a módosításról szóló 35/2015. (XII.18.), 22/2015. (VI.25.), 25/2014. (X.31.),15/2014. (IV.28.), 10/2014. (III.31.), 9/2014. (II.28.) ,

5/2014. (I.31.), 11/2013. (II.28.), 24/2013. (XI.4.), 21/2014. (IX.3.) önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben

Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés

a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az önkormányzat hivatalos megnevezése, székhelye

1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Balatonalmádi Város Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye: 8220 Balatonalmádi, Széchenyi sétány 1.

(3) A Képviselő-testület hivatala: Balatonalmádi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Önkormányzati Hivatal)

(3) Balatonalmádi város járásszékhely település.

(4) Az önkormányzat jelképei: címer, zászló

(5) Az önkormányzat jelképeinek, valamint a város névhasználatának rendjét Balatonalmádi nevének felvételéről, jelképeiről és azok használatáról szóló rendelet állapítja meg.

(6) Az önkormányzat jelképeinek színes grafikáját az 1. melléklete tartalmazza.

2. A Képviselő-testület üléseinek összehívása, vezetése, tanácskozási rendje

3. § (1) A Képviselő-testület az általa elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint tartja rendes üléseit, havonta egy alkalommal, kivéve július hónapban.

(2) A Képviselő-testület az ülését rendszerint a Városháza kistermében tartja. Ettől eltérő helyszínt a polgármester a meghívóban meghatározhat.

4.§ (1) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztségek egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a Képviselő-testület összehívásával és az ülés vezetésével kapcsolatos feladatokat a korszerinti legidősebb képviselő látja el.

(2) A Képviselő-testületi ülés meghívójának tartalmaznia kell az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a tervezett napirend tárgyának, előterjesztőjének megjelölését, valamint hogy a napirendet mely bizottság tárgyalta.

(3) A Képviselő-testület éves munkatervében nem meghatározott testületi ülést (a továbbiakban: rendkívüli ülés) a polgármester a törvényben meghatározott eseteken túl saját döntése szerint is összehívhat. A rendkívüli ülés összehívására és levezetésére az e rendeletben foglalt eltérésekkel a rendes ülés szabályait kell alkalmazni.

(4) A rendkívüli Képviselő-testületi ülésen csak a meghívóban szereplő napirendek tárgyalhatók, napirend előtti hozzászólásra nincs lehetőség. 

5. § (1) A Képviselő-testület ülésére az alábbi személyeket, szervezeteket kell meghívni

a) a képviselők;

b) a tisztségviselők (polgármester, alpolgármester, jegyző, aljegyző);

c) az osztályvezetők, főépítész, jogász;

d) Új Almádi Újság főszerkesztője;

e) a napirendben érintett intézményvezetők;

f) Balatonalmádi Város rendőrkapitánya;

g) a helyi érdekképviseleti szervek képviselői, az őket érintő kérdésekben;

h) helyi önszerveződő közösségek képviselői tevékenységi körüket érintő kérdésben;

i) könyvvizsgálót a véleményezési körébe tartozó témákban;

j) a polgármester által megnevezett személyek, szervezetek.

(2) Rendkívüli Képviselő-testületi ülésre a képviselőket, a tisztségviselőket, a napirendi pontban érintett osztályvezetőket, intézményvezetőket és a polgármester által megnevezetett személyeket, szervezeteket kell meghívni.

(3) A testületi anyagot a bizottsági üléseket megelőző 4. napon, a bizottság által nem tárgyalt előterjesztéseket pedig a képviselő-testületi ülést megelőző 6. napon:

a)   az FTP tárhelyre elektronikus formában fel kell helyezi, ahonnan a jogosultak azt letölthetik;

b)    a meghívót és az előterjesztéseket a polgármester által meghatározott személyek, illetve intézmények részére meg kell küldeni;

c)    a zárt ülés anyaga az a) b) pontnak megfelelően kizárólag a képviselők és a jogosultak számára elérhető;

d)   a rendes képviselő- testületi ülésre szóló meghívót a jegyző a helyben szokásos módon közzéteszi.

(4) A  nyílt testületi ülések anyagát az önkormányzat hivatalos honlapján az ülést megelőzően el kell helyezni.

