az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Részletes indokolás

Az 1–72. §-hoz

I N D O K O L Á S

Általános indokolás:

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) hatályba lépése többlépcsős, rendelkezéseinek jelentős része 2013. január 1-én lépett hatályba. Az új rendelkezések nagy mértékben érintik az önkormányzatok hatályos szervezeti és működési szabályzataiban (továbbiakban: SZMSZ) foglalt szabályozási lehetőségeket, területeket.

Mötv. 53. §-a konkrétan felsorolja, hogy a képviselő-testületnek az SZMSZ-ében miről is kell rendelkeznie. Eszerint: az önkormányzat hivatalos megnevezéséről, székhelyéről; a képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolásáról; a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről; az önkormányzati képviselőkre vonatkozó szabályokról, az ülés rendjének fenntartásáról és annak érdekében hozható intézkedésekről; a nyilvánosság biztosításáról; a döntéshozatali eljárásról, a szavazás módjáról; a rendeletalkotásról és határozathozatalról; a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéről; a közmeghallgatásról; az önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól; a jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségéről, a képviselő-testület bizottságairól.

Az SZMSZ felülvizsgálata a miatt is indokolt, hogy a párhuzamos jogalkotás elkerülése végett az Mötv-ben szabályozott kérdések csak jogszabályi hivatkozással szerepeljenek a helyi rendelet normaszövegében.

I. FEJEZET

A tervezet I. fejezete az önkormányzat és hivatala, mint jogi személyek hivatalos elnevezéséről és az önkormányzat képviseletéről, az önkormányzat jelképeiről, helyi kitüntetéseiről, a település ünnepeiről és nemzetközi kapcsolatairól rendelkezik.

A gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt lehetőséget teremteni arra, hogy a polgármester és az alpolgármester akadályoztatása esetén az önkormányzat képviselete rugalmasan megoldható legyen. Erre teremt lehetőséget a tervezet azon szabálya, hogy a képviselő-testület tagjai állandó meghatalmazást kaphatnak az önkormányzat jogi képviseletére, arra az esetre, ha a polgármester és az alpolgármester egyidejűleg akadályoztatva van. Ez a jogi képviseletre szóló meghatalmazás csak akkor gyakorolható, ha a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása fennáll.

A jogi képviselettől meg kell különböztetni azt az esetet, amikor az önkormányzat képviseletének ellátásáról van szó, de ez a képviselet nem jár jognyilatkozat tételével. Gyakran előfordul, hogy akár egyidejűleg is a polgármesternek többféle rendezvényen kell megjelennie. A tervezet lehetőséget teremt arra, hogy ebben az esetben a polgármester felhatalmazhatja a képviselő-testület bármely tagját az önkormányzat képviseletére a különböző rendezvényeken, ünnepélyeken. Ez utóbbi képviselet a képviselőt jognyilatkozat adására nem jogosítja fel és írásba foglalása sem szükséges.

Az önkormányzat jelképeit, az önkormányzat által alapított helyi kitüntetéseket és adományozásuk rendjét korábban megalkotott önkormányzati rendeletek tartalmazzák.

Hagyomány, hogy Ajka város polgárai ötévente ünnepélyes külsőségek között emlékeznek meg a várossá nyilvánítás évfordulójáról. Indokolt, hogy az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában helyi ünneppé nyilvánítsa a várossá nyilvánítás ötévenkénti évfordulójának megünneplését

Az ajkai önkormányzat több külföldi önkormányzattal kötött testvérvárosi szerződést. A tervezet rögzíti, hogy az önkormányzat továbbra is törekszik a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére, amennyiben ez a település lakosságának érdekét szolgálja. A tervezet rendelkezik arról, hogy a nemzetközi kapcsolatokat évente felül kell vizsgálni, aminek az a célja, hogy a formális kapcsolatok fenntartása kérdésében a képviselő-testület szükség szerint dönthessen.

II. FEJEZET

A tervezet II. fejezete rögzíti a Képviselő-testület létszámát, továbbá a Képviselő-testülettől a polgármesterre és az állandó bizottságokra átruházott feladat-és hatásköröket.

III. FEJEZET

A tervezet III. fejezete a képviselő-testület működésének részletes szabályait tartalmazza.

A képviselő-testület általában havonta egy rendes ülést tart, ami megfelel az eddigi gyakorlatnak.

