1. § (1) Magasabb szintű jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a rendelet hatálya Balatonalmádi Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén az Önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutakra (a továbbiakban: helyi közút) és azok nem közlekedési célú igénybe vevőire terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a közterületek használatáról és használatuk rendjéről szóló önkormányzati rendeletben szabályozottakra.

2. § A rendelet hatálya kiterjed minden olyan természetes vagy jogi személyre, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely az 1. §-ban meghatározott területet igénybe veszi.

3. § E rendelet alkalmazásában:

4. § Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének (a továbbiakban: Közútkezelő) az igénybevételhez szükséges közútkezelői hozzájárulását átruházott hatáskörében a jegyző adja ki.

5. § (1) Az igénybevételre vonatkozó kérelmet legalább 15 nappal az igénybevétel tervezett megkezdését megelőzően a Balatonalmádi Közös Önkormányzati Hivatal Településfejlesztési Osztályához kell benyújtani, az útügyi igazgatásról szóló 26/2021. (VI. 28.) ITM rendelet (a továbbiakban: ITM rendelet) 6. §-ában foglaltak szerinti tartalommal.

(2) A kérelemhez mellékelni kell az igénybevétel tervdokumentációját.

(3) A kérelemben az igénybe vevőnek helyrajzi számonként meg kell jelölnie a munkaterület nagyságát, valamint az igénybevétel jellegét.

(4) A jegyző a közútkezelői hozzájárulásban előírhatja, hogy az igénybe vevő köteles a munkavégzés helyszínén kihelyezett táblán a munkavégzéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról tájékoztatást adni.

6. § (1) Rendkívüli igénybevételt az igénybevétel napján, vagy az azt követő első munkanapon, az ITM rendelet 6. §-a szerinti tartalommal írásban be kell jelenteni, meghatározva a rendkívüli igénybevétel okát.

(2) Ha a helyi közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevétele - az útburkolat helyreállítását is beleértve - 72 órán belül nem fejezhető be, az igénybe vevő köteles a munka folytatásához a jegyzőtől közútkezelői hozzájárulást kérni és a munkát a jegyző által meghatározott feltételek figyelembe vételével végezni.

7. § (1) Az ITM rendelet 7. § (2) bekezdés b) pontjában foglaltakra tekintettel az igénybevételi díj mértéke e rendelet 1. mellékletében meghatározott díj. A közútkezelői hozzájárulás közhatalmi tevékenységnek minősül, ezért a díjat ÁFA fizetési kötelezettség nem terheli.

(2) A díjat a közútkezelői hozzájárulásban meghatározott módon, a munkálatok megkezdése előtt kell megfizetni. A megállapított díj az Önkormányzat költségvetési elszámolási számlájára történő átutalással vagy csekken fizethető meg.

(3) Nem kell igénybevételi díjat fizetni - az ITM rendelet 7. § (3) bekezdésében meghatározott eseteken túl -

(4) Amennyiben a közút helyreállítása a (3) bekezdés b) pontjában foglalt határidőben nem történik meg, az igénybevételi díjat az igénybevétel teljes időtartamára meg kell fizetni.

8. § (1) Az igénybevétel csak akkor kezdhető meg, ha a munkálatok folyamatos végzéséhez és határidőre történő befejezéséhez a feltételek biztosítottak, amelyről az igénybe vevő nyilatkozik, és amelyet a jegyző felhívására igazolni köteles. A munkákat olyan ütemben kell végezni, hogy azok a hozzájárulásban előírt határidőre befejeződjenek.

(2) A munka folyamatos végzésének feltételei akkor biztosítottak, ha

(3) Ha az igénybevétel a hozzájárulásban meghatározott határidőre nem fejeződik be, a szakszerű igénybevételt késleltető - az adott évszakban megszokottól eltérő - időjárási körülmények miatt az előírt határidő az igénybe vevő kérelmére meghosszabbítható.

(4) A főútvonalon vagy a városképi szempontból egyébként kiemelt területen folyó, egy hónapnál hosszabb ideig tartó építés esetén a vonatkozó útügyi műszaki előírás szerint útépítési adatközlő táblát kell elhelyezni.

