1. § A rendelet hatálya kiterjed Ajka Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő lakásokra és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

2. § E rendelet alkalmazásában:

3. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokkal kapcsolatos bérbeadói jogosítványokat és a bérlőkijelölési jogot az Önkormányzat Képviselő-testületétől (a továbbiakban: Képviselő-testület) átruházott hatáskörben:

(2) A lakásbérleti szerződés szerint a bérbeadót illető jogok érvényesítésével, a bérbeadót terhelő kötelezettségek teljesítésével, továbbá a bérlakások elidegenítésével kapcsolatos teendőket az Önkormányzattal kötött megállapodás alapján, az Ajkait Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Bérbeadó) látja el.

(3) A helyiségbérlettel kapcsolatos bérlőkijelölési jogot, a bérbeadót illető jogok érvényesítésével, a bérbeadót terhelő kötelezettségek teljesítésével, a helyiségek elidegenítésével kapcsolatos teendőket a jelen rendeletben meghatározott esetekben a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság (a továbbiakban: GVB) gyakorolja.

4. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakásokra a Ptk., a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.), valamint a jelen rendelet szerinti feltételekkel lehet bérleti szerződést kötni.

(2) Önkormányzati tulajdonú lakás bérbeadása

(3) Az Önkormányzat tulajdonában álló, a (2) bekezdés szerint bérbe adható lakások jegyzékét és azonosító adatait e rendelet 1. melléklete, a nem lakás céljára szolgáló, bérbe adható helyiségek jegyzékét és azonosító adatait a rendelet 8. melléklete tartalmazza.

(4) Lakásbérleti szerződés szociális helyzet alapján azzal a magánszeméllyel köthető, aki megfelel e rendelet IV. fejezetében rögzített feltételeknek, és akinek a háztartásában a lakás bérbeadásakor az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az e rendelet 3. mellékletében meghatározott jövedelemhatárt.

(5) Lakásbérleti szerződés költségelven köthető azzal a magánszeméllyel, aki megfelel e rendelet 34. §-ában rögzített feltételeknek, és akinek a háztartásában a lakás bérbeadásakor az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg haladja az e rendelet 3. mellékletében meghatározott jövedelemhatárt.

(6) Lakásbérleti szerződés piaci alapon köthető azzal a magánszeméllyel, aki megfelel e rendelet VI. fejezetében meghatározott feltételeknek, és akinek a háztartásában a lakás bérbeadásakor az egy főre jutó havi nettó jövedelem eléri vagy meghaladja az e rendelet 3. mellékletében meghatározott jövedelemhatárt.

(7) Krízishelyzet alapján köthető lakásbérleti szerződés azzal, aki a jelen rendeletben meghatározott feltételektől függetlenül, azonnali megoldást igénylő, igazolt krízishelyzetben lévő személy.

(8) Közérdekből köthető lakásbérleti szerződés a munkáltató javaslatára azzal, aki a jelen rendelet 48. §-ában foglalt feltételeknek megfelel.

5. § (1) A bérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, e kötelezettség megszegése a bérleti szerződés azonnali hatályú felmondását vonja maga után. E feltételt a bérleti szerződésnek tartalmaznia kell azzal a kikötéssel, hogy a bérlő a két hónapot meghaladó távollétét és annak kezdő és befejező időpontját köteles előzetesen, a távollét kezdete előtt minimum 15 nappal írásban a bejelenteni a Bérbeadó részére

(2) A két hónapot meghaladó, indokolt távollét esetei: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása, a távollétet feltétlenül szükségessé tevő családi ok. A lakásbérleti jogviszonyt a bérlő által bejelentett, fenti okokból történő távolléte alatt erre hivatkozással felmondani nem lehet.

(3) Nem lehet felmondani a bérleti jogviszonyt abban az esetben sem, ha a bérlő a (2) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségét önhibáján kívül, menthető okból mulasztotta el, és erről a Bérbeadót – annak írásbeli felhívására - írásban tájékoztatja.

6. § A bérleti jogviszony megszüntetéséről a Bérbeadó minden esetben tájékoztatja az Önkormányzat polgármesterét.

7. § (1) A lakásbérleti jogviszony a Bérbeadó és bérlő által kötött lakásbérleti szerződéssel jön létre. A bérbeadás határozott időre, 5 évre szólhat azzal, hogy e rendelet a bérleti szerződés időtartamát a bérbeadás egyes módjai alapján ettől eltérően szabályozhatja.

(2) A lakásbérleti szerződésnek kötelező tartalmi elemeiként tartalmaznia kell:

8. § (1) Lakásbérleti szerződés köthető azzal a nagykorú természetes személlyel, aki e rendelet alapján önkormányzati bérlakásra jogosult, és akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem megfelel e rendelet 3. mellékletében meghatározott jövedelemhatároknak, s akivel szemben nem állnak fenn az e rendeletben meghatározott kizáró okok.

(2) A bérleti szerződés – az (4) bekezdés a), c), g) és h) pontjában foglalt kivétellel – azzal köthető, akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem megfelel az e rendelet 3. mellékletében előírt jövedelemhatároknak.

(3) Az önkormányzati tulajdonú lakásnak a 4. § (4)-(8) bekezdései szerinti jogcímek valamelyike alapján történő bérbeadása iránt az igénylőnek – a (5) bekezdésben felsorolt esetek kivételével – a jelen rendelet 4. melléklete szerinti kérelmet kell benyújtani.

(4) Önkormányzati tulajdonú lakás bérlete iránt nem kell az igénylőnek kérelmet benyújtania, ha a bérleti jogviszony az alábbiak szerint jön létre:

(5) Az Önkormányzat tulajdonában álló lakás bérletére irányuló kérelmet el kell utasítani, ha:

(6) Amennyiben az önkormányzati lakás bérlése iránt házaspárok vagy élettársak nyújtanak be igényt, csak közösen nyújthatják be a kérelmet.

(7) Az igényjogosultság megállapításakor a lakásba együtt költözők jövedelmét az egy főre jutó nettó havi jövedelem megállapítása során együttesen kell számításba venni.