(5)^[1] A rendkívüli ülésre szóló meghívót és előterjesztést  nyomtatott formában, vagy e-mailben legalább 24 órával az ülés előtt kézbesíteni kell a képviselők részére és önkormányzat hivatalos honlapjára fel kell helyezni.

6. § (1) Előterjesztések benyújtására a polgármester (alpolgármester), a bizottságok, bármely képviselő, intézményvezetők, illetve a jegyző jogosult. A Képviselő-testület más természetes vagy jogi személyt is felkérhet, illetve feljogosíthat előterjesztés benyújtására.

(2) Az előterjesztő az előterjesztést az arról szóló szavazás megnyitásáig visszavonhatja.

7. § (1) Az előterjesztés lehet:

a) javaslat (rendelet-tervezet, vagy határozati javaslat);

b) beszámoló;

c) tájékoztató;

d) jogszabályban kötelezően meghatározott formátumú dokumentum.

(2) Az előterjesztéseket írásban kell előterjeszteni. Tájékoztatónak kivételes esetben a Képviselő-testület egyszerű többséggel elfogadhat szóbeli előterjesztést is.

(3) Az előterjesztést – papíralapú és elektronikus formában – az Önkormányzati Hivatal Szervezési Osztályára kell leadni, a Képviselő-testületi ülést megelőző legalább 15 nappal korábban. A rendkívüli ülés anyagát legalább 72 órával korábban, a sürgősségi indítványt az ülést megelőző munkanap 12 óráig kell leadni.

(4) A Képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek.

(5) Az előterjesztésekkel kapcsolatos követelményeket, valamint az előterjesztések benyújtásának rendjét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

8. § (1) A polgármester az adott ülés napirendi pontjainak tervezésénél figyelembe veszi a munkatervben arra az ülésre meghatározott napirendeket, az előző ülés végén tett napirendi javaslatokat, továbbá az Önkormányzati Hivatal javaslatait.

(2) A levezető elnök a javasolt napirend ismertetésével nyitja meg a tanácskozást. A napirendekről a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

(3) A Képviselő-testület a napirendek sorrendjének meghatározásáról történt döntést követően azon már csak egyszerű többséggel változtathat. 

9. § (1) Sürgősségi indítvány az az előterjesztés, amelynek az Önkormányzati Hivatalhoz történő benyújtása a bizottsági, vagy Képviselő- testületi ülésre történő anyagkiküldést követően történt és annak Képviselő- testület elé terjesztését a polgármester, bizottság elé terjesztését pedig a bizottsági elnök jóváhagyta.

(2) Sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület egyszerű többséggel határoz.

(3) Sürgősségi indítványként csak azt a rendelettervezetet lehet tárgyalni, melyet nem kell társadalmi  egyeztetésre bocsátani, vagy ha a képviselő- testület erről minősített többséggel dönt.

10.§ 

Hatályon kívül helyezte a 25/2014. (X.31.) Ör., hatálytalan 2014. nov. 01. napjától

3. Az ülés rendje

11.§ (1)[1]  A Képviselő-testület munkatervében meghatározott testületi ülés 09.00 órakor kezdődik. A rendkívüli ülés kezdetének időpontját a polgármester határozza meg.

(2) A képviselő írásban vagy szóban köteles előre a polgármester részére bejelenteni, hogy a Képviselő-testület ülésén való részvételben akadályoztatva lesz. Ha mindezt utólag jelenti be, ezt igazolnia kell.

(3) Időegységhez kötődő korlátozások:

a) képviselői hozzászólás napirendi pontonként legfeljebb 7 perc;

b) a kérdés és az interpelláció ideje legfeljebb 3 perc, válasz 5 perc, viszontválasz 2 perc;

c) a napirend előtti felszólalás ideje legfeljebb 5 perc. Az érintett válasza maximálisan 5 perc;

d) tanácskozási joggal nem rendelkezőknek 3 perc hozzászólás engedélyezhető;

e) személyes megszólíttatás esetén a megszólított 2 percben észrevételt tehet.

(4) A Képviselő-testületi ülésen jelenlévő személyek kötelesek a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.

