Balatonfűzfő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörben eljárva, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdése d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el^[1].

1. Az önkormányzat és jelképei

1. §  (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Balatonfűzfő Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)

   (2)   Az önkormányzat székhelye: 8184 Balatonfűzfő, Nike körút. 1.

(3)   Az önkormányzat illetékességi területe: Balatonfűzfő város közigazgatási területe.

(4)   Az önkormányzat jogi személy.

(5)   Az önkormányzat feladat- és hatáskörei – a Szervezeti és Működési Szabályzat és más önkormányzati rendelet eltérő rendelkezései hiányában – Balatonfűzfő Város Képviselő-testületét illetik meg.

(6)   Az önkormányzat jelképei a város címere és zászlaja. A város jelképeiről külön önkormányzati rendelet rendelkezik. Jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában a képviselő-testület és szervei használhatják a hivatali kiadmányokon az önkormányzat címerét.

(7)              Az önkormányzat pecsétje: körbélyegző, Balatonfűzfő Város Önkormányzata körirattal, középen a Magyarország címerével.

(8) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Balatonfűzfő Város Polgármestere.

2. Az önkormányzat szervei, feladat és hatásköre

2.  §                  (1)^[2]  Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei - a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, a jegyző, a közös önkormányzati hivatal és társulás - látják el.

                              (2)^{[3] [4]}A képviselő-testület bizottságai:

     a)  Humán Bizottság. Létszáma 5 fő.

b)        Településfejlesztési, Településüzemeltetési, Környezetvédelmi és Pénzügyi Bizottság. Létszáma 9 fő.

(3) A képviselő-testület közös hivatalt hozott létre Papkeszi Község Önkormányzatával, Balatonfűzfői Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elnevezéssel.

3. § (1) A Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény keretei között önállóan szabályozhatja, egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a kötelező és önként vállalt feladat és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket.

(2)   A Képviselő-testület – figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra – anyagi lehetőségeitől függően az önkormányzat éves költségvetésében meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el.

(3)   A feladatok önkéntes vállalása előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek keretében a bizottság véleményét ki kell kérni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatellátás felvállalása előtt ideiglenes bizottság is létrehozható, külső szakérő közreműködése is igénybe vehető.

(4)   Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat.

(5)   Az önként vállalt feladatokról az éves költségvetésben, mint a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg a szükséges források meglétének függvényében – kell állást foglalni.

4. §^[5]        

3. A képviselő-testület összehívása

5. § (1)^[6]   A képviselő-testület tagjainak száma 6 fő + a polgármester.

(2)     A képviselő-testület alakuló ülést, munkaterv szerinti ülést és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(3)     A képviselő-testület szükség szerint – általában havonta – de évente legalább hat alkalommal ülésezik. A képviselő-testület üléseit általában a Városháza Kopolthy termében tartja. A polgármester az ok feltüntetésével a képviselő-testület ülését más helyszínre is összehívhatja.

(4)     A képviselő-testület nyári ülés szünetet tart minden év július 1-től július 31-ig.

                          (5) A munkaterv szerinti képviselő-testületi ülést – lehetőség szerint – minden hónap harmadik keddjének napjára hívja össze a polgármester. A képviselő-testületi ülések kezdésének időpontja – rendkívüli eseteket kivéve – 16.00 óra.

(6)     A képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak az ülés meghívóját és az előterjesztéseket olyan időpontban kell megküldeni, hogy azokat az ülés előtt legalább 4 nappal megkapják.

(7)     Balatonfűzfő város honlapján, valamint az önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni: a képviselő-testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét. A nyilvános ülés előterjesztéseit meg lehet tekinteni a Hivatalban, valamint meg kell jelentetni Balatonfűzfő város honlapján.

(8)     A képviselő-testület összehívására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni legalább 4 fő képviselő napirendet is tartalmazó indítványára a kezdeményezők által megjelölt időpontra. Rendkívüli testületi ülést a polgármester is összehívhat. A sürgős, halasztást nem tűrő esetekben legkésőbb 24 órával a rendkívüli ülés előtt  is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető; el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

(9)     A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 8 nappal az ülés előtt nyilvánosságra kell hozni.

(10)   A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:

         a) a települési képviselőket

         b) a jegyzőt, aljegyzőt

         c) a bizottság nem képviselő-testületi tagjait

         d) a napirendi pontok előadóit

         e) a tevékenységi körét érintő kérdésben az önszerveződő közösségek képviselőit

         f) akiket a polgármester indokoltnak tart.

