egységes szerkezetben a módosításáról szóló 23/2018. (XII.13.), 10/2016. (IV.29.), 11/2018. (VI.28.) , számú önkormányzati rendelettel

Balatonalmádi Város Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38.§ (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztály, Fejér Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága, Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Területi Vízvédelmi Hatóság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság, Veszprém Megye Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala, Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Vagyongazdálkodási Központ, Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály,Veszprém Megyei Rendőr-Főkapitányság Rendészeti Igazgatóság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala, Balatonfüred Járási Hivatal, Alsóörs Község Önkormányzata, Szentkirályszabadja Község Önkormányzata, Litér Község Önkormányzata, Balatonfűzfő Város Önkormányzata, Balatonkenese Város Önkormányzata, Siófok Város Önkormányzata, Felsőörs Község Önkormányzata véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el.

 Első Rész
Általános rendelkezések

I. Fejezet
Általános előírások

1. A rendelet mellékletei, függelékei

1.§.  (1) A helyi építési szabályzatról szóló rendelet  ( a továbbiakban: HÉSZ)   1. melléklete tartalmazza a Szabályozási tervet és a jelmagyarázatot.

(2) A HÉSZ 2. melléklete  tartalmazza  a rendeletben sajátos jogintézmények által érintett egyes ingatlanokat.

2.§ A HÉSZ a következő függelékeket tartalmazza:

1. 1. függelék: A művi értékvédelem,
2. 2. függelék: Régészeti lelőhelyek,
3. 3. függelék: Természetvédelem,
4. 4. függelék: Mintakeresztszelvények, úthálózat,

e)^[1]

2. Az értelmező rendelkezések

3.§ A  HÉSZ alkalmazásában:

1. Antenna: olyan eszköz, berendezés, vagy tartozék, amely elektromágneses jelek vételére és sugárzására szolgál.
2. Antennatartó szerkezet: hírközlési rendeltetésű műtárgy, vezeték nélküli sajátos építmény, amely antenna elhelyezésére szolgál.
3. Beépíthető telekrész: Beépítésre nem szánt területen fekvő földrészlet azon területrésze, amelyen az övezeti előírások szerinti telekbeépíthetőség mértékéig az építmények elhelyezhetők.
4. ^[2]
5. Fekvő telek: a közterületekhez a hosszabbik oldalával csatlakozó építési telek.
6. Kereskedelmi szálláshely: szálláshely - üzletszerűen, egész éven, megszakítás nélküli szolgáltatás keretében, folyamatos napi üzemeltetéssel vagy idényjelleggel, - amelyben a szolgáltatásként hasznosított szobák száma az ötöt, az ágyak száma a tízet, kempingek esetében a kempinghelyek száma az ötöt meghaladja.
7. Kialakítható legkisebb telekszélesség: az előkerti telekhatáron mért telekszélesség.
8. Melléképület: a telek és a telken álló főépület rendeltetésszerű használatát, működtetését elősegítő, kiegészítő rendeltetésű épület.
9. Tájba illeszkedés: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy befolyásolt építmény együtteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza, amit környezeti állapotadat igazol.
10. Támfalgarázs: Lejtős terepen, ha az utcafronti telekhatártól számított 8 méteren átalagosan legalább 15%-os a telek lejtése, az utca szintje felett fekvő telkek esetében telepített előkerti, a bevágást megtámasztó falban kialakított személygépjármű-tároló, ahol a bevágás nagysága legalább 2 m.
11. Telek be nem építhető része: a telek azon része ahol épület nem helyezhető el, nem építési hely.
12. Zárványtelek: Építési telkek illetve telkek által körbezárt, közterületi kapcsolattal, vagy magánút kapcsolattal nem rendelkező telek.

3. A Szabályozási Terv elemeinek alkalmazása

4.§ (1)  A Szabályozási terv  kötelező szabályozási elemei:

1. a szabályozási vonal,
2. az építési övezet, övezet határa és jele,
3. a telek be nem építhető része,
4. az építési hely,
5. a beépíthető telekrész,
6. a kötelező erejű megszüntető jel,
7. a belterület határa, mely egyben övezethatár,
8. a közhasználat elől el nem zárható terület,
9. a kilátópont és
10. a kilátásvédelemmel érintett terület határa.

 (2) A Szabályozási terv más jogszabály által kötelezőnek rendelt szabályozási elemei:   

1. a közigazgatási terület határa,
2. a védőtávolságok,
3. a műemlék és műemlék telke,
4. a műemléki környezet határa,
5. a régészeti lelőhely határa,
6. a helyi védett művi érték,
7. a helyi értékvédelmi terület határa,
8. a helyi utcakép védettség alatt álló terület határa,
9. az országos ökológiai hálózat magterület és határa,
10. az országos ökológiai hálózat pufferterület és határa,
11. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park terület és határa,
12. a tájképvédelmi terület és határa,
13. a Natura2000 terület határa,
14. a helyi jelentőségű védett természeti terület határa,
15. a vízeróziónak kitett terület és határa,
16. a hidrogeológiai védőidom A és B ,
17. a meglévő művi partvonal,
18. a megőrzendő természetes partvonal,
19. a tervezett új szabályozási partvonal,
20. a bányatelek határa,
21. a parti sétány és
22. a beépítetlenül megőrzendő parti területsáv határa.

(3)       A Szabályozási tervben feltüntetett  sajátos jogintézmények:

1. a beültetési kötelezettséggel érintett területek határai,
2. az elővásárlási joggal érintett területek határai és
3. a telekcsoport újraosztással érintett területek határai.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben nem szereplő szabályozási elemek tájékoztató jellegűek.

(5) A kötelező szabályozási elemektől csak a HÉSZ módosításával lehet eltérni.

4. A belterülethatár módosítás

5.§ (1) A belterületbe vonható területeket a Szabályozási terv tartalmazza.

(2)   A belterületbe vonás ütemezetten is megvalósítható, miután a telekcsoport területén a helyi építési szabályzat előírásainak megfelelően megtörténik a telekcsoport újraosztása és az építési telkek kialakításra kerültek. A telekcsoport újraosztást követően a belterületbe vonás telektömbönként történhet.

5.  A közterület alakítására vonatkozó szabályok

6.§  Újonnan kialakításra kerülő, legalább 12 méter szabályozási szélességű közlekedési terület esetén a közlekedésbiztonsági szabályok figyelembevételével legalább egy oldali fasor telepítendő.

II. Fejezet
Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások

6. Az országos művi értékvédelem

7.§ (1) Az országos művi értékvédelem alá eső épületeket és az egyes műemléki környezeteket a Szabályozási terv tartalmazza.

(2)   Az országos védelem alatt álló művi értékek kezelése, megőrzése során a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(3)^[3]     

(4)^[4]

7. A régészeti lelőhelyek

8.§ (1) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeit a Szabályozási terv tartalmazza.

(2)   A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

8. A helyi értékvédelem^[5]

9.§^[6],[7](1) Balatonalmádi területén a településképi rendelet szerinti értékek és területek állnak helyi egyedi és területi védelem alatt.

(2)   A Szabályozási terv tartalmazza a helyi egyedi védelem alatt álló értékeket és a helyi területi védelem alatt álló területeket.

(3)   A helyi egyedi védelem alatt álló épületeken bármilyen külső változtatást eredményező építési tevékenység, bővítés, felújítás, átalakítás, homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró-csere, tető felújítás, tetőtér beépítés csak a településképi rendeletben foglaltak alapján lehetséges.

9. ^[8]

10.§ ^[9]

10. ^[10]

11.§ ^[11]

11.^[12]  

12.§ ^[13]

12. ^[14]

13.§ ^[15]

13. ^[16]

14.§ ^[17]

14.^[18]  

15.§^[19]

III. Fejezet
A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

15. A táj- és természetvédemi célú építészeti előírások

16.§ (1) A település területén található természetes és természetközeli élőhelyek, tájképi megóvását biztosítani kell.

(2)   Az Országos Ökológiai Hálózat magterület és pufferterület övezeteiben, az országosan védett természeti területeken és tájképvédelmi területen szélerőmű park, szélerőmű torony nem helyezhető el.

17.§ (1) A település területén az országos ökológiai hálózathoz tartozó magterület és pufferterület övezetek és a Natura2000 területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza, területükön a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(2)   Az országos ökológiai hálózathoz tartozó magterület és pufferterület övezetekben és a Natura2000 területeken:

1. extenzív jellegű, integrált, bio- vagy természet és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók,
2. tájba illő épület helyezhető el, a tájba illesztés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó,
3. meglévő kedvezőtlen látványt nyújtó építmények takarásáról gondoskodni kell úgy, hogy azok a főbb megközelítési irányok felől, közterületekről ne legyenek láthatóak,
   
4. a növény- és állatvilágot zaj- és fényhatással fokozottan zavaró sport- és szabadidő funkció nem helyezhető el.

18. § (1) Tájképvédelmi területen a Balaton törvény térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezet (T-1) vonatkozó előírásait be kell tartani.

(2)   A tájképvédelmi terület pontosított határa a Szabályozási terven feltüntetésre került.

(3)   Tájképvédelmi területen épület építése esetén a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.

(4)^[20]

(5)   A települési és tájkarakter védelme érdekében belterületen intézményi és kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület építési övezetekben elhelyezhető sportcsarnok kivételével csarnok jellegű épület nem építhető.

16. A helyi védelemmel, kilátásvédelemmel  összefüggő előírások

19. § (1) A településen a helyi jelentőségű védett természeti területek és a helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt terület lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza.

(2)   A helyi jelentőségű védett természeti területeken a vonatkozó helyi rendeletben foglaltakat kell figyelembe venni.

(3) ^[21]

(4)   A helyi jelentőségű védett természeti területeken kerítés csak természetvédelmi céllal létesíthető.

(5)   A helyi jelentőségű védett természeti területeken a fák lombkorona vetületétől számított 3 méteres védőtávolságon belül új épület, illetve a gyökérzónát károsító építmény nem helyezhető el.

(6)   A helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt terület védelmének a hatályba lépéséig kizárólag a természeti értékeket megőrző területhasználat folytatható.

20. § (1) A településen található kilátópontokat és a hozzájuk tartozó kilátásvédelemmel érintett területeket a Szabályozási terv tartalmazza.

(2)   Kilátásvédelemmel érintett területen épület építése esetén a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó, hogy a szomszédos kilátópontból a kilátás nem sérül és hatására a kilátópont tágabb környezetében az esztétikai értékben, látványban bekövetkező változás nem kedvezőtlen.

17.^[22]

21. §^[23]

18. A vízpartra vonatkozó előírások

22. § (1) Balatonalmádi belterületein a nem köztulajdonban levő Balaton-parti területen a beépítetlenül megőrzendő parti területsávval érintett területsávot zöldfelületi jelleggel kell kialakítani, területe nem építési hely.