(8) Önálló bérlet esetén bérlőtársi jogviszony akkor létesíthető, ha ehhez a tulajdonos hozzájárul, kivéve a Ltv. 4. § (4) bekezdésében foglalt esetet, a bérlőkijelölésre jogosult ettől eltérő rendelkezését.

(9) A megüresedett társbérleti lakrészt a lakásban maradó társbérlő részére kell bérletre felajánlani, amennyiben a társbérlő munkahellyel és állandó jövedelemmel rendelkezik. Amennyiben a lakásban maradó társbérlő az ajánlatot nem fogadja el, a társbérleti lakrész más igénylőnek lehet felajánlani.

9. § A felek jogaira és kötelezettségeire a Ptk. és az Ltv. vonatkozó szabályai az irányadók azzal, hogy ahol a Ptk. vagy az Ltv. a felek megállapodására utal, annak kötelező tartalmát a Bérbeadó vonatkozásában a jelen rendelet rögzíti, egyebekben a felek a bérleti szerződésben szabadon állapodnak meg.

10. § (1) Ha a bérlő vagy a vele együtt lakó személy a bérlet tárgyát képező lakásban, a lakásban elhelyezett, de a Bérbeadó tulajdonát képező berendezési, felszerelési tárgyakban, a lakás tartozékaiban, a lakás elhelyezésére szolgáló épületben, vagy az épület közös használatban lévő helyiségeiben a bérlő vagy a vele együtt lakó személy magatartása vagy mulasztása miatt kár keletkezik, a Bérbeadó a bérlőt írásbeli felszólítással, határidő megjelölésével a hiba kijavítására vagy a kár megtérítésére kötelezi.

(2) A hiba kijavítására vagy a kár megtérítésére való kötelezés teljesítésének elmaradása súlyos szerződésszegésnek minősül, amely a lakásbérleti szerződés rendkívüli felmondással történő megszüntetését vonja maga után.

11. § (1) A Bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a bérleti szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente két alkalommal, a bérlő előzetes értesítésével, a bérlő szükségtelen zavarása nélkül köteles ellenőrizni. E bérbeadói kötelezettséget a lakásbérleti bérleti szerződésnek tartalmaznia kell.

(2) A Bérbeadó az ellenőrzések időpontját önállóan választja meg azzal, hogy az első ellenőrzést a tárgyév első felében, a második ellenőrzést a tárgyév második felében kell elvégezni.

(3) A bérlő a bérbeadói ellenőrzés érdekében a lakásba történő bejutást biztosítani és az ellenőrzést tűrni köteles. A bérlő tűrési kötelezettségének nem teljesítése súlyos szerződésszegésnek minősül, a bérbeadói ellenőrzés akadályozása vagy meghiúsítása a lakásbérleti szerződés rendkívüli felmondását vonja maga után.

12. § A bérlakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadónak és a bérlőnek a lakásbérleti szerződésben foglalt megállapodása az irányadó. A lakásbérleti szerződés ellenkező rendelkezése hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik.

13. § (1) A lakást jogcím nélkül használó köteles a Bérbeadónak használati díjat fizetni. A lakáshasználati díj mértéke azonos a lakásra a jelen rendelet 2. mellékletében megállapított piaci alapú lakbérrel.

(2) A jogcím nélküli használó a jogcím nélküli használat kezdetétől számított harmadik hónaptól kezdődően havonta az (1) bekezdés szerinti használati díj kétszeresét köteles használati díj címén megfizetni.

(3) A jogcím nélküli lakáshasználó a jogcím nélküli használat megszüntetését követően az Önkormányzattól másik bérlakásra nem tarthat igényt.

(4) Annak a szociális intézményből elbocsátott személynek, aki korábban a lakás bérlője volt, és lakásbérleti jogviszonyáról pénzbeli térítés ellenében mondott le az Önkormányzat javára, az Önkormányzat legfeljebb egyszobás, komfortos lakást biztosít, feltéve, ha ilyen lakás az Önkormányzat rendelkezésére áll, és a szociális intézményből elbocsátott személy megfelel e rendeletben meghatározott feltételeknek.

14. § (1) A bérlő a bérlakásba a Bérbeadó hozzájárulása nélkül – a (2) és (3) bekezdésben rögzített kivételekkel - csak az Ltv. 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyeket (szülőjét, házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének gyermekét) fogadhatja be.

(2) A bérlő a bérlakásba élettársát, valamint gyermeke és unokája házastársát kizárólag a polgármester előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be.

(3) A bérlőtárs a lakásba– a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével – a másik bérlőtárs előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

15. § A bérlő a bérlakást vagy annak egy részét sem lakás, sem egyéb célra harmadik személynek albérletbe nem adhatja.

16. § Az önkormányzati tulajdonú bérlakás bérleti joga, a tulajdonos Önkormányzatnevében, a polgármester előzetes írásbeli hozzájárulásával, kizárólag másik önkormányzati tulajdonú bérlakás bérleti jogára cserélhető el.

17. § Ha a bérlőtárs kérelmére a bíróság a másik bérlőtárs bérleti jogviszonyát megszünteti, az Önkormányzat a volt bérlőtárs elhelyezésére nem biztosíthat másik bérlakást.

18. § Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi a lakás elhagyására, a lakás elhagyására kötelezett fél részére csak egyszobás másik bérlakás adható bérbe, amennyiben ilyen üres önkormányzati bérlakás az Önkormányzat rendelkezésére áll.

19. § Megüresedett társbérleti lakrész a visszamaradt társbérlő részére akkor adható bérbe, ha az egész bérlemény nagysága nem haladja meg a bent maradó bérlő jogos lakásigénye mértékét. Amennyiben a bérlő jogos lakásigényét a lakás nagysága meghaladja, a bérlő részére kisebb alapterületű cserelakás ajánlható fel.

20. § Amennyiben bérlő a részére szociális helyzet alapján bérbe adott lakás cseréjére adta be igényét és e rendelet alapján vele szociális alapon köthető lakásbérleti szerződés, de az Önkormányzat nem rendelkezik üres bérlakással, a kérelmező részére társbérlet ajánlható fel.