(5) A levezető elnök gondoskodik a Képviselő-testületi ülés rendjének fenntartásáról. A rend fenntartása érdekében:

a) figyelmezteti, majd ismétlődő esetben megvonja a szót attól a felszólalótól, aki a tárgytól eltér, már elhangzottakat ismétel, másokat méltóságukban sértő fogalmazást használ;  

b) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a Képviselő-testület tekintélyéhez méltatlan kifejezést használ, illetve ilyen magatartást tanúsít;

c) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja;

d) a tanácskozás folytatását lehetetlenné tevő rendzavarás esetén az ülést határozott időre félbeszakíthatja.

12. § (1) Napirend előtti felszólalással -a tárgy megjelölésével- előzetes jelentkezés alapján bármelyik képviselő élhet.

(2) A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc.

(3) A napirend előtti felszólalással érintett személy, továbbá a polgármester maximálisan 5 percben reagálhat az elhangzottakra, viszontválasznak helye nincs.

(4) A napirend előtti hozzászólások sorrendjét a levezető elnök határozza meg.

13. § (1) A Képviselő-testület ülését a polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a legidősebb képviselő hívja össze és vezeti.

(2) Az ülés megnyitásakor a levezető elnök megállapítja a megjelentek számát, az ülés határozatképességét, majd

a) javaslatot tesz a napirendi pontokra, azok sorrendjére,

b) beszámol az elmúlt Képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről,

c) biztosítja a képviselők részére a napirendi pont előtti felszólalások lehetőségét,

d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

e) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot, berekeszti az ülést.

(3) A levezető elnök minden napirendet külön-külön nyit meg. Ezt követően az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, majd a tanácskozási joggal rendelkezők, illetőleg meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.

(4) A tájékoztatóról a Képviselő- testület nem hoz határozatot.

(5) A kérdések, és válaszok elhangzása után a levezető elnök megnyitja a napirend vitáját. Ezt követően - figyelembe véve a jelentkezések sorrendjét - a képviselők, a tanácskozási joggal meghívottak, illetve rendelkezők szólhatnak a tárgyhoz.

(6) Az Önkormányzati Hivatal szakemberei a szakterületüket érintő napirendi pontoknál tanácskozási joggal rendelkeznek.

(7) A levezető elnök vita közben a tanácskozási joggal nem rendelkezőknek is szót adhat, maximum 3 perces hozzászólásra.

14. § (1) A Képviselő-testületi ülésen tanácskozási joga van – mely jelenti szavazati jog nélkül a vitában való részvétel jogát (hozzászólás) –

a) jegyzőnek, az aljegyzőnek,

b) a hivatal szakembereinek, a szakterületüket érintő napirendi pontoknál,

c) pályázóknak,

d) adott napirendi pontnál a napirend előadójának, az ahhoz meghívott személynek,

e) helyi önszerveződő közösségek képviselőinek tevékenységi körükben,

f) könyvvizsgálónak.

15. § (1) A vitában elhangzó személyes tartalmú megjegyzésre az érintett képviselőnek joga van a levezető elnök döntésétől függően a felszólalást követően nyomban vagy a napirendi pont lezárása után legfeljebb 2 perc időtartamban észrevételt tenni.

(2) Ha a levezető elnök ezt nem veszi figyelembe, az érintett képviselő kívánságára e tárgyban a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(3) Viszontválasznak helye nincs.

16. § (1) A Képviselő-testület bármely tagjának joga van ügyrendi kérdésben legfeljebb 2 perc időtartamban szót kérni.

(2) Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a Képviselő-testület munkájával, ülésének lefolytatásával kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt.

(3) A levezető elnök e kérések teljesítését nem tagadhatja meg, kivéve, ha az a döntéshozatal közben történik.

(4) Amennyiben az ügyrendi felszólalás nem ügyrendi jellegű, a levezető elnök köteles megvonni a szót. Kétség esetén a testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt a szó megvonásáról.

(5) Ügyrendi kérdésről a testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.

17. § (1) Ha a napirendhez több hozzászóló nincs, a levezető elnök a vitát lezárja.

(2) Bármelyik képviselő javasolhatja a vita lezárását, melyről a Képviselő-testület - vita nélkül - egyszerű többséggel határoz.

(3) A vita lezárása után legfeljebb 2 percben szót kell adni:

a) akik a felszólalási szándékukat a javaslat elhangzása előtt jelezték,

b) levezető elnöknek,

c) aki a vitában az ellene szóló, sérelmesnek vélt megjegyzést kívánja elhárítani vagy a hozzászólásával kapcsolatban felmerült félreértéseket eloszlatni.

