képviselő-testülethez fordulhat. A szómegvonás kérdésében a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. Szómegvonás esetén az érintett képviselő kizárólag az írásban benyújtott módosító indítványával kapcsolatos ügyrendi kérdésben szólalhat fel a napirendi pont keretén belül.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HATÉKONY MŰKÖDÉSÉNEK ESZKÖZEI
26. A Képviselő-testület munkaterve
32. § (1) A Képviselő-testület egy évre előre munkatervet készít. A jegyző a munkaterv készítéséhez javaslatot kér az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek vezetőitől és az Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal irodáinak vezetőitől.
(2) A munkaterv összeállításához a polgármester javaslatokat kér:
a) a képviselő-testület tagjaitól,
b) a bizottságoktól,
c) a helyi nemzetiségi önkormányzat testületétől,
d) a város országgyűlési képviselőjétől,
e) a településen működő pártoktól, civil szerveződésektől,
f) az alpolgármestertől,
g) a jegyzőtől, aljegyzőtől,
h) a megyei közgyűlés ajkai tagjaitól.
(3) A munkaterv tartalmazza:
a) a Képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait, napirendjeit,
b) a napirendi pontok előterjesztőit, az előterjesztés készítéséért felelős, az előkészítésben résztvevő további személyek és szervezetek megjelölését, az előterjesztést tárgyaló bizottságot,
c) mely napirendi pontokkal kapcsolatban kell közmeghallgatást tartani és ennek időpontját,
d) melyek azok a napirendi pontok, amelyeket csak bizottság nyújthat be,
e) mely napirendek előkészítéséhez kell kikérni lakossági fórum, érdekképviseleti szervezet, vagy a feladatköre szerint érintett szervezet, nemzetiségi önkormányzat véleményét.
27. Képviselőcsoport
33. § (1) A képviselők képviselői csoportokat hozhatnak létre. A képviselő-csoport alakításához legalább három képviselő részvétele szükséges.
(2) A képviselőcsoport megalakulását, a vezető nevét, az esetleges személyi változásokat, a megszűnés tényét a polgármesternek be kell jelenteni, aki erről a képviselő-testületet tájékoztatja.
(3) A képviselőcsoport fogadhatja a párthoz nem tartozó, független képviselőket is.
(4) A képviselői csoport működési rendjét maga határozza meg.
(5) A polgármester, meghívás esetén, részt vesz a képviselői csoport ülésén.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET ÜLÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE, A TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉSEK TARTALMI KÖVETELMÉNYEI
28. Az előterjesztés készítése
34. § (1) A képviselő-testület elé a döntéstervezetek határozat-, és rendelet-tervezet formájában kerülnek beterjesztésre.
(2) A képviselő-testület elé csak a Hivatal belső munkaszervezeti egységei által összehangolt, a polgármesterrel, jegyzővel egyeztetett és törvényességi szempontból ellenőrzött előterjesztés nyújtható be.
(3) Az előterjesztés előkészítése az előadó feladata, aki az előkészítésért, a közreműködők bevonásáért, az érdekeltekkel való egyeztetésért felelős. A munkatervben szereplő előterjesztések elkészítéséért a munkatervben megjelölt személy, egyedi ügyek előkészítéséért a feladatkörében érintett személy a felelős.
(4) Az előkészítés során a Hivatal belső szervezeti egységei kötelesek együttműködni, az előterjesztést készítők számára a szükséges információkat megadni.
(5) A sürgősséggel tárgyalt ügyek esetén is el kell végezni az érdekeltekkel való előzetes egyeztetést.
(6) Az előterjesztést a jegyző részére kell leadni, aki vizsgálja a határozati javaslatok törvényességét. Az esetleges jogszabálysértés megelőzésére intézkedést kezdeményez.
(7) A késve leadott előterjesztéseket - kivéve, ha az előterjesztés tárgyalása nem halasztható - érdemi felülvizsgálat nélkül vissza kell adni az előterjesztést készítőnek.
29. Az előterjesztés tartalmi és formai követelményei
35. § (1) Az előterjesztést írásban kell elkészíteni. Az írásbeliség rendkívüli ülés esetén, és egyszerű megítélésű, részletes elemzést, az érvek kifejtését nem igénylő ügyben mellőzhető.
(2) Az előterjesztés két részből áll:
a) bevezető részből és
b) határozati javaslatból.
(3) Az előterjesztés bevezető része tartalmazza:
a) a fejrészt(előterjesztő, cím, ügyszám)
b) az előterjesztés készítőjének nevét,
c) az ügy (napirend) tárgyát,
d) a legutóbbi tárgyalás időpontját és a döntés lényegét,
e) a testületi tárgyalás alapját képező információkat, tényeket, adatokat,
f) a szükséges és lehetséges döntési változatokat és azok jogszabályi alapját,
g) a döntések várható következményeit, pénzügyi, gazdasági hatását,
h) az előterjesztő állásfoglalását,
i) bizottság által tárgyalt ügynél a bizottság javaslatát.
(4) A határozati javaslat tartalmazza:
a) a testületi döntést, rendelkezést, intézkedést, illetve ezek lehetséges változatait,
b) szükség szerint a végrehajtás módjára vonatkozó előírásokat,
c) a végrehajtásért felelős(ök) megnevezését és a határidő év, hó, nappal való megjelölését.
(5) Az elfogadott határozatokat január 1-jétől - a számozást minden évben újrakezdve - folyamatos sorszámmal kell ellátni. (Sorszámot törve az évszámmal, feltüntetve az ülés napját és a képviselő-testületi határozat Kt. rövidítést.)
(6) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a határozat tárgyát, számát, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős nevét. A végrehajtásért felelősök a határidő lejártát követő három napon belül kötelesek a jegyzőnek a jelentést leadni.
30. Az előterjesztő személye
36. § (1) Testületi ülésre (képviselő-testület, bizottság) az alábbiak nyújthatnak be előterjesztést:
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) nemzetiségi önkormányzat elnöke,
d) települési képviselő,
e) bizottság nem települési képviselő tagja,
f) bizottság,
g) jegyző és az aljegyző
(2) Az önkormányzat intézményei, gazdasági társaságai, alapítványa, külső szervek beszámolóját a szerv vezetője terjeszti a képviselő-testület elé.
(3) A szervezeti és működési szabályzat 5. mellékletében felsorolt előterjesztések bizottsági tárgyalás után, csak bizottság által, bizottsági állásfoglalással nyújthatók be.
31. Önkormányzati rendelet
37. § (1) A képviselő-testület a törvények által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján azok helyi végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. A rendelet alkotásánál figyelemmel kell lenni a jogszabályi felhatalmazással és az Európai Uniós jogszabályokkal való összhang vizsgálatára, és a jogszabályszerkesztés követelményeire.
(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet:
a) a polgármester (alpolgármester)
b) a jegyző (aljegyző)
c) a települési képviselő
d) a képviselő-testület bizottsága
e) nemzetiségi önkormányzat testülete
f) helyi társadalmi szervezet, állampolgári közösségek.
(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell írásban bejelenteni. A kezdeményezéssel egyidejűleg a rendelet-tervezet is benyújtható.
32. A rendelet-tervezet elkészítése
38. § (1) A rendelet-tervezet előkészítésének jogi és szakmai koordinációja a jegyző feladata. Az önkormányzat rendelet-tervezetét a jegyző irányításával a Hivatal feladatkörük szerint érintett köztisztviselői készítik elő. E szabály irányadó akkor is, ha a rendeletalkotást kezdeményező által benyújtott tervezet átdolgozásra szorul. Ebben az esetben az átdolgozás munkáiba be kell vonni a kezdeményezőt.
(2) A rendelet-tervezet előkészítése során meg kell vizsgálni:
a) törvény felhatalmazása alapján készülő rendelet-tervezet esetén azt, hogy a szabályozási javaslat összhangban van-e a felhatalmazást adó törvénnyel, illetve kapcsolódó egyéb jogszabályokkal,
b) a rendelet alkotási kötelezettség esetén a szabályozási javaslat kiterjed-e valamennyi, a törvényben megjelölt szabályozandó kérdéskörre,
c) a szabályozási javaslat nem terjeszkedik-e túl a törvény szerinti felhatalmazás keretein,
d) a szabályozási javaslat nem ellentétes-e bármely magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel.