21. § (1) Az Önkormányzat vagy az Önkormányzat nevében eljáró polgármester írásbeli rendelkezése alapján a Bérbeadó évente köteles ellenőrizni a bérlő és a vele együtt költöző családtagok jogos lakásigényének mértékét, a lakásbérleti szerződés megkötésekor fennállt jövedelmi feltételek változását.

(2) Amennyiben a lakásban életvitelszerűen lakók jogos lakásigényét a lakás nagysága meghaladja, az adott lakásra fennálló lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó felmondással megszüntetheti akkor, ha bérlővel kisebb alapterületű lakásra tud bérleti jogviszonyt létesíteni.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés alapján megállapítást nyer, hogy a szociális helyzet alapján létrejött bérleti szerződésben rögzített jogosultsági feltételek a bérleti szerződés megkötése óta bekövetkezett változások miatt az ellenőrzés időpontjában nem állnak fenn, vagy az ellenőrzés időpontját megelőzően, de a lakásbérleti szerződés megkötését követően már nem álltak fenn, a Bérbeadó jogosult:

22. § (1) A Bizottság a szociális helyzet alapján bérbe adott lakásba társbérlőt jelölhet ki, ha a lakás egy szobásnál nagyobb és a bérlő szociális vagy vagyoni helyzete miatt a lakásfenntartási költségeket nem tudja fizetni.

(2) A társbérlő a Bizottság által részére meghatározott lakásnagyság alapján és annak arányában viseli a költségeket.

23. § A lakásbérleti szerződés megszűnésére, felmondására az Ltv. 23-31. §-aiban rögzített rendelkezések az e rendeletben meghatározott eltérésekkel irányadók.

24. § (1) Ha a bérleti szerződést a felek közös megegyezéssel a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően úgy szüntetik meg, hogy a Bérbeadó és a korábbi bérlő között a korábban bérelt lakásnál kisebb méretű vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakás bérletére jön létre szerződés, az Önkormányzat a bérlő részére pénzbeli térítést is fizethet. A kifizethető pénzbeli térítés mértéke a lakásokra – az új bérleti szerződés megkötésének időpontjában – irányadó éves lakbér különbözetének ötszöröse.

(2) Ha az önkormányzati bérlakásra a bérleti szerződést a felek – cserelakás biztosítása nélkül – közös megegyezéssel szüntetik meg, az Önkormányzat indokolt esetben, az erre irányuló megállapodás alapján a bérlőnek pénzbeli térítést fizethet. A pénzbeli térítés mértéke a lakás havi lakbérének 10-szeresével megegyező összeg.

25. § (1) A határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés rendes felmondása esetén a bérlő részére elsősorban a korábban bérelt lakással azonos lakószobaszámú és komfortfokozatú lakást kell cserelakásként felajánlani. Ennek hiányában magasabb komfortfokozatú vagy több lakószobaszámú, ilyen bérlakás hiányában pedig alacsonyabb komfortfokozatú vagy kevesebb lakószobaszámú cserelakás is bérbe adható. Amennyiben az Önkormányzat a korábbinál kevesebb szobaszámú vagy alacsonyabb komfortfokozatú cserelakást biztosít, a bérlő részére pénzbeli térítés is fizethető, melynek mértéke a lakásokra – az új bérleti szerződés megkötésének időpontjában – irányadó éves lakbér különbözetének ötszöröse.

(2) Amennyiben a határozatlan időre szóló lakásbérleti szerződés rendes felmondása esetén az Önkormányzat a bérlő részére nem tud az (1) bekezdésben foglaltak szerint cserelakást biztosítani, az Önkormányzat pénzbeli térítést fizet a volt bérlő részére, melynek mértéke a lakás 60 havi lakbérének megfelelő összeg. A pénzbeli térítés megállapításakor a lakásbérleti jogviszony megszűnése napján hatályos lakbér összege az irányadó.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott pénzbeli térítés a lakás - tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő - jegyzőkönyvben rögzített visszaadását követő 15 napon belül kerül kifizetésre a bérlő részére a bérlő bankszámlájára történő utalással.

(4) A szociális helyzet alapján határozatlan időre bérbe adott lakásra fennálló lakásbérleti szerződés rendes felmondására az Ltv. 26. § (1) és (7) bekezdése irányadó.

(5) A szociális helyzet alapján határozatlan időre bérbe adott lakásra fennálló lakásbérleti szerződés rendkívüli felmondására abban az esetben kerülhet sor, ha

(6) Amennyiben a bérlő a lakásbérleti jogviszony ideje alatt kizárólagos ingatlantulajdont szerez, úgy a bérleti szerződés a tárgyhónapot követő hónap utolsó napjával felmondásra kerül.

26. § (1) A bérlő halála esetén a lakásbérleti jog folytatására az Ltv. szabályait kell alkalmazni.

(2) Amennyiben az Ltv. alapján jogosultak nem kívánják folytatni a lakásbérleti jogot, úgy kötelesek a lakást a bérlő halálát követő hatvan napon belül, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, tisztán – a teljes lakás egészségügyi fehérre festése után – az elhunyt tulajdonában lévő bútorok elszállítását követően a Bérbeadó részére átadás-átvételi jegyzőkönyv aláírásával egyidejűleg visszaadni. A bérlő elhalálozásának napjától a lakásnak a Bérbeadó részére történő visszaadása napjáig terjedő időszakra a bérlő örökösei a bérleti díjjal megegyező mértékű használati díjat kötelesek fizetni.

(3) Ha az örökös a hagyatéki tárgyakat a lakásból határidőre nem szállítja el, azokról a Bérbeadó leltárt készít és - az örökös költségére és veszélyére - raktárban, illetve arra alkalmas más helyiségben helyezi el.

(4) Ha az elhalt bérlőnek lakbérhátraléka van, akkor a Bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni, melyért az örökös, az örökhagyó hagyatékának erejéig felel.

27. § (1) A lakásbérleti szerződés megszűnésekor a volt bérlő köteles a lakást tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban a Bérbeadó részére átadni, az átadás-átvételt jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(2) A Bérbeadó a lakásbérleti jogviszony megszűnését követően a lakásban visszamaradó személyek elhelyezésére nem vállal kötelezettséget.

