Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (VII. 22.) önkormányzati rendelete
a távhőszolgáltatási díjakról
Hatályos: 2025. 08. 01- 2025. 08. 01Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2025. (VII. 22.) önkormányzati rendelete
a távhőszolgáltatási díjakról
[1] A rendelet célja az árak megállapításáról szóló törvény felhatalmazás alapján Ajka városban a távhőszolgáltatási díjak megállapításával és fizetésével kapcsolatos helyi szabályok jogszabályi rögzítése.
[2] Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testülete az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény 7. § (1)-(2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 20. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 10. § a) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Vármegyei Kormányhivatal Közlekedési, Műszaki Ellenőrzési és Fogyasztóvédelmi Főosztálya, a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § [A rendelet hatálya]
A rendelet hatálya kiterjed
a) Ajka város területén lévő lakóépületeket, vegyes célra használt épületeket (a továbbiakban együtt: lakóépület) és a nem lakás céljára szolgáló épületeket, építményeket (a továbbiakban együtt: egyéb épület) (a továbbiakban együttesen: épület vagy épületek) távhővel ellátó azon távhőszolgáltatókra, amelyek létesítési és működési engedélyét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adja ki,
b) az a) pont szerinti távhőszolgáltató szolgáltatását igénybe vevő felhasználókra és díjfizetőkre,
c) a távhő fűtési és használati melegvíz célú szolgáltatására.
2. § [Értelmező rendelkezések]
(1) E rendelet alkalmazásában
1. Csatlakozási díj: Olyan költség-hozzájárulás, amelyet a felhasználó az új, vagy növekvő távhőigény kielégítése érdekében eszközölt fejlesztések elősegítésére fizet a távhőszolgáltatónak.
2. Díjfizető: Épületrészenkénti díjmegosztás esetén az épületrésznek a közszolgáltatási szerződésben megnevezett tulajdonosa, az e törvényben meghatározott esetekben az épület, építmény vagy az épületrész bérlője, használója.
3. Épületrész: A távhővel ellátott épületnek funkcionálisan önálló, külön tulajdonban vagy közös tulajdonban lévő része (lakás, üzlethelyiség, lépcsőház stb).
4. Felhasználó: A távhővel ellátott épületnek, építménynek, a törvényben meghatározott esetben az épületrésznek a távhőszolgáltatóval a távhő mérés szerint történő szolgáltatására vonatkozóan közszolgáltatási szerződéses jogviszonyban álló tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok közössége [a társasház, a lakásszövetkezet, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közös tulajdon esetén a tulajdonostársak. Abban az esetben, ha a távhőfelhasználás a több személy tulajdonában lévő épület valamennyi épületrészében mérhető, a felhasználó az egyes épületrészek tulajdonosa is lehet. A felhasználó lehet lakossági vagy egyéb felhasználó.
a) Lakossági felhasználó: A lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa, a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító által megvásárolt lakóingatlan bérlője, valamint az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény alapján ingyenesen az MR Közösségi Lakásalap Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság tulajdonába kerülő ingatlanokon fennálló lakásbérleti jogviszony bérlője.
b) Egyéb felhasználó: az 5. pontban nem említett épület, építmény tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa;
5. Felhasználói hőközpont: Egy épület vagy építmény hőellátása céljából a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, mérésére szolgáló technológiai berendezés
6. Fűtési hőátalakító hőcserélő: A hőközpontokban az épületek fűtési célú hőellátását biztosító hőhordozó közeg felmelegítésére szolgáló hőátalakító berendezés.
7. Fűtött helyiség: Az a helyiség, amelyben fűtőtest vagy a szomszédos helyiségekből átáramló hőenergia biztosítja a felhasználó és a szolgáltató megállapodása szerinti hőmérsékletet.
8. Fűtött légtérfogat: A szolgáltatási díj alapját képező fűtött légtérfogat megállapításánál az épületek műszaki terveinek adatait kell figyelembe venni az alábbiak szerint: a fűtött légtérfogatot a fűtött helyiség alapterületének és átlagos magasságának szorzataként kell meghatározni. A fűtött helyiség alapterületének megállapításánál a padlószint feletti 1 m magasságában a belső falsíkok között mért területet, továbbá a beépített bútorok által elfoglalt területrészt kell számításba venni. Az éléskamra (kamraszekrény), valamint a lakás (helyiség) légterének közművezetékeket védő burkolat mögötti része a fűtött légtérfogat megállapításánál nem vehető számításba. Ha a távhőellátásban részesülő lakás fürdőszobájában az előírt hőmérsékletet a műszaki tervek alapján kiegészítő fűtéssel (pl. villamos hősugárzó) biztosítják, a lakás fűtött légtérfogatának megállapításánál a kiegészítő fűtéssel ellátott fürdőszoba légtérfogatának 60 %-át kell számításba venni.
