Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2025. 09. 27Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2023. (II. 23.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Balatonalmádi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23.§ (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 62.§ -ában biztosított jogkörében eljáró Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Veszprém Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. Áttört kerítés: ahol a tömör felületek aránya a kerítés közterület felőli merőleges vetületi felületének 50%-át nem haladja meg.
2.1
3.2
4. Helyi egyedi védelem alatt álló érték: jelen rendelet alapján védelem alá helyezett, országos védelem alatt nem álló, helyi értéket hordozó építmény, vagy építményrész, amelyet az építés időpontjában fennálló állapota szerint, értékeit megőrizve kell fenntartani.
5.3
6. Információs vagy más célú berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § 4. pontjában meghatározott berendezés.
7.4
8. Látványterv: a tervezett létesítmény adott helyszínre illesztett, annak teljes tömegét és részleteit (tető, homlokzat, nyílászárók, színezés, gépészeti elemek), a környezethez való viszonyát több nézőpontból bemutató – rajzos vagy képi – megjelenítés.
9. Reklámtotem: egy vagy több vállalkozás cégérét, vagy cégtábláját tartalmazó, toronyszerű hirdető-berendezés
10. Táblás héjazat: minden olyan, magastetőn alkalmazott fedés, amely anyagától eltérő megjelenést, textúrát mutat (pld: cserép-, vagy pala mintázatú, bitumenes zsindelylemez, nagy táblás hullámlemez, cserépfedés utánzatú fémtábla ún. „cserepeslemez” )
11. Tájba illeszkedés: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek, vagy építmény-együtteseknek, egyéb tereptárgyaknak a természeti és művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz való funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása (forma-, anyag- és színhasználat révén), a környezettel való összhang megteremtése érdekében
12.5
13.6
14. Természetes anyagok: a természetben előforduló, azok kémiai átalakítása nélkül felhasználható anyagok (pl.: kő, fa, pala, égetett tégla és cserép,).
15. Többszintes növényállomány: a zöldfelületet egyszerre gyep-, cserje- és lombkoronaszinttel fedő növényzet
16. Védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény: jogosultsággal bíró szakértő által készített olyan szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, amelyek eredményeként a védelem oka már nem áll fenn
17.7
18.8 Élénk homlokzatszínezés: telített, élénk színárnyalatú homlokzati burkolóanyagok használata.
2. A helyi védelem szabályai
2. § (1)9 A helyi védelem célja Balatonalmádi településképe és történelme szempontjából meghatározó, műemléki védelem alatt nem álló azon építészeti örökségének, valamint a településképet meghatározó táji elemeinek megőrzése a jövő nemzedékei számára, amelyek sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt és élő emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik, a város kulturális kincsének részei, ezért megőrzésük, fenntartásuk, méltó használatuk és bemutatásuk közérdek.
(2)10 Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, vagy megsemmisítése.
3. § (1) A helyi védelem alá helyezésről és annak megszüntetéséről a jelen rendelet 4-5. §-ban foglaltak szerint a Képviselő-testület dönt. A helyi védelem alá helyezési és annak megszüntetése iránti eljárást bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti írásban.
(2) A helyi védelem alá helyezést kezdeményező javaslatnak tartalmaznia kell:
a) a helyi védelemre javasolt építészeti örökség megnevezését, egyedi védelem esetén a címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület térképi lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a helyi védelem alá helyezés kezdeményezésének indoklását, továbbá
c) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségeit,
(3) A helyi védelem megszüntetését kezdeményező javaslatnak tartalmaznia kell:
a) a helyi védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét és helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés indokolását,
c) a kezdeményező megnevezését, lakcímét vagy székhelyét, egyéb elérhetőségeit,
d) bontási szándék esetén az építmény állapotát bemutató statikai szakvélemény, illetve
e) a helyi védelem megszüntetését alátámasztó szakvéleményt.
(4) Amennyiben a helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését kezdeményező javaslat nem tartalmazza jelen rendeletben meghatározott kellékeket, a polgármester a kezdeményezőt 30 naptári napos határidővel hiánypótlásra hívja fel.
4. § A helyi védelem alá helyezési vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan tulajdonosát,
b) műalkotás esetén az alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját, valamint
c) a kezdeményezőt.
5. § (1) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védelem megszüntetése iránti eljárás kezdeményezéséről, az értékvizsgálat vagy szakvélemény közzétételével egyidejűleg, az önkormányzat honlapján 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá helyi egyedi védelemre irányuló kezdeményezés esetén írásban értesíteni kell a 4. § szerinti érdekelt feleket.
(2) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(3) A helyi védelem alá helyezésről vagy a helyi védelem megszüntetéséről a képviselő-testület:
a) a helyi védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálat vagy szakvélemény és
b) a 4. §-ban meghatározott érdekeltek észrevételeinek és
c)11 a települési főépítész véleményének figyelembevételével dönt.
(4) A helyi védelem alá helyezéssel vagy a helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell a 4. § szerinti érdekelteket.
(5) A helyi védelem alá helyezést és a helyi védelem megszüntetését elrendelő képviselő-testületi döntés hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi a védelem tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését vagy annak törlését.
6. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló értéket - annak értékeit nem sértő módon, de a közterületről jól láthatóan – az e célra rendszeresített, egységes táblával kell megjelölni, legalább a következő felirattal: „Balatonalmádi Város helyi védett értéke” .
(2) A helyi egyedi védelem tényét közlő tábla elkészíttetése, kihelyezése, karbantartása az önkormányzat feladata. A tábla kihelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.
(3) A helyi egyedi védelem tényét közlő feliraton kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb, a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken, vagy annak környezetében, amelyet az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles.
7. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer felhasználásával.
(2)12
(3)13
8. § (1) Helyi egyedi védelem alatt állnak a rendelet 1. mellékletében meghatározott értékek.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(3)14 A helyi egyedi védelem alatt álló érték megfelelő fenntartását és megőrzését megfelelő használattal kell biztosítani.
(4) Helyi egyedi védelem alatt álló érték nem bontható el.
9. § (1) A helyi védett épületen állagmegóvási munkák végzése, felújítás, helyreállítás, korszerűsítés, tetőtérbeépítés, bővítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát használó, vagy ahhoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók.
