Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015 (II.26..) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról
Hatályos: 2016. 01. 01- 2016. 10. 31Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2015 (II.26..) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról
2016.01.01.
Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselő-testülete az 1. §-4. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 32. § (1) bekezdés b) pontjában és 32. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az 5. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 17. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 7. §-12. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 45. § (1) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában és a 134/E. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a 14. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 26. §-ában kapott felhatalmazás alapján, a 15. § tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 48. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § E rendelet az alábbi pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokat ( a továbbiakban: szociális ellátások) szabályozza:
a) a települési támogatást,
b) a rendkívüli települési támogatást,
c) a települési szilárd hulladék közszolgáltatási díj megfizetésének támogatását és
d) a köztemetést.
2. § A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át az alábbi döntési hatásköreit:
a) a települési támogatás megállapításával, megszüntetésével, a jogosulatlanul és rosszhiszeműen felvett támogatás és kamata visszafizetésre kötelezéssel és a visszafizetési kötelezettség csökkentésével, elengedésével, vagy annak részletekben történő megfizetés engedélyezésével kapcsolatos eljárásban,
b) a rendkívüli települési támogatás megállapításával kapcsolatos eljárásban,
c) a települési szilárd hulladék közszolgáltatási díj megfizetésének támogatás megállapításával kapcsolatos eljárásban,
d) a köztemetés elrendelésével, a költségek hagyatéki teherkénti bejelentésével, az eltemettetésre köteles személy köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezéssel kapcsolatos eljárásban és
e) a köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alóli mentességgel kapcsolatos eljárásban.
3. § (1) A szociális ellátások iránti kérelmet a Balatonalmádi Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási Osztályához kell benyújtani hivatali időben személyesen vagy postai úton.
(2) A pénzbeli és természetbeni ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezőnek a saját és családja, – a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás esetén – a háztartása jövedelmi, - e rendeletben meghatározott esetekben – vagyoni viszonyairól – az erre a célra rendszeresített nyomtatványon meghatározott tartalom szerint – nyilatkoznia kell.
(3) A szociális ellátások iránti kérelmekhez csatolni kell:
a) a támogatást kérő jövedelméről szóló igazolást,
b) a családjában élő közeli hozzátartozók jövedelmeiről szóló igazolást,
c) az illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolását az álláskeresőként nyilvántartásba vételéről, amennyiben kérelmező vagy családtagja jövedelemmel nem rendelkezik,
d) betegség, várandósság esetén orvosi igazolást,
e) a gyermek és családja kapcsolattartásához a gyámhatóság határozatát,
f) elemi kár bekövetkezése esetén, az azt igazoló hatósági bizonyítványt, vagy okiratot
g) az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás esetén a temetési költségek igazolására a kérelmező nevére a temetési szolgáltatást végző által kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.
h) a 18. életévét betöltött, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató felnőttet érintő szociális ellátás esetén a tanulói, illetve hallgatói jogviszonyról kiállított igazolást,
i) gyermektartásdíj jövedelem esetében csatolni kell az erről rendelkező jogerős bíróság határozat másolatát, vagy a tartásdíj összegét igazolni lehet postai feladóvevénnyel, pénzintézeti igazolással, ennek hiányában kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett írásbeli nyilatkozatát.
(4)[1] A rendkívüli települési támogatás iránt benyújtott kérelem esetén – ide nem értve a haláleset bekövetkeztére tekintettel benyújtott rendkívüli települési támogatást – feltéve, hogy két éven belül a kérelmező ugyanazon lakásában nem készült környezettanulmány, környezettanulmányt kell készíteni.
4. § (1) A szociális ellátások folyósítása:
a) a kérelmező lakcímére utalással vagy
b) a kérelmező bankszámlájára utalással vagy
c) az érintett szolgáltató számlájára utalással
történik.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, annak aki veszélyeztető rendkívüli élethelyzetben, aki életet, testi épséget veszélyeztető helyzetben van, számára a rendkívüli települési támogatás házipénztár útján is kifizethető.
(3) Veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül:
a) a hosszabb betegségből eredő jövedelem kiesés, baleset,
b) az elemi kár,
c) a gyógyászati segédeszköz beszerzése, vagy
d) a családi krízis helyzet.
(4) A szociális ellátásokat havonta utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani. A rendkívüli települési támogatások esetében lehetőség van hóközi folyósításra is.
5. § A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésére való kötelezés esetében engedélyezhető:
a) részletfizetés, ha a megfizetésre kötelezett családjában, - a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás esetén – a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, 6 havi részletben, vagy
b) csökkentés, ha a megfizetésre kötelezett családjában, - a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás esetén – a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át 50%-ig vagy
c) elengedés, ha a megfizetésre kötelezett családjában, - a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás esetén – a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át.