(2)   A természetes partszakaszokat meg kell őrizni. A nádasokban csak a vonatkozó jogszabályokban meghatározott tevékenység végezhető, a szabályozási terv által jelölt, a szabad vízjárást nem akadályozó, valamint lábakon álló vízi bejárók és csónakkikötők fenntarthatók.

IV. Fejezet
A környezetvédelmi előírások

19. A környezet védelmét szolgáló  általános rendelkezések

23.§ (1) Az település igazgatási területén az egyes területek használata úgy folytatható, ha a használat:

1. a megengedett határértéken belüli mértékű környezetterhelést és igénybevételt okoz,
2. kizárja a környezetkárosítást és
3. következtében a meglévő környezeti ártalom és szennyezés mértéke megszűnik, vagy legalább csökken.

(2)   Új építmény létesítése esetén, a környezetvédelmi határértékeknek – amennyiben a terület védőtávolsága nem került meghatározásra – a telekhatáron kell teljesülniük.

(3)   A Balaton törvény ökológiai rehabilitációt igénylő területe a Szabályozási terven lehatárolásra került, mint rekultiválandó terület határa.

(4)   A rekultiválandó területek a közegészségügyi és környezetvédelmi követelményeknek megfelelően fenntartandók és a Szabályozási terven meghatározott cél szerint újrahasznosítandók. A roncsolt, rekultiválandó területeken kerti bútorok és esőbeálló a túraúthoz, kerékpárúthoz csatlakozóan elhelyezhetők maximálisan nettó 20 m² alapterületen.

20. A felszíni és a felszín alatti vizek védelemét szolgáló rendelkezések

24.§ (1) A település a felszín alatti vízminőségvédelmi előírások alapján a „fokozottan érzékeny” kategóriába tartozik, kiemelten érzékeny felszín alatti terület. A település a nitrátszennyezéssel szemben érzékeny települések közé tartozik. A település teljes területén be kell tartani a helyes mezőgazdasági gyakorlatra vonatkozó előírásokat.

(2)   A vízbázisok védőterületein és védőidomain építési és egyéb tevékenységek csak a vonatkozó jogszabályban, illetve a vonatkozó határozatban meghatározott korlátozásokkal folytathatók.

(3)   A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése miatt a parti sáv természetközeli ökoszisztémáinak (nádasok, ligetes fás társulások, gyepek) fennmaradását biztosítani kell.

(4)   A település beépítésre nem szánt területén állattartó épület a Balaton partjától 1000 méteren belül, illetve a vízfolyásoktól 200 méteren belül nem létesíthetők.

21. A levegő védelmét szolgáló rendelkezések

25.§ (1) A település területén tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint tilos a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

(2)   A település teljes közigazgatási területe légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny terület.

22. A termőföld védelmét szolgáló rendelkezések

26.§ (1) A település területén csak olyan építési tevékenység végezhető, melynek hatására az talajerózió veszélye nem növekszik.

(2)   Talajmozgatással járó építési tevékenység végzése illetve, a terület előkészítése során a termőréteg védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.

(3)   Az építési terület kialakítása, építési munka végzése során a környezetet károsító anyagokat a terület-előkészítés során el kell távolítani. A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható.

(4) A telkeken rézsűk kizárólag oly módon alakíthatók ki, hogy a rézsű állékonysága a telek területén biztosítható legyen.

(5) A település területén csak olyan építési tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést.

23. A hulladékártalmatlanításra  és elhelyezésre vonatkozó rendelkezések

27.§ (1) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, ha az üzemeltető gondoskodik a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(2)^[24] Szelektív hulladékgyűjtő sziget műemléki környezetben, helyi területi védelem alatt álló területen nem helyezhető el.

(3)   Hulladéklerakó telep, veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephely a település igazgatási területén nem létesíthető.

24. A zaj elleni védelmet szolgáló rendelkezések

28.§ (1) A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy az adott területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.

(2)   Zajt, illetve rezgést előidéző üzemi létesítményt, és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak oly módon szabad elhelyezni, hogy a keletkező zaj illetve rezgés a vonatkozó határértékeket ne haladja meg.

(3)   Zajt, rezgést okozó létesítmény, berendezés, technológiai és egyéb zajforrás Balatonalmádi beépítésre szánt területén kizárólag akkor létesíthető, üzemeltethető, ha az okozott környezeti zaj, rezgés a zaj ellen védendő létesítmények környezetében, az üdülőterületre és lakóterületre érvényes határértékeket nem haladja meg.

(4)   A jelentős forgalmú és zajkibocsátású utak zajvédelmi hatásterületén védendő terület nem alakítható ki.

V. Fejezet
A veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások

25. A vízeróziónak kitett területekre vonatkozó előírások

29.§ (1) A vízeróziónak kitett terület lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza. Területén a Balaton törvény vízeróziónak kitett terület övezet vonatkozó előírásait be kell tartani.

(2)   A vízeróziónak kitett területeken biztosítani kell a talajfelszín:

1. külterületen legalább 80%-os és
2. belterületen legalább 30%-os

növényborítottságát.

(3) A 12%-nál meredekebb területeken minden mezőgazdasági tevékenységet a lejtőre merőleges irányban, a szintvonalakkal párhuzamosan kell végezni.

(4)   A lehullott csapadékot sáncok, vízelvezetők létesítésével kell a földterületen tartani.

(5)   A meglévő vízelvezető rendszereket meg kell őrizni, azok fenntartásáról gondoskodni kell.

26.A védőterületekre, védőtávolságokra vonatkozó előírások

30.§ (1) A település területén a Szabályozási terv az alábbi védőtávolsággal rendelkező, illetve védőterületet igénylő létesítményeket jelöli:

1. a közlekedési területek,
2. a közművek, közműlétesítmények és
3. a szennyvízátemelő.

(2)   Az egyes védőterületeken a vonatkozó jogszabályokban foglaltak betartandók.

(3)   A szennyvízátemelő védőtávolságával kapcsolatban a 37.§ előírásai az irányadók.

VI. Fejezet
A településrendezési feladatok megvalósítását szolgáló sajátos jogintézmények

27. Az elővásárlási jog

31.§ Elővásárlási jog érvényesíthető az Önkormányzat számára a 2. melléklet szerinti és a Szabályozási terven jelölt ingatlanok vonatkozásában, a 2. mellékletben megjelölt közösségi cél érdekében.

28. A beültetési kötelezettség

32.§ A település  területén beültetési kötelezettséget kell bejegyezni a  2. melléklet szerinti ingatlanokon.

29. A telekalakítás

33.§ (1) Telekalakítás csak akkor végezhető, ha a kialakuló építési telkek alakja egyszerű kontúrral rendelkezik és  alakja az építési övezetnek megfelelő beépíthetőséget nem korlátozza.

(2)   Közmű- és közlekedési terület céljára telek az építési övezet vagy övezet előírásaitól kisebb nagyságban is kialakítható.

(3)   Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület lejegyzése céljából kerül sor, úgy a visszamaradó építési telek vagy telek akkor is kialakítható, ha annak paraméterei az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó előírásoktól eltérnek.

(4)   Nyeles telek kizárólag meglévő zárványtelkek feltárása céljából alakítható ki, a teleknyúlvány szélessége nem lehet kisebb 4,0 m-nél.

(5)   Közforgalom elől elzárt magánút kizárólag meglévő zárványtelkek feltárása céljából alakítható ki és  szélessége nem lehet kisebb 6,0 m-nél.

(6)   A Szabályozási terven telekcsoport újraosztással érintett területként jelölt telektömbön a telekcsoport újraosztás kizárólag egyidejűleg történhet.

VII. Fejezet
A közműellátással  és hírközléssel összefüggő előírások

30. Általános rendelkezések

34. § (1) A meglévő és a tervezett közüzemű:

1. vízellátás,
2. vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz),
3. energiaellátás (villamosenergia ellátás, földgázellátás) és
4. elektronikus hírközlés

hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti közmű-védőtávolságai (biztonsági övezetei) számára közterületen, vagy közműterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben a közművek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi, vezeték jogi bejegyzéssel kell fenntartani.

(2)   A közművesítésre kerülő területen telkenként kell a közterületi hálózathoz önálló bekötésekkel és mérési helyekkel csatlakozni.

(3)^[25]

(4)   Új út nyitása, építése, út rekonstrukciója esetén (közforgalmú és magánút esetén egyaránt)

1. a tervezett közművek egyidejű megépítéséről,
2. a meglevő közművek szükséges felújításáról,
3. a csapadékvizek elvezetéséről és
4. belterületen a közvilágítás, külterületi beépítésre szánt területen a térvilágítás megépítéséről gondoskodni kell.

(5)   A meglévő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor :

1. a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani és
2. az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

(6) Új közműrendszer szakaszos kiépítése esetén a meglevő (felszámolásra tervezett) és új rendszer kapcsolatát az átépítés ideje alatt biztosítani kell.

(7)   A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor a racionális területgazdálkodás érdekében :

1. az utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezésére kell helyet biztosítani és
2. a beépítésre szánt területeken a közművezetékek helyét úgy kell kijelölni, hogy

ba)  a 12 m szabályozási szélességet el nem érő utcákban legalább egyoldali és

bb)  a 12 m szabályozási szélességet meghaladó szélességű utcákban kétoldali

fasor telepítését ne akadályozzák meg.

31. A közművesítés mértékére vonatkozó előírások

35.§ A településen építés vagy rendeltetés megváltoztatása akkor lehetséges, ha:

1. az építési övezet vagy övezeti előírásai szerinti közműellátás biztosított,
2. az övezeti előírások hiányában a közegészségügyi hatóság által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia-ellátás biztosított,
3. a jelen szabályozás szennyvízre és csapadékvízre vonatkozó előírásai teljesülnek és
4. az építési hely vízelöntéssel, tartós vízállással nem veszélyeztetett.

32. A vízellátásra vonatkozó előírások

36.§ (1) Belterületen új vízhálózat:

1. csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető és
2. nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás üzembe helyezését megelőzően.

(2)   Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál:

1. dn 100-as átmérőnél kisebb keresztmetszetű vezetéket építeni nem szabad,
2. azbesztcement anyagú csővezetéket építeni nem szabad és
3. a tűzcsapok felszerelését úgy kell megoldani, hogy a tűzoltó jármű felállása esetén is legalább egy forgalmi sáv maradjon.

(3)   A vízbázisok (vízműkutak, források, egyéb kutak) védelmének biztosítására kijelölt, a település közigazgatási területére rányúló hidrogeológiai védőterületen belül a vonatkozó jogszabályban előírt területhasznosítási korlátozást figyelembe kell venni.

33. A szennyvízelvezetéssel kapcsolatos előírások

37.§ (1) A településen elválasztott rendszerű szennyvízelvezetést kell kiépíteni.