(2) Helyi védett épület helyreállítása, felújítása, korszerűsítése, átalakítása vagy bővítése során:
a) az épület jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani,
b) bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz,
c) az alaprajzi elrendezés - különösen a fő tartószerkezetek, főfalak -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők,
d) az épület közterületről látható homlokzatán meg kell tartani, vagy szükség esetén az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani:
da) a homlokzat felületképzését,
db) a homlokzat díszítő elemeit,
dc) a nyílászárók keretezését, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását,
dd) a tornácok, erkélyek kialakítását, valamint
de) a lábazatot, a lábazati párkányt
(3) Ha a helyi védett épület egy részét vagy részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt
a) az építési idején fennálló eredeti állapotnak megfelelően, vagy
b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
(4) Helyi védett műtárgy felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell alkalmazni.
10. § (1) Helyi területi védelem alatt állnak a rendelet 2. mellékletében meghatározott területek.
(2) Helyi területi védelem alatt álló területen új építményeket kizárólag a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon, a Tervtanács jóváhagyásával lehet építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni és fenntartani.
(3) A helyi területi védelem alatt álló területen a kialakult utcakép védelme érdekében új épület építése vagy meglévő épület felújítása során igazodni kell az épületek kialakult ritmusához, az utcában kialakult előkert mérethez.
3. A településkép szempontjából meghatározó területek megállapítása
11. §15 Balatonalmádiban a településkép szempontjából meghatározó területeket (a továbbiakban: meghatározó terület vagy MT) a rendelet 3. melléklete tartalmazza, amelyek elnevezése az alábbi:
a) Almádi, Vörösberény és Budatava kertvárosias lakóterületei,
b) Vörösberény Ófalu,
c) Káptalanfüred üdülőterület,
d) Társasházak,
e) Almádi központ,
f) Északi településkapu,
g) Parti sáv,
h) Köcsi-tó,
i) Zártkertek és külterületek
4. A településképi követelmények alkalmazásának szabályai
12. § (1)16
(2)17
(3) Az általános településképi követelmények minden meghatározó területre egyaránt vonatkoznak, amennyiben jelen rendelet másképp nem rendelkezik.
5. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános építészeti követelmények
13. §18
14. § (1) A telek természetes terepfelülete építési helyen kívül csak indokolt esetben – a telekhasználat műszaki követelményeinek (gyalogos vagy gépjármű megközelítés, csapadékvíz-elvezetés stb.) – biztosítása érdekében változtatható meg tereprendezéssel. Ha a telek mérete, vagy lejtési viszonya nem teszi lehetővé a tereprendezés nélküli építkezést, akkor követni kell a földegyenleg elvét, amikor a kiemelt és visszatöltött föld mennyisége azonos.
(2) Építmények tetőformáját, homlokzati tagolását, anyaghasználatát, színezését az adott környezet arculatához és az építészeti hagyományokhoz illeszkedően kell kialakítani. Eltérés esetén a beépítendő ingatlan környezetében található 5-5 ingatlan beépítését ábrázoló felmérési tervvel kell a környezethez való igazodást bemutatni.
(3) Magastetős épület kialakításánál a térdfal magasságát úgy kell kialakítani, hogy arányos tetőformát eredményezzen.
(4)19 Több szintes (kettő szint feletti) lapostetős épület legfelső szintjének visszahúzott kialakítása csak kivételes esetben, az illeszkedést igazoló látványvizsgálat alapján engedélyezhető.
(5) Fő rendeltetésű épület magastetőin nem alkalmazható
a) bitumenes zsindely,
b) hullámpala,
c) műanyagfedés, illetve
d)20 kiselemes fémlemez és táblás héjazat
(6) Magastető héjazatának színe kék, zöld, sárga, élénk piros, bordó - illetve e színek árnyalata - nem lehet. Kerülendő a mesterséges, erőteljesen tarka ún. mediterrán cserépfedés alkalmazása.
(7)21
(8) 0,8 m-nél magasabb burkolatlan fém, vagy külső fémvázas kémény nem létesíthető.
(9)22 Épületen műszaki, gépészeti berendezés közterület felől csak takartan helyezhető el.
(10)23
(11) Belterületi kerítésen szögesdrót nem helyezhető el.
(12)24 Az előkertek felületének legalább 50%-át zöldfelületként kell kialakítani, kivéve Vörösberény Ófalu, Társasházak, és az Északi településkapu meghatározó területein.
(13) MT-ken tartósan rögzített/telepített (különösen közműcsatlakozással) lakókocsi, fém konténer, ún. mobilház nem helyezhető el.
6. Az építmények anyag- és színhasználatára vonatkozó egyedi építészeti követelmények
15. § Fő rendeltetést tartalmazó épület és közterületről látható melléképület esetén tetőhéjalásként, épület burkolataként nem alkalmazható:
a) a műanyag hullámlemez,
b) a fémlemez fedés, kivéve a korcolt vagy lécezett fémlemez fedés vörösréz, horganylemez vagy antracit és világosszürke színű anyagában színezett fémlemez héjalást,
c) az egyéb fémlemez fedés bármilyen ipari jellegű, előregyártott fémlemezfedő rendszerből, kivéve a kőzúzalékos porszórt, szemcsés felületű lemezfedés,
d) az alumínium trapézlemez a gazdasági területeken kívül, valamint
e) a bitumenes zsindely.
16. § (1)25 A tetőfedő anyagok közül csak a fekete, a szürke, az okker, a homokszín, az agyagszín, a tégla-, terrakotta vörös, barnás-vöröses színűek és ezek árnyalatai, illetve természetes anyagok (természetes pala, nád, fazsindely) használata esetén azok természetes színei alkalmazhatók.
(2)26 Az épületek homlokzati falfelületének színezésénél – Vörösberény Ófalu, Káptalanfüred üdülőterület és a Zártkertek és külterületek MT kivételével - a környezethez való illeszkedés érdekében csak az alábbi színek alkalmazhatók:
a) fehér,
b) sárgával tört fehér,
c) szürkével tört fehér,
d) okker árnyalatai,
e) homok- és agyagszín,
f) pasztell színek a piros, lila és kék színek kivételével, valamint
g) természetes anyagok esetén azok természetes színei,
h) nem alkalmazhatók teljes falfelületen a fekete, sötét szürke és azok árnyalatai, illetve élénk homlokzatszínezés, ezek a teljes falfelület legfeljebb 25%-án, az egyes építészeti elemek elkülönítése esetén alkalmazhatók.
(3) Faburkolat, faszerkezetek esetén a barna és zöld szín és azok árnyalatai is alkalmazhatók. Nem alkalmazhatók csempe jellegű burkolatok.
(4)27 A homlokzatfelújításnak, homlokzatszínezésnek a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie. Közterületek felől az épületek homlokzatait részlegesen színezéssel ellátni nem szabad, kivéve ha az épület homlokzati struktúrája, tagozódása ezt lehetővé teszi.
