1. § -hoz:

Az önkormányzat vagyona - amely részben az Ötv. részben pedig a vagyonátadó bizottság döntésével, vagy más módon került az önkormányzat tulajdonába - a tervezet 1. §-ában meghatározott körből állhat. A rendelet hatálya akkor terjed ki a lakás és nem lakás célú helyiségekre, ha az azokkal való gazdálkodást a külön helyi rendelet eltérően nem szabályozza. Minden olyan vagyon, melyet nem az önkormányzat gazdasági társasága szerez az önkormányzat vagyona.

II. Fejezet

2-5. §-hoz:

A fejezet az önkormányzat vagyonát nevesíti forgalomképtelen törzsvagyonra, korlátozottan forgalomképes törzsvagyonra és üzleti vagyonra. Forgalomképtelen vagyont törvény vagy Képviselő-testület nevesíthet. A tervezet lehetőséget teremt arra - mivel az önkormányzati vagyon köre az egyes vagyontárgyakhoz fűződő önkormányzati érdek miatt változhat -, hogy a Képviselő-testület további vagyontárgyakra nézve mondja ki a forgalomképtelenséget, illetve azokat a rendeltetés megváltoztatása miatt jogszabályokban biztosított lehetőségek között átminősítheti.

III. Fejezet

6. §-hoz:

A tulajdonos jogosítványaival a Képviselő-testület, önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatárig átruházott hatáskörében megnevezett bizottsága rendelkezik. A Képviselő-testület a vagyon hasznosítására önálló intézményt vagy gazdasági társaságot alapíthat, illetve szerződés keretein belül bízhatja azt másra. Az önkormányzat vagyonkezelője a rábízott vagyon hasznainak szedésére jogosult, és viselni köteles annak terheit.

A vagyonnal kapcsolatban indokolt a polgármester jogkörét szabályozni. Eszerint törvény felhatalmazása szerinti esetekben jogosult a vagyon e rendeletben meghatározottak szerinti elfogadására vagy elutasítására. A bekezdés egyéb jogügyletekre vonatkozóan is tesz javaslatot, melyek során az önkormányzat tulajdonosként rendelkezni jogosult.. A bekezdés szabályozza, hogy a közművezetékek fektetéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulás milyen feltételekkel adható meg.

A gazdasági társaságokról szóló törvény módosítása, valamint az önkormányzat által alapított gazdasági társaságok piaci szemléletű működése megköveteli, hogy a tulajdoni arányoknak megfelelő képviseleti és felügyeleti joggyakorlás és irányítás megfelelően szabályozott legyen, egyúttal vegye le a képviselő-testületről a Gt-k mindennapos működésével összefüggő feladatokat.

A bekezdés szabályozza, hogy vagyon szerzése, hasznosítása vagy elidegenítése esetén a vagyon jellegénél és értékhatáránál fogva mely szerv jogosult dönteni. A részletfizetés hat hónap időtartamra történő engedélyezését az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabály változás indokolja. A tulajdonjog fenntartással történő elidegenítés ténye legfeljebb 6 hónapra jegyeztethető be az ingatlan-nyilvántartása, ennek leteltével vagy a tulajdonjog átvezetését kell kérni, vagy a bejegyzési kérelem elutasításra kerül. Az önkormányzat egy adott ingatlan ellenértékének megfizetése nélkül a vevő javára nem jegyeztethet be tulajdonjogot. Nem indokolt olyan vagyoni elem elfogadása, melynek terhei annak értékét meghaladják.

Fő szabályként a a Képviselő-testület az önkormányzati vagyon felett rendelkezni jogosult. Az egyes vagyontárgyak szerzéséről, elidegenítéséről, megterheléséről, gazdasági társaságba viteléről dönt, ha e hatáskörét nem ruházza át. Megválasztja a többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok tisztségviselőit, könyvvizsgálóit, kisebbségi tulajdonosként ezen személyekre javaslatot tesz.

Ebbe a körbe tartozó vagyontárgy tulajdonjogát ingyenesen átruházni nem lehet. Kivételt képez, ha olyan szerv részére történik az átadás, amelyik közfeladatot ellátó állami szerv, vagy volt egyházi ingatlan visszaigénylése történik. Rendelkezik a vagyontárgy átminősítéséről, az átminősítés feltételeiről.

A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti tulajdonjog gyakorlását szabályozza. A vagyon hasznosítása fokozott körültekintést igényel. Szabályozza, hogy az önkormányzat intézménye feladatainak sérelme nélkül a rábízott vagyont piaci alapon működtetheti. A bérbeadás időpontját éppen a vagyon működése érdekében indokolt szabályozni. Az ebbe a körbe sorolt vagyoni elem átminősítésére akkor kerülhet sor, ha az a korábbi funkcióját már nem látja el, közcélú feladat ellátására nem alkalmas, illetve gazdaságosan nem újítható fel.

A üzleti vagyon feletti tulajdonjog gyakorlását szabályozza. Az értékesítés egyéb feltételeit a 8. §. szabályozza, ez a bekezdés az üzletrészek, értékpapírok illetve részvényvagyon hasznosítására tesz javaslatot.