(3) A (2) bekezdés nem terjed ki a volt bérlő házastársára, élettársára és a bérlő leszármazóira, amennyiben a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg. A volt bérlő házastársa, élettársa és leszármazói lakáshasználóként egy évig a lakásban lakhatnak, a lakbérrel azonos lakáshasználati díj megfizetése mellett.

28. § Szociális helyzet alapján jogosult önkormányzati bérlakásra lakásbérleti jogviszonyt létesíteni az a nagykorú, cselekvőképes magyar állampolgár, bevándorolt, letelepedett, hontalan, a magyar hatóságok által menekültként vagy oltalmazottként elismert személy, aki és a vele együtt beköltöző hozzátartozója

29. § (1) Az együtt költözők létszámától függően az alábbi szobaszámú lakásra nyújtható be kérelem (a továbbiakban: a jogos lakásigény mértéke):

(2) A jogos lakásigény mértékének meghatározása során a kérelmező házastársa, élettársa, kiskorú vagy örökbe fogadott gyermeke, nappali tagozaton tanulmányait folytató nagykorú gyermeke, jogerős bírósági ítélettel a gondnoksága alá helyezett, vele együtt költöző személy és a kérelmező gondozásra szoruló, vele együtt költöző szülője vehető figyelembe.

30. § (1) A szociális helyzet alapján kérelmezett lakásbérlet iránti kérelmet – a rendelet 4. mellékletét képező nyomtatványon – az Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Szociális és Igazgatási Irodáján lehet benyújtani.

(2) A kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek büntető jogi felelőssége tudatában nyilatkoznia kell a saját, valamint a vele együtt költöző személyek szociális, jövedelmi és vagyoni viszonyairól. A jövedelemszámításnál irányadó időszak:

(3) A kérelemhez a 28. §-ban meghatározott feltételeket igazoló okiratokon, nyilatkozatokon túl csatolni kell:

(4) A nyilatkozatban szereplő jövedelemből csak a gyermektartásdíj címén levont vagy kifizetett összeg vehető figyelembe csökkentő tényezőként.

(5) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérni akkor lehet, ha a munkaviszonyban álló személy keresőképtelenség miatt 30 napot meghaladóan táppénzes ellátásba részesül. A munkabér helyett a táppénzt akkor lehet figyelembe venni, ha a keresőképtelenség előre láthatóan a 30 napot meghaladja. Ha a keresőképtelenség a 30 napot nem haladja meg, a táppénzes állományba kerülést megelőző hónapra járó munkabért kell figyelembe venni.

(6) Amennyiben a jövedelem kizárólag alkalmi munkából származik, annak összegét igazolni kell a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapra vonatkozóan. Ez esetben szükséges az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolása arról, hogy a kérelmező az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, annak nyilvántartásában regisztrált álláskeresőként szerepel.

(7) A jövedelemmel nem rendelkező, nem tanköteles, nappali tagozaton tanulmányokat nem folytató, aktív korú személy részéről csatolni kell az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, annak nyilvántartásában regisztrált álláskeresőként szerepel.

(8) Családi pótlékra nem jogosult, 18. életévét betöltött, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató felnőtt részéről igazolás szükséges a tanulói, hallgatói jogviszonyról.

(9) Csatolni kell a gyermek elhelyezés, illetve a gyámrendelés tárgyában hozott határozatot, a gyermektartásdíjról szóló jogerős bírósági ítéletet, egyezséget jóváhagyó bírósági végzést, vagy az állam által történő megelőlegezés esetén a gyámhivatali határozatot.

(10) Egyéb forrásból származó jövedelem esetén - különösen ingatlan hasznosítása - személyes nyilatkozat szükséges.

31. § (1) A kérelmeket az Önkormányzat nyilvántartja. A nyilvántartásba vételről a kérelmezőt írásban értesíteni kell.

(2) Ha a kérelem nem felel meg a 28. §-ban foglalt feltételeknek, vagy ha a kérelmező nem mellékelte a 30. §-ban meghatározott igazolásokat, okiratokat vagy nyilatkozatokat, kérelmezőt nem lehet nyilvántartásba venni és erről írásban értesíteni kell.

(3) A nyilvántartásba vett kérelmező a 28. §-ban meghatározott körülményeiben bekövetkezett változást 15 napon belül köteles bejelenteni az Önkormányzatnak.

(4) Amennyiben a kérelmező valótlan adatok közlésével vagy valós adatok elhallgatásával az Önkormányzatot megtéveszti és ezáltal jogosulatlan előnyhöz jut, kérelmét a nyilvántartásból törölni kell.

(5) A valótlan adatok közlése alapján vagy valós adatok elhallgatásával létrejött lakásbérleti szerződést a Bérbeadó súlyos szerződésszegésre történő hivatkozással jogosult rendkívüli felmondással megszüntetni.

32. § (1) A Bizottság a várhatóan megüresedő bérlakásokra a nyilvántartott kérelmek adatai, valamint a környezettanulmány során megállapított körülmények figyelembevételével évente lakásigénylési névjegyzéket készít.

(2) A lakásigénylési névjegyzék készítése során azonos feltételek megléte esetén előnyt élvez:

(3) A lakásigénylési névjegyzék az e rendelet 5. melléklete szerinti adatokat tartalmazza.

(4) A lakásigénylési névjegyzékben a kérelmeket a névjegyzék készítésétől számított egy évig kell nyilvántartani. E határidőt követően a kérelem érvényét veszti, a kérelmező a névjegyzékből törlésre kerül.

(5) A Bérbeadó a Bizottság értesítése alapján a megüresedett bérlakásra a lakásigénylési névjegyzéken soron következő kérelmezővel bérleti szerződést köt. A bérleti szerződést határozott időre szólóan, 5 évre lehet megkötni.