(5)28
(6)29
(7) Vörösberény Ófalu meghatározó területen kerítés, támfal és egyéb műtárgyak esetén a nyers beton, valamint beton zsalukő látható felületként nem jelenhet meg.
(8) Vörösberény Ófalu meghatározó területen építmény csak az alábbi, helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával építhető:
a) a szerkezetet illetően a hagyományos falazott szerkezet,
b) a tetőhéjazatot illetően égetett agyagcserép, betoncserép, természetes anyagú palafedés, azbesztmentes műpala fedés, nád- és kévefedés, sík fémlemez fedések,
c) a homlokzatképzés tekintetében a vakolt felület fehér, szürkével tört fehér vagy sárgával tört fehér színben, valamint az égetett vagy mészhomok tégla és a terméskő anyaghasználattal
(9) A Vörösberény Ófalu területén a helyi kő használatát épület és kerítés építésénél előnyben kell részesíteni. A homlokzat lábazat feletti részén ragasztott kőburkolat „díszítő elmeként” nem használható. A kerítéseket illetően a terméskő, falazott vakolt szerkezet, fa, sövény, drótfonatos kerítés növényzettel befuttatva, fémszerkezet alkalmazható.
(10) Káptalanfüred üdülőterület meghatározó területen építmény csak a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával építhető:
a) a szerkezetet illetően a hagyományos falazott- vagy beton-, vasbetonszerkezet, könnyűszerkezetes épület esetén külső megjelenésében külső vakolattal ellátva,
b) a tetőhéjazatot illetően az égetett agyagcserép, betoncserép, természetes anyagú palafedés, azbesztmentes műpala fedés, nád- és kévefedés, korcolt vagy lécezett sík fémlemez fedés vörösréz, horganylemez vagy antracit és világosszűrke színű nemes anyagában színezett és festett fémlemez anyag használatával,
c) a homlokzatképzés tekintetében a vakolt felület, kisméretű tégla-, fa-, vagy kőburkolat,
d) a kerítéseket illetően a terméskő, kisméretű tégla, falazott vakolt szerkezet, fa, sövény, drótfonatos kerítés növényzettel befuttatva, fémszerkezet,
e) támfalakat terméskő, látszó tégla, látszó minőségű festetlen monolit beton szerkezetekből lehet kialakítani. Vakolatlan, előtétfal nélküli zsalukő szerkezetet nem lehet kialakítani.
(11) Zártkertek és külterületek meghatározó területen építmény a következő, helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával építhető:
a) a szerkezetet illetően a hagyományos falazott szerkezet, kisebb tárolási célú épület esetében fa szerkezet, de külső vakolt burkolattal ellátva.
b) a tetőhéjazatot illetően égetett agyagcserép, természetes anyagú palafedés, azbesztmentes műpala fedés, nád- és kévefedés,
c) a homlokzatképzés tekintetében a vakolt felület fehér, szürkével tört fehér vagy sárgával tört fehér színben, valamint az égetett vagy mészhomok tégla és a terméskő megengedett
d) a kerítéseket illetően a terméskő, falazott vakolt szerkezet, fa, fonott rőzse, sövény, drótfonatos kerítés növényzettel befuttatva, fémszerkezet.
7. Az építmények tömegformálására vonatkozó egyedi építészeti követelmények
17. § A MT-ken 45°-nál meredekebb tetőhajlásszögű épület nem építhető.
18. § (1)30 A MT-ken kétszintes tetőterű épület nem létesíthető. Az épületek tetőformáját és tető hajlásszögét továbbá az épület magasságát a kialakult állapothoz kell igazítani, különösen ügyelve a meglévő utcakép megtartására.
(2) Új, zártsorú, vagy ikresen csatlakozó beépítésű épület tetőhajlásszöge csak a szomszédos, csatlakozó épületek tetőhajlásszögével megegyező, vagy ha azok eltérőek, akkor a szomszédos épületek tetőhajlásszögéhez illeszkedő módon alakítható ki a látványterven igazolt módon.
(3) Lapostetős főépület esetén kizárólag lapostetős vagy alacsony hajlásszögű tetővel épített melléképület létesíthető, igazodva a főépület karakterisztikájához.
(4) Vörösberény Ófalu és a Külterületek és zártkertek meghatározó területen kizárólag magastetős épület helyezhető el, 37-42o tetőhajlásszöggel, utcára merőleges tetőgerinccel, csonka konttyal, de kontyolás nélkül. Alacsony hajlású vagy lapostető az épület bruttó alapterületének legfeljebb 20%-án, de legfeljebb 50 m2-en létesíthető. Nádfedés esetén a tetőhajlásszög 45 o-ig emelhető.
(5) Vörösberény Ófalu és a Külterületek és zártkertek meghatározó területen a tetőtérben kizárólag tetősíkablak, íves záródású ökörszem ablak vagy négyzetes kiemelésű ablak létesíthető.
(6) Vörösberény Ófalu MT részein az épület alapidoma az utcára keskenyebbik oldalával álló téglalap, amelyhez a homloksíknál legalább 5 m-rel hátrébb húzva keresztszárny is kialakítható, illetve téglalap alapú épület az utcával párhuzamosan is elhelyezhető (akár az utca vonalon, akár a hátsó telekhatár részen), a kialakult hagyományoknak megfelelően.
(7)31 Almádi központ meghatározó területen a már kialakult zártsorú beépítésű területen épülő új épület közterület felőli homlokzatmagassága igazodjon a szomszédos – az építési övezet előírásainak megfelelő – épület magasságához, oly módon, hogy a két épület magasságának számtani középarányát legfeljebb 1,5 m-rel lépheti túl.
(8)32 A Társasházak meghatározó területen az épületek homlokzati felújítása, színezése, átalakítása, tetőzetének megváltoztatása csak egységes építészeti koncepció alapján lehetséges.
(9)33 A Társasházak meghatározó területein az egyes lakóépületeken azonos kell, hogy legyen:
a) a lakások homlokzati nyílászáróinak anyaga, színe, és
b) a bejáratok, előtetők, erkélyek, korlátok és télikertek anyaga, karaktere.
(10)34 A Társasházak meghatározó területen részleges hőszigetelés is végezhető, amennyiben az legalább egy-egy teljes homlokzati felületre kiterjed.
(11)35 A Társasházak meghatározó területen külső, szerelt kémény, 1,0x1,5x0,5 méternél nagyobb gépészeti berendezés nem helyezhető el.
