Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2015 (IX.25..) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról

Hatályos: 2015. 10. 25- 2016. 05. 01

Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38.§ (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztály, Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága, Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízvédelmi Hatóság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság, Veszprém Megye Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala, Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Vagyongazdálkodási Központ, Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály,Veszprém Megyei Rendőr-Főkapitányság Rendészeti Igazgatóság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala, Balatonfüred Járási Hivatal, Alsóörs Község Önkormányzata, Szentkirályszabadja Község Önkormányzata, Litér Község Önkormányzata, Balatonfűzfő Város Önkormányzata, Balatonkenese Város Önkormányzata, Siófok Város Önkormányzata, Felsőörs Község Önkormányzata véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el.

Első Rész
Általános rendelkezések


I. Fejezet
Általános előírások
    
1.    A rendelet mellékletei, függelékei


1.§.  (1) A helyi építési szabályzatról szóló rendelet  ( a továbbiakban: HÉSZ)   1. melléklete tartalmazza a Szabályozási tervet és a jelmagyarázatot.
(2) A HÉSZ 2. melléklete  tartalmazza  a rendeletben sajátos jogintézmények által érintett egyes ingatlanokat.


2.§ A HÉSZ a következő függelékeket tartalmazza:
a)    1. függelék: A művi értékvédelem,
b)    2. függelék: Régészeti lelőhelyek,
c)    3. függelék: Természetvédelem,
d)    4. függelék: Mintakeresztszelvények, úthálózat,
e)    5. függelék: Balatonalmádi javasolt növényzete.


2. Az értelmező rendelkezések


3.§ A  HÉSZ alkalmazásában:
a)    Antenna: olyan eszköz, berendezés, vagy tartozék, amely elektromágneses jelek vételére és sugárzására szolgál.
b)    Antennatartó szerkezet: hírközlési rendeltetésű műtárgy, vezeték nélküli sajátos építmény, amely antenna elhelyezésére szolgál.
c)    Beépíthető telekrész: Beépítésre nem szánt területen fekvő földrészlet azon területrésze, amelyen az övezeti előírások szerinti telekbeépíthetőség mértékéig az építmények elhelyezhetők.
d)    Épületszélesség: Az épület rövidebbik homlokzatának szélessége. Az utcai homlokvonal szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyeket az utcai homlokvonal oldalkert felé eső sarokpontján, annak síkjára állított 45 fokos egyenes érint. 
e)    Fekvő telek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.
f)    Kereskedelmi szálláshely: szálláshely - üzletszerűen, egész éven, megszakítás nélküli szolgáltatás keretében, folyamatos napi üzemeltetéssel vagy idényjelleggel, - amelyben a szolgáltatásként hasznosított szobák száma az ötöt, az ágyak száma a tízet, kempingek esetében a kempinghelyek száma az ötöt meghaladja.
g)    Kialakítható legkisebb telekszélesség: az előkerti telekhatáron mért telekszélesség.
h)    Melléképület: a telek és a telken álló főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület.
i)    Tájba illeszkedés: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy befolyásolt építmény együtteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza, amit környezeti állapotadat igazol. 
j)    Támfalgarázs: Lejtős terepen, ha az utcafronti telekhatártól számított 8 méteren átalagosan legalább 15%-os a telek lejtése, az utca szintje felett fekvő telkek esetében telepített előkerti, a bevágást megtámasztó falban kialakított személygépjármű-tároló, ahol a bevágás nagysága legalább 2 m.
k)    Telek be nem építhető része: a telek azon része ahol épület nem helyezhető el, nem építési hely.
l)    Zárványtelek: Építési telkek illetve telkek által körbezárt, közterületi kapcsolattal, vagy magánút kapcsolattal nem rendelkező telek.


3. A Szabályozási Terv elemeinek alkalmazása


4.§ (1)  A Szabályozási terv  kötelező szabályozási elemei:
a)    a szabályozási vonal,
b)    az építési övezet, övezet határa és jele,
c)    a telek be nem építhető része,
d)    az építési hely,
e)    a beépíthető telekrész,
f)    a kötelező erejű megszüntető jel,
g)    a belterület határa, mely egyben övezethatár,
h)    a közhasználat elől el nem zárható terület,
i)    a kilátópont és 
j)    a kilátásvédelemmel érintett terület határa.


(2) A Szabályozási terv más jogszabály által kötelezőnek rendelt szabályozási elemei:    
a)    a közigazgatási terület határa,
b)    a védőtávolságok,
c)    a műemlék és műemlék telke,
d)    a műemléki környezet határa,
e)    a régészeti lelőhely határa,
f)    a helyi védett művi érték,
g)    a helyi értékvédelmi terület határa,
h)    a helyi utcakép védettség alatt álló terület határa,
i)    az országos ökológiai hálózat magterület és határa,
j)    az országos ökológiai hálózat pufferterület és határa,
k)    a Balaton-felvidéki Nemzeti Park terület és határa,
l)    a tájképvédelmi terület és határa,
m)    a Natura2000 terület határa,
n)    a helyi jelentőségű védett természeti terület határa,
o)    a vízeróziónak kitett terület és határa,
p)    a hidrogeológiai védőidom A és B ,
q)    a meglévő művi partvonal,
r)    a megőrzendő természetes partvonal,
s)    a tervezett új szabályozási partvonal,
t)    a bányatelek határa,
u)    a parti sétány és
v)    a beépítetlenül megőrzendő parti területsáv határa.


(3)    A Szabályozási tervben feltüntetett  sajátos jogintézmények:
a)    a beültetési kötelezettséggel érintett területek határai,
b)    az elővásárlási joggal érintett területek határai és 
c)    a telekcsoport újraosztással érintett területek határai.


(4) Az (1)-(3) bekezdésben nem szereplő szabályozási elemek tájékoztató jellegűek.


(5) A kötelező szabályozási elemektől csak a HÉSZ módosításával lehet eltérni.


4. A belterülethatár módosítás 


5.§ (1) A belterületbe vonható területeket a Szabályozási terv tartalmazza.
(2)    A belterületbe vonás ütemezetten is megvalósítható, miután a telekcsoport területén a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően megtörténik a telekcsoport újraosztása és az építési telkek kialakításra kerültek. A telekcsoport újraosztást követően a belterületbe vonás telektömbönként történhet.


5.  A közterület alakítására vonatkozó szabályok


6.§    Újonnan kialakításra kerülő, legalább 12 méter szabályozási szélességű közlekedési terület esetén a közlekedésbiztonsági szabályok figyelembevételével legalább egy oldali fasor telepítendő.

II. Fejezet
Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások

6. Az országos művi értékvédelem

7.§ (1) Az országos művi értékvédelem alá eső épületeket és az egyes műemléki környezeteket a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelése, megőrzése során a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
(3) Műemléki környezet területén az épületeket, kerítéseket, utcabútorokat a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, lehet átalakítani, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.
(4) Műemléki környezet területén új épület építésekor vagy meglévő épület bővítésekor, átépítésekor biztosítani kell, hogy a szomszédos műemlék épület településképi megjelenése nem sérül. 

7. A régészeti lelőhelyek

8.§ (1) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeit a Szabályozási terv tartalmazza. 
(2) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni. 

8. A helyi védelem 

9.§ (1) Balatonalmádi területén a helyi értékvédelmi rendelet szerinti épületek és műtárgyak állnak helyi védelem alatt.
(2) A Szabályozási terv tartalmazza a helyi védelem alatt álló építményeket és műtárgyakat.
(3) A helyi védelem alatt álló épületeken bármilyen külső változtatást eredményező építési tevékenység, bővítés, felújítás, átalakítás, homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró-csere, tető felújítás, tetőtér beépítés csak a helyi értékvédelmi rendeletben foglaltak alapján lehetséges.

9. A helyi értékvédelmi terület

10.§ (1) Balatonalmádi területén a helyi értékvédelmi rendelet szerinti területek állnak helyi védelem alatt.
(2) A Szabályozási terv tartalmazza a helyi értékvédelmi területeket.
(3) A helyi értékvédelmi területen a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásait is figyelembe kell venni.

10. Az  egyedi építészeti előírások  Vörösberény ófalu  helyi értékvédelmi területre vonatkozóan

11.§ (1) Vörösberény ófalu helyi értékvédelmi területén épület építése kizárólag az alább felsorolt helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával engedélyezhető:
a)  a szerkezetet illetően  a  hagyományos falazott szerkezetet,
b) a tetőhéjazatot illetően égetett agyagcserép, betoncserép, természetes anyag, palafedés, azbesztmentes műpala fedés, nád- és kévefedés, sík fémlemez fedések,
c) a nyílászárók tekintetében a fa szerkezetűek,
d) a homlokzatképzés tekintetében  a vakolt felület és  a terméskő,
e) a kerítéseket illetően a  terméskő, falazott vakolt szerkezet, fa, fonott rőzse, sövény, drótfonatos kerítés növényzettel befuttatva, fémszerkezet.
(2) A területen kizárólag magastetős épület helyezhető el, 37-42o tetőhajlásszöggel, utcára merőleges tetőgerinccel, kontyolás nélkül. Alacsony hajlású vagy lapostető az épület bruttó alapterületének legfeljebb 20%-án, de legfeljebb 50m2-en létesíthető. Nádfedés esetén a tetőhajlásszög 45 o -ig emelhető.
(3) A területen új épületek, illetve az átépítésre kerülő épületek tervezésekor a területen szokásos forma és díszítésvilág eszközeit kell alkalmazni.
(4) A területen meglévő épület felújítható, eredeti kontúrján belül visszaépíthető, tetőtere –az övezetben előírt épületmagasságot figyelembe vevő-  térdfalemeléssel beépíthető, abban az esetben is, ha a telek beépítettsége az építési övezetben előírt beépítettséget meghaladja.
(5) Támfalaknál, kerítéslábazatoknál és egyéb műtárgyaknál beton látható felületként nem jelenhet meg.
(6) Támfal kialakítása a természetes terepszintet legfeljebb 1,5 méterrel változtathatja meg.
(7) A területen telekosztással járó telekalakítás nem végezhető.

11.  Az egyedi építészeti előírások Káptalanfüred üdülőterület helyi értékvédelmi területre vonatkozóan 

12.§ (1) Káptalanfüred üdülőterület helyi értékvédelmi területén épület építése kizárólag az alább felsorolt  helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával engedélyezhető: 
a) a szerkezet illetően a hagyományos falazott- vagy beton-, vasbetonszerkezet, 
b) a tetőhéjazatot illetően  égetett agyagcserép, betoncserép, természetes anyagú palafedés, azbesztmentes műpala fedés, nád- és kévefedés, korcolt vagy lécezett sík fémlemez fedés, vörösréz, horganylemez vagy antracit színű nemes fémlemez anyag használata
c) a nyílászárók tekintetében a  fa- vagy fémszerkezetűek,
d) a homlokzatképzés tekintetében a vakolt felület, kisméretű tégla-, fa-, vagy kőburkolat,
e) a kerítéseket illetően a terméskő, kisméretű tégla, falazott vakolt szerkezet, fa, fonott
rőzse, sövény, drótfonatos kerítés növényzettel befuttatva, fémszerkezet.

(2) A területen fát kivágni, csak épület építése esetén a tervezett épület helyén, valamint életveszély elhárítás céljából lehet, ha az előírt fapótlás kétszeresének megfelelő fapótlást elvégezték.
(3) A területen legfeljebb 2 lakószintes épület helyezhető el.
(4) A területen új épületek, illetve az átépítésre kerülő épületek tervezésekor a területen szokásos forma és díszítésvilág eszközeit kell alkalmazni.
(5) A területen légvezeték, légkábel újonnan nem létesíthető, új építés, korszerűsítés, csere során csak földkábel helyezhető el. Új bekötés légvezeték esetén is csak földkábel lehet.

12. Az egyedi építészeti előírások az Öreghegy déli oldalán lévő történelmi présház helyi értékvédelmi területére 

13.§ (1) A helyi értékvédelmi terület telkei tovább nem oszthatók. Telekegyesítésen kívül telekalakítás nem végezhető.
(2) A területen új épület nem építhető.
(3) A meglévő épület felújítása kizárólag a helyi jellegzetes építőanyagok használatával lehetséges. Az épület bővítése a bástyák védelme mellett, kizárólag terepszint alatt lehetséges, a telek területének max. 5 %-ig.
(4) A területen a  vöröskő támfalakat  meg kel őrizeni.
(5) A teraszok szőlővel telepítendők be, a művelés folyamatos fenntartása mellett.

13. A helyi utcakép védettség alatt álló terület 

14.§ (1) Balatonalmádi területén a helyi értékvédelmi rendelet szerinti területek állnak helyi utcakép védettség alatt.
(2) A Szabályozási terv tartalmazza a helyi utcakép védettség alatt álló területeket.
(3) A helyi utcakép védettség alatt álló területen a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásait is figyelembe kell venni.
(4) A helyi utcakép védettség alatt álló területen épület építésekor, vagy meglévő épület bővítésekor, átépítésekor biztosítani kell, hogy a szomszédos épületek településképi megjelenése ne sérüljön. 
(5) A helyi utcakép védettség alatt álló területen légvezeték, légkábel újonnan nem létesíthető, új építés, korszerűsítés, csere során csak földkábel helyezhető el. Új bekötés légvezeték esetén is csak földkábel lehet.
 (6)A helyi utcakép védettség alatt álló területen az utcaképet meghatározó kialakult telek és épületritmus megőrzése érdekében védelem alatt áll az érintett telkek homlokvonala.