Előfordulhat, hogy a munkatervtől eltérően halaszthatatlan ügyben össze kell hívni a képviselő-testület rendkívüli ülését. A rendkívüli ülés összehívása - éppúgy mint a rendes ülés összehívása - a polgármester jogosítványa, e jogosítványa gyakorlása körében jogosult eldönteni azt, hogy szükséges-e a rendkívüli ülés összehívása vagy sem.

A képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval az önkormányzat székhelyére kell összehívni. Előfordulhat, hogy mind a polgármester, mind pedig az alpolgármester egyidejűleg akadályoztatva van a képviselő-testület ülésének összehívásában és vezetésében, ezért a tervezet a Humán és Ügyrendi Bizottság elnökét hatalmazza fel az egyidejű akadályoztatás esetén a képviselő-testület ülésének összehívására és vezetésére.

A képviselők képviselő-testületi ülésre történő felkészülését csak úgy lehet biztosítani, ha a tárgyalandó napirendek írásos anyagát a meghívóval együtt időben megkapják, ezért a tervezet úgy rendelkezik, hogy a képviselőknek legalább az ülés előtt öt nappal meg kell kapniuk a képviselő-testületi ülés anyagát. A tervezet a rendkívüli ülés összehívására, az írásbeli anyag kiküldésére részben eltérő szabályokat tartalmaz, amit éppen az ülés rendkívülisége indokol.

A tervezet a rendkívüli üléseknél lehetővé teszi az ülés telefonon, futár vagy más módon történő összehívását is. Ez esetben nem szükséges - mivel erre gyakran idő sincs - az írásbeli előterjesztések kiküldése, elégséges, ha a képviselők az előterjesztésről egy rövid, kivonatos vázlatot kapnak, vagy pedig a határozat-tervezetet. Ez utóbbi esetben az előterjesztést szóban kell ismertetni.

Az önkormányzatiság elvéből fakad, hogy a választópolgárok alapvető jogosítványa a képviselő-testület ülésein való részvétel joga. A részvétel biztosítása érdekében szükséges, hogy a lakosság időben értesüljön a képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről, ezért a képviselő-testület ülésének meghívóját a Hivatal hirdetőtábláján ki kell függeszteni és a város honlapján útján is közzé kell tenni.

Az ajkai önkormányzat eddigi működésének tapasztalatai indokolják, hogy a tervezet részletes szabályokat tartalmazzon, a testületi ülés elnapolása, félbeszakadása és polgármesteri berekesztése esetére. A tervezet lehetőséget teremt arra, hogy a polgármester a képviselő-testület ülését elnapolja, ha a napirendek megtárgyalása nyolc óra alatt nem volt lehetséges. Az ülés elnapolása esetén a polgármesternek meg kell határoznia a folytatólagos ülés összehívásának időpontját is. A tervezet lehetőséget teremt arra, hogy súlyos rendzavarás esetén, amikor a napirend tárgyalása rendzavarás körülményére tekintettel amúgy sem volna lehetséges, a polgármester a képviselő-testület ülését a napirendek megtárgyalásának befejezése előtt berekessze. A folytatólagos ülés összehívására nézve, a tervezet egyszerűbb szabályokat tartalmaz. A folytatólagos ülésnél elegendő az eredeti meghívó alapján az elmaradt napirendek sorszámát megjelölni, hiszen az eredeti meghívó minden meghívottnak a birtokában van.

A képviselő-testületi ülésekre meghívandók körét részletesen felsorolja a tervezet. Azok a személyek, akik a képviselő-testület ülésére meghívót kapnak, a tervezet értelmében az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. Gyakorlati tapasztalatok alapján a képviselő-testület ülésein nem volt mindig egyértelmű, hogy a meghívót kapott személyek részére a tanácskozási jog megadásáról kell-e külön szavaztatni a képviselő-testületet. A tervezet értelmében, akit a polgármester a képviselő-testület ülésére írásbeli meghívóval meghív, külön szavazás nélkül is tanácskozási joggal vegyen részt az ülésen. A tanácskozási jog terjedelme a meghívottak körében eltérő, ezért a tervezet úgy rendelkezik, hogy a képviselőknek, a nemzetiségi önkormányzat elnökének, a jegyzőnek, a Hivatal vezető köztisztviselőinek, és természetesen a polgármesternek és az alpolgármesternek az ülés meghívójával együtt kézbesíteni kell valamennyi előterjesztést. Az egyéb állandó meghívottaknak csak a meghívót kell megküldeni, illetve annak a személynek, aki meghatározott napirendhez kap meghívást, csak a napirend előterjesztését kell a meghívóval kézbesíteni.