(12)36
(13) A Külterületek, zártkertek MT-én az épület fő tömegét a szintvonalakra merőlegesen kell elhelyezni.
(14)37 A Társasházak, valamint az Északi településkapu meghatározó területein társasházak építése esetén elsődleges szempont a tájba illesztés és a Balatonra történő rálátás biztosítása. A tájba illesztést látványtervvel kell alátámasztani. Meglévő erkély- és loggiamellvédek utólagos letakarása fóliával, fonattal, vagy más nem tartós anyaggal nem megengedett. A mellvédek teljes homlokzaton történő egységes átalakítása esetén az illeszkedést látványtervvel kell igazolni.
8. Az építmények homlokzatkialakítására vonatkozó egyedi építészeti követelmények
19. § (1) Az épületek utcafronti homlokzatán, beleértve a homlokzati tetőfelületet is, amennyiben az a közterület felől látható, szerelt égéstermék-elvezetőt, parabolaantennát, légkondicionáló berendezés kültéri egységét és kivezetését, valamint egyéb technikai berendezést – a riasztó kültéri egységét kivéve – elhelyezni nem szabad.
(2) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) – tetőfelületre történő telepítésnél – magastető esetén – a tetősíktól nem térhet el.
(3) Vörösberény Ófalu és a Zártkertek, Külterületek MT-n a hagyományos építészeti elemeket, homlokzati tagozatokat, díszeket meg kell őrizni.
(4) A Zártkertek, külterületek MT-n a kialakult pincebejáratok homlokzati kialakítását eredeti formájában kell megőrizni.
(5) Vörösberény Ófalu és a Zártkertek, Külterületek meghatározó területen a közterület felé néző homlokzaton garázsajtó, erkély, franciaerkély vagy loggia nem létesíthető. A homlokzati nyílászárók osztott kialakításúak kell, hogy legyenek, külső redőnytok elhelyezése nem megengedett.
(6) MT belül tetőszerkezetre, homlokzatra hírközlési átjátszó, erősítő szerkezetek nem helyezhetők el.
9. A kerítés kialakítására vonatkozó egyedi építészeti követelmények
20. § (1) Utcafronti tömör kerítés kizárólag Vörösberény Ófalu MT-n létesíthető ahol a kapu csak áttört szerkezetű lehet.
(2)38
(3) A külterületek MT kivételével az utcafronti kerítések felületének járdaszinttől mért 0,8 m és 1,8 m közötti sávját – a kerítés síkjára merőleges irányból nézve – legalább 25%-ban áttört és átlátható felületként kell kialakítani. Teljesen tömör kerítés szakasz legfeljebb 2 m2-es felületszakaszokban létesíthető.
(4) A Zártkertek, külterületek MT-n kizárólag lábazat nélküli, drótfonatos kerítés, vadvédelmi háló építhető, esetleges sövény elhelyezésével. Tömör kerítés nem létesíthető.
(5) Bármely MT-n sportpályát körülvevő védőkerítés legalább 90%-ban áttört szerkezetű lehet.
(6) A kerítés színének és anyaghasználatának az épülethez illeszkedőnek, megjelenésében ahhoz alkalmazkodónak kell lenni.
10. A reklámokra, reklámhordozókra, cégérekre, cégtáblákra, cégfeliratokra vonatkozó településképi követelmények
21. § (1) Balatonalmádi közigazgatási területén tilos valamennyi e rendeletben, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), a Korm. rendeletben tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.
(2)39 A Tvtv. 1. mellékletében meghatározott, a településkép szempontjából kiemelt, továbbá a Tvtv. 1. melléklete szerinti lehatároláson kívüli területeken - beleértve a Helyi Építési Szabályzatról szóló rendelet (a továbbiakban: HÉSZ) szerinti településközpont, intézményi, kertvárosias, kisvárosias, hétvégi házas és üdülőházas területeket is – közterületen és magánterületen, épületen és kerítésen a (3) bekezdésben foglaltak kivételével reklám és reklámhordozó nem helyezhető el.
(3)40 A Tvtv. 1. mellékletében meghatározott, a településkép szempontjából kiemelt, továbbá a Tvtv. 1. melléklete szerinti lehatároláson kívüli területeken – beleértve a HÉSZ szerinti településközpont, intézményi, kertvárosias, kisvárosias, hétvégi házas és üdülőházas területeket is – közterületen és magánterületen országos és a település szempontjából jelentős valamely kulturális, sport, vagy turisztikai eseményről való tájékoztatás érdekében, évente legfeljebb összesen tizenkét naptári hét időszakra ideiglenesen engedélyezhető
a) épület homlokzatára függesztett textil alapú molinó,
b) függőleges tartók között átfeszített textil alapú molinó, illetve
c) egyéb ideiglenes reklám vagy reklámhordozó kihelyezése.
(4) A (3) bekezdés szerinti ideiglenes reklámok, reklámhordozók a rendezvény előtt két hét és a rendezvény utáni egy hét időszakra helyezhetők ki.
(5) Belterületi közterületen reklám nem helyezhető el a (3) bekezdésben foglaltak kivételével.
(6) A város területén, közművelődési célú, kizárólag közművelődési rendezvények népszerűsítésére irányuló hirdetés az Önkormányzat által e célra rendszeresített információs vagy más célú berendezésen, közművelődési célú hirdetőoszlopon helyezhető el.
(7) Közlekedéshez kapcsolódó épület elhelyezésére szolgáló területen – vasút- és távolsági autóbusz állomás területén – reklám és reklámhordozó nem helyezhető el.
22. § (1) A város közigazgatási területén nem helyezhető el reklám és reklámhordozó utasváró és kioszk felületén.
(2) Építési állványzaton építési reklámháló nem helyezhető el.
(3) Építményeken, épületek homlokzatán és tűzfalán festett reklám nem helyezhető el.
(4) Előkertben az építkezés ideje alatt, legfeljebb 1,5 m2 felületű, a jogszabályi előírásokban megállapított esetekben a jogszabályi előírásoknak megfelelő adattartalmú tájékoztatót kötelező elhelyezni a használatbavételig.
(5) Épülő beruházás pályázati forrására utaló, előírás szerinti tábla elhelyezhető az építési területen, vagy előtte lévő közterületen.
(6) Villogó- és futófény, LED-tábla nem alkalmazható.
(7) Utcaburkolatra, előkertben járdák és teraszok burkolatára tilos reklámot festeni.
(8) Rendeltetési egységenként egy darab, legfeljebb 0,9 m2 megállító tábla elhelyezése engedélyezhető.