(3) A törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyokkal kapcsolatos rendelet alkotás esetén meg kell vizsgálni:
a) a jogszabályi javaslat nem ellentétes-e bármely magasabb szintű jogszabály rendelkezéseivel,
b) a szabályozási javaslat nem érint-e olyan kérdéskört, amelyre az Európai Uniónak kizárólagos jogalkotási hatásköre van,
c) a szabályozási javaslat nem akadályozza-e az Európai Unió közösségi jogának érvényesülését,
d) a szabályozási javaslat megfelel-e az Európai Közösségek Bírósága ítélkezési gyakorlata során kialakult jogelveknek.
(4) A rendelet-tervezet előkészítése során a belső jogi normákat a közösségi jog elsőbbségére való tekintettel kell értelmezni.
(5) A rendelet hatályba lépésének idejét a jogalkotásról szóló törvény szabályainak megfelelően kell alkalmazni.
39. § Az előkészítés után a rendelet-tervezetet indokolással és a jogalkotási törvényben előírt hatásvizsgálattal együtt kell a Képviselő-testület elé terjeszteni.
33. A rendelet-tervezet tárgyalása
40. § (1) Amennyiben a rendelet-tervezet tárgyalásra alkalmas, a Humán és Ügyrendi Bizottság, valamint a tárgy szerint érintett bizottság megtárgyalja és a bizottságok által véleményezett tervezet kerül első olvasatként a képviselő-testület elé. Amennyiben bizottsági határozatképtelenség miatt a tervezet bizottsági tárgyalása nem volt lehetséges, a képviselő-testület a tervezetet bizottsági javaslat nélkül tárgyalja. A második olvasatú tárgyalásra a képviselő-testület által elfogadott módosító javaslatok alapján átdolgozott tervezetet kell a képviselő-testület elé terjeszteni.
(2) Az első olvasat tárgyalásakor a képviselő-testület - polgármesteri, vagy képviselői indítvány alapján - dönthet a rendelet egy olvasatban történő megalkotásáról.
(3) Ha az első olvasatú tárgyaláskor a tervezet tartalmát érdemben és lényegesen módosító több új javaslat merül fel, és a tervezet átdolgozása szükséges a képviselő-testület a tervezetet átdolgozásra visszautalja az előterjesztőnek és kiadhatja ismételt tárgyalásra a Humán és Ügyrendi Bizottság, valamint a tárgy szerint érintett bizottságnak is.
(4) A rendeletalkotás folyamatának szabályai értelemszerűen irányadók az önkormányzati rendelet módosítására is.
34. Az önkormányzati rendeletek kihirdetése
41. § (1) A rendeletet helyben szokásos módon hirdetmény formájában a Városháza hirdetőtábláján és egyidejűleg a város honlapján kell közzétenni. A kihirdetés hivatalos időpontjának a város honlapján történő megjelenés számít.
(2) A jegyző gondoskodik arról, hogy a kihirdetett rendeletet a helyi sajtó, televízió útján az állampolgárok széles körben megismerhessék.
(3) A rendeletmódosítások kihirdetésére, közzétételére értelemszerűen irányadók a rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályok.
(4) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.
(5) Az önkormányzati rendeletek egységes szerkezetbe foglalt, hatályos szövegét elektronikus úton a képviselők rendelkezésére kell bocsátani.
(6) Az önkormányzati rendeletekről olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a módosításokat is figyelembe véve a rendelet hiteles szövege megállapítható.
A TESTÜLETEK MŰKÖDÉSÉNEK ÍRÁSBELI DOKUMENTUMAI
35. Jegyzőkönyv
42. § (1) A jegyzőkönyvet a képviselő-testület ülésén készített hangfelvétel alapján kell elkészíteni Az ülésről szó szerinti jegyzőkönyv nem készül, de a képviselő írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, valamint véleményét kérésére rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. A jegyzőkönyv alapjául szolgáló hangfelvétel visszahallgatását igény szerint biztosítani kell, és kérésre a hangfelvételről – a zárt ülés kivételével – másolatot kell készíteni, és azt át kell adni.
(2) Az állampolgároknak a jegyzőkönyvbe történő betekintéssel kapcsolatos jogosultságára, valamint a zárt ülésről készülő jegyzőkönyvvel kapcsolatos szabályokra Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
36. A jegyzőkönyv tartalma
43. § (1) A jegyzőkönyv tartalmazza Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon kívül:
a) az ülés jellegét, kezdetét és végét,
b) a távolmaradó képviselők nevét,
c) az elfogadott napirendi pontok előterjesztőit,
d) a szóban előterjesztett, vagy a módosítások után megfogalmazott határozat-tervezetet,
e) a határozathozatal módját,
f) a szavazás eredményét és a határozat szövegét, továbbá külön indítványra a kisebbségi véleményt,
g) az önkormányzati rendelet tárgyát és utalást arra, hogy a hiteles szöveg a jegyzőkönyv melléklete,
h) az elnök esetleges intézkedéseit,
i) a jegyző esetleges törvényességi észrevételeit,
j) az ülésen történt fontosabb eseményeket,
(2) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) meghívó,
b) írásos előterjesztések, interpellációk,
c) jelenléti ív,
d) titkos szavazás jegyzőkönyve,
e) név szerinti szavazás szavazási íve,
f) a képviselő írásban benyújtott hozzászólása,
g) a jegyző törvényességi észrevétele,
h) az önkormányzati rendelet hiteles szövege,
i) az ülésen ismertetett levél, egyéb irat fénymásolata.
(3) A jegyzőkönyv elkészítésére, aláírására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései irányadóak.
37. Jegyzőkönyvi kivonat
44. § A jegyzőkönyvből az ülés után az érdemi döntések teljes szövegét tartalmazó kivonatot kell készíteni, melyet meg kell küldeni a döntéssel érintetteknek, a végrehajtásban résztvevőknek és a felelősöknek, valamint a képviselőknek.
38. A jegyzőkönyvbe betekintés szabályai
45. § (1) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet a Hivatalban bárki megtekintheti.
(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyv esetében a jegyzőkönyvet, vagy annak egy részét az érintett személy vagy meghatalmazottja az érintettség tárgykörében és keretei között tekintheti meg. A betekintésre irányuló kérelmet a jegyző vizsgálja meg, ennek alapján dönt a betekintés jogalapjáról és kereteiről.
(3) A nyilvános ülés jegyzőkönyvéről erre irányuló kérelem alapján a képviselőknek díjmentesen, más személynek – az igényelt másolat terjedelmének függvényében – díjmentesen vagy a felmerült költségek felszámításával másolatot kell kiadni. Az esetleges költségtérítésről a jegyző a ténylegesen felmerült költségek figyelembevételével dönt.
A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ
39. A települési képviselő jogállása
46. § (1) A települési-képviselő – választói érdekek képviseletével kapcsolatos – jogaira és kötelezettségeire a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(2) A települési-képviselőnek a Képviselő-testület munkájában való részvételére a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(3) A települési-képviselő önkormányzati ügyekben felvilágosítás kérésével kapcsolatos jogosítványaira a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(4) A települési képviselő bármely bizottság ülésén tanácskozási joggal való részvételére, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalásával kapcsolatos javaslattételi jogosultságára a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(5) A települési képviselő – az önkormányzat bizottsága vagy a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntésének felülvizsgálata kezdeményezésére irányuló – jogosultságára a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(6) A települési képviselőnek a képviselői munkájához szükséges tájékoztatással, ügyvitelei közreműködéssel, közérdekű ügyben a Hivatalnál intézkedés kezdeményezésével kapcsolatos jogosultságára a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(7) A települési képviselő képviselői munkája során a Hivatal helyiségeit használhatja, eszközeit térítésmentesen igénybe veheti.
(8) A képviselőt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a Hivatal vezető köztisztviselői kötelesek munkaidőben soron kívül fogadni.