V. Fejezet

A vagyonnal való gazdálkodás során mindenki, aki a vagyon működtetésével kapcsolatos feladatokat lát el úgy köteles eljárni, hogy a vagyon a közösség javára működjön és gyarapodjon. A működtetés tárgyában kötött szerződéseket évente célszerű felülvizsgálni annak érdekében, hogy az esetleges hiányosságai kiküszöbölhetők legyenek, vagy az önkormányzat kedvezőbb pozíciót tudjon elérni.

Az e tárgyban megkötött szerződések kötelező melléklete kell legyen a vagyonnal történő pénzügyi elszámolás. A vagyont használó intézmények jogosultak a a kisebb értékű, számukra feleslegessé vált ingó vagyontárgyakat értékesíteni, vagy az önkormányzat másik intézménye részére átengedni. Megengedi a fejezet, hogy az intézmény alapfeladatainak sérelme nélkül haszonszerzésre irányuló tevékenységet folytasson, és ennek bevételét alapfeladatai ellátására fordítsa. Ezért a gazdálkodásért az intézmény vezetője a felelős.

A vagyonnal való rendelkezés pontosítására azért van szükség, hogy az adásvételi vagy bérleti szerződésekben vállalt kötelezettségek valóban teljesüljenek. Nincs szükség olyan partnerre, aki a vállalt formában nem működik együtt az önkormányzattal, illetve kibújik vállalt kötelezettségei alól.

Az önkormányzat vagyonát hasznosítani meghatározott kivételekkel csak pályázat útján lehet hasznosítani. A pályáztatás lényege, hogy mindenki számára egyenlő feltételeket biztosítson, senki ne kerülhessen a másiknál kedvezőbb helyzetbe. A közösség vagyonával való gazdálkodás során a pályázati rendszer biztosítja, hogy mindenki értesüljön a lehetőségekről és azokkal élni tudjon. Indokolt, hogy az árbevétel mellett az önkormányzat által kitűzött célok megvalósítása is fő szempontként érvényesüljön, ami szerződéskötéskor mellékkötelezettségként jelentkezik. Ennek védelmét jelenti, hogy a vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés aláírása a mellékbiztosítékra vonatkozó aláírást is megköveteli.

Az 4. bek-ben felsorolt esetekben a pályázat kiírása mellőzhető.

15/A-F. §-hoz:

A pályázati rendszert foglalja magában. Meghatározza a pályázati ajánlat tartalmi kellékeit, leírja az érvényesség, az érvénytelenség és az eredménytelenség fogalmát. Előírja az ajánlatok tartalmi kellékeit. Lehetőséget nyújt a kiírónak, hogy egyes kérdések tisztázása érdekében a pályázótól felvilágosítást kérjen, de nem ad módot a pályázat módosítására.

Rögzíti, hogy meddig áll fenn a kiíró ajánlati kötöttsége, amit az indokol, hogy a feltételek fennállása esetén időhúzásra egyik fél részéről se kerüljön sor. Előfordulhat, hogy objektív okok miatt a nyertes nem köt szerződést, ez esetben a további teendőket szabályozza.

A követelések eljárási szabályai a Számviteli és a Költségvetésről szóló törvények előírásainak figyelembevételével kerültek megfogalmazásra. Az önkormányzatot megillető követelések behatjtása a rendelet megalkotásáig nem volt szabályozva. A fejezet ezen része rendelkezik arról, hogy milyen eljárások alapján mondhat le az önkormányzat az őt megillető követelésekről. A szabályozást az Állami Számvevőszék is szorgalmazta.

A vagyongazdálkodással kapcsolatos egyéb szempontok alapján a Képviselő-testület meghatározza az értékesíthető ingatlanokat, és ezek jegyzékét a löltégvetési rendelet mellékletéhez csatolja. Meghatározza a minimális értékesítési árat. A rendelet mellékletét képező irányelveket a vagyon hasznosítása során figyelembe kell venni.

A tulajdonjog védelme érdekében szabályozza, hogy mely esetekben kerülhet sor tulajdonjog átruházására, illetve meghatározza mikor, milyen feltételek fennállása esetén kötelező értékbecslést készíteni.

Követelmény, hogy a vagyon bármilyen formában történő hasznosítása során annak értéke megőrződjön.

Az önkormányzat gazdasági társasága a tulajdonában lévő vagyontárgyat, ha annak értéke a 20 MFt-ot meghaladja csak a Képviselő-testület előzetes hozzájárulásával értékesítheti vagy terhelheti meg. Mivel az önkormányzat több gazdasági társaságban érdekelt, amelyekben eltérőek a tulajdoni hányadok illetve a tulajdonost megillető jogok. Konkrétan csak a 100 %-os önkormányzati tulajdonú Kft.(k) esetén szabályozható, hogy annak vagyona miként terhelhető meg.

Az önkormányzati vagyon védelme érdekében a polgármester vagy a jegyző haladéktalanul köteles a megfelelő intézkedést megtenni.

A vagyoni veszteség elkerülése érdekében az önkormányzat valamennyi intézménye köteles a rábízott vagyonra biztosítást kötni.

A vagyon nyilvántartása érdekében ingatlanvagyon-kataszter felfektetése kötelező, melynek számvitellel való összhangját folyamatosan biztosítani kell. A vagyonleltár ismeretében tud a gazdálkodásért felelős Képviselő-testület valóban felelős és megalapozott döntéseket hozni. A részletes szabályozás az Állami Számvevőszék ajánlására történt.