9. Használati melegvíz: Távhővel felmelegített közműves ivóvíz.
10. Fűtési költségmegosztó készülék: A fűtésre felhasznált hőmennyiség és annak díja épületrészenkénti (lakásonkénti) díjszétosztására szolgáló mérőeszköz, amely ott alkalmazható, ahol a költségmegosztásban résztvevő épületrészekben a fűtőtestek hőleadása szabályozható.
11. Fűtési költségmegosztó mérőműszer: Az elszámolási hőmennyiségmérő által mért hőmennyiségből a felhasználók által fűtési célra elfogyasztott hőmennyiségnek a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 43. §. (4) bekezdésében meghatározott a felhasználók közötti megosztására szolgáló mérőműszer.
12. Használati melegvíz mennyiségmérő: A használati melegvíz készítéséhez felhasznált hőmennyiség, és a hőközponti használati melegvíz készítéshez vásárolt ivóvíz épületrészenkénti (lakásonkénti) díjszétosztására szolgáló, az épületrész valamennyi melegvíz kifolyó csapját megelőző vezetékszakaszon elhelyezett hitelesített mérőeszköz.
13. Költségmegosztás:
a) Az elszámolási hőmennyiségmérő által mért hőmennyiségből a fűtési és használati melegvíz-készítés célú hőmennyiség felhasználónkénti megosztására alkalmazott mérés és elszámolási módszer.
b) A fűtésre és a használati melegvíz készítéséhez felhasznált hőmennyiség és annak díja épületrészenkénti (lakásonkénti) megosztása, a díjszétosztási arányok megállapítása mérés, költségmegosztó eszközök és elszámolási módszer együttes alkalmazásával.
14. Közös helyiség (fizetendő díj alkalmazása szempontjából): Lakóépületben a közös használatra szolgáló helyiség (pl. szárítóhelyiség, gyermekkocsi- és kerékpár-tároló helyiség, közös pince, illetve padlástérség), valamint a közös használatra szolgáló terület (pl. lépcsőház, zárt folyosó).
15. Közös képviselő: Az a személy, akit a tulajdonosi közösség megválaszt, a közösség ügyeinek intézése érdekében. Feladatait a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény határozza meg.
16. Lekötött hőteljesítmény: Naptári évre a közszolgáltatási szerződésben lekötött legnagyobb hőteljesítmény (kW).
17. Melegvíz hőátalakító hőcserélő: A hőközpontokban az épületek használati melegvíz célú hőellátását biztosító közműves ivóvíz felmelegítésére szolgáló hőátalakító berendezés.
18. Szabálytalan vételezés: Amennyiben a felhasználó, díjfizető a mérés szerinti elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérőket, valamint költségmegosztókat és ezek elemeit rendellenesen használta, megrongálta, kiszerelte, valamint az ezeken található ólom, műanyag, alumíniumzárakat (együttesen: plombákat) megsértette, vagy önhibájából nem teszi lehetővé a használatában álló helyiségben elhelyezett fogyasztásmérők vagy költségmegosztók leolvasását és egyéb módon sem működik közre a valós fogyasztási adatok meghatározásában.
19. Vízfelmelegítési hődíj: Az ivóvíz felmelegítéséhez szükséges fajlagos hőmennyiség és a mindenkori hatósági hődíj szorzata.
20. Szolgáltatói hőközpont: Több épület vagy építmény távhővezeték-hálózat útján történő hőellátása céljából, az ellátandó épületeken vagy építményeken kívül, vagy azok egyikében elhelyezett, a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, elosztására, mérésére szolgáló technológiai berendezés
(2) E rendelet alkalmazásában a Tszt. végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII.15.) Kormányrendelet 3. mellékletét képező Távhő Közszolgáltatási Szabályzat (továbbiakban: TKSz) és az ár- (díj-) alkalmazási feltételek szempontjából
1. Alapdíj/teljesítménydíj: A távhőszolgáltatás folyamatos igénybevételének lehetőségéért és a távhőszolgáltatás igénybevételéért fizetendő, a fűtött légtérfogat 1 légköbméterére, vagy az egyéb felhasználók esetében 1 MW hőteljesítményre megállapított éves díj.