(9) A képviselő a Hivatal köztisztviselőinek utasítást nem adhat, magántermészetű ügyekben ügyviteli segítséget nem igényelhet.
(10) A települési képviselőnek a testületi munkában való részvétellel összefüggően a munkavégzés alóli felmentésére, az így kiesett jövedelem megtérítésére a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
40. A települési képviselő interpellációs joga
47. § (1) A települési képviselő interpellációs jogának gyakorlására a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(2) Az interpellációt írásban, legkésőbb a képviselő-testület ülésnapja előtt 3 nappal kell benyújtani az érintetthez. Az interpelláló képviselő a válaszadás előtt az interpelláció lényegét köteles röviden, legfeljebb két percben ismertetni.
(3) Válaszadás után az interpellált nyilatkozik az elhangzottakkal kapcsolatban. Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, a testület dönt az interpelláció elfogadásáról. Elutasítás esetén, azzal egyidejűleg - szükség szerint - a képviselő-testület intézkedést tesz, vagy az arra jogosítottnál intézkedést kezdeményez.
41. Képviselői kérdés
48. § (1) A képviselői kérdés feltételére a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(2) A közérdekű kérdést írásban, az ülés előtt 3 nappal kell benyújtani a polgármesternél. A közérdekű kérdés megválaszolásának szabályait a helyi önkormányzatokról szóló törvény tartalmazza.
(3) Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, a képviselő-testület szükség szerint intézkedést tehet, vagy intézkedést kezdeményezhet az arra jogosítottnál.
42. Képviselői bejelentés
49. § A települési képviselő a képviselő-testület ülésén a választókerületét érintő, intézkedést igénylő közérdekű ügyben bejelentést tehet. A bejelentést írásban, az ülés előtt 3 nappal kell benyújtani a polgármesternél, aminek megválaszolására a helyi önkormányzatokról szóló törvény szabályai az irányadóak.
43. A képviselő költségtérítése és juttatása
50. § A képviselőket megillető költségtérítést és juttatások körét önkormányzati rendelet szabályozza.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
51. § (1) A Képviselő-testület állandó bizottságai:
a) Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság 11 fő (6+5 fő)
b) Humán és Ügyrendi Bizottság 11 fő (6+5 fő)
c) Ifjúsági - és Sportbizottság 11 fő (6 +5 fő)
d) Népjóléti Bizottság 11 fő (6 + 5 fő)
e) Pénzügyi Bizottság 11 fő (6+5 fő)
(2) A bizottságok részletes feladatkörét a 2. melléklet tartalmazza.
44. A bizottságok feladatai, létrehozásuk és jogállásuk
52. § A bizottság Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvénnyel összhangban feladatkörében:
1. véleményezi az Önkormányzat éves költségvetési rendelet-tervezetének szakterületüket érintő részét, javaslatot tesz annak évközi módosítására,
2. véleményezi a Képviselő-testület elé kerülő, az adott bizottság szakterületét érintő részét,
3. előkészíti, vagy véleményezi a feladatkörét érintő önkormányzati rendelet-tervezeteket.
53. § (1) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására Magyarország helyi önkormányzatiról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, továbbá az átruházott hatáskörök gyakorlására bizottságokat hozhat létre.
(2) A bizottság tagja:
a) szavazati joggal részt vesz a bizottság ülésein,
b) részt vesz a bizottság döntéseinek előkészítésében, javasolhatja a bizottság feladatkörébe tartozó témakör napirendre tűzését, mely napirend tárgyalására a bizottság legközelebbi ülésén kerül sor.
(3) A bizottság elnöke:
a) összehívja és vezeti a bizottság üléseit,
b) kiadmányozza a bizottság döntéseit,
c) figyelemmel kíséri a bizottság határozatainak végrehajtását,
d) a Képviselő-testület ülésén ismerteti a bizottság döntését,
e) jogosult a bizottság által tárgyalt napirendhez szakértő meghívására.
54. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. A bizottsági elnök akadályoztatása estén az elnököt a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottságnál a gazdasági és városfejlesztési tanácsnok, a Humán és Ügyrendi Bizottságnál a civil kapcsolatok tanácsnoka, az Ifjúsági -, Sportbizottságnál az ifjúsági tanácsnok, a Pénzügyi Bizottságnál a pénzügyi tanácsnok, a Népjóléti Bizottságnál a szociális tanácsnok helyettesíti.
(2) A bizottsági ülésre a meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb az ülést megelőző 3. napon kell kiküldeni. A bizottság éves munkatervében meghatározza azokat a napokat, amikor üléseit tartja.
(3) A bizottság elnöke rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli bizottsági ülés összehívása esetén az előterjesztést előzetesen nem kell megküldeni.
(4) A bizottságot a bizottság elnöke összehívja, ha az alpolgármester, vagy a bizottság tagjainak 1/3-a a napirend megjelölésével a bizottság ülésének összehívását kezdeményezi. Az elnök a bizottság ülését a kezdeményezés benyújtásától számított 8 napon belül összehívja. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(5) Az ülés meghívóját az ülés összehívásával egyidejűleg ki kell függeszteni a Hivatal hirdetőtábláján, továbbá az előterjesztésekkel együtt közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.
(6) A bizottság üléséről a napirendi pontok megjelölésével értesíteni kell a polgármestert, alpolgármestert, képviselőt, jegyzőt.
55. § (1) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, működésére, a jegyzőkönyv tartalmára, annak aláírására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.
(2) A bizottságok működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző biztosítja. A bizottsági tag döntéshozatalból való kizárására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
45. Az ideiglenes bizottság
56. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy munkaterv készítése nem kötelező.
46. A bizottságok munkaterve
57. § (1) A bizottságok éves időtartamra készített munka- és ülésterv alapján működnek. Az ideiglenes bizottság munkaterv helyett szükség szerint intézkedési tervet készíthet.
(2) A bizottságok munkatervének készítésére - értelemszerűen az alábbiakban megfogalmazott eltérésekkel - a képviselő-testület munkatervének készítésére vonatkozó szabályok az irányadók.
(3) A bizottság munkatervébe fel kell venni azokat a napirendeket, amelyek előkészítésével a képviselő-testület a munkatervében a bizottságot megbízta, továbbá azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.
(4) A munkaterv egyéb napirendjeire a polgármester (alpolgármester), a bizottság elnöke, tagjai, bármely képviselő és a jegyző tehetnek javaslatot. A javaslat felvételéről, vagy mellőzéséről a bizottság szabadon dönt.
(5) A bizottság munkatervét - tájékoztatásul - megküldi a képviselő-testületnek.
(6) A Hivatal vezető köztisztviselői kötelesek a bizottságok elé terjeszteni azokat az ügyeket, amelyekben a bizottság dönt, amelyeket bizottság nyújthat be, továbbá amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.
47. A képviselő-testület a bizottságok, valamint a Hivatal kapcsolata
58. § (1) A Hivatal belső munkaszervezeti egységei szakmai tevékenységük keretei között:
a) a bizottság igénye szerint részt vesznek a bizottság elé kerülő előterjesztések elkészítésében, valamint a döntések végrehajtásában,
b) döntésre előkészítik és a bizottság elé terjesztik azokat az ügyeket, amelyekben a hatáskört átruházás folytán a bizottság gyakorolja, majd gondoskodnak a határozatok végrehajtásáról,
c) tájékoztatják a bizottságot a bizottság munkáját érintő jogszabályváltozásokról, adatokról, eseményekről,
d) soron kívül tájékoztatják az érintett bizottságot minden olyan eseményről, amely a bizottság munkáját befolyásolja.
(2) Az SZMSZ 7. mellékletében szereplő belső szervezeti egységek (irodák) vezető tisztségviselői, akadályoztatásuk esetén helyetteseik látják el a bizottsági működést segítő szervezési és ügyviteli (bizottsági titkári) feladatokat a bizottsági elnök irányításával.