(9) Tilos utcabútorokra, műszaki berendezésekre, köztárgyakra reklámot, apróhirdetéseket ragasztani.
23. § (1) A település területén fém, üveg, műanyag, vagy fa alapanyagból készült cégér, cégtábla, cégfelirat alkalmazható.
(2) A környezetéből színével kirívó cégér, cégtábla, cégfelirat nem helyezhető ki.
(3)41 Világító cégér, cégtábla, cégfelirat nem lehet vakító, villogó fényhatású. TV, vagy egyéb képernyő homlokzaton, vagy portálban (kirakatban) nem helyezhető el.
(4) Cégér, cégtábla, cégfelirat rögzítését oly módon kell kialakítani, hogy a falon szennyezést, elszíneződést ne eredményezzen.
(5) Áttört és világító cégér, cégtábla, cégfelirat betűinek összefogó tartószerkezetét és a kábeleket rejtett módon, lehetőleg falsíkon belül kell elhelyezni.
(6) Cégér, cégtábla, cégfelirat épületen
a) csak annak homlokzati felületén, vagy arra merőlegesen helyezhető el, az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival összhangban,
b)42 rendeltetési egységenként egy darab, egyenként 1 m2 felületet meg nem haladó lehet, de felületük összessége nem haladhatja meg a földszinti homlokzatfelület 5%-át, és
c) a homlokzat épületdíszítő tagozatait nem takarhatja.
(7) Cégtábla épület földszint feletti tagozata, vagy az első emeleti padlószintje felett nem helyezhető el. Ettől való eltérés csak abban az estben engedélyezhető, ha a rendeltetési egység emeleten helyezkedik el. Ebben az esetben a rendeltetési egység elhelyezkedésének emeletén helyezhető el.
(8) Üzlethelyiség portáljában (kirakatában) az üvegfelülettel nem érintkező, legfeljebb 0,5 m2 nagyságú cégér, cégfelirat elhelyezhető.
(9) Védett épület homlokzatán, csak áttört, vakolatra festett cégér és cégfelirat, valamint vonalszerű fényfelirat helyezhető el.
(10) Kerítésen legfeljebb két darab, egyenként legfeljebb 0,5 m2 nagyságú cégtábla, cégfelirat helyezhető el. Ennél több csak összefogott módon, megtervezett berendezésen, előkertben helyezhető el.
(11) Kerítésre merőlegesen, csak áttört cégér helyezhető el 2,5 m és 3 m közötti magasságban.
(12) 200 m2 bruttó alapterületű kereskedelmi-szolgáltató rendeltetési egységek, benzinkutak előtt, közterületen, vagy előkertben legfeljebb 1 darab 6 méternél nem magasabb cégjelzést tartó reklámtotem helyezhető el.
(13) Tájékozódást segítő cégjelzés csak a városi információs rendszerben alkalmazott táblákon helyezhető el.
(14) Cégér, cégfelirat árnyékolón és esővédőn, felületének legfeljebb 2%-án jeleníthető meg.
11. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
24. § (1) A település területén új energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózat létesítése, illetve meglévő kiváltása kizárólag földkábeles formában történhet.
(2) Új villamosenergia ingatlan-bekötést az (1) bekezdés szerinti területeken földalatti csatlakozással kell kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.
(3) A település területén:
a) mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
d) ideiglenes fedett lovarda,
e) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény csak időszakosan településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően létesíthető.
12. A műemléki környezetre vonatkozó településképi követelmények
25. § (1) Műemléki környezet területén az épületeket, kerítéseket, utcabútorokat a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, lehet átalakítani, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.
(2) Műemléki környezet területén új épület építésekor vagy meglévő épület bővítésekor, átépítésekor biztosítani kell, hogy a szomszédos műemlék épület településképi megjelenése nem sérül.
13. A telken a zöldfelületek kialakításának módjára vonatkozó egyedi építészeti követelmények
26. § (1)43 Belterületen új közterületek, utcák kialakításánál a fasorok telepítéséhez – az utca műszaki kialakítását figyelembe véve – az útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell kialakítani és fenntartani.
(2) A város közigazgatási területén nem ültethetők a 4. mellékletben szereplő növényfajok.
(3) A kertek és közterületek növényzetének kiválasztásakor a 1. függelékben szereplő növényfajokat javasolt telepíteni.
(4) Tervezett, új fasor létesítésekor egy-egy utcaszakaszon azonos fafaj ültetendő.
(5) Egy-egy utcaszakasz átépítése során legalább az egyik oldalon – ha a műszaki feltételek engedik – a közlekedés biztonságának figyelembe vételével fasor telepítendő.
(6) Zártkertek és külterületek kivételével a MT-en többszintes növényállomány telepítése szükséges.
14. A kötelező szakmai konzultációval kapcsolatos szabályok
27. § (1) Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni, ha:
a)44 a tervezett építési tevékenység egyszerű bejelentéshez kötött,
b) a tervezett építési tevékenység helyi egyedi védelem alatt álló értéket érint,
c) ha az építési tevékenység helyi területi védelem alatt álló területen történik.
(2) Egyéb esetekben, a településképi követelményekről szakmai konzultáció, ezen belül szakmai tájékoztatás kérhető.
28. § (1)45 A szakmai konzultáció az építtető vagy megbízottja által a települési főépítész felé benyújtott írásos kérelemére indul.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell legalább:
a) a kérelmező nevét és elérhetőségét,
b) az érintett ingatlan pontos beazonosításához szükséges adatokat és
c) a településképet érintő tervezett tevékenység ismertetését.
(3)46 Szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre, a települési főépítész döntése alapján a helyszínen is lefolytatható.
(4) A szakmai konzultációról minden esetben emlékeztető készül.
(5)47 A szakmai konzultáció a településképi követelmények érvényülésével összefüggésben a hatályos rendezési tervben és a közterület-alakítási tervben foglalt előírásokra is kiterjedhet.
15. A településképi véleményezési eljárással kapcsolatos szabályok
29. § (1)48 A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester a településképi véleményezési eljárást folytat le minden esetben építmény építésére, bővítésére és településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási és összevont engedélyezési eljárást megelőzően,
a) amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és
b) amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.
(2) Ugyancsak településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az építménynek nem minősülő tereptárgyaknak, műalkotásoknak, a közlekedés rendjével összefüggésbe nem hozható és a Rendelet 1. § 6. pontja alá nem tartozó jelzések és objektumok, ezek tartószerkezeteinek közterületen való elhelyezése, létesítése előtt.