14.  A reklám és hirdetőtábla

15.§ (1) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégérek, hirdetőtáblák méretét és elhelyezését a homlokzattal együtt kell megtervezni és kialakítani. 
(2) A település területén az épületek tetőzetén hirdetési berendezések, fényreklámok nem helyezhetők el.
(3) Balatonalmádi közigazgatási területén közterületen hirdetéseket, idegenforgalmi-, vállalkozási célú információs tájékoztató táblákat, kizárólag az önkormányzat vonatkozó rendeletének előírásai szerint lehet elhelyezni.
III. Fejezet
A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

15. A táj- és természetvédemi célú építészeti előírások

16.§ (1) A település területén található természetes és természetközeli élőhelyek, tájképi megóvását biztosítani kell.
(2) Az Országos Ökológiai Hálózat magterület és pufferterület övezeteiben, az országosan védett természeti területeken és tájképvédelmi területen szélerőmű park, szélerőmű torony nem helyezhető el.

17.§ (1) A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó magterület és pufferterület övezetek és a Natura2000 területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.
(2) Az országos ökológiai hálózathoz tartozó magterület és pufferterület övezetekben és a Natura2000 területeken:
a) extenzív jellegű, integrált, bio- vagy természet és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók,
b) tájba illő épület helyezhető el, a tájba illesztés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó,
c) meglévő kedvezőtlen látványt nyújtó építmények takarásáról gondoskodni kell úgy, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak, 
d) a növény- és állatvilágot zaj- és fényhatással fokozottan zavaró sport- és szabadidő funkció nem helyezhető el.
18. § (1) Tájképvédelmi területen a Balaton törvény térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezet (T-1) vonatkozó előírásait be kell tartani.
(2) A tájképvédelmi terület pontosított határa a Szabályozási terven feltüntetésre került.
(3) Tájképvédelmi területen épület építése esetén a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.
(4) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természetes rendszerek megóvását:
a) a kialakult geomorfológiai formák megőrzendők,
b) a település külterületén a vízfolyások, utak mentén a szabályozási terven jelölt fasorok, erdősávok megtartandók, illetve telepítendők, a vízfolyások mentén lévő galérianövényzet megőrzendő.
(5) A települési és tájkarakter védelme érdekében belterületen intézményi és kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezetekben elhelyezhető sportcsarnok kivételével csarnok jellegű épület nem építhető.

16. A helyi védelemmel, kilátásvédelemmel  összefüggő előírások 

19. § (1) A településen a helyi jelentőségű védett természeti területek és a helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt terület lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) A helyi jelentőségű védett természeti területeken a vonatkozó helyi rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni.
(3) A helyi jelentőségű védett természeti területeken a természet védelme érdekében fa kivágása, valamint a terület megjelenését megváltoztató tevékenység csak kertépítészeti terv alapján végezhető.
(4) A helyi jelentőségű védett természeti területeken kerítés csak természetvédelmi céllal létesíthető.
(5) A helyi jelentőségű védett természeti területeken a fák lombkorona vetületétől számított 3 méteres védőtávolságon belül új épület, illetve a gyökérzónát károsító építmény nem helyezhető el.
(6) A helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt terület védelmének a hatályba lépéséig kizárólag a természeti értékeket megőrző területhasználat folytatható.

20. § (1) A településen található kilátópontokat és a hozzájuk tartozó kilátásvédelemmel érintett területeket a Szabályozási terv tartalmazza. 
(2) Kilátásvédelemmel érintett területen épület építése esetén a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó, hogy a szomszédos kilátópontból a kilátás nem sérül és hatására a kilátópont tágabb környezetében az esztétikai értékben, látványban bekövetkező változás nem kedvezőtlen.

17. A  növényalkalmazásra vonatkozó előírások

21. § (1) A településen fasorokba, erdősávokba csak tájhonos, a területre jellemző, lombhullató fa fajok telepítendők, kivéve az oszlopos nyár, amely a 71-es számú út mentén ültethető.
(2) Belterületek közterületén a honos fafajok, azok faiskolai fajtái, változatai, gyümölcsfák és azok díszfa változatai ültethetők.
(3) Belterületen új közterületek, utcák kialakításánál a fasorok telepítéséhez – az utca műszaki kialakítását figyelembe véve – honos fás növényzet alkalmazandó. A fasor létesítéséhez fánként legalább 4,0 m2-nyi burkolatlan felület vagy legalább 1,5 m széles, az útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell kialakítani és fenntartani.
(4)  Tájidegen és adventív, illetve gyorsan öregedő, könnyen törő, szemetelő és allergiakeltő fajok telepítése tilos.

18. A vízpartra vonatkozó előírások

22. § (1) Balatonalmádi belterületein a nem köztulajdonban levő Balaton-parti területen a beépítetlenül megőrzendő parti területsávval érintett területsávot zöldfelületi jelleggel kell kialakítani, területe nem építési hely. 
(2) A természetes partszakaszokat meg kell őrizni. A nádasokban csak a vonatkozó jogszabályokban meghatározott tevékenység végezhető, a szabályozási terv által jelölt, a szabad vízjárást nem akadályozó, valamint lábakon álló vízi bejárók és csónakkikötők fenntarthatók.
IV. Fejezet
A környezetvédelmi előírások

19. A környezet védelmét szolgáló  általános rendelkezések

23.§ (1) Az település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:
a) a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
b) kizárja a környezetkárosítást és 
c) következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken. 
(2) Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.
(3) A Balaton törvény ökológiai rehabilitációt igénylő területe a Szabályozási terven lehatárolásra került, mint rekultiválandó terület határa.
(4) A rekultiválandó területek a közegészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően fenntartandók és a Szabályozási terven meghatározott cél szerint újrahasznosítandók. A roncsolt, rekultiválandó területeken kerti bútorok és esőbeálló a túraúthoz, kerékpárúthoz csatlakozóan elhelyezhetők maximálisan nettó 20 m2 alapterületen. 

20. A felszíni és a felszín alatti vizek védelemét szolgáló rendelkezések

24.§ (1) A település a felszín alatti vízminőségvédelmi előírások alapján a „fokozottan érzékeny” kategóriába tartozik, kiemelten érzékeny felszín alatti terület. A település a nitrátszennyezéssel szemben érzékeny települések közé tartozik. A település teljes területén be kell tartani a helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó előírásokat.
(2) A vízbázisok védőterületein és védőidomain építési és egyéb tevékenységek csak a vonatkozó jogszabályban, illetve a vonatkozó határozatban meghatározott korlátozásokkal folytathatók.
(3) A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) fennmaradását biztosítani kell. 
(4) A település beépítésre nem szánt területén állattartó épület a Balaton partjától 1000 méteren belül, illetve a vízfolyásoktól 200 méteren belül nem létesíthetők.

21. A levegő védelmét szolgáló rendelkezések

25.§ (1) A település területén tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
(2) A település teljes közigazgatási területe légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny terület. 

22. A termőföld védelmét szolgáló rendelkezések

26.§ (1) A település területén csak olyan építési tevékenység végezhető, melynek hatására az talajerózió veszélye nem növekszik.
(2) Talajmozgatással járó építési tevékenység végzése illetve, a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.
(3) Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés során el kell távolítani. A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható.
(4) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen. 
(5) A település területén csak olyan építési tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést. 

23. A hulladékártalmatlanításra  és elhelyezésre vonatkozó rendelkezések

27.§ (1) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, ha az üzemeltető gondoskodik a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
(2) Szelektív hulladékgyűjtő sziget műemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen és helyi utcakép védettség alatt álló területen nem helyezhető el.
(3) Hulladéklerakó telep, veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely a település igazgatási területén nem létesíthető.

24. A zaj elleni védelmet szolgáló rendelkezések

28.§ (1) A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy az adott területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.
(2) Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj illetve rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.
(3) Zajt, rezgést okozó létesítmény, berendezés, technológiai és egyéb zajforrás Balatonalmádi beépítésre szánt területén kizárólag akkor létesíthető, üzemeltethető, ha az okozott környezeti zaj, rezgés a zaj ellen védendő létesítmények környezetében, az üdülőterületre és lakóterületre érvényes határértékeket nem haladja meg.
(4) A jelentős forgalmú és zajkibocsátású utak zajvédelmi hatásterületén védendő terület nem alakítható ki.
V. Fejezet
A veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások
25. A vízeróziónak kitett területekre vonatkozó előírások

29.§ (1) A vízeróziónak kitett terület lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza. Területén a Balaton törvény vízeróziónak kitett terület övezet vonatkozó előírásait be kell tartani.
(2) A vízeróziónak kitett területeken biztosítani kell a talajfelszín:
a) külterületen legalább 80%-os és
b) belterületen legalább 30%-os
növényborítottságát.
(3) A 12%-nál meredekebb területeken minden mezőgazdasági tevékenységet a lejtőre merőleges irányban, a szintvonalakkal párhuzamosan kell végezni.
(4) A lehullott csapadékot sáncok, vízelvezetők létesítésével kell a földterületen tartani.
(5) A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azok fenntartásáról gondoskodni kell.

26.A védőterületekre, védőtávolságokra vonatkozó előírások

30.§ (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöli: 
a) a közlekedési területek,
b) a közművek, közműlétesítmények és 
c) a szennyvízátemelő.
(2) Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók.
(3) A szennyvízátemelő védőtávolságával kapcsolatban a 37.§ előírásai az irányadók.

VI. Fejezet
A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló sajátos jogintézmények
27. Az elővásárlási jog

31.§ Elővásárlási jog érvényesíthető az Önkormányzat számára a 2. melléklet szerinti és a Szabályozási terven jelölt ingatlanok vonatkozásában, a 2. mellékletben megjelölt közösségi cél érdekében.

28. A beültetési kötelezettség 

32.§ A település  területén beültetési kötelezettséget kell bejegyezni a  2. melléklet szerinti ingatlanokon.

29. A telekalakítás 

33.§ (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telkek alakja egyszerű kontúrral rendelkezik és  alakja az építési övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.
(2) Közmű- és közlekedési terület céljára telek az építési övezet vagy övezet előírásaitól kisebb nagyságban is kialakítható.
(3) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó építési telek vagy telek akkor is kialakítható, ha annak paraméterei az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó előírásoktól eltérnek.
(4) Nyeles telek kizárólag meglévő zárványtelkek feltárása céljából alakítható ki, a teleknyúlvány szélessége nem lehet kisebb 4,0 m-nél. 
(5) Közforgalom elől elzárt magánút kizárólag meglévő zárványtelkek feltárása céljából alakítható ki és  szélessége nem lehet kisebb 6,0 m-nél.
(6) A Szabályozási terven telekcsoport újraosztással érintett területként jelölt telektömbön a telekcsoport újraosztás kizárólag egyidejűleg történhet.

VII. Fejezet
A közműellátással  és hírközléssel összefüggő előírások
30. Általános rendelkezések

34. § (1) A meglévő és a tervezett közüzemű:
a) vízellátás,
b) vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),
c) energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás) és 
d) elektronikus hírközlés 
hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani.
(2) A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.
(3) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni
a) a településképi megjelenésre,
b) a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag) és 
c) a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre.
(4) Új út nyitása, építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt)
a) a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
b) a meglevő közművek szükséges felújításáról,
c) a csapadékvizek elvezetéséről és 
d) belterületen a közvilágítás, külterületi beépítésre szánt területen a térvilágítás megépítéséről gondoskodni kell.
(5) A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor :
a) a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani és 
b) az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.
(6) Új közműrendszer szakaszos kiépítése esetén a meglevő (felszámolásra tervezett) és új rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell.
(7) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében :
a) az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani és
b) a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy 
ba) a 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali és
bb) a 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali
fasor telepítését ne akadályozzák meg.

31. A közművesítés mértékére vonatkozó előírások

35.§ A településen építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha:
a) az építési övezet vagy övezeti előírásai szerinti közműellátás biztosított,
b) az övezeti előírások hiányában a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia-ellátás biztosított,
c) a jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek és
d) az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.


32. A vízellátásra vonatkozó előírások

36.§ (1) Belterületen új vízhálózat:
a) csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető és 
b) nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás üzembe helyezését megelőzően.
(2) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:
a) dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad,
b) azbesztcement anyagú csővezetéket építeni nem szabad és 
c) a tűzcsapok felszerelését úgy kell megoldani, hogy a tűzoltó jármű felállása esetén is legalább egy forgalmi sáv maradjon.
(3) A vízbázisok (vízműkutak, források, egyéb kutak) védelmének biztosítására kijelölt, a település közigazgatási területére rányúló hidrogeológiai védőterületen belül a vonatkozó jogszabályban előírt területhasznosítási korlátozást figyelembe kell venni.

