a módosításáról szóló 17/2013. (IV.29.),  9/2013. (II.28.) önkormányzati rendeletekkel egységes szerkezetben

Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 57.§ (2) bekezdésében, valamint a 66/1999. (VIII.13.) FVM rendelet 4.§ - ban meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja.

1. Általános rendelkezések

1.§  (1)   E rendelet célja Balatonalmádi Város településképe és történelme szempontjából meghatározó műemléki védettséget nem élvező épített értékek, valamint a település építészeti örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2)   A település épített értékei – tulajdonformára való tekintet nélkül – a nemzet kulturális kincsének részei, ezért megóvásuk, fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk közérdek.

(3)   A helyi értékvédelem feladata különösen:

a)    a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, ipartörténeti szempontból védelemre érdemes:

aa)  településkarakter, településszerkezetek,

ab)  épületegyüttesek, épületek és épületrészek, építmények, építményhez tartozó földrészlet és annak jellegzetes növényzete,

ac)  településkép, utcaképek és látványok,

ad)  műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek, utcabútorok,

továbbiakban együtt védett értékek – körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.

b)    a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

(4)   Az (1) és (2) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselő-testülete rendeletével a megóvandó épített értékeit helyi védettség alá helyezi.

2. Értelmező rendelkezések

2.§  E rendelet alkalmazása során:

a) helyi értékvédelmi terület (he): a Képviselő-testület által védetté nyilvánított

településszerkezet, utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, építési vonal, épülettömegek, sziluett együttese.

b) helyi védett utcakép, térfal (heu): a Képviselő-testület által védetté nyilvánított utcaszakasz, térfal, ahol a közterületre néző épületek tömege, megjelenése, beépítési módja, ritmusa védett.

c) helyi védett épület, építmény (H1): a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.

d) helyi védett épületrész (H2): a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület elem, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, anyaghasználata, színezése illetve különleges tartószerkezete, az épülethez kapcsolódó kerítés.

e) védett műtárgy (H3): a Képviselő-testület által védetté nyilvánított a c.) és d.) pontok alatt fel nem sorolt építmény, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, támfal.

f) értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyek (építész, településmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök), szervezetek által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes, valamint a korábbi rendelettel védetté nyilvánított épületek értékelését is elvégzi. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve környezeti jellemzőit. Az értékvizsgálat lehet a településrendezési terv részeként készülő örökségvédelmi hatástanulmány, s ennek örökségvédelmi adatlapja, de lehet önálló munkarész is.

g) védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyek (építész, településmérnök, statikus, műemlékvédelmi szakmérnök), szervezetek által készített olyan szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn. 

h.)   védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi. 

3. HELYI VÉDETTSÉG KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

3.§    (1)    A helyi védettség alá helyezésről, illetve annak megszűnéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt. 
(2) A védett értékek jegyzékét a rendelet 1.melléklete tartalmazza.
(3)    A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet vagy hivatalból az önkormányzat kezdeményezheti, továbbá a  településrendezési terv keretében készített örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet. 
(4)    A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell: 
a)    a védendő  érték/terület megnevezését, szükség esetén körülhatárolását, 
b)    azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, emelet, ajtó),
c)    a védelem indoklását
d)    értékvizsgálatot.
(5)    A védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell: 
a)    a védelem alól törlendő érték/terület megnevezését, szükség esetén körülhatárolását, 
b)    azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, emelet, ajtó),
c)    a védelem megszüntetésének okait,
d)    a védelem megszüntetését alátámasztó szakvéleményt.
(6)    A védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha 
a)    a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül;
b)    a védett terület, ill érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette;
c)    a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg;
d)    a védett érték magasabb védettséget kap. A helyi védelem az állami védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti.

4.§    (1)    A helyi védelem elrendelése, védelem megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a városi főépítész gondoskodik. 
(2)    Amennyiben az értékvizsgálat, vagy védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény nem a településrendezési terv részeként, hanem önálló munkarészként készül, ahhoz csatolni kell: 
a)     a döntést előkészítő települési főépítész szakvéleményét,
b)    a területileg illetékes kulturális örökségvédelmi szakhatóság támogató véleményét,
c)    valamint - a testületi döntés segítéséhez - beszerezhető még az érdekeltek (érintett ingatlanok tulajdonosai, érintett helyi, szakmai, társadalmi szervek, egyesülések) álláspontját.
(3)    A helyi védettség alá helyezés, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell: 
 (4)    A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítést követően 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. 
(5)    A kifüggesztés időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat, védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény megtekintését a településen biztosítani kell.

