1. § A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

2. § (1) A lakásbérletekkel kapcsolatosan a bérlőkijelölési jogot Ajka Város Önkormányzat Képviselő-testületétől (a továbbiakban: Képviselő-testület) átruházott hatáskörben:

(2) A Képviselő-testület a 9. mellékletben megjelölt, közfeladatot ellátó szervezetek részére - közérdekű feladataik megvalósítása érdekében – bérlő-kiválasztási jogot biztosít.

(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérbeadására és elidegenítésére az önkormányzat által erre kijelölt szerv jogosult.

(4) A helyiségbérlettel kapcsolatos bérlőkijelölési jogot a jelen rendeletben meghatározott esetekben a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság (a továbbiakban: GVB) gyakorolja.

3. § (1) Az Önkormányzat a tulajdonában álló lakásokat az alábbi jogcímek szerint hasznosítja:

(2) Az önkormányzat a tulajdonában lévő bérlakásokról nyilvántartást vezet.

4. § (1) Lakásbérleti szerződés köthető

(2) Önálló bérlet esetén bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha ehhez a tulajdonos hozzájárul, kivéve a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) 4. § (4) bekezdésében foglalt esetet.

(3) A megüresedett társbérleti lakrészt elsősorban a lakásban maradó társbérlő részére kell bérletre felajánlani, amennyiben a társbérlő munkahellyel és állandó jövedelemmel rendelkezik.

(4) A bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

5. § A felek jogaira és kötelezettségeire az Ltv. vonatkozó szabályai az irányadók azzal, hogy ahol az Ltv. a felek megállapodására utal, annak tartalmát az önkormányzat az Ltv. és jelen rendelet keretei között állapítja meg és rögzíti a bérleti szerződésben.

6. § Ha az épületben a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek magatartása vagy mulasztása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.

7. § (1) A bérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, e kötelezettség megszegése a bérleti szerződés azonnali hatályú felmondását vonja maga után. E feltételt a bérleti szerződésnek tartalmaznia kell, azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a két hónapot meghaladó távollétét és annak kezdő és befejező időpontját köteles előzetesen, írásban a bejelenteni a bérbeadó részére

(2) A két hónapot meghaladó, indokolt távollét esetei: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása és egyéb indokolt családi ok. A lakásbérleti jogviszonyt a bérlő által bejelentett távolléte alatt erre hivatkozással felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a bérleti jogviszonyt abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta él, és erről az önkormányzatot – felhívására – írásban tájékoztatja.

8. § (1) A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente két alkalommal – a bérlő szükségtelen zavarása nélkül – köteles ellenőrizni. A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell az ellenőrzések számát.

(2) A bérlő az arra alkalmas időben a lakásba történő bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni köteles. A bérlő tűrési kötelezettségének nem teljesítése esetén a bérbeadó a szerződést írásban felmondhatja arra való hivatkozással, hogy a bérlő a szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesíti.

9. § A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlő írásba foglalt megállapodása az irányadó. Megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

10. § (1) A lakást jogcím nélkül használó köteles a bérbeadással megbízott szervnek használati díjat fizetni. A lakáshasználati díj mértéke azonos a lakásra megállapított lakbérrel.

(2) A jogcím nélküli használó a jogcím nélküli használat kezdetétől számított harmadik hónaptól kezdődően havonta az (1) bekezdés szerinti használati díj kétszeresét köteles használati díj címén megfizetni.

(3) A jogcím nélküli lakáshasználó a jogcím nélküli használat megszüntetését követően az önkormányzattól másik bérlakásra nem tarthat igényt.

(4) A szociális intézményből elbocsátott személynek, aki korábban bérlő volt, és lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le a lakásügyi hatóság javára, az Önkormányzat legfeljebb egyszobás, komfortos lakást biztosíthat, feltéve, ha ilyen lakás rendelkezésre áll, és az elbocsátott személy megfelel a rendelet 25. §-ában meghatározott feltételeknek.

11. § (1) A bérlő a bérlakásba csak az Ltv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyeket fogadhatja be.

(2) A bérlő a polgármester írásbeli hozzájárulásával a bérlakásba élettársát, valamint gyermeke és unokája házastársát is befogadhatja.

(3) A bérlőtárs a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével – a másik bérlőtárs előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

12. § A bérlő a lakást vagy annak egy részét sem lakás, sem egyéb célra, vagy bármely más jogcímen harmadik személynek albérletbe nem adhatja.

13. § Az önkormányzati tulajdonú bérlakás bérleti joga, a tulajdonos hozzájárulásával, kizárólag másik önkormányzati tulajdonú bérlakás bérleti jogára cserélhető el. A lakáscserét a Bizottság hagyja jóvá.

14. § Ha a bérlőtárs kérelmére a bíróság a másik bérlőtárs bérleti jogviszonyát megszünteti, az önkormányzat a volt bérlőtárs elhelyezésére nem biztosít másik lakást.

15. § Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi a lakás elhagyására, a jogosult részére csak egy szobás megüresedő bérlakás adható bérbe.

16. § Megüresedett társbérleti lakrész a visszamaradt társbérlő részére akkor adható bérbe, ha az egész bérlemény nagysága nem haladja meg a bent maradó bérlő jogos lakásigénye mértékét. Amennyiben a bérlő jogos lakásigényét a lakás nagysága meghaladja, a bérlő részére kisebb alapterületű cserelakás ajánlható fel.

