Az utóbbi években amellett, hogy az önkormányzat kiadásai az infláció, a bérek növekedése, a beruházások költségeinek drasztikus emelkedése miatt folyamatosan emelkednek, a forrásszerzési lehetőségei beszűkültek. A gépjárműadó központosítása, a KOVID járvány miatt a KKV-k számára felére csökkentett iparűzési adó, az ideiglenes iparűzési adó, a reklámadó megszüntetése mind forrásvesztéssel jártak.

A legújabb kormányzati szándék szerint amennyiben a 2025. évi iparűzési adóbevétel meghaladja a 2024. évit, a különbözet központi elvonásra kerül.

Fenti körülmények miatt szükséges újra gondolni a helyi adók szerepét, különösen az ingatlanadók (építmény-, telek-, kommunális adó) tekintetében.

A lakosság széles körének terheit nem kívánjuk növelni, ezért a kommunális adóban sem mértékemelésre, sem a kedvezmények, mentességek csökkentésére nem teszünk javaslatot.

Nem javaslunk változtatást az idegenforgalmi adó tekintetében sem.

Az adómértékek valorizációs szorzóit a 2022 évi infláció jelentősen megemelte. 2025-re az önkormányzatok által alkalmazható legmagasabb adómértékek a következők:

Az építmény- és telekadó esetében nem csupán az adómértékek emelésére teszünk javaslatot, hanem a mentességek, kedvezményes adómértékek körének jelentős szűkítésére is.

Az eddigi gyakorlat szerint egy adott ingatlan után vagy telekadót, vagy építményadót fizettek az adózók, és ez vonatkozott a vállalkozókra is. (A lakások után kommunális adófizetés terheli a tulajdonost, ezen ingatlanok továbbra sem tárgyai az építményadónak.)

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.)6. § d) pontja szerint

A Htv. 7. § e) pontja szerint:

Ez azt jelenti, hogy a vállalkozókat érintően az önkormányzat a törvényben meghatározottakon túl mentességet, kedvezményt nem állapíthat meg.

E jogszabályhelyre az Állami Számvevőszék ingatlanadókat érintő folyamatban lévő ellenőrzése során helyszíni egyeztetés során a számvevők külön felhívták a figyelmet.

Fentiek miatt mind a telekadó, mind az építményadó rendeletünket felül kell vizsgálni.

A javaslat figyelembe veszi az észrevételt, így a javasolt mentességek többsége megszűnne.

Megmarad a lakások mentessége, mivel azok után a tulajdonost kommunális adófizetési kötelezettség terheli. Ezt a mentességet kiegészíti a javaslat azzal, hogy azok a lakóingatlanok is mentesek (de kommunális adó terheli ezeket is), amelyekben egyetlen vállalkozás székhelye van, feltéve, hogy ott üzleti tevékenységet nem folytatnak. (Például a garázsokban működő bolt nem lesz mentes, azt építményadó terheli.) Fennmaradna továbbá a garázsok adómentessége 50 m/2-ig. Az építményadó mértékét 2.900.-Ft/m2-ben javasolja a tervezet megállapítani. Fennmaradna a szociális, nevelési-oktatási, kulturális, valamint sport intézmények céljára szolgáló építmények esetében a kedvező 5.-forint/m2 adómérték.

A fennmaradó mentességeket határozza meg. A mentesség a lakásokra és a garázsokra marad fenn, előbbi esetében akkor is, ha az vállalkozás székhelye, feltéve, hogy abban gazdasági tevékenység nem folyik és kizárólag lakhatási célt szolgál. Mentesek továbbá a szociális, egészségügyi, állategészségügyi, nevelési-oktatási, kulturális közfeladat ellátására szolgáló, valamint sport céljára szolgáló építmények.

Az adó alapját határozza meg, az építmény m/2-ben meghatározott nagysága képezi az adó alapját.

Az adómértéket határozza meg. Az építményadó mértékét 2900.-Ft/m2 összegben javasolja a tervezet meghatározni.

A bevalláshoz kapcsolódó eljárási szabályokat határoz meg.

Az életvitelszerű tartózkodás fogalmát határozza meg.