(4) A Képviselő-testület bármely tagja a zárószavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatja a téma napirendről való levételét, amelyről a Képvelő-testület vita és felszólalás nélkül egyszerű többséggel határoz.

(5) Az előadót megilleti a zárszó joga. Az előterjesztő és az előterjesztést tárgyaló bizottság elnöke vagy előadója a határozathozatal előtt 2 percben felszólalhat.

4. Döntéshozatali eljárás, a szavazás módja

18. § (1) A nyílt szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával, annak működésképtelensége esetén kézfelemeléssel történik.

(2) A szavazatok megszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik.

(3) A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(4) Bármely képviselő írásban igényelheti a jegyzőtől a nyílt szavazás szavazási listáját.

19. § (1) Bármely képviselő javasolhat névszerinti szavazást, erről a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt. Név szerinti szavazás szavazatszámláló gép alkalmazásával történik.

(2) Szavazatszámláló gép működésképtelensége esetén név szerinti szavazásnál a jegyző ABC - sorrendben felolvassa a képviselők névsorát, a képviselők "igen"-nel, vagy "nem"-mel szavazhatnak, illetve tartózkodhatnak.

(3) A jegyző a szavazatokat a névsorban feltünteti, összeszámolja az eredményt, és azt átadja a levezető elnöknek, aki kihirdeti az eredményt.

(4) A névszerinti szavazáshoz igénybevett, külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

20. § (1) Bármely képviselő javaslatára minősített szótöbbséggel hozott határozata szerint a Képviselő-testület titkos szavazást tarthat azokban az ügyekben is, amelyekben zárt ülést tarthat, vagy köteles tartani.

(2) A titkos szavazás szavazógéppel történik.

(3) Amennyiben a szavazógép működésképtelenné válik, úgy a titkos szavazás lebonyolítására a Képviselő-testület 3 főből álló szavazatszámláló bizottságot választ a saját tagjai közül.

(4) A szavazógép működésképtelensége esetén a titkos szavazás szavazólapon történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(5) A szavazatszámláló bizottság a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írják alá.

(6) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke beszámol a Képviselő-testület részére.

(7) A titkos szavazással hozott határozatot a folytatólagos, vagy következő nyilvános ülésen ismertetni kell.

5. Rendeletalkotás, határozathozatal

21. § (1) A Képviselő-testület a vita lezárása, a zárszó után szavaz a határozati javaslatról.

(2) A levezető elnök egyenként szavazásra teszi fel az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat. Amennyiben az előterjesztéshez a vita során módosító, kiegészítő indítványok is érkeznek, úgy először ezekről, majd a módosításokkal kiegészítésekkel teljes határozati javaslatokról kell szavazni.

(3) Az előterjesztő által tett módosító javaslat nem minősül módosításnak, erről külön szavazni nem kell.

(4) A módosításokkal érintett javaslatot a szavazás előtt az előterjesztő a jegyzőkönyv számára szövegszerűen megismétli.

(5) A szavazás számszerű eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a döntést.

(6) Tájékoztató esetén a Képviselő-testület nem hoz határozatot.

(7) A személyes érintettségre vonatkozó szabályok megszegésével hozott döntés érvénytelen.

22. § (1)  Választás, kinevezés, intézményvezetői megbízás esetén nyílt vagy a titkos szavazás az alábbiak szerint történik:

a)  amennyiben 1 jelölt van, az eljárás akkor eredményes, ha a jelölt eléri a minősített többséget.

b) amennyiben a jelöltek száma 2 vagy annál több fő, a jelöltek sorrendjére az illetékes bizottság tesz javaslatot.

(2) 2 fordulós eljárás:

a) ha az első fordulóban egyik jelölt sem éri el a minősített többséget, közülük a második fordulóban arról szavaz a képviselő-testület, aki több szavazatot kapott;

b) a második fordulóban az eljárás akkor eredményes, ha a jelölt eléri a minősített többséget.

(3) 3 fordulós eljárás:

a) ha az első fordulóban egyik jelölt sem éri el a minősített többséget, közülük a második fordulóban arról a két jelöltről szavaz a Képviselő-testület, akik a legtöbb szavazatot kapták;

b) a második fordulóban az eljárás akkor eredményes, ha az egyik jelölt eléri a minősített többséget;

c) ha a második fordulóban egyik jelölt sem éri el a minősített többséget, közülük a harmadik fordulóban arról szavaz a Képviselő-testület, aki több szavazatot kapott;

d) a harmadik fordulóban az eljárás akkor eredményes, ha a jelölt eléri a minősített többséget.