(3) A Hivatalnak az önkormányzat jegyzője által kijelölt szervezeti egysége a jegyző utasításai szerint elősegíti a képviselő-testület, a tisztségviselők, a hivatal belső munkaszervezeti egységei és a bizottságok tevékenységének összehangolását, melynek keretében:
a) gondoskodik a képviselő-testület és a bizottsági munkatervek összehangolásáról,
b) figyelemmel kíséri a bizottságok működésére vonatkozó szabályok érvényesülését,
c) az előterjesztések és jegyzőkönyvek alapján vizsgálja a működés és a döntések szabályszerűségét, törvényességét, megállapításairól a polgármestert és a jegyzőt folyamatosan tájékoztatja,
d) rendszeresen kapcsolatot tart a bizottsági elnökökkel és segíti munkájukat.
(4) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, munkarendjét és az ügyfélfogadás rendjét a szervezeti és működési szabályzat 7. melléklete tartalmazza. A Hivatal működésének részletes szabályait, a jegyző által elkészített és a polgármester valamint a jegyző által aláírt, jóváhagyott hivatalai szabályzat tartalmazza.
VÁROSRÉSZI ÖNKORMÁNYZATOK
48. A városrészi önkormányzatok létrehozása, megszűnése, jogállása
59. § (1) A város történelmileg elkülönült részeinek eltérő hagyományai, különböző városképi arculata, érdekei és a lakosság önkormányzati érdekeit szolgáló önszerveződő képessége erősítése céljából az érintett városrészi önkormányzat létesítése kezdeményezhető.
(2) A javaslatot - az érintett képviselő(k) véleményének kikérése után a Humán és Ügyrendi Bizottság terjeszti a képviselő-testület elé. A bizottság vizsgálja, hogy a kezdeményezők köre, vagy az általuk képviselt személyek alkalmasak-e az önkormányzati munka vitelére, továbbá a részönkormányzat működése az adott településrészre nézve milyen előnnyel jár. A képviselő-testület a javaslat ügyében nyilvános ülésen, minősített többséggel dönt.
(3) A városrészi önkormányzat a képviselő-testület szerve, vezetője települési képviselő.
(4) A városrészi önkormányzat tagjai tisztségének megszűnésére a települési képviselők megbízatásának megszűnésére vonatkozó szabályok az irányadók.
(5) A városrészi önkormányzat minősített többségű döntésével kezdeményezheti feloszlatását. A városrészi önkormányzat feloszlatásáról a települési önkormányzat minősített többségű döntéssel határoz.
49. A városrészi önkormányzatok megválasztásának részletes szabályai
60. § (1) A városrészi önkormányzatok tagjai:
a) a városrész önkormányzati képviselője,
b) városrészen lakó választópolgárokból a képviselő-testület által az SZMSZ szerinti titkos szavazással megválasztott személyek.
(2) A testület vezetőjét több városrészi képviselő esetén a képviselő-testület választja meg az SZMSZ szerinti titkos szavazással. Abban a városrészben, ahol csak egy képviselő van, ő a testület vezetője.
(3) A városrészi önkormányzati testület nem képviselő tagjaira jelöltet állíthat:
a) írásban legalább az érintett választópolgárok 5%-a,
b) a polgármester,
c) bármelyik képviselő.
(4) A polgármester és képviselő által jelölt tag a választópolgároktól támogató aláírásokat gyűjthet. Jelölt az lehet, aki a fenti feltételeknek megfelel, és a jelöltnyilvántartásra feliratkozik.
(5) A városrészi önkormányzatok tagjainak száma: 5 fő.
(6) A városrészi önkormányzat tagjainak tiszteletdíjára és természetbeni juttatására értelemszerűen a képviselők tiszteletdíjáról szóló önkormányzati rendeletnek a bizottság elnökére, képviselő- és nem képviselő tagjára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
50. A városrészi önkormányzatok feladata és hatásköre
61. § A városrészi önkormányzat a településrészt érintő helyi közszolgáltatási ügyekben kezdeményez, javaslatot tesz, részt vesz az előkészítésben, véleményez előterjesztéseket, egyetértési, döntési jogot gyakorol az önkormányzat által egyedileg átruházott hatáskörben.
51. Nemzetiségi önkormányzatok
62. § (1) Az Önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzatok önálló jogi személyként egymás érdekeit kölcsönösen tiszteletben tartva látják el a törvényben meghatározott feladataikat.
(2) A Képviselő-testület feladat-és hatáskörének a helyi nemzetiségi önkormányzat testületére történő átruházására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.
(3) A nemzetiségi önkormányzat részére:
a) a testületi ülések, döntések, tisztségviselői döntések előkészítésével,
b) a jegyzőkönyvek elkészítésével kapcsolatos-, a döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási-,
c) a nemzetiségi önkormányzat működésével összefüggő sokszorosítási-, postázási-, iratkezelési-,
d) a képviselő működésével kapcsolatos feladatokat a Hivatal Önkormányzati Irodája látja el.
A nemzetiségi önkormányzat költségvetésével, annak végrehajtásával kapcsolatos döntés előkészítési-, gazdálkodásával összefüggő nyilvántartási-, adatszolgáltatási feladatok ellátásáról a Hivatal Pénzügyi Irodája gondoskodik.
A TANÁCSNOK
63. § A képviselő-testület a Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott önkormányzati feladatok hatékonyabb ellátásához hat tanácsnokot választ. A tanácsnok megválasztására, felmentésére értelemszerűen irányadók a bizottsági tagok megválasztására, felmentésére vonatkozó szabályok. Az önkormányzat tanácsnokait az SZMSZ 6. melléklete tartalmazza.
AZ ÖNKORMÁNYZAT TISZTSÉGVISELŐI
52. Az alpolgármester
64. § (1) A Képviselő-testület egy főállású alpolgármestert választ és egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választhat.
(2) A polgármesteri tisztség megszűnését követő 8 munkanapon belül a polgármester munkakörét az alpolgármesternek, az alpolgármester akadályoztatása vagy az alpolgármesteri státusz betöltetlensége esetén a legidősebb önkormányzati képviselőnek adja át.
A LAKOSSÁGGAL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI
65. § A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:
a) a) közmeghallgatás,
b) lakossági fórum,
c) városrészi, választókerületi tanácskozás, e) képviselői fogadóóra.
66. § A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés szabályait önálló önkormányzati rendeletben állapítja meg.
53. Közmeghallgatás
67. § (1) A közmeghallgatás helyét, időpontját 15 nappal korábban kell a lakosság tudomására hozni.
(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
(3) A közmeghallgatás vezetésre a képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga.
(4) Ha a válaszadásra, vagy a válaszadás, az intézkedés más szerv hatáskörébe tartozik, a panaszok, közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos törvény szabályai szerint kell eljárni.
54. Lakossági fórum
68. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben az állampolgárok és önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából lakossági fórumot hívhat össze.
(2) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.
(3) A lakossági fórum időpontjáról, helyéről és tárgyáról a lakosságot tájékoztatni kell.
(4) A lakossági fórumról jegyzőkönyvet kell vezetni, melyről a jegyző gondoskodik.
55. Városrészi, választókerületi tanácskozás
69. § (1) Az Ajka városhoz csatolt, korábban önálló településeken, a város egyes településrészein élő lakosságot érintő, kiemelkedően fontos településfejlesztési, rendezési és közszolgáltatási ügyekben - a helyi lakosság véleményének megismerése céljából - városrészi tanácskozás tartható.
(2) A városrészi tanácskozást a polgármester, vagy a települési képviselő hívja össze és vezeti.
(3) A városrészi tanácskozás időpontjáról, helyéről és tárgyáról a lakosságot tájékoztatni kell.
(4) A tanácskozásról feljegyzést kell készíteni. A feljegyzés elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
56. Képviselői fogadóóra
70. § A képviselő-testület tagjai a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás érdekében képviselői fogadóórát tarthatnak.
TÁRSULÁSOK, EGYÜTTMŰKÖDÉSEK
71. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása, ellátása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel alakít társulásokat.
(2) Az önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban rögzíti. Az együttműködési megállapodás megkötésére kizárólag a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a polgármester írja alá.
(3) A társulásokban az önkormányzatot a polgármester képviseli. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén az SZMSZ 1. § (6) bekezdésében foglaltak irányadók.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
72. §1
73. § Ez a rendelet 2021. november 1-jén lép hatályba.