2. Hődíj: A felhasználó által vételezett (felhasznált) hőmennyiség után fizetendő, 1 GJ-ra megállapított díj.
3. Fenntartási különdíj: Az egyéb felhasználó által az egyedi közszolgáltatási szerződésben saját célra külön fenntartott hőteljesítmény után fizetendő díj.
3. § [Távhőszolgáltatási díjak]
(1) A mérés szerinti távhőszolgáltatásért a felhasználó alapdíjat és hődíjat, (fűtési hődíjat és vízfelmelegítési hődíjat) köteles fizetni, a mindenkor érvényes hatósági hődíjnak megfelelően.
(2) Az alapdíj éves díj, amelyet az egyéb felhasználó a vele kötött szerződésben meghatározott teljesítmény-lekötés, vagy a fűtött légtér után köteles fizetni. A lakossági felhasználó az alapdíjat a fűtött légtér után köteles fizetni. Az alapdíj mértékegysége teljesítmény-lekötés esetében a Ft/MW/év, a fűtött légtérfogat alapján történő szolgáltatás esetében a Ft/lm3/év.
(3) Amennyiben a távhőszolgáltatás
a) csak fűtési célra irányul, fűtési alapdíjat,
b) csak használati melegvíz szolgáltatásra irányul, vízfelmelegítési alapdíjat,
c) fűtési célra és használati melegvíz szolgáltatásra irányul, együttes alapdíjat kell fizetni.
(4) Amennyiben a felhasználó év közben köt vagy módosít közszolgáltatási szerződést, alapdíj/teljesítménydíj fizetési kötelezettsége
a) új csatlakozás esetén a szolgáltatás tényleges igénybevétele műszaki átadást követően történik. A szolgáltatás tényleges igénybevétele a műszaki átadás hónapjának 1. napjától hatályos.
b) meglévő felhasználó a távhőszolgáltatóval történő egyeztetést követően évente egyszer jogosult a lekötött teljesítmény módosítására, mely szerződésmódosításnak minősül. A módosított mértékű teljesítménydíj fizetése az új szerződés rendelkezései szerint fizetendő.
c) meglévő felhasználó a távhőszolgáltatóval történő egyeztetést követően jogosult az épületrész légtérfogatának módosítására Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény egyes rendelkezéseinek Ajka város területén történő végrehajtásáról szóló önkormányzati rendeletében foglaltak figyelembevételével. A légtérfogat módosítása szerződés módosításnak minősül. A módosított mértékű alapdíj fizetése az új szerződés rendelkezései szerint fizetendő.
(5) A közszolgáltatási szerződés felmondása
a) lakossági felhasználó a Tszt.. 38. §. és a TKSZ 27. pontja alapján,
b) egyéb felhasználó az egyedi közszolgáltatási szerződésben szereplő feltételek szerint mondhatja fel a szerződést.
Szerződési rendelkezés hiányában a határozatlan idejű egyedi közszolgáltatási szerződés rendes felmondással minden év december 31. napjára mondható fel, írásban, 6 hónapos felmondási határidővel. A felmondási jogát gyakorló fél a felmondást rögzítő írásbeli nyilatkozatát a tárgyév június 30-ig köteles eljuttatni a másik félnek.
(6) A felhasználók alapdíj és teljesítménydíj fizetési kötelezettsége a szerződés megszűnésének időpontjáig áll fent.
(7) A felhasználó a közszolgáltatási szerződésben lekötött hőteljesítménynek, vagy a felhasználási hely légtérfogatának megfelelő éves alapdíját/teljesítménydíját akkor is köteles megfizetni, ha távhőt nem vételezett. Meg kell fizetni az alapdíjat/teljesítménydíjat akkor is, ha a távhőszolgáltató a Tszt. 51. §. (3) bekezdésének a) és b) pontjaiban szabályozott jogaival élve a távhőszolgáltatást felfüggesztette, továbbá a szerződés megszűnéséig abban az esetben is, ha a távhőszolgáltató a közszolgáltatási szerződést a Tszt. 38. §. (7) bekezdése alapján felmondta.