(5) Közútkezelői hozzájárulást területbontással járó mélyépítési munkák végzésére csak erre jogosult kivitelező részére lehet kiadni.

9. § A 15 napot meghaladóan tervezett munkák megkezdése előtt 8 nappal az igénybe vevő köteles az érintett területen, valamint annak 50 méteres körzetében lakcímmel rendelkező természetes személyeket, székhellyel, vagy telephellyel rendelkező jogi személyeket írásban értesíteni a munka megkezdésének és befejezésének időpontjáról.

10. § (1) Burkolatbontással járó munkához november 15. és március 15. közötti, valamint július 1. és augusztus 20. közötti időszakra közútkezelői hozzájárulás csak rendkívüli esetben adható ki. Ennek tekinthető különösen, ha a várható időjárási viszonyok a munkát megengedik, és a hozzájárulás jogosultja kötelezettséget vállal a téli munkavégzés feltételeinek a biztosítására, továbbá önkormányzati vagy támogatott pályázattal kapcsolatos beruházás esetén, a szerződésben rögzített teljesítési határidőkre tekintettel, más műszaki megoldás hiányában.

(2) Ha időjárási körülmények miatt nem várható el a közút végleges helyreállítása, a közutat a forgalmi terhelésnek megfelelően, ideiglenes jelleggel helyre kell állítani.

(3) Az igénybe vevő a közút végleges helyreállításáig a megbontott útfelületet köteles balesetmentes közlekedésre alkalmas állapotban tartani.

11. § (1) Az igénybe vevőnek a kivitelezés teljes időtartama alatt gondoskodnia kell arról, hogy a munkaterületen a vonatkozó jogszabályokat, szabványokat, az útügyi műszaki előírásokat és irányelveket, továbbá a jegyző által előírt építési, forgalomtechnikai és egyéb rendelkezéseket betartsa és betartassa.

(2) Az igénybe vevőt az általa elvégzett helyreállítási munkák vonatkozó jogszabályok, szabványok szerinti minőségi és mennyiségi megfelelőségéért teljes felelősség terheli.

(3) A helytelen tömörítésre visszavezethető hibák javítását az átadás-átvételi eljárás napjától számított 3 évig az igénybe vevő saját költségen köteles elvégezni.

12. § (1) A munkaterületet a Közutakon folyó munkák elkorlátozása és ideiglenes forgalomszabályozása című, e-UT 04.05.14. számú útügyi műszaki előírásban (a továbbiakban: ÚME) meghatározottak és/vagy a polgármester által jóváhagyott ideiglenes forgalomszabályozási terv szerint úgy kell lezárni, hogy az igénybevétel az életet, testi épséget és a közlekedés biztonságát ne veszélyeztesse.

(2) A gyalogosok, a mozgáskorlátozottak, valamint a megkülönböztető vagy figyelmeztető fényjelzést használó gépjárművek biztonságos közlekedését, a célfuvarok teljesítését, továbbá az ingatlanokra való bejárás lehetőségét a közúton - a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint – az igénybevétel ideje alatt is biztosítani kell.

(3) A helyi közúton végzett, vagy a helyi közutat érintő munkák kivitelezésének ideje alatt a forgalmat a polgármester által jóváhagyott ideiglenes forgalomszabályozási tervben foglaltak alapján kell fenntartani. Az ideiglenes forgalomszabályozási terv tartalmára az ÚME vonatkozó rendelkezései az irányadóak.

(4) A közúton végzett munkálatok ideje alatt az ideiglenes forgalmi rendhez tartozó forgalomtechnikai eszközök kihelyezése és üzemeltetése az igénybe vevő feladata.

(5) A munkavégzés során be kell tartani az általános forgalomtechnikai üzemeltetői és technológiai előírásokat, továbbá biztosítani kell a közművek és a forgalomtechnikai létesítmények megközelíthetőségét. A közmű-létesítmények felszíni szerelvényeit szabadon kell hagyni.

(6) Azokat a járműveket, amelyek a tilalmi jelzőtáblák kihelyezését követő 72 órán túl az ideiglenesen lezárt útszakaszon (járdán) tartózkodnak, és ezáltal a munkát akadályozzák, az igénybe vevő a járműtulajdonos költségére a munkavégzés helyéről - a rendőrség közreműködésével – elszállíttathatja.

