Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2006. (III. 22.) önkormányzati rendeletének indokolása
A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény egyes rendelkezéseinek ajka város területén történő végrehajtásáról
Hatályos: 2006. 04. 01Ajka Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2006. (III. 22.) önkormányzati rendeletének indokolása
2006.04.01.
A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény egyes rendelkezéseinek ajka város területén történő végrehajtásáról
Végső előterjesztői indokolás
A távhőszolgáltatás területén nincs egységes előírásokat tartalmazó európai uniós irányelv, így ebből származó jogharmonizációs követelmény sincs; de az 1998. óta hatályos Tszt. előírásai összhangban vannak több uniós tagállam jogi szabályozásával.
Azonban a törvény hatálybalépése óta előtérbe került számos olyan kérdés és szempont, melyeknek részletes és pontos szabályozása indokolttá és szükségessé tette az új Tszt. megalkotását.
Ezek közül a leglényegesebbek az alábbiak:
a) A fogyasztói érdekvédelem
A távhőszolgáltatás helyi jellegű közüzemi szolgáltatás. A szolgáltatást ellátó gazdálkodó szervezet a lakossági szolgáltatás területén természetes monopolhelyzetben van, mert a vele jogviszonyban levő felhasználónak általában nincs, vagy csak jelentős anyagi ráfordítással van választási lehetősége más hőszolgáltatás igénybevételére. A természetes monopolhelyzet ellensúlyozására a törvényi szabályozás, a fogyasztóvédelmi rendszer fejlesztése a megfelelő eszköz.
A települési önkormányzatok fogyasztóvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeit a hatályos Tszt. szabályozza. A fogyasztóvédelmi szervekkel és a felhasználói érdekképviseletekkel való kapcsolattartás módját, az érdekeltek körét, a távhőszolgáltatók ezzel kapcsolatos kötelezettségét a települési önkormányzatok rendeletben szabályozták.
Az 1998. óta hatályos Tszt. ellentmondása, hogy a fogyasztói panaszok kivizsgálása az önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozik, miközben a távhőszolgáltató gazdasági társaságok jelentős része az önkormányzat tulajdonában van. Ezen a helyzeten alapvető változást jelent, hogy a felhasználói panaszok kivizsgálása az új törvényi rendelkezés szerint a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség feladatai közé kerül.
Növekszik az önkormányzatok és a szolgáltatók által a fogyasztóvédelmi szerveknek, a véleményalkotáshoz szükséges átadandó adatok köre, pontosabb megfogalmazást kap az átadás rendje.
Mindezekkel együttesen várható a felhasználói panaszok hatékonyabb és eredményesebb intézése.
A távhőszolgáltatással kapcsolatos felhasználói panaszok általában a hatósági árak mértékére és szerkezetére vonatkoznak. E kérdésekben a törvény az önkormányzatok hatósági jogkörét nem korlátozza, előrelépést a törvényben megfogalmazott civil kontroll hatékonyabb működése jelenthet.
A fogyasztóvédelem része a felhasználónak az a joga, hogy a közüzemi szerződést felmondhassa. A törvény rögzíti, hogy milyen feltételekkel mondható fel a szerződés. A társasházakról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban a felmondáshoz - amennyiben épületről van szó - a tulajdonosi közösség négyötöd részének egyetértése szükséges. A felmondás azonban nem történhet más felhasználó kárára, nem korlátozhatja más felhasználó jogait, nem okozhat kárt más tulajdonában, nem okozhat zavart a fennmaradó szolgáltatói vagy felhasználói rendszer működésében. Épületrész kiválása esetében - mivel az csak az épület fűtési rendszerének megbontásával, átalakításával lehetséges - valamennyi tulajdonostárs beleegyezése szükséges.
b) Mérés, elszámolás, díjfizetés - A felhasználó és a díjfizető meghatározása, fogalmi különválasztása
Megszűnt az átalány szerinti távhőszolgáltatás, mérés szerint történik a távhő díjának elszámolása. Ennek körülményei azonban esetenként - különösen az elszámolás, díjmegosztás és díjfizetés egyes kérdései - nem kellően szabályozottak. Szükséges és törvényben is előírt állapot az, ha a hőfogyasztást mérik és a díjfizetés alapja a tényleges fogyasztás. 2003. júliustól kötelező a távhőfogyasztás hőközpontonkénti (hőfogadó állomásonkénti) vagy épületrészenkénti mérése és annak a mérés szerinti elszámolása. A távhőszolgáltatás mérés szerinti elszámolásának feltétele a hiteles mérőeszköz alkalmazása. Figyelemmel az általánosnak tekinthető ún. függőleges hőelosztó rendszerekre, hiteles mérőeszköz alkalmazására többnyire csak a hőközpontokban van ésszerű lehetőség. Az egyes épületrészekben alkalmazott kiegészítő berendezések (vízmennyiség mérők, párologtatós költségmegosztók) csak a hőközpontokban hitelesen mért hőfelhasználás egy épületrészre (lakásra) jutó arányára vonatkozóan adnak - megközelítő pontosságú - tájékoztatást. Ahhoz, hogy valaki önállóan mért felhasználó lehessen a következő feltételeknek kell megfelelnie:
- a hőfogyasztás hitelesen mérhető legyen;
- önállóan (a szolgáltató önálló partnereként) dönthessen a szolgáltatás igénybevételének feltételeiről, körülményeiről, megkezdéséről, illetve befejezéséről.