(2)   A település hidrogeológiai adottsága miatt, a talaj, talajvíz, vízbázis védelem és a felszíni vizek védelme érdekében a szennyvíz:

1. közvetlen talajba szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos és
2. a nyílt árokba, időszakos, vagy állandó vízfolyású mederbe vezetése  is tilos.

(3) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m³-t és a rendelkezésre álló közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 100 m távolságon belül:

1. a szennyvizeket egyedi házi közműpótlóként vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjt és az összegyűjtött szennyvizet a kijelölt leürítő helyre kell szállíttatni, a közműpótló medence használata csak akkor alkalmazható, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő (paraméterű és kiépítettségű) közhálózati útkapcsolat biztosított,
2. a keletkező szennyvizek tisztítására egyedi, házi szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható, ha

ba) a tisztított vizek számára a megfelelő befogadás megoldható,

28. ^[26]az egyéb előírások, korlátok nem tiltják,

bc)  a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken és 

bd) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.

(4) Külterületen elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m³-t, és a közcsatorna hálózat nem közelíti meg a területet 200 m távolságon belül a keletkező szennyvizek tisztítására helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható,  ha

1. a tisztított vizek számára a megfelelő befogadó rendelkezésre áll,
2. ^[27]az egyéb előírások, korlátok nem tiltják,
3. a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlik túl a tárgyi telken és
4. a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot lehet elérni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz.

5. Ha a (4) bekezdésben meghatározott  kisberendezés telepítésének bármelyik feltétele nem biztosítható, építeni csak közcsatorna csatlakozás kiépítésének megoldásával lehet.

(6)   Új szennyvízátemelő műtárgyat létesíteni csak bűzzáróan és zajvédelem kiépítésével lehet.

(7)   Meglevő szennyvízátemelő műtárgy esetében 20 m-es védőtávolság biztosítása szükséges, a kijelölt védőtávolságon belül élelmiszert, gyógyszert előállítani, tárolni és forgalmazni nem lehet.

34. A felszíni vízrendezéssel, csapadékvíz elvezetéssel kapcsolatos előírások

38.§ (1) A felszíni vizek mederkarbantartó sávját szabadon kell hagyni.

(2)   A csapadékvíz a szennyvízcsatorna hálózatba nem vezethető.

(3)   A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy, szénhidrogén szennyezési veszély esetén olajfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(4)   A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell

1. minden 0,5 ha-t meghaladó telekterületű beruházás esetén és
2.  minden belterületbevonás esetén.

(5)   Az (4) a) pont szerinti beruházás csak akkor valósítható meg, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(6)   Ha a csapadékvíz szállító hálózat, vagy a befogadó a többlet vizeket elvezetni nem tudja, akkor telken belül kell a többlet csapadékvizek visszatartását (telken belüli elszikkasztását) megoldani.

(7)   A 20 vagy annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, és vízzáró burkolattal ellátni.

(8)   A parkoló felületekről és a szénhidrogén szennyezésnek kitett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak olajfogó műtárgyon keresztül vezethető be a közcsatornába.

(9)   A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti kocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják, ezért az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy

1. az víz-visszaduzzasztást ne okozzon és 
2.  a vízszállítás akadálymentes legyen.

35. ^[28]

39.§^[29]

36. A földgázellátással kapcsolatos rendelkezés

40.§ Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

37.^[30]

41.§^[31]

38.^[32]

42.§^[33]

VIII. Fejezet
Az építés általános szabályai

39. Az építés általános feltételei

43.§ Az építési helyen kívül eső meglévő épület, épületrész kubatúrán belül felújítható, korszerűsíthető, átalakítható, de kizárólag az építési helyen belül bővíthető, amennyiben megfelel az építési övezet egyéb előírásainak.

44.§^[34]

40. Az általános építészeti előírások

45.§ (1) Az építési övezetek területén megengedett legnagyobb épületmagasság – jellemzően utcára  merőleges tetőgerincű utcai oromfalas és 37-42 közötti tetőhajlásszögű épület építése esetén - 0,5 méterrel túlléphető.

(2)^[35]

(3)   Lejtős telken az épület lejtő oldali homlokzatának magassága nem haladhatja meg az építési övezetben vagy övezetben előírt legnagyobb épületmagasság +1,5 m-es magasságot.

(4)   Az építési övezetekben terepszint alatti beépítés csak az építési helyen belül végezhető.

(5)   Beépítésre nem szánt területeken – ahol a HÉSZ ennél szigorúbb feltételt nem állapít meg – a terepszint alatti építmény alapterülete a telek területének 10 %-át nem haladhatja meg.

(6)^[36]

(7)^[37]

(8)^[38]

(9)^[39]

(10) Csarnok jellegű épület csak tájba illesztve, a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazoltan, illetve növényzettel takartan helyezhető el.

(11) Az egyes építési övezetekben elhelyezhető, épületnek nem minősülő építmények magassága - háztartási méretű kiserőmű kivételével - nem haladhatja meg az építési övezetben előírt legnagyobb épületmagasság értékét, kivéve ha az övezeti előírások másként nem rendelkeznek.

(12) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül:

1. ^[40]
2. a háztartási méretű kiserőmű (szélgenerátor) telepítésének feltétele, hogy:

ba. a magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot max. 3 m-rel haladhatja meg és

bb.a dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen.

^c.[41]

(13)^[42]   

(14) Beépítésre szánt területen melléképítmény csak akkor építhető, ha a telken már van főrendeltetésű épület. Melléképítmény – kivéve a közműcsatlakozás építményeit - az előkertbe nem épülhet, elhelyezése nem akadályozhatja a szomszédos telken az előírások szerinti főépület elhelyezését.

41.  A tereprendezésre, részűre, támfalra, kerítésre vonatkozó előírások

46.§ (1) Amennyiben a tereprendezésre épület elhelyezés érdekében kerül sor, úgy - a meglévő terepszinthez viszonyított – feltöltés illetve bevágás mértéke :

1. 0-10% közötti lejtésű építési telek/telek esetén a 0,5-0,5 m-t, de együttesen az 1m-t,
2. 10% feletti lejtésű építési telek/telek esetén a 1,5-1,5 m-t, de együttesen a 2 m-t

nem haladhatja meg.

(2) Tereprendezés során a terep természetes terepszintje az oldalkertben és hátsókertben – igazodva a szomszédos telek terepszintjéhez – legfeljebb 1,0 méterrel változtatható meg.

(3)   Tereprendezés az építési helyen kívül az előkertben is lehetséges az épület gyalogos és gépjárművel való megközelítése, valamint  - amennyiben azt az építési övezet előírásai megengedik  - előkerti gépkocsi beálló létesítése céljából.

(4)   Kertes mezőgazdasági területen a mezőgazdasági művelés során kialakult terepszintek megőrzendők, tereprendezésre kizárólag az (1) és (3) bekezdés értelmében kerülhet sor.

(5)   Támfal kialakítása a természetes terepszintet felfelé legfeljebb 1,5 méterrel, lefelé legfeljebb 1,5 méterrel, de együttesen legfeljebb 2,0 méterrel változtathatja meg.

(6)   Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően kizárólag pinceszinti gépkocsitároló megközelítését szolgáló - lehajtót kísérő - támfal alakítható ki.

(7)   A közúttal határos telken az utcavonalon, illetve az előkertben a meglévő támfal magasságától függetlenül felújítható, új támfal a meglévő terep magasságáig építhető.

(8)   Támfal tetején létesíthető tömör mellvéd magassága nem lehet nagyobb 1,0 méternél a támfal felső terepcsatlakozásának szintjéhez képest.

47.§ (1) Beépítésre szánt területen, valamint a temetők területén a kerítések magassága legfeljebb 1,8 m lehet.

(2)^[43]    

(3)^[44]    

(4)^[45]Kertes mezőgazdasági területen a kerítés magassága nem haladhatja meg a 1,5 métert.

(5)^[46]Zöldterületen épített kerítés legfeljebb 1,0 méteres magas lehet.

(6)^[47]Sportpályát körülvevő védőkerítés magassága legfeljebb 6,0 m lehet.

42. A beépítési módra és építési helyre vonatkozó előírások

48.§ (1) A már túlnyomó részben beépített telektömbben oldalhatáron álló beépítés esetén az építési hely egyik határvonala a kialakult beépítési módhoz igazodó telekhatár, mely esetben a két szomszédos épület oldalfala tűzfalas csatlakozással közös telekhatárra is kerülhet.

(2)^[48]    

(3)   Saroktelek esetében az előkerti építési vonalat - az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében - úgy kell megválasztani, hogy a csatlakozó utcák építési vonalához igazodjon.

(4)   Új épület előkerti építési vonalának a kialakult állapothoz kell igazodnia.

(5)^[49]Amennyiben az utcában jellemző előkertméret nem állapítható meg, úgy az előkert mélysége 5m, s az így kialakuló építési helyen belül a létesítendő épület helye szabadon megválasztható.

(6)   Közparkkal szomszédos telken új épületet úgy kell elhelyezni, hogy az a közparkra ne tűzfallal nyíljon.

(7)   Fekvő telek esetében, ha az a szomszédos telek beépítését nem korlátozza, az előkert 3,0 méter, a hátsókert 0,5 méter.

(8)   Amennyiben a szabályozási terven feltüntetésre került beépíthető telekrész vagy építési hely, úgy a telken/építési telken épület csak az építési helyen vagy a beépíthető telekrészen helyezhetők el.

(9)   Beépítésre nem szánt területen az OTÉK beépítésre szánt területekre vonatkozó „beépítési mód”  meghatározását, arra vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

Második Rész
Részletes övezeti előírások

X. FEJEZET
Beépítésre szánt területek

43. A beépítésre szánt területek építési övezetekbe sorolása

49.§ (1) A település területén a beépítésre szánt területek sajátos használatuk szerint a következő építési övezetekbe sorolandók:

1. Kisvárosias lakóterület                                                     (Lk),
2. Kertvárosias lakóterület                                                   (Lke),
3. Településközpont terület                                                  (Vt),
4. Intézményi terület                                                            (Vi),
5. Kereskedelmi, szolgáltató terület                                     (Gksz),
6. Hétvégiházas terület                                                         (Üh),
7. Üdülőházas terület                                                                       (Üü) és
8. Különleges területek:                                           
   183. lovassport terület                                             (K-Spl),
   184. vízisport terület                                                           (K-Spv),
   185. strandterület                                                    (K-Str),
   186. kemping                                                           (K-Kemp),
   187. szabadidőközpont                                           (K-Szk),
   188. autóbusz pályaudvar                                       (K-Au),
   189. vasútállomás                                                    (K-Vá).

44. A lakóterületekre vonatkozó rendelkezések

50.§ (1) Lakóterületeken a 3,5 tonnát meghaladó járművek számára gépjárműtároló önálló építményként nem helyezhető el.

(2)       A lakóterületek építési övezeteinek építési telkei teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be.