(7) Földmunka esetén a munkaárok fát 2 méternél jobban nem közelíthet meg. Amennyiben a nyomvonalas létesítmény kiépítése más módon - valamilyen kényszerhelyzet miatt - nem oldható meg, a gyökérzet megóvása mellett kézi vagy gépi átfúrást kell alkalmazni. Az átfúrás a fa törzsét 1 méternél jobban nem közelítheti meg.

(8) A fa törzsétől mért 3 méteres sugarú körön belül a gyökérzónában lévő föld kitermelését kizárólag kézzel szabad végezni. A munkák során 5 centiméternél vastagabb gyökeret elvágni tilos. A 2 és 5 centiméter közötti vastagságú elvágott gyökerek esetében merőleges, sík metszési felületet kell kialakítani, azokat óvni kell a huzamosabb kiszáradástól, ezért mielőbbi földtakarást kell alkalmazni.

(9) Az építési munkák által érintett területen a munkagépek hatósugarán belüli, illetve a szállítójárművek útvonalába eső fák törzsét - amennyiben a fák sérülésének veszélye fennáll - a munkálatok ideje alatt kalodával kell védeni. A kalodát a törzshöz rögzíteni nem szabad.

(10) Ha az előretervezett bontási munkák folyamán az útburkolat szintjéhez viszonyítva gyalogúton, járdán, kerékpárúton, illetve gyalog- és kerékpárúton a 25 centimétert, úttesten a 40 centimétert meghaladó mélységig kell lehatolni, ezt a közútkezelői hozzájárulás jogosultja a munka megkezdése előtt köteles az érintett közműveknek, továbbá régészeti védettség alatt álló terület esetén 30 centiméter mélységet meghaladó földmunka esetén az illetékes örökségvédelmi hivatalnak bejelenteni. Erősáramú kábel biztonsági övezetében - felette és mellette 1-1 méter távolságban - tilos földmunkagépekkel dolgozni.

(11) Járdán, gyalogúton és kerékpárúton a vezeték- és kábelfektetési munkát úgy kell végezni, hogy az, valamint a föld visszatöltése, tömörítése és a betonalap készítése folyamatosan kövesse a nyomvonalat. A nyitott munkaárok hossza nem haladhatja meg az egy kábeldobon lévő kábelmennyiség hosszát. Újabb szakasz bontására csak akkor és olyan mértékben kerülhet sor, ha és amennyiben a korábban megnyitott munkaárok-szakasz visszatöltése és ideiglenes helyreállítása megtörtént.

(12) Az igénybevétel során az idomköveket, a munkagödörből kikerülő földet, és egyéb anyagokat úgy kell tárolni a munkaterületen belül, hogy azok ne szennyezzék a környezetet, ne kerülhessenek bele a csapadékvíz-elvezető rendszerbe, a közlekedést ne akadályozzák és annak biztonságát ne veszélyeztessék.

(13) A forgalom számára fenntartott területen munkagép, anyagszállító jármű nem tartózkodhat, anyag nem tárolható. Munkavégzés, munkagép és anyagszállító jármű elhelyezése, továbbá anyagtárolás céljából kizárólag a közútkezelői hozzájárulással érintett terület foglalható el.

(14) Amennyiben az igénybevétel során bármely anyag a csapadékvíz-elvezető rendszerbe került, úgy annak tisztításáról, mosatásáról az igénybe vevő köteles saját költségen gondoskodni.

(15) A munkavégzés során az igénybe vevőnek gondoskodnia kell a csapadékvíz akadálytalan lefolyásáról és az egyéb szennyeződések folyamatos eltakarításáról.

(16) A földmérési jelek megrongálódását, jogosulatlan elmozdítását az igénybe vevő köteles a területileg illetékes földhivatalnak bejelenteni és a helyreállítás költségeit viselni.

13. § (1) A munkavégzés során biztosítani kell az építőanyagok, csövek, sínek stb. kiszállítására és a munkahelyen történő megfelelő tárolására vonatkozó előírások maradéktalan betartását. A munkahelyen csak a folyamatos munkavégzést biztosító anyagmennyiség tárolható.