17. § Amennyiben bérlő szociális bérlakás cseréjére adta be igényét és a szociális bérlakásra való jogosultsága fennáll, de az önkormányzat nem rendelkezik üres bérlakással, a kérelmező részére társbérlet ajánlható fel.

18. § A bérbeadással megbízott szerv évente jogosult ellenőrizni a bérlő és a vele együtt költöző családtagok jogos lakásigényének mértékét. Amennyiben a lakásban életvitelszerűen lakók jogos lakásigényét a lakás nagysága meghaladja, a bérlő részére – amennyiben rendelkezésre áll - kisebb alapterületű cserelakás ajánlható fel.

19. § (1) A Bizottság a szociális bérlakásba társbérlőt jelölhet ki, ha a lakás egy szobásnál nagyobb és a bérlő szociális vagy vagyoni helyzete miatt a lakásfenntartási költségeket nem tudja fizetni.

(2) A társbérlő a Bizottság által részére meghatározott lakásnagyság alapján és annak arányában viseli a költségeket.

20. § A lakásbérleti szerződés megszűnésére az Ltv. rendelkezései az e rendeletben meghatározott eltérésekkel irányadók.

21. § (1) Ha a bérleti szerződést a felek közös megegyezéssel a (2) bekezdésével foglaltaktól eltérően úgy szüntetik meg, hogy a bérbeadó és a korábbi bérlő között a korábban bérelt lakásnál kisebb méretű vagy alacsonyabb komfort fokozatú lakás bérletére jön létre szerződés, az önkormányzat a bérlő részére pénzbeli térítést is fizethet. A fizethető pénzbeli térítés maximális mértéke a lakásokra – az új bérleti szerződés megkötésének időpontjában – irányadó éves lakbér különbözetének ötszöröse.

(2) Ha az önkormányzati bérlakásra a bérleti szerződést a felek – cserelakás biztosítása nélkül – közös megegyezéssel szüntetik meg, az önkormányzat indokolt esetben, az erre irányuló megállapodás alapján a bérlőnek pénzbeli térítést fizethet. A pénzbeli térítés maximális mértéke a lakás havi lakbérének 100-szoros összege lehet.

22. § (1) A határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés rendes felmondása esetén a bérlő részére elsősorban a korábban bérelt lakással azonos lakószobaszámú és komfortfokozatú lakást kell cserelakásként felajánlani, ennek hiányában magasabb komfortfokozatú vagy több lakószobaszámú, ilyen bérlakás hiányában pedig alacsonyabb komfortfokozatú vagy kevesebb lakószobaszámú cserelakás is bérbe adható. Amennyiben az önkormányzat a korábbinál kevesebb szobaszámú vagy alacsonyabb komfortfokozatú cserelakást biztosít, a bérlő részére pénzbeli térítés is fizethető, melynek maximális mértéke a lakásokra – az új bérleti szerződés megkötésének időpontjában – irányadó éves lakbér különbözetének ötszöröse.

(2) Amennyiben a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés rendes felmondása esetén az önkormányzat a bérlő részére nem tud az (1) bekezdésben foglaltak szerint cserelakást biztosítani, az önkormányzat pénzbeli térítést fizet a volt bérlő részére, melynek mértéke a lakás legfeljebb 60 havi lakbérének megfelelő összeg. A pénzbeli térítés megállapításakor a lakásbérleti jogviszony megszűnése napján hatályos lakbér összege az irányadó.

(3) A pénzbeli térítés a lakás - tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő - jegyzőkönyvben rögzített visszaadását követő 8 napon belül kerül kifizetésre.

(4) A szociális bérlakásra vonatkozó szerződés abban az esetben is felmondható, ha

(5) Amennyiben a bérlő a lakásbérleti jogviszony ideje alatt kizárólagos ingatlantulajdont szerez, úgy a bérleti szerződés a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjával felmondásra kerül.

23. § (1) A bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására az Ltv. szabályait kell alkalmazni.

(2) Amennyiben az Ltv. alapján jogosultak nem kívánják folytatni a lakásbérleti jogot, úgy kötelesek a lakást, a bérlő halálát követő hatvan napon belül, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, tisztán – a teljes lakás egészségügyi fehérre festése után – az elhunyt tulajdonában lévő bútorok elszállítását követően visszaadni. A bérlő elhalálozásának napjától a visszaadás napjáig terjedő időszakra a bérlő örökösei a bérleti díjjal megegyező mértékű használati díjat kötelesek fizetni.

24. § (1) A lakásbérleti szerződés megszűnésekor a volt bérlő köteles a lakást tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a bérbeadó részére átadni, az átadás-átvételt jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(2) A bérbeadó a lakásbérleti szerződés megszűnését követően a lakásban visszamaradó személyek elhelyezésére nem vállal kötelezettséget.

(3) A (2) bekezdés nem terjed ki a volt bérlő házastársára élettársára és a bérlő leszármazóira, amennyiben a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg. A volt bérlő házastársa, élettársa és leszármazói lakáshasználóként egy évig a lakásban lakhatnak, a lakbérrel azonos lakáshasználati díj megfizetése mellett.

(4) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg és nincs a lakásban visszamaradó személy, a bérbeadó az örököst kötelezi, hogy a lakásban maradt hagyatéki tárgyakat az örökhagyó halálát követő 30 napon belül szállítsa el.