45. A kisvárosi lakóterületre vonatkozó rendelkezések

51.§ (1) Kisvárosias lakóterület a Szabályozási terven Lk jellel jelölt építési övezet, mely sűrű beépítésű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2)   Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

1.  lakó,
2.  kereskedelmi, szolgáltató,
3.  hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
4.  kulturális, közösségi szórakoztató,
5.  szállás jellegű,
6.  igazgatási, iroda  és
7.  sport

rendeltetést tartalmazhat.

(3)   Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezett épület maximum nyolc önálló rendeltetési egységet tartalmazhat.

(4)   Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben a melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

1. a növénytermesztés céljára szolgáló kerti növényház (üvegház), fóliasátor,
2. a tisztítómezővel ellátott oldómedencés műtárgy,
3. az árnyékszék,
4. a kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
5. az állatkifutó,
6. a trágyatároló,
7. a siló, nem terepszint alatti vagy terepszint alatti fedetlen kialakítású ömlesztett anyag-, folyadék- vagy gáztároló és
8. az építménynek minősülő antennaszerkezet.

(5)   Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése:

1. új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben,
2. önálló épületben, kizárólag meglévő főépület esetén

történhet.

(6) Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben elő- és oldalkert legkisebb méretén belül nem helyezhető el gépjárműtároló.

(7)   Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az előkertben, az oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.

(8)   Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben állattartó építmények nem helyezhetők el.

(9)   Kisvárosias lakóterület építési övezeteiben lakókocsi, lakókonténer lakhatási céllal nem helyezhető el.

(10) A kisvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

*- lásd (11) bekezdés

SZ – szabadonálló beépítés

K-U –kialakult úszótelkes beépítési mód

K - kialakult

(11) Lk1 építési övezetben a kialakítandó zöldfelület legkisebb mértéke:

1. kereskedelmi szolgáltató rendeltetésű épület építése esetén 40%,
2. szálláshely szolgáltató rendeltetésű épület építése esetén 50% és
3. lakó és egyéb rendeltetés esetében 55%.

(12) Lk1 építési övezet területén új épületek építése, meglévő épületek felújítása és bővítése során a településképbe való illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező, a szomszédos épületeket is ábrázoló látványtervvel igazolandó.

(13) Lk1 építési övezetben kereskedelmi funkciójú épület építése esetén az eladótér bruttó alapterülete önálló rendeltetési egységenként nem haladhatja meg a 2500 m²-t.

(14) Lk1 építési övezetben a beültetési kötelezettséggel érintett területen többszintes növényzetet kell telepíteni. A beültetési kötelezettséggel terhelt terület közforgalmú épület építése esetén a telken létesítendő épületek megközelítése céljából feltáró úttal megszakítható.

(15) Lk1 építési övezetben új épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg:

1. a Felsőörsi úttól északra, a 119,0 mBf vízszint által kimetszett szintvonalat,
2. a Felsőörsi út és a Fadrusz János utca közötti szakaszon, a 118,0 mBf vízszint által kimetszett szintvonalat,
3. a Fadrusz János utca és az Alpár Ignác közötti szakaszon, 117,5,0 mBf vízszint által kimetszett szintvonalat.

(16) Az Lk1 építési övezetben a beültetési kötelezettség kereskedelmi funkciójú épület építése esetén a telek egy szakaszán, legfeljebb 80 m-en elhagyható abban az esetben, ha telken belül, közterület mentén az elmaradt beültetéssel megegyező nagyságú területen összefüggő, többszintű fás beültetésű terület kerül kialakításra.

(17) Lk1, Lk2 és Lk3 építési övezet építési telkein több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető.

(18) Lk4, Lk5 és Lk6 építési övezet építési telkein kizárólag egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.

(19) Lk7 építési övezetben a kialakult úszótelkek fenntarthatók.

(20) Lk7 építési övezetben a kialakult tömbtelken épület nem építhető.

(21) Lk7 építési övezetben a kialakult úszótelkes beépítési mód esetén a meglévő épületek felújíthatók, tetőterük beépíthető, bontásuk esetén az úszótelekre új épület építhető, az övezeti előírásoknak megfelelően.

(22) Lk7 építési övezetben a kialakult úszótelkek tovább nem oszthatók, telekalakítás telekhatár-rendezésen kívül nem végezhető. Telekhatár-rendezés esetén az érintett telek területe legfeljebb 10%-ban módosulhat.

46. A  kertvárosias lakóterületre vonatkozó előírások

52. § (1) Kertvárosias lakóterület építési övezete a Szabályozási terven Lke jellel jelölt építési övezet, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló elsősorban lakó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál.

(2)   Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

1. lakó,
2. kereskedelmi, szolgáltató,
3. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
4. kulturális,
5. szállás jellegű és
6. sport

rendeltetést tartalmazhat.

(3)   Az építési telkeken legfeljebb egy, a (2) bekezdésben meghatározott  rendeltetés szerinti épület, és további egy melléképítmény helyezhető el.

(4)   Legfeljebb négy önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület építhető.

(5)   A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

1. az állatól, állatkifutó,
2. a trágyatároló és
3. a siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.

(6)   Az előkert legkisebb méretén belül előkerti gépkocsibeálló és támfalgarázs kivételével nem helyezhető el kerti építmény.

(7)   Kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az előkertben, az oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.

(8)   Templom építése esetén az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 3 méterrel túlléphető, az épület településképbe való illeszkedését a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell igazolni.

(9)   Amennyiben az építési övezet egyéb előírásait kielégíti meglévő üdülőház, társasüdülő felújítható, alapterülete az építési helyen belül bővíthető, tetőtere beépíthető.

(10) Kertvárosias lakóterület építési övezeteiben új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése:

1. az új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben,
2. a meglévő főépület esetén önálló épületben is,
3. a terepszint alatt, vagy
4. támfalgarázsban

történhet.

(11) Lejtős terepen, ha az utcafronti telekhatártól számított 8 méteren átalagosan legalább 15%-os a telek lejtése, az utca szintje alatt fekvő telkek esetében lábakon álló, vagy feltöltésre épített előkerti, legfeljebb kétbeállásos gépkocsi beálló létesíthető, amely lábakon álló tetővel fedhető.

(12) Lakókocsi, lakókonténer, lakhatási céllal nem helyezhető el.

(13) Kereskedelmi szálláshely legfeljebb 6 szobaegységig helyezhető el.

(14) 1 m-nél nagyobb tereprendezési munkát igénylő teniszpálya nem helyezhető el.

(15) A kertvárosias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

O         - oldalhatáron álló beépítés

SZ       - szabadonálló beépítés

K         - kialakult

(16) Lke1 építési övezet építési telkeit úgy kell kialakítani, hogy azok közterületi feltárása ne a Szabadságkilátó utca felől történjen.

(17) Lke16 építési övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók, telekegyesítésen és telekhatár-rendezésen kívül telekalakítás nem végezhető.

47.  A településközpont területre vonatkozó előírások

53.§ (1) A településközpont terület építési övezete a Szabályozási terven Vt jellel jelölt építési övezet, mely több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakó rendeltetésre.

(2)   Településközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

1. lakó,
2. igazgatási, iroda,
3. kereskedelmi, szolgáltató, szállás,
4. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
5. kulturális, közösségi szórakoztató és
6. sport

rendeltetést tartalmazhat.

(3)   Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be.

(4)   Az építési telkeken több épület helyezhető el, amennyiben legalább az egyik egyéb nem lakó rendeltetést is tartalmaz.

(5)   A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

1. a húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
2. az állatól, állatkifutó,
3. a trágyatároló és
4. a siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló.

(6)   Az előkert legkisebb méretén belül előkerti gépkocsibeálló és támfalgarázs kivételével nem helyezhető el kerti építmény.

(7)   Kerti víz- és fürdőmedence nem helyezhető el az előkertben, az oldalkert legkisebb méretén belül, valamint a hátsókerti telekhatártól számított 3,0 m-es teleksávban.

(8)   Templom építése esetén az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 3 méterrel túlléphető, az épület településképbe való illeszkedését a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell igazolni.

(9) Amennyiben az építési övezet egyéb előírásait kielégíti meglévő üdülőház, társasüdülő felújítható, alapterülete az építési helyen belül bővíthető, tetőtere beépíthető.

(10) Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése:

1. az új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben,
2. az önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat hatályba lépését megelőzően épített főépület esetén, vagy
3. a terepszint alatt (támfalgarázs is)

történhet.

(11) Lejtős terepen, ha az utcafronti telekhatártól számított 8 méteren átalagosan legalább 15%-os a telek lejtése, az utca szintje alatt fekvő telkek esetében lábakon álló, vagy feltöltésre épített előkerti, legfeljebb kétbeállásos gépkocsi beálló létesíthető, amely lábakon álló kerti tetővel fedhető.

(12) A településközpont terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

O         - oldalhatáron álló beépítés

SZ       - szabadonálló beépítés

Z         - zártsorú beépítés

K         - kialakult

(13) Vt7 építési övezetben kereskedelmi funkciójú épület építése esetén az eladótér bruttó alapterülete önálló rendeltetési egységenként nem haladhatja meg a 2500m²-t.

(14) Vt7 építési övezetben a beültetési kötelezettséggel terhelt területen többszintes növényzetet kell telepíteni. A beültetési kötelezettséggel terhelt terület növénytelepítése közforgalmú épület építése esetén a telken létesítendő épületek megközelítése céljából feltáró úttal megszakítható.

(15) ^[50]

 (16) Vt7 építési övezet területén új épületek építése, meglévő épületek felújítása és bővítése során a településképbe való illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező, a szomszédos épületeket is ábrázoló látványtervvel igazolandó.

(17) Vt7 építési övezetben új épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg:

1. a Felsőörsi úttól északra, mint a 119,0 mBf vízszint által kimetszett szintvonalat,
2. a Felsőörsi út és a Fadrusz János utca közötti szakaszon, mint a 118,0 mBf vízszint által kimetszett szintvonalat,
3. a Fadrusz János utca és az Alpár Ignác közötti szakaszon, mint 117,5,0 mBf vízszint által kimetszett szintvonalat.

(18) Vt9, Vt14, Vt17 és Vt18 építési övezetben intézményi, kereskedelmi szolgáltató vagy vendéglátó rendeltetés létesítése esetén a megengedett legnagyobb beépítettség 40%.

(19) Vt19 építési övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók, telekegyesítésen és telekhatár-rendezésen kívül telekalakítás nem végezhető.

(20) Vt19 építési övezetben új épület építése csak a meglévő épület bontása esetén, annak alapterületével megegyező mértékig történhet.

(21) Vt-20 építési övezetben elhelyezhető épület üdülő rendeltetést is tartalmazhat.