(2) A kitermelt anyagot - mind a gyalogosforgalom, mind a járműforgalom felőli oldalon - a szétszóródást megakadályozó megtámasztással kell biztosítani. A hézagkiöntő anyagot (bitument stb.) az elszállításig úgy kell tárolni, hogy az útburkolatot ne szennyezze be.

(3) A fák tövében, a zöldterületen és a közművek felszíni szerelvényein az építési anyagokat, a kitermelt földet és törmeléket tárolni még ideiglenes jelleggel sem szabad.

(4) A felbontott burkolat olyan - jó állapotú - idomköveit, amelyeket nem építenek vissza, megtisztítva a jegyző által megjelölt helyre kell szállítani, és ott idomba rakva kell - dokumentálva - átadni.

(5) A munkavégzés folyamán kitermelt, de fel nem használt anyagot (föld, törmelék, kőanyag stb.) közterületen tárolni tilos. Azt a közútkezelői hozzájárulás jogosultjának késedelem nélkül, legkésőbb a következő nap reggel 7 óráig lerakóhelyre kell elszállítania, és dokumentálnia kell az anyagnak a lerakóhelyen való átadását.

14. § (1) A munka elvégzésével egy időben - amennyiben a végleges helyreállítás nem történhet meg azonnal - az útburkolatot ideiglenes jelleggel kell helyreállítani. Az ideiglenes helyreállítást hidegen bedolgozható aszfaltanyaggal, a kőburkolat szakszerű helyreállításával, fóliás betonnal, vagy az erre a célra szolgáló műkő- vagy betonidomokkal kell elvégezni úgy, hogy az ideiglenesen helyreállított burkolat a biztonságos közlekedésre alkalmas legyen.

(2) Az út- és járdaburkolatot - annak végleges helyreállításáig – az igénybe vevőnek biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban kell tartania.

15. § (1) A munkák befejezését követően a felbontott burkolat - ideértve az útburkolati jeleket is - végleges helyreállítását azonnal meg kell kezdeni és a közútkezelői hozzájárulásban előírt határidőre be kell fejezni.

(2) A helyreállítást a jegyző által előírtak szerint, szakszerűen, a vonatkozó szabványok és útügyi műszaki előírások szerint kell végrehajtani, és azt - ideértve annak minősítését is - a jegyző részére műszaki átadás-átvételi eljárás keretében igazolni kell.

(3) A bontási helyet véglegesen csak az eredeti, illetve a jegyző által a közútkezelői hozzájárulásban előírt magasabb értékű, vagy nagyobb teherbírású burkolatnemmel szabad helyreállítani.

(4) A helyreállítás során a kiemelt munkaárok visszatöltésére csak arra alkalmas anyagot szabad felhasználni, amelyet anyagától függően 10-25 centiméteres terítési vastagságokban, réteges tömörítéssel kell beépíteni. A közművezetékek környezetében Try = 85%-os, a töltéstestben Try = 90%-os tömörséget, illetve a földmű felszínén E2 = 40 MN/m2 teherbírási értéket kell elérni. Az alapburkolat alá minimum 20 centiméter vastag, Try = 95%-os tömörségű, E2 = 60 MN/m2 teherbírási értékű homokos kavics ágyazatot kell helyezni.

(5) Aszfalt burkolatú utaknál az út alapot és ágyazatot úgy kell visszaépíteni, hogy a helyreállított terület a munkaárok szélességi méreteihez képest mindkét oldalon és hosszirányban is 30-30 centiméterrel, a kötőréteg és a kopóréteg esetében további 15-15 centiméterrel nyúljon túl, tehát ennyivel nagyobb egybefüggő területet kell helyreállítani. Amennyiben azonban a munkaárok széle – megnövelve a rétegenkénti túlnyújtási értékekkel – a kiemelt szegélytől, vagy az úttest helyreállítandó szakaszának átlagos szélességétől 50 centiméterre, vagy annál kisebb távolságra van, akkor a kopóréteget a kiemelt szegélyig egybefüggően újra kell építeni. Az új kopóréteget a meglévőhöz minden esetben lépcsőmentesen kell csatlakoztatni, a szélek élvágóval történő levágása, valamint „kellősítése” vagy bitumenes hézagtömítő szalag elhelyezése után.