1. melléklet
1. Közpolitika:
1.1. A civil kapcsolatok rendszerében anyagi támogatást nyújt az ajkai lakosság önszerveződő közösségeinek (egyesületek, klubok, alapítványok), valamint a városnak hírnevet szerző magánszemélyeknek az éves költségvetési rendeletben meghatározott feltételekkel.
1.2. Anyagi támogatást nyújt az ajkai egyházak működéséhez.
1.3. Pénzbeli forrás-kiegészítéssel segíti az egyházak felhalmozási kiadásait.
1.4. Támogatja a városban működő nemzetiségi önkormányzatokat.
1.5. Kitüntetéseket adományoz külön rendelet szerint.
1.6. Ingyenes helyiség használatot biztosít a Máltai Szeretetszolgálat részére
2. Államigazgatási jogi szakterület:
2.1. Centralizált ügyfél-tájékoztatást, ügyintézést támogató szolgáltatásokat biztosít a Hivatalon belül.
2.2. A polgári védelmi és védelmi feladatok biztosítása érdekében anyagi támogatással megállapodás alapján segíti a körzeti polgári védelmi parancsnokság működését.
2.3. Anyagi támogatást nyújt a helyi rendőrség működéséhez.
2.4. Támogatja a polgárőrség működését, feladatokhoz kötött megállapodás alapján.
3. Oktatás, kulturális szolgáltatás, sport:
3.1. Ifjúsági és gyermektábort működtet.
3.2 Gondoskodik a családi ünnepségek, rendezvények szervezéséről (házasságkötések, névadók, stb.).
3.2. Segíti a német nemzetiséghez tartozók kulturális és óvodai nevelés igényeinek kielégítését.
3.3. Külön rendeletben foglaltak szerint biztosítja a helyi lakosság művelődési és kulturális szükségleteinek kielégítését.
3.4. Anyagi támogatást nyújt a sportszervezetek működéséhez.
3.5. Szabadidő és sportintézményt működtet.
4. Szociális és egészségügyi közszolgáltatás:
4.1. Szociális bérlakást biztosít a rászorulóknak.
4.2. Szolgálati lakás biztosításával elősegíti az önkormányzat számára fontos szakemberek letelepedését.
4.3. Munkáltatói támogatást nyújt az önkormányzati alkalmazottak lakásvásárlásához, építéséhez, felújításához.
4.4 Időskorúak Otthonát működtet.
4.5 Közfoglalkoztatás megszervezéséről gondoskodik
4.4. Támogatást biztosít telekvásárláshoz.
4.5. Települési támogatáson belül lakhatási-, ápolási-és gyószertámogatást biztosít a szociálisan rászorulóknak.
5. Kommunális közszolgálati szakterület:
5.1. Uszodát és strandot tart fenn.
5.2. Kempinget működtet.
5.3 Gondoskodik a helyi tömegközlekedés biztosításáról.
5.3. A helyi tömegközlekedés lakossági terheinek csökkentése érdekében részben átvállalja a szolgáltatónál keletkező árbevétel kiesést.
5.4. Gondoskodik a város meleg víz- és távhő-ellátásáról.
5.5. Ellátja a zöldterületek, közterületek gondozását, tisztántartását.
5.6. Anyagi kötelezettségvállalás nélkül részt vesz vállalkozások, befektetők Ajkán történő letelepedésének elősegítésében.
5.7. Vállalkozásokat szervez, és részt vesz azokban, szükség szerint anyagi terheket vállalva.
5.8. Közterület felügyeletet tart fenn a közterületek rendjének és tisztaságának érdekében, valamint az önkormányzati vagyon védelmére
6. Városfejlesztés és építésügyi igazgatás:
6.1. Közreműködik térségfejlesztési tervek, programok készítésében.
6.2. Tagja önkormányzati célok megvalósítását elősegítő szervezeteknek.
6.3 Gondoskodik a helyi jelentőségű épített és természeti értékek, valamint művészeti alkotások védelméről.
7. Lakossági tájékoztatás, nemzetközi kapcsolatok:
7.1. Nemzetközi kapcsolatokat tart fenn.
7.2. Saját önkormányzati lapot ad ki.
2. melléklet
1. A bizottságok feladat - és hatásköre általában:
1.1. A bizottság előkészíti a feladatkörébe utalt testületi döntéseket, állást foglal a képviselő-testület, vagy a polgármester által megjelölt kérdésekben.
1.2. Valamennyi bizottság a saját feladatkörében ellenőrzi a Hivatalnak a bizottsági és képviselő-testületi határozatok előkészítésére, végrehajtására irányuló munkáját.
1.3. A bizottság - elsősorban a bizottság elnöke - napi munkakapcsolatot tart a polgármesterrel /alpolgármesterrel /jegyzővel /aljegyzővel / és a bizottság titkárával.
1.4. Valamennyi bizottság a tudomására jutott közérdekű ügyben intézkedést kezdeményez.
1.5. A bizottság véleményezi a feladatköre szerinti előterjesztéseket, illetve eseti jelleggel a bizottságnak véleményezésre kiadott ügyeket.
1.6. Valamennyi bizottság részt vesz az önkormányzat gazdasági programjának véleményezésében, illetve a költségvetés koncepciójának, a költségvetési rendelet-tervezet előkészítésében. Figyelemmel kíséri a feladatkörében a gazdálkodást és szükség szerint előirányzat módosítást kezdeményez.
1.7. Valamennyi bizottság saját szakterületének megfelelően önkormányzati rendeletalkotást kezdeményez, illetve részt vesz a rendelet-tervezetek előkészítésében.
1.8. A bizottságok szakterületüknek megfelelően figyelemmel kísérik az önkormányzat gazdasági társaságai, intézményei működését. Részt vesznek az intézmény vezetői, és ha a képviselő-testület pályázatot ír ki, a gazdasági társaságok ügyvezetői állásának betöltésére kiírt pályázatok feltételeinek meghatározásában és a pályázatok véleményezésében.
1.9. A bizottságok segítik a város együttműködési lehetőségeinek feltárást, a kapcsolatok kiépítését.
1.10. Valamennyi bizottság véleményezi a Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetét, ha az SZMSZ módosítása a bizottság működését érinti.
1.11. A bizottságok feladat és hatáskörükben segítik a polgármestert a város nemzetközi kapcsolatainak alakítására, fejlesztésére irányuló munkájában, az önkormányzati szervek nemzetközi kapcsolattartásának összehangolásában.
1.12. Valamennyi bizottság szükség szerint javaslatot tesz pályázatok kiírására, azok lebonyolítására, ellenőrzi a pályázatokban foglaltak végrehajtását, illetve részt vesz a pályázatok elbírálásában. Gondoskodik arról, hogy a pályázók döntésről történő értesítése megtörténjen.
1.13. Beszámol a képviselő-testületnek a bizottság által végzett ellenőrzések tapasztalatairól, szükség szerint intézkedést kezdeményez.
2. A képviselő-testület állandó bizottságainak sajátos feladat - és hatásköre:
2.1. Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság
2.1.1. Véleményezi a költségvetési rendelet-tervezetét.
2.1.2. Véleményezi mindazokat a rendelet-tervezeteket, amelyek az önkormányzat gazdálkodását érintik.
2.1.3. Véleményezi a városkép alakulását jelentősen befolyásoló önkormányzati építkezéseket, a város közlekedési rendjére vonatkozó terveket.
2.1.4. Állást foglal az önkormányzati vagyon hasznosítása, elidegenítése kérdésében.
2.1.5. Állást foglal bérlakás vásárlás, lakásépítés kérdésében.
2.1.6. Véleményt alkot a megye területfejlesztési koncepciójáról, területrendezési tervéről, javaslatát beterjeszti a képviselő-testület elé.