23. § (1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni.

(2) A Képviselő-testület határozatainak nyilvántartását a Szervezési Osztálya vezeti.

(3)A határozatokat a Képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyv elkészítését követő 5 munkanapon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek, vagy szervnek.

24. § (1) A Képviselő-testület által hozott határozatok végrehajtásáról a polgármester testületi ülésen, a napirendet megelőzően írásban beszámol.

(2) Amennyiben a testületi határozatot a polgármester az előírt határidőre nem tudja végrehajtani, a határidő lejártát megelőzően, vagy a határidő lejártát követő első rendes ülésen köteles kérni a Képviselő-testülettől a határidő módosítását.

25. § Minősített többség szükséges a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló meghatározottakon kívül:

a) a helyi népszavazás kiírásához, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározásához, használatuk szabályozásához, kitüntető címek elismerések adományozásához, valamint ezek adományázására való javaslattételhez;

b) a gazdasági program elfogadásához, a költségvetés elfogadásához, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásához, a helyi adó megállapításához, a hitelfelvételhez, a kötvénykibocsátáshoz, vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, államháztartáson kívüli forrás átvételéhez, átadásához;

c) településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyásához, területszervezési kezdeményezéshez; 

d) közterület elnevezéséhez, emlékmű állításához;

e) a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztásához;

f) az éves költségvetés 1%-át meghaladó forgalmi értékű tulajdon elidegenítéséhez vagy beruházásához;

g) tisztségviselő fegyelmi és anyagi felelősségének megállapításához;

h) az Önkormányzati vagyon tulajdonjogának, használati jogának ingyenes vagy kedvezményes átengedéséhez, illetve vagyon tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséhez, vagyontárgy felajánlásának elfogadásához;

i) titkos szavazás elrendeléséhez.

26. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) Képviselő-testület tagjai,

b) a Képviselő-testület bizottságai,

c) a jegyző, aljegyző,

(2) A javaslatot a jegyzőhöz kell írásban benyújtani. 

27. § (1) A Képviselő - testület jogalkotási tervét az éves munkarendjéhez igazodóan, annak elfogadásával egy időben határozattal állapítja meg. Az erről szóló tájékoztatót a jegyző a honlapon közzéteszi.      

(2) Társadalmi egyeztetésre kell bocsátani az önkormányzati rendelet és normatív határozat tervezetét és indokolását (a továbbiakban együtt: tervezet).

(3) Nem bocsátható társadalmi egyeztetésre a tervezet, ha az egyeztetés Balatonalmádi Város különösen fontos pénzügyi, természetvédelmi, környezetvédelmi vagy örökségvédelmi érdekeinek védelmét veszélyeztetné.

(4) A tervezet előkészítőjének feladata a rendelettervezet társadalmi egyeztetésre bocsátása, annak lefolytatása és a beérkezett vélemények feldolgozása. Az erről készült összefoglalót a rendelet hatályba lépéstét követő 15 napon belül a honlapon kell közzétenni.

(5) A társadalmi egyeztetésre bocsátás a testületi anyag a képviselő-testület bizottságai részére való megküldéssel egy időben történik, határideje a képviselő testületi ülést megelőző 6. nap.

6.      Helyben szokásos kihirdetés, nyilvánosság

28. § (1) A Képviselő-testület rendeletét a jegyző az Önkormányzati Hivatal központi hirdetőtábláján – 15 napra történő kifüggesztéssel – hirdeti ki. A rendelet kihirdetésének tényét a rendeletre záradékként rá kell vezetni. Ugyanez az eljárás az egyéb önkormányzati hivatalos hirdetmények közzétételénél is.

(2) A rendelet értelmében egyéb önkormányzati hivatalos hirdetmény: a Képviselő-testület és bizottságainak határozatai, tájékoztatói, nyilvános üléseinek előterjesztései valamint ezen ülések jegyzőkönyvei továbbá a polgármester és a Hivatal tájékoztatói.