A pártok és szervezetek vezetőit is, épp úgy, mint valamennyi választópolgárt, megillet az a jog, hogy a nyilvános ülések jegyzőkönyvét, írásos előterjesztését a Hivatalban megtekintsék.

A képviselő-testület ülése a napirendben meghatározott napirendek sorrendjében folyik. Gyakran előfordul, hogy valamilyen oknál fogva a napirendek sorrendjét meg kell változtatni, miután a képviselő-testület már döntött a napirend elfogadásáról /pl. a napirendhez meghívott csak később tud részt venni a testületi ülésen és ezt már előre jelezte, stb./. A tervezet megteremti annak lehetőségét, hogy a polgármester által írásban előterjesztett napirendek sorrendjében változás történjen, szóbeli előterjesztésként tárgyalható ügy felkerüljön a napirendre. Szóbeli előterjesztésben tárgyalható napirend felvételét nem kell sürgősségi indítvánnyal beterjeszteni. Előfordulhat, hogy valamilyen oknál fogva egy korábban eldöntött ügyet ismételten tárgyalni kíván a képviselő-testület.

A tervezet egy már eldöntött ügy ismételt tárgyalására, csak minősített többségi szavazással, és egy alkalommal teremt lehetőséget. Az esetben, ha a napirendek sorrendjében valamilyen oknál fogva ülés közben történik változás, nem szükséges a tervezet szerint az egész napirendet újra megállapítani, hanem a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvében a napirendet rögzítő határozat után, utalni kell arra, hogy a napirenden belül a sorrendben milyen változás történt, és a jegyzőkönyvben is ezt a történeti sorrendet kell rögzíteni.

A tervezet, a képviselők napirend előtti felszólalását időbeli korláthoz köti. Ennek indoka, hogy a napirendi felszólalás csak az önkormányzat működésével, vagy a képviselő személyével összefüggésben felvetett, néhány mondatban előadható vélemény-nyilvánításra vonatkozhat.

A sürgősségi indítvány intézménye lehetővé teszi az írásbeli meghívóba fel nem vett ügyek soron kívüli tárgyalását. A sürgősségi indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület minősített többséggel dönt. A tervezet lehetővé teszi a sürgősségi indítvány folytatólagos ülésen való előterjesztését is. Ennek a praktikus oka az, hogy ne kelljen külön rendkívüli ülést összehívni.

Az ülés és vitavezetésre vonatkozó szabályok biztosítják, hogy a képviselő-testület ülése meghatározott mederben, forgatókönyv szerint folyjon. A képviselő-testület döntései rendelet, vagy határozat formájában jelennek meg. Az érdemi ügyekre vonatkozó döntésről mindig alakszerű határozatot kell hozni.

A tanácskozás rendjének fenntartása az ülés elnökének a feladata. A tervezet tartalmazza azokat az intézkedéseket, amelyeket az ülés rendjének fenntartása érdekében az ülés elnöke megtehet. Az ülés elnökével a rendfenntartás körében tett intézkedésekre vonatkozóan nem lehet vitába szállni, egyetlen kivétellel, ami a szómegvonás esete. Ha a rendreutasított sérelmezi a szómegvonást, a képviselő-testület döntését kérheti.

Általános szabályként a képviselő-testület ülései nyilvánosak.

IV. FEJEZET

A IV. fejezet tartalmazza azokat az eszközöket, amelyek a képviselő-testület munkáját hatékonyabbá tehetik. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény előírja, hogy a képviselő-testületnek gazdasági programot kell alkotni. A programot az elfogadást követően nyilvánosságra kell hozni, széles körben meg kell ismertetni a település lakosságával.

A képviselő-testület tervszerű működését segíti a munkaterv. Az eddigi tapasztalatok alapján éves időtartamra indokolt a munkatervet összeállítani. Lényeges szabály, hogy a tervezet rögzíti, kiktől kell a munkaterv összeállításához javaslatokat kérni. A település lakossága az önkormányzáshoz való közösségi jogait a választópolgárok által az önkormányzati testületbe választott képviselők útján gyakorolja, ezért nagyon fontos, hogy a munkaterv összeállításához a lehető legszélesebb körből érkezzenek javaslatok.