4. Munkaprogram, munkaterv

6. § (1)^[7] A polgármester programot terjeszt a képviselő-testület elé, amely – a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza. A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is rögzíti, amelyekben a feladatokat vállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a képviselő-testülettől.

 (2)  A képviselő-testület működésének alapja – a program végrehajtását is célzó – munkaterv.

(3)   A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.

(4)   A munkaterv főbb tartalmi elemei:

a) a képviselő-testületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei,

b) azoknak a napirendeknek a megjelölése, amelyeket közmeghallgatáson tárgyal,

c) az előkészítésben résztvevők felsorolása,

d) a napirend előterjesztőjének megjelölése.

5. A képviselő-testület ülése

7. § (1)  A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2)   A képviselő-testület zárt ülést tart a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben.

(3)   A zárt ülésen a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott személyek vesznek részt.

(4)   A képviselő-testület ülését a polgármester, távolléte esetén az alpolgármester vezeti.

(5)   A polgármester az ülés vezetése során:

a) Megállapítja, hogy a képviselő-testület összehívása a Képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltak szerint történt.

b) Megállapítja az ülés határozatképességét. A képviselő-testület határozatképességére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

c) Előterjeszti az ülés napirendjét.

d) Tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról.

e) Tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről.

f) Ismertetést ad az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

(6)     A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

6. Az előterjesztés

8. § (1)     Előterjesztésnek minősül - különösen- a munkatervbe felvett, valamint a képviselő-testület eseti döntésével meghatározott, a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottsága, a polgármester vagy a jegyző által előzetesen javasolt rendelettervezet vagy határozati javaslat.

(2)     Az előterjesztést a beterjesztésért felelősnek írásban kell beterjesztenie. Rendkívüli előterjesztést írásban vagy szóban is be lehet nyújtani.

(3)     A (2) bekezdés szerinti rendkívüliség esetén az előterjesztés napirendre tűzéséről a képviselő-testület dönt. A szóbeli előterjesztés esetén az előterjesztő köteles a határozati javaslatot írásba foglalni.

(4)^{[8] [9]}A képviselő-testület elé kerülő nem bizottsági előterjesztéseket fő szabályként a bizottságnak meg kell tárgyalnia. A képviselő-testület munkatervében, eseti határozatával, valamint a napirend elfogadása során dönthet úgy, hogy az előterjesztést bizottsági előkészítés nélkül tárgyalja. Nem tárgyalható bizottsági előkészítés nélkül az önkormányzat költségvetése, valamint szervezeti és személyi ügyeket érintő kérdések.

                          (5)     Az előterjesztés felépítése:

                          a) Indokolás:

                                               aa)       a tárgy pontos meghatározása, 

ab)       az előkészítésben résztvevő (bizottságok, személyek, gazdasági ügyekben az érintett gazdasági kamara) megnevezése,

ac)       annak megjelölése, hogy a képviselő-testület vagy szervei, illetve jogelődje foglakozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen, milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,

ad)       az eltérő (kisebbségi, gazdasági kamarai) vélemények megjelölése és annak indokai,

ae)       mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése, melyek indokolják a meghozandó döntést;

                          b) Határozati javaslat, rendelet-tervezet

ba)       Az előterjesztés részét képező, feladat-meghatározást tartalmazó határozati javaslatnak

1. Kapcsolódnia kell szervesen az előterjesztés megállapításaihoz.
2. Törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lennie, konkrétan meg kell határozni a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit.
3. Ha a döntésnek és/vagy a végrehajtásnak több módja is lehetséges, tartalmaznia kell az alternatívákat.
4. Rendezni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsát (részben vagy egészben történő hatályon kívül helyezése esetleges módosítása kiegészítése vonatkozásában).
5. Meg kell jelölni a végrehajtásért felelőst (felelősöket). Több felelős esetén fel kell tüntetni a feladatok végrehajtásának koordinálásáért felelős személyt.
6. Meg kell jelölni a végrehajtási határidőt. A határidőt általában évre, hóra, napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt lehet alkalmazni. Eltérő végrehajtási határidők esetén pontonként, egyébként a határozat végén kell a végrehajtási határidőt (a felelősükkel együtt) feltüntetni.

Amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása értelemszerűen folyamatos vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a „folyamatos”, illetve „azonnal„ megjelölés alkalmazandó a végrehajtásról szóló jelentés határidejének pontos rögzítése mellett. (pl. „határidő: végrehajtásra folyamatos, jelentéstételre…év…hó…nap).

bb)       Az előterjesztés részét képező rendelet-tervezetre a 14. címben foglaltakat kell alkalmazni.

7. A tanácskozás rendje

9. § (1)      A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

a) Az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet.

b) Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

c) A képviselő-testületi ülés napirendjeként kiküldött írásos előterjesztésben szereplő határozatok módosítására a lezajlott vita alapján, a képviselő szóban is jogosult javaslatot tenni.

(2) Az előterjesztő a javaslatot, a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

^(3) [10]A felszólalásokra a jelentkezések sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama első alkalommal legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében a képviselő további kétszer 3 perc időtartamú felszólalásra jogosult. Az idő túllépése miatt a polgármester figyelmezteti a felszólalót. A napirend előadója, a Hivatal napirendben érintett dolgozója, a polgármester és a jegyző több alkalommal is hozzászólhat. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet, az időkorlátok alól felmentést adhat. A képviselő-testület - képviselői indítványra - azon napirendek tárgyalása során, mely napirendet bizottsági előkészítés nélkül tárgyal, a felszólalások számára és időtartamára vonatkozó szabályoktól eltekint.

(4) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(5) ^[11]    A képviselő-testület ülésén 20 óra után új napirend tárgyalására kizárólag a képviselő-testület napirend tárgyalására vonatkozó döntését követően kerülhet sor.

8. Napirend előtti felszólalás

10. § (1)  Napirend előtti felszólalásra a képviselő-testületi ülést vezető elnöktől írásban vagy szóban bármelyik képviselő és a tanácskozási joggal meghívott kérhet engedélyt.

(2) Ha az elnök az engedélyt megtagadja, a kérelmező kérésére a tárgyban a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(3) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 3 percig tarthat. A felszólaláshoz bármely képviselő egyszeri alkalommal, legfeljebb 2 perc időtartamra hozzászólhat.

(4) Napirend előtti felszólalás esetén határozathozatalnak helye nincs.

9. Ügyrendi javaslatok eljárási rendje

11. § (1)  A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet.

(2) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét.

(3) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet és javaslatot tehet.

(4) Ügyrendi kérdésben a hozzászólás lehetőségét a jelentkezések sorrendjében adja meg a levezető elnök. Az ügyrendi javaslat felett a képviselő-testület vita nélkül határoz.

10. A szavazás rendje

12. § (1)  A polgármester az előterjesztésben szereplő határozati javaslatot és a vitában elhangzott módosító határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a terület – az elhangzás fordított sorrendjében, az utolsó módosító javaslattal kezdve – majd az eredeti határozati javaslatról, az esetlegesen elfogadott módosítások figyelembevételével. A javaslat elfogadásához Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A képviselő személyes érintettségére, azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettségére, a döntésből történő kizárására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be és a képviselő-testület azt megállapítja, a képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget.

(4) Minősített többséggel kell meghozni a döntést azokban az esetekben, amikor Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény arról rendelkezik. A minősített többség meglétére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

^(5) [12]A szavazás szavazógéppel vagy kézfelemeléssel történik, a szavazás közben a szavazatot indokolni nem lehet. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a képviselő-testület tagjai által leadott szavazatot, azok nevei mellett, „igen” „nem” „tartózkodott” megjelöléssel.

(6) A titkos szavazás eseteire Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna alkalmazásával történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját,

b) kezdetét és végét,

c) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

d) a szavazás során felmerült körülményeket,

e) a szavazás eredményét.

(7) Névszerinti szavazás eseteire Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A névszerinti szavazás során a jegyző felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét. A jelenlévő képviselők nevük felolvasásakor „igen”-nel, vagy „nem”-mel szavaznak. A névszerinti szavazás során is lehetőség van a tartózkodásra. Ügyrendi kérdésben névszerinti szavazást tartani nem lehet.

(8) A képviselő-testületi döntések nyilvánosságára vonatkozóan Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

13. § (1)^[13]        Nem kell sorszámmal és a határozat meghozatala idejének dátumával ellátni az ügyrendi kérdésben hozott döntést, a napirend elfogadására, valamint a határozati javaslat módosítására vonatkozó határozatokat. Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat tartalmi elemeire az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A képviselő-testületi határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet.