(5) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, azokról a bérbeadó leltárt készít és - az örökös költségére és veszélyére - raktárban, arra alkalmas más helyiségben helyezi el.

(6) Ha az elhalt bérlőnek lakbérhátraléka van, akkor a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni, melyért az örökös, az örökhagyó hagyatékának erejéig felel.

25. § (1) Szociális helyzet alapján jogosult önkormányzati bérlakásra (szociális bérlakás) az a nagykorú, cselekvőképes magyar állampolgár, bevándorolt, letelepedett, hontalan, a magyar hatóságok által menekültként vagy oltalmazottként elismert személy, aki és a vele együtt beköltöző hozzátartozója

(2) Házastársak, élettársak csak közösen nyújthatnak be kérelmet.

26. § (1) Az együtt költözők létszámától függően az alábbi szobaszámú lakásra nyújtható be kérelem (a továbbiakban: a jogos lakásigény mértéke):

(2) A jogos lakásigény mértékének meghatározása során a kérelmező házastársa, élettársa, kiskorú, vagy örökbe fogadott gyermeke, nappali tagozaton tanulmányait folytató nagykorú gyermeke, jogerős bírósági ítélettel a pályázó gondnoksága alá helyezett, vele együtt költöző személy és a kérelmező gondozásra szoruló, vele együtt költöző szülője vehető figyelembe.

27. § (1) A szociális bérlakás iránti kérelmet – a rendelet 4. mellékletét képező nyomtatványon – az Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Szociális és Igazgatási Irodáján lehet benyújtani.

(2) A kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek büntető jogi felelőssége tudatában nyilatkoznia kell a saját, valamint a vele együtt költöző személyek szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyairól. A jövedelemszámításnál irányadó időszak:

(3) A kérelemhez a 25. §-ban meghatározott feltételeket igazoló okiratokon, nyilatkozatokon túl csatolni kell:

(4) A nyilatkozatban szereplő jövedelemből csak a gyermektartásdíj címén levont vagy kifizetett összeg vehető figyelembe csökkentő tényezőként.

(5) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérni akkor lehet, ha a munkaviszonyban álló személy keresőképtelenség miatt 30 napot meghaladóan táppénzes ellátásba részesül. A munkabér helyett a táppénzt akkor lehet figyelembe venni, ha a keresőképtelenség előre láthatóan a 30 napot meghaladja. Ha a keresőképtelenség a 30 napot nem haladja meg, a táppénzes állományba kerülést megelőző hónapra járó munkabért kell figyelembe venni.

(6) Amennyiben a jövedelem kizárólag alkalmi munkából származik, annak összegét igazolni kell a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapra vonatkozóan. Ez esetben szükséges az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolása arról, hogy a kérelmező az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, annak nyilvántartásában regisztrált álláskeresőként szerepel.

(7) A jövedelemmel nem rendelkező, nem tanköteles, nappali tagozaton tanulmányokat nem folytató, aktív korú személy részéről csatolni kell az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, annak nyilvántartásában regisztrált álláskeresőként szerepel.

(8) Családi pótlékra nem jogosult, 18. életévét betöltött, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató felnőtt részéről igazolás szükséges a tanulói, hallgatói jogviszonyról.

(9) Csatolni kell a gyermek elhelyezés, illetve a gyámrendelés tárgyában hozott határozatot, a gyermektartásdíjról szóló jogerős bírósági ítéletet, egyezséget jóváhagyó bírósági végzést, vagy az állam által történő megelőlegezés esetén a gyámhivatali határozatot.

(10) Egyéb forrásból származó jövedelem esetén - különösen ingatlan hasznosítása - személyes nyilatkozat szükséges.

(11) A családtámogatási ellátásokról nem kell igazolást csatolni.

28. § (1) A kérelmeket az önkormányzat nyilvántartja. A nyilvántartásba vételről a kérelmezőt írásban értesíteni kell.

(2) Ha a kérelem nem felel meg a 25-26. §-ban foglalt feltételeknek, vagy ha a kérelmező nem mellékelte a 27. §-ban meghatározott igazolásokat, okiratokat vagy nyilatkozatokat, kérelmezőt nem lehet nyilvántartásba venni és erről írásban értesíteni kell.

(3) A nyilvántartásba vett kérelmező a 25. §-ban meghatározott körülményeiben bekövetkezett változást 15 napon belül köteles bejelenteni az önkormányzatnak.

(4) Amennyiben a kérelmező valótlan adatok közlésével vagy valós adatok elhallgatásával az önkormányzatot megtéveszti és ezáltal jogosulatlan előnyhöz jut, kérelmét a nyilvántartásból törölni kell.

29. § (1) A Bizottság a várhatóan megüresedő önkormányzati szociális bérlakásokra a nyilvántartott kérelmek adatai, valamint a környezettanulmány során megállapított körülmények figyelembevételével évente lakásigénylési névjegyzéket készít.

(2) A lakásigénylési névjegyzék készítése során azonos feltételek megléte esetén előnyt élvez:

(3) A lakásigénylési névjegyzék az 5. melléklet szerinti adatokat tartalmazza.

(4) A lakásigénylési névjegyzékben vezetett adatokról más személynek, szervnek adatot szolgáltatni csak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szabályai szerint lehet, és kizárólag a rendeletben szabályozott – a kérelem elbírálásához szükséges – szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyok vizsgálatához használható fel.