(8) A hődíj lehet fűtési célú, vízfelmelegítési célú, valamint összevont hődíj, melynek mértékegysége Ft/GJ.
(9) Amennyiben a hiteles hőmennyiségmérő GJ-tól eltérő mértékegységben mér, úgy a fizetendő hődíj számításához szükséges hőmennyiség átváltásra kerül.
(10) Ha a felhasználó év közben köt közszolgáltatási szerződést, akkor a szerződéskötés időpontjától, ha közszolgáltatási szerződést mond fel, az abban meghatározott felmondási időnek megfelelő időpontig kell az elfogyasztott hőmennyiség után a hődíjat megfizetnie.
(11) A távhőszolgáltatási alapdíj alkalmazása szempontjából a fűtési és használati melegvíz célú hőszolgáltatással ellátott épületrészekben, helyiségekben az egyes helyiségek között ellátottsági különbség nem vehető figyelembe.
(12) Ha a felhasználó tulajdonában vagy kezelésében lévő felhasználói berendezések hibája vagy alkalmatlansága miatt a szolgáltatás nem vagy nem a szerződés szerint teljesíthető, a felhasználó (díjfizető) az adott szolgáltatásra vonatkozó alapdíjat és hődíjat köteles a távhőszolgáltató részére megfizetni.
(13) A szolgáltató jogosult a fentiektől eltérő, egyéb díjtételek alkalmazására az Üzletszabályzatában részletezett esetekben.
4. § [Mérés, elszámolás, díjfizetés]
(1) A lakossági felhasználó, illetőleg a felhasználói közösség tagja (díjfizető) vagy megbízottja, valamint az egyéb fogyasztó az alapdíj/teljesítménydíj 1/12 részét a tárgyhóban a számla benyújtását követően fizeti meg a távhőszolgáltatónak.
(2) Az igénybevett távhő elszámolása Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény egyes rendelkezéseinek Ajka város területén történő végrehajtásáról szóló önkormányzati rendeletében foglaltak szerint történik.
(3) A közszolgáltatási szerződésben a TKSZ előírásain túl az szükséges megállapodni az igénybe vett szolgáltatásról és a mérő által mért szolgáltatásról (fűtés, használati melegvíz, vízmelegítési szolgáltatás, melegvíz szolgáltatás), melegvíz-szolgáltatás igénybevétele esetén a felmelegítésre kerülő közműves ivóvíz-, csatorna- és vízterhelés díjának elszámolásáról.
(4) A használati melegvíz célú hőellátást is biztosító hőközpont esetén - egyéb megállapodás hiányában - a felhasználói közösség fűtési célú hőfelhasználása, a hőközpontban mért összes hőmennyiség, valamint a felhasználói közösség által elfogyasztott, épületrészenként (lakásonként) mért összes melegvíz mennyiség és a vízfelmelegítés rendszerre jellemző átlagos fajlagos hőfelhasználása szorzatának a különbsége.
(5) Ha a lakossági felhasználó, illetve a felhasználói közösség megbízottja a távhőszolgáltatási díj szétosztását nem kéri, az alapdíjat a tárgyhóban, a hőközpontban mért fogyasztás hődíját a tárgyhót követően a benyújtott számla alapján fizeti.
(6) Ha a felhasználó, illetve a felhasználói közösség megbízottja a távhőszolgáltatási díj szétosztását kéri, a felhasználói közösség tagjai (díjfizetők) az alapdíjat az épületrész légtérfogata (légm3) után, lekötött teljesítmény esetén az épületben lévő épületrészre légtérfogat arányosan jutó hőteljesítmény (MW) után adott hónapra vonatkozóan, míg a hődíjat (Ft/GJ) a hőközpontban ténylegesen mért hőmennyisége után tárgyhónapot követően– egyéb megállapodás hiányában – az épületben lévő épületrészek légtérfogata (légm3) arányában havonta a számla benyújtását követően fizetik.
(7) Megállapodás alapján a felhasználók, lakások egyéb helyiségek tulajdonosi közössége, a fűtési hőmennyiségeket 12 havi részletekben is megfizethetik a szolgáltató részére. Ezekben az esetekben a havi elszámolás helyett a megállapodásban megkötött időszakot követően történik a tervezett hőmennyiségek és a valós fogyasztás közötti különbség elszámolása.