33. A szennyvízelvezetéssel kapcsolatos előírások

37.§ (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni. 
(2) A település hidrogeológiai adottsága miatt, a talaj, talajvíz, vízbázis védelem és a felszíni vizek védelme érdekében a szennyvíz:
a) közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos és 
b) a nyílt árokba, időszakos, vagy állandó vízfolyású mederbe vezetése  is tilos.
(3) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül:
a) a szennyvizeket egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjt és az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni, a közműpótló medence használata csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított,
b) a keletkező szennyvizek tisztítására egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható, ha 
ba) a tisztított vizek számára a megfelelő befogadás megoldható,
bb) az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak, 
bc)  a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken és  
bd) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
(4) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t, és a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható,  ha 
a) a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll,
b) az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
c) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken és 
d) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.
(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott  kisberendezés telepítésének bármelyik feltétele nem biztosítható, építeni csak közcsatorna csatlakozás kiépítésének megoldásával lehet.
(6) Új szennyvízátemelő műtárgyat létesíteni csak bűzzáróan és zajvédelem kiépítésével lehet. 
(7) Meglevő szennyvízátemelő műtárgy esetében 20 m-es védőtávolság biztosítása szükséges, a kijelölt védőtávolságon belül élelmiszert, gyógyszert előállítani, tárolni és forgalmazni nem lehet.

34. A felszíni vízrendezéssel, csapadékvíz elvezetéssel kapcsolatos előírások

38.§ (1) A felszíni vizek mederkarbantartó sávját szabadon kell hagyni. 
(2) A csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.
(3) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy, szénhidrogén szennyezési veszély esetén olajfogó műtárgy elhelyezése kötelező.
(4) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell 
a) minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás esetén és 
b) minden belterületbevonás esetén.
(5) Az (4) a) pont szerinti beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.
(6) Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását (telken belüli elszikkasztását) megoldani.
(7) A 20 vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, és vízzáró burkolattal ellátni.
(8) A parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető be a közcsatornába.
(9) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy 
a) az víz-visszaduzzasztást ne okozzon és  
b) a vízszállítás akadálymentes legyen.

35. A villamosenergia ellátással kapcsolatos előírások

39.§ (1) Beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti elosztóhálózat rekonstrukció, hálózat építés   - figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is - 
a) műemléki környezetben,
b) helyi értékvédelmi területen,
c) utcakép védettség alatt álló területen,
d) tájképvédelmi területen,
e) kilátásvédelemmel érintett területen,
f) helyi természetvédelmi területen és 
g) zöldterületen
csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.
(2) Külterületen – erdőterület kivételével– egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó vezetékeket és a vezetékes hírközlési hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a felmerülő közvilágítási igény esetén, a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(3) Erdőterületen föld feletti hálózatépítés csak akkor lehetséges, ha az nem igényel erdőirtást. Ha föld feletti hálózat kiépítése miatt erdőirtás válik szükségessé, akkor a hálózatot fakivágás nélkül, úthálózat mentén, földalatti telepítéssel kell kiépíteni.

36. A földgázellátással kapcsolatos rendelkezés

40.§ Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

37. A vezetékes elektronikus hírközléssel kapcsolatos rendelkezések

41.§ (1) Beépítésre szánt területen üzemelő föld feletti elosztóhálózat rekonstrukció, hálózatépítés - figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is - 
a) műemléki környezetben,
b) helyi értékvédelmi területen,
c) utcakép védettség alatt álló területen,
d) tájképvédelmi területen,
e) kilátásvédelemmel érintett területen,
f) helyi természetvédelmi területen és
g) zöldterületen
 csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.
(2) Belterületen, valamint a külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra vagy terepszint alá lehet fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat külterületen a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek. Ha egyéb föld feletti hálózat nincs kiépítve, akkor önálló oszlopsor létesíthető.

38. A vezeték nélküli elektronikus hírközléssel kapcsolatos rendelkezések  

42.§ (1) Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei belterületen, beépítésre szánt területen
a) antennát önálló tartószerkezetre telepíteni nem lehet az, csak meglevő építményre telepíthető,
b) silók, tornyok, templomok harangtornyában takarásban, víztornyon, víztározókon ahhoz illeszkedő formai kialakításban elhelyezhető antenna. 
(2) Új antennát  300 m-es körzetben már meglevő antenna előfordulása esetén  lehet telepíteni és csak  azzal közös tartószerkezetre lehet elhelyezni.
(3) Beépítésre nem szánt területen új antennák csak multifunkcionális kialakítással telepíthetők. 
(4) Antenna telepítőjének évenként ellenőrizni kell az élettani hatásokra tekintettel a sugárzás mértékét.


VIII. Fejezet
Az építés általános szabályai
39. Az építés általános feltételei

43.§ Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de kizárólag az építési helyen belül bővíthető, amennyiben megfelel az építési övezet egyéb előírásainak.

44.§ (1) A település területén 10 méternél magasabb antennatartó szerkezet nem helyezhető el.
(2) Új elektronikus hírközlési magasépítmény, adótorony, 6 méter magasságot meghaladó antennatartó szerkezet, illetve antennával szerelt antennatartó szerkezet, illetve 6 méter magasságot meghaladó zászlótartó oszlop
a) nem helyezhető el:
aa) belterületen, illetve a belterületi határtól számított 200 méteres távolságon belül
ab) az országos ökológiai hálózathoz tartozó területeken,
ac) Natura2000 területeken és
ad) tájképvédelmi területen,
b) egyéb területeken elhelyezhető, de a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.

40. Az általános építészeti előírások

45.§ (1) Az építési övezetek területén megengedett legnagyobb épületmagasság – jellemzően utcára  merőleges tetőgerincű utcai oromfalas és 37-42 közötti tetőhajlásszögű épület építése esetén - 0,5 méterrel túlléphető.
(2) Kétszintes tetőterű épület nem létesíthető.
(3) Lejtős telken az épület lejtő oldali homlokzatának magassága nem haladhatja meg az építési övezetben vagy övezetben előírt legnagyobb épületmagasság +1,5 m-es magasságot. 
(4) Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak az építési helyen belül végezhető.
(5) Beépítésre nem szánt területeken – ahol a HÉSZ ennél szigorúbb feltételt nem állapít meg – a terepszint alatti építmény alapterülete a telek területének 10 %-át nem haladhatja meg.
(6) A település területén fő rendeltetést tartalmazó épület és közterületről látható melléképület esetén tetőhéjalásként, épület burkolataként nem alkalmazható: 
a) a műanyag hullámlemez,
b) a fémlemez fedés, kivéve a korcolt vagy lécezett fémlemez fedés vörösréz, horganylemez vagy antracit színű nemes fémlemez anyag használatával,
c) az egyéb fémlemez fedés bármilyen ipari jellegű, előregyártott fémlemezfedő rendszerből, 
d) az alumínium trapézlemez gazdasági területeken kívül és 
e) a bitumenes zsindely.

 (7) A tetőfedő anyagok közül csak a fekete, a szürke, az okker, a homok- és agyagszín, a tégla- és terrakotta vörös színűek és ezek árnyalatai, illetve természetes építőanyagok ( természetes pala,nád,fazsindely) használata esetén azok természetes színei alkalmazhatók.
(8) Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében csak a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, okker árnyalatai, homok- és agyagszín, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Faburkolat, faszerkezetek esetén a barna és zöld szín és annak árnyalatai is alkalmazhatók.
(9) A homlokzat felújításnak, homlokzatszínezésnek a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie.
(10) Csarnok jellegű épület csak tájba illesztve, a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazoltan, illetve növényzettel takartan helyezhető el.
(11) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető, épületnek nem minősülő építmények magassága - háztartási méretű kiserőmű kivételével - nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét, kivéve ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek.
(12) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül: 
a) parapet-konvektort kivezetni, szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését (kifolyó), valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni az épületek közterület felőli homlokzatán (beleértve a homlokzati tetőfelületet is) nem lehet, 
b) a háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele, hogy:
ba) a magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot max. 3 m-rel haladhatja meg és 
bb) a dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen.
c) a napenergiát hasznosító berendezés – tetőfelületre történő telepítés esetén – a tetősíktól magastető esetében legfeljebb 50 cm-re emelkedhet ki ,lapostető esetében a vízszintes síkkal legfeljebb 45 fokot zárhat be.
(13) Házi gáznyomás szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés a telek előkertjébe, vagy az épület alárendeltebb homlokfalára szerelhető.
(14) Beépítésre szánt területen melléképítmény csak akkor építhető, ha a telken már van főrendeltetésű épület. Melléképítmény – kivéve a közműcsatlakozás építményeit - az előkertbe nem épülhet, elhelyezése nem akadályozhatja a szomszédos telken az előírások szerinti főépület elhelyezését.

41.  A tereprendezésre, részűre, támfalra, kerítésre vonatkozó előírások

46.§ (1) Amennyiben a tereprendezésre épület elhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a meglévő terepszinthez viszonyított – feltöltés illetve bevágás mértéke : 
a) 0-10% közötti lejtésű építési telek/telek esetén a 0,5-0,5 m-t, de együttesen az 1m-t,
b) 10% feletti lejtésű építési telek/telek esetén a 1,5-1,5 m-t, de együttesen a 2 m-t
nem haladhatja meg.
(2) Tereprendezés során a terep természetes terepszintje az oldalkertben és hátsókertben – igazodva a szomszédos telek terepszintjéhez – legfeljebb 1,0 méterrel változtatható meg.
(3) Tereprendezés az építési helyen kívül az előkertben is lehetséges az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítése, valamint  - amennyiben azt az építési övezet előírásai megengedik  - előkerti gépkocsi beálló létesítése céljából.
(4) Kertes mezőgazdasági területen a mezőgazdasági művelés során kialakult terepszintek megőrzendők, tereprendezésre kizárólag az (1) és (3) bekezdés értelmében kerülhet sor.
(5) Támfal kialakítása a természetes terepszintet felfelé legfeljebb 1,5 méterrel, lefelé legfeljebb 1,5 méterrel, de együttesen legfeljebb 2,0 méterrel változtathatja meg.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően kizárólag pinceszinti gépkocsitároló megközelítését szolgáló - lehajtót kísérő - támfal alakítható ki. 
(7) A közúttal határos telken az utcavonalon, illetve az előkertben a meglévő támfal magasságától függetlenül felújítható, új támfal a meglévő terep magasságáig építhető.
(8) Támfal tetején létesíthető tömör mellvéd magassága nem lehet nagyobb 1,0 méternél a támfal felső terepcsatlakozásának szintjéhez képest.

47.§ (1) Beépítésre szánt területen, valamint a temetők területén a kerítések magassága legfeljebb 1,8 m lehet. 
(2) Belterületen, beépítésre szánt területeken, kertes mezőgazdasági övezetben és a temetők területén az utcafronti kerítések felületének járdaszinttől mért 0,8 m és 1,8 m közötti sávját – a kerítés síkjára merőleges irányból nézve – legalább 25%-ban áttört és átlátható felületként kell kialakítani.
(3) A külterületi beépítésre nem szánt területeken – kertes mezőgazdasági terület kivételével - kizárólag lábazat nélküli, drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló építhető, ha az övezeti előírás másként nem rendelkezik.
(4) Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben csak drótfonatos kerítés, vagy áttört léckerítés építhető, tömör, vagy lábazatos kerítés nem létesíthető. A kerítés magassága nem haladhatja meg a 1,5 métert. Kerítés helyett sövény létesíthető.
(5) Zöldterületen épített kerítés kizárólag áttört szerkezetű lehet, legfeljebb 1,0 méteres magassággal. 
(6) Sportpályát körülvevő védőkerítés kizárólag 90 %-ban áttört szerkezetű, magassága legfeljebb 6,0 m lehet.

42. A beépítési módra és építési helyre vonatkozó előírások

48.§ (1) A már túlnyomó részben beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár, mely esetben a két szomszédos épület oldalfala tűzfalas csatlakozással közös telekhatárra is kerülhet.
(2) Az oldalkert mérete szabadonálló beépítés esetén 3 m-nél kisebb nem lehet.
(3) Saroktelek esetében az előkerti építési vonalat - az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében - úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák építési vonalához igazodjon.
(4) Új épület előkerti építési vonalának a kialakult állapothoz kell igazodnia.
(5) Amennyiben az utcában jellemző előkertméret nem állapítható meg, úgy az előkert mélysége -  mely egyben építési vonal is -  5 m.
(6) Közparkkal szomszédos telken új épületet úgy kell elhelyezni, hogy az a közparkra ne tűzfallal nyíljon.
(7) Fekvő telek esetében, ha az a szomszédos telek beépítését nem korlátozza, az előkert 3,0 méter, a hátsókert 0,5 méter.
(8) Amennyiben a szabályozási terven feltüntetésre került beépíthető telekrész vagy építési hely, úgy a telken/építési telken épület csak az építési helyen vagy a beépíthető telekrészen helyezhetők el. 
(9) Beépítésre nem szánt területen az OTÉK beépítésre szánt területekre vonatkozó „beépítési mód”  meghatározását, arra vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

Második Rész
Részletes övezeti előírások

X. FEJEZET
Beépítésre szánt területek

43. A beépítésre szánt területek építési övezetekbe sorolása

49.§ (1) A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe sorolandók:
a) Kisvárosias lakóterület (Lk),
b) Kertvárosias lakóterület (Lke),
c) Településközpont terület (Vt),
d) Intézményi terület (Vi),
e) Kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz),
f) Hétvégiházas terület (Üh),
g) Üdülőházas terület (Üü) és 
h) Különleges területek:
ha) lovassport terület (K-Spl),
hb) vízisport terület (K-Spv),
hc) strandterület (K-Str),
hd) kemping (K-Kemp),
he) szabadidőközpont (K-Szk),
hf) autóbusz pályaudvar (K-Au),
hg) vasútállomás (K-Vá). 