(3) A képviselő-testületi határozatot a jegyzőkönyv elkészítését követő 2 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A képviselő-testületi határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző – a végrehajtásért felelősök közreműködésével – készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

11. Interpelláció

14. § (1)  Interpelláció a (2) bekezdésben meghatározott személyek magyarázatadási kötelezettsége a feladatkörükbe tartozó önkormányzati ügyekben.

(2) A képviselő a képviselő-testületi ülésen – a napirendek után – a(z).

a) polgármestertől,

b) alpolgármestertől

c) önkormányzati bizottság elnökétől,

^d) [14]

e) jegyzőtől

önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az interpelláló címzettje az ülésen, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban köteles érdemi választ adni.

(3) Az interpellációt az ülés napját megelőzően legalább 3 nappal a polgármesternél, írásban kell bejelenteni. Kivételesen – fontos közérdekű téma esetén – szóban is megtehető. Ebben az esetben az interpelláció tárgyát legkésőbb az ülés megkezdése előtt a polgármester tudomására kell hozni.

(4) A bejelentésnek tartalmaznia kell az interpelláló nevét, az interpelláció tárgyát, annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.

^(5) [15]Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testületi ülést megelőzően legalább 5 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.

(6) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a képviselő-testület dönt annak elfogadásáról.

12. A tanácskozás rendjének fenntartása

15. § (1)  A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a) Ha valamelyik képviselő felszólalása a képviselő-testület tekintélyét sérti, bármely személyre sértő kifejezést használ, vagy a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatának a tanácskozási rendre vagy a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az elnök rendre utasítja.

b) Ha az a) pont szerinti magatartást az elnök valósítja meg, akkor a képviselő-testület bármely tagja figyelmeztetheti az elnököt. Ez esetben az elnököt a korelnök utasítja rendre.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

13. A jegyzőkönyv

16. § (1)  A képviselő-testületi ülésről a jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülésen készített hangfelvétel alapján kell elkészíteni. Az ülésről szószerinti jegyzőkönyv nem készül, de a képviselő írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, valamint véleményét kérésére rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. A jegyzőkönyv alapjául szolgáló hangfelvétel visszahallgatását igény szerint a városházán a jegyző által meghatározott módon biztosítani kell.

(2) A képviselő kérésére a jegyzőkönyv téves bejegyzését a jegyző a hangfelvétellel egyezően kijavítja.

(3) Az állampolgároknak a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvébe történő betekintéssel kapcsolatos jogosultságára, valamint a zárt ülésről készült jegyzőkönyvvel kapcsolatos szabályokra a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A jegyzőkönyv elkészítésére, tartalmára és a jegyzőkönyv aláírására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

^(5) [16]A jegyzőkönyvet négy példányban kell elkészíteni. A jegyzőkönyvek megváltoztathatatlanságának és elválaszthatatlanságának biztosítására a jegyzőkönyvek két példányának oldalait zsinórral át kell fűzni, a jegyzőkönyv hátoldalán az önkormányzat bélyegzőjével ellátott zárócédulát kell elhelyezni.

(6) A jegyzőkönyv első két példányához mellékelni kell:

a) a képviselő-testületi meghívót,

b) a tárgyalt előterjesztéseket és azok mellékleteit,

c) a megalkotott rendeleteket és az elfogadott határozatok mellékleteit,

d) titkos szavazás esetén az arról szóló jegyzőkönyvet,

e) az interpellációk szövegét.

(7) A nyilvános ülésről szóló jegyzőkönyvet a Hivatalban meg lehet tekinteni.

14. Az önkormányzati rendeletalkotás

17. § (1)   Az önkormányzati rendelet alkotására az Alaptörvény, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény, a jogalkotásról szóló törvény, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló igazságügyi és rendészeti miniszteri rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)  Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) települési képviselő,

b) önkormányzati bizottság elnöke,

c) a polgármester,

d) alpolgármester,

e) jegyző, aljegyző,

^f) [17]

g) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.

(3)  Az önkormányzati rendelet-tervezet előkészítése:

a) A képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő önkormányzati rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg.

b) A rendelet-tervezetet a Hivatal tárgy szerint érintett köztisztviselői készítik el. Megbízható az előkészítéssel az önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő. Külső szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.

c) A Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet a bizottság, ideiglenes bizottság, vagy külső szakértő készíti el.

