a módosításáról szóló 4/2016. (II.10.), 2/2016. (I.29.),  28/2015. (XI.27.), önkormányzati rendeletekkel egységes szerkezetben

Balatonalmádi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 5. § a) b) c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1.§ (1)  Ha a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.)  52.§ 26. pontja szerint vállalkozónak nem minősülő magánszemély adóalany kommunális beruházást hajt végre, vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít, a saját beruházás számlával igazolt ellenértékének, illetve a befizetés támogatással csökkentett összegének 50%- át a befizetést követő évben adókedvezményként érvényesítheti az adott évben esedékessé váló építményadóban, illetve telekadóban.

(2) Ha az (1) bekezdés alkalmazásával az építményadó, illetve telekadó éves összege nem éri el az (1) bekezdés szerint levonható összeget, akkor az adókedvezmény a kedvezmény megnyíltát követő további négy naptári évben esedékes építményadóval, illetve telekadóval szemben érvényesíthető.

(3)^[1]

(4)^[2]

(5) Az ingatlan tulajdonjogában történő változás esetén a beruházás bekerülési értékéből az 1.§ rendelkezései alapján az előző tulajdonos által befizetett összeg adókedvezményként nem érvényesíthető.

 (6) Amennyiben az építmény-és telekadó alanya bevallási kötelezettségét késedelmesen teljesíti, a visszamenőleges adókivetésekben az 1.§ szerinti kommunális beruházásokra befizetett összeg a késedelmesen bevallott évekre adókedvezményként nem érvényesíthető.

(7) Ha a kommunális beruházás fizetésére kötelezett befizetési kötelezettségét nem teljesíti, és annak összege adók módjára behajtandó köztartozásként kerül behajtásra, az 1.§ szerinti adókedvezmény nem érvényesíthető.

1. Építményadó

2. § A Htv. 13.§-ában felsoroltakon kívül mentes az adó alól a vállalkozó üzleti célt szolgáló

      építménye kivételével:

a)  lakások esetében a lakást lakás céljára használó személyek után személyenként  25 m², az adóév január 1-jei állapotának megfelelően,

b) az a 70. életévét betöltött magánszemély, aki egyedül él és a lakcímnyilvántartás szerint valamint ténylegesen is lakhelyéül szolgáló lakását legalább 5 éve lakás céljára használja, mindenkori tulajdonrésze után.

3. §  Az adó alapja az építmény m²-ben számított hasznos alapterülete.

4. § (1) Az adó évi mértéke - (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 900 Ft/m².

(2) Az adó évi mértéke a kereskedelmi egységek, a szállásépületek és az egyéb nem lakás céljára szolgáló - garázsok, gépjárműtárolók kivételével - épületek után 630 Ft/m^2. . 

5. § A Htv. 52.§ 26. pontja szerint vállalkozónak nem minősülő magánszemély tulajdonos

       esetében a 4.§ (1) bekezdése alapján számított adóból:    

a) 600 Ft/m² adókedvezmény illeti meg a lakás céljára használt lakásokat a hozzátartozó  garázsokkal együtt,

b) 200 Ft/m² adókedvezmény illeti meg - az a) pontba nem tartozó – lakásokat, üdülőket a hozzátartozó garázsokkal együtt.

3.  Telekadó

6. § A Htv. 52.§ 26. pontja szerint vállalkozónak nem minősülő magánszemély tulajdonos a

       Htv. 19.§-ban foglaltakon kívül mentesül az adó alól:

 a)  azon telek tekintetében, melyre lakóház építésére jogerős építési engedélyt adtak ki, az első engedély kiadását követő kettő évig,

 b) a hatályos rendezési tervben zöldterületbe (közpark, közterület) sorolt, a szabályozási terven ZKp, ZKt szabályozási jellel jelölt terület-felhasználási egységben lévő telek tekintetében,

 c) a hatályos rendezési tervben erdőterületbe (belterületi véderdő) sorolt, a szabályozási terven Evb-N szabályozási jellel jelölt terület-felhasználási egységben, valamint a hatályos rendezési tervben közlekedési területbe (parkoló, út) sorolt, a szabályozási terven KöP, Kö szabályozási jellel jelölt terület-felhasználási egységben lévő telek tekintetében,

d) azon telek tekintetében, melyen építményadó fizetési kötelezettség alatt álló építmény áll. 

7. § Az adó alapja a telek m²-ben számított területe.

8.§  (1)  Az adó évi mértéke az I. övezetben:

a)  a 7000 m² területet meghaladó telkek esetében 250 Ft/m²,

b) a 7000 m² területet meg nem haladó telkek esetében 200 Ft/m².

(2) Az I. övezetbe tartoznak a Balaton partvonala és a Tapolca - Budapesti vasútvonal belterületi határai között elhelyezkedő területen fekvő telkek.

(3) Az adó évi mértéke a II. övezetben:

     a) a 7000 m² területet meghaladó telkek esetében 150 Ft/m²,

     b) a 7000 m² területet meg nem haladó telkek esetében 100 Ft/m².

(4) A II. övezetbe tartoznak a vasútvonal határai és a Felsőörsi út - Vécsey K. út - Töltés u. - Blaha L. sétány - Vessző u. - Kisberényi út - Veszprémi út - Vörösberényi Séd-patak nyomvonala,a Lozsántai u. -  Magasparti u. –belterületi határvonal  - által határolt területen fekvő telkek.

 (5) Az adó évi mértéke a III. övezetben:

     a) a 7000 m² területet meghaladó telkek esetében 100 Ft/m²,

     b) a 7000 m² területet meg nem haladó telkek esetében 50 Ft/m².

 (6) A III. övezetbe tartoznak a I. és II. övezeten kívül fekvő telkek.

