Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (V. 27.) önkormányzati rendelete
a helyi közutak nem közlekedési célú igénybevételéről
Hatályos: 2022. 05. 28- 2023. 12. 30Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2022. (V. 27.) önkormányzati rendelete
a helyi közutak nem közlekedési célú igénybevételéről
Balatonalmádi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32.cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23.§ (5) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § Magasabb szintű jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a rendelet hatálya kiterjed Balatonalmádi Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén az Önkormányzat kezelésében levő valamennyi helyi közútra (a továbbiakban: helyi közút), a helyi közút felbontására, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény (a továbbiakban együtt: építmény) elhelyezésére, a közút területének egyéb nem közlekedési célú igénybevételére (a továbbiakban együtt: nem közlekedési célú igénybevétel).
2. § (1) A helyi közút területének nem közlekedési célú igénybevételéért - más jogszabályban meghatározott eseteket kivéve - igénybevételi díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni, amelynek beszedéséről az eljáró kezelő köteles gondoskodni.
(2) A helyi közút nem közlekedési célú igénybevétele során fizetendő díjakat az 1. melléklet tartalmazza. A közútkezelői hozzájárulás közhatalmi tevékenységnek minősül, ezért a díjat ÁFA fizetési kötelezettség nem terheli.
(3) A díjat a közútkezelői hozzájárulásban meghatározott módon, a munkálatok megkezdése előtt kell megfizetni. A megállapított díj az önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára átutalással vagy csekken fizethető meg. A fizetendő díj összegét százforintos kerekítéssel kell megállapítani, de a legkisebb díj nem lehet kevesebb 4.000,- Ft-nál.
(4) E rendeletben meghatározott, a közút nem közlekedési célú igénybevételére irányuló kérelmekről, a díjak összegéről és a megfizetésének módjáról, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletben meghatározott esetben az óvadékfizetési kötelezettségről a jegyző dönt.
3. § (1) A közútkezelő hozzájárulásában előírhatja, hogy a hozzájárulás jogosítottja köteles a munkavégzés helyszínén kihelyezett táblán a munkavégzéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról tájékoztatást adni.
(2) Közútkezelői hozzájárulást területbontással járó mélyépítési munkák végzésére csak erre jogosult kivitelező részére lehet kiadni.
(3) Burkolatbontással járó munkához november hó 15-e és március hó 15-e közötti, valamint a július hó 1-e és augusztus 20-a közötti időszakban időszakra közútkezelői hozzájárulás csak rendkívüli esetben adható. Ennek tekinthető, ha a várható időjárási viszonyok a munkát megengedik, és a hozzájárulás jogosultja kötelezettséget vállal a téli munkavégzés feltételeinek a biztosítására, továbbá az önkormányzati vagy támogatott pályázattal kapcsolatos beruházás a szerződésben rögzített teljesítési határidőkre tekintettel, más műszaki megoldás hiányában.
4. § (1) A helyi közúton végzett, vagy a helyi közutat érintő munkák kivitelezésének ideje alatt a forgalmat a közútkezelő által jóváhagyott ideiglenes forgalomszabályozási tervben foglaltak alapján kell fenntartani. Az ideiglenes forgalomszabályozási terv tartalmára a közutakon végzett munkák elkorlátozási és forgalombiztonsági követelményeiről szóló 3/2001. 31.) KöViM rendelet (továbbiakban: Kvmef. rendelet) vonatkozó rendelkezései az irányadóak.
(2) A Közútkezelő az ideiglenes forgalomszabályozási terv jóváhagyása során előírhatja, hogy az ideiglenes forgalmi rend tényleges bevezetését helyszíni bejárásnak kell megelőznie.
(3) A helyi közúton végzett munkálatok ideje alatt az ideiglenes forgalmi rendhez tartozó forgalomtechnikai eszközök üzemeltetése a közútkezelői hozzájárulás jogosultjának feladata és felelőssége.