48.Az  intézményterületre vonatkozó előírások

54.§ (1) Intézmény terület a Szabályozási terven Vi jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban igazgatási, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2)   Intézmény terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

1. igazgatási, iroda,
2. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
3. kulturális, közösségi szórakoztató,
4. kereskedelmi, szolgáltató, szállás és
5. sport

rendeltetést tartalmazhat.

(3)   Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be.

(4)   Az építési telkeken több épület is elhelyezhető.

(5)   Állattartó építmények nem helyezhetők el.

(6)   Templom építése esetén az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 3 méterrel túlléphető, az épület településképbe való illeszkedését a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell igazolni

(7)   Az intézmény terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

SZ       - szabadonálló beépítés

K         - kialakult

(8)   Vi5 építési övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók, telekegyesítésen és telekhatár-rendezésen kívül telekalakítás nem végezhető.

49. A kereskedelmi és szolgáltató területre vonatkozó előírások

55.§ (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a Szabályozási terven Gksz jellel szabályozott építési övezet, mely elsősorban a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2)   Kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető épület:

1. a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épület,
2. kereskedelmi, szolgáltató,
3. igazgatási, iroda,
4. gazdasági tevékenységi célú épületen belül tulajdonos, használó és személyzet számára szolgáló lakó és
5. sport

rendeltetést tartalmazhat.

(3)   Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be.

(4)   Az építési telkeken több épület is elhelyezhető.

(5)   Önálló lakó rendeltetésű épület nem létesíthető.

(6)   Állattartó építmények nem helyezhetők el.

(7)   A településkép és a tájkarakter védelme érdekében csarnok jellegű épület építése esetén a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.

(8)   A kereskedelmi, szolgáltató terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

SZ     - szabadonálló beépítés

(9)   Gksz1 építési övezetben az elő-, oldal- és hátsókert mértéke legalább 10 m.

     (10)^[51] Gksz1 építési övezetben új gazdasági tevékenységi célú épület építése esetén az épület köré vagy a     telekhatárok mentén legalább 5 m szélességben többszintű növényzet (gyep-,fa- és cserjeszint) telepítése kötelező – az épület megközelítését és kiszolgálását szolgáló területek kivételével.

(11) Gksz1 és Gksz 2 építési övezetben a közlekedési utak mentén 50 m-es távolságban az építési övezetek területén szolgálati lakás nem építhető.

(12) Gksz 3 építési övezetben – a zaj- és rezgés védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló jogszabály szerinti - védelmi övezetet igénylő tevékenység nem engedélyezhető. A zaj- és rezgésvédelmi határértékeknek az építési telken belül teljesülniük kell.

(13) Gksz3 építési övezetben a beültetési kötelezettséggel érintett területen többszintes növényzetet kell telepíteni.

(14) Gksz3 építési övezet területén új épület építése esetén, meglévő épület bővítése esetén a zajtól védendő épületet, helyiséget úgy kell megtervezni, hogy az épület lakó helyiségeinek nyílásai nem nézhetnek a 71. sz. főútra, kivéve, ha ezen lakó helyiségek nyílászárói méretezett zajvédelemmel ellátottak.

50. A hétvégi házas területre vonatkozó előírások

56.§     (1) Hétvégi házas terület a Szabályozási terveken Üh jellel jelölt építési övezet, mely legfeljebb két üdülőegységet magában foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2)   Hétvégi házas terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

1. üdülő,
2. kereskedelmi, szolgáltató,
3. szállás jellegű,
4. sport és
5. lakó

rendeltetést tartalmazhat.

(3)   Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be.

(4)   A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

1. az állatól, állatkifutó,
2. a trágyatároló,
3. a siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló és
4. az építménynek minősülő antennaszerkezet, zászlótartó oszlop.

(5)   Állattartó épület nem helyezhető el.

(6)   Amennyiben az övezet egyéb előírásait kielégíti meglévő üdülőház, társasüdülő felújítható, alapterülete az építési helyen belül bővíthető, tetőtere beépíthető.

(7)   Az építési telkeken kizárólag egy fő rendeltetésű épület helyezhető el.

(8)   Legfeljebb két önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület létesíthető.

(9)   Új gépjárműtároló telken belüli elhelyezése:

1. az új épület esetén a fő rendeltetés szerinti épülettel egy tömegben,
2. az önálló épületben, kizárólag jelen szabályzat hatályba lépését megelőzően épített főépület esetén vagy
3. a támfalgarázsban

történhet.

(10) Lejtős terepen, ha az utcafronti telekhatártól számított 8 méteren átalagosan legalább 15%-os a telek lejtése, az utca szintje alatt fekvő telkek esetében lábakon álló, vagy feltöltésre épített előkerti, legfeljebb kétállásos gépkocsi beálló létesíthető, amely lábakon álló kerti tetővel fedhető.

(11) A hétvégi házas terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

SZ     - szabadonálló beépítés

51. Az üdülőházas területre vonatkozó előírások

57.§ (1) Üdülőházas terület a Szabályozási terven Üü jellel jelölt építési övezet, mely olyan üdülő rendeltetésű épületek, üdülőtáborok elhelyezésére szolgál, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

(2)   Üdülőházas területen elhelyezhető – fő rendeltetésű - épület:

1. üdülő,
2. kereskedelmi, szolgáltató,
3. szállás jellegű,
4. igazgatási, iroda,
5. kulturális, közösségi szórakoztató és
6. sport

rendeltetést tartalmazhat.

(3)   Új kereskedelmi vagy szolgáltató rendeltetés legfeljebb a beépíthető bruttó alapterület 25%-án létesíthető.

(4)   Üdülőházas területen kemping nem helyezhető el.

(5)   Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be.

(6)   A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

1. a húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
2. az állatól, állatkifutó,
3. a közműpótló műtárgy,
4. a kirakatszekrény,
5. a trágyatároló,
6. a siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló és
7. az építménynek minősülő antennaszerkezet.

(7)   Az építési övezet területén több – fő rendeltetésű - épület is elhelyezhető.

(8)   Telekalakítás kizárólag telekhatárrendezés, illetve telekegyesítés lehet.

(9)   Új gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el.

(10) Az elő-, oldal- és hátsókert mértéke legalább 5m.

(11) A üdülőházas terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

SZ     - szabadonálló beépítés

(12) Az Üü1 és Üü3 építési övezetekben amennyiben új épület meglévő épület bontását követően épül, az új épület épületmagassága az elbontott épület épületmagassága, de legfeljebb 12,5 méter lehet.

52.  A különleges területre vonatkozó előírások

58.§ Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük miatt a következők:

1. lovassport-terület                                                    (K-Spl),
2. vízisport-terület                                                       (K-Spv),
3. strandterület                                                            (K-Str),
4. kemping                                                                  (K-Kemp),
5. szabadidőközpont                                                   (K-Szk),
6. autóbuszpályaudvar                                                (K-Au) és
7. vasútállomás                                                            (K-Vá).

53. A különleges terület- lovassport területre vonatkozó előírások

59.§ (1) Különleges terület – lovassport terület a Szabályozási terven K-Spl jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban lovassporttal kapcsolatos közösségi célú, sport és szabadidős tevékenységet kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(2)   Különleges terület – lovassport terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

1. lovassport,
2. állattartó,
3. egyéb sport,
4. lovassporthoz kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató,
5. szállás jellegű,
6. iroda és
7. lakó

rendeltetést tartalmazhat.

(3)   Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be.

(4)   A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

1. a siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló és 
2. az építménynek minősülő antennaszerkezet.

(5)   Az építési telkeken több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető.

(6)^[52]

(7)   Új gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el.

(8)   Szállás rendeltetés legfeljebb a beépíthető bruttó alapterület 20%-án helyezhető el.

(9)   Lakó rendeltetés legfeljebb a beépíthető bruttó alapterület 20%-án helyezhető el.

(10) Meglévő hétvégi ház – amennyiben az építési övezet egyéb előírásait kielégíti - felújítható, alapterülete az építési helyen belül bővíthető, tetőtere beépíthető, de új hétvégi ház nem helyezhető el.

(11) Külterületen lovassportcsarnok építése esetén az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 3 méterrel túlléphető, az épület településképbe való illeszkedését a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel kell igazolni.

(12) A különleges terület – lovassport terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

SZ     - szabadonálló beépítés

54. A különleges terület- vízisport területre vonatkozó előírások

60.§ (1) Különleges terület – vízisport terület a Szabályozási terven K-Spv jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban vízisport-létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2)   Különleges terület – vízisport terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

1. vízisport,
2. kulturális, sport és játék célját szolgáló,
3. sport tevékenységhez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató-kivéve ha az övezeti előírások másként rendelkeznek-,
4. vendéglátó,
5. közösségi szórakoztató és
6. lakó, kivéve ha az övezeti előírások másként rendelkeznek

rendeltetést tartalmazhat.

(3)   Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be.

(4)   A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

1. a húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
2. az állatól, állatkifutó,
3. a kirakatszekrény,
4. a trágyatároló,
5. a siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló és
6. az építménynek minősülő antennaszerkezet.

(5)   Az építési telkeken több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető.

(6)^[53]

(7)   Új gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el.

(8)   Kereskedelmi, szolgáltató, szállás jellegű és lakó rendeltetés összesen a beépíthető bruttó alapterület legfeljebb 50%-án helyezhető el.

(9)   A különleges terület – vízisport terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

SZ     - szabadonálló beépítés

K       - kialakult telekméret

(10) K-Spv1 építési övezetben szálláshelyet tartalmazó vendéglátó rendeltetés csak a sportrendeltetés elsődleges megtartásával helyezhető el.

(11) K-Spv2 építési övezetben az építési telek legfeljebb 50%-án alakítható ki vízfelület.

(12) K-Spv2 építési övezetben a kialakult telkek tovább nem oszthatók, telekegyesítésen és telekhatár-rendezésen kívül telekalakítás nem végezhető.

(13) K-Spv2 építési övezetben szálláshelyet tartalmazó vendéglátó, kereskedelmi szolgáltató és lakó rendeltetés nem helyezhető el.

55. A különleges terület- strandterületre vonatkozó előírások

61.§ (1) Különleges terület – strandterület a Szabályozási terven K-Str jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban strand kialakítására és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál.

(2)   Különleges terület – strandterület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

1. strand kiszolgáló,
2. szabadtéri sport,
3. a strand rendeltetéshez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató,
4. a strand rendeltetéshez kapcsolódó vendéglátó és
5. egyéb közösségi szórakoztató

rendeltetést tartalmazhat.

(3)   Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be.

(4)   A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

1. a húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
2. az állatól, állatkifutó,
3. a kirakatszekrény,
4. a trágyatároló,
5. a siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló és
6. az építménynek minősülő antennaszerkezet.

(5)   Az építési telkeken több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető.

(6)^[54]

(7)   Új gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el.

(8)   A különleges terület – strandterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

SZ     - szabadonálló beépítés

(9)   K-Str1 építési övezetben újonnan épülő épület egyetlen homlokzatának magassága sem haladhatja a meglévő főépület legnagyobb homlokzatmagasságát.