2.1.7. Véleményezi a rendezési tervet (összhangban a térségi, megyei területfejlesztési koncepcióval, programmal).
2.1.8. Véleményezi a vagyonkezelésére vonatkozó szerződéseket és azok módosításait.
2.1.9. Véleményezi a kommunális tárgyú előterjesztéseket, rendelet-tervezeteket.
2.1.10. Véleményezi a hatáskörébe tartozó önkormányzati pályázatokat.
2.1.11. Ellenőrzi a rendezési terv végrehajtását.
2.1.12. Ellenőrzi a hulladékgazdálkodási program végrehajtását.
2.1.13. Figyelemmel kíséri a szolgáltatási szerződésekben foglaltak végrehajtását, a kommunális előirányzatok hatékony és eredményes felhasználását.
2.1.14. Ellenőrzi a város – és községgazdálkodás tevékenység, egyéb kommunális feladatok költségvetési előirányzata alapján készített éves felhasználási tervet és félévente annak végrehajtását.
2.2. Humán és Ügyrendi Bizottság
2.2.1. A bizottság véleményezi a feladatkörébe tartozó intézményeket érintő döntéstervezeteket, különös tekintettel az intézmény létesítése, megszüntetése, átszervezése, feladatkörük változására.
2.2.2. A bizottság vizsgálja a feladatkörébe tartozó intézmények működésének hatékonyságát, értékeli szakmai tevékenységüket, szükség szerint a működésre vonatkozóan intézkedést kezdeményez a képviselő-testületnél.
2.2.3. Véleményezi a hatáskörébe tartozó helyi rendeletek tervezetét, szükség szerint rendeletmódosítást kezdeményez.
2.2.4. Véleményezi a nevelési, közművelődési intézmények alapító okiratát, azok módosítását.
2.2.5. Véleményezi a feladatkörébe tartozó intézményeket érintő javaslatokat, döntési tervezeteket, különös tekintettel az intézmények létesítésére, megszüntetésére, az intézmények szakmai programjára.
2.2.6. Véleményezi a közterületek elnevezését, az elnevezés megváltoztatását.
2.2.7. Véleményezi a helytörténeti kutató tevékenység és gyűjtő munka körébe tartozó képviselő-testületi döntéseket.
2.2.8. Véleményezi a feladatkörébe tartozó intézményeket érintő javaslatokat, döntési tervezeteket, különös tekintettel az intézmények létesítésére, megszüntetésére.
2.2.9. Kapcsolatot tart a civil szervezetekkel, segíti azok munkáját, szükség szerint az anyagi támogatás mellett e szervezetek tevékenységét segítő intézkedéseket kezdeményez a képviselő-testületnél.
2.2.10. Véleményezi a gyermektábor nyári táboroztatási programját.
2.2.11. Feladatkörét érintően részt vesz az önkormányzati intézmények költségvetési ellenőrzésében, az ellenőrzés tapasztalatainak értékelésében.
2.2.12. Véleményezi a képviselő-testület elé kerülő önkormányzati rendelet-tervezeteket. Kezdeményezi a hatályos rendeletek kiegészítését, módosítását.
2.2.13. Jogi szempontból véleményezi az intézmények alapító okiratát, azok módosítását.
2.2.14. Véleményezi az önkormányzat nevében kötendő minden olyan szerződés tervezetét, amit a képviselő-testület az ügy bonyolultsága miatt kiad aláírás előtti véleményezésre a bizottságnak.
2.2.15. A polgármester, alpolgármester elleni fegyelmi eljárásban a képviselő-testület által kijelölt három bizottsági képviselő tag ellátja vizsgáló bizottság feladatait, javaslatot tesz a vétkességre és a büntetés kiszabására.
2.2.16. Az intézményvezető, gazdasági társaság ügyvezető igazgatója elleni fegyelmi eljárásban a képviselő-testület által kijelölt három bizottsági képviselő tag ellátja a vizsgálóbiztosi feladatokat, illetve lefolytatja a tényállást tisztázó vizsgálatot.
2.2.17. Feladatkörét érintően ellenőrzi a cél- és címzett támogatások, valamint egyéb pályázati pénzeszközök szakszerű felhasználását.
2.2.18. Ellenőrzi az intézmények működésével kapcsolatos képviselő-testületi határozatok végrehajtását.
2.2.19. Ellenőrzi a közművelődési koncepció végrehajtását
2.2.20. Javaslatot tesz a polgármester javadalmazására.
2.2.21. Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló, polgármesternél történő kezdeményezést kivizsgálja.
2.2.22. Javaslatot tesz a képviselő-testületnek részönkormányzat létrehozására
2.2.23. Nyilvántartja a polgármester, az alpolgármester, valamint az önkormányzati képviselők által benyújtott vagyonnyilatkozatokat
2.3. Pénzügyi Bizottság
2.3.1. A bizottság vizsgálja az önkormányzati gazdálkodó szervezetek gazdasági kihatású döntéseit és szükség esetén a gazdálkodás szabályszerűsége és hatékonysága érdekében intézkedést kezdeményez, javaslatot tesz.
2.3.2. A bizottság véleményezi a költségvetési rendelet-tervezetét.
2.3.3. Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozásra, értékeli az azt előidéző okokat.
2.3.4. Vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát.
2.3.5. Javaslatot tesz a képviselő-testületnek hitelek felvételére, ha ezt a gazdálkodás biztonsága indokolttá teszi és véleményezi a hitelfelvételre vonatkozó előterjesztést.
2.3.6. A bizottság véleményezi mindazokat az előterjesztéseket, amelyeknek a tárgyévben, vagy az azt követő években a költségvetés-kiadási kihatása lesz.
2.3.7. Véleményezi az önkormányzat nevében benyújtandó cél- és címzett támogatási kérelmeket.
2.3.8. Javaslatot tesz az önkormányzat számlavezető pénzintézetére.
2.3.9. Ellenőrzi az önkormányzati intézmények éves költségvetési ellenőrzési tervének végrehajtását, képviselteti magát a költségvetési ellenőrzések záró tárgyalásain, realizálási javaslatot tesz, és indokolt esetben intézkedést kezdeményez a polgármesternél, illetve a képviselő-testületnél.
2.3.10. A bizottság szükség esetén ellenőrzést kezdeményez, illetve végez az önkormányzat gazdálkodó szerveinél, elemzi a pénzeszközök célszerű felhasználását.
2.4. Népjóléti Bizottság
2.4.1. A bizottság véleményezi a feladatkörébe tartozó intézményeket érintő döntéstervezeteket, különös tekintettel az intézmény létesítése, megszüntetése, átszervezése, feladatkörük változására.
2.4.2. A bizottság vizsgálja a feladatkörébe tartozó intézmények működésének hatékonyságát, értékeli szakmai tevékenységüket, szükség szerint a működésre vonatkozóan intézkedést kezdeményez a képviselő-testületnél.
2.4.3. Értékeli a szociális, valamint az egészségügyi ellátás helyzetét, szükség szerint intézkedést kezdeményez. Figyelemmel kíséri a nem önkormányzati szervek karitatív tevékenységét, intézkedést kezdeményez az önkormányzat szociális feladatai ellátásával történő összhang megteremtésére.
2.4.4. Tájékozódik a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetéről, e körben véleményt nyilvánít és kialakítja álláspontját a szociális ügyekkel összefüggő kérdésekben.
2.4.5. Véleményezi a hatáskörébe tartozó helyi rendeletek tervezetét, szükség szerint rendeletmódosítást kezdeményez.
2.4.6. Véleményezi a szociális és egészségügyi intézmények alapító okiratát, annak módosítását.
2.4.7. Véleményezi a feladatkörébe tartozó intézményeket érintő javaslatokat, döntési tervezeteket, különös tekintettel az intézmények létesítésére, megszüntetésére, az intézmények szakmai programjára.
2.4.8. Véleményezi a város rendkívüli levegő-tisztaságvédelmi intézkedési tervét
2.4.9. Véleményezi a környezetvédelmi tárgyú előterjesztéseket, javaslatot tesz a környezetkímélő megoldások alkalmazására, illetve ilyen célú fejlesztéseket kezdeményez.