(4) Az ideiglenes forgalmi rend érdekében újonnan elhelyezett forgalomirányító jelzőlámpákat, valamint közúti jelzőtáblákat - azok jelzéseinek életbeléptetéséig - át nem látszó anyaggal teljesen le kell takarni. Hasonló módon kell letakarni, vagy le kell szerelni az ideiglenes forgalmi rend időtartamára azokat a közúti jelzőtáblákat, amelyeknek a jelzései az ideiglenes forgalmi rend időszakában nem érvényesek.
(5) Az ideiglenes forgalmi rendhez tartozó útburkolati jelek sárga színűek, szükség esetén ragasztott kivitelűek.
(6) A jelzőtáblák kivételesen hordozható kivitelű oszlopokra is helyezhetők. Az ellentétes értelmű közúti jelzőtáblákat ebben az esetben is letakarással vagy leszereléssel kell érvényteleníteni.
(7) Azokat a járműveket, amelyek a tilalmi jelzőtáblák ellenére az ideiglenesen lezárt útszakaszon (járdán) tartózkodnak, és ezáltal a munkát akadályozzák, a közútkezelői hozzájárulás jogosultja a járműtulajdonos költségére a munkavégzés helyéről - a rendőrség közreműködésével – elszállíttathatja.
(8) A munkavégzés során az általános forgalomtechnikai üzemeltetői és technológiai előírásokat is be kell tartani.
(9) Az ideiglenes forgalmi rend a munkavégzés folyamán csak a Közútkezelő hozzájárulásával változtatható meg. A közútkezelői hozzájárulás jogosultja köteles az ideiglenes forgalmi rendet megváltoztatni, ha azt a Közútkezelő előírja. (10) Ha az útlezárás kerékpárutat (is) érint, az ideiglenes forgalmi rend kialakítása során ki kell jelölni a kerékpárosok által használható ideiglenes útvonalat is.
5. § (1) A helyi közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevétele esetén az igénybevevő munkálatok megkezdését, annak várható befejezési időpontját, a rendkívüli igénybevétel okának meghatározásával a munkakezdés időpontját követően lehetőleg 24 órán belül köteles bejelenteni a közútkezelőnek. A bejelentést igazoló dokumentumot a munkavégzés ideje alatt a helyszínen kell tartani.
(2) Ha a helyi közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevétele, az útburkolat helyreállítását is beleértve, 72 órán belül nem fejezhető be, az igénybevevő köteles a munka folytatásához a közútkezelő közútkezelői hozzájárulását megkérni és a munkát a közútkezelő által meghatározott feltételek figyelembe vételével végezni.
6. § A közútkezelői hozzájárulás jogosultjának a kivitelezés teljes időtartama alatt gondoskodnia kell arról, hogy a munkaterületen a vonatkozó jogszabályokat, a szabványokat, az útügyi műszaki előírásokat és irányelveket, továbbá a Közútkezelő által előírt építési, forgalomtechnikai és egyéb rendelkezéseket betartsák. Az erre vonatkozó közútkezelői hozzájárulást a munkaterületen kell tartani.
7. § (1) A közúton végzett munkákkal érintett munkaterületet a forgalomtól - Kvmef rendeletben meghatározottak és a Közútkezelő által jóváhagyott ideiglenes forgalomszabályozási terv szerint - el kell választani. Ennek megfelelően a munkaterületre előre jelzéssel kell hívni a figyelmet, és azt közúti jelzéssel meg kell jelölni.
(2) A gyalogosok, a mozgáskorlátozottak, valamint a megkülönböztetett jelzést használó gépjárművek biztonságos közlekedését, a célfuvarok teljesítését, a települési szilárd és folyékony hulladék elszállítását, továbbá az ingatlanokra, üzletekbe való bejárás lehetőségét a helyi közúton a munkavégzés ideje alatt is biztosítani kell.
(3) A közúti útelzárás, elkorlátozás és forgalomterelés elemeinek meg kell felelniük a vonatkozó útügyi műszaki előírásokban foglalt követelményeknek.
(4) A forgalom számára fenntartott területen munkagép, anyagszállító jármű nem tartózkodhat és anyag nem tárolható.
(5) A helyi közút munkaterületnek engedélyezett része foglalható el csak a munkavégzés, munkagép és anyagszállító jármű elhelyezése, továbbá anyagtárolás céljából.