6. § Az e rendeletben nem szabályozottak esetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény és a végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
2. Települési támogatás
7. § (1) Az önkormányzat az e rendeletben szabályozott feltételek alapján rendszeres pénzbeli ellátásként települési támogatást nyújt:
a) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez (a továbbiakban: települési lakhatási támogatás),
b) a 18. életévet betöltött tartósan beteg hozzátartozójának az ápolását, gondozását végző személy részére és
c) a gyógyszerkiadások viseléséhez.
(2) Települési támogatás csak egy jogcímen vehető igénybe.
(3) Települési támogatást egy évre kell megállapítani.
8. § (1) A települési lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartások tagjai által lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.
(2) A települési lakhatási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a lakhatással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a kérelmező lakhatását legnagyobb mértékben veszélyeztető kiadások: a villanyáram-, víz- és gázfogyasztás, a szemétszállítás díja, a lakbér vagy az albérleti díj.
(4)[2] Az (1) bekezdés alkalmazásában települési lakhatási támogatásra jogosult az a balatonalmádi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 270%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének hányadosával.
(5) A települési lakhatási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a)a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b)a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c)a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d)a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8, és
e)a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
(6) Ha a háztartás
a)(5) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
b)(5) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,
rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(7)[3] A települési lakhatási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege 2016. évben 450,-Ft, amelyet követően az önkormányzat az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét minden év december 31. napjáig felülvizsgálja.
(8) A települési lakhatási támogatás esetében elismert lakásnagyság
a)ha a háztartásban egy személy lakik 35 nm,
b)ha a háztartásban két személy lakik 45 nm,
c)ha a háztartásban három személy lakik 55 nm,
d)ha a háztartásban négy személy lakik 65 nm,
e)ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 nm,
azzal, hogy legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága vehető figyelembe.
(9) A települési lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege
a)a lakásfenntartás elismert költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át, de legfeljebb 5100,-Ft, vagy
b)a lakásfenntartás elismert költségének 20%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-át meghaladja, de legfeljebb 3.000,-Ft.
(10)[4] A települési lakhatási támogatás összegét 100 Ft-ra kerekítve kell megállapítani.
9. § (1) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez települési lakhatási támogatás iránti kérelmet e rendelet 1. mellékletében meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani.
(2) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez települési lakhatási támogatás iránti kérelemhez csatolni kell
a)a háztartás tagjainak 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát, valamint a háztartás tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolását,
b)a lakás nagyságát hitelt érdemlően igazoló dokumentumot,
c)a természetbeni szociális ellátásként nyújtott ellátás esetén a támogatott szolgáltatást szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés alapján szerződőként igénybe vevő fogyasztónak és a fogyasztási helynek a szolgáltató általi azonosításához szükséges adatot megállapítására, igazolására szolgáló iratot, továbbá a társasházban lakó jogosult részére nyújtott támogatás esetén a közös képviselő 3. melléklet szerinti nyilatkozatát, vagy
d)a lakbér vagy albérleti díj igazolására a bérleti jogviszonyra vonatkozó szerződés másolatát.
(3) A települési lakhatási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás részeit.
(5) A települési lakhatási támogatást meg kell szüntetni,
a)ha a támogatott lakcíme megváltozik,
b)ha a szolgáltatási vagy közszolgáltatási szerződés megszűnik,
c)ha a támogatott meghal,
d)az (1) bekezdésben megállapított jogosultsági feltétel megszűnik vagy
e)a támogatott kérelmére.
10. § (1)[5] Települési támogatásra jogosult az balatonalmádi lakóhellyel rendelkező, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerint hozzátartozónak minősülő személy,
a) aki balatonalmádi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező 18. életévét betöltött tartósan beteg ápolását, gondozását végzi és
b) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160%-át, nem haladja meg, és
c)a család tagjai egyikének sincs vagyona.
(2) A (1) bekezdés alkalmazásában tartósan beteg az a személy, aki előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.
(3) A jogosultság megállapításához az ápolás helyszínén környezettanulmányt kell készíteni a házi segítségnyújtást biztosító intézmény közreműködésével.
(4) A 10. § (1) bekezdés szerinti települési támogatás havi összege: 28.500,-Ft
(5) Nem jogosult a hozzátartozó az (1) bekezdésben szabályozott települési támogatásra, ha
a) az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve ha
aa) a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,
ab) a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,
ac) a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg,
b) rendszeres pénzellátásban részesül,
c) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének hallgatója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója,
d) keresőtevékenységet folytat,
e) az ápoló és ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés áll fenn.