(5) A lakásigénylési névjegyzékben szereplő személyes adatok kezelése során az önkormányzat gondoskodik a személyes adatok védelméről.

(6) A lakásigénylési névjegyzékben a kérelmeket a névjegyzék készítésétől számított egy évig kell nyilvántartani. E határidőt követően a kérelem érvényét veszti, a kérelmező a névjegyzékből törlésre kerül.

(7) A bérbeadással megbízott szerv a Bizottság értesítése alapján a megüresedett szociális bérlakásra a lakásigénylési névjegyzéken soron következő kérelmezővel bérleti szerződést köt. A bérleti szerződés időtartama 5 év.

(8) A lakbér- és közüzemi díj hátralékkal nem rendelkező bérlő kérelmére, indokolt esetben, a Bizottság hozzájárulását követően - amennyiben a bérlő megfelel a 25. §-ban foglalt feltételeknek - a (7) bekezdésben meghatározott időre kötött bérleti jogviszony határozott időtartamának lejártát követően a bérbeadással megbízott szerv a korábbi bérlővel további 5 év időtartamra bérleti szerződés köthet.

(9) Amennyiben a névjegyzéken soron következő kérelmező a megüresedett szociális bérlakásra nem kíván szerződést kötni és erről írásban nyilatkozik, a Bizottság őt törli a névjegyzékről, és a sorban utána következő részére biztosítja a bérlakást, erről pedig a bérbeadással megbízott szervet is értesíti.

(10) A bérlő kérelmére, a bérleti szerződés módosításával, bérlőtárs lehet a bérlő élettársa, ha az élettársi jogviszony legalább egy éve fennáll. Bérlőtárs lehet továbbá a bérlő gyermeke és unokája is, ha életvitelszerűen legalább egy éve a lakásban lakik, valamint bérlőtárs lehet a bérlő rendszeres jövedelemmel rendelkező testvére is.

30. § A megüresedő szükséglakás kategóriába tartozó szociális bérlakásokat kiutalni nem lehet.

31. § (1) A 25. §-ban meghatározott jövedelemhatártól függetlenül, azonnali megoldást igénylő krízishelyzetben lévő személy vagy család lakhatásának megoldása érdekében az önkormányzat átmeneti elhelyezést biztosíthat, a tulajdonában lévő bármely rendelkezésre álló üres lakásban.

(2) Krízishelyzetnek minősül, ha a család elemi kár, vagy bűncselekmény áldozata lett.

(3) A bérbeadással megbízott szerv a polgármester értesítése alapján a krízis helyzetben lévő kérelmezővel a bérlakásra haladéktalanul bérleti szerződést köt és gondoskodik a bajba jutott személy vagy család elhelyezéséről.

(4) A krízishelyzetre való tekintettel kötött bérleti szerződés időtartama maximum 180 nap, amely indokolt esetben további 90 nappal meghosszabbítható, amennyiben a kérelem benyújtása időpontjában a bérlő lakbérhátralékkal nem rendelkezik, valamint csatolja a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy lakhatását önerőből nem képes megoldani, továbbá a közüzemi szolgáltatók által kiállított igazolásokat arra vonatkozóan, hogy a kérelem benyújtásakor közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik. A krízishelyzetre való tekintettel kiutalt lakásra megkötött határozott időre szóló lakásbérleti szerződés lejáratát követően ugyanezen ingatlanra határozatlan idejű bérleti szerződés nem köthető.

(5) A krízishelyzetre való tekintettel kiadott lakás bérlője lakbérként a szociális bérlakásoknál meghatározott bérleti díjat fizeti meg.

32. § (1) Állami támogatással vásárolt, kialakított költségelven bérbe adható lakásokat elsősorban, a szociális bérlakásban élők minőségi lakáscseréjére lehet felhasználni.

(2) A minőségi lakáscseréről a kérelmek alapján a Bizottság dönt.

(3) A minőségi lakáscserével felhasználásra nem kerülő lakásokat pályázat útján lehet bérbe adni.

(4) Pályázatot azok a fiatal párok nyújthatnak be, akik közül legalább az egyikük 35 év alatti, de a pár másik tagja sem haladja meg a 40 éves kort, rendszeres jövedelemmel rendelkeznek, és a családban az egy főre jutó jövedelem nem éri el a 60.000.- Ft-ot, valamint

(5) A pályázatot a Bizottság írja ki, melyet az önkormányzat honlapján, a helyi sajtóban és a Városi TV-ben is közzé kell tenni. A pályázatok benyújtásának határidejét úgy kell megállapítani, hogy a pályázóknak legalább 15 nap rendelkezésére álljon.

(6) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(7) A pályázati ajánlatot írásban, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell:

(8) A Bizottság, a pályázati határidő leteltét követő, soron következő ülésén a pályázatokat elbírálja, és kijelöli a lakás bérlőjét. Erről értesíti a bérbeadással megbízott szervet, aki gondoskodik a bérleti szerződés megkötéséről.

(9) A pályázatok elbírálásának eredményéről a pályázókat a döntéstől számított 15 napon belül írásban értesíteni kell.

(10) Az állami támogatással vásárolt, kialakított bérlakás bérleti jogviszonyát a bérlő nem cserélheti el.