8. § (1) Bontással járó munkát csak akkor szabad megkezdeni, ha annak folyamatos végzéséhez és az előírt határidőre történő befejezéséhez minden feltételt biztosítottak.
(2) A munka folyamatos végzésének feltételei akkor biztosítottak, ha
a) az előírt engedélyek és hozzájárulások megvannak,
b) a munka gyors ütemű végrehajtásához szükséges anyag, munkaerő és fuvareszköz rendelkezésre áll, illetve
c) a munka befejezését követően az útburkolat végleges helyreállításának feltételei fennállnak.
(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesülését a közútkezelői hozzájárulás jogosultja a közútkezelő felhívására igazolni köteles.
(4) A főútvonalon vagy a városképi szempontból egyébként kiemelt területen folyó jelentősebb és huzamosabb ideig, azaz egy hónapnál hosszabb ideig tartó építés esetén a vonatkozó útügyi műszaki előírás szerint útépítési adatközlő táblát kell elhelyezni.
9. § (1) A munkavégzés során biztosítani kell a közművek és a forgalomtechnikai létesítmények megközelíthetőségét. A közmű-létesítmények felszíni szerelvényeit szabadon kell hagyni.
(2) A bontási munkákat, kézi feltárással történő kivitelezés esetén is, különös óvatossággal kell elvégezni.
(3) Földmunka esetén a munkaárok fát 2 méternél jobban nem közelíthet meg. Amennyiben a nyomvonalas létesítmény kiépítése más módon, valamilyen kényszerhelyzet miatt, nem oldható meg, a gyökérzet megóvása mellett - kézi vagy gépi - átfúrást kell alkalmazni. Az átfúrás a fa törzsét 1 méternél jobban nem közelítheti meg.
(4) A fa törzsétől mért 3 méteres sugarú körön belül a gyökérzónában lévő föld kitermelését kizárólag kézzel szabad végezni. A munkák során 5 centiméternél vastagabb gyökeret elvágni tilos. A 2 és 5 centiméter közötti vastagságú elvágott gyökerek esetében merőleges, sík metszési felületet kell kialakítani, azokat óvni kell a huzamosabb kiszáradástól, ezért mielőbbi földtakarást kell alkalmazni.
(5) Az építési munkák által érintett területen a munkagépek hatósugarán belüli, illetve a szállítójárművek útvonalába eső fák törzsét, amennyiben a fák sérülésének veszélye fennáll, a munkálatok ideje alatt kalodával kell védeni. A kalodát a törzshöz rögzíteni nem szabad.
(6) Ha az előretervezett bontási munkák folyamán az útburkolat szintjéhez viszonyítva gyalogúton, járdán, kerékpárúton, illetve gyalog- és kerékpárúton a 25 centimétert, úttesten a 40 centimétert meghaladó mélységig kell lehatolni, ezt a közútkezelői hozzájárulás jogosultja a munka megkezdése előtt köteles az érintett közműveknek, és a régészeti védettség alatt álló terület esetén 30 centimétert mélységet meghaladó földmunka esetén az illetékes örökségvédelmi hivatalnak bejelenteni. Erősáramú kábel biztonsági övezetében - felette és mellette 1-1 méter távolságban - tilos földmunkagépekkel dolgozni.
(7) Járdán, gyalogúton és kerékpárúton a vezeték- és kábelfektetési munkát úgy kell végezni, hogy az, valamint a föld visszatöltése, tömörítése és a betonalap készítése folyamatosan kövesse a nyomvonalat. A nyitott munkaárok hossza nem haladhatja meg az egy kábeldobon levő kábelmennyiség hosszát. Újabb szakasz bontására csak akkor és olyan mértékben kerülhet sor, ha és amennyiben a korábban megnyitott munkaárok-szakasz visszatöltése és ideiglenes helyreállítása megtörtént.
(8) Közmű fektetésénél vagy javításánál a vezetékek helyszínrajzi bemérése (rögzítése) után a munkaárok visszatöltését szakszerű tömörítéssel kell elvégezni. Ennek során a kitermelt, de visszatöltésre alkalmatlan, fagyott vagy veszélyes anyagot nem szabad felhasználni.