5.§    (1)    A helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell: 
a)    az érdekelteket,
b)    az illetékes Földhivatalt,
c)    az illetékes építésügyi hatóságot,
d)     a Veszprémi Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi szakigazgatási szervét.
(2)    A helyi védelem alá helyezés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A helyi védelem megszüntetését követően a védelmet az ingatlan-nyilvántartásból törölni kell.
(3)    Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a Jegyző gondoskodik. A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti. 

4. IDEIGLENES VÉDETTSÉG

​

6.§    (1)    Az Önkormányzat képviselőtestülete a védelemre javasolt épített értékeket - a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg soron kívül legfeljebb egy éves időtartamra rendelettel ideiglenes védelem alá helyezheti.
(2)    Az ideiglenes védelem alatt álló értékekre a helyi védelem alatt álló értékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3)    Az ideiglenes védelem megszűnik az intézkedésben megjelölt időtartam elteltével, illetve a védetté nyilvánításról szóló rendelet hatálybalépésével.
(4)    Amennyiben a védetté nyilvánítás előkészítése során megállapítást nyer, hogy a védetté nyilvánítás nem indokolt az ideiglenes védettséget meg kell szüntetni.
(5)    Az ideiglenes védettség elrendeléséről az 5§. (1) bekezdésben felsoroltakat értesíteni kell.

5. HELYI VÉDETT MŰVI ÉRTÉKEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

​

7.§    (1)    A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti.
(2) A helyi védett épületek bővítése felújítása, (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés) során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások engedélyezhetők. Az épületeken, építményeken végzett bármilyen építési munka esetén örökségvédelmi nyilvántartó lap iránymutatásai szerint kell eljárni. 
(3)    A helyi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél 
a)    az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani: bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz;
b)    az épületnek a közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, érintetlenül kell hagyni, illetve szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:
ba)    a homlokzat felületképzését;
bb)    a homlokzat díszítő elemeit;
bc)    a nyílászárók keretezését, azok jellegzetes szerkezete, az ablakok osztását;
bd)    a tornácok kialakítását;
be)    a lábazatot, a lábazati párkányt;
c)    az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés elemei -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők;
d)    új parapet-konvektor vagy klímaberendezés, parabolaantenna közterületről is látható egysége nem helyezhető el. 
(4)    A védett értéket érintő építési munkák engedélyezése előtt a tervtanács véleményét be kell kérni. A tervtanácsi kérelemhez csatolni kell a hatályos jogszabályokban előírt példányszámú tervdokumentáció további egy sorozatát, valamint az alábbi mellékleteket: 
a)    a védett érték beavatkozással érintett részének felmérési dokumentációját, 
b)    az anyaghasználatra, színezésre és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést,
c)    a munkák által érintett építményrészek, ornamentális és figurális díszítések, belső dekoratív falfestések, és a környezet jelenlegi állapotának fénykép dokumentációját,
d)    a zöldterületet érintő munkák esetén kertfelmérési rajzot és növényjegyzéket, valamint a kialakításra vonatkozó kertépítészeti tervet. 
(5)    A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(6)    Helyi védett épület bontására csak a teljes műszaki avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület, épületrész bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

8.§    (1)    Helyi védelem alatt álló műtárgyak, keresztek, emlékek felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni. 
(2)    A szabályozási tervben Kk-t jellel jelölt temetőkben minden 100 évnél idősebb kereszt, emlék helyi védelem alatt áll, amelyekre a helyi védett műtárgyakra vonatkozó védelmi előírások alkalmazandók. 

9.§ Az utcakép védettség alatt álló területen az utcavonalas beépítés, az épületek ritmusa, tetőidom, tetőforma védendő, meglévő épület felújítása, új épület építése során a kialakult állapothoz kell alkalmazkodni. E védett területeken meglévő épület bontása esetén új épület csak a védett térfalhoz, utcaképhez illeszkedően - amennyiben a korábbi épület az utcaképhez illeszkedett - úgy az elbontott épülettel megegyező tömegben és beépítési móddal építhető.

6. MŰVI VÉDETTSÉG ALATT ÁLLÓ TERÜLETRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

10.§    (1)    Helyi értékvédelmi területen a területrész szerkezetének, úthálózatának, telekosztás jellege, a telkek mérete megőrzendő, azok megváltoztatását célzó vagy eredményező tevékenység csak a szabályozási terv és a HÉSZ alapján végezhető.
(2)    Helyi értékvédelmi területen új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.
(3)    Helyi értékvédelmi területen a közterületek kialakítását, burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával, azokkal összhangban kell kialakítani. 
(4)    A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon, csak olyan építési munka, illetve olyan állapot fennmaradása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét, a védett építményhez tartozó földrészlet jellegzetes növényzete egészségét.
(5)    A helyi értékvédelmi területekre vonatkozó részletes előírásokat a HÉSZ 50-52.§ tartalmazza.