(3) A jegyző a rendeleteket, az Önkormányzati Hivatal központi hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel egy időben megjelenteti az önkormányzat hivatalos honlapján (www.balatonalmadi.hu), melyeket és az egyéb önkormányzati  hivatalos hirdetményeket hozzáférhetővé teszi a Szervezési Osztályon. A módosító rendeleteket, kihirdetésüket követően, az alaprendelettel egységes szerkezetbe foglalva 3 napon belül kell a hivatalos honlapon, valamint a Szervezési Osztályon elérhetővé tenni.

(4)  Minden Képviselő-testületi ülést követő hónapban az önkormányzat hivatalos lapjában a képviselő-testületi ülésről tájékoztatót kell közzé tenni. 

(5) A hirdetőtáblák üzemeltetéséről a jegyző gondoskodik. 

7.      A jegyzőkönyv

29. § (1) A Képviselő-testületi és bizottsági ülésekről jegyzőkönyv készül, mely a jogszabályban meghatározottakat tartalmazza.

(2)^[2] A jegyzőkönyv minden oldalát folyamatos sorszámozással kell ellátni és a lapokat olyan módon kell összefűzni, hogy az okirat sérelme nélkül ne legyen megbontható. Az összefűzött jegyzőkönyvet hátoldalán önkormányzati bélyegzővel ellátott záró cédulával kell ellátni. A jegyzőkönyvek eredeti példányának évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A Képviselő-testület nyilvános üléseiről hangfelvételt, a kábel tv közvetítése esetén kép- és hangfelvételt, a zárt ülésről kizárólag hangfelvételt készül.

(4) Képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének elkészülte után az ülésről készült hanganyag Mikrovoks rendszerben történő archiválásáról a jegyző gondoskodik.

(5) A Képviselő-testület tagjának kérésére, a hang és képfelvétel alapján szó szerinti jegyzőkönyvet, jegyzőkönyvrészletet kell készíteni.

8.      Közmeghallgatás

30. § (1) A Képviselő-testület évente egy közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről legalább 30 nappal korábban, tájékoztatót kell megjelentetni a 28.§- ban foglaltak szerint.

(3)^[3] Egy személy egy témában legfeljebb összesen 3 perc időtartamban szólhat hozzá.

(4) A kérdező által feltett kérdésre a választ a polgármester, az érintett képviselő vagy a polgármester által kijelölt személy helyben, vagy ha arra nincs lehetőség, 30 napon belül írásban adja meg.

(5) A közmeghallgatásról 15 napon belül jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza a hozzászólásokat, feltett kérdéseket valamint az azokra adott válaszok lényegét. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(6) A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására egyebekben a Képviselő-testületi ülésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivételt képez a Közmeghallgatás helye, mert azt a Képviselő-testület a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtárban tartja.

9. Az önkormányzat szervei

31.§ (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a Képviselő-testület és szervei biztosítják. A Képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás. 

(2) A Képviselő-testület tagjainak száma 9 fő.

(3) A Képviselők névsorát a rendelet  1. függeléke tartalmazza, a változások átvezetéséről a jegyző 2 munkanapon belül gondoskodik.

32.§ (1) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, - a képviselő- testület hatásköréből át nem ruházható ügyeket kivéve – a két ülés közötti időszakban felmerülő, az alábbi halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben dönthet:

a)      életveszélyt, súlyos balesetveszély elhárítása- esetenként 1 000 000,-Ft összeghatár erejéig;

b)      a tárgyévi költségvetési rendeletben nevesített céltartalék felhasználása;

c)      fellebbezés benyújtása.

(2)[2] Amennyiben az (1) bekezdés a) pontban szereplő kiadások fedezete nem áll rendelkezésre az adott évi költségvetésben, akkor a szükséges forrás megteremtése érdekében a polgármester – kiadási főösszeget nem érintő – előirányzat átcsoportosításról dönt.

(3) A polgármester együttműködik Felsőörs község polgármesterével a Közös Önkormányzati Hivatalt érintő ügyekben.

(4)[3] A képviselő-testület polgármesterre átruházott hatásköreit a rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

[2] Módosította a 24/2013. (XI.4.) Ör. rendelet: hatályos 2013. november 5. napjától

[3] Módosította a 24/2013. (XI.4.) Ör. rendelet: hatályos 2013. november 5. napjától

33.§[4] A Képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának    segítésére, a polgármester javaslatára társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. A helyettesítés rendjét a polgármester írásban szabályozza, és arról a Képviselő-testületet tájékoztatja.