10. § (1) A munkavégzés során a közútkezelői hozzájárulás jogosultjának gondoskodnia kell a csapadékvíz akadálytalan lefolyásáról és az egyéb szennyeződések folyamatos eltakarításáról.
(2) A földmérési jelek megrongálódását, jogosulatlan elmozdítását a közútkezelői hozzájárulás jogosultja köteles a területileg illetékes földhivatalnak bejelenteni és a helyreállítás költségeit viselni.
(3) Lakott területen este 22 órától reggel 6 óráig - az üzemzavar elhárítását és a váratlanul felmerült, vagy közérdekből el nem halasztható munkákat, valamint a Közútkezelő által előírt többműszakos munkavégzést kivéve - nem szabad a külön jogszabályban meghatározott zaj szintet meghaladó mértékű zajjal járó építési, javítási vagy más bontási, illetve rakodási munkálatokat végezni.
11. § (1) A munka végzése során biztosítani kell az építőanyagok, csövek, sínek stb. kiszállítására és a munkahelyen történő megfelelő tárolására vonatkozó előírások maradéktalan betartását. A munkahelyen csak a folyamatos munkavégzést biztosító anyagmennyiség tárolható.
(2) A felbontott burkolat olyan idomköveit, amelyeket a közútkezelői hozzájárulás jogosultja visszaépít, úgy kell tárolni, hogy az a közlekedést ne akadályozza, biztonságát ne veszélyeztesse, és ne okozzon szennyeződést.
(3) A kitermelt anyagot - mind a gyalogosforgalom, mind a járműforgalom felőli oldalon - a szétszóródást megakadályozó megtámasztással kell biztosítani.
(4) A hézagkiöntő anyagot (bitument stb.) az elszállításig úgy kell tárolni, hogy az útburkolatot ne szennyezze be.
(5) A fák tövében, a zöldterületen és a közművek felszíni szerelvényein az építési anyagokat, a kitermelt földet és törmeléket tárolni még ideiglenes jelleggel sem szabad.
(6) A felbontott burkolat olyan - jó állapotú - idomköveit, amelyeket nem építenek vissza, megtisztítva a Közútkezelő által megjelölt helyre kell szállítani, és ott idomba rakva kell - dokumentálva - átadni.
(7) A munkavégzés folyamán kitermelt, de fel nem használt anyagot (föld, törmelék, kőanyag stb.) közterületen tárolni nem szabad. Azt a közútkezelői hozzájárulás jogosultjának késedelem nélkül, legkésőbb a következő nap reggel 7 óráig, a munkakezdési hozzájárulásban előírt lerakóhelyre kell elszállítania, és dokumentálnia kell az anyagnak a lerakóhelyen való átadását.
12. § (1) A munka elvégzésével egy időben, amennyiben a végleges helyreállítás nem történhet meg azonnal, az útburkolatot ideiglenes jelleggel kell helyreállítani. Az ideiglenes helyreállítást hidegen bedolgozható aszfaltanyaggal, a kőburkolat szakszerű helyreállításával, vagy az erre a célra szolgáló műkő- vagy betonidomokkal kell elvégezni úgy, hogy az ideiglenesen helyreállított burkolat a biztonságos közlekedésre alkalmas legyen.
(2) Az útburkolatot - annak végleges helyreállításáig - a közútkezelői hozzájárulás jogosultjának biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban kell tartania.
13. § (1) A helyi közutat érintő munka befejezését követően a felbontott burkolat, ideértve az útburkolati jeleket is, végleges helyreállítását azonnal meg kell kezdeni és a közútkezelői hozzájárulásban előírt határidőre be kell fejezni.
(2) A bontási helyet véglegesen csak az eredeti, illetve a közútkezelő által a közútkezelői hozzájárulásban előírt magasabb értékű, vagy nagyobb teherbírású burkolat-nemmel szabad helyreállítani.
(3) A helyreállítási (földvisszatöltési) munkák során a közútkezelő a közútkezelői hozzájárulás jogosultjának terhére talajmechanikai, vagy egyéb ellenőrző vizsgálatokat rendelhet el.
(4) Zöldterület megrongálása esetén a kivitelezéssel érintett zöldterületek növényzetét helyre kell állítani, és az ennek tényét igazoló iratokat át kell adni a közútkezelőnek.