(8) Közös helyiségek esetében a fűtési hődíj felosztásánál a légtérfogat 60%-át, garázs esetében a légtérfogat 50%-át kell figyelembe venni.
(9) A felhasználói közösség megbízottja kezdeményezheti a távhőszolgáltatónál a díjak g) pont szerinti szétosztási arányának megváltoztatását. A távhőszolgáltató a módosított (új) arányok szerinti szétosztást a bejelentést követő elszámolási időszaktól kezdődően teljesíti.
(10) Amennyiben a felhasználó fűtési költségmegosztóval vagy épületrészenkénti hőmennyiségmérővel rendelkezik és a felhasználói közösség a szétosztási arányokról nem nyilatkozik, úgy szolgáltató jogosult az előző év hőfelhasználásának arányában új felosztási arányt alkalmazni.
(11) Fűtési költségmegosztásra egyéb vállalkozással szerződött felhasználó előlegként hődíjat fizet:
a) havi elszámolás esetén havonta a tényleges hőfelhasználás alapján a tárgyhónapot követő hónapban,
b) 12 havi elszámolás esetén tárgyhónapra vonatkozóan havonta az előző elszámolási időszak fogyasztása szerint tervezett hőfelhasználás alapján.
(12) A fűtési, illetve az elszámolási időszak után
a) a költségmegosztó eszközt üzemeltető vállalkozás – felhasználói közösség képviselője által jóváhagyott – adatszolgáltatása alapján szolgáltató az adatok kézhezvételétől számított következő havi számlában elkészíti az elszámolást,
b) a fűtési költségmegosztóval nem rendelkező épület esetén következő havi számlában szolgáltató elkészíti az elszámolást.
(13) Ha a távhőszolgáltató az elszámolás során a díjakat a felhasználói közösség megbízottja által közölteknek megfelelően osztotta szét, a szétosztással kapcsolatos valamennyi vita rendezése kizárólag a felhasználói közösség megbízottja és a felhasználói közösség tagjainak egymás közötti feladata.
(14) A távhőszolgáltató a fűtési hődíjat az egyes épületrészek fűtött légtere alapján jogosult felosztani, amennyiben a felhasználói közösség az elszámoláshoz szükséges adatokat tárgyév szeptember 30-ig nem juttatja el szolgáltató részére.
(15) Az egyéb felhasználó a számlán feltűntetett határidőig az alapdíjat/teljesítménydíjat tárgyhónapra vonatkozóan, míg a hődíjat a tényleges hőfelhasználás után fizeti.
(16) Használati melegvíz vízfelmelegítési hődíjának elszámolása:
a) A városra vonatkozó vízfelmelegítés rendszerre jellemző átlagos fajlagos hőfelhasználást a fűtési időszakon kívüli hónapokban (június, július, augusztus) vásárolt hőenergia az éves átlagos hálózati veszteséggel csökkentett hőmennyiségének és az ebben az időszakban számlázott összes melegvíz mennyiség hányadosaként (GJ/m3) kell meghatározni.
b) Amennyiben az egyes felhasználók használati melegvíz előállításra fordított hőmennyisége méréssel igazolható, úgy szolgáltató jogosult a ténylegesen mért adatok alapján a vízfelmelegítésre jellemző fajlagos értéket felhasználónkként változtatni.
c) A használati melegvíz szolgáltatási célú hőszolgáltatásnál a lakossági és egyéb felhasználó tulajdonában lévő, az általa használt épületrész valamennyi melegvíz csapját megelőző vezetékszakaszon szakszerűen felszerelt, plombával ellátott, hitelesített melegvíz mennyiségmérőkön mért felmelegített víz mennyiségét évente legalább 1-2 alkalommal kell elszámolni. A két leolvasás közötti időszakban a felhasználók, díjfizetők havi díjrészletet fizetnek, amelynek alapja az előző elszámoláskor mért ténylegesen felhasznált melegvíz mennyiség időarányos része.
(17) Vízfelmelegítési célú szolgáltatási felhasználásnál
a) amennyiben a HMV előállítására fordított hőmennyiség a hőközpontban mérhető, úgy a felhasználók mérőórái a HMV hőmennyiségmérő költségmegosztóinak minősülnek,
b) amennyiben a HMV előállítására fordított hőmennyiség a hőközpontban nem mérhető, úgy a városi vízfelmelegítés rendszerre jellemző átlagos fajlagos hőfelhasználás és a felhasználási hely HMV mérőjén mért fogyasztás szorzata alapján történik az elszámolás.