9.§ (1) A Htv. 52.§ 26. pontja szerint vállalkozónak nem minősülő magánszemély tulajdonában lévő 2000 m²-nél nagyobb telket, amelynek teljes területén az adónem bevezetését megelőzően legalább 10 év időtartamban folyamatosan kenyér- vagy takarmánygabona termesztés vagy szőlőművelés folyt, 50 %-os adókedvezmény illeti meg.

(2) A Htv. 52.§ 26. pontja szerint vállalkozónak nem minősülő magánszemély tulajdonában lévő azon telek vonatkozásában, amely azért nem építhető be, mert műszakilag nem megoldható a közművekre való rákötés, vagy nem rendelkezik közút kapcsolattal, 50% adókedvezmény adható. Az adókedvezmény igénybevételének további feltétele az, hogy az adóalany Balatonalmádi Városban csak egy telekkel rendelkezzen.

 (3) A (2) bekezdésben meghatározott adókedvezmény az adóévben benyújtott nyilatkozat alapján igényelhető.  Az adókedvezményre való jogosultság feltételeit a helyi adóhatóság megkeresésére az illetékes építésügyi hatóság igazolja. A kedvezmény visszamenőleg nem érvényesíthető. 

4. Idegenforgalmi adó

10. §  Az adó alapja a településen megkezdett vendégéjszakák száma.

11.§^[3]  Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 460 Ft.

12.§ (1) Az adó beszedésére kötelezettnek az általa beszedett adóról az adó alapjának és összegének a megállapítására alkalmas idegenforgalmi adó nyilvántartást (vendégkönyv, vendégnyilvántartás)  (a továbbiakban: nyilvántartás) kell vezetnie.

(2) Az adó beszedésére kötelezettnek a nyilvántartást az önkormányzati adóhatóságnál használatba vétel előtt hitelesíttetni, valamint tárgyév végén, de legkésőbb a tárgyévet követő január 15. napjáig záradékoltatni kell.

(3)  A beszedésre kötelezettnek a nyilvántartást a vendégek megérkezése napjától kell vezetnie. 

5. Iparűzési adó

13. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke az adóalap 2 %-a.

(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként 5.000 Ft.

13/A.§^[4] (1) A háziorvos, védőnő vállalkozó az iparűzési adóból 50% kedvezményben részesül,  ha annak vállalkozási szintű adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adókedvezmény formájában nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013. 12.24. 1.o) (a továbbiakban 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.

(3) A kedvezményezett az adókedvezmény következtében megszerzett előnyt – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével –  nem használhatja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.

4)^[5] A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1)    bekezdése figyelembevételével — az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon — nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról. A nyilatkozatot a rendelet 1. melléklete tartalmazza, a nyilatkozat kitöltési útmutatóját az 1. függelék tartalmazza..

(5) A kedvezményezett és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak  megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. [Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.]

(6) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek  (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.

(7) A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.

(8)^[6] A támogatást nyújtó (önkormányzat) írásban tájékoztatja a kedvezményezettet a támogatás bruttó támogatási egyenértékben kifejezett összegéről és arról, hogy az csekély összegűnek minősül. Az igazolást a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(9)^[7] A kedvezményezettnek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.

(10)^[8] Az 1. melléklet szerinti nyilatkozatot első alkalommal a 2016.évről benyújtott iparűzési adóbevallás mellékleteként 2017. május 31.-ig  kell a vállalkozónak  az önkormányzati adóhatósághoz benyújtania.

6. Értelmező rendelkezések

14.§  E rendelet alkalmazásában:

a) műszakilag nem megoldható a közművekre való rákötés: ha a telekhez    csatlakozó közterületen  közüzemi közművezeték nincs kiépítve, vagy ki van építve, de a csatlakozásra nincs lehetőség,

b) lakás céljára történő lakás használat: ha a lakást annak tulajdonosa azt lakóhelyként, lakás céljára használja. Az ott tartózkodás nem rendszertelen, nem idényjellegű, nem a nyaralás, az üdülés célját szolgálja és ez ingatlan lakás céljára történő használata a közüzemi díjak rendszeres (éven át tartó, télen-nyáron egyaránt) fizetésével is alátámasztható.

c)^[9] állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás,

d)^[10] egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás.

7. Záró rendelkezések

15.§ (1)  A rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.

  (2) Hatályát veszti a Balatonalmádi Önkormányzat 26/2008.(XII.19.) önkormányzati rendelete a helyi adókról.

             Keszey János                                                                    dr. Hoffmann Gyöngyi

             polgármester                                                                                    jegyző

A kiadmány hiteléül:

A rendeletet 2015. november 27.

                                                                                                        dr. Hoffmann Gyöngyi

                                                                                                                       jegyző

2. melléklet a  24/2014.(IX.26.) önkormányzati rendelethez^[11]

Igazolás csekély összegű támogatásról

Alulírott … a … mint támogatást nyújtó képviseletében eljárva ezúton igazolom, hogy a … mint kedvezményezett …. bizottsági rendelet (HL …, dátum, oldal) (a továbbiakban: … bizottsági rendelet) alapján a következő csekély összegű támogatásban részesül:

Projekt megnevezése:

Támogatást nyújtó döntésének száma:

Támogatás odaítélésének időpontja:

A támogatás bruttó támogatástartalma jelenértéken:

A jelen támogatással érintett célra a(z) … bizottsági rendelet alapján …. eurónak megfelelő forintösszeg nyújtható.

Jelen igazolást a(z) … bizottsági rendelet 6. cikk (1) bekezdése alapján állítottam ki.

Kelt, …

…………………………………………………………..                 

Támogatást nyújtó szervezet (aláírás, pecsét)