A különböző érdekviszonyok alapján a települési képviselők képviselői csoportokat hozhatnak létre. A tervezet a képviselői csoportok létrehozását nem írja elő kötelezően, csupán annak lehetőségét teremti meg.

V. FEJEZET

A képviselő-testület elé a döntés-tervezetek határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztés, vagy rendelet-tervezet formájában kerülnek beterjesztésre. A tervezet részletesen szabályozza, hogy kik jogosultak a képviselő-testület elé előterjesztést benyújtani, ki felelős a koordinációért, az előterjesztés szakmai és törvényességi tartalmáért. A fegyelmezett munkát kívánja biztosítani az a szabály, hogy a jegyző a késve leadott előterjesztést érdemi felülvizsgálat nélkül vissza kell, hogy adja az előterjesztőnek, feltéve, ha az előterjesztés tárgya halasztható.

A tervezet részletesen tartalmazza az előterjesztés tartalmi és formai követelmény-rendszerét.

A tervezet rendelkezik arról, kit illet meg a rendeletalkotás kezdeményezésének jogosítványa, hogyan kell a rendelet-tervezetet elkészíteni és mi a rendelet-tervezet tárgyalásának mechanizmusa, a rendeletek kihirdetésének szabálya.

Minden rendelet-tervezetet kötelező jelleggel a képviselő-testületi tárgyalás előtt a Humán és Ügyrendi Bizottságnak meg kell tárgyalni, valamint annak a bizottságnak is, amelynek működését a rendelet szabályozási tárgya érinti.

Amennyiben a bizottság határozatképtelen és ezért a tervezetet nem tudja tárgyalni, ez a tény nem akadálya a képviselő-testületi előterjesztésnek.

Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről való gondoskodás a jegyző feladata. A tervezet szerint a rendeletet akkor kell kihirdetettnek tekinteni, ha a tervezet kifüggesztése a Városháza hirdetőtábláján megtörtént. Indokolt azonban, hogy a település lakossága széles körben értesüljön az új rendeletek megalkotásáról, a rendelet-módosításokról, ezért a kihirdetéssel lehetőleg egyidejűleg az Ajkai Szóban is vagy más módon értesíteni kell az állampolgárokat.

VI. FEJEZET

A képviselő-testület és a bizottságok működésének alapvető írásbeli dokumentuma az ülés jegyzőkönyve. A képviselő-testületi ülésen elhangzottakról a jegyzőkönyv mellett hangfelvételt is kell készíteni. A tervezet részletesen tartalmazza a jegyzőkönyv készítésének szabályait, annak tartalmát. A jegyzőkönyvbe - a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével - az állampolgárok betekinthetnek. A zárt ülés jegyzőkönyvét csak az érintettek és meghatalmazottjuk tekintheti meg.

VII. FEJEZET

A települési képviselők jogait és kötelezettségeit alapvetően Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg.

A települési képviselők fontos jogosítványa a képviselői kérdésfeltevés joga, amit meg kell különböztetni a képviselőt megillető interpelláció jogától. A képviselői kérdésfeltevés joga szélesebb körű jogosítvány, mint az interpelláció joga. A képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, jegyzőtől és bizottság elnökétől az önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet. E megközelítésben a képviselői kérdésfeltevés a képviselő tájékozódási lehetősége, amivel a testület ülésén él.

Általános szabály, hogy interpellációt írásban legkésőbb a képviselő-testület ülésnapját megelőző három munkanapon kell benyújtani az érintetthez.

A tervezet részletesen tartalmazza mind a képviselői kérdésre, mind pedig az interpellációra történő válaszadás rendjét.

VIII. FEJEZET

A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, továbbá az átruházott hatáskörök gyakorlására bizottságokat hozhat létre. Az önkormányzati törvény a pénzügyi bizottság létrehozását kötelezővé teszi.

A képviselő-testület bizottságai tipikusan állandó bizottságok. Az állandó bizottságokat a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott önkormányzati feladatok ellátására a ciklus időtartamán belül határozatlan időre hozza létre.