33. § (1) Az önkormányzat lakásigényük végleges megoldásáig, de legfeljebb öt év időtartamra, az állami támogatással vásárolt és kialakított - 8400 Ajka, Újélet utca 18. szám alatti –„Fecskeházban” lakást biztosít azoknak az ajkai lakóhellyel rendelkező fiatal pároknak, akik közül legalább az egyikük 35 év alatti, de a pár másik tagja sem haladja meg a 40 éves kort, és akik:

(2) Magyarországon bejegyzett hitelintézettel, vagy biztosítótársasággal kötött lakáscélú elő-takarékossági szerződéssel rendelkeznek. A kötelező legkisebb lakáscélú megtakarítás havi összegét a pályázati kiírás tartalmazza.

34. § (1) A „Fecskeházban” kialakított lakásokat pályázat útján lehet bérbe adni.

(2) A pályázatot a Bizottság írja ki, melyet az önkormányzat honlapján, a helyi sajtóban és a Városi TV-ben is közzé kell tenni. A pályázatok benyújtásának határidejét úgy kell megállapítani, hogy a pályázóknak legalább 15 nap rendelkezésére álljon.

(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(4) A pályázati ajánlatot írásban, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell:

(5) A Bizottság, a pályázati határidő leteltét követő, soron következő ülésén, a pályázatokat elbírálja, és kijelöli a lakás bérlőjét.

(6) Több pályázó esetén előnyt élvez az a fiatal pár, aki:

(7) A Bizottság a bérlő kijelöléséről, valamint a bérbeadás időtartamáról értesíti a bérbeadással megbízott szervet, aki gondoskodik a bérleti szerződés megkötéséről.

(8) A „Fecskeházban” lévő lakásokra a bérleti idő, a bérleti szerződés megkötésének napjától számított legfeljebb öt év. A - Bizottság döntése alapján a bérleti szerződésben meghatározott - bérleti idő lejártakor a lakást a fiataloknak el kell hagyni.

(9) A „Fecskeházban” lévő lakásra kijelölt bérlő a 33. §-ban meghatározott körülményeiben bekövetkezett változást 15 napon belül köteles bejelenteni a bérbeadással megbízott szervnek.

(10) A pályázatok elbírálásának eredményéről a pályázókat a döntéstől számított 15 napon belül írásban értesíteni kell.

35. § (1) Szerződésszegésnek minősül és a lakást három hónapon belül el kell hagynia a fiatal párnak, ha

(2) A bérbeadó az (1) bekezdésben meghatározott esetekben köteles a bérleti szerződést írásban felmondani.

36. § Az önkormányzat lakásigényük végleges megoldásáig, de legfeljebb öt év időtartamra – a 8451 Ajka, Padragi út 207. szám alatti – „Galambház” társasházban lakást biztosít azoknak a fiatal pároknak, akik közül legalább az egyikük 35 év alatti, de a pár másik tagja sem haladja meg a 40 éves kort, és akik:

37. § (1) A „Galambház” társasházban kialakított lakásokat kérelem alapján lehet bérbe adni.

(2) A kérelmet – a rendelet 10. mellékletét képező nyomtatványon – az Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Szociális és Igazgatási Irodáján lehet benyújtani.

(3) A kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkoznia kell a saját, valamint a vele együtt költöző személyek szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyairól. A jövedelemszámításnál irányadó időszak:

(4) A kérelemhez a 36. §-ban meghatározott feltételeket igazoló okiratokon, nyilatkozatokon túl csatolni kell:

(5) A nyilatkozatban szereplő jövedelemből csak a gyermektartásdíj címén levont vagy kifizetett összeg vehető figyelembe csökkentő tényezőként.

38. § (1) A kérelmeket az önkormányzat nyilvántartja. A nyilvántartásba vételről a kérelmezőt írásban értesíteni kell.

(2) Ha a kérelem nem felel meg a 36-37. §-ban foglalt feltételeknek, vagy ha a kérelmező nem mellékelte a 37. §-ban meghatározott igazolásokat, okiratokat vagy nyilatkozatokat, kérelmezőt nem lehet nyilvántartásba venni és erről írásban értesíteni kell.

(3) A nyilvántartásba vett kérelmező a körülményeiben bekövetkezett változást 15 napon belül köteles bejelenteni az önkormányzatnak.

(4) Amennyiben a kérelmező valótlan adatok közlésével, vagy valós adatok elhallgatásával az önkormányzatot megtéveszti és ezáltal jogosulatlan előnyhöz jut, kérelmét a nyilvántartásból törölni kell.

39. § (1) A Bizottság, a nyilvántartott kérelmek adatai, valamint a környezettanulmány során megállapított körülmények figyelembevételével, lakásigénylési névjegyzéket készít.

(2) A lakásigénylési névjegyzék készítése során, azonos feltételek megléte esetén előnyt élvez az a fiatal pár, amelyik

(3) A Bizottság a lakásigénylési névjegyzéket legalább negyedévente egyszer felülvizsgálja és aktualizálja. A lakásigénylési névjegyzék az 11. melléklet szerinti adatokat tartalmazza.

(4) A lakásigénylési névjegyzékben vezetett adatokról más személynek, szervnek adatot szolgáltatni csak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szabályai szerint lehet, és kizárólag a rendeletben szabályozott – a kérelem elbírálásához szükséges – szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyok vizsgálatához használható fel.

(5) A lakásigénylési névjegyzékben szereplő személyes adatok kezelése során az önkormányzat gondoskodik a személyes adatok védelméről.