(4) Az önkormányzati rendelet-tervezet véleményezése:

a) A tervezetet megvitatás céljából az önkormányzati bizottság elé kell terjeszteni. Rendkívüli esetben – az ok feltüntetésével – bizottsági véleményezés nélkül is a képviselő-testület elé terjeszthető a tervezet.

b) A polgármester egyes önkormányzati rendelet-tervezeteket – az érdemi vita előtt – közmeghallgatásra bocsáthat.

(5) Az önkormányzati rendelet-tervezet képviselő-testület elé terjesztése:

Az önkormányzati rendelet-tervezet előterjesztője az előkészítést és a véleményezést követően a rendelet-tervezetet indokolással, a jogalkotási törvényben előírt hatásvizsgálattal együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítés és a véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira.

(6) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendelet aláírására és a kihirdetésére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7) Az önkormányzat rendeleteit a Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A hatályos önkormányzati rendeletet az önkormányzat honlapján meg kell jeleníteni.

15. ^[18]A települési képviselő​
    

18. § (1)  ^[19]A helyi önkormányzat képviselő jogaira és kötelezettségeire a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

^{(2) [20] [21]} A vagyonnyilatkozatot a Humán Bizottság tartja nyilván, és folytatja le a képviselő, a polgármester, az alpolgármester és az önkormányzati bizottság nem képviselő tagja tekintetében az eljárást, a Humán Bizottság látja el az összeférhetetlenség és a méltatlanság megállapításával kapcsolatos feladatokat.

^(3) [22]A polgármester, alpolgármester és a települési képviselők a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései alapján vagyonnyilatkozat-tételére kötelezettek. Az egyes vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségekről szóló törvény rendelkezései alapján az önkormányzati bizottság nem képviselő tagjai is vagyonnyilatkozat-tételére kötelezettek.

19. § ^[23](1) A helyi önkormányzati képviselőnek a Képviselő-testület munkájában való részvételére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak. A képviselő-testületi ülésről való távolmaradást az ülés előtt a polgármesternél kell bejelenteni.

(2)       A helyi önkormányzati képviselő önkormányzati ügyekben felvilágosítás kérésével kapcsolatos jogosítványaira a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(3) A helyi önkormányzati képviselő a bizottsági ülésén tanácskozási joggal való részvételére, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalásával kapcsolatos javaslattételi jogosultságára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(4) A helyi önkormányzati képviselő – az önkormányzat bizottsága vagy a polgármester átruházott hatáskörben hozott döntésének felülvizsgálata kezdeményezésére irányuló – jogosultságára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(5) A helyi önkormányzati képviselőnek a képviselői munkájához szükséges tájékoztatással, közérdekű ügyben a polgármesternél intézkedés kezdeményezésével kapcsolatos jogosultságára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(6) A helyi önkormányzati képviselő képviselői munkája során a Városháza helyiségeit használhatja, eszközeit díjmentesen igénybe veheti.

(7) A helyi önkormányzati képviselőket a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a Hivatal dolgozói soron kívül fogadják.

20. § (1)  ^[24]A települési képviselőnek a testületi munkában való részvétellel összefüggően a munkavégzés alóli felmentésére, az így kiesett jövedelem megtérítésére a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2)   ^[25]A helyi önkormányzati képviselőnek a képviselő-testület képviseletében vagy a képviselő-testület, továbbá a polgármester megbízásából végzett tevékenységével összefüggő költségeinek megtérítésére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

^{(3) [26]}A hely önkormányzati képviselő, a bizottság tagja, a bizottság elnöke külön önkormányzati rendeletben meghatározottak szerinti tiszteletdíjban részesülnek.

(4) Ha a képviselő, bizottsági tag, a testületi, vagy a bizottsági munkában folyamatosan nem vesz részt, részére a megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület legfeljebb 25 %-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

^(5) [27]A helyi önkormányzati képviselővel szemben felmerülő összeférhetetlenségi ok megszüntetésével, a méltatlansági eljárással kapcsolatosan a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

16. A képviselő-testület bizottságai

21. § (1)^[28]  A bizottságok részletes feladatkörét a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A bizottság tagja:

a) szavazati joggal részt vesz a bizottság ülésein,

b) részt vesz a bizottság döntéseinek előkészítésében, javasolhatja a bizottság feladatkörébe tartozó témakör napirendre tűzését.