30. § (1)49 A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a települési főépítész vagy a Helyi Építészeti-Műszaki Tervtanács szakmai álláspontja képezi.
(2)50 A polgármester a Balatonalmádi Város Helyi Építészeti-Műszaki Tervtanács létrehozásáról, működési feltételeiről és eljárási szabályairól szóló önkormányzati rendelet által a tervtanács hatáskörébe utalt ügyekben a Helyi Építészeti-Műszaki Tervtanács véleményének, egyéb esetekben a települési főépítész álláspontjának kikérésével jár el.
(3)51 Amennyiben a polgármester úgy ítéli meg, hogy az adott engedélyezési eljárásban érintett tervezési terület vagy építési munka sajátossága indokolja, a megalapozott döntés érdekében a Helyi Építészeti-Műszaki Tervtanács hatáskörébe nem utalt esetekben is kérheti a települési főépítész helyett a Helyi Építészeti-Műszaki Tervtanács szakmai álláspontját.
31. § (1)52 A településképi véleményezési eljárást a kérelmező az önkormányzatnak papír alapon benyújtott kérelemmel kezdeményezheti, a külön jogszabály szerinti építészeti-műszaki tervdokumentációt az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszerbe (a továbbiakban: ÉTDR) feltölti. Természetes személy a kérelmet és az építészeti-műszaki dokumentációt is papír alapon nyújtja be az önkormányzat részére.
(1a)53 A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát. A kérelemhez csak az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni.
(1b)54 Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez külön jogszabály szerinti munkarészeket kell tartalmaznia.
(2) Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció a szakmai konzultáción javasoltaktól eltérő megoldást tartalmaz, azt a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló műszaki leírásban indokolni kell.
(3)55 A polgármester a kérelem beérkezését követően haladéktalanul bekéri az települési főépítész vagy a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontját. A települési főépítész és a helyi építészeti-műszaki tervtanács a településképi rendeletben foglalt településképi követelmények figyelembevételével, valamint a kézikönyvben foglalt megállapítások, ajánlások ismeretében alakítja ki szakmai álláspontját.
(4)56 Ha a kérelem nem felel meg a (2) és (3) bekezdésekben foglaltaknak, az önkormányzat legfeljebb 15 napos határidő biztosításával egy ízben hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.
(5)57 A polgármester 15 napon – hiánypótlás felhívás esetében 30 napon – belül kiadott településképi véleményében
a) a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre – feltétel meghatározásával vagy feltétel nélkül – javasolja, vagy
b) engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha
ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg az e rendeletben meghatározottaknak, és a kérelmező a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem, vagy csak részben tesz eleget, vagy
bb) a tervezett építési tevékenység a településképi követelmények alapján nem támogatható.
(6)58 A településképi vélemény tartalmazza:
a) a kérelmező adatait,
b) a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,
c) az (5) bekezdés szerinti véleményt és annak részletes indokolását.
(7)59 Az önkormányzat a településképi véleményt papír alapon küldi meg a kérelmezőnek.
(8)60 A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.
32. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e településképi rendeletben foglalt kötelező előírásoknak,
b) figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, szakmai konzultáció során írásba foglalt javaslatokat, véleményt - ha voltak ilyenek,
c) a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, és településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja:
a) az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) figyelembe veszi-e a terep adottságait és annak megfelelő épülettömeget alkalmaz,
c) nem jár-e a meglévő terep indokolatlan mértékű átalakításával,
d) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
e) figyelembe veszi-e a település egyéb területeiről való rálátási viszonyokat,
f) nem sérti–e egyéb vonatkozásokban a szomszédos ingatlanok tulajdonosainak, használóinak a jogos érdekeit,
g) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmények bővítése esetén
ga) biztosított lesz vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
gb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3)61
(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult vagy a településrendezési eszköz előírásai szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá
e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy
a)62 a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint
aa) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, és ebből eredően
ab) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
b) a közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve telepítendő fákra, fasorokra.
(6)63 Az (1)-(5) bekezdésben szereplő szempontokat a helyi építészeti-műszaki tervtanácsi és a települési főépítészi minősítés során is figyelembe kell venni.
16. A településképi bejelentési eljárással kapcsolatos szabályok
33. § (1)64 A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester a településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) folytat le minden közterületről, közforgalom által használt területről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről látható, építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenység megkezdése előtt, az alábbi esetekben:
a) helyi egyedi védelem alatt álló épület homlokzatának megváltoztatása esetében, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy változatlan formában újjáépíteni,
b) meglévő építmény homlokzati nyílászárójának – áthidalóját nem érintő, de méretét, anyaghasználatát, tekintve a meglévőtől eltérő – cseréje, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása esetén,
c) új, önálló, homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló égéstermék-elvezető kémény építése esetén, melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg,
d) meglévő épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén,
e) szellőző-, illetve klíma-berendezés, áru- és pénzautomata létesítése esetén, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni,
f) nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén,
g) nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése esetén,
h) közterületi kerítés, valamint kerti építmény építése, meglévő átalakítása, bővítése esetén,
i) megfelelőség-igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló
ia) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
ib) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
ic) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
id) ideiglenes fedett lovarda,
ie) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas – az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti – állvány jellegű építmény építése esetén,
j) reklámtotem, bankautomata, csomagautomata, támpontos levélszekrény telepítése esetén,
k) Almádi központ és Parti Sáv területe MT-en közterületi kitelepülés esetén
l) Távközlési műszaki egységek, átjátszó és erősítő elemek telepítése esetén
(2)65 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének megváltoztatása - így az önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása, vagy az építmény rendeltetési egységei számának megváltozása - estén, az roszágos és a helyi építési követelmények érvényesítése érdekében.
(3)66 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési és jelen rendeletben szereplő különös településképi követelmények, vagy a különös településképi követelmények meghatározásának hiányában a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési követelmények érvényesítése érdekében.
34. § (1)67 A településképi bejelentési eljáráshoz kötött tevékenységekre vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatos hatósági határozat alapját a települési főépítész szakmai álláspontja képezi.
(2)68 A településképi bejelentési eljárás az építtető vagy megbízottja (a továbbiakban: bejelentő) által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul. A bejelentést elektronikus úton vagy - természetes személy esetén - papír alapon, írásban kell benyújtani a külön jogszabály szerinti tartalommal. Az építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón is benyújtható. A digitális adathordozón benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció pdf vagy jpeg file-formátumú lehet.