(18) Melegvíz célú szolgáltatás esetén
a) amennyiben a HMV előállítására fordított hőmennyiség a hőközpontban mérhető, úgy a felhasználók mérőórái a HMV hőmennyiség- és a vásárolt ivóvíz mennyiségmérőjének költségmegosztói,
b) amennyiben a HMV előállítására fordított hőmennyiség a hőközpontban nem mérhető, akkor a felhasználási helyen felszerelt HMV mérők a vásárolt összes ivóvíz mennyiség költségmegosztói. Így az egy mérőórára jutó vízmennyiség és a városi vízfelmelegítés rendszerre jellemző átlagos fajlagos hőfelhasználás szorzata alapján történik az elszámolás.
(19) A vízfelmelegítési szolgáltatás hődíját Szolgáltató a leolvasást követő hónap számlájában számolja el. Két elszámolási időpont között Felhasználó az előző elszámolási időszak alapján előleget fizet, mely előleget adott hónapra vonatkozóan számlázza szolgáltató.
(20) A melegvíz mennyiségmérő hitelesítésének elmulasztása, illetve a mennyiségmérő(k) meghibásodása esetén (ha a díjfizető a mérőcserét 30 napon belül nem kéri) a szolgáltató jogosult a díjfizető felé a szabálytalan vételezés szerinti elszámolást és az 1. mellékletben szereplő normatív vízmennyiséget számlázni.
(21) A használati melegvíz készítéshez vásárolt ivóvíz víz- és csatornadíjának, valamint vízterhelési díjának elszámolása és díjfizetés:
a) A vásárolt és továbbszámlázott ivóvíz víz-, csatorna és vízterhelés díjának díjszétosztása az épületrészenkénti, (lakásonkénti) használati melegvíz mennyiségmérők – egyéb megállapodás hiányában – fogyasztásának arányában kerül felosztásra. A felhasználási helyen felszerelt HMV mérők a vásárolt összes ivóvíz mennyiség költségmegosztói.
b) A víz-, csatorna és vízterhelés díjának a felhasznált mennyiséggel arányos részét a távhőszolgáltató a vízfelmelegítés hődíjától elkülönítetten a mindenkor érvényes víz-, csatornadíj és vízterhelési díj alapján összevontan számlázza tovább. A díjfizetők az ivóvíz víz- és csatornadíjat, valamint a vízterhelési díjat havonta a számla benyújtását követően fizetik.
(22) A használati melegvíz felhasználás a felhasználási helyen (lakás, egyéb helyiség) bármely okból való nem mérhetősége esetén, illetve a felhasználó, a díjfizető a leolvasáskor mérési adatot nem szolgáltat, a felhasználási hely alapterületéhez igazodó normatív víz m3-nek megfelelő használati melegvíz hődíj, valamint – ha melegvíz-szolgáltatásra kerül sor – hálózati víz-, csatorna és vízterhelési díj kerül összevontan kiszámlázásra, az elszámolási időszakot követő hónaptól. Az alkalmazandó vízmennyiségeket az 1. melléklet tartalmazza.
(23) Az épület, építmény, épületrész tulajdonosa és a bérlő vagy a használó együttes kérelmére a távhőszolgáltató a díjat közvetlenül a bérlő vagy a használó részére számlázza. A távhőszolgáltatási díjnak a bérlő vagy a használó által történő megfizetéséért a tulajdonos helytállási kötelezettséggel tartozik.
(24) A hőközponti hőmennyiségmérő hitelesítése, javítása, és a hőfogadói költségosztó mérőműszerek javítása a távhőszolgáltató, az épületrészenkénti hőmennyiségmérők javítása, hitelesítése az épületrész tulajdonosának feladata és költsége.
(25) Hőmennyiségmérő, illetve költségosztó mérőműszer meghibásodása, illetve hitelesítés időtartama alatt a szolgáltatott hő mennyiségét az előző év azonos időszakában mért hőmennyiség - azonos szolgáltatási, vételezési körülményekre történő - korrekciójával kell meghatározni.
(26) Szolgáltatói hőközpont esetében, ha a hőközponti elszámoló mérő hibásodott meg az elszámolható hőmennyiséget a felhasználók fűtési hőmennyiségének összege és az 5. §. (2) a) pont szerint meghatározott használati melegvíz célú hőfelhasználás összege adja.