44. A lakóterületekre vonatkozó rendelkezések

50.§ (1) Lakóterületeken a 3,5 tonnát meghaladó járművek számára gépjárműtároló önálló építményként nem helyezhető el.
(2) A lakóterületek építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be.

45. A kisvárosi lakóterületre vonatkozó rendelkezések

51.§ (1) Kisvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lk jellel jelölt építési övezet, mely sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) lakó,
b) kereskedelmi, szolgáltató,
c) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d) kulturális, közösségi szórakoztató,
e) szállás jellegű,
f) igazgatási, iroda  és
g) sport 
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezett épület maximum nyolc önálló rendeltetési egységet tartalmazhat. 
(4) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) a növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház), fóliasátor,
b) a tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy,
c) az árnyékszék,
d) a kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
e) az állatkifutó,
f) a trágyatároló, 
g) a siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló és 
h) az építménynek minősülő antennaszerkezet.
(5) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése: 
a) új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben,
b) önálló épületben, kizárólag meglévő főépület esetén
történhet.
(6) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben elő- és oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhető el gépjárműtároló.
(7) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az előkertben, az oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.
(8) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben állattartó építmények nem helyezhetők el.
(9) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben lakókocsi, lakókonténer lakhatási céllal nem helyezhető el.
(10) A kisvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:


A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési övezet jele

Beépítési mód

Kialakítható telek legkisebb területe (m²)

Kialakítható telek legkisebb szélessége (m)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  (%)

Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  (%)

Épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

A zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

Lk1

SZ

8000

50

20

35

8,0

40-50-55*

3

Lk2

SZ

5000

30

40

40

7,5

40

4

Lk3

SZ

5000

30

25

30

9,0

55

5

Lk4

SZ

3000

25

30

30

9,0

50

6

Lk5

SZ

1500

18

30

30

7,5

50

7

Lk6

SZ

1000

18

40

40

7,5

40

8

Lk7

K-U

K

-

90

90

12,5

0


*- lásd (11) bekezdés

SZ – szabadonálló beépítés

K-U –kialakult úszótelkes beépítési mód

K - kialakult

(11)    Lk1 építési övezetben a kialakítandó zöldfelület legkisebb mértéke:
a)    kereskedelmi szolgáltató rendeltetésű épület építése esetén 40%,
b)    szálláshely szolgáltató rendeltetésű épület építése esetén 50% és
c)    lakó és egyéb rendeltetés esetében 55%.
(12) Lk1 építési övezet területén új épületek építése, meglévő épületek felújítása és bővítése során a településképbe való illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező, a szomszédos épületeket is ábrázoló látványtervvel igazolandó.
(13)    Lk1 építési övezetben kereskedelmi funkciójú épület építése esetén az eladótér bruttó alapterülete önálló rendeltetési egységenként nem haladhatja meg a 2500 m2-t.
(14)    Lk1 építési övezetben a beültetési kötelezettséggel érintett területen többszintes növényzetet kell telepíteni. A beültetési kötelezettséggel terhelt terület közforgalmú épület építése esetén a telken létesítendő épületek megközelítése céljából feltáró úttal megszakítható.
(15)    Lk1 építési övezetben új épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg:
a)    a Felsőörsi úttól északra, a 119,0 mBf vízszint által kimetszett szintvonalat,
b)    a Felsőörsi út és a Fadrusz János utca közötti szakaszon, a 118,0 mBf vízszint által kimetszett szintvonalat,
c)    a Fadrusz János utca és az Alpár Ignác közötti szakaszon, 117,5,0 mBf vízszint által kimetszett szintvonalat.
(16) Az Lk1 építési övezetben a beültetési kötelezettség kereskedelmi funkciójú épület építése esetén a telek egy szakaszán, legfeljebb 80 m-en elhagyható abban az esetben, ha telken belül, közterület mentén az elmaradt beültetéssel megegyező nagyságú területen összefüggő, többszintű fás beültetésű terület kerül kialakításra.
(17)    Lk1, Lk2 és Lk3 építési övezet építési telkein több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető.
(18)    Lk4, Lk5 és Lk6 építési övezet építési telkein kizárólag egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.
(19) Lk7 építési övezetben a kialakult úszótelkek fenntarthatók.
(20)    Lk7 építési övezetben a kialakult tömbtelken épület nem építhető.
(21)    Lk7 építési övezetben a kialakult úszótelkes beépítési mód esetén a meglévő épületek felújíthatók, tetőterük beépíthető, bontásuk esetén az úszótelekre új épület építhető, az övezeti előírásoknak megfelelően.
(22)    Lk7 építési övezetben a kialakult úszótelkek tovább nem oszthatók, telekalakítás telekhatár-rendezésen kívül nem végezhető. Telekhatár-rendezés esetén az érintett telek területe legfeljebb 10%-ban módosulhat.


46. A  kertvárosias lakóterületre vonatkozó előírások


52. § (1) Kertvárosias lakóterület építési övezete a Szabályozási terven Lke jellel jelölt építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. 
(2)    Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a)    lakó,
b)    kereskedelmi, szolgáltató,
c)    hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
d)    kulturális,
e)    szállás jellegű és 
f)    sport
rendeltetést tartalmazhat.
(3)    Az építési telkeken legfeljebb egy, a (2) bekezdésben meghatározott  rendeltetés szerinti épület, és további egy melléképítmény helyezhető el.
(4)    Legfeljebb négy önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület építhető. 
(5)    A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a)    az állatól, állatkifutó,
b)    a trágyatároló és
c)    a siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
(6)    Az előkert legkisebb méretén belül előkerti gépkocsibeálló és támfalgarázs kivételével nem helyezhető el kerti építmény.
(7)    Kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az előkertben, az oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.
(8)    Templom építése esetén az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 3 méterrel túlléphető, az épület településképbe való illeszkedését a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell igazolni.
(9)     Amennyiben az építési övezet egyéb előírásait kielégíti meglévő üdülőház, társasüdülő felújítható, alapterülete az építési helyen belül bővíthető, tetőtere beépíthető. 
(10)    Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése:
a)    az új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben,
b)    a meglévő főépület esetén önálló épületben is,
c)    a terepszint alatt, vagy 
d)    támfalgarázsban
történhet.
(11)    Lejtős terepen, ha az utcafronti telekhatártól számított 8 méteren átalagosan legalább 15%-os a telek lejtése, az utca szintje alatt fekvő telkek esetében lábakon álló, vagy feltöltésre épített előkerti, legfeljebb kétbeállásos gépkocsi beálló létesíthető, amely lábakon álló tetővel fedhető.
(12)    Lakókocsi, lakókonténer, lakhatási céllal nem helyezhető el.
(13)    Kereskedelmi szálláshely legfeljebb 6 szobaegységig helyezhető el.
(14)    1 m-nél nagyobb tereprendezési munkát igénylő teniszpálya nem helyezhető el.

(15)    A kertvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:


A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési övezet jele

Beépítési mód

Kialakítható telek legkisebb területe (m²)

Kialakítható telek legkisebb szélessége (m)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  (%)

Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  (%)

Épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

A zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

Lke1

SZ

1500

16

20

20

5,0

50

3

Lke2

sz

1100

16

20

20

5,0

60

4

Lke3

SZ

900

16

30

30

6,0

50

5

Lke4

SZ

900

16

30

30

5,0

50

6

Lke5

SZ

900

16

20

20

6,0

60

7

Lke6

SZ

900

16

20

20

5,0

60

8

Lke7

SZ

720

16

30

30

7,5

50

9

Lke8

SZ

720

16

30

30

6,0

50

10

Lke9

SZ

720

16

30

30

5,0

50

11

Lke10

SZ

720

16

20

20

5,0

60

12

Lke11

SZ

550

14

30

30

6,0

50

13

Lke12

Sz

550

14

20

20

6,0

60

14

Lke13

Sz

550

14

20

20

5,0

60

15

Lke14

O

550

14

30

30

7,5

50

16

Lke15

O

550

14

30

30

6,0

50

17

Lke16

O

K

12

30

30

5,0

50


O         - oldalhatáron álló beépítés

SZ       - szabadonálló beépítés

K         - kialakult

(16) Lke1 építési övezet építési telkeit úgy kell kialakítani, hogy azok közterületi feltárása ne a Szabadságkilátó utca felől történjen.

(17) Lke16 építési övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók, telekegyesítésen és telekhatár-rendezésen kívül telekalakítás nem végezhető.


47.  A településközpont területre vonatkozó előírások

53.§ (1) A településközpont terület építési övezete a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2) Településközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) lakó,
b) igazgatási, iroda,
c) kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
d) hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
e) kulturális, közösségi szórakoztató és 
f) sport
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be.
(4) Az építési telkeken több épület helyezhető el, amennyiben legalább az egyik egyéb nem lakó rendeltetést is tartalmaz.
(5) A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) a húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
b) az állatól, állatkifutó,
c) a trágyatároló és
d) a siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.
(6) Az előkert legkisebb méretén belül előkerti gépkocsibeálló és támfalgarázs kivételével nem helyezhető el kerti építmény.
(7) Kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az előkertben, az oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.
(8) Templom építése esetén az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 3 méterrel túlléphető, az épület településképbe való illeszkedését a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell igazolni.
(9) Amennyiben az építési övezet egyéb előírásait kielégíti meglévő üdülőház, társasüdülő felújítható, alapterülete az építési helyen belül bővíthető, tetőtere beépíthető. 
(10) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése:
a) az új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben,
b) az önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat hatályba lépését megelőzően épített főépület esetén, vagy
c) a terepszint alatt (támfalgarázs is)
történhet.
(11) Lejtős terepen, ha az utcafronti telekhatártól számított 8 méteren átalagosan legalább 15%-os a telek lejtése, az utca szintje alatt fekvő telkek esetében lábakon álló, vagy feltöltésre épített előkerti, legfeljebb kétbeállásos gépkocsi beálló létesíthető, amely lábakon álló kerti tetővel fedhető.
(12) A településközpont terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:


A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési övezet jele

Beépítési mód

Kialakítható telek legkisebb területe (m²)

Kialakítható telek legkisebb szélessége (m)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  (%)

Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  (%)

Épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

A zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

Vt1

SZ

1ha

30

30

30

9,0

45

3

Vt2

SZ

1ha

30

30

30

6,0

45

4

Vt3

sz

1ha

30

20

20

K

50

5

Vt4

SZ

3000

30

30

30

6,0

45

6

Vt5

SZ

3000

30

30

30

10,0

45

7

Vt6

SZ

3000

30

30

30

8,0

55

8

Vt7

SZ

3000

30

20

20

7,5

50

9

Vt8

SZ

1500

20

30

30

6,0

45

10

Vt9

SZ

900

16

30

30

9,0

45

13

Vt10

O

900

16

30

30

7,5

45

14

Vt11

O

900

16

30

30

6,0

45

15

Vt12

SZ

900

16

30

30

6,0

45

16

Vt13

sz

720

16

30

30

6,0

45

17

Vt14

O

720

16

30

30

7,5

45

18

 Vt15

sz

550

14

30

30

7,5

45

19

Vt16

SZ

550

14

30

30

6,0

45

20

Vt17

Z

550

14

60

60

9,0

45

21

Vt18

Z

550

14

30

30

7,5

45

23

Vt19

Sz

K

20

K

20

7,5

40

24

Vt20

SZ

900

16

20

20

5,0

50

25

Vt21

SZ

900

16

40

40

6,0

30

26

Vt22

SZ

550

14

40

40

7,5

30


O         - oldalhatáron álló beépítés

SZ       - szabadonálló beépítés

Z         - zártsorú beépítés

K       - kialakult


(13)    Vt7 építési övezetben kereskedelmi funkciójú épület építése esetén az eladótér bruttó alapterülete önálló rendeltetési egységenként nem haladhatja meg a 2500m2-t.
(14)    Vt7 építési övezetben a beültetési kötelezettséggel terhelt területen többszintes növényzetet kell telepíteni. A beültetési kötelezettséggel terhelt terület növénytelepítése közforgalmú épület építése esetén a telken létesítendő épületek megközelítése céljából feltáró úttal megszakítható. 
(15)    Vt7 építési övezetben a zöldfelületek kialakítása csak kertépítészeti terv alapján történhet.
(16) Vt7 építési övezet területén új épületek építése, meglévő épületek felújítása és bővítése során a településképbe való illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező, a szomszédos épületeket is ábrázoló látványtervvel igazolandó.
(17)    Vt7 építési övezetben új épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg:
a)    a Felsőörsi úttól északra, mint a 119,0 mBf vízszint által kimetszett szintvonalat,
b)    a Felsőörsi út és a Fadrusz János utca közötti szakaszon, mint a 118,0 mBf vízszint által kimetszett szintvonalat,
c)    a Fadrusz János utca és az Alpár Ignác közötti szakaszon, mint 117,5,0 mBf vízszint által kimetszett szintvonalat.
(18)    Vt9, Vt14, Vt17 és Vt18 építési övezetben intézményi, kereskedelmi szolgáltató vagy vendéglátó rendeltetés létesítése esetén a megengedett legnagyobb beépítettség 40%.
(19)    Vt19 építési övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók, telekegyesítésen és telekhatár-rendezésen kívül telekalakítás nem végezhető. 
(20)    Vt19 építési övezetben új épület építése csak a meglévő épület bontása esetén, annak alapterületével megegyező mértékig történhet.
(21)    Vt-20 építési övezetben elhelyezhető épület üdülő rendeltetést is tartalmazhat.