(3)69 A bejelentés tartalmazza:
a) a bejelentő nevét,
b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
c) a folytatni kívánt építési tevékenységet, a reklám, illetve reklámhordozó elhelyezését, vagy a rendeltetésváltoztatás megjelölését,
d) a tervezett építési tevékenység, reklám, reklámhordozó vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát és
e) az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a reklámok, reklámhordozók elhelyezésének tervezett időtartamát.
(4)70 A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki, illetve egyéb tervet (környezeti állapotadat; fotó, fotómontázs; látványterv; kilátási-rálátási terv; egyéb dokumentum), továbbá rendeltetésváltozás esetén a rendezési terv rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni.
35. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki tervdokumentáció értékelése során a településképben esztétikusan megjelenő, városképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A telepítéssel kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:
a) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik-e a kialakult településszerkezetbe,
b) a tervezett megoldás nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát.
(3) A helyi előírásoknak való megfeleléssel kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:
a) a tervezett megoldás megfelel-e jelen rendelet előírásainak,
b) a reklám, vagy hirdető-berendezés mérete, nagysága, anyaga, kialakítása megfelel-e a reklámok, reklámberendezések, hirdetmények és hirdető-berendezések településen belüli, településképhez igazodó esztétikus elhelyezés követelményeinek.
(4)71 A homlokzatképzéssel, tömegalakítással, anyaghasználattal, színezéssel, városképi megjelenéssel kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:
a) a tervezett megoldás harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait,
b) a tervezett megoldás kielégíti-e, a helyi építészeti értékek védelmével kapcsolatos építészeti esztétikai elvárásokat,
c) a tervezett megoldás megjelenésével, színezésével, méreteivel nem okoz-e esztétikai és látványbeli zavart a helyi védett értékek vonatkozásában, valamint a város kiemelt jelentőségű közterületei felőli látványban.
(5)72 A rendeltetésváltozással kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok, hogy a tervezett rendetetésváltozás megfeleljen az OTÉK-ban és a rendezési tervben foglalt követelményeknek.
36. §73 (1) Az önkormányzat külön törvényben meghatározott határidőn belül tudomásul veszi a tervezett építési tevékenységet, reklám és reklámhordozó elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatást – feltétel meghatározásával vagy anélkül –, ha
a) a bejelentés megfelel a 34. § (3) és (4) bekezdéseiben meghatározott követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység illeszkedik a településképbe, és megfelel a településképi követelményeknek, a tervezett reklám, reklámhordozó elhelyezése illeszkedik a településképbe, megfelel a településképi követelményeknek, valamint a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek, és
c) a tervezett rendeltetésváltozás megfelel az OTÉK-ban és a rendezési tervben foglalt követelményeknek.
(2) Ha a rendeltetésváltozás megfelel az országos, valamint a helyi építési követelményeknek és az önkormányzat a településképi bejelentést tudomásul vette, az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetés céljából az önkormányzat kérelemre 15 napon belül hatósági bizonyítványt állít ki az építmény, valamint az építményen belüli önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosításáról és új rendeltetéséről, valamint az építmény rendeltetési egységei számának megváltozásáról és az önálló rendeltetési egységek új számáról.
(3) Az önkormányzat külön törvényben meghatározott határidőn belül elutasítja az építési tevékenységre, reklám és reklámhordozó elhelyezésére vagy rendeltetésváltoztatás megkezdésére irányuló kérelmet, és egyúttal figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha
a) a tervezett építési tevékenység nem illeszkedik a településképbe, vagy nem felel meg a településképi követelménynek, és azt az önkormányzati főépítész szakmai álláspontja is alátámasztja,
b) a tervezett reklám, reklámhordozó elhelyezése nem illeszkedik a településképbe, nem felel meg a településképi követelménynek, vagy nem felel meg a reklám-elhelyezési rendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek,
c) a tervezett rendeltetésváltozás nem felel meg a rendezési tervben foglalt követelményeknek, vagy a műszaki kialakítással a tervezett rendeltetés nem valósítható meg.
(4) Az önkormányzat külön törvényben meghatározott határidőn belül megszünteti az eljárást, ha a kérelem és melléklete nem felel meg a 34. § (3) és (4) bekezdéseiben meghatározott követelményeknek, vagy az eljárás okafogyottá válik.
(5) Ha az önkormányzat a településképi bejelentést tudomásul veszi, a tervezett építési tevékenységet 6 hónapon belül meg kell kezdeni, valamint a reklám és reklámhordozó elhelyezéséről, a rendeltetésváltoztatás végrehajtásáról 6 hónapon belül gondoskodni kell.
(6) Az önkormányzat ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, amennyiben a bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, az építési tevékenységre, reklám és reklámhordozó elhelyezésére vagy rendeltetésváltoztatás megkezdésére irányuló kérelmet elutasította, vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal,
a) kötelezési eljárást folytat le, vagy
b) reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén 15 napon belül értesíti a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt.
(7) A településképi bejelentési eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti jogszerű hallgatásnak van helye.
(8) A bejelentési eljárásban az eljárás szünetelésének nincs helye.
17. A településképi kötelezési eljárás szabályai
37. § (1)74 Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket – a rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzatban foglaltakat vagy a településrendezési illeszkedés követelményét – megsértette, az önkormányzat a figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
(2)75 A felhívásban előírt határidő eredménytelen eltelte esetén az önkormányzat településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények érvényesítése, a rendeltetésváltozás esetén a helyi építés szabályzat előírásainak teljesítése érdekében az ingatlan tulajdonosát az előírások betartására kötelezi, egyidejűleg – ha a (3) bekezdés szerint a településképi rendelet lehetőséget biztosít településkép-védelmi bírság kiszabására – az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi. A településkép-védelmi bírság közigazgatási bírságnak minősül, amelynek legkisebb összege 100 000 Ft. Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén helyszíni bírság is alkalmazható.
(3)76 A követelmények betartását, illetve a kötelezettségek teljesítését a települési főépítész a bejelentési dokumentációk nyilvántartása alapján, illetve helyszíni szemlén ellenőrzi. Erről feljegyzést készít, szabálytalanság esetén kezdeményezi polgármester felé a településképi kötelezés kibocsátását, egyúttal jelzi a szabálytalanságot az építésfelügyelet felé.
(4)77 Lakossági bejelentés alapján települési főépítész vizsgálja a megvalósított építési tevékenységet. Szabálytalanság, illetve kötelezettség mulasztás esetén kezdeményezi polgármester felé a településképi kötelezés kibocsátását, egyúttal jelzi a szabálytalanságot az építésfelügyelet felé.