(4) A bizottság elnöke:

a) összehívja és vezeti a bizottság üléseit,

b) figyelemmel kíséri a bizottság határozatainak végrehajtását,

c) a képviselő-testületi ülésen ismerteti a bizottság döntését,

d) jogosult a bizottság által tárgyalt napirendhez szakértő meghívására.

^{(5) [29] [30]}

^(6) [31]A bizottság tagjainak, a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak a bizottsági ülés meghívóját és a bizottság által tárgyalandó előterjesztéseket lehetőség szerint olyan időpontban kell megküldeni, hogy azokat az ülés előtt legalább 4 nappal megkapják.

22. § (1)  A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, működésére, a jegyzőkönyv tartalmára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A bizottság működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző biztosítja.

(3) A bizottsági tag döntéshozatalból való kizárására Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

23. § (1)  A képviselő-testület esetenkénti feladatokra, általa meghatározott kérdés megvizsgálására, javaslat kidolgozására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályok az irányadóak.

^(3) [32] A képviselő-testület állandó bizottsága esetenkénti bonyolult feladatok előkészítése érdekében, az általa meghatározott kérdés megvizsgálására, tagjaiból munkacsoportot hozhat létre. A munkacsoport saját maga határozza meg működési rendjét.

23/A. §^[33] A bizottság ülésén 20 óra után új napirend tárgyalására kizárólag a bizottság napirend tárgyalására vonatkozó döntését követően kerülhet sor.

17. A polgármester

24. § (1)  A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

         (2) A képviselő-testület által polgármesterre átruházott hatáskörök részletes felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

25. § (1)  A polgármester önkormányzati, valamint államigazgatási feladatainak, hatásköreinek ellátására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A polgármesternek a Hivatallal kapcsolatos irányítási jogkörére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A polgármesternek a hivatali – az önkormányzati döntések előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos – tevékenység meghatározásával, a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyek, hatósági jogkörök ellátásával összefüggő jogaira és kötelezettségeire a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A polgármesternek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munka- és ügyfélfogadási rendjének meghatározására irányuló előterjesztésére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A polgármester, a költségvetési szervek vezetői esetében az egyéb munkáltatói jogokat, a jegyző esetén a munkáltató jogokat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően gyakorolja.

26. § (1)  A polgármesterrel szemben felmerülő összeférhetetlenségi ok megszűntetésével kapcsolatosan a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2)  Amennyiben a polgármester az összeférhetetlenségi ok megszűntetésével kapcsolatos kötelezettségének nem tett eleget, a képviselő-testület ezzel kapcsolatos eljárására a helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

27. § (1)  A polgármesternek a bizottsági döntsek végrehajtása felfüggesztésével kapcsolatos jogosultságára, a felfüggesztést követően a Képviselő-testület eljárására a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A polgármesternek a képviselő-testületi döntés ismételt tárgyalására – ha a döntést az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja – irányuló kezdeményezésével kapcsolatos jogosultságára a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A kezdeményezés benyújtásának tekintendő a Képviselő-testület összehívásáról szóló meghívó elküldése.

28. § (1)  A polgármester, amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a képviselő-testület hatásköréből a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott át nem ruházható ügyek kivételével, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint döntést hozhat.

(2)  A polgármester a képviselő-testület hatásköréből a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott át nem ruházható ügyek kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan önkormányzati ügyekben Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint.

28/A. §^{[34] [35]} A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét új polgármester és az alpolgármester hiányában a Településfejlesztési, Településüzemeltetési, Környezetvédelmi és Pénzügyi Bizottság elnökének adja át.

18. Alpolgármester
    

​

29. § (1)  ^[36]Az alpolgármester választására a Magyarország helyi önkormányzatokról szóló törvény rendelkezései az                             irányadóak.

(2) Balatonfűzfő Város Képviselő-testülete egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

^(3) [37]

(4)  Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg betöltetlen, vagy tartósan akadályoztatva vannak, az ülés összehívását és vezetését a korelnök látja el.

19. ^[38]

30. §^[39]

19/A. A tanácsnok ^[40]

30/A. §  (1) A képviselő-testület Környezetvédelmi Tanácsnokot választ.

(2) A Környezetvédelmi Tanácsnok felügyeli az önkormányzat környezetvédelmi feladatait és kapcsolatait. Kapcsolatot tart a városban hulladékszállításban, hulladékkezelésben érintett cégekkel, közreműködik a hulladékszállításban, hulladékkezelésben felmerülő problémákkal kapcsolatosan. Az ÉBH Észak-Balatoni Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. Királyszentistváni telephelyének bezárásával kapcsolatos tárgyalások során Balatonfűzfő Város Önkormányzatát képviseli.