(6) A lakbér- és közüzemi díjhátralékkal nem rendelkező bérlő kérelmére, indokolt esetben, a Bizottság hozzájárulását követően - amennyiben a bérlő megfelel a 28. §-ban foglalt feltételeknek - az (5) bekezdésben meghatározott időre kötött bérleti jogviszony határozott időtartamának lejártát követően a Bérbeadó a korábbi bérlővel – egy alkalommal - további 5 év időtartamra bérleti szerződés köthet.

(7) Amennyiben a névjegyzéken soron következő kérelmező a megüresedett bérlakásra nem kíván szerződést kötni és erről írásban nyilatkozik, a Bizottság őt törli a névjegyzékről, és a sorban utána következő részére biztosítja a bérlakást, erről pedig a Bérbeadót is értesíti.

(8) A bérlő kérelmére, a bérleti szerződés módosításával, bérlőtárs lehet a bérlő élettársa. Bérlőtárs lehet továbbá a bérlő gyermeke és unokája is, ha életvitelszerűen legalább egy éve a lakásban lakik, valamint bérlőtárs lehet a bérlő rendszeres jövedelemmel rendelkező testvére is.

33. § (1) A 28. §-ban meghatározott feltételektől függetlenül, azonnali megoldást igénylő, igazolt krízishelyzetben lévő személy vagy család lakhatásának megoldása érdekében az Önkormányzat átmeneti elhelyezést biztosíthat a tulajdonában lévő bármely rendelkezésre álló üres lakásban.

(2) A Bérbeadó a polgármester értesítése alapján a krízis helyzetben lévő kérelmezővel a bérlakásra haladéktalanul bérleti szerződést köt és gondoskodik a bajba jutott személy vagy család elhelyezéséről.

(3) A krízishelyzetre való tekintettel kötött bérleti szerződés időtartama maximum 180 nap, amely indokolt esetben meghosszabbítható, amennyiben a krízishelyzetben lévő személy a kérelem benyújtása időpontjában lakbérhátralékkal nem rendelkezik, valamint csatolja a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy lakhatását önerőből nem képes megoldani, továbbá a közüzemi szolgáltatók által kiállított igazolásokat arra vonatkozóan, hogy a kérelem benyújtásakor közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik.

(4) A krízishelyzetre való tekintettel kiadott lakás bérlője lakbérként a szociális helyzet alapján létrejött lakásbérleti jogviszonyokra irányadó, a jelen rendelet 2. mellékletében rögzített bérleti díjat köteles fizetni.

34. § Költségelven történő bérleti jog megszerzésére az a személy jogosult, aki megfelel e rendelet 28-29. §-ban foglalt feltételeknek, azzal, hogy a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem megfelel e rendelet 3. mellékletében a költségelven történő bérbeadásra vonatkozó jövedelemhatárnak.

35. § Költségelven történő bérleti jog megszerzése iránti kérelmet a rendelet 4. mellékletét képező nyomtatványon lehet benyújtani a 30. §-ban meghatározottak szerint.

36. § A költségelven történő bérbeadás iránt a jogos lakásigény mértékének megfelelő szobaszámú lakásra nyújtható be kérelem.

37. § (1) A kérelmeket az Önkormányzat nyilvántartja.

(2) A nyilvántartásra és a lakásigénylési névjegyzékre a 31-32. §-okban foglaltakat kell alkalmazni.

38. § Az Önkormányzat lakásigényük végleges megoldásáig, de legfeljebb öt év időtartamra – a 8451 Ajka, Padragi út 207. szám alatti – „Galambház” társasházban lakást biztosít azoknak a fiatal házaspároknak vagy élettársaknak, akik közül legalább az egyikük 35 év alatti, de a pár másik tagja sem haladja meg a 40 éves kort, és akik:

39. § (1) A „Galambház” társasházban kialakított lakásokat kérelem alapján lehet bérbe adni.

(2) A kérelmet – a rendelet 6. mellékletét képező nyomtatványon – az Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal Szociális és Igazgatási Irodáján lehet benyújtani a 38. §-ban meghatározott feltételeket igazoló okiratokon, nyilatkozatokon túl a 30. §-ban meghatározottak szerint.

40. § (1) A kérelmeket az Önkormányzat nyilvántartja. A nyilvántartásba vételről a kérelmezőt írásban értesíteni kell.

(2) Ha a kérelem nem felel meg a 38. §-ban foglalt feltételeknek, vagy ha a kérelmező nem mellékelte a 39. §-ban meghatározott igazolásokat, okiratokat vagy nyilatkozatokat, kérelmezőt nem lehet nyilvántartásba venni és erről írásban értesíteni kell.

(3) A nyilvántartásba vett kérelmező a körülményeiben bekövetkezett változást 15 napon belül köteles bejelenteni az Önkormányzatnak.

(4) Amennyiben a kérelmező valótlan adatok közlésével, vagy valós adatok elhallgatásával az Önkormányzatot megtéveszti és ezáltal jogosulatlan előnyhöz jut, kérelmét a nyilvántartásból törölni kell.

(5) A valótlan adatok közlése alapján vagy valós adatok elhallgatásával létrejött lakásbérleti szerződést a Bérbeadó súlyos szerződésszegésre történő hivatkozással jogosult rendkívüli felmondással megszüntetni.

41. § (1) A Bizottság a nyilvántartott kérelmek adatai, valamint a környezettanulmány során megállapított körülmények figyelembevételével, lakásigénylési névjegyzéket készít.

(2) A lakásigénylési névjegyzék készítése során, azonos feltételek megléte esetén előnyt élvez az a fiatal pár, amelyik

(3) A Bizottság a lakásigénylési névjegyzéket évente felülvizsgálja és aktualizálja. A lakásigénylési névjegyzék e rendelet 7. melléklete szerinti adatokat tartalmazza.

(4) A lakásigénylési névjegyzékben a kérelmeket a névjegyzék készítésétől számított egy évig kell nyilvántartani. E határidőt követően a kérelem érvényét veszti.

(5) A Bérbeadó a Bizottság értesítése alapján az üres vagy várhatóan megüresedő lakásra, a lakásigénylési névjegyzéken soron következő kérelmezővel bérleti szerződést köt. A lakás bérlője a költségelven hasznosított bérlakásokra meghatározott, az 1. mellékletben rögzített bérleti díjat fizeti meg.