(6) A lakásigénylési névjegyzékben a kérelmeket a névjegyzék készítésétől számított egy évig kell nyilvántartani. E határidőt követően a kérelem érvényét veszti.

(7) A bérbeadással megbízott szerv, a Bizottság értesítése alapján az üres vagy várhatóan megüresedő lakásra, a lakásigénylési névjegyzéken soron következő kérelmezővel bérleti szerződést köt.

(8) A „Galambház” társasházban lévő lakásokra a bérleti idő, a bérleti szerződésmegkötésének napjától számított legfeljebb öt év. Az öt év eltelte után a lakást a fiataloknak el kell hagyni.

(9) Amennyiben a névjegyzéken soron következő kérelmező a megüresedett lakásra nem kíván szerződést kötni és erről írásban nyilatkozik, a Bizottság törli a névjegyzékről és a sorban utána következő részére biztosítja a bérlakást, erről a bérbeadással megbízott szervet is értesíti.

40. § (1) Szerződésszegésnek minősül és a lakást három hónapon belül el kell hagynia a fiatal párnak, ha

(2) A bérbeadó az (1) bekezdésben meghatározott esetekben köteles a bérleti szerződést írásban felmondani.

41. § Amennyiben a „Galambház” társasházban lévő lakásokra nincs elég fiatal pár igénylő, az önkormányzat az üresen maradó lakásokat piaci alapon hasznosíthatja.

42. § (1) A munkáltató javaslatára önkormányzati bérlakásra (szolgálati lakás) az a nagykorú, cselekvőképes magyar állampolgár, bevándorolt, letelepedett személy jogosult, aki Ajka városban nem rendelkezik önálló lakással és foglalkoztatása a város érdekeit figyelembe véve szükséges és fontos.

(2) A bérbeadással megbízott szerv a polgármester értesítése alapján a jogosulttal határozatlan időre, de legfeljebb az ajkai munkáltatónál fennálló munkaviszonya megszűnéséig bérleti szerződést köt.

(3) A szolgálati lakás bérlője lakbérként a piaci alapon hasznosított bérlakásoknál meghatározott bérleti díjat fizeti meg.

43. § (1) A rendelet 9. mellékletében meghatározott önkormányzati lakásokat, a polgármester javaslatára, az ott megjelölt közfeladatot ellátó szervezetek részére lehet bérbe adni. Ezen szervezetek jogosultak a részükre bérbe adott önkormányzati lakások albérletbe adására, melyre a rendelet szolgálati lakásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(2) A közérdekből bérbe adott lakás bérlője a piaci alapon hasznosított bérlakásoknál meghatározott bérleti díjat fizeti meg.

44. § (1) A lakbér mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete határozza meg, és azt e rendelet 6. melléklete tartalmazza.

(2) A lakbér mértékét minden évben egy alkalommal felül kell vizsgálni úgy, hogy a változás mértéke a szociális bérlakások esetében nem haladhatja meg az előző évi fogyasztói árindex mértékét.

45. § (1) A bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a tárgyhónap 15. napjáig köteles megfizetni a bérbeadó számlájára, a kiállított számla alapján. A közüzemi szolgáltatások – víz- és csatorna, gáz, villany, távfűtés, lakásbiztosítás, kábel TV – igénybevételére a bérlő közvetlenül köt szerződést a szolgáltatókkal.

(2) A bérbeadással megbízott szerv külön szolgáltatásként a vízellátást és csatornahasználatot, valamint a földgáz szolgáltatást külön jogszabályok keretei között megállapított díjazásért biztosítja, abban az esetben, ha a bérlő önálló mérőórával nem rendelkezik, vagy, ha a szolgáltató a bérlővel szemben felmondta a szolgáltatási szerződést.

(3) A bérlők kötelesek megtéríteni a lakás üzemeltetésével kapcsolatban felmerült, az önkormányzat által biztosított szolgáltatások (közös költség, szemétszállítás, lifthasználat, közös helyiségek-, lépcsők-, előterek takarítása, ezek víz-, villany- és fűtés használati díja) összegét is. A külön szolgáltatások díja a társasház által az adott lakásra az elszámolási időszakra kiállított közös költség kimutatásban meghatározott összeg, figyelembe véve a társasháznak a közös költség összegének meghatározásáról szóló határozatát.

(4) Ha a lakás bérlőjének két hónapot meghaladó lakbérhátraléka van, és a bérbeadással megbízott szerv írásos felszólítására 8 napon belül a hátralékot nem fizeti meg, a bérbeadással megbízott szerv köteles a bérleti szerződést felmondani.

(5) A lakbér, vagy a bérbeadó által közvetlenül nyújtott szolgáltatás késedelmes teljesítés esetén a bérlő, a hátralék után a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamat megfizetésére köteles.

46. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiség (a rendelet 12. melléklete) bérbeadásáról ügyletenként 15 millió forint értékhatár felett a Képviselő-testület, 15 millió forint alatt a GVB dönt.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiség nyilvánosan meghirdetett pályázat útján, maximálisan 10 év időtartamra adható bérbe.

(3) A pályázati kiírásban valamennyi ajánlattevőnek egyenlő esélyt kell biztosítani.

(4) Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására rendelkezésre álló időpont között legalább nyolc nap különbség legyen.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon kívül egyebekben a pályázati eljárásra a lakások pályázat útján történő bérbeadásának szabályai irányadóak azzal, hogy a pályázatban meg kell jelölni a helyiség bérbeadásának célját, a pályázati versenytárgyalás helyét és időpontját.