(6) A helyreállítási (földvisszatöltési) munkák során a jegyző az igénybe vevő terhére talajmechanikai, vagy egyéb ellenőrző vizsgálatokat rendelhet el.

(7) Zöldterület megrongálása esetén a kivitelezéssel érintett zöldterületek növényzetét helyre kell állítani, és az ennek tényét igazoló iratokat át kell adni a jegyzőnek.

(8) A közút végleges helyreállítását legalább az eredetivel megegyező, vagy azzal egyenértékű pályaszerkezettel (rétegrendben) kell végezni.

(9) A felbontott úttest, járda, gyalogút, kerékpárút burkolat helyreállításának pályaszerkezetét, valamint a kivitelezés módját az útügyi műszaki előírások alapján a jegyző határozza meg közútkezelői hozzájárulásban, az úttest eredeti pályaszerkezetének figyelembe vételével.

(10) Úttest, járda, gyalogút, kerékpárút felbontása esetén a szükséges alépítményi munkák elvégzése után (közmű fedlap és szerelvény szintbehelyezések, szegélyjavítások, betonalap javítások és helyreállítások) kezdhető meg az útburkolat szakszerű megépítése.

(11) Nyomvonalas jellegű munkáknál a nyomvonalba eső útcsatlakozásoknál a kiemelt szegélyeket le kell süllyeszteni, és 10%-ot meg nem haladó esésű csatlakozó rámpát kell kialakítani a mozgáskorlátozottak közlekedésének megkönnyítése érdekében, a jegyző által előírt szélességben.

(12) A járda burkolatát a felbontott szakasz szélességétől függetlenül - a szükséges alépítményi munkák elvégzésével, az eredeti járdaburkolattal megegyező anyaggal vagy lapburkolattal és megegyező műszaki paraméterekkel - a járda teljes szélességében szakszerűen helyre kell állítani.

(13) Járda helyreállításakor aszfaltburkolat keresztirányú bontása esetén a kopóréteg helyreállítását a járda szélességével megegyező hosszon kell elvégezni, munkahézag kialakítása nélkül. Az új kopóréteget a meglévőhöz minden esetben hézag- és lépcsőmentesen kell csatlakoztatni.

(14) A helyreállítás során az útburkolat felületét úgy kell kialakítani, hogy a csapadékvíz elvezetése biztosított legyen.

(15) Ha a meglévő útburkolat területének

(16) A helyreállítási kötelezettség az igénybe vett terület zöldterületeire, növényzetére is vonatkozik, beleértve a felvonulási területet is.

16. § (1) Az igénybe vevő a munkálatok befejezését a végleges helyreállítást követő 5 munkanapon belül köteles írásban bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt határidők elmulasztásával összefüggésben felmerülő kárt az igénybe vevő viseli.

(3) Az igénybevétel befejezése utáni átadás-átvételi eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Az átadás-átvételi eljárás során meg kell győződni az igénybevétel minőségi és mennyiségi megfelelőségéről. Amennyiben az igénybevétel nem a hozzájárulásban foglaltak szerint történt az igénybe vevőt határidő kitűzésével fel kell szólítani a megfelelő teljesítésre.

(4) Az átadás-átvételi eljárás lezárásának feltétele, hogy az igénybe vevő a bontás során feltárt, vagy a közműépítés során létesített vezetéket méresse be és a bemérési helyszínrajz egy példányát a Településfejlesztési Osztálynak, valamint az érintett közmű-szolgáltatónak igazolható módon adja át. A bemérés megtörténtéig a munkagödör nem temethető vissza.

(5) A bemérés költsége a közműtulajdonost, vagy a közműkezelőt terheli abban az esetben, ha a városi közműtérképen az adott közmű nem, vagy nem a megadott helyen szerepel. Egyéb esetben a bemérés költsége az igénybe vevőt terheli.

(6) A megvalósult közművek nyilvántartásba vétele a közműtulajdonos feladata.

(7) A tényleges befejezési határidő az a nap, amikor az igénybe vevő a hozzájárulásban foglaltak szerint az igénybevétellel érintett közutat visszaadja, a jegyző visszaveszi.