5. § [Fenntartási különdíj]
A távhőszolgáltató az egyéb fogyasztó részére az egyedi közszolgáltatási szerződés alapján fenntartott, de igénybe nem vett hőteljesítmény-képességért az alapdíj felét fenntartási különdíjként számítja fel.
6. § [Csatlakozási díj]
(1) Új, vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától az igényének kielégítését szolgáló hőteljesítmény rendelkezésre állásához szükséges szolgáltatói tulajdonú berendezések létesítése, bővítése, átalakítása céljából a távhőszolgáltató csatlakozási díjat kérhet. A csatlakozási díj nem foglalja magában a Tszt. 33. §. (2) bekezdése szerinti, a távhőtermelőnek fizetett fejlesztési költséget.
(2) A csatlakozási díjon felül a távhőszolgáltató kérheti az (1) bekezdés szerinti távhő igénylőtől annak a fejlesztési költségeknek a távhőteljesítmény-igénnyel arányos részét is, amelyet a Tszt. 33. §. (2) bekezdése szerinti megállapodás alapján a távhőtermelőnek fizetett.
(3) A távhőszolgáltató üzletpolitikai okból eltekinthet a csatlakozási díj megfizetésétől, illetőleg annak összegét mérsékelheti.
(4) A bejelentett új vagy növekvő távhőteljesítmény-igény kielégítésére, a fizetendő csatlakozási díj és a (2) bekezdés szerinti fejlesztési költség megfizetésére az igénybejelentőnek és a távhőszolgáltatónak egymással külön szerződést kell kötnie.
(5) Új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználó esetén a távhőszolgáltató csatlakozási díjat kérhet.
(6) A csatlakozás legmagasabb hatósági díját a következő képlet alapján kell kiszámítani: F = T+V+H ahol: F a fizetendő csatlakozási díj Ft+ÁFA; T az új vagy növekvő távhőigény kielégítéséhez szükséges távhőtermelő berendezés létesítésének beruházási költsége, a számviteli törvény szerint aktiválható eszközérték; V az új vagy növekvő távhőigény kielégítéséhez szükséges távhővezeték-hálózat létesítésének, vagy a meglévő távvezeték-hálózat kapacitásnövelésének beruházási költsége, a számviteli törvény szerint aktiválható eszközérték; H az új vagy növekvő távhőigény kielégítéséhez szükséges hőközpont létesítésének, vagy a meglévő hőközpont teljesítménynövelésének beruházási költsége, a számviteli törvény szerint aktiválható eszközérték költsége, a számviteli törvény szerint aktiválható eszközérték.
7. § [Díjvisszafizetés, pótdíj és kötbér]
(1) Ha a felhasználó (díjfizető) a Tszt. 49. §. (2) bekezdésének a), c), d), f), és g) pontjaiban szabályozott szerződésszegést, vagy egyéb módon szabálytalan vételezést valósít meg, vagy bejelentési kötelezettségét elmulasztja, a távhőszolgáltató részére pótdíjat köteles fizetni. A pótdíj mértéke a szerződésszegés időtartama alatt igénybevett szolgáltatás díjának 100 %-a.
(2) A díjfizető részéről szabálytalan vételezésnek minősül a lejárt hitelesítésű melegvízmérőn, vagy meghibásodott mérőn történő vételezés. Meghibásodott mérőn történő vételezés esetén a pótdíj alapja a meghibásodás előtt hitelesen mért legmagasabb havi vízmennyiség, amennyiben az szolgáltató részére rendelkezésre áll. Amennyiben ilyen adat nem áll rendelkezésre, úgy az 1. mellékletben szereplő normatív vízm3 a pótdíjfizetés alapja.
(3) Ha a felhasználó a szerződésben lekötött hőteljesítményt vagy az igénybevehető maximális primer térfogatáramot 1-1 napon folyamatosan 30 percnél hosszabb időtartamon keresztül túllépi, annyiszor kell a vételezett hőteljesítmény-többlet után pótdíjat fizetnie, ahány napon a lekötött hőteljesítményt (primer térfogatáramot) túllépte. A pótdíj mértéke minden megkezdett MW után az éves alapdíj 1/6 része.