(5) A helyreállítást a közútkezelö által előírtak szerint, szakszerűen, a vonatkozó szabványok és útügyi műszaki előírások szerint kell végrehajtani, és azt - ideértve annak minősítését is - a közútkezelő részére műszaki átadás-átvételi eljárás keretében igazolni kell.
(6) A közútkezelői hozzájárulás jogosultja köteles az igénybevett munkaterületet az építkezés befejezése után, de a forgalom részére történő átadást megelőzően, műszaki átadás-átvételi eljárás során a közútkezelőnek visszaadni. Ennek keretében át kell adnia a közútkezelő részére a közútkezelői hozzájárulásban a munkavégzés (földvisszatöltés, burkolat-helyreállítás) minőségére vonatkozóan a közútkezelői hozzájárulásban meghatározott vizsgálatok bizonylatait, ideértve a jótállási és szavatossági jogok érvényesítéséhez szükséges iratanyagot is, valamint - elektronikus úton - a helyreállított burkolat geodéziai bemérésére vonatkozó adatokat (geodéziai adatok, a kivitelezés adatai: kezdés, befejezés, a helyreállított burkolatszerkezet) is. Az átadás-átvételi eljárást jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Építési engedéllyel megvalósított új létesítmények csak a forgalomba-helyezési engedély birtokában adhatók át a forgalomnak.
(7) A közútkezelő az elkészült létesítmény, illetve a véglegesen helyreállított burkolat meghibásodásának észlelése esetén - a vonatkozó jótállási, szavatossági kötelezettségek alapján - intézkedést kezdeményez.
14. § (1) A helyi közút nem közlekedési célra igénybe vett területét a közútkezelői hozzájárulásban meghatározott határidőben és állapotban kell helyreállítani.
(2) A bontási helyet véglegesen csak a közútkezelői hozzájárulásban előírt burkolat-nemmel szabad helyreállítani.
(3) A helyreállítás során a kiemelt munkaárok visszatöltésére csak arra alkalmas anyagot szabad felhasználni, amelyet anyagától függően 10-25 centiméteres terítési vastagságokban, réteges tömörítéssel kell beépíteni. A közművezetékek környezetében Try = 85%-os, a töltéstestben Try = 90%-os tömörséget, illetve a földmű felszínén E2 = 40 MN/m2 teherbírási értéket kell elérni. Az alapburkolat alá minimum 20 cm vastag, Try = 95%-os tömörségű, E2 = 60 MN/m2 teherbírási értékű homokos kavics ágyazatot kell helyezni.
(4) A felbontott úttest, járda, gyalogút, kerékpárút burkolat helyreállításának pályaszerkezetét, valamint a kivitelezés módját a Közútkezelő határozza meg az úttest eredeti pályaszerkezetének figyelembe vételével a közútkezelői hozzájárulásban.
(5) Úttest, járda, gyalogút, kerékpárút, felbontása esetén a szükséges alépítményi munkák elvégzése után (közmű fedlap és szerelvény szintbehelyezések, szegélyjavítások, betonalap javítások és helyreállítások) kezdhető meg az útburkolat szakszerű megépítése.
(6) Nyomvonalas jellegű munkáknál a nyomvonalba esö útcsatlakozásoknál a kiemelt szegélyeket le kell süllyeszteni, és 10%-ot meg nem haladó esésű csatlakozó rámpát kell kialakítani a mozgáskorlátozottak közlekedésének megkönnyítése érdekében, a Közútkezelő által előírt szélességben.
(7) Aszfalt burkolatú utaknál az út alapot és ágyazatot úgy kell visszaépíteni, hogy a helyreállított terület a munkaárok szélességi méreteihez képest mindkét oldalon és hosszirányban is 30-30 centiméterrel, a kötőréteg és a kopóréteg esetében további 15-15 centiméterrel nyúljon túl, tehát ennyivel nagyobb egybefüggő területet kell helyreállítani. Amennyiben azonban a munkaárok széle - megnövelve a rétegenkénti túlnyújtási értékekkel - a kiemelt szegélytől, vagy az úttest helyreállítandó szakaszának átlagos szélességétől 50 centiméterre, vagy annál kisebb távolságra van, akkor a kopóréteget a kiemelt szegélyig egybefüggően újra kell építeni. Az új kopóréteget a meglévőhöz minden esetben lépcsőmentesen kell csatlakoztatni, a szélek élvágóval történő levágása, valamint „kellősítése" vagy bitumenes hézagtömítő szalag elhelyezése után.