(6) A „Galambház” társasházban lévő lakásokra vonatkozóan a bérleti szerződés határozott időre szólóan, maximálisan 5 évre köthető. Az öt év eltelte után a lakást a fiataloknak el kell hagyni.

(7) Amennyiben a névjegyzéken soron következő kérelmező a megüresedett lakásra nem kíván szerződést kötni és erről írásban nyilatkozik, a Bizottság törli a névjegyzékről és a sorban utána következő részére biztosítja a bérlakást, erről a Bérbeadót is értesíti.

42. § (1) Szerződésszegésnek minősül és a lakást három hónapon belül el kell hagynia a fiatal párnak, ha

(2) A Bérbeadó az (1) bekezdésben meghatározott esetekben köteles a bérleti szerződést írásban felmondani.

43. § Amennyiben a lakásigénylési névjegyzéken nem szerepel kérelmező a „Galambház” társasházban lévő megüresedő lakásokat az Önkormányzat piaci alapon hasznosíthatja.

44. § Piaci alapon történő bérleti jog megszerzésére az a személy jogosult, aki megfelel e rendelet 28-29 §-ában foglalt feltételeknek, azzal, hogy a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem megfelel e rendelet 3. mellékletében a piaci elven történő bérbeadásra vonatkozó jövedelemhatárnak.

45. § Piaci alapon történő bérleti jog megszerzése iránti kérelmet a rendelet 4. mellékletét képező nyomtatványon lehet benyújtani a 30. §-ban meghatározottak szerint.

46. § A piaci elven történő bérbeadás iránt a jogos lakásigény mértékének megfelelő szobaszámú lakásra nyújtható be kérelem.

47. § (1) A kérelmeket az Önkormányzat nyilvántartja.

(2) A nyilvántartásra és a lakásigénylési névjegyzékre a 31-32. §-okban foglaltakat kell alkalmazni.

48. § (1) A munkáltató javaslatára önkormányzati tulajdonban álló lakásra az a nagykorú, cselekvőképes magyar állampolgár, bevándorolt, letelepedett személy jogosult, aki Ajka városban nem rendelkezik önálló lakással és foglalkoztatása a város érdekeit figyelembe véve szükséges és fontos.

(2) A Bérbeadó a polgármester értesítése alapján a jogosulttal határozatlan időre, de legfeljebb az ajkai munkáltatónál fennálló munkaviszonya megszűnéséig bérleti szerződést köt.

(3) A lakás bérlője a piaci alapon hasznosított bérlakásokra meghatározott, a 2. mellékletben rögzített bérleti díjat fizeti meg.

49. § (1) A jelen rendelet 4. § (2) bekezdésében felsorolt jogcímeken bérbe adott önkormányzati tulajdonban álló lakások bérleti díjának mértékét a Képviselő-testület határozza meg, és azt e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) A lakbér mértékét minden évben egy alkalommal felül kell vizsgálni úgy, hogy a változás mértéke a szociális helyzet alapján bérbe adott lakások esetében nem haladhatja meg az előző évi fogyasztói árindex mértékét.

50. § (1) A bérlő a lakbért havonta előre egy összegben, legkésőbb a tárgyhónap 15. napjáig köteles megfizetni a Bérbeadó számlájára, a bérebadó által kiállított számla alapján. A közüzemi szolgáltatások – víz és csatorna, gáz, villany, távfűtés, lakásbiztosítás, kábel TV – igénybevételére a bérlő közvetlenül köt szerződést a szolgáltatókkal.

(2) A Bérbeadó külön szolgáltatásként a vízellátást és csatornahasználatot, valamint a földgáz szolgáltatást külön jogszabályok keretei között megállapított díjazásért biztosítja, abban az esetben, ha a bérlő önálló mérőórával nem rendelkezik, vagy, ha a szolgáltató a bérlővel szemben felmondta a szolgáltatási szerződést.

(3) A bérlők kötelesek megtéríteni a lakás üzemeltetésével kapcsolatban felmerült, az Önkormányzat által biztosított szolgáltatások (közös költség, szemétszállítás, lifthasználat, a közös helyiségek, lépcsők, előterek takarítása, ezek víz-, villany- és fűtés használati díja) összegét is. A külön szolgáltatások díja az önkormányzati tulajdonú lakás elhelyezkedése szerinti társasház által az adott önkormányzati lakásra az elszámolási időszakra kiállított közös költség kimutatásban meghatározott összeg, figyelembe véve a társasháznak a közös költség összegének meghatározásáról szóló határozatát.

(4) Ha a lakás bérlőjének két hónapot meghaladó lakbérhátraléka van, és a bérbeadó írásos felszólítására 8 napon belül a hátralékot nem fizeti meg, a bérbeadó köteles a bérleti szerződést felmondani.

(5) A lakbér, vagy a Bérbeadó által közvetlenül nyújtott szolgáltatás késedelmes teljesítés esetén a bérlő, a hátralék után a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal azonos mértékű kamat megfizetésére köteles.

51. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiség bérbeadásáról ügyletenként 15 millió forint értékhatár felett a Képviselő-testület, 15 millió forint alatt a GVB dönt.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiség nyilvánosan meghirdetett pályázat útján, maximálisan 10 év időtartamra adható bérbe.

(3) A pályázati kiírásban valamennyi ajánlattevőnek egyenlő esélyt kell biztosítani.

(4) Az ajánlatok benyújtására vonatkozó időpontot úgy kell meghatározni, hogy a felhívás közzététele és az ajánlatok benyújtására rendelkezésre álló időpont között legalább nyolc nap legyen.

(5) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon kívül egyebekben a pályázati eljárásra a lakások pályázat útján történő bérbeadásának szabályai irányadóak azzal, hogy a pályázatban meg kell jelölni a helyiség bérbeadásának célját, a pályázati versenytárgyalás helyét és időpontját.

(6) A Képviselő-testület rendkívül indokolt esetben, egyedi határozatában dönthet a pályázati eljárás mellőzéséről.