48.Az  intézményterületre vonatkozó előírások


54.§ (1) Intézmény terület a Szabályozási terven Vi jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2)    Intézmény terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a)    igazgatási, iroda,
b)    hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
c)    kulturális, közösségi szórakoztató,
d)    kereskedelmi, szolgáltató, szállás és
e)    sport
rendeltetést tartalmazhat.
(3)    Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be.
(4)    Az építési telkeken több épület is elhelyezhető.
(5)    Állattartó építmények nem helyezhetők el.
(6)    Templom építése esetén az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 3 méterrel túlléphető, az épület településképbe való illeszkedését a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell igazolni
(7)    Az intézmény terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:


A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési övezet jele

Beépítési mód

Kialakítható telek legkisebb területe (m²)

Kialakítható telek legkisebb szélessége (m)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  (%)

Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  (%)

Épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

A zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

Vi1

SZ

1 ha

30

35

35

12,0

40

3

Vi2

SZ

5000

30

30

30

9,0

45

4

Vi3

SZ

3000

30

30

30

10,0

45

5

Vi4

SZ

3000

30

30

30

6,0

45

6

Vi5

Sz

K

30

40

40

6,0

40


SZ       - szabadonálló beépítés

K         - kialakult


(8)   Vi5 építési övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók, telekegyesítésen és telekhatár-rendezésen kívül telekalakítás nem végezhető.

49. A kereskedelmi és szolgáltató területre vonatkozó előírások


55.§ (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a Szabályozási terven Gksz jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2)    Kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető épület:
a)    a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épület,
b)    kereskedelmi, szolgáltató,
c)    igazgatási, iroda,
d)    gazdasági tevékenységi célú épületen belül tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó és 
e)    sport
rendeltetést tartalmazhat.
(3)    Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be.
(4)    Az építési telkeken több épület is elhelyezhető.
(5)    Önálló lakó rendeltetésű épület nem létesíthető.
(6)    Állattartó építmények nem helyezhetők el.
(7)     A településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése esetén a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. 
(8)    A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:


A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési övezet jele

Beépítési mód

Kialakítható telek legkisebb területe (m²)

Kialakítható telek legkisebb szélessége (m)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  (%)

Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  (%)

Épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

A zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

Gksz1

SZ

5000

25

30

30

6,0

40

3

Gksz2

SZ

2500

25

20

20

6,0

40

4

Gksz3

SZ

900

16

30

30

6,0

40


SZ     - szabadonálló beépítés


(9)    Gksz1 építési övezetben az elő-, oldal- és hátsókert mértéke legalább 10 m.
(10)    Gksz1 építési övezetben új épület építése esetén az épület köré vagy a telekhatárok mentén legalább 5 m szélességben többszintű növényzet (gyep-,fa- és cserjeszint) telepítése kötelező – az épület megközelítését és kiszolgálását szolgáló területek kivételével. 
(11) Gksz1 és Gksz 2 építési övezetben a közlekedési utak mentén 50 m-es távolságban az építési övezetek területén szolgálati lakás nem építhető.
(12) Gksz 3 építési övezetben – a zaj- és rezgés védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló jogszabály szerinti - védelmi övezetet igénylő tevékenység nem engedélyezhető. A zaj- és rezgésvédelmi határértékeknek az építési telken belül teljesülniük kell.
(13) Gksz3 építési övezetben a beültetési kötelezettséggel érintett területen többszintes növényzetet kell telepíteni. 
(14) Gksz3 építési övezet területén új épület építése esetén, meglévő épület bővítése esetén a zajtól védendő épületet, helyiséget úgy kell megtervezni, hogy az épület lakó helyiségeinek nyílásai nem nézhetnek a 71. sz. főútra, kivéve, ha ezen lakó helyiségek nyílászárói méretezett zajvédelemmel ellátottak.

50. A hétvégi házas területre vonatkozó előírások


56.§    (1) Hétvégi házas terület a Szabályozási terveken Üh jellel jelölt építési övezet, mely legfeljebb két üdülőegységet magában foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál.
(2)    Hétvégi házas terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a)    üdülő,
b)    kereskedelmi, szolgáltató,
c)    szállás jellegű,
d)    sport és
e)    lakó
rendeltetést tartalmazhat.
(3)    Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be.
(4)    A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a)    az állatól, állatkifutó,
b)    a trágyatároló,
c)    a siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló és
d)    az építménynek minősülő antennaszerkezet, zászlótartó oszlop.
(5)    Állattartó épület nem helyezhető el.
(6)     Amennyiben az övezet egyéb előírásait kielégíti meglévő üdülőház, társasüdülő felújítható, alapterülete az építési helyen belül bővíthető, tetőtere beépíthető. 
(7)    Az építési telkeken kizárólag egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.
(8)    Legfeljebb két önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület létesíthető. 
(9)    Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése:
a)    az új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben,
b)    az önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat hatályba lépését megelőzően épített főépület esetén vagy
c)    a támfalgarázsban
történhet.
(10)    Lejtős terepen, ha az utcafronti telekhatártól számított 8 méteren átalagosan legalább 15%-os a telek lejtése, az utca szintje alatt fekvő telkek esetében lábakon álló, vagy feltöltésre épített előkerti, legfeljebb kétállásos gépkocsi beálló létesíthető, amely lábakon álló kerti tetővel fedhető.
(11)    A hétvégi házas terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:


A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési övezet jele

Beépítési mód

Kialakítható telek legkisebb területe (m²)

Kialakítható telek legkisebb szélessége (m)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  (%)

Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  (%)

Épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

A zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

Üh1

SZ

1100

16

15

15

5,0

60

3

Üh2

SZ

900

16

15

15

6,0

60

4

Üh3

SZ

900

16

15

15

5,0

60

5

Üh4

SZ

900

16

15

15

4,5

60

6

Üh5

SZ

720

16

15

15

6,0

60

7

Üh6

SZ

720

16

15

15

5,0

60

8

Üh7

SZ

720

16

15

15

4,5

60

9

Üh8

SZ

550

14

15

15

5,0

60

10

Üh9

SZ

550

14

20

20

5,0

55

11.

Üh10

SZ

720

16

20

20

5,0

55


SZ     - szabadonálló beépítés

51. Az üdülőházas területre vonatkozó előírások


57.§ (1) Üdülőházas terület a Szabályozási terven Üü jellel jelölt építési övezet, mely olyan üdülő rendeltetésű épületek, üdülőtáborok elhelyezésére szolgál, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.
(2)    Üdülőházas területen elhelyezhető – fő rendeltetésű - épület:
a)    üdülő,
b)    kereskedelmi, szolgáltató,
c)    szállás jellegű,
d)    igazgatási, iroda,
e)    kulturális, közösségi szórakoztató és
f)    sport
rendeltetést tartalmazhat.
(3)     Új kereskedelmi vagy szolgáltató rendeltetés legfeljebb a beépíthető bruttó alapterület 25%-án létesíthető.
(4)    Üdülőházas területen kemping nem helyezhető el.
(5)    Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be.
(6)    A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a)    a húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
b)    az állatól, állatkifutó,
c)    a közműpótló műtárgy,
d)    a kirakatszekrény,
e)    a trágyatároló,
f)    a siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló és 
g)    az építménynek minősülő antennaszerkezet.
(7)    Az építési övezet területén több – fő rendeltetésű - épület is elhelyezhető.
(8)    Telekalakítás kizárólag telekhatárrendezés, illetve telekegyesítés lehet. 
(9)    Új gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el.
(10)    Az elő-, oldal- és hátsókert mértéke legalább 5m.
(11)    A üdülőházas terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:


A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési övezet jele

Beépítési mód

Kialakítható telek legkisebb területe (m²)

Kialakítható telek legkisebb szélessége (m)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  (%)

Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  (%)

Épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

A zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

Üü1

SZ

1ha

50

25

25

4,5

50

3

Üü2

SZ

1ha

50

15

15

12,5

65

4

Üü3

SZ

5000

50

15

15

7,5

65

5

Üü4

SZ

3000

30

15

15

6,0

65


SZ     - szabadonálló beépítés


(12) Az Üü1 és Üü3 építési övezetekben amennyiben új épület meglévő épület bontását követően épül, az új épület épületmagassága az elbontott épület épületmagassága, de legfeljebb 12,5 méter lehet.

52.  A különleges területre vonatkozó előírások


58.§ Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:
a)    lovassport-terület                    (K-Spl),
b)    vízisport-terület                    (K-Spv),
c)    strandterület                        (K-Str),
d)    kemping                        (K-Kemp),
e)    szabadidőközpont                    (K-Szk),
f)    autóbuszpályaudvar                    (K-Au) és
g)    vasútállomás                        (K-Vá).


53. A különleges terület- lovassport területre vonatkozó előírások 


59.§ (1) Különleges terület – lovassport terület a Szabályozási terven K-Spl jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban lovassporttal kapcsolatos közösségi célú, sport és szabadidős tevékenységet kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.
(2)    Különleges terület – lovassport terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a)    lovassport,
b)    állattartó,
c)    egyéb sport,
d)    lovassporthoz kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató,
e)    szállás jellegű,
f)    iroda és 
g)    lakó
rendeltetést tartalmazhat.

(3)    Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be.
(4)    A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a)    a siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló és  
b)    az építménynek minősülő antennaszerkezet.
(5)    Az építési telkeken több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető.
(6)    Az építési telkek zöldfelületeinek kialakítása csak kertépítészeti terv alapján történhet.
(7)    Új gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el.
(8)     Szállás rendeltetés legfeljebb a beépíthető bruttó alapterület 20%-án helyezhető el.
(9)     Lakó rendeltetés legfeljebb a beépíthető bruttó alapterület 20%-án helyezhető el.
(10)    Meglévő hétvégi ház – amennyiben az építési övezet egyéb előírásait kielégíti - felújítható, alapterülete az építési helyen belül bővíthető, tetőtere beépíthető, de új hétvégi ház nem helyezhető el.
(11)    Külterületen lovassportcsarnok építése esetén az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 3 méterrel túlléphető, az épület településképbe való illeszkedését a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell igazolni.
(12)    A különleges terület – lovassport terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:


A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési övezet jele

Beépítési mód

Kialakítható telek legkisebb területe (m²)

Kialakítható telek legkisebb szélessége (m)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  (%)

Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  (%)

Épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

A zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

K-Spl1

SZ

1ha

50

20

20

5,0

60

SZ     - szabadonálló beépítés

54. A különleges terület- vízisport területre vonatkozó előírások 


60.§ (1) Különleges terület – vízisport terület a Szabályozási terven K-Spv jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban vízisport-létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2)    Különleges terület – vízisport terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a)    vízisport,
b)    kulturális, sport és játék célját szolgáló,
c)    sport tevékenységhez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató-kivéve ha az övezeti előírások másként rendelkeznek-,
d)    vendéglátó,
e)    közösségi szórakoztató és 
f)    lakó, kivéve ha az övezeti előírások másként rendelkeznek
rendeltetést tartalmazhat.
(3)    Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be.
(4)    A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a)    a húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
b)    az állatól, állatkifutó,
c)    a kirakatszekrény,
d)    a trágyatároló,
e)    a siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló és 
f)    az építménynek minősülő antennaszerkezet.
(5)    Az építési telkeken több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető.
(6)    Az építési telkek zöldfelületeinek kialakítása csak kertépítészeti terv alapján történhet.
(7)    Új gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el.
(8)     Kereskedelmi, szolgáltató, szállás jellegű és lakó rendeltetés összesen a beépíthető bruttó alapterület legfeljebb 50%-án helyezhető el.
(9)    A különleges terület – vízisport terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:


A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési övezet jele

Beépítési mód

Kialakítható telek legkisebb területe (m²)

Kialakítható telek legkisebb szélessége (m)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  (%)

Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  (%)

Épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

A zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

K-Spv1

SZ

1,5ha

50

10

10

5,0

60

3

K-Spv2

SZ

K

25

10

10

6,0

60

SZ     - szabadonálló beépítés

K       - kialakult telekméret

(10) K-Spv1 építési övezetben szálláshelyet tartalmazó vendéglátó rendeltetés csak a sportrendeltetés elsődleges megtartásával helyezhető el.