(8) Építési engedéllyel megvalósított új létesítmények csak a forgalomba-helyezési engedély birtokában adhatók át a forgalomnak.

(9) A jegyző az elkészült létesítmény, illetve a véglegesen helyreállított burkolat meghibásodásának észlelése esetén - a vonatkozó jótállási, szavatossági kötelezettségek alapján - intézkedést kezdeményez.

17. § (1) Az igénybe vevő az útburkolat helyreállítását és az egyéb munkák befejezését követően, vagy azzal egyidejűleg az építést megelőző forgalmi rendet köteles a forgalomtechnikai hozzájárulásnak megfelelően helyreállítani. Helyreállítás esetén a munkavégzés és a forgalomterelés miatt kihelyezett ideiglenes közúti jelzőtáblákat, útburkolati jeleket el kell távolítani, az eredeti közúti jelzőtáblákat vissza kell szerelni, az érvénytelenítést meg kell szüntetni, az eredeti útburkolati jeleket helyre kell állítani.

(2) Az igénybe vevőnek a forgalmi rend végleges helyreállításáról a jegyzőt - 3 munkanappal a helyreállítás befejezése előtt - értesítenie kell. A jegyző előírhatja, hogy a forgalmi rend végleges helyreállítását helyszíni bejárásnak kell megelőznie.

(3) A (2) bekezdésben említett helyszíni bejárás megtartása esetén az útburkolatbontással érintett útszakasz, műtárgy, illetve terület a végleges helyreállítást követően a Közútkezelő hozzájárulásával adható át a forgalomnak. A Közútkezelőnek a hozzájárulása megadásánál érvényesítenie kell a forgalomtechnikai hozzájárulásban foglaltakat.

18. § (1) A jegyző az engedélyezett és a folyamatban lévő összes munkáról - beleértve a rendkívüli igénybevétel bejelentéseket is - nyilvántartást vezet, a munkákat a rendszeresen ellenőrzi. A jegyző az ellenőrzés során tapasztalt hibák megszüntetése érdekében a szükséges intézkedéseket megteszi.

(2) Az ellenőrzés eredményes lefolytatása érdekében a közútkezelői hozzájárulás jogosultjának gondoskodnia kell arról, hogy az építési engedély, a közútkezelői hozzájárulás, a tervdokumentáció, a munkára vonatkozó ütemterv, valamint az ideiglenes forgalomszabályozási terv a munka helyszínén rendelkezésre álljon.

19. § (1) A helyi közút fejlesztését, felújítását, továbbá a helyi közút - ezen belül az úttest, a járda, a gyalogút, a kerékpárút, valamint a gyalog- és kerékpárút - burkolatának teljes szélességű helyreállítását követő 5 évig azon burkolatbontással járó munka, a közút nem közlekedési célú rendkívüli igénybevételének kivételével, nem végezhető. A jegyző csak kivételesen indokolt esetben, közérdekből járulhat hozzá az ilyen munkák 5 év letelte előtti megkezdéséhez.

(2) A jegyző - az 5 éves burkolatbontási tilalomra tekintettel - a helyi közút - ezen belül az úttest, a járda, a gyalogút, a kerékpárút, valamint a gyalog- és kerékpárút - burkolatának teljes szélességű helyreállításának megkezdése előtt köteles

20. § (1) Az igénybe vevő, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentője felelős azokért az általa vagy megbízottja, kivitelezője által okozott károkért, balesetekért, amelyek az e rendeletben vagy a közútkezelői hozzájárulásban meghatározott feltételeknek a megsértéséből erednek, és amelyek egyébként a kivitelezési munkák során, vagy azokkal összefüggésben keletkeznek.

(2) Ha az igénybe vevő nem tartja be a közútkezelői hozzájárulásban előírt, illetve a rendkívüli igénybevételre meghatározott határidőt, nem végzi el a szükséges útburkolat-helyreállítási munkát, akkor a jegyző az igénybe vevő, illetve az ideiglenes igénybevétel bejelentője terhére (költségére) azt elvégeztetheti.

(3) A munkák befejezése után a helyi közúton maradt anyagokat, valamint az ideiglenes forgalmi rendhez kapcsolódó közúti jelzéseket a jegyző az igénybe vevőnek, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentőjének terhére (költségére) elszállíttathatja.