(5) A kötelezési eljárást az ingatlan tulajdonosával, közös tulajdon esetében a tulajdonosok összességével szemben egyetemlegesen kell lefolytatni.
(6) A kötelezési eljárás során az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7) A településképi bejelentés elmulasztása, és a településképi kötelezés végre nem hajtása esetén a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester magánszemély esetén 100.000 Ft - 200.000 Ft-ig, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 100.00 Ft - 2.000.000 Ft -ig terjedhető pénzbírságot szab ki.
(8) A településkép-védelmi bírságot az önkormányzat 11748083-15430290-04640000. számú számlájára kell megfizetni.
(9) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál mérlegelni kell különösen:
a) a jogsértéssel okozó hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát, valamint
f) a jogsértést elkövetőnek a jogsértés felszámolását segítő együttműködő magatartását.
18. A védett építmények fenntartásának támogatása
38. § (1) Az önkormányzat a védetté nyilvánított helyi építészeti értékek megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének elősegítésére az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjában (továbbiakban: Alap) biztosít forrást, melynek értéke építményenként az építési tevékenység bekerülési költségének legfeljebb 1/3-a.
(2) Az Alapból felhasználható éves előirányzatot és az adott évben adható legmagasabb összeget a Képviselő-testület hagyja jóvá.
(3) A felhasználható éves előirányzatot értelem szerint az éves költségvetési rendelet mellékletben, az adott évben adható legmagasabb összeget a pályázati kiírás jóváhagyása során hagyja jóvá a Képviselő-testület.
39. § (1) Az Alapból nyújtott vissza nem térítendő támogatás pályázat alapján nyerhető el. A Képviselő-testület minden év április 30-ig pályázatot ír ki, meghatározza a pályázati feltételeket. A kérelmek beérkezésük sorrendjében kerülnek elbírálásra, a támogatás odaítéléséről a Képviselő-testület dönt.
(2) A pályázatot a Polgármesterhez kell benyújtani.
(3) A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:
a) az építési engedélyezési tervdokumentációt és a vagy véglegessé vált építési engedélyt, amennyiben a tervezett építési tevékenység építési engedély köteles,
b) Amennyiben a tervezett építési tevékenység nem építési engedély köteles:
ba) a tervezett felújítás részletes leírását,
bb) helyszínrajzot,
bc) az ingatlan tulajdoni lapját
c) A megvalósítást szolgáló tételes költségvetést,
d) A megpályázott munka elkészülésének határidejét,
e) A megpályázott összeg megjelölését, a felhasználásának tervezett módját és határidejét,
f) Előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel
(4) Csak azok a pályázatok részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtanak be és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott.
(5) A támogatás odaítélését követően a pályázat nyertesével megállapodást kell kötni, mely tartalmazza a megítélt összeg folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét, az ellenőrzés szabályait.
(6) Az Alap a helyi egyedi védelem alatt álló épületek felújítása mellett tájékoztató füzetek, kiadványok megjelentetésére, kiállítások szervezésére, védettség tényét megjelölő táblák elhelyezésére, népszerűsítő előadások megtartására és a védett érték megmentését elősegítő pályázati források lehívására is felhasználható.
19. Záró rendelkezések
40. § Ez a rendelet 2023. március 1-jén lép hatályba.
41. § Hatályát veszti Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelméről szóló 26/2017. (XII.1.) önkormányzati rendelete.
Az 1. § 2. pontját a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 23. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § 3. pontját a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 23. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § 5. pontját a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 23. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § 7. pontját a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 23. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § 12. pontját a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 23. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § 13. pontját a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 23. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § 17. pontját a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 23. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § 18. pontját a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 2. § (1) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (2) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
Az 5. § (3) bekezdés c) pontja a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 7. § (2) bekezdését a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 23. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 7. § (3) bekezdését a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 23. § f) pontja hatályon kívül helyezte.
A 8. § (3) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (1) bekezdését a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 23. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 12. § (2) bekezdését a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 23. § g) pontja hatályon kívül helyezte.
A 13. §-t a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 23. § h) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (4) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (5) bekezdés d) pontja a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (7) bekezdését a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 23. § i) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (9) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 6. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (10) bekezdését a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 23. § j) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (12) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 6. § (4) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (2) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (4) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 16. § (5) bekezdését a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 23. § k) pontja hatályon kívül helyezte.
A 16. § (6) bekezdését a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 23. § k) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § (1) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (7) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (8) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (9) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (10) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (11) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 18. § (12) bekezdését a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 23. § l) pontja hatályon kívül helyezte.
A 18. § (14) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 8. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdését a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 23. § m) pontja hatályon kívül helyezte.
A 21. § (2) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (3) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (3) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 10. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (6) bekezdés b) pontja a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 10. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 26. § (1) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 27. § (1) bekezdés a) pontja a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2025. (III. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 28. § (1) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 12. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. § (3) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 12. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 28. § (5) bekezdését a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 12. § (3) bekezdése iktatta be.
A 29. § (1) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 13. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § (1) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § (2) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A 30. § (3) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § (1) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 15. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 31. § (1a) bekezdését a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 15. § (2) bekezdése iktatta be.
A 31. § (1b) bekezdését a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 15. § (2) bekezdése iktatta be.
A 31. § (3) bekezdését a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 15. § (3) bekezdése iktatta be.
A 31. § (4) bekezdését a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 15. § (3) bekezdése iktatta be.
A 31. § (5) bekezdését a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 15. § (3) bekezdése iktatta be.
A 31. § (6) bekezdését a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 15. § (3) bekezdése iktatta be.
A 31. § (7) bekezdését a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 15. § (3) bekezdése iktatta be.
A 31. § (8) bekezdését a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 15. § (3) bekezdése iktatta be.
A 32. § (3) bekezdését a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 23. § n) pontja hatályon kívül helyezte.
A 32. § (5) bekezdés a) pontja a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 32. § (6) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (1) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (2) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 17. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 33. § (3) bekezdését a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 17. § (2) bekezdése iktatta be.
A 34. § (1) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 34. § (2) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 18. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 34. § (3) bekezdését a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 18. § (2) bekezdése iktatta be.
A 34. § (4) bekezdését a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 18. § (2) bekezdése iktatta be.
A 35. § (4) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 19. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 35. § (5) bekezdését a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 19. § (2) bekezdése iktatta be.
A 36. § a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 20. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (1) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 21. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (2) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 21. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (3) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 21. §-ával megállapított szöveg.
A 37. § (4) bekezdése a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2024. (II. 29.) önkormányzati rendelete 21. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2025. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.