(6) A települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha
a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségességé,
b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
c) az ápolt személy meghal,
d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
e) az (5) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró körülmény következik be, vagy
f) az ápoló vagy az ápolt ezt kérelmezi.
(7) Az (6) bekezdés b) pontjának alkalmazásában, az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha több egymást követő napon nem gondoskodik
a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről,
aa) a napi legalább egyszeri meleg étel biztosításáról,
ab) a gyógyszerhez való hozzájutáshoz,
b) az ápolt és lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról, különösen
ba) a fürdetésről, mosdatásról,
bb) a lakás takarításáról és tisztán tartásáról, vagy
c) az esetleges veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.
(8) Az ápolási kötelezettség teljesítését a házi segítségnyújtást biztosító intézmény közreműködésével kell ellenőrizni.
11. § (1) A 10. § (1) bekezdés szerinti települési támogatás iránti kérelmet 4. mellékletben megállapított formanyomtatványon kell benyújtani.
(2) A kérelem elbírálásához az 3. § (3) bekezdésben foglaltakon túl csatolni kell
a) a család tagjai 2. melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát, a család tagjai jövedelmének hitelt érdemlő igazolását,
b)a háziorvos 5. melléklet szerinti igazolását a tartós betegség fennállásáról, és
c)a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező járási hivatal igazolását arról, hogy kérelmező ápolási díjban nem részesül.
12. § (1)[6] Települési támogatás gyógyszerkiadások viseléséhez annak a balatonalmádi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személynek állapítható meg, aki közgyógyellátásban nem részesül és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, és a havi rendszeres gyógyszerköltségének mértéke eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-át.
(2) A települési támogatás iránti kérelmet 4. mellékletben megállapított formanyomtatványon kell benyújtani.
(3) A kérelem elbírálásához az 3. § (3) bekezdésben foglaltakon túl csatolni kell
a) a háziorvos által leigazolt, a kérelmező havi rendszeres gyógyszerköltségéről szóló gyógyszertár – 6. melléklet szerinti - igazolását, és
b) a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező járási hivatal igazolását, hogy kérelmező közgyógyellátásban nem részesül.
(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában havi rendszeres gyógyszerköltsége megállapításánál a társadalombiztosítási támogatásba befogadott és a nem támogatott gyógyszerek is figyelembe vehetőek.
(5)[7] A gyógyszerkiadások viseléséhez megállapított települési támogatás összege:
a) 2.000,-Ft/hó, ha az ha az igazolt gyógyszerköltség az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15%-át, vagy
b) 3.000,-Ft/hó, ha az igazolt gyógyszerköltség az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át meghaladja.
(6) A gyógyszerkiadások viseléséhez megállapított települési támogatást meg kell szüntetni, ha
a) az (1) bekezdésben megjelölt jogosultságot kizáró ok következett be,
b) a jogosult ezt kérelmezi,
c) a jogosult meghal, vagy
d) a jogosult lakcíméről elköltözött.
3. Rendkívüli települési támogatás
13. § (1) Rendkívüli települési támogatásban részesíthető az a személy, aki önmaga, illetve családja létfenntartásról más módon nem tud gondoskodni, veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, vagy az alkalmanként jelentkező többletkiadások vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.
(2) Alkalmanként jelentkező többletkiadásnak minősül:
a) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás költsége,
b) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése körében felmerülő költségek, vagy
c) a gyermek iskoláztatása, betegsége körében felmerülő alkalmi többletkiadás, ruházatának pótlása, élelmezése körében felmerülő alkalmi többletkiadás.
(3)[8] Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli települési támogatásban részesíthető az a személy, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220%-át, egyedül élő, továbbá tartós beteg vagy fogyatékos, illetve gyermekét egyedül nevelő szülő esetén 250%-át nem haladja meg.
(4) Az (1) bekezdés szerinti rendkívüli települési támogatás összege alkalmanként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegéig állapítható meg, de ugyanazon személy részére nyújtott rendkívüli települési támogatás éves összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.
(5) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az e rendelet 3. § (3) bekezdésében foglalt igazolásokat.
13/A. § (1) 4. § (3) bekezdés a) pontja és b) pontja szerinti veszélyeztető rendkívüli élethelyzet esetében évente egy alkalommal rendkívüli települési támogatásban részesíthető az a személy, akinek családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 500%-át.