(8) A járda burkolatát a felbontott szakasz szélességétől függetlenül - a szükséges alépítményi munkák elvégzésével, az eredeti járdaburkolattal megegyező anyaggal vagy lapburkolattal és megegyező műszaki paraméterekkel - a járda teljes szélességében szakszerűen helyre kell állítani.
(9) Járda helyreállításakor aszfaltburkolat keresztirányú bontása esetén a kopóréteg helyreállítását a járda szélességével megegyező hosszon kell elvégezni, munkahézag kialakítása nélkül. Az új kopóréteget a meglévőhöz minden esetben hézag- és lépcsőmentesen kell csatlakoztatni.
(10) A helyreállítás során az útburkolat felületét úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvíz elvezetése biztosított legyen.
(11) Ha a meglévő útburkolat területének
a) több mint 70%-át felbontják, a közútkezelő előírhatja az útszerkezet teljes szélességben történő újraépítését,
b) több mint 50%-át felbontják, a közútkezelő előírhatja a kopóréteg teljes szélességben történő újraépítését.
(12) A helyreállítási kötelezettség az igénybe vett terület zöldterületeire, növényzetére is vonatkozik, beleértve a felvonulási területet is.
15. § (1) A helyi közút fejlesztését, felújítását, továbbá a helyi közút - ezen belül az úttest, a járda, a gyalogút, a kerékpárút, valamint a gyalog- és kerékpárút - burkolatának teljes szélességű helyreállítását követő 5 évig azon burkolatbontással járó munka, a közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevételének kivételével, nem végezhető. A közútkezelő csak kivételesen indokolt esetben, közérdekből járulhat hozzá az ilyen munkák öt év letelte előtti megkezdéséhez.
(2) A Településfejlesztési Osztály - az 5 éves burkolatbontási tilalomra tekintettel - a helyi közút - ezen belül az úttest, a járda, a gyalogút, a kerékpárút, valamint a gyalog- és kerékpárút - burkolatának teljes szélességű helyreállításának megkezdése előtt köteles
a) már a tervezés időszakában felhívni az érintett ingatlanok tulajdonosait azoknak az igényeiknek a bejelentésére, amelyeknek a kielégítése burkolatbontással jár (csatorna, víz-, gázbekötés, stb.);
b) figyelmeztetni az ingatlantulajdonosokat arra, hogy ha a közműbekötési igényüknek megfelelő munkát az útépítéssel összhangban nem végeztetik el, úgy arra az útépítés befejezését követő 5 éven belül nem lesz lehetőségük;
c) felhívni az érintett közművek kezelőit arra, hogy hálózatukat vizsgálják meg, és a szükséges felújítási munkákat végezzék el, valamint az érintett ingatlanok hiányzó csatlakozóvezetékeit - ha ezek elvégzése 5 éven belül lenne esedékes - építsék ki úgy, hogy a későbbiekben az útburkolat felbontása ne váljon szükségessé.
16. § (1) A közútkezelői hozzájárulás jogosultja az útburkolat helyreállítását és az egyéb munkák befejezését követően, vagy azzal egyidejűleg, az építést megelőző forgalmi rendet köteles a forgalomtechnikai hozzájárulásnak megfelelően helyreállítani, illetve az új forgalmi rendet kialakítani. Helyreállítás esetén a munkavégzés és forgalomterelés miatt kihelyezett ideiglenes közúti jelzőtáblákat, útburkolati jeleket el kell távolítani, az eredeti közúti jelzőtáblákat vissza kell szerelni, ki kell takarni, az eredeti útburkolati jeleket helyre kell állítani.