E feltételeknek hőközponti mérés esetén csak az ingatlanban lévő, műszakilag összekapcsolt hővételezési helyek tulajdonosainak összessége, azaz az épület egésze felel meg. Ez tükröződik a tulajdoni viszonyokban is, mivel a jogszabályok alapján a mérő utáni elzáró szerelvénytől (csatlakozási ponttól) kezdődően a felhasználói vezetékhálózat (ún. szekunder vezeték) a felhasználói közösség (társasház, lakásszövetkezet) tulajdona, az azzal járó jogokkal és kötelezettségekkel együtt.
c) Üzemeltetés, fenntartás
A Tszt. szerint a felhasználói berendezés üzemeltetése és karbantartása általában a felhasználónak mint tulajdonosnak a feladata. Ha a berendezés a szolgáltató tulajdonában van, akkor ez a kötelezettség a szolgáltatót terheli.
A törvény lehetővé teszi azt, hogy a felhasználó tulajdonában lévő berendezés létesítésére, üzemeltetésére, karbantartására a szolgáltató a tulajdonossal szerződést kössön. Különösen lényeges ez abban az esetben, ha a mérés szerinti elszámolás a szolgáltatói hőközpont felszámolása miatt új felhasználói hőközpont megépítését teszi szükségessé. A törvény arra is kötelezi a szolgáltatót, hogy a még meglévő szolgáltatói hőközpontokat - amennyiben az épületenkénti hiteles hőmennyiségmérés feltételei nem teremthetők meg - az önkormányzat képviselő-testületének rendeletében megszabott feltételekkel és határidőig szüntesse meg, azaz létesítsen felhasználói hőközpontot. Ezt a felhasználói berendezést - a törvényben meghatározott feltételekkel - a szolgáltató a saját költségén létesíti. A törvény azt is kimondja, hogy új szolgáltatói hőközpont csak abban az esetben építhető, ha egyidejűleg megvalósul a távhő felhasználónkénti mérése is.
Az új Tszt. felhatalmazta az illetékes helyi önkormányzatok képviselő-testületeit, hogy az előbbi szempontok alapján önkormányzati rendeletben, a közüzemi jogviszony tekintetében további részletes szabályokat határozzanak meg.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
Ez a §. az önkormányzati rendelet hatályát határozza meg.
A 2. §-hoz
A Tszt. 6. §-ának (2) bekezdésének a) pontja és 52. §-ának (2) bekezdése az önkormányzat részére arra ad felhatalmazást, hogy a távhőszolgáltatási közüzemi szabályzatban foglaltak végrehajtása érdekében részletes szabályokat állapítson meg. A végrehajtási szabályok megállapítása indokolja, hogy az önkormányzati rendeletben használt fogalmakat egyértelműen lehessen értelmezni. Ennek megfelelően elsőként azokat a fogalom-meghatározásokat kell az önkormányzati rendeletben meghatározni, amelyek az egységes jogalkalmazáshoz szükségesek.
A 3-4. §-hoz
E szakaszok a távhőszolgáltatónak a felhasználóval való együttműködésével kapcsolatos szabályokat tartalmazzák az igénybejelentés, csatlakozás, bekapcsolás során. A távhőszolgáltató kötelességévé teszi, hogy az új vagy növekvő igényt bejelentő mért felhasználó részére tájékoztatást adjon az igény kielégítésének műszaki-gazdasági feltételeiről.
Az 5. §-hoz
A rendelet ezen szakasza a felhasználói közösség képviseletét, a szolgáltatás általános paramétereit, a felhasználók és a távhőszolgáltató jogosultságait részletezi a vételezés során.
Az 6-7-8. §-hoz
A Tszt. 54. §-a felhasználói a berendezés létesítését a felhasználási hely tulajdonosának kötelességévé teszi, de megkívánja, hogy a felhasználói berendezés átalakításához díjmentes adatszolgáltatással és tervellenőrzéssel a távhőszolgáltató is hozzájáruljon. A felhasználási hely tulajdonosának kötelességévé teszi a törvény a felhasználói berendezés üzemeltetését és üzemképes állapotban tartását minden olyan esetben, amikor külön megállapodás másként nem rendelkezik.