(11) K-Spv2 építési övezetben az építési telek legfeljebb 50%-án alakítható ki vízfelület.

(12) K-Spv2 építési övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók, telekegyesítésen és telekhatár-rendezésen kívül telekalakítás nem végezhető.

(13) K-Spv2 építési övezetben szálláshelyet tartalmazó vendéglátó, kereskedelmi szolgáltató és lakó rendeltetés nem helyezhető el.

55. A különleges terület- strandterületre vonatkozó előírások 


61.§ (1) Különleges terület – strandterület a Szabályozási terven K-Str jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban strand kialakítására és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál.
(2)    Különleges terület – strandterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a)    strand kiszolgáló,
b)    szabadtéri sport,
c)    a strand rendeltetéshez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató,
d)    a strand rendeltetéshez kapcsolódó vendéglátó és
e)    egyéb közösségi szórakoztató
rendeltetést tartalmazhat.
(3)    Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be.
(4)    A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a)    a húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
b)    az állatól, állatkifutó,
c)    a kirakatszekrény,
d)    a trágyatároló,
e)    a siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló és
f)    az építménynek minősülő antennaszerkezet.
(5)    Az építési telkeken több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető.
(6)    Az építési telkek zöldfelületeinek kialakítása csak kertépítészeti terv alapján történhet.
(7)    Új gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el.
(8)    A különleges terület – strandterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:


A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési övezet jele

Beépítési mód

Kialakítható telek legkisebb területe (m²)

Kialakítható telek legkisebb szélessége (m)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  (%)

Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  (%)

Épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

A zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

K-Str1

SZ

3ha

50

10

10

6,0

65

3

K-Str2

SZ

1ha

50

8

8

5,0

80

4

K-Str3

SZ

5000

30

8

8

5,0

80

5

K-Str4

SZ

2500

30

8

8

5,0

80

SZ     - szabadonálló beépítés

(9)   K-Str1 építési övezetben újonnan épülő épület egyetlen homlokzatának magassága sem haladhatja a meglévő főépület legnagyobb homlokzatmagasságát.

(10) K-Str1 építési övezet területén új épületek építése, meglévő épületek felújítása és bővítése során a településképbe való illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó, amely a Balaton és az Öreghegy irányából is bemutatja a létesítendő épületek látványát.

56. A különleges terület- kempingre vonatkozó előírások 


62.§    (1) Különleges terület - kemping a Szabályozási terven K-Kemp jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban kemping kialakítására és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál.
(2)    Különleges terület - kemping terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a)    szállás,
b)    kereskedelmi, szolgáltató,
c)    igazgatási, iroda,
d)    közösségi szórakoztató, kulturális,
e)    sport és 
f)    kemping kiszolgáló rendeltetésének elhelyezését biztosító
rendeltetést tartalmazhat.
(3)    Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be.
(4)A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a)    a húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
b)    az állatól, állatkifutó,
c)    a kirakatszekrény,
d)    a trágyatároló, 
e)    a siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló és 
f)    az építménynek minősülő antennaszerkezet.
(5)    Az építési telkeken több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető.
(6)    Az építési telkek zöldfelületeinek kialakítása csak kertépítészeti terv alapján történhet.
(7)    Új gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el.
(8)    A különleges terület - kemping építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:


A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési övezet jele

Beépítési mód

Kialakítható telek legkisebb területe (m²)

Kialakítható telek legkisebb szélessége (m)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  (%)

Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  (%)

Épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

A zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

K-Kemp1

SZ

1ha

50

20

20

8,0

70

3

K-Kemp2

SZ

2ha

100

15

15

5,0

70

SZ     - szabadonálló beépítés


(9)   K-Kemp1 építési övezet területén új épületek építése, meglévő épületek felújítása és bővítése során a településképbe való illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó, amely a Balaton és az Öreghegy irányából is bemutatja a létesítendő épületek látványát.

57. A különleges terület-szabadidőközpontra vonatkozó előírások 


63.§ (1) A Különleges terület – szabadidőközpont terület a Szabályozási terven K-Szk jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban közösségi célú szórakoztató, pihenést szolgáló, sport és szabadidős tevékenységet kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.
(2)    Különleges terület - szabadidőközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a)    közösségi szórakoztató, kulturális,
b)    sport,
c)    kereskedelmi, szolgáltató,
d)    igazgatási, iroda,
e)    hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
f)    szállás jellegű és 
g)    lakó
rendeltetést tartalmazhat, kivéve ha az építési övezeti előírás másképp rendelkezik.
(3)    Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be.
(4)    A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a)    az állatól, állatkifutó,
b)    a trágyatároló,
c)    a siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló és
d)    az építménynek minősülő antennaszerkezet.
(5)    Az építési telkeken több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető.
(6)    Az építési telkek zöldfelületeinek kialakítása csak kertépítészeti terv alapján történhet.
(7)    Új gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el.
(8)     Különleges terület - szabadidőközpont terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:


A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési övezet jele

Beépítési mód

Kialakítható telek legkisebb területe (m²)

Kialakítható telek legkisebb szélessége (m)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  (%)

Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  (%)

Épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

A zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

K-Szk1

SZ

5ha

50

10

10

6,0

50

3

K-Szk2

SZ

3ha

50

10

10

5,0

50

4

K-Szk3

SZ

4000

30

20

20

5,0

50


SZ     - szabadonálló beépítés

(9)   K-Szk2 építési övezetben lakó és szállás rendeltetésű épület nem helyezhető el.

(10) K-Szk3 építési övezetben a lakó, illetve a szállás jellegű rendeltetés összesen a beépíthető bruttó alapterület legfeljebb 40%-án helyezhető el.


58. A  különleges terület – autóbusz pályaudvarra vonatkozó előírások


64.§    (1) Különleges terület – autóbusz pályaudvar a Szabályozási terven K-Au jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban autóbusz pályaudvar elhelyezésére szolgál.
(2)    Különleges terület – autóbusz pályaudvar terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a)    közlekedési, 
b)    igazgatási, iroda és 
c)    kereskedelmi, szolgáltató
rendeltetést tartalmazhat.
(3)    Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be.
(4)    A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a)    a húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
b)    az állatól, állatkifutó,
c)    a trágyatároló,
d)    a siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló és 
e)    az építménynek minősülő antennaszerkezet.
(5)    Az építési telkeken több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető.
(6)    Új gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el.
(7)    A különleges terület - autóbuszállomás építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:


A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési övezet jele

Beépítési mód

Kialakítható telek legkisebb területe (m²)

Kialakítható telek legkisebb szélessége (m)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  (%)

Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  (%)

Épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

A zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

K-Au

SZ

K

40

20

20

6,0

40


K       - kialakult állapot

SZ     - szabadonálló beépítés

59. A különleges terület – vasútállomásra vonatkozó előírások


65.§ (1) Különleges terület - vasútállomás a Szabályozási terven K-Vá jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a kötöttpályás közlekedés és az azt kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál.
(2)    Különleges terület - vasútállomás terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a)    közlekedési,
b)    igazgatási, iroda,
c)    kereskedelmi, szolgáltató,
d)    egészségügyi, szociális és
e)    lakó
rendeltetést tartalmazhat.
(3)    Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be.
(4)    A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a)    a húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
b)    az állatól, állatkifutó,
c)    a trágyatároló,
d)    a siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló és 
e)    az építménynek minősülő antennaszerkezet.
(5)    Az építési telkeken több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető.
(6)    Új gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el.
(7)    A különleges terület - vasútállomás építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:


A

B

C

D

E

F

G

H

1

Építési övezet jele

Beépítési mód

Kialakítható telek legkisebb területe (m²)

Kialakítható telek legkisebb szélessége (m)

Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  (%)

Terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke  (%)

Épület-magasság megengedett legnagyobb mértéke (m)

A zöldfelület legkisebb mértéke (%)

2

K-Vá

SZ

900

12

30

30

6,0

50

SZ     - szabadonálló beépítés

XI. FEJEZET
Beépítésre nem szánt területek
60. A beépítésire nem szánt területek  építési övezetekbe sorolása


66.§ (1) A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek közé sorolandók:
a)    Zöldterület
aa)    Közkert                            (Zkk) és
ab)     Közpark                            (Zkp),
b)    Erdőterületek
ba)    Védelmi                                    (Ev) és
bb)    Közjóléti                                (Ek),
c)    Mezőgazdasági területek
ca)    Általános mezőgazdasági terület                (Má),
cb)    Általános mezőgazdasági terület – gyep, fás legelő        (Má-gy),
cc)    Általános mezőgazdasági terület – szárazulat        (Má-sz) és
cd)    Kertes mezőgazdasági terület                    (Mk),
d)    Vízgazdálkodási terület
da)    Vízgazdálkodási terület – tómedren belül            (Vtb),
db)    Vízgazdálkodási terület - tómedren kívül            (Vtk),
dc)    Vízgazdálkodási terület – egyéb vízfelszín            (Vf) és
dd)    Vízgazdálkodási terület – vízbeszerzési terület        (Vb),
e)    Különleges beépítésre nem szánt terület
ea)    Bánya                                    (Kb-B),
eb)    Temető                                    (Kb-T) és
ec)    Szabadidőközpont                            (Kb-Szk),
f)    Közlekedési terület
fa)    Közúti                                    (KÖu),
fb)    Kötöttpályás                                (KÖk) és
g)    Közmű terület                            (Kmű).


61.A  zöldterületre vonatkozó előírások


67.§ (1) Zöldterület övezet állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület. A zöldterületek nagyságuk, az ott elhelyezhető rendeltetésük alapján az alábbi övezetekbe soroltak:
a)    Közpark    (Zkp) és
b)    Közkert    (Zkk).
(2)    Zöldterület övezetibe tartozó közparkok, közkertek létesítése, rekonstrukciója kertépítészeti terv alapján történhet. 
(3)    Zöldterületen közmű és hírközlési létesítmények a föld alatt vezethetők. 
(4)    A zöldterület legalább 75%-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani, kivéve a vízpart rehabilitációs terv hatálya alá tartozó zöldterületek esetén, ahol a terület 80%-át növényzettel fedetten kell kialakítani. A zöldterületek legalább 1/3-át többszintű (gyep, cserje, fa) növényzetnek kell takarnia
(5)    Zöldterületen csak a Balaton-felvidéken honos fák és azok faiskolai változatai ültethetők az 5.függelék szerint. 
(6)    Vízpart-rehabilitációs terv hatálya alá tartozó zöldterületeken épület csak a telek beépíthető telekrészeként kijelölt helyen helyezhető el.
(7)    Zöldterület övezetiben a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:
a)    a közmű-becsatlakozási műtárgy,
b)    a közműpótló műtárgy,
c)    a hulladéktartály-tároló,
d)    a kerti építmény,
e)    a komposztáló és
f)    a zászlótartó oszlop.

68. § (1) Zkp övezetekben elhelyezhető
a)    a pihenést és testedzést szolgáló építmény,
b)    a területfenntartásához szükséges építmény és 
c)    a vendéglátó épület.
(2)    Zkp1 és Zkp2 övezetben az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal, legalább részleges közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.
(3)    A Zkp1 jelű övezetbe tartozik helyi természetvédelmi oltalom alatt álló Szent Erzsébet-liget. A park növényállományát fokozatosan fel kell újítani. A zöldfelület tovább nem csökkenthető, újabb parkoló és sportterületek nem jelölhetők ki és a további beépítés – teniszpályához kapcsolódó klubház kivételével - tilos. A meglévő építmények és épületek felújítása megengedett.
(4)    Zkp3 övezet telkein az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 1%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal, legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik. A Zkp3 jelű övezetben a természetes vegetáció megőrzendő. A meglévő magánstégek bontandók. A partrajutást közösségi móló kialakításával kell biztosítani. 
(5)    Zkp3 övezetben a Nemzeti Parkba tartozó telek nem építhető be, új épületek kizárólag a telek beépíthető részén helyezhetők el.
(6)    Zkk övezetekben elhelyezhető :
a)    a pihenést és testedzést szolgáló építmény,
b)    a terület fenntartásához szükséges építmény és
c)    a vendéglátó épület.
(7)    Zkk1 és Zkk2 övezet telkein az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal, legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.
(8)    A Zkk2 jelű övezet telkein a város építészeti és történeti értékeit figyelembe véve történhet beépítés. Új épület építése esetén a védendő zöldterületi elemmel való kapcsolatot a környezeti állapotadat részét képező látványterven kell bemutatni.
(9)    Zkk3 övezetben épület nem helyezhető el.