(10) K-Str1 építési övezet területén új épületek építése, meglévő épületek felújítása és bővítése során a településképbe való illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó, amely a Balaton és az Öreghegy irányából is bemutatja a létesítendő épületek látványát.

56. A különleges terület- kempingre vonatkozó előírások

62.§     (1) Különleges terület - kemping a Szabályozási terven K-Kemp jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban kemping kialakítására és kiszolgáló létesítményei elhelyezésére szolgál.

(2)   Különleges terület - kemping terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

1. szállás,
2. kereskedelmi, szolgáltató,
3. igazgatási, iroda,
4. közösségi szórakoztató, kulturális,
5. sport és
6. kemping kiszolgáló rendeltetésének elhelyezését biztosító

rendeltetést tartalmazhat.

(3)   Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be.

(4)A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

1. a húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
2. az állatól, állatkifutó,
3. a kirakatszekrény,
4. a trágyatároló,
5. a siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló és
6. az építménynek minősülő antennaszerkezet.

(5)   Az építési telkeken több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető.

(6)^[55]

(7)   Új gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el.

(8)   A különleges terület - kemping építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

SZ     - szabadonálló beépítés

(9)   K-Kemp1 építési övezet területén új épületek építése, meglévő épületek felújítása és bővítése során a településképbe való illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó, amely a Balaton és az Öreghegy irányából is bemutatja a létesítendő épületek látványát.

57. A különleges terület-szabadidőközpontra vonatkozó előírások

63.§ (1) A Különleges terület – szabadidőközpont terület a Szabályozási terven K-Szk jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban közösségi célú szórakoztató, pihenést szolgáló, sport és szabadidős tevékenységet kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(2)   Különleges terület - szabadidőközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

1. közösségi szórakoztató, kulturális,
2. sport,
3. kereskedelmi, szolgáltató,
4. igazgatási, iroda,
5. hitéleti, nevelési, oktatási, egészségügyi, szociális,
6. szállás jellegű és
7. lakó

rendeltetést tartalmazhat, kivéve ha az építési övezeti előírás másképp rendelkezik.

(3)   Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be.

(4)   A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

1. az állatól, állatkifutó,
2. a trágyatároló,
3. a siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló és
4. az építménynek minősülő antennaszerkezet.

(5)   Az építési telkeken több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető.

(6)^[56]

(7)   Új gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el.

(8)   Különleges terület - szabadidőközpont terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

SZ     - szabadonálló beépítés

(9)   K-Szk2 építési övezetben lakó és szállás rendeltetésű épület nem helyezhető el.

(10) K-Szk3 építési övezetben a lakó, illetve a szállás jellegű rendeltetés összesen a beépíthető bruttó alapterület legfeljebb 40%-án helyezhető el.

58. A  különleges terület – autóbusz pályaudvarra vonatkozó előírások

64.§     (1) Különleges terület – autóbusz pályaudvar a Szabályozási terven K-Au jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban autóbusz pályaudvar elhelyezésére szolgál.

(2)   Különleges terület – autóbusz pályaudvar terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

1. közlekedési,
2. igazgatási, iroda és
3. kereskedelmi, szolgáltató

rendeltetést tartalmazhat.

(3)   Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be.

(4)   A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

1. a húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
2. az állatól, állatkifutó,
3. a trágyatároló,
4. a siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló és
5. az építménynek minősülő antennaszerkezet.

(5)   Az építési telkeken több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető.

(6)   Új gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el.

(7)   A különleges terület - autóbuszállomás építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

K       - kialakult állapot

SZ     - szabadonálló beépítés

59. A különleges terület – vasútállomásra vonatkozó előírások

65.§ (1) Különleges terület - vasútállomás a Szabályozási terven K-Vá jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban a kötöttpályás közlekedés és az azt kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgál.

(2)   Különleges terület - vasútállomás terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

1. közlekedési,
2. igazgatási, iroda,
3. kereskedelmi, szolgáltató,
4. egészségügyi, szociális és
5. lakó

rendeltetést tartalmazhat.

(3)   Az építési telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be.

(4)   A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

1. a húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
2. az állatól, állatkifutó,
3. a trágyatároló,
4. a siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló és
5. az építménynek minősülő antennaszerkezet.

(5)   Az építési telkeken több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető.

(6)   Új gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el.

(7)   A különleges terület - vasútállomás építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

SZ     - szabadonálló beépítés

XI. FEJEZET
Beépítésre nem szánt területek

60. A beépítésire nem szánt területek  építési övezetekbe sorolása

66.§ (1) A település területén a beépítésre nem szánt területek sajátos használatuk szerint a következő övezetek közé sorolandók:

1. Zöldterület

aa)  Közkert                                                                                 (Zkk) és

ab) Közpark                                                                                (Zkp),

2. Erdőterületek

ba)  Védelmi                                                                                            (Ev) és

bb)  Közjóléti                                                                               (Ek),

3. Mezőgazdasági területek

ca)   Általános mezőgazdasági terület                                          (Má),

cb)  Általános mezőgazdasági terület – gyep, fás legelő             (Má-gy),

cc)   Általános mezőgazdasági terület – szárazulat                      (Má-sz) és

cd)  Kertes mezőgazdasági terület                                               (Mk),

4. Vízgazdálkodási terület

da)  Vízgazdálkodási terület – tómedren belül                            (Vtb),

db)  Vízgazdálkodási terület - tómedren kívül                            (Vtk),

dc)  Vízgazdálkodási terület – egyéb vízfelszín                          (Vf) és

dd)  Vízgazdálkodási terület – vízbeszerzési terület                    (Vb),

5. Különleges beépítésre nem szánt terület

ea)   Bánya                                                                                    (Kb-B),

eb)  Temető                                                                                  (Kb-T) és

ec)   Szabadidőközpont                                                                (Kb-Szk),

6. Közlekedési terület

fa)   Közúti                                                                                   (KÖu),

fb)  Kötöttpályás                                                                          (KÖk) és

7. Közmű terület                                                                              (Kmű).

61.A  zöldterületre vonatkozó előírások

67.§ (1) Zöldterület övezet állandóan növényzettel fedett, a település klimatikus viszonyainak megőrzését, javítását, ökológiai rendszerének védelmét, a pihenést, testedzést szolgáló közterület. A zöldterületek nagyságuk, az ott elhelyezhető rendeltetésük alapján az alábbi övezetekbe soroltak:

1. Közpark     (Zkp) és
2. Közkert      (Zkk).

(2)^[57]

(3)   Zöldterületen közmű és hírközlési létesítmények a föld alatt vezethetők.

(4)   A zöldterület legalább 75%-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani, kivéve a vízpart rehabilitációs terv hatálya alá tartozó zöldterületek esetén, ahol a terület 80%-át növényzettel fedetten kell kialakítani. A zöldterületek legalább 1/3-át többszintű (gyep, cserje, fa) növényzetnek kell takarnia

(5)^[58]

(6)   Vízpart-rehabilitációs terv hatálya alá tartozó zöldterületeken épület csak a telek beépíthető telekrészeként kijelölt helyen helyezhető el.

(7) Zöldterület övezetiben a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

1. a közmű-becsatlakozási műtárgy,
2. a közműpótló műtárgy,
3. a hulladéktartály-tároló,
4. a kerti építmény,
5. a komposztáló és
6. a zászlótartó oszlop.

68. § (1) Zkp övezetekben elhelyezhető

1. a pihenést és testedzést szolgáló építmény,
2. a területfenntartásához szükséges építmény és
3. a vendéglátó épület.

(2)   Zkp1 és Zkp2 övezetben az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal, legalább részleges közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(3)   A Zkp1 jelű övezetbe tartozik helyi természetvédelmi oltalom alatt álló Szent Erzsébet-liget. A park növényállományát fokozatosan fel kell újítani. A zöldfelület tovább nem csökkenthető, újabb parkoló és sportterületek nem jelölhetők ki és a további beépítés – teniszpályához kapcsolódó klubház kivételével - tilos. A meglévő építmények és épületek felújítása megengedett.

(4)   Zkp3 övezet telkein az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 1%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal, legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik. A Zkp3 jelű övezetben a természetes vegetáció megőrzendő. A meglévő magánstégek bontandók. A partrajutást közösségi móló kialakításával kell biztosítani.

(5)   Zkp3 övezetben a Nemzeti Parkba tartozó telek nem építhető be, új épületek kizárólag a telek beépíthető részén helyezhetők el.

(6)   Zkk övezetekben elhelyezhető :

1. a pihenést és testedzést szolgáló építmény,
2. a terület fenntartásához szükséges építmény és
3. a vendéglátó épület.

(7)   Zkk1 és Zkk2 övezet telkein az épületek szabadon álló módon, legfeljebb 3%-os beépítettséggel, legfeljebb 4,5 m-es épületmagassággal, legalább részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba bekötve történik.

(8)   A Zkk2 jelű övezet telkein a város építészeti és történeti értékeit figyelembe véve történhet beépítés. Új épület építése esetén a védendő zöldterületi elemmel való kapcsolatot a környezeti állapotadat részét képező látványterven kell bemutatni.

(9)   Zkk3 övezetben épület nem helyezhető el.

62.  Az erődterületre vonatkozó előírások

69.§ (1) Erdőterület a Szabályozási terven E jellel jelölt erdő művelési ágú, és a szabályozási terv szerinti erdősítésre kijelölt területek.

(2)   Az erdőterületek rendeltetésük szerint:

1. Védelmi (védett és védőerdő, mezővédő)                       (Ev) és
2. Közjóléti erdő                                                       (Ek)

erdők lehetnek.

(3)   Erdőterület övezeteiben kerítés csak erdőgazdálkodási, vadvédelmi, illetve természetvédelmi céllal létesíthető.

(4)^[59]

(5)   Erdőterület övezeteiben a meglévő gyepek fenntarthatók.

63. Az erdőterület- védelmi erdőre vonatkozó előírások

70.§ (1) Az Ev jellel jelölt védelmi rendeltetésű erdőterület övezet elsősorban a talaj, másodsorban a természeti környezet, és a különböző környezeti elemek valamint a település és egyéb létesítmények védelmére szolgálnak.

(2)   Az Ev jelű övezetben épületet elhelyezni nem lehet és  a legkisebb kialakítható telek 2 ha.

(3)   Az Ev jelű övezet telkein melléképítmény nem helyezhető el.

64. Az erdőterület –közjóléti erdőre vonatkozó előírások

71.§     (1) Közjóléti erdőterület övezete a Szabályozási terven Ek jellel jelölt, egészségügyi-szociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási célokat szolgáló erdőterület.