(4) Ha a véglegesen helyreállított helyi közúton - a munka nem megfelelő elvégzése miatt - süllyedés vagy más hiba mutatkozik, az elvégzett munkára vonatkozó kötelező alkalmassági határidőn belül az igénybe vevőt, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét kötelezni lehet a hiba megszüntetésére. A hiba megszüntetéséig bekövetkező balesetekért, a balesetből eredő károkért az igénybe vevőt, illetve a rendkívüli igénybevétel bejelentőjét terheli a felelősség.

21. § (1) A jegyző a forgalomban résztvevőket veszélyeztető útrongálódások haladéktalan kijavításáról, az úton keletkezett akadályok eltávolításáról, a már kialakult egyéb veszélyhelyzetek haladéktalan megszüntetéséről intézkedik az igénybe vevő terhére.

(2) A jegyző ameddig a forgalomban résztvevőket veszélyeztető útrongálódások kijavítása, akadály eltávolítása, veszélyhelyzet megszüntetése nem történik meg a helyi közutat, az útszakaszt, illetve az érintett területet a forgalom elől elzárja, és szükség esetén el is korlátozza, amelyről a közlekedés résztvevőit tájékoztatja. A kijavításnak, az akadály eltávolításának, a veszélyhelyzet megszüntetésének, továbbá a terület elzárásának és elkorlátozásának a költségei azt terhelik, aki az útrongálódást, az akadályt, illetve a veszélyhelyzetet okozta.

22. § (1) A középtávú út- és közműhálózat-fejlesztési ütemtervek összehangolását évenként kell elvégezni. A jegyző minden év február 28. napjáig tájékoztatást kér a közműszolgáltatóktól a naptári évre vonatkozó közműhálózat fejlesztési, és korszerűsítési terveikről. A bejelentéseknek az országos közutak városi szakaszait érintő bontási igényeket is tartalmazniuk kell.

(2) A közutak bontásával kapcsolatos munkák összehangolása érdekében minden év március 1. napjáig egyeztető tárgyalást kell tartani, amelyre valamennyi érdekeltet meg kell hívni.

23. § (1) A rendeletben foglalt előírások megtartását a Balatonalmádi Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője, a közterület-felügyelet, a jogszabályok szerint ellenőrzésre jogosult más szerv, vagy az Önkormányzat által megbízott személy a helyszínen ellenőrizheti.

(2) Az igénybe vevő köteles gondoskodni arról, hogy a nem közlekedési célú igénybevételhez szükséges valamennyi hozzájárulás és engedély a helyszínen rendelkezésre álljon, valamint köteles azokat az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésre jogosult személy felszólítására bemutatni.

(3) Igénybevételi díj megfizetésének kötelezettsége esetén az ellenőrzés során az igénybe vevő köteles bemutatni a megfizetést igazoló bizonylatot.

24. § (1) Aki közutat hozzájárulás nélkül, a hozzájárulástól eltérő módon igénybe vesz, köteles a jegyző felszólítására a jogellenes igénybevételt haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül a közút eredeti állapotát helyreállítani, a hozzájárulásban előírt feltételeket betartani, valamint a közút állagának védelme, a forgalom biztonsága, mások életének, testi épségének megóvása érdekében szükséges intézkedések megtenni.

(2) Jogellenes igénybevétel esetén, amennyiben a felszólításnak az érintett 8 napon belül nem tesz eleget, az Önkormányzat az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítást az igénybe vevő költségére elvégezteti.

(3) Az eredeti állapotnak megfelelő helyreállításról haladéktalanul gondoskodni kell, ha az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, és a közút rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében vagy jelentős közérdekből indokolt.

(4) Az eredeti állapotnak megfelelő helyreállítás költségét igénybe vevő köteles viselni.

(5) Aki a közutat hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulástól eltérően veszi igénybe, a helyreállítás költségén felül az ITM rendelet 7. § (7) és (8) bekezdései szerinti pótdíjat köteles megfizetni.

25. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

26. § Hatályát veszti Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi közutak nem közlekedési célú igénybevételéről szóló 14/2022. (V.27.) önkormányzati rendelete.

27. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.