[14 Módosította a 24/2013. (XI.4.) Ör. rendelet: hatályos 2013. november 5. napjától

34.§ (1) A Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjét, aljegyzőjét Balatonalmádi Város Polgármestere nevezi ki.

(2) A jegyző ellátja a Közös Önkormányzati Hivatal működésével, valamint a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő- testületének és Felsőörs Község Önkormányzata Képviselő- testületének működésével kapcsolatos feladatokat.

(3) A jegyző és az aljegyző egyidejű akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat a Szervezési Osztály vezetője látja el. E rendelet alkalmazásában akadályoztatásnak minősül, ha a jegyzői feladatok 15 munkanapon keresztül ellátatlanok.

35.§ (1) A Képviselő-testület által alapított és fenntartott költségvetési szervek, gazdálkodó szervek, non profit szervezetek és egyéb szervezetek listáját az 3. függelék tartalmazza. A változást átvezetéséről a jegyző 2  munkanapon belül gondoskodik.

36.§ Balatonalmádi Város Önkormányzata és Felsőörs Község Önkormányzata Közös Önkormányzati Hivatalt tart fent, működésének rendjét Balatonalmádi Közös Önkormányzatai Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza, amelyet Balatonalmádi Város Önkormányzata és Felsőörs Község Önkormányzata hagy jóvá.

10. A képviselő- testület bizottságai

37.§ (1) A Képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozta létre:

a) Humán Bizottság (4 fő képviselő-testületi tag, 1 fő külső szakértő)

b) Pénzügyi és Gazdasági Bizottság (3 fő képviselő-testületi tag, 2 fő külső szakértő)

(2) Az állandó bizottságok tagjainak nevét a 2. függelék tartalmazza, a változást átvezetéséről a jegyző 2  munkanapon belül gondoskodik.

(3) A képviselő- testület bizottságainak feladatköreit, az állásfoglalásukkal benyújtható előterjesztéseket és a bizottságokra átruházott hatásköröket a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

38.§ (1) A Képviselő-testület egy konkrét feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság tagjaira a polgármester tesz javaslatot, a jelöltek személyéről egyszerű többséggel a képviselő-testület dönt.

(3) Az ideiglenes bizottság megszűnik, amennyiben a létrehozásának alapjául szolgáló ok, vagy feladat megszűnik, az időpont, vagy esemény bekövetkezik. 

39. § (1) A Képviselő-testület egy konkrét ügy kivizsgálására, megoldási javaslat kidolgozására, az ezzel kapcsolatos feladatok ellátásának idejére munkacsoportot hozhat létre.

(2) A munkacsoport megbízatása a Képviselő-testület által megszabott feladat elvégzéséről készült Képviselő-testületi előterjesztés Képviselő-testület általi elfogadásáig tart.

40. § (1) A Képviselő-testület a bizottságok tagjait és elnökét minősített többséggel meghozott határozattal választja meg, e szabály vonatkozik a tag, illetve az elnök visszahívására.

(2) A bizottságok nem képviselő tagjainak eskütételét a megválasztó, vagy az azt követő első Képviselő-testületi ülés keretében kell megtartani.

(3) A bizottságok az üléseik időpontját a Képviselő-testület üléseihez igazodva határozzák meg éves munkatervük keretében.

10/A. A tanácsnokok^[4]

40/A.§^[5] (1) A képviselő-testület,  a polgármester vagy bármely képviselő indítványára a képviselők közül tanácsnokokat választhat.

(2) A tanácsnok felügyeli a képviselő-testület által meghatározott önkormányzati feladatkörök ellátását. E feladatkörök meghatározásáról a tanácsnok megválasztásával egyidejűleg dönt a képviselő-testület.

(3) Tanácsnok választására különösen akkor kerül sor, ha az általa ellátandó feladat sokoldalú komplex megközelítést, érdemi koordinációt, speciális szakértelmet igényel.

(4) A tanácsnok visszahívásáról a képviselők 1/3-ának javaslatára a Képviselő-testület  minősített többséggel dönt.