62.  Az erődterületre vonatkozó előírások


69.§ (1) Erdőterület a Szabályozási terven E jellel jelölt erdő művelési ágú, és a szabályozási terv szerinti erdősítésre kijelölt területek. 
(2)    Az erdőterületek rendeltetésük szerint:
a)    Védelmi (védett és védőerdő, mezővédő)        (Ev) és
b)    Közjóléti erdő                    (Ek)
erdők lehetnek. 
(3)    Erdőterület övezeteiben kerítés csak erdőgazdálkodási, vadvédelmi, illetve természetvédelmi céllal létesíthető.
(4) Erdőterület övezeteiben erdőtelepítés, erdőfelújítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető; energetikai növénytelepítés nem engedélyezhető.
(5)    Erdőterület övezeteiben a meglévő gyepek fenntarthatók.


63. Az erdőterület- védelmi erdőre vonatkozó előírások 


70.§ (1) Az Ev jellel jelölt védelmi rendeltetésű erdőterület övezet elsősorban a talaj, másodsorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak.
(2)    Az Ev jelű övezetben épületet elhelyezni nem lehet és  a legkisebb kialakítható telek 2 ha.
(3)    Az Ev jelű övezet telkein melléképítmény nem helyezhető el.


64. Az erdőterület –közjóléti erdőre vonatkozó előírások


71.§    (1) Közjóléti erdőterület övezete a Szabályozási terven Ek jellel jelölt, egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási célokat szolgáló erdőterület.
(2)    Közjóléti erdőterület övezetében elhelyezhető épület :
a)    erdő- és vadgazdálkodási célú, illetve ahhoz kapcsolódó,
b)    vendéglátó,
c)    kutatási,
d)    szálláshely szolgáltató és 
e)    sportoláshoz kapcsolódó
rendeltetést tartalmazhat.
 (3)    Az övezet telkein az épületek elhelyezésének feltételei:
a)    a kialakítható legkisebb telek területe 20.000 m2 (2 ha),
b)    a beépíthető legkisebb telek területe 100.000 m2 (10 ha), 
c)    a beépítés módja: szabadonálló,
d)    a megengedhető legnagyobb beépítettség: 0,3% és
e)    az építmények legnagyobb épületmagassága: 4,5 m.
(4)    Az övezet telkei legalább részleges közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba történik.
(5)    Az övezetben kialakult beépítettség esetén az épületek az övezet előírásaitól eltérően felújíthatók, helyreállíthatók.
(6)    Az övezetben épített épületek tájba illeszkedése a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. 
(7)    Ek jelű övezetek telkein a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:
a)    a közmű-becsatlakozási műtárgy,
b)    a közműpótló műtárgy,
c)    a hulladéktartály-tároló,
d)    a kerti építmény,
e)    a komposztáló és
f)    a zászlótartó oszlop.
(8)    Ek2 jelű övezetben a Balaton törvény magterület övezetre vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.


65. A mezőgazdasági területre vonatkozó előírások


72.§ (1) A mezőgazdasági területet a Szabályozási terv – a termőtalaj és a termőföld megőrzése, a tájkarakter, a termelési kultúra megőrzése és fejlesztése érdekében -  az alábbi övezetekre osztja: 
a)    általános mezőgazdasági terület                         (Má),
b)    általános mezőgazdasági terület – gyep, fás legelő            (Má-gy),
c)    általános mezőgazdasági terület – szárazulat                (Má-sz) és
d)    kertes mezőgazdasági terület                         (Mk).
(2)    A mezőgazdasági terület övezeteiben csak a tájba illeszkedő épületek építhetők, a tájba illeszkedés környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó és  új külszíni művelésű bánya nem létesíthető.
(3)    Mezőgazdasági terület övezetek telkein lakókocsi, lakókonténer és épületpótló műtárgy nem helyezhető el. 
(4)    Mezőgazdasági területen közmű és hírközlési vezeték csak a természeti értékek megőrzésének biztosításával létesíthető.
(5)    Mezőgazdasági terület övezeteiben birtokközpont nem létesíthető.
(6)    Mezőgazdasági területeken az épületek elhelyezésének feltétele:
a)    az utak tengelyétől mért 6-6 méteres távolságon belül építmény nem helyezhető el és 
b)    új épületet a földrészlet közút felöli 30 m-es sávjában, a hegygerinchez közeli ingatlanoknál a telek lejtő oldali végében kell elhelyezni.
(7)    A mezőgazdasági területen, amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek, nem helyezhető el:
a)    a kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak,
b)    a honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények,
c)    a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
d)    a melléképítmények - a közmű becsatlakozási műtárgyak kivételével-,
e)    a kerti tó, dísztó, medence, nyílt tüzivíz tározó és 
f)    a fóliasátor, üvegház.


66. Az általános mezőgazdasági területre vonatkozó előírások


73.§ (1) A Szabályozási terven Má jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, és az állattenyésztés, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.
(2)    Általános mezőgazdasági terület övezeteiben erdő is létesíthető.

74.§ (1) Má1 jelű övezet elsősorban árutermelő növénytermesztés végzésére szolgáló terület.
(2)    Má1 jelű övezetben elhelyezhető:
a)    a növénytermesztéshez kapcsolódó,
b)    az állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó és 
c)    az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozás, tárolás, árusítás
rendeltetések.
(3)    Má1 jelű övezetben épületet létesíteni csak legalább 80%-ban művelt telken lehet – a Btv. vonatkozó előírásainak figyelembe vételével.

(4)    Má1 jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők a művelési ág függvényében:


A

B

C

D

E

1

A TELEK

Szántó

Gyep

Ültetvény - szőlő

Ültetvény - gyümölcsös

2

Kialakítható/beépíthető legkisebb területe

5 ha / 20 ha

1 ha / 5 ha

1 ha / 2 ha

1 ha / 3 ha

3

Kialakítható/beépíthető legkisebb telekszélesség

100 m

50 m

40 m

50 m

4

Beépítési módja

szabadonálló

szabadonálló

szabadonálló

szabadonálló

5

Legnagyobb megengedhető beépítettsége

0,3%

(max. 1000 m2)

1%

(max. 600 m2)

2%

(max. 400 m2)

1%

(max. 600 m2)

6

Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépíthetősége

0,5%

2%

5%

5%

7

Épület-magasságának megengedett legnagyobb mértéke

4,5 m

4,5 m

4,5 m

4,5 m

(5)    Má1 jelű övezet telkein épület csak abban az esetben helyezhető el, ha az ivóvíz- és villamosenergia-ellátás biztosított, valamint a szennyvíz ártalommentes elvezetés illetve kezelése, időszakos tárolása megoldott a közműellátásra vonatkozó előírások figyelembe vételével.
(6)    Má1 jelű övezetben – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 1,5 méterrel túlléphető.
(7)    Má1 jelű övezet telkein építésre kerülő új épületegyüttesek köré legalább 5 m szélességben többszintű növényzet (gyep-,fa- és cserjeszint) telepítése kötelező – az épület megközelítését és kiszolgálását szolgáló területek kivételével. A növények eltelepítésére az épületek használatbavételi engedélyének benyújtásáig meg kell történnie.
(8)    Má1 jelű övezetben vízfelület, sportolási célú gyep is létesíthető.
(9)    Má1 jelű övezetben épített épületek tájba illeszkedése a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó. 
(10)    Má2 jelű övezetbe tartoznak a nagykiterjedésű, elsődlegesen természetvédelmi rendeltetésű gyepek. Az övezetben a Balaton törvény magterületre vonatkozó előírásait be kell tartani.
(11)    Má2 jelű övezetben épület nem helyezhető el.
(12)    Má3 jelű övezetbe tartoznak a Lozsánta közepes termőképességű mezőgazdasági területei.
(13)    Má3 jelű övezet a Balaton törvény turisztikai fejlesztési terület övezetébe tartozik, épület nem helyezhető el.
(14)    Má3 jelű övezetben a telek kialakítható legkisebb területe 5 ha.
(15)    Má4 jelű övezet a Balaton törvény erdőtelepítésre alkalmas terület kiemelt térségi övezetbe taroznak, területükön az erdőtelepítésre alkalmas terület övezet előírásait figyelembe kell venni.
(16)    Má4 jelű övezetben épület nem helyezhető el. 


67.  Az általános mezőgazdasági terület- gyep fás legelőre vonatkozó előírások


75. § (1) Általános mezőgazdasági terület – gyep, fás legelő terület a Szabályozási terven 
Má-gy jellel szabályozott övezet.
(2)    Az általános mezőgazdasági terület – gyep, fás legelő övezetek a Balaton-felvidéki táj karakterét meghatározó bokorerdő, fás legelő, bokorerdő, karsztbokorerdő területek, melyeket fenn kell tartani. 
(3)    Általános mezőgazdasági terület – gyep, fás legelő övezetek telkein épület nem helyezhető el.
(4)    Általános mezőgazdasági terület – gyep, fás legelő övezetekben a telekalakítás feltételei a következők:
a)    a kialakítható legkisebb telekméret 20 000 m2 (2 ha) és 
b)    a kialakítható legkisebb telekszélesség:    50 m.
(5)    Általános mezőgazdasági terület – gyep, fás legelő övezetek telkein a szabadidő eltöltését szolgáló turistaút, pihenőhely (pad, asztal, esőtető) erdei tornapálya, az ismeretterjesztést szolgáló tanösvény, ismertető táblák helyezhetők el.
(6)    Má-gy2 jelű övezet területén a Balaton törvény Ökológiai rehabilitációt igénylő terület előírásait kell figyelembe venni. A területekre tájrendezési terv készítendő, melyben meg kell határozni a rehabilitáció célját. 
(7) Jelenlegi és volt bányaterületen tájrehabilitáció érdekében szükséges a Balaton-felvidékre jellemző bokorerdő létesítése. A tájrendezési tervben meg kell határozni az erdősítés lehetőségét nem veszélyeztető anyagkitermelés nagyságrendjét – a bányászatra kiadott engedélynek megfelelően.
(8) A rekultivált hulladéklerakó területén a tájrendezési tervben meghatározottaknak megfelelően biztosítani kell a terület takarását.


68. Az általános mezőgazdasági terület- szárazulatra vonatkozó előírások


76.§ (1) Általános mezőgazdasági terület – szárazulat a Szabályozási terven Má-sz jellel szabályozott övezet.
(2)    Má-sz jelű övezetben a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással, vízi közlekedéssel, vízi sportolással, strandolással, halászattal és horgászattal, kikötőkkel, valamint a természetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el az érintett hatóságok előírásai szerint. 
(3)    Má-sz jelű övezetben a meglévő, természetes növényvilág megtartása elsődleges.

69. A kertes mezőgazdasági területre vonatkozó előírások


77.§    (1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mk jellel jelölt, saját ellátást biztosító, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló terület.
(2)    Mk övezetben elhelyezhető épület 
a)    kertészeti termelés,
b)    szőlő- és gyümölcstermesztéshez kapcsolódó,
c)    a) –b) pontokhoz  kapcsolódó termék feldolgozásához , tárolásához,  árusításához  kapcsolódó és
d)    lakó - amennyiben az övezet előírásai megengedik-
 rendeltetést  tartalmazhat.
(3)    A kertes mezőgazdasági területen épület 
a)    az első osztályú szőlő kataszteri területeken legalább 80%-ban szőlőművelési ágban nyilvántartott és a hegyközség által kiadott hiteles igazolással bizonyítottan,  
b)    az első osztályú szőlő kataszteri területbe nem sorolt kertes mezőgazdasági területeken legalább 80%-ban szőlőművelési ággal vagy gyümölcs művelési ággal vagy intenzív kertészeti kultúrával hasznosított telken 
 helyezhető el.
(4)    Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben az épület-elhelyezésnél a Btv. kertgazdasági területre és térségi jelentőségű tájképvédelmi területre vonatkozó előírásait kell figyelembe venni.
 (5) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein nem helyezhető el:
a)    a medence, nyílt tüzivíztározó,
b)    a hulladéktartály tároló,
c)    a kirakatszekrény,
d)    az állatól, állatkifutó,
e)    a trágyatároló,
f)    a siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló és
g)    sz építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(6)    Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein épület akkor helyezhető el, ha a telek közterületről, vagy közterületről nyíló magánútról megközelíthető.
(7)    Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkei csak akkor oszthatók meg, ha a kialakuló telek közterületről, vagy közterületről nyíló magánútról megközelíthető. 
(8)    Kertes mezőgazdasági területen 3000 m2-nél kisebb telek nem alakítható ki.
(9)    Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben az egységes beépítettség biztosítása érdekében az építmények a Balaton-felvidéken jellemző szőlőhegyi építési hagyományoknak megfelelő formanyelvvel vagy ahhoz illeszkedő módon alakítandó ki. Az épületek kialakításának feltételei:
a)    az épület feltöltésben nem helyezhető el,
b)    a homlokzat felületének anyaga lehet: 
ba)    vakolat, 
bb)    égetett agyag anyagú vagy mészhomok tégla, 
bc)    kő,
c)    homlokzati falfelületének színezésénél - a környezethez való illeszkedés érdekében - csak a fehér, szürkével tört fehér és árnyalatai lehetnek,
d)    nyeregtető alakítható ki 37–42 fokos tetőhajlással, nád fedés esetén 45 fokos tetőhajlás is engedélyezett,
e)    tetőn – az íves záródású ökörszem ablak kivételével – nyílászáró nem létesíthető,
f)    tető héjazatánál természetes anyagú és színű égetett cserép-, azbesztmentes műpala, terméspala- és nádfedés alkalmazható,
g)    fából készült nyílászárók (zöld, barna, fehér és natúr fa színekben) alkalmazhatók,
h)    erkély, tetőtéri terasz, loggia nem építhető,
i)    tilos a műanyag, alumínium és szürke eternit lemezek, hullámlemezek alkalmazása és 
j)    az utcai homlokzaton garázs vagy különálló garázsépület nem létesíthető.
(10)    Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein föld feletti PB-gáz tartály nyitott színben helyezhető el, közterület felől növényzettel takarva.
(11)    Az övezet telkeire vízvezeték csak akkor vezethető, ha egyidejűleg a keletkező szennyvízkezelés megoldott. 
(12)    A keletkező szennyvíz elhelyezésére – amennyiben a szennyvíz-elvezető hálózathoz való csatlakozás nem megoldott - zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolót kell építeni, és az összegyűjtött szennyvíz elszállításáról gondoskodni kell, vagy a szennyvízkezelést egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel kell megoldani – a közműellátásra vonatkozó előírások figyelembe vételével.
(13)    Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein antenna, parabolaantenna, azok tartószerkezetei közterületről nem látható módon helyezhetők csak el.
(14)    Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben 3000 m2-nél kisebb telken legfeljebb egy épület és egy pince helyezhető el, 3000 m2-nél nagyobb telken két épület is létesíthető. Amennyiben 3000 m2-nél kisebb telken több épület is található, úgy a meglévő épületek kubatúrán belül felújíthatók, korszerűsíthetők, átalakíthatók.