(7) A helyiség bérleti jogát az a pályázó szerzi meg, aki a pályázati tárgyaláson a legmagasabb bérleti díjra tesz ajánlatot. Amennyiben a pályázat nyertese a használatbavételtől visszalép, vagy 30 napon belül nem köt bérleti szerződést, a helyiség a pályázaton részt vett, sorban következő legmagasabb ajánlattevőnek kerül felajánlásra.

52. § (1) A bérlő és a Bérbeadó jogait és kötelességeit a bérleti szerződés tartalmazza.

(2) A bérlő a helyiség bérleti jogát csak az Önkormányzat írásbeli hozzájárulásával ruházhatja át vagy cserélheti el.

(3) Az Önkormányzat a helyiség bérleti jogának átruházásához vagy cseréjéhez akkor járul hozzá, ha az új bérlő a helyiség 12 havi bérleti díjának megfelelő összegű pénzbeli térítést egyösszegben megfizeti az Önkormányzatnak, és egyidejűleg vállalja, hogy a bérbeadó által meghatározott bérleti díjat megfizeti.

(4) Önkormányzati tulajdonban lévő helyiség bérleti joga csak másik önkormányzati tulajdonban lévő helyiség bérleti jogára cserélhető.

(5) A bérlő a helyiségben gyakorolt tevékenységet csak az Önkormányzat előzetes írásbeli hozzájárulásával változtathatja meg.

(6) Amennyiben a bérlő a (2) vagy az (5) bekezdésben foglaltakat nem tartja be, szerződésszegést követ el, a bérleti szerződés cserehelyiség nélkül - 30 napos felmondási idővel - felmondható.

(7) Kizárólagos önkormányzati tulajdonú nem lakás célú helyiségben, valamint többségi önkormányzati tulajdonú épület nem lakás célú helyiségében - a melegkonyhás vendéglátó üzlet és a cukrászda kivételével - nem lehet kimért szeszes italt forgalmazó kereskedelmi tevékenységet folytatni.

53. § Az Önkormányzat a tulajdonában álló, szociális helyzet alapján bérbe adott lakásokat értékesítheti.

54. § (1) Ha a szociális helyzet alapján bérbe adott lakásokat az Ltv. alapján az arra jogosult –elővásárlási joggal rendelkező – személy vásárolja meg, a lakás vételára az ingatlanforgalmi szakértő általmegállapított érték.

(2) Az elővásárlási ajánlatnak tartalmaznia kell:

(3) Elővásárlás esetén az ajánlati kötöttség az ajánlat kézhezvételétől számított 15 nap. Amennyiben az elővásárlásra jogosult az elővásárlási ajánlatról szóló értesítés átvételét megtagadja, az ajánlat az átvétel megtagadásának napján kézbesítettnek minősül. Ha az értesítés „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, az ajánlat az értesítés másodszori kézbesítése megkísérlésének napjától számított 5. munkanapon kézbesítettnek minősül.

(4) Az elővásárlási jogot kizárólag lakbér és közüzemi hátralékkal nem rendelkező bérlő gyakorolhatja.

(5) Az elővásárlási joggal rendelkező személy – kérelmére - a lakás vételárát a szerződés megkötésétől számított 15 vagy 20 éves időtartam alatt fizetheti meg az Önkormányzatnak.

(6) Az elővásárlási joggal rendelkező személynek, amennyiben az ingatlant részletfizetéssel kívánja megvásárolni, az ajánlat benyújtásakor jövedelmét igazolni kell a 30. §-ban szabályozottak szerint.

(7) Az ingatlan bérlőjének ezen felül mellékelni kell - a megvásárlásra kerülő ingatlanra vonatkozóan - a közüzemi szolgáltatók által kiállított igazolást arról, hogy a kérelem benyújtásakor közüzemi díjhátralékkal nem rendelkezik.

(8) Az elővásárlási joggal rendelkező személy – kérelmére - a bérlakás megvásárlására kötött szerződés aláírásával egyidejűleg, egyösszegben köteles megfizetni a vételár 20 %-át

(9) A vevőnek a szerződés megkötésekor egy összegben megfizetett vételárrész után fennmaradó vételárhátralékot havonta egyenlő részletekben, a szerződés megkötésekor érvényes jegybanki alapkamat +2% kamattal kell megfizetnie.

(10) A vevőt kamatmentesség illeti meg, ha egyedülálló, vagy ha gyermekét egyedül neveli, és jövedelme, vagy családjában az egy főre jutó jövedelem a szerződés megkötésének időpontjában nem haladja meg 1-2 személy esetén a 90.000.- Ft-ot, 3 vagy több személy esetén a 75.000.- Ft-ot.

(11) Az (1) bekezdés alapján értékesített lakásokra a részletfizetés futamidejének teljes időtartamára visszavásárlási jogot kell kikötni az Önkormányzat javára.

(12) A vevőt a vételárhátralék egy összegben történő megfizetése estén engedmény illeti meg: a kedvezmény mértéke a vételárhátralék 20%-a.

55. § Ha a megvásárolt lakás vételárát teljes egészében a vevő még nem fizette ki, a lakás megterheléséhez a polgármester csak akkor járulhat hozzá, ha a vevőnek nincs részletfizetési hátraléka.

56. § Az Önkormányzat a tulajdonában lévő, költségelven vagy piaci alapon bérbe adott lakásokat értékesítheti.

57. § (1) Ha az 56. § szerinti önkormányzati tulajdonú, lakott lakást a bérlő vásárolja meg, a lakás vételára az ingatlanforgalmi szakértő által az Ltv. figyelembevételével megállapított érték 80%-a.

(2) Az56. § szerinti önkormányzati tulajdonú, üresen álló lakás vételára az ingatlanforgalmi szakértő által, az Ltv. figyelembevételével, megállapított érték.

58. § E rendelet alkalmazásában azt a lakást kell lakottnak tekinteni, amelyre vonatkozóan, a tulajdonjog átruházására irányuló adásvételi szerződés megkötésének időpontjában, illetve azt megelőzően legalább 6 hónapja folyamatosan fennállt a lakásbérleti jogviszony.