(2) A közútkezelői hozzájárulás jogosultjának a forgalmi rend végleges helyreállításáról a közútkezelőt - 3 munkanappal a helyreállítás befejezése előtt - értesítenie kell. A közútkezelő előírhatja, hogy a forgalmi rend végleges helyreállítását helyszíni bejárásnak kell megelőznie.
(3) A (2) bekezdésben említett helyszíni bejárás megtartása esetén az útburkolatbontással érintett útszakasz, műtárgy, illetve terület a végleges helyreállítást követően a közútkezelő hozzájárulásával adható át a forgalomnak. A közútkezelőnek a hozzájárulása megadásánál érvényesítenie kell a forgalomtechnikai hozzájárulásban foglaltakat.
17. § (1) A közútkezelő az engedélyezett és a folyamatban lévő összes munkáról - beleértve a rendkívüli igénybevétel bejelentéseket is - nyilvántartást vezet, a munkákat a Településfejlesztési Osztály útján rendszeresen ellenőrzi. A közútkezelő az ellenőrzés során tapasztalt hibák megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket megteszi.
(2) Az ellenőrzés eredményes lefolytatása érdekében a közútkezelői hozzájárulás jogosultjának az építési engedélyt, a közútkezelői hozzájárulást, a tervdokumentációt, a munkára vonatkozó ütemtervet, valamint az ideiglenes forgalomszabályozási tervet a munka helyszínén kell tartania.
18. § (1) A közútkezelői hozzájárulás jogosultja, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentője felelős azokért az általa vagy megbízottja, kivitelezője által okozott károkért, balesetekért, amelyek az e rendeletben vagy a közútkezelői hozzájárulásban meghatározott feltételeknek a megsértéséből erednek, és amelyek egyébként a kivitelezési munkák során, vagy azokkal összefüggésben keletkeznek.
(2) Ha a közútkezelői hozzájárulás jogosultja nem tartja be a közútkezelői hozzájárulásban előírt, illetve a rendkívüli igénybevételre meghatározott határidőt, a szükséges útburkolat-helyreállítási munkát, akkor a Közútkezelő a közútkezelői hozzájárulás jogosultja, illetve az ideiglenes igénybevétel bejelentője terhére (költségére) azt elvégeztetheti.
(3) A munkák befejezése után, a helyi közúton maradt anyagokat, az ideiglenes forgalmi rendhez kapcsolódó közúti jelzéseket a közútkezelő a közútkezelői hozzájárulás jogosultjának, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentőjének terhére (költségére) elszállíttathatja.
(4) Ha a véglegesen helyreállított helyi közúton - a munka nem megfelelő elvégzése miatt - süllyedés vagy más hiba mutatkozik, az elvégzett munkára vonatkozó kötelező alkalmassági határidőn belül a közútkezelői hozzájárulás jogosultját, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét kötelezni lehet a hiba megszüntetésére. A hiba megszüntetéséig bekövetkező balesetekért, a balesetből eredő károkért a közútkezelői hozzájárulás jogosultját, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét terheli a felelősség.
19. § (1) A közútkezelő a forgalomban résztvevőket veszélyeztető útrongálódások haladéktalan kijavításáról, az úton keletkezett akadályok eltávolításáról, a már kialakult egyéb veszélyhelyzetek haladéktalan megszüntetéséről intézkedik.
(2) A közútkezelő, ameddig a forgalomban résztvevőket veszélyeztető útrongálódások kijavítása, akadály eltávolítása, veszélyhelyzet megszüntetése nem történik meg, a helyi közutat, az útszakaszt, illetve az érintett területet a forgalom elől elzárja, és szükség esetén el is korlátozza, és erről a közlekedés résztvevőit tájékoztatja. A kijavításnak, az akadály eltávolításának, a veszélyhelyzet megszüntetésének, továbbá a terület elzárásának és elkorlátozásának a költségei azt terhelik, aki az útrongálódást, az akadályt, illetve a veszélyhelyzetet okozta.
20. § Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni. lép hatályba.
21. § Hatályát veszti Balatonalmádi Önkormányzata Képviselő-testületének közterületek, közutak és azok tartozékai nem közlekedési célra történő igénybevétele esetén alkalmazandó közútkezelői hozzájárulás kiadásáról szóló 5/2017. (I.26.) önkormányzati rendelete.