(6) A pályázat kiírása és az eljárás lefolytatása mellőzendő, amennyiben a Képviselő-testület rendkívül indokolt esetben, egyedi határozatában a pályázati eljárás mellőzéséről dönt.

(7) A helyiség bérleti jogát az a pályázó szerzi meg, aki a pályázati tárgyaláson a legmagasabb bérleti díjra tesz ajánlatot. Amennyiben a pályázat nyertese a használatbavételtől visszalép, vagy 30 napon belül nem köt bérleti szerződést, a helyiség a pályázaton részt vett, sorban következő legmagasabb ajánlattevőnek kerül felajánlásra.

47. § (1) A bérlő és a bérbeadó jogait és kötelességeit a bérleti szerződés tartalmazza.

(2) A bérlő a helyiség bérleti jogát csak az önkormányzat írásbeli hozzájárulásával ruházhatja át vagy cserélheti el.

(3) Az önkormányzat a helyiség bérleti jogának átruházásához vagy cseréjéhez akkor járul hozzá, ha az új bérlő a helyiség 12 havi bérleti díjának megfelelő összegű pénzbeli térítést egyösszegben megfizeti az önkormányzatnak, és egyidejűleg vállalja, hogy a bérbeadó által meghatározott bérleti díjat megfizeti.

(4) Önkormányzati tulajdonban lévő helyiség bérleti joga csak másik önkormányzati tulajdonban lévő helyiség bérleti jogára cserélhető.

(5) A bérlő a helyiségben gyakorolt tevékenységet csak az önkormányzat előzetes írásbeli hozzájárulásával változtathatja meg.

(6) Amennyiben a bérlő a (2) vagy az (5) bekezdésben foglaltakat nem tartja be, szerződésszegést követ el, a bérleti szerződés cserehelyiség nélkül - 30 napos felmondási idővel - felmondható.

(7) Kizárólagos önkormányzati tulajdonú nem lakás célú helyiségben, valamint többségi önkormányzati tulajdonú épület nem lakás célú helyiségében - a melegkonyhás vendéglátó üzlet és a cukrászda kivételével - nem lehet kimért szeszes italt forgalmazó kereskedelmi tevékenységet folytatni.

48. § Az önkormányzat a tulajdonában lévő – a 7. mellékletben szereplő – szociális bérlakásokat értékesítheti.

49. § (1) Ha az önkormányzati tulajdonú szociális bérlakást az Ltv. alapján az arra jogosult –elővásárlási joggal rendelkező – személy vásárolja meg, a lakás vételára az ingatlanforgalmi szakértő által az Ltv. figyelembevételével megállapított érték.

(2) Az elővásárlási ajánlatnak tartalmaznia kell:

(3) Elővásárlás esetén az ajánlati kötöttség az ajánlat kézhezvételétől számított 15 nap. Amennyiben az elővásárlásra jogosult az elővásárlási ajánlatról szóló értesítés átvételét megtagadja, az ajánlat az átvétel megtagadásának napján kézbesítettnek minősül. Ha az értesítés „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az ajánlat az értesítés másodszori kézbesítése megkísérlésének napjától számított 5. munkanapon kézbesítettnek minősül.

(4) Az elővásárlási jogot kizárólag lakbér és közüzemi hátralékkal nem rendelkező vevő gyakorolhatja.

(5) Az elővásárlási joggal rendelkező személy – kérelmére - a lakás vételárát a szerződés megkötésétől számított 15 vagy 20 éves időtartam alatt fizetheti meg az önkormányzatnak.

(6) Az elővásárlási joggal rendelkező személynek, amennyiben az ingatlant részletfizetéssel kívánja megvásárolni, az ajánlat benyújtásakor jövedelmét igazolni kell a 27. §-ban szabályozottak szerint.

(7) Az ingatlan bérlőjének ezen felül mellékelni kell - a megvásárlásra kerülő ingatlanra vonatkozóan - a közüzemi szolgáltatók által kiállított igazolást arról, hogy a kérelem benyújtásakor közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik.

(8) Az elővásárlási joggal rendelkező személy – kérelmére - a bérlakás megvásárlására kötött szerződés aláírásával egyidejűleg, egyösszegben köteles megfizetni a vételár 20 %-át

(9) A vevőnek a szerződés megkötésekor egy összegben megfizetett vételárrész után fennmaradó vételárhátralékot havonta egyenlő részletekben, a szerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamat +2% kamattal kell megfizetnie.

(10) A vevőt kamatmentesség illeti meg, ha egyedülálló, vagy ha gyermekét egyedül neveli, és jövedelme, vagy családjában az egy főre jutó jövedelem a szerződés megkötésének időpontjában nem haladja meg 1-2 személy esetén a 72.000.- Ft-ot, 3 vagy több személy esetén a 60.000.- Ft-ot.

(11) Az (1) bekezdés alapján értékesített szociális bérlakásokra a részletfizetés futamidejének teljes időtartamára visszavásárlási jogot kell kikötni Ajka Város Önkormányzata javára.

(12) A vevőt a vételárhátralék egy összegben történő megfizetése estén engedmény illeti meg: a kedvezmény mértéke a vételárhátralék 30%-a.