7. A VÉDETT ÉRTÉKEK FENNTARTÁSA, HASZNOSÍTÁSA

11.§    (1)    A védett értékek jókarbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége. 
(2)    A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. 
(3)    Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használatot – a hatályos jogszabályok keretei között – az illetékes építésügyi hatóság korlátozza, illetve megtiltja. 

8. A VÉDETT ÉPÍTMÉNYEK FENNTARTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA

12.§ (1) Az Önkormányzat a védetté nyilvánított helyi építészeti értékek megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítésére az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjában (továbbiakban: Alap) biztosít forrást, melynek értéke építményenként a 300.000,-Ft- ot nem haladhatja meg. 

(2)    Az Alapból felhasználható éves előirányzatot a Képviselő- testület hagyja jóvá.

9. AZ ALAP FELHASZNÁLÁSA

    13.§    (1) Az Alapból nyújtandó támogatás pályázat alapján nyerhető el. A Képviselő-testület minden év április 30-ig pályázatot ír ki, meghatározza a pályázati feltételeket. A kérelmek beérkezésük sorrendjében kerülnek elbírálásra, a támogatás odaítéléséről a Képviselő-testület dönt.  
 (2)    A pályázatot a jegyzőhöz kell benyújtani. 
(3)    A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell :
a)    Amennyiben a munka építési engedély köteles: az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt 
b)    Amennyiben a munka nem engedélyköteles:
ba)    A tervezett felújítás részletes leírását 
bb)    Helyszínrajzot 
bc)    Az ingatlan tulajdoni lapját
c)    A megvalósítást szolgáló tételes költségvetést
d)    A megpályázott munka elkészülésének határidejét
e)    A megpályázott összeg megjelölését, a felhasználásának tervezett módját és határidejét
f)    Előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel.
(4)    Csak azok a pályázatok részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtanak be és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott.
(5)    A támogatás odaítélését követően a pályázat nyertesével megállapodást kell kötni, mely tartalmazza a megítélt összeg folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét, az ellenőrzés szabályait.
(6)    Az Alap védett épületek felújítása mellett tájékoztató füzetek, kiadványok, megjelentetésére, kiállítások szervezésére, védettség tényét megjelölő táblák elhelyezésére, népszerűsítő előadások megtartására és a védett érték megmentését elősegítő pályázati források lehívására is felhasználható.

10. A VÉDETT ÉRTÉKEK NYILVÁNTARTÁSA 

14.§    (1)    A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2)    A nyilvántartás tartalmazza a védett érték: 
a)    megnevezését, jelenlegi és egykori rendeltetését,
b)    pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
c)    tulajdonos, kezelő, (bérlő) nevét, címét,
d)    helyszínrajzát,
e)    fotódokumentációját,
f)    minden a védelem alá helyezés során keletkezett ügyiratot, 
g)    a védelem alapjául szolgáló értékvédelmi javaslatot, örökségvédelmi adatlapot,
h)    az eredeti tervdokumentáció másolatát – ha ez rendelkezésre áll,
i)    a védett érték felmérési terveit – amennyiben ezek beszerezhetők, illetve előállíthatók, 
j)    minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart. (pl. védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek másolatát, milyen támogatást kapott).
(3)    A nyilvántartás vezetéséről a Jegyző a Főépítész közreműködésével gondoskodik.  

11. A védett értékek megjelölése

15.§       (1)            A helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt, természeti értéket – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni, a következő felirattal:

Balatonalmádi

Védett helyi érték

(+logo)

(2)   A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról a -  a Főépítész közreműködésével – a Polgármester gondoskodik.

(3)   A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.

(4)   Védett utcakép, látvány esetén a védettség tényét az Önkormányzat a környezethez igazodó, a védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információt tartalmazó táblával megjelölheti.

16.§ E rendelet 2011. április 01- jén  lép hatályba.

Balatonalmádi, 2011. február 24.

                        Keszey János sk.                                                  Ujlakiné Dr. Pék Éva sk.

                            polgármester                                                                      jegyző

Kiadmány hiteléül:

Balatonalmádi, 2013. 04. 29.

            Kovács Piroska Rózsa

          jegyzői jogkört gyakorló aljegyző

                                1. melléklet a  6/2011. (II25.) önkormányzati rendelethez^[1]

1. BELTERÜLET

35.

Káptalan utca

2.

3084

Nyaraló

-

49.

Baross G. utca

22.

2176

Közösségi ház volt, ma nyaraló

Bermüller villa, Magda lak 1910

2.KÜLTERÜLET

3. ÉPÍTMÉNYEK

1.függelék Ab 6/2011. (II.25.) önkormányzati rendelethez