(4) Ha a távhőszolgáltató szolgáltatási kötelezettségének, neki felróható okból folyamatosan három napot meghaladóan, vagy a Tszt. 40. §. (2) bekezdése szerinti előzetes értesítési kötelezettségének mellőzésével nem tesz eleget, vagy a távhőszolgáltatást a Tszt. 40.-41. §-okban foglaltakon túlmenően szünetelteti vagy korlátozza, az erre irányuló panasz bejelentéstől kezdve a szolgáltató a közszolgáltatási szerződésben foglaltak szerint az éves alapdíj szüneteltetés időtartamával arányos részét téríti vissza a felhasználó vagy díjfizető részére.
(5) Ha a távhőszolgáltató a Tszt. 49. §. (1) bekezdésének a), b), c), d), vagy f) pontjában meghatározott szerződésszegést követi el, köteles a felhasználó vagy a díjfizető részére a szerződésszegés időtartamára kötbért fizetni. A kötbér mértéke az éves alapdíj egy napra eső részének 100 %-a.
8. § [Vegyes és záró rendelkezések]
(1) A tulajdonosi közösség haladéktalanul köteles tájékoztatni a távhőszolgáltatót arról, ha a megválasztott/meghatalmazott képviselő személyében változás történik. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell az új képviselő elérhetőségét, és a megválasztásáról szóló közgyűlési határozatot, vagy jegyzőkönyvet. Ha felhasználói közösségnek nincs közös képviselője, úgy a tulajdonosok által meghatalmazott személy jogosult eljárni. Ennek hiányában távhőszolgáltató az üzletszabályzata és jelen helyi rendelet alapján jár el.
(2) A távhőszolgáltató a szolgáltatást felfüggesztheti, ha a felhasználó vagy a díjfizető a Tszt. 49. § (2) bekezdés c) - d) pontjaiban meghatározott szerződésszegést követi el vagy a távhőszolgáltatás díját az e rendeletében meghatározott határidőn túl nem, vagy késedelmesen fizeti meg. Távhőszolgáltató jogosult a hátralék-kezelésére jogi eljárást kezdeményezni az épület, épületrész tulajdonosaival szemben.
(3) A díjfizető személyében bekövetkezett változást a régi és az új díjfizető – a felhasználó képviselőjének egyidejű értesítése mellett – írásban vagy az adatváltozás-kezelési szolgáltatás útján a távhőszolgáltatónak a díjfizető személyében bekövetkezett változástól számított 15 napon belül bejelenti.
(4) Amennyiben a változás bejelentése nem a (3) bekezdésben rögzített határidőn belül történik, úgy a számlázás módosítása legkorábban a bejelentés beérkezését követő következő hónap 1-jével történik..
(5) A szolgáltató az új díjfizetővel díjfizetői megállapodást köt, amelyben a szolgáltatás kezdő időpontja a változás bejelentésének a napját követő hónap első napja.
(6) A díjfizető személyében bekövetkező változás a közszolgáltatási szerződés érvényességét nem érinti.
(7) A távhőszolgáltatási díjat a változás időpontjáig a régi díjfizető, a változás időpontjától az új díjfizető fizeti. A bejelentési határidő elmulasztása esetén a számlázás módosítására csak a bejelentést követő hónap első napjától kerül sor.
(8) Az elszámolásnál jelentkező különbözetet szolgáltató az elszámolási időszak utolsó napján a szolgáltatóval közszolgáltatási jogviszonyban álló díjfizetővel számolja el.(9) A távhőszolgáltató jogosult e rendeletben meghatározott áralkalmazási feltételeket a rendelet hatályba lépésekor fennálló közszolgáltatási szerződések végrehajtása során is alkalmazni.
9. § [Záró rendelkezések]
Hatályát veszti az Ajka város területén alkalmazható távhőszolgáltatási díjak díjalkalmazási feltételeiről szóló 4/2012. (II. 29.) önkormányzati rendelet.
10. § [Záró rendelkezések]
Ez a rendelet 2025. augusztus 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 25/2025. (VII. 22.) önkormányzati rendelethez
|
28 m2-ig |
4 vízm3 |
53,1 - 62 m2 |
11 vízm3 |
|
28,1 - 35 m2 |
6 vízm3 |
62,1 - 70 m2 |
13 vízm3 |
|
35,1 - 44 m2 |
7 vízm3 |
70,1 - 85 m2 |
15 vízm3 |
|
44,1 - 53 m2 |
9 vízm3 |
85,1 m2 felett |
18 vízm3 |