(2)   Közjóléti erdőterület övezetében elhelyezhető épület :

1. erdő- és vadgazdálkodási célú, illetve ahhoz kapcsolódó,
2. vendéglátó,
3. kutatási,
4. szálláshely szolgáltató és
5. sportoláshoz kapcsolódó

rendeltetést tartalmazhat.

 (3)  Az övezet telkein az épületek elhelyezésének feltételei:

1. a kialakítható legkisebb telek területe 20.000 m² (2 ha),
2. a beépíthető legkisebb telek területe 100.000 m² (10 ha),
3. a beépítés módja: szabadonálló,
4. a megengedhető legnagyobb beépítettség: 0,3% és
5. az építmények legnagyobb épületmagassága: 4,5 m.

(4)   Az övezet telkei legalább részleges közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be, amennyiben a szennyvíz tisztítása és elhelyezése közüzemi szennyvízcsatorna-hálózatba történik.

(5)   Az övezetben kialakult beépítettség esetén az épületek az övezet előírásaitól eltérően felújíthatók, helyreállíthatók.

(6)   Az övezetben épített épületek tájba illeszkedése a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.

(7)   Ek jelű övezetek telkein a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

1. a közmű-becsatlakozási műtárgy,
2. a közműpótló műtárgy,
3. a hulladéktartály-tároló,
4. a kerti építmény,
5. a komposztáló és
6. a zászlótartó oszlop.

(8)   Ek2 jelű övezetben a Balaton törvény magterület övezetre vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.

65. A mezőgazdasági területre vonatkozó előírások

72.§ (1) A mezőgazdasági területet a Szabályozási terv – a termőtalaj és a termőföld megőrzése, a tájkarakter, a termelési kultúra megőrzése és fejlesztése érdekében -  az alábbi övezetekre osztja:

1. általános mezőgazdasági terület                                                              (Má),
2. általános mezőgazdasági terület – gyep, fás legelő                                 (Má-gy),
3. általános mezőgazdasági terület – szárazulat                                           (Má-sz) és
4. kertes mezőgazdasági terület                                                                   (Mk).

(2)   A mezőgazdasági terület övezeteiben csak a tájba illeszkedő épületek építhetők, a tájba illeszkedés környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó és  új külszíni művelésű bánya nem létesíthető.

(3)   Mezőgazdasági terület övezetek telkein lakókocsi, lakókonténer és épületpótló műtárgy nem helyezhető el.

(4)   Mezőgazdasági területen közmű és hírközlési vezeték csak a természeti értékek megőrzésének biztosításával létesíthető.

(5)   Mezőgazdasági terület övezeteiben birtokközpont nem létesíthető.

(6)^[60]Mezőgazdasági területeken épület az utak tengelyétől mért 6-6 méteres távolságon belül nem helyezhető el.

(7)     A mezőgazdasági területen, amennyiben az övezeti előírások másként nem rendelkeznek, nem helyezhető el:

1. a kutatást és ismeretterjesztést szolgáló műtárgyak,
2. a honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények,
3. a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
4. a melléképítmények - a közmű becsatlakozási műtárgyak kivételével-,
5. a kerti tó, dísztó, medence, nyílt tüzivíz tározó és
6. a fóliasátor, üvegház.

66. Az általános mezőgazdasági területre vonatkozó előírások

73.§ (1) A Szabályozási terven Má jellel jelölt övezet elsősorban a növénytermesztés, és az állattenyésztés, továbbá az ezekhez kapcsolódó tevékenységek végzésére szolgáló terület.

(2)   Általános mezőgazdasági terület övezeteiben erdő is létesíthető.

74.§ (1) Má1 jelű övezet elsősorban árutermelő növénytermesztés végzésére szolgáló terület.

(2)   Má1 jelű övezetben elhelyezhető:

1. a növénytermesztéshez kapcsolódó,
2. az állattartáshoz, állattenyésztéshez kapcsolódó és
3. az ezekhez kapcsolódó termék feldolgozás, tárolás, árusítás

rendeltetések.

(3)^[61] Má1 jelű övezetben épületet létesíteni csak legalább 80%-ban művelt telken lehet.

(4)   Má1 jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők a művelési ág függvényében:

(5)   Má1 jelű övezet telkein épület csak abban az esetben helyezhető el, ha az ivóvíz- és villamosenergia-ellátás biztosított, valamint a szennyvíz ártalommentes elvezetés illetve kezelése, időszakos tárolása megoldott a közműellátásra vonatkozó előírások figyelembe vételével.

(6)   Má1 jelű övezetben – ha az alkalmazott technológia miatt nagyobb épületmagasság szükséges – földszintes épület esetében a legnagyobb épületmagasság 1,5 méterrel túlléphető.

(7)   Má1 jelű övezet telkein építésre kerülő új épületegyüttesek köré legalább 5 m szélességben többszintű növényzet (gyep-,fa- és cserjeszint) telepítése kötelező – az épület megközelítését és kiszolgálását szolgáló területek kivételével. A növények eltelepítésére az épületek használatbavételi engedélyének benyújtásáig meg kell történnie.

(8)   Má1 jelű övezetben vízfelület, sportolási célú gyep is létesíthető.

(9)   Má1 jelű övezetben épített épületek tájba illeszkedése a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.

(10) Má2 jelű övezetbe tartoznak a nagykiterjedésű, elsődlegesen természetvédelmi rendeltetésű gyepek. Az övezetben a Balaton törvény magterületre vonatkozó előírásait be kell tartani.

(11) Má2 jelű övezetben épület nem helyezhető el.

(12) Má3 jelű övezetbe tartoznak a Lozsánta közepes termőképességű mezőgazdasági területei.

(13) Má3 jelű övezet a Balaton törvény turisztikai fejlesztési terület övezetébe tartozik, épület nem helyezhető el.

(14) Má3 jelű övezetben a telek kialakítható legkisebb területe 5 ha.

(15) Má4 jelű övezet a Balaton törvény erdőtelepítésre alkalmas terület kiemelt térségi övezetbe taroznak, területükön az erdőtelepítésre alkalmas terület övezet előírásait figyelembe kell venni.

(16) Má4 jelű övezetben épület nem helyezhető el.

67.  Az általános mezőgazdasági terület- gyep fás legelőre vonatkozó előírások

75. § (1) Általános mezőgazdasági terület – gyep, fás legelő terület a Szabályozási terven

Má-gy jellel szabályozott övezet.

(2)   Az általános mezőgazdasági terület – gyep, fás legelő övezetek a Balaton-felvidéki táj karakterét meghatározó bokorerdő, fás legelő, bokorerdő, karsztbokorerdő területek, melyeket fenn kell tartani.

(3)   Általános mezőgazdasági terület – gyep, fás legelő övezetek telkein épület nem helyezhető el.

(4)   Általános mezőgazdasági terület – gyep, fás legelő övezetekben a telekalakítás feltételei a következők:

1. a kialakítható legkisebb telekméret 20 000 m² (2 ha) és
2. a kialakítható legkisebb telekszélesség:    50 m.

(5)   Általános mezőgazdasági terület – gyep, fás legelő övezetek telkein a szabadidő eltöltését szolgáló turistaút, pihenőhely (pad, asztal, esőtető) erdei tornapálya, az ismeretterjesztést szolgáló tanösvény, ismertető táblák helyezhetők el.

(6)   Má-gy2 jelű övezet területén a Balaton törvény Ökológiai rehabilitációt igénylő terület előírásait kell figyelembe venni. A területekre tájrendezési terv készítendő, melyben meg kell határozni a rehabilitáció célját.

(7) Jelenlegi és volt bányaterületen tájrehabilitáció érdekében szükséges a Balaton-felvidékre jellemző bokorerdő létesítése. A tájrendezési tervben meg kell határozni az erdősítés lehetőségét nem veszélyeztető anyagkitermelés nagyságrendjét – a bányászatra kiadott engedélynek megfelelően.

(8) A rekultivált hulladéklerakó területén a tájrendezési tervben meghatározottaknak megfelelően biztosítani kell a terület takarását.

68. Az általános mezőgazdasági terület- szárazulatra vonatkozó előírások

76.§ (1) Általános mezőgazdasági terület – szárazulat a Szabályozási terven Má-sz jellel szabályozott övezet.

(2)   Má-sz jelű övezetben a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással, vízi közlekedéssel, vízi sportolással, strandolással, halászattal és horgászattal, kikötőkkel, valamint a természetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el az érintett hatóságok előírásai szerint.

(3)   Má-sz jelű övezetben a meglévő, természetes növényvilág megtartása elsődleges.

69. A kertes mezőgazdasági területre vonatkozó előírások

77.§     (1) A kertes mezőgazdasági terület a Szabályozási terven Mk jellel jelölt, saját ellátást biztosító, valamint a szabadidő eltöltését szolgáló terület.

(2)   Mk övezetben elhelyezhető épület

1. kertészeti termelés,
2. szőlő- és gyümölcstermesztéshez kapcsolódó,
3. a) –b) pontokhoz  kapcsolódó termék feldolgozásához , tárolásához,  árusításához  kapcsolódó és
4. lakó - amennyiben az övezet előírásai megengedik-

 rendeltetést  tartalmazhat.

(3)   A kertes mezőgazdasági területen épület

1. az első osztályú szőlő kataszteri területeken legalább 80%-ban szőlőművelési ágban nyilvántartott és a hegyközség által kiadott hiteles igazolással bizonyítottan, 
2. az első osztályú szőlő kataszteri területbe nem sorolt kertes mezőgazdasági területeken legalább 80%-ban szőlőművelési ággal vagy gyümölcs művelési ággal vagy intenzív kertészeti kultúrával hasznosított telken

 helyezhető el.

(4)^[62]

 (5) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein nem helyezhető el:

1. a medence, nyílt tüzivíztározó,
2. a hulladéktartály tároló,
3. a kirakatszekrény,
4. az állatól, állatkifutó,
5. a trágyatároló,
6. a siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló és
7. sz építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

(6)   Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein épület akkor helyezhető el, ha a telek közterületről, vagy közterületről nyíló magánútról megközelíthető.

(7)   Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkei csak akkor oszthatók meg, ha a kialakuló telek közterületről, vagy közterületről nyíló magánútról megközelíthető.

(8)   Kertes mezőgazdasági területen 3000 m²-nél kisebb telek nem alakítható ki.

(9)^[63]

(10) Kertes mezőgazdasági terület övezeteinek telkein föld feletti PB-gáz tartály nyitott színben helyezhető el, közterület felől növényzettel takarva.

(11) Az övezet telkeire vízvezeték csak akkor vezethető, ha egyidejűleg a keletkező szennyvízkezelés megoldott.

(12) A keletkező szennyvíz elhelyezésére – amennyiben a szennyvíz-elvezető hálózathoz való csatlakozás nem megoldott - zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolót kell építeni, és az összegyűjtött szennyvíz elszállításáról gondoskodni kell, vagy a szennyvízkezelést egyedi szennyvíztisztító kisberendezéssel kell megoldani – a közműellátásra vonatkozó előírások figyelembe vételével.