Az állandó bizottságokon belül bizonyos részfeladatok ellátására, a munkamegosztás szervezeteként albizottságok alakíthatók. Lényeges szabály, hogy az albizottság nem tekinthető önálló bizottságnak, hanem az állandó bizottságon belüli munkaszervezetnek, így határozatai az állandó bizottság megerősítésével válnak döntéssé.

Előfordulhat, hogy meghatározott feladatok elvégzésére ideiglenes bizottságot kell létrehozni.

Az ideiglenes bizottság megbízatása a feladatának elvégzéséig tart, illetőleg ha a feladatának végrehajtásáról szóló jelentést vagy tájékoztatót a képviselő-testület elfogadta. Ha ez megtörtént, a bizottság megbízatása minden külön jogi aktus nélkül megszűnik.

A bizottsági szervezetet a képviselő-testület megbízatásának időtartama alatt bármikor módosíthatja, bizottsági tagokat felmenthet, más bizottsági szervezetet alakíthat ki, az ideiglenes bizottságokat állandó bizottságokká alakíthatja.

A bizottságok tervszerű működését szolgálja a bizottsági munkatervek készítése. A bizottságok munkatervének a képviselő-testület munkatervével összhangban állónak kell lenni, ezért a tervezet úgy rendelkezik, hogy a bizottságnak féléves munkatervet kell készíteni, de lehetővé teszi ennél rövidebb - negyedévre szóló - munkaterv készítését is. A bizottságok mellett a Hivatal köztisztviselői titkári feladatot látnak el. A bizottság titkárának feladata a bizottság működését segítő szervező, előkészítő munka és a végrehajtási feladatok ellátása, azok koordinálása.

A bizottsági titkári feladatok elosztását a Hivatal ügyrendjének melléklete tartalmazza.

A bizottsági határozathozatalra, a döntés módjára értelemszerűen irányadók a képviselő-testület működési szabályai.

Előfordulhat, hogy az elnök valamilyen oknál fogva akadályoztatva van, ez azonban nem vezethet oda, hogy ne legyen felelős személy, aki jogosult a bizottsági ülés összehívására és vezetésére. Ezért rendelkezik úgy a tervezet, hogy minden bizottságnak gondoskodni kell arról, hogy a tagok közül, aki természetesen csak települési képviselő lehet, legyen egy olyan személy, akit a bizottság elnökének helyettesítésével megbíznak.

A bizottságok üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, aminek formai és tartalmi követelményeire értelemszerűen irányadók a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok.

Előfordulhat, hogy a bizottság tagjai és a Hivatal köztisztviselői sem rendelkeznek azzal a kívánt szakértelemmel, ami az adott ügyben való döntéshez, véleményalkotáshoz szükséges volna. Ezért lehetővé teszi a tervezet szakértő igénybevételét.

A tervezet részletesen szabályozza a Hivatal bizottságok munkáját segítő tevékenységét.

IX. FEJEZET

A városrészi önkormányzatok létrehozásának, jogállásának szabályait tartalmazza.

X. FEJEZET

A tanácsnok intézményéről rendelkezik. A tanácsnokok feladata a bizottsági elnökök távolléte esetén azok helyettesítése.

XI. FEJEZET

A fejezet szabályozza az alpolgármesterek számát.

XII. FEJEZET

Az önkormányzáshoz való közösségi jogokat a település lakossága a testületbe választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson való részvétellel gyakorolja. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában meghatározza azoknak a fórumoknak a rendjét, amelyek a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják - a tervezet XII. fejezete a lakossággal való kapcsolattartás legfontosabb formáit szabályozza. Az önkormányzat már korábban külön rendeletet alkotott a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről. Emellett a lakossággal való kapcsolattartás egyéb fórumai a közmeghallgatás, a lakossági fórum, a városrészi, választókerületi tanácskozás és a képviselői fogadóóra.

XIII. FEJEZET

A fejezet keretszabályokat tartalmaz az önkormányzat társulásokban való részvételének estére.

XIV. FEJEZET

A tervezet XIV. fejezete záró és értelmező rendelkezéseket tartalmaz, mivel minden jogforrásnak rendelkeznie kell hatálybalépéséről.

A tervezet hatályba lépésével egyidejűleg a korábban alkotott szervezeti és működési szabályzatot kell hatályon kívül helyezni.