59. § A vevőnek a vételár legalább 30 %-át az adásvételi szerződés megkötésekor egy összegben, készpénzben, a fennmaradó vételárhátralékot pedig a szerződés megkötésétől számított 60 napon belül kell megfizetnie.

60. § (1) Az elidegenítéssel megbízott szerv az 56. § szerinti üresen álló lakást pályázat útján értékesítheti, melyet köteles a helyi sajtóban és a Városi TV-ben közzétenni.

(2) A pályázati határidő nem lehet kevesebb, mint 15 nap.

(3) A pályázati felhívásban közölni kell, hogy a felhívásban nem szereplő pályázati feltételek tekintetében ezen rendelet alkalmazandó.

(4) A pályázatokat az elidegenítéssel megbízott szerv köteles a pályázati határidő leteltét követő 30 napon belül elbírálni.

(5) Az ingatlan eladására vonatkozó szerződést azzal kell megkötni, aki a legmagasabb ajánlatot teszi az értékbecslő által megállapított vételárhoz viszonyítva.

(6) Azonos ajánlatok esetén licitálást kell tartani, melyet az elidegenítéssel megbízott szerv köteles lebonyolítani.

61. § Az ingatlanforgalmi szakértő által megállapított értéket a pályázati felhívás megjelenése előtt aktualizálni kell, amennyiben az ingatlanpiaci viszonyok ezt indokolttá teszik.

62. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről ügyletenként bruttó 15 millió forint értékhatárig a GVB, bruttó 15 millió forint értékhatár felett a Képviselő-testület dönt.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiség a mindenkori hatályos költségvetési törvényben és e rendeletben foglalt értékhatárok fölött csak nyílt vagy meghívásos pályázat útján idegeníthető el. A pályázati eljárásra e rendelet 58-60. §-a rendelkezései irányadók.

(3) A pályázatok kiírásánál az alábbi szempontokat kell érvényesíteni:

(4) A pályázat nyertesének tulajdonjoga az egyéb feltételek teljesülése esetén akkor vezethető át az ingatlan-nyilvántartásban, ha az Önkormányzattal a pályázatban vállalt kötelezettségekre és annak mellékbiztosítékaira vonatkozó szerződés aláírása is megtörtént.

(5) A pályázat eredményéről valamennyi érintettet haladéktalanul írásban tájékoztatni kell.

(6) A mindenkori hatályos költségvetési törvényben meghatározott értékhatár feletti ingatlanvagyon értékesítésére nyilvános versenytárgyalás is kiírható. Nyilvános versenytárgyalást kell tartani, ha a pályázati ajánlatokban a két legmagasabb ajánlat között 1,5%-nál kisebb eltérés van.

(7) A pályázat kiírása és az eljárás lefolytatása mellőzendő, amennyiben a Képviselő-testület rendkívül indokolt esetben, egyedi határozatában a pályázati eljárás mellőzéséről dönt.

(8) Az adásvételi ügyletekben az Önkormányzatot megillető vételár megfizetésére a szerződéskötés napjától értékhatártól függetlenül részletfizetés engedélyezhető, amennyiben a szerződéskötéskor a vételár 30 %-a és a fizetendő ÁFA teljes összege kiegyenlítésre kerül.

(9) A polgármester az Önkormányzat éves költségvetési rendeletében felsorolt nem lakás célú helyiségekre a számviteli nyilvántartásban rögzített – indokolt esetben attól 10 %-os mértékben eltérő – értéken adásvételi szerződést köthet, ha arra a pályázatban kiírt határidő, vagy nyilvános meghirdetésében közölt időpont lejártáig előnyösebb ajánlat nem érkezett.

(10) Szerződéses jogviszonyból eredő fizetési késedelem esetén az eladó köteles a Ptk., illetőleg felhatalmazás alapján más jogszabály által meghatározott késedelmi kamat felszámítására.

63. § (1) Az Önkormányzat, a Bérbeadó és a Bizottság az e rendeletben foglaltak végrehajtása során tudomására jutott személyes adatokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kezeli.

(2) Az adatkezelők az e rendeletben foglalt feladataik ellátása során a bérlő, a bérlővel együtt költöző személyek, a bérlőtárs, a pályázó és lakás használó természetes személyek adatai közül az alábbi adatokat kezelik: név, születési név, anyja neve, születési hely és idő, lakóhely, családi állapot, állandó jövedelem típusa és mértéke, munkaviszony kezdete, igazoló okmány típusa és sorszáma, telefonszám, e-mail cím, lakhatással kapcsolatos nyilatkozatok.

(3) Az adatkezelés célja az e rendeletben meghatározott döntések előkészítése, a bérleti jogviszony létesítéséhez és megszüntetéséhez előírt feltételek ellenőrzése, a bérleti és használati jogviszonyból eredő követelések behajtása, valamint az ügyfélszolgálati tevékenység ellátása.

(4) Az adatkezelők a személyes adatokat az adatfelvételtől a lakásbérleti jogviszony megszűnéséig, tartozás fennállása esetén annak behajtásáig kezelik.

64. § (1) Ha a felek másképpen nem állapodnak meg, e rendelet hatályba lépése előtt létrejött határozott idejű lakásbérleti szerződés esetén a Bérbeadó és a bérlőjogai és kötelezettségei vonatkozásában a szerződés megkötésekor hatályban volt törvények és hatályban volt önkormányzati rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A rendelet hatályba lépése előtt létrejött határozatlan idejű lakásbérleti szerződés esetén a Bérbeadó és a bérlőjogai és kötelezettségei vonatkozásában az e rendelet szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, a rendeletnek a bérlet időtartamára vonatkozó rendelkezései a bérlő hozzájárulása nélkül nem alkalmazhatóak.

(3) Ha a felek másképpen nem állapodnak meg, a rendelet hatályba lépése előtt létrejött helyiségbérleti szerződés esetén a Bérbeadó és a bérlőjogai és kötelezettségei vonatkozásában a szerződés megkötésekor hatályban volt törvény és hatályban volt önkormányzati rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

65. § Hatályát veszti az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 26/2023. (IX. 27.) önkormányzati rendelet.

66. § Ez a rendelet 2025. március 14-én lép hatályba.