50. § (1) A megvásárolt lakásra a vételár kifizetése előtt a polgármester hozzájárulásával köthet tartási szerződést a tulajdonos.

(2) Ha a megvásárolt lakás vételárát teljes egészében a vevő még nem fizette ki, a lakás megterheléséhez a polgármester csak akkor járulhat hozzá, ha a vevőnek nincs részletfizetési hátraléka.

51. § Azt az önkormányzati tulajdonú szociális bérlakást, amelynek bérlője nyugdíjas vagy a külön jogszabályokban meghatározott nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a bérleti szerződésének fennállásáig, harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

52. § Az önkormányzat a tulajdonában lévő – a rendelet 8. mellékletben szereplő – egyéb lakásokat értékesítheti.

53. § (1) Ha az önkormányzati tulajdonú egyéb, lakott lakást a bérlő vásárolja meg, a lakás vételára az ingatlanforgalmi szakértő által az Ltv. figyelembevételével megállapított érték 80%-a.

(2) Az önkormányzati tulajdonú egyéb, üresen álló lakás vételára az ingatlanforgalmi szakértő által, az Ltv. figyelembevételével, megállapított érték.

54. § E rendelet alkalmazásában azt a lakást kell lakottnak tekinteni, amelyre vonatkozóan, a tulajdonjog átruházására irányuló adásvételi szerződés megkötésének időpontjában, legalább 6 hónapja, lakásbérleti jogviszony áll fenn.

55. § A vevőnek a vételár legalább 30 %-át, az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben, készpénzben, a fennmaradó vételárhátralékot pedig a szerződés megkötésétől számított 60 napon belül kell megfizetnie.

56. § (1) Az elidegenítéssel megbízott szerv az üresen álló, egyéb lakást pályázat útján értékesítheti, melyet köteles a helyi sajtóban és a Városi TV-ben közzétenni.

(2) A pályázati határidő nem lehet kevesebb, mint 15 nap.

(3) A pályázati felhívásban közölni kell, hogy a felhívásban nem szereplő pályázati feltételek tekintetében ezen rendelet alkalmazandó.

(4) A pályázatokat az elidegenítéssel megbízott szerv köteles a pályázati határidő leteltét követő 30 napon belül elbírálni.

(5) Az ingatlan eladására vonatkozó szerződést azzal kell megkötni, aki a legmagasabb ajánlatot teszi az értékbecslő által megállapított vételárhoz viszonyítva.

(6) Azonos ajánlatok esetén licitálást kell tartani, melyet az elidegenítéssel megbízott szerv köteles lebonyolítani.

57. § Az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított értéket a pályázati felhívás megjelenése előtt aktualizálni kell, amennyiben az ingatlan piaci viszonyok ezt indokolttá teszik.

58. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek (a rendelet 12. melléklete) elidegenítéséről ügyletenként bruttó 15 millió forint értékhatárig a GVB, bruttó 15 millió forint értékhatár felett a Képviselő-testület dönt.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiség a mindenkori költségvetési törvényben, és e rendeletben foglalt értékhatárok fölött csak nyílt vagy meghívásos pályázat útján idegeníthető el. A pályázati eljárásra a 46. § rendelkezései irányadók.

(3) A pályázatok kiírásánál az alábbi szempontokat kell érvényesíteni:

(4) A pályázat nyertesének tulajdonjoga az egyéb feltételek teljesülése esetén akkor vezethető át az ingatlan-nyilvántartásban, ha az Önkormányzattal a pályázatban vállalt kötelezettségekre és annak mellékbiztosítékaira vonatkozó szerződés aláírása is megtörtént.

(5) A pályázat eredményéről valamennyi érintettet haladéktalanul írásban tájékoztatni kell.

(6) A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott értékhatár feletti ingatlanvagyon értékesítésére nyilvános versenytárgyalás is kiírható. Nyilvános versenytárgyalást kell tartani, ha a pályázati ajánlatokban a két legmagasabb ajánlat között 1,5%-nál kisebb eltérés van.

(7) A pályázat kiírása és az eljárás lefolytatása mellőzendő, amennyiben a Képviselő-testület rendkívül indokolt esetben, egyedi határozatában a pályázati eljárás mellőzéséről dönt.

(8) Az adásvételi ügyletekben az önkormányzatot megillető vételár megfizetésére a szerződéskötés napjától értékhatártól függetlenül részletfizetés engedélyezhető, amennyiben a szerződéskötéskor a vételár 30 %-a és a fizetendő ÁFA teljes összege kiegyenlítésre kerül.

(9) A polgármester az önkormányzat éves költségvetési rendeletében felsorolt nem lakás célú helyiségekre a számviteli nyilvántartásban rögzített – indokolt esetben attól 10 %-os mértékben eltérő – értéken adásvételi szerződést köthet, ha arra a pályázatban kiírt határidő, vagy nyilvános meghirdetésében közölt időpont lejártáig előnyösebb ajánlat nem érkezett.

(10) Szerződéses jogviszonyból eredő fizetési késedelem esetén az eladó köteles a Ptk., illetőleg felhatalmazás alapján más jogszabály által meghatározott késedelmi kamat felszámítására.

59. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

60. § Hatályát veszti az önkormányzati lakások bérletéről és elidegenítéséről szóló 28/2015.(XII.10.) önkormányzati rendelet.

61. § Ez a rendelet 2023. október 1-jén lép hatályba.