(13)^[64]   

(14)^[65]    Kertes mezőgazdasági terület övezeteiben 3000 m²-nél kisebb telken legfeljebb egy épület és egy pince helyezhető el, 3000 m²-nél nagyobb telken két épület is létesíthető. Amennyiben 3000 m²-nél kisebb telken több épület is található, úgy a meglévő épületek elül felújíthatók, korszerűsíthetők, átalakíthatók.

78.§ (1)^[66] Kertes mezőgazdasági terület övezetét, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(2)   Mk3 jelű övezet telkein lakóépület építésének a feltétele:

1. a beépíthető telekméret legalább 3000 m², 
2. a szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötés és
3. a telken legfeljebb egy lakó rendeltetésű épület helyezhető el.

(3)   Erdőterület övezettel határos telkeken az épületeket a telek erdőtől távolabbi, alacsonyabb részén kell elhelyezni.

(4)   Az Mk5 jelű övezet telkein épület nem helyezhető el.

70. A vízgazdálkodási területre vonatkozó előírások

79. § (1) Vízgazdálkodási területek a következők:

1. Vízfelszín                                                  (Vf),
2. Vízbeszerzési terület                                 (Vb),
3. Tómedren belül                                         (Vtb), és
4. Tómedren kívül                                         (Vtk).

(2)     Vízgazdálkodási terület övezeteiben kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el a vonatkozó jogszabályok szerint.

(3)     A vízfolyások mellett a vonatkozó jogszabályban meghatározott szélességű mederkarbantartási sáv biztosítandó.

(4)     Vízgazdálkodási területen állatokat fürdetni, itatni nem szabad.

(5)     Vízgazdálkodási területen nem helyezhetők el:

1. a honvédelmi és katonai, valamint nemzetbiztonsági építmények és
2. a nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők.

80. § (1) A V jelű övezet az álló- és folyóvizek, öntöző, és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja.

(2)     A Vb övezet a vízbeszerezési területek, vízkivételi helyek területe, amely területbe a települési vízműkutak, víztározók, és egyéb vízművek területe tartozik.

(3)     Vb jelű övezet területének a fenntartása a magasabb rendű jogszabályok és a természetvédelmi érdekek figyelembe vételével történhet.

(4)     A Vtb jelű övezet a vízgazdálkodási terület tómedren belüli területe, ami a Balaton vízmeder területe.

(5)     A Vtb jelű övezetben a hatályos vízügyi jogszabályok, a Balaton törvény vonatkozó előírások mellett a következő előírásokat kell alkalmazni:

1. a Balaton területén kikötők kizárólag a szabályozási terven jelölt területeken üzemeltethetők,
2. a vízmeder területe feltöltéssel nem csökkenthető,
3. a parti nádasok védelméről, fenntartásáról a vízfelület kezelője köteles gondoskodni, a tómeder nádasaiban tilos minden olyan mechanikai beavatkozás (kotrás, feltöltés, vízi állás-, csónakút, horgászhely létesítés) amely a nádas állományát, annak minőségét károsítja, illetve a nádas pusztulását eredményezhetné és
4. a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területéhez tartozó vízfelületen halászat nem engedélyezhető.

(6)     A Vtb jelű övezetben a Balaton törvény magterület övezet és a tómeder terület övezet előírásait kell figyelembe venni.

(7)     Vtk jelű övezet a vízgazdálkodási terület tómedren kívüli területe.

(8)     A Vtk jelű övezetben a hatályos vízügyi jogszabályok és a Balaton törvény vonatkozó előírásai az irányadók.

(9)   A Vtk jelű övezetben a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással, vízi közlekedéssel, vízi sportolással, strandolással, halászattal és horgászattal, kikötőkkel, valamint a természetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el az érintett hatóságok előírásai szerint.

71. A különleges beépítésre nem szánt területekre vonatkozó előírások

81.§ Különleges beépítésre nem szánt területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt jelentős hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igé

nyük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők:

1. a temető                                                    (Kb-T),
2. a bánya                                                      (Kb-B) és
3. a szabadidő központ                                 (Kb-Szk).

72. A különleges beépítésre nem szánt terület-temetőre vonatkozó előírások

82.§ (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - temető a Szabályozási terven Kb-T jellel jelölt övezet, mely kizárólag a temetkezés kegyeleti építményei és  az azt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2)     Különleges beépítésre nem szánt terület - temetőterületen elhelyezhető épület:

1. a terület fenntartását és őrzését szolgáló és
2. ravatalozó, kápolna

rendeltetést tartalmazhat.

(3)   Különleges beépítésre nem szánt terület – temető övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

1. a kialakítható és beépíthető legkisebb telekméret kialakult,
2. a kialakítható beépíthető legkisebb telekszélesség kialakult,
3. a beépítés módja szabadonálló,
4. a beépítettség mértéke 5%,
5. a legnagyobb megengedhető épületmagasság 6,0 m és
6. a minimális zöldfelület arány 60%.

(4)   Az övezet telkei részleges közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

(5)   Az övezet telkein több épület is elhelyezhető.

(6)   Az övezetben a melléképítmények közül a következők helyezhetők el:

1. a közmű-becsatlakozási műtárgy,
2. a közműpótló műtárgy,
3. a hulladéktartály-tároló,
4. a kerti építmény,
5. az állatól, állatkifutó,
6. a komposztáló és
7. a zászlótartó oszlop.

(7)   Kb-T övezetben harangtorony, illetve harangláb építése esetén az övezetben megengedett legnagyobb épületmagasság 3 méterrel túlléphető.

(8)   A sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 100%-ban zöldfelületként lehet figyelembe venni.

(9)   Kb-T övezetben a temető telekhatára mentén, telkén belül – amennyiben fizikailag lehetséges - min. 5 m széles háromszintű növénytakarás biztosítandó.

(10) ^[67]

73. A különleges beépítésre nem szánt terület – bányára vonatkozó előírások

83.§ (1) Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya a Szabályozási terven Kb-B jellel jelölt övezet, mely elsősorban az ásványvagyon kitermeléséhez szükséges építmények, valamint az ezt kiszolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2)   Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya övezetben elhelyezhető épület :

1. bánya,
2. gazdasági és
3. bányászati tevékenységhez kapcsolódó

rendeltetést tartalmazhat.

(3)   Különleges beépítésre nem szánt terület - bánya övezeteiben lakókonténer, egyéb ideiglenes épület csak bányászati munkával összefüggő céllal helyezhető el.

(4)   Különleges beépítésre nem szánt terület – bánya övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

1. a kialakítható és beépíthető legkisebb telekméret kialakult,
2. a kialakítható és beépíthető legkisebb telekszélesség kialakult,
3. a beépítés módja szabadonálló,
4. a beépítettség mértéke 2%,
5. a legnagyobb megengedhető épületmagasság 4,5 m és
6. a minimális zöldfelület arány 30%.

(5)   Az övezet telkei legalább hiányos közművesítettség rendelkezésre állása esetén építhetők be.

74. A különleges beépítésre nem szánt terület – szabadidő központra vonatkozó előírások

84.§ (1) A Különleges beépítésre nem szánt terület – szabadidőközpont terület a Szabályozási terven Kb-Szk jellel jelölt építési övezet, mely elsősorban közösségi célú szórakoztató, pihenést szolgáló, sport és szabadidős tevékenységet kiszolgáló építmények elhelyezésére szolgál.

(2)   Különleges terület - szabadidőközpont terület építési övezeteiben elhelyezhető épület:

1. közösségi szórakoztató, kulturális és
2. sport

rendeltetést tartalmazhat.

(3)   A telkek teljes közművesítettség biztosíthatósága esetén építhetők be.

(4)   A melléképítmények közül a következők nem helyezhetők el:

1. a hulladéktartály-tároló,
2. a kirakatszekrény,
3. a húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,
4. az állatól, állatkifutó,
5. a siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló,
6. a építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop.

(5)   Az építési telkeken több fő rendeltetésű épület is elhelyezhető.

(6)^[68]

(7)   Az övezet területén épület nem helyezhető el :

1. a Köcsi-tó partvonalától mért 40 méter széles sávban,
2. a geológiai bemutató helytől mért 40 méter széles sávban és
3. a telekhatároktól mért 10 méter széles sávban.

(8) Az építési korlátozáson belül található meglévő épület kubatúrán belül felújítható,

korszerűsíthető, átalakítható.

(9)   Az övezet területén a HÉSZ helyi jelentőségű természetvédelmi oltalomra javasolt terület előírásait figyelembe kell venni.

(10) Gépjármű-tároló önálló épületben nem helyezhető el.

(11) Különleges beépítésre nem szánt terület – szabadidőközpont övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

1. a kialakítható és beépíthető legkisebb telekméret 1ha,
2. a kialakítható és beépíthető legkisebb telekszélesség 50m,
3. a beépítés módja szabadonálló,
4. a beépítettség mértéke 0,5%,
5. a legnagyobb megengedhető épületmagasság 4,5 m és
6. a minimális zöldfelület arány 95%.

75. A közlekedési területek általános előírásai

85.§ (1) Közlekedési terület a Szabályozási terven KÖu (közúti) és KÖk (kötöttpályás) jellel jelölt övezet, mely a közlekedési létesítmények és közművek elhelyezésére szolgáló terület.

(2)   Új közforgalom elől el nem zárt magánút 6,0 m szélesség alatt nem alakítható ki.

(3)   Közlekedési területen a közlekedési műszaki létesítmények elhelyezésén túl a tömegközlekedést kiszolgáló létesítmények, a közmű létesítmények, valamint utcabútorok, helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.

(4)   A közlekedési területek és azok szabályozási szélességeit, valamint azok védőtávolságát a Szabályozási Terv ábrázolja:

(5)   A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák, zöldfelületként kell kialakítani, a forgalomtechnika s a forgalombiztonság figyelembevételével.

(6)   Az övezetbe nem sorolt közutak a település kiszolgáló útjai, melyeken a Szabályozási terv alapján kiszolgáló lakóutca, vegyesforgalmú út, gyalogosfelület alakítható ki, a vonatkozó egyéb rendelkezések figyelembevételével.

(7) A 71. sz. főút dr. Óvári Ferenc utca és Verseny utca közötti szakaszán különszintű gyalogosátkelő létesíthető.

Harmadik  Rész

Záró rendelkezések

86.§ (1) E rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2)   Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(3)   Jelen rendelet hatálybalépésével hatályát veszti a Balatonalmádi Városi Önkormányzat 16/2005. (VII.7.) rendelete a Helyi Építési Szabályzatról.

Keszey János                                                 dr. Hoffmann Gyöngyi

Polgármester                                                              Jegyző

A kiadmány hiteléül:

Balatonalmádi, 2018. december 13.

                                                                       dr. Hoffmann Gyöngyi

                                                                                   Jegyző