A törvény 55. §-a a felhasználók számára garanciális jellegű rendelkezést tartalmaz, amely szerint a szolgáltató tulajdonát képező felhasználói berendezések és a szolgáltatói hőközpontot a kapcsolt épületek felhasználói berendezéseivel (hőfogadóival) összekötő vezetékek üzemeltetése és fenntartása, valamint az ezzel kapcsolatos költségek viselése a távhőszolgáltató feladata. A berendezések, vezetékek által elfoglalt épületrészt azonban térítésmentesen kell a távhőszolgáltató szolgáltató rendelkezésére bocsátani.
A 9. §-hoz
Ez a szakasz a Tszt. 40-42. §-a alapján a távhőszolgáltatás szüneteltetésének, korlátozásának részletes feltételeit, végrehajtásának szabályait tartalmazza.
A 10. §-hoz
Ez a §. rendelkezik a távhőrendszer működtetésének, fejlesztésének forrásairól, és a fejlesztés során figyelembe veendő szempontokról. A Tszt. 33. § (2) bekezdése alapján lehetővé teszi, hogy a távhőtermelő és a távhőszolgáltató állapodjon meg a távhőszolgáltató által bejelentett új vagy növekvő igényre vonatkozó fejlesztés költségeinek viselésére abban az esetben, ha ezeket a költségeket a távhő ára nem fedezi. Jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza Ajka város azon területeit, ahol az önkormányzat képviselőtestületének döntése alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése.
A 11-12. §-hoz
Ezen szakaszok a mérés, elszámolás és díjfizetés feltételeit szabályozzák.
A 13-14. §-hoz
A törvény 38. §-a lehetővé teszi, hogy a felhasználó (az épület tulajdonosa) az általános közüzemi szerződést - meghatározott feltételek együttes fennállása esetén - 30 napos felmondási idővel felmondja. Több tulajdonos esetében a törvény igazodik a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény rendelkezéseihez, azaz a felmondás feltétele a felhasználói közösség négyötöd részének egyetértése. Épületrész leválása esetén - egyéb feltételek mellett - valamennyi tulajdonostárs egyetértését igényli a törvény, mivel a leválás csak az osztatlan közös tulajdonban lévő és műszakilag is egységes hőellátó rendszer jelentős átalakításával lehetséges.
A távhőszolgáltató a közüzemi szerződést csak jogszabályban meghatározott esetekben mondhatja fel.
A 15. §-hoz
Régi ellentmondást és sok felhasználói kifogást orvosol a törvény azzal, hogy a panaszok kivizsgálása, intézése a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség hatáskörébe kerül. Ezzel különválik az önkormányzat tulajdonosi funkciójától a fogyasztói érdekvédelem.
Ezen túlmenően az új Tszt. és végrehajtási rendelete jelentős és részletes tájékoztatási kötelezettséget ró a távhőszolgáltatóra.
A 16. §-hoz
Ez a szakasz a szerződésszegés eseteit és következményeit szabályozza. A jogszabály nem tesz különbséget az általános és az egyedi közüzemi szerződés megszegésének esetei és következményei között, azokat tehát mindkét közüzemi szerződés vonatkozásában alkalmazni kell.
A törvény egyes szerződésszegés következményeinek megállapításához a díjrendeletet is fontosnak tartja. Abban kell ugyanis meghatározni a pótdíj mértékét, míg a kötbér mértékének megállapítását a közüzemi szerződésre bízza. Legsúlyosabb következménynek a törvény a távhőszolgáltatásra vonatkozó közüzemi szerződés azonnali hatállyal való felmondását határozza meg. Erre csak akkor kerülhet sor, ha a felhasználó a távhőszolgáltatás díját nem fizeti meg. Ez a jogkövetkezmény lehetőséget teremt arra is, hogy a távhőszolgáltató a díjat nem fizető felhasználóval szemben az újabb szerződéskötést feltételhez kösse. Ugyanakkor a törvény kimondja, hogy a szerződésszegéssel kapcsolatos egyes korlátozó intézkedéseket csak úgy lehet alkalmazni, hogy a hátrányos következmények a díjat fizető felhasználót vagy díjfizetőt ne érintsék.
A 17. §-hoz
Ez a §. a méréssel, illetve annak kialakításával kapcsolatban felmerülő költségek viseléséről és megosztásáról rendelkezik.
A 18. §-hoz
Ez a §. a rendelet hatályba lépésének napját határozza meg, és hatályon kívül helyezi a 19/1999.(XI.25.)Ökr. számú rendeletet és módosításait.