(5) A tanácsnok megbízatása - a feladat jellegétől függően – szólhat határozott, illetve határozatlan időre. A határozatlan időre szóló tanácsnoki megbízatás megszűnik:

a) lemondással,

b) a feladat teljesítésével, megszűnésével,

c) a képviselői mandátum lejártával,

d) a képviselő-testület feloszlatásával, mandátuma lejártával,

e) a tanácsnok halálával.

(6) A tanácsnokok véleményét a feladatkörükbe tartozó témákban készülő előterjesztések készítése során ki kell kérni. A tanácsnokok véleményüket írásba kötelesek kifejteni, amelyet az előterjesztéshez csatolni kell.

(7) A tanácsnokok megnevezését, az általuk ellátandó feladatokat, és névsorukat a 6. függelék tartalmazza.

11. Törvényes működés biztosítása

41.§ (1) A jegyző a bizottsági és képviselő- testületi ülésen köteles jelezni, ha a testület döntése jogszabálysértő.

(2) A képviselő a Képviselő-testület ülésén önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amely lehet interpelláció, vagy képviselői kérdés.

(3) A képviselő Képviselő-testületi ülésen kívül is, írásbeli tájékoztatást kérhet a jegyzőtől, amely hozzásegíti a helyes döntés kialakításához. 

42. § (1) Bármely képviselő az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, az állandó bizottságok elnökeihez, valamint a jegyzőhöz interpellációt intézhet.

(2) Az interpellációk napirendre tűzéséről a polgármester a beérkezés sorrendjének figyelembevételével dönt.

(3) Az interpelláció teljes szövegét legkésőbb az ülést megelőző 5 munkanappal előbb írásban kell benyújtani a címzetthez és a polgármesterhez. Lehetőséget kell adni az ülésen szóban történő előadásra. Az 5 munkanapos határidő elmulasztása esetén az interpelláció, nem tárgyalható. Amennyiben a benyújtó képviselő továbbra is fenntartja szándékát, úgy az interpellációt ismételten be kell nyújtani.

(4) Az interpelláció ideje legfeljebb 3 perc, az arra adott válasz időtartama legfeljebb 5, a viszontválasz és nyilatkozat időtartama legfeljebb 2 perc.

(5) Az interpellációra az ülésen szóban, vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni, és azt el kell juttatni minden képviselőhöz.

(6) Amennyiben az interpellációra adott választ az interpelláló nem fogadta el, az interpelláció elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

(7) Ha az interpellációra adott választ a Képviselő-testület sem fogadta el, további vizsgálat és javaslattétel céljából a polgármester a kérdést az illetékes bizottság elé utalja.

(8) Az interpellációra adott írásbeli válasz, valamint az interpelláló – legkésőbb az ülést megelőző két munkanappal előbb tett – írásbeli nyilatkozata ismeretében a soron következő Képviselő-testületi ülésen az interpelláció elfogadásáról a Képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz. Az írásbeli nyilatkozatot a polgármesternek kell megküldeni.

(9) Visszavontnak kell tekinteni azt az interpellációt, amelynek megtárgyalásánál az interpelláló képviselő nincs jelen és a megtárgyalás elnapolását nem kérte.

(10) Egyazon kérdésben újabb interpellációnak nincs helye. Az interpelláció azonosságáról - kétség esetén - a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz. 

43. § (1) Bármely képviselőnek joga van önálló képviselői indítvány előterjesztésére, az előterjesztésre vonatkozó előírások szabályainak figyelembe vételével.

(2) Az indítványnak az indoklást is tartalmaznia kell.

(3) Az indítványt a benyújtástól számított 30 napon belül, de legkésőbb a benyújtástól számított 2. Képviselő-testületi ülésen napirendre kell tűzni.

11/A. A belső ellenőrzés

43/A. § (1) A belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a jegyző gondoskodik  külső szolgáltató bevonásával.

(2) A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a jegyzőnek közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a jegyzőnek  küldi meg.

(3) A feladatellátás részletes szabályait a 5. függelék tartalmazza.

12. Záró rendelkezések

44. § (1) A rendelet 2013. február 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 21/2008. (XI. 14.) Önkormányzati rendelet. 

         Keszey János sk.                                         Kovács Piroska Rózsa sk.

                         polgármester                                         jegyzői jogkört gyakorló aljegyző

Kiadmány hiteléül:

Balatonalmádi, 2016. február 25.

       Dr. Hoffmann Gyöngyi

                     jegyző