(2)[9] Az (1) bekezdésben megállapított rendkívüli települési támogatás összege legfeljebb 50.000,-Ft
(3) A 4. § (3) bekezdés a) pontja és b) pontja szerinti esetben a rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a rendkívüli élethelyzetről szóló igazolást: háziorvosi igazolást, társadalombiztosítási szerv igazolását, vagy a jövedelem csökkenésről munkáltatói igazolást, hatósági bizonyítványt, vagy egyéb okiratot.
(4) A 4. § (3) bekezdés b) pontjának alkalmazásában elemi kár: tűzeset, földrengés, vihar (felhőszakadás) jégverés, hónyomás okozta olyan kár, amelynek következtében a támogatásra szoruló lakhatást szolgáló javai oly mértékben károsodtak, hogy lakhatása veszélyeztetett.
13/B. § (1) Rendkívüli települési támogatás nyújtható annak a személynek, aki elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra kötelezett hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a kérelmező, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
(2)[10] Az (1) bekezdésben megállapított rendkívüli települési támogatásra jogosult az,
a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 280%-át, és
b) aki a hadigondozásról szóló törvény alapján temetési hozzájárulásban nem részesült.
(3) Az (1) bekezdésben megállapított rendkívüli települési támogatás összege koporsós temetés esetén 60.000,-Ft, hamvasztásos temetés esetén 40.000,-Ft.
Települési szilárd hulladék közszolgáltatási díj megfizetésének támogatása
14. § (1)[11] Elsősorban természetbeni ellátásként települési szilárd hulladék közszolgáltatási díj megfizetésének támogatásában részesíthető az az egyedülálló, háztartásában egyedül élő balatonalmádi lakóhelyű személy, aki a tárgyév január 1. napján betöltötte a 70. életévét és
a) havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 320%-át, és
b) legalább 10 hónapig életvitelszerűen Balatonalmádiban tartózkodik, és
c) lakáshasználatból származó jövedelemmel nem rendelkezik, és
d) igazolja a települési szilárd hulladék közszolgáltatási díj 50%-os befizetését, és
e) igazolja, hogy települési szilárd hulladék közszolgáltatási díj hátralékkal nem rendelkezik.
(2) A támogatás összege az igazolt települési szilárd hulladék közszolgáltatási díj éves összegének 50%-a, de legfeljebb 10.000,-Ft.
(3) A támogatás megállapítására irányuló kérelmet a 7. mellékletében lévő formanyomtatványon tárgyév október 31. napjáig lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő hatályú.
(4) A kérelemhez csatolni kell, az 3. § (3) bekezdés a) pontja szerinti igazoláson felül:
a) a tárgyévi közszolgáltatási díj 50%-ának befizetéséről szóló igazolást, és igazolást arról, hogy díjhátralékkal nem rendelkezik és
b) a társasházban lakó kérelmező esetén a közös képviselő igazolását a tárgyévi közszolgáltatási díj 50%-ának befizetéséről, összegéről és arról, hogy kérelmező közszolgáltatási díjhátralékkal nem rendelkezik.
(5) Az a kérelmező, aki a benyújtott kérelmében valótlan adatokról nyilatkozik, a tárgyévet követően elveszti támogatásra való jogosultságát.
(6) Társasházban lakó jogosult részére a támogatás e rendelet szerint nyújtható, a szolgáltatóval történt egyeztetést követően.
A köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alóli mentesség
15. § A polgármester mentesíti az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól,
a) ha az eltemettetésre kötelezett személy azért nem gondoskodott az eltemettetésről, mert a temetés költségei a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti és
b) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át.
Záró rendelkezések
16. § (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba.
(2) A 2015. március 1-jét megelőző kezdő időponttal a Balatonalmádi Önkormányzat 8/2009.(IV.10.) rendelet 7. §-ában a 2015. február 28. napján hatályos rendelkezései szerint megállapított és folyósított méltányossági ápolási díjra való jogosultságot 2015. március 31. napjáig felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményeképpen a az ápolási díjra való jogosultságot, és az ápolási díj folyósítását 2015. február 28. napjával meg kell szüntetni. Egyidejűleg e rendelet 10. §-11. §-ában szabályozott települési támogatásra vonatkozó, 2015. március 1-jén hatályos rendelkezések szerinti ellátást – ha egyébként a jogosultsági feltételek fennállnak – 2015. március 1-jétől kell megállapítani.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt eljárásban a hatáskör gyakorlója a Polgármester.
(4) Hatályát veszti a Balatonalmádi Önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 8/2009.(IV.10.) rendelete.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
5. melléklet
6. melléklet
7. melléklet