78.§ (1) Kertes mezőgazdasági terület övezetét, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:


A

B

C

E

F

1

A telek

Övezet jele

2

Mk1

Mk2

Mk3

Mk4

3

Beépíthető legkisebb területe (m2)

1500

3000

1500

2000

4

Beépíthető legkisebb telekszélessége (m)

16

20

16

20

5

Beépítési módja

szabadonálló

szabadonálló

szabadonálló

szabadonálló

6

Legnagyobb megengedhető beépítettség (%)

3

3

3

3

7

Legnagyobb megengedhető terepszint alatti beépítettsége (%)

5

5

5

3

8

Építmények kialakítható legnagyobb épületmagassága (m)

4,0

4,0

4,0

3,5

9

Az építmény legmagasabb pontja a rendezett tereptől mérve (m)

6,0

6,0

6,0

6,0

10

Présház legnagyobb alapterülete (m2)

100

120

120

90

11

Présház legnagyobb szélessége (m)

6,0

8,0

8,0

6,0

(2)   Mk3 jelű övezet telkein lakóépület építésének a feltétele:

             a) a beépíthető telekméret legalább 3000 m2, 

             b) a szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötés és

             c) a telken legfeljebb egy lakó rendeltetésű épület helyezhető el.

(3)   Erdőterület övezettel határos telkeken az épületeket a telek erdőtől távolabbi, alacsonyabb részén kell elhelyezni.

(4)   Az Mk5 jelű övezet telkein épület nem helyezhető el.



70. A vízgazdálkodási területre vonatkozó előírások

79. § (1) Vízgazdálkodási területek a következők:
a) Vízfelszín (Vf),
b) Vízbeszerzési terület (Vb),
c) Tómedren belül (Vtb), és
d) Tómedren kívül (Vtk).
(2) Vízgazdálkodási terület övezeteiben kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el a vonatkozó jogszabályok szerint.
(3) A vízfolyások mellett a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű mederkarbantartási sáv biztosítandó.
(4) Vízgazdálkodási területen állatokat fürdetni, itatni nem szabad.
(5) Vízgazdálkodási területen nem helyezhetők el:
a) a honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények és 
b) a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.

80. § (1) A V jelű övezet az álló- és folyóvizek, öntöző, és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja. 
(2) A Vb övezet a vízbeszerezési területek, vízkivételi helyek területe, amely területbe a települési vízműkutak, víztározók, és egyéb vízművek területe tartozik.
(3) Vb jelű övezet területének a fenntartása a magasabb rendű jogszabályok és a természetvédelmi érdekek figyelembe vételével történhet.
(4) A Vtb jelű övezet a vízgazdálkodási terület tómedren belüli területe, ami a Balaton vízmeder területe.
(5) A Vtb jelű övezetben a hatályos vízügyi jogszabályok, a Balaton törvény vonatkozó előírások mellett a következő előírásokat kell alkalmazni:
a) a Balaton területén kikötők kizárólag a szabályozási terven jelölt területeken üzemeltethetők,
b) a vízmeder területe feltöltéssel nem csökkenthető,
c) a parti nádasok védelméről, fenntartásáról a vízfelület kezelője köteles gondoskodni, a tómeder nádasaiban tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, vízi állás-, csónakút, horgászhely létesítés) amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetve a nádas pusztulását eredményezhetné és
d) a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozó vízfelületen halászat nem engedélyezhető.
(6) A Vtb jelű övezetben a Balaton törvény magterület övezet és a tómeder terület övezet előírásait kell figyelembe venni.
(7) Vtk jelű övezet a vízgazdálkodási terület tómedren kívüli területe.
(8) A Vtk jelű övezetben a hatályos vízügyi jogszabályok és a Balaton törvény vonatkozó előírásai az irányadók.
(9) A Vtk jelű övezetben a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással, vízi közlekedéssel, vízi sportolással, strandolással, halászattal és horgászattal, kikötőkkel, valamint a természetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el az érintett hatóságok előírásai szerint. 

71. A különleges beépítésre nem szánt területekre vonatkozó előírások 

81.§ Különleges beépítésre nem szánt területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igé
nyük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők:
a) a temető (Kb-T),
b) a bánya (Kb-B) és
c) a szabadidő központ (Kb-Szk).

72. A különleges beépítésre nem szánt terület-temetőre vonatkozó előírások

82.§ (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető a Szabályozási terven Kb-T jellel jelölt övezet, mely kizárólag a temetkezés kegyeleti építményei és  az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület - temetőterületen elhelyezhető épület:
a) a terület fenntartását és őrzését szolgáló és 
b) ravatalozó, kápolna
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Különleges beépítésre nem szánt terület – temető övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:
a) a kialakítható és beépíthető legkisebb telekméret kialakult,
b) a kialakítható beépíthető legkisebb telekszélesség kialakult,
c) a beépítés módja szabadonálló,
d) a beépítettség mértéke 5%,
e) a legnagyobb megengedhető épületmagasság 6,0 m és 
f) a minimális zöldfelület arány 60%.
(4) Az övezet telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.
(5) Az övezet telkein több épület is elhelyezhető.
(6) Az övezetben a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:
a) a közmű-becsatlakozási műtárgy,
b) a közműpótló műtárgy,
c) a hulladéktartály-tároló,
d) a kerti építmény,
e) az állatól, állatkifutó,
f) a komposztáló és
g) a zászlótartó oszlop.
(7) Kb-T övezetben harangtorony, illetve harangláb építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető.
(8) A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként lehet figyelembe venni.
(9) Kb-T övezetben a temető telekhatára mentén, telkén belül – amennyiben fizikailag lehetséges - min. 5 m széles háromszintű növénytakarás biztosítandó.
(10) Új temető terület létesítése, illetve temetőrész megnyitása kertépítészeti terv alapján történhet.

73. A különleges beépítésre nem szánt terület – bányára vonatkozó előírások

83.§ (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya a Szabályozási terven Kb-B jellel jelölt övezet, mely elsősorban az ásványvagyon kitermeléséhez szükséges építmények, valamint az ezt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya övezetben elhelyezhető épület :
a) bánya,
b) gazdasági és
c) bányászati tevékenységhez kapcsolódó 
rendeltetést tartalmazhat.
(3) Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya övezeteiben lakókonténer, egyéb ideiglenes épület csak bányászati munkával összefüggő céllal helyezhető el.
(4) Különleges beépítésre nem szánt terület – bánya övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:
a) a kialakítható és beépíthető legkisebb telekméret kialakult,
b) a kialakítható és beépíthető legkisebb telekszélesség kialakult,
c) a beépítés módja szabadonálló,
d) a beépítettség mértéke 2%,
e) a legnagyobb megengedhető épületmagasság 4,5 m és
f) a minimális zöldfelület arány 30%. 
(5) Az övezet telkei legalább hiányos közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

74. A különleges beépítésre nem szánt terület – szabadidő központra vonatkozó előírások

84.§ (1) A Különleges beépítésre nem szánt terület – szabadidőközpont terület a Szabályozási terven Kb-Szk jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban közösségi célú szórakoztató, pihenést szolgáló, sport és szabadidős tevékenységet kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.
(2) Különleges terület - szabadidőközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:
a) közösségi szórakoztató, kulturális és
b) sport
rendeltetést tartalmazhat.
(3) A telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be.
(4) A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:
a) a hulladéktartály-tároló,
b) a kirakatszekrény,
c) a húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
d) az állatól, állatkifutó,
e) a siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
f) a építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.
(5) Az építési telkeken több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető.
(6) Az építési telkek zöldfelületeinek kialakítása csak kertépítészeti terv alapján javasolt.
(7) Az övezet területén épület nem helyezhető el : 
a) a Köcsi-tó partvonalától mért 40 méter széles sávban,
b) a geológiai bemutató helytől mért 40 méter széles sávban és
c) a telekhatároktól mért 10 méter széles sávban.
(8) Az építési korlátozáson belül található meglévő épület kubatúrán belül felújítható,
korszerűsíthető, átalakítható.
(9) Az övezet területén a HÉSZ helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt terület előírásait figyelembe kell venni.
(10) Gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el.
(11) Különleges beépítésre nem szánt terület – szabadidőközpont övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:
a) a kialakítható és beépíthető legkisebb telekméret 1ha,
b) a kialakítható és beépíthető legkisebb telekszélesség 50m,
c) a beépítés módja szabadonálló,
d) a beépítettség mértéke 0,5%,
e) a legnagyobb megengedhető épületmagasság 4,5 m és
f) a minimális zöldfelület arány 95%.

75. A közlekedési területek általános előírásai

85.§ (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven KÖu (közúti) és KÖk (kötöttpályás) jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.
(2) Új közforgalom elől el nem zárt magánút 6,0 m szélesség alatt nem alakítható ki.
(3) Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű létesítmények, valamint utcabútorok, helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető. 
(4) A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit, valamint azok védőtávolságát a Szabályozási Terv ábrázolja:


A

B

C

D

1

Út

kategória

Közlekedési terület szélessége

Védőtávolság

2

71. sz. főút

Külterületi másodrendű főút

K.IV.A.

28 m

50-50 m

3

71. sz. főút belterületi átkelési szakasza

Belterületi másodrendű főút

B.III.a.D.

Meglévő

-

4

7217 j. összekötő út

Külterületi összekötőút

K.V.B.

Meglévő

(22 m)

50-50 m

5

7217 j. összekötő út belterületi átkelési szakasza


Belterületi másodrendű főút

B.IV.b.C.

Meglévő

(14 m)

-

6

7217 j. összekötő út tervezett belterületi átkelési szakasza


Belterületi másodrendű főút

B.IV.b.C.

22 m

-

7

7218 j. összekötő út belterületi átkelési szakasza

Belterületi másodrendű főút

B.IV.b.C.

Meglévő

(14 m)

-

8

7218 j. összekötő út tervezett belterületi átkelési szakasza

Belterületi másodrendű főút

B.IV.b.C.

22 m

50-50 m

9

Gyűjtőutak

Gyűjtőút

B.V.c.C.

Meglévő

(10-12-16 m)


-

10

Lakó és kiszolgáló utak

Lakóút, kiszolgálóút

B.VI. d-B
B.VI. d-C

Meglévő

(8-10 m)

-

11

Tervezett gyalogutak

Gyalogút B.VIII.

3 m


-

12

29 (2) Szabadbattyán – Tapolca országos törzshálózati vasútvonal

-

Meglévő

50-50 m


(5)    A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika s a forgalombiztonság figyelembevételével.
(6)    Az övezetbe nem sorolt közutak a település kiszolgáló útjai, melyeken a Szabályozási terv alapján kiszolgáló lakóutca, vegyesforgalmú út, gyalogosfelület alakítható ki, a vonatkozó egyéb rendelkezések figyelembevételével.
(7) A 71. sz. főút dr. Óvári Ferenc utca és Verseny utca közötti szakaszán különszintű gyalogosátkelő létesíthető.

Harmadik  Rész


Záró rendelkezések


86.§ (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2)   Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(3)   Jelen rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a Balatonalmádi Városi Önkormányzat 16/2005. (VII.7.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról.





Keszey János                                                 dr. Hoffmann Gyöngyi

Polgármester                                                              Jegyző







Kihirdetési záradék:

A rendeletet 2015. szeptember 25. napján kihirdettem.



                                                                                               dr. Hoffmann Gyöngyi

      jegyző