2.4.10. Véleményezi a hatáskörébe tartozó önkormányzati pályázatokat.
2.4.11. Figyelemmel kíséri a város környezeti állapotát, a városképi megjelenést, hiányosság esetén javaslatot készít.
2.4.12. Feladatkörét érintően részt vesz az önkormányzati intézmények költségvetési ellenőrzésében, az ellenőrzés tapasztalatainak értékelésében.
2.4.13. Feladatkörét érintően ellenőrzi a cél- és címzett támogatások, valamint egyéb pályázati pénzek szakszerű felhasználását.
2.4.14. A bizottság ellenőrizheti a szociális előirányzat szakszerű és hatékony felhasználását.
2.4.15. Ellenőrzi az intézmények működésével kapcsolatos képviselő-testületi határozatok végrehajtását.
2.4.16. Ellenőrzi a környezetvédelmi előirányzat felhasználásának szakmai indokoltságát.
2.4.17. Ellenőrzi a zöldterület gazdálkodási koncepció végrehajtását.
2.4.18. Ellenőrzi a települési szilárd hulladék kezelését, a szelektív hulladékgyűjtési program végrehajtását, a folyékony hulladék ártalmatlanítását.
2.4.19. Ellenőrzi a környezetvédelmi programjának végrehajtását.
2.5. Ifjúsági- és Sport Bizottság
2.5.1. A bizottság véleményezi a feladatkörébe tartozó intézményeket érintő döntéstervezeteket, különös tekintettel az intézmény létesítése, megszüntetése, átszervezése, feladatkörük változására.
2.5.2. Véleményezi a feladatkörébe tartozó önkormányzati pályázatokat
2.5.3. Véleményezi a sportkoncepciót.
2.5.4. Véleményezi a gyermektábor nyári programját.
2.5.5. Tájékozódik a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetéről, e körben véleményt nyilvánít és kialakítja álláspontját a szociális ügyekkel összefüggő kérdésekben.
2.5.6. Véleményezi a feladatkörét érintő önkormányzati rendelet-tervezeteket.
2.5.7. Ellenőrzi a sportkoncepció végrehajtását.
2.6. Ajka Város Német Nemzetiségi Önkormányzatára átruházott hatáskörök
2.6.1. Ajka város Német Nemzetiségi Önkormányzata Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületétől átruházott hatáskörben dönt mindazokban az ügyekben, amelyekben a hatáskör gyakorlását külön rendelettel a képviselő-testület a nemzetiségi önkormányzatra ruházta.
2.6.2. Ajka város Német Nemzetiségi Önkormányzata anyagilag is támogatja a német nemzetiségi önszerveződő közösségeket, együttműködik e közösségekkel.
3. melléklet
1. ülések közbeni napirend módosítása,
2. napirend előtti felszólalás esetén, ha az ülés elnöke az engedélyt megtagadja,
3. ügyrendi javaslatra vonatkozó döntés,
4. felszólalási jog megadása a nem tanácskozási joggal meghívottaknak, állampolgároknak,
5. hozzászólás tartamának korlátozásáról való döntés,
6. vita lezárására vonatkozó javaslatról való döntés,
7. módosító és kiegészítő javaslatokról döntés,
8. sürgősségi indítvány kérdésében való döntés,
9. kizárás kérdésében való döntés,
10. titkos szavazásról való döntés,
11. interpelláció elfogadása kérdésében való döntés, kivéve, ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el és egyidejűleg intézkedést tesz, vagy kezdeményez,
12. napirend előtti ügyekben elfogadás rögzítése,
13. minősített többség hiányában rendelet meg nem alkotásának rögzítése.
4. melléklet
1. sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről,
2. korábban eldöntött ügyek újbóli napirendre tűzéséről,
3. fegyelmi ügyekről,
4. önkormányzat vagyontárgya, vagyonrésze elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, más célú hasznosításáról,
5. az önkormányzat vagyonszerzéséről,
6. az önkormányzat nem kötelező feladatának más szervezet /vagy önkormányzat/ részére történő időarányos, vagy végleges átadásáról,
7. hitelfelvételről, kötvénykibocsátásról,
8. a százszázalékos önkormányzati tulajdonú korlátolt felelősségű társaságok mérlegének, beszámolójának, üzleti tervének elfogadásáról, a nyereség felhasználásáról, a veszteség pótlásáról,
9. önkormányzati kitüntetés adományozásáról,
10. név szerinti szavazás elrendeléséről
11. településrészi önkormányzat létrehozásáról, feloszlatásáról.
5. melléklet
1. Mindazok az ügyek, amelyeket a bizottságok hatásköri jegyzéke szerint kötelező a szakbizottsággal véleményeztetni kizárólag és lehetőleg az előterjesztésbe foglalt véleménnyel, állásfoglalással terjeszthetők be a képviselő-testület elé.
2. Az 1. pont szerinti ügyeken kívül, ha a polgármester elrendeli az előterjesztés bizottsági tárgyalását, vagy a bizottság elnöke azt kezdeményezi, az előterjesztés a bizottság véleményével, állásfoglalásával terjeszthető be a képviselő-testület elé.
6. melléklet
7. melléklet
1. Hivatal szervezeti ábrája
polgármester |
|||||||||||||||||||||
társadalmi megbízatású |
alpolgármester |
Önkormányzati |
|||||||||||||||||||
jegyző |
|||||||||||||||||||||
__ |
|||||||||||||||||||||
Önkormányzati Iroda |
Szociális és |
Építési és |
Pénzügyi Iroda |
Adóügyi Iroda |
Stratégiai |
Belső |
|||||||||||||||
Közterület-felügyeleti |
|||||||||||||||||||||
A Hivatalban a jegyzői, aljegyzői kinevezésen túlmenően irodavezető elnevezésű megbízás adható.
Az irodavezetői megbízás főosztályvezető-helyettesi szintnek felel.
A Képviselő-testület a hivatalban egy önkormányzati tanácsadói munkakört hoz létre.
2. Az egyes irodák, szervezeti egységek feladatai
2.1. Önkormányzati Iroda
2.1.1. képviselő-testület, nemzetiségi önkormányzat, bizottságok munkájához kapcsolódó általános szervezési, nyilvántartási feladatok,
2.1.2. választások, népszavazások szervezése, lebonyolítása,
2.1.3. központi iktatási feladatok, tisztségviselők melletti ügyviteli, titkári feladatok ellátása,
2.1.4. közművelődési, köznevelési, művészeti és sport ügyek döntés-előkészítése, végrehajtása,
2.1.5. köznevelési, közművelődési és sport intézmények szakmai munkájának segítése,
2.1.6. informatikai rendszer működtetése, fejlesztése, szervezése;
2.1.7. polgármester/alpolgármester programjainak, tárgyalásainak szervezése, háttéranyagok beszerzése, készítése,
2.1.8. uniós forrásokkal támogatott fejlesztések lebonyolításának hatáskörébe tartozó feladatok lebonyolítása,
2.1.9. esélyegyenlőségi feladatok ellátása,
2.1.10. „Ajka Városért” Alapítvánnyal kapcsolatos koordinációs feladatok ellátása,
2.1.11. közbiztonsági-,védelmi ügyek döntés-előkészítése,
2.2. Szociális és Igazgatási Iroda
2.2.1. ellátja a jogszabályokban meghatározott szociális és egészségügyi feladatokat,
2.2.2. szociális ügyekhez kapcsolódó képviselő-testületi és bizottsági előterjesztések elkészítése, rendelet-tervezetek előkészítése,
2.2.3. szociális és bérlakásokkal kapcsolatos feladatok ellátása, nyilvántartás vezetése,
2.2.4. szociális szolgáltatások ellenőrzése,
2.2.5. önkormányzati lakásvásárlási támogatások ügyeinek intézése,
2.2.6. közfoglalkoztatás szervezése,
2.2.7. hagyatéki ügyek intézése, vagyonleltár készítése,
2.2.8. általános igazgatási ügyek, hatósági bizonyítványok, igazolások kiadása,
2.2.9. kereskedelmi igazgatási ügyek,
2.2.10. népesség-nyilvántartási, címnyilvántartási és anyakönyvi feladatok ellátása,
2.2.11. birtokvédelmi ügyek ellátása,
2.2.12. termőföld haszonbérleti és adásvételi ajánlatok kezelése, közzététele,
2.2.13. talált tárgyak kezelése,
2.2.14. uniós forrásokkal támogatott fejlesztések lebonyolításának hatáskörébe tartozó feladatok lebonyolítása.