(3) ^[41]

(4) ^[42]

20. A jegyző

31. § (1) A jegyzőnek:

a) a Hivatal vezetésével,

b) az önkormányzat működésével összefüggő feladatok ellátásával,

c) a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjének szabályozásával,

d) a Hivatal köztisztviselőit érintő munkáltatói jogok gyakorlásával,

e) a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyek döntésre történő előkészítésével,

f) a hatáskörébe utalt ügyekben való döntéssel

kapcsolatos jogosítványaira és kötelezettségeire a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

^(2) [43] A jegyzőnek a bizottsági üléseken, a képviselő-testületi üléseken történő részvételével kapcsolatos jogosultságára, a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester, az önkormányzat társulásai jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

32. § Az aljegyző kinevezésére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

33. § ^[44]    A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott időtartamra a jegyzői feladatokat a humánügyi referens látja el.

21. Balatonfűzfői Közös Önkormányzati Hivatal

34.§     A Balatonfűzfői Közös Önkormányzati Hivatal feladataira a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

22. Az önkormányzat társulásai

35. § (1)  A képviselő-testület a közös érdekű feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében, a polgároknak nyújtott közszolgáltatásai színvonalának javítása, térségi kapcsolatok elmélyítése céljából tárulásokban vesz részt.

(2) A képviselő-testületnek a társulási megállapodások megkötése során a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmaznia.

(3) A társulásokkal a folyamatos kapcsolattartás a polgármester feladata.

^(4) [45] Balatonfűzfő Város Önkormányzata - hatályos társulási megállapodások alapján, az abban foglalt feladatok ellátására - az Észak-Balatoni Térségi Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Önkormányzati Társulás, a Kelet-Balatoni Térség Önkormányzati Társulás, valamint a Balatonalmádi Szociális Társulás tagja.

23. ^[46][47]Helyi népszavazás

36. § ^[48]

24. Közmeghallgatás, Lakossági fórum

37. § (1)  A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást, valamint a jogszabály által meghatározott esetekben fórumot tart.

(2)  A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben, a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3)  A közmeghallgatást a polgármester hívja össze, melynek helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a városháza hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(4)  A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.

(5)  ^[49]A közmeghallgatáson elhangzott javaslatra, kérdésre vonatkozó válaszadási kötelezettségre a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadók.

(6) ^[50] A polgármester szükség szerint, vagy rendszeresen „képviselők kávédélutánja”(Kt-kv) elnevezéssel lakossági fórumot tarthat, melyre a települési képviselők meghívást kapnak.

25. Az önkormányzatok gazdasági alapjai

38. § (1)  A képviselő-testület megbízatásának idejére gazdasági programot fogad el a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottak szerint.

(2) A képviselő-testületnek az önkormányzat költségvetését megállapító rendelet összeállításánál az államháztartási törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni, figyelemmel az éves állami költségvetési törvényben meghatározott finanszírozása.

39. § (1)  Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni jellegű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) Az önkormányzat vagyonáról, a vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásának és a vagyon kezelésének szabályozásáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

40. § (1)  Az önkormányzat gazdálkodását a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott külső szervek ellenőrzik.

(2) Az önkormányzat belső kontrollrendszerét a jegyző a vonatkozó jogszabályok alapján alakítja ki és működteti.

26. Záró rendelkezések

41. § (1)  A Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei:

^{a) [51] [52] [53] [54] [55]}1. melléklet: A képviselő-testület által átruházott hatáskörök

^{b) [56] [57]}2. melléklet: A képviselő-testület bizottságának feladatköre

^{c) [58] [59]}3. melléklet: Önkormányzat kormányzati funkciói

(2)^[60]

(3)^[61]       

42. § (1)  A rendelet 2013. június 1. napján lép hatályba.

(2)  A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszi Balatonfűzfő Város Önkormányzata Képviselő-testületének Balatonfűzfő Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2009. (IV. 30.) önkormányzati rendelete.

Balatonfűzfő, 2013. május 21.

Marton Béla                                                                                      Dr. Takács László

polgármester                                                                                                 jegyző

Kihirdetve:

Balatonfűzfő, 2013. május 31 napján

Dr. Takács László

jegyző