2.3. Építési és Városgazdálkodási Iroda
2.3.1. építésügyi igazgatási és környezetvédelmi feladatok ellátása,
2.3.2. városépítési, tervezési feladatok szervezési, döntés-előkészítése,
2.3.3. közműnyilvántartások vezetése,
2.3.4. beruházások előkészítése, szervezése, bonyolítása,
2.3.5. az önkormányzat vagyonának felújításával és karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása,
2.3.6. városüzemeltetési feladatok ellátása,
2.3.7. a közterületek rendjének és tisztaságának fokozottabb védelme, ellenőrzése a jogszabályok külön rendelkezése szerint,
2.3.8. az önkormányzat vagyonának működtetésével, hasznosításával, gyarapításával kapcsolatos feladatok ellátása,
2.3.9. közbeszerzések bonyolítása,
2.3.10. uniós forrásokkal támogatott fejlesztések lebonyolításának folyamatba épített műszaki ellenőrzése.
2.3.11. a közterületek rendjének és tisztaságának védelme, ellenőrzése, közterület-felügyeleti feladatok ellátása
2.4. Pénzügyi Iroda
2.4.1. gazdálkodási, pénzügyi feladatok döntés-előkészítése, végrehajtás szervezése,
2.4.2. költségvetési tervezési-, számviteli-, pénzellátási feladatok ellátása,
2.4.3. intézményi gazdálkodás koordinálása,
2.4.4. intézményi költségvetési ellenőrzés lebonyolítása,
2.4.5. európai uniós források igénybevételének, felhasználásának pénzügyi elszámolása.
2.5. Adóügyi Iroda
2.5.1. Adóigazgatási ügyek döntés-előkészítése
2.5.2. Adóhatósági határozatok végrehajtása,
2.5.3. Adó-és értékbizonyítvány kiállítása,
2.5.4. Mindazon adóigazgatási feladatok ellátása, melyet jogszabály az önkormányzati adóhatóság feladatkörébe utal.
2.6. Stratégiai és fejlesztési referens
2.6.1. pályázatfigyelési feladatok,
2.6.2. fejlesztési pályázatok elkészítése,
2.6.3. kapcsolattartás a térségben működő állami szakértői hálózattal,
2.6.4. európai uniós pályázatokkal kapcsolatos önkormányzati szintű pályázatkoordinálás.
2.7. Belső ellenőr
2.7.1. független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység ellátása, a Hivatal működésének fejlesztése és eredményességének növelése érdekében,
2.7.2. a jogszabályoknak és belső szabályoknak való megfelelést, valamint a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére.
2.8. Önkormányzati tanácsadó
A polgármester tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátása.
2.9. Aljegyző
2.9.1. A jegyző munkájának segítése, távollétében teljes jogkörű helyettesítése.
2.9.2. Közreműködés az önkormányzati rendeletek előzetes normakontrolljában.
2.9.3. Személyzeti ügyek döntés-előkészítése, a döntések végrehajtásnak szervezése, önkormányzati kitüntetések adományozásának előkészítése.
2.9.4. A Közös Önkormányzati Hivatal szervezeti egységei közötti folyamatos koordináció biztosítása.
2.9.5. Az önkormányzat hivatalos honlapja adattartalma jogszerűségének biztosítása.
2.9.6. Az önkormányzati intézmények alapító okirataival kapcsolatos feladatok ellátása.
2.9.7. A társasházak törvényességi felügyelete.
3. A Hivatal munkarendje, ügyfélfogadása
3.1.A munkaidő heti elosztása:
Hétfő, kedd, szerda, csütörtök 7.30 - 16.00 óráig
péntek 7.30 - 13.30 óráig
kivéve
- az informatikai rendszergazdák, akiknek a munkaideje és munkarendje: hétfő, kedd, szerda, csütörtök, péntek munkanap, a munkaidő: maximum napi 12 óra, a heti 40 órás munkaidő kéthavi munkaidő keretben, egyenlőtlen munkaidő beosztásban kerül ledolgozásra az előzetes vezénylés alapján;
- a közterület felügyelők, környezetrendezési munkatársak, önkormányzati tanácsadók, akiknek a munkaideje és munkarendje: minden nap munkanap. A munkaidő: maximum napi 12 óra, a heti 40 órás munkaidő kéthavi munkaidő keretben, egyenlőtlen munkaidő beosztásban kerül ledolgozásra az előzetes vezénylés alapján.
3.2. A hivatal ügyfélfogadási rendje: hétfő, szerda 8.00 - 15.30 óráig
8. melléklet
9. melléklet
1. Formanyomtatvány a módosító indítvány benyújtásához
Módosító indítvánnyal érintett előterjesztés címe: |
||
Módosító indítvány benyújtója/benyújtói |
||
Módosító indítvány szövege (határozati javaslatba, rendelettervezetbe illeszthető módon) |
||
Módosító indítványt benyújtó(k) aláírása: |
||
Módosító indítvány átvételének időpontja: |
||
Módosító indítvány átvételére jogosult aláírása: |
||
Törvényességi vizsgálatot végző aláírása: |
||
Jegyző tölti ki! |
||
2. NYILATKOZAT
Alulírott………………………………………………………………………………..(név)
…………………………………………………………………………..(lakcím) sz. alatti lakos
kérem* nem kérem,*
hogy ajka város Önkormányzata Képviselő-testülete/ Ajka város Önkormányzata Képviselő-testületének………………………………………………………Bizottsága a személyemet érintő
……………………………………………………………………………………………ügyet zárt ülésen tárgyalja.
Fenti nyilatkozatomat a nyilvános és zárt ülés fogalmi meghatározásának ismeretében tettem meg.
Ajka, 2.....év…..hó….nap
……………………………………
aláírás
*megfelelő rész aláhúzandó
3. SZAVAZÁSI ÍV
a név szerinti szavazás eredményeinek megállapításához
Készült: ................................................... -i képviselő-testületi ülésen
Szavazás tárgya: ...................................................................................................................
A szavazás megoszlása: A képviselő szavazta:
igen nem tartózkodás
1. Dr. Balikó Gergely Péter .............. .............. ..............
2. Baráth Gábor .............. .............. ..............
3. Bujtor Balázs .............. .............. ..............
4. Dorner László ………... ……….. ……….
5. Fülöp Zoltán …........... …........... …...........
6. Gerencsér Hilda …........... …........... …...........
7. Dr. Horváth József …........... …........... …...........
8. Johanidesz Sándor .............. .............. ..............
9. Pad Ferenc .............. .............. ..............
10. Pákai Péter …........... …........... ……….
11. Pék Attila .............. .............. ………..
12. Puskás Károly …........... …........... …...........
13. Ráczné Németh Csilla .............. .............. ..............
14. Rieder András .............. .............. ..............
15. Schwartz Béla .............. .............. ..............
Ajka, 20....... . ...................... hó ............. nap
................................................... ...................................................
ülést levezető elnök j e g y z ő
4. J E G Y Z Ő K Ö N Y V A TITKOS SZAVAZÁSRÓL
Készült: .............................................- án Ajka, Szabadság tér 12. sz. alatti Városházán az önkormányzati képviselő-testület .............................. ülésén tartott titkos szavazásról.
Jelen vannak: ........................................... bizottság elnöke
...........................................
........................................... tagjai
Szavazás tárgya: ............................................................................................................
Szavazás eredménye: .......................
- képviselők száma: .............................
- az urnában lévő szavazólapok száma: .............................
- az érvényes szavazólapok száma: .............................
- az érvénytelen szavazólapok száma: .............................
Jelölt neve: Jelöltekre leadott szavazólapok száma:
................................................ ....................................
................................................ ....................................
................................................ ....................................
Szavazás eredményének megállapítása:
.....................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................
...................................
bizottság elnöke
................................... ....................................
bizottság tagja bizottság tagja
A 72. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.