1. § (1) Az önkormányzat elnevezése: Balatonalmádi Város Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 8220 Balatonalmádi, Széchenyi sétány 1.

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer és a zászló, amelyek leírását, valamint használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.

(2) Az Önkormányzat pecsétje: körbélyegző, Balatonalmádi Város Önkormányzata körirattal, középen Magyarország címerével.

3. § (1) Az Önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelezően ellátandó feladatait biztosítja.

(2) A Képviselő-testület - figyelemmel a kötelezően ellátandó feladatokra, anyagi lehetőségeitől függően - az Önkormányzat éves költségvetésében meghatározza, hogy a helyi közszolgáltatások körében mely feladatokat, milyen mértékben és módon látja el.

(3) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti besorolását - figyelemmel az Mötv. 13. § (1) bekezdésében foglaltakra - az 1. melléklet tartalmazza.

(4) Az Önkormányzat vállalkozási tevékenységet nem végez.

4. § (1) A Képviselő-testület a törvények által előírt kötelező feladatainak ellátásán túl, külön önkormányzati rendelettel önként vállalhat feladatot, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.

(2) A feladat önkéntes felvállalása esetén a szükséges költségvetési forrást biztosítani kell.

5. § Az Önkormányzat önként vállalt feladatait a 2. melléklet tartalmazza.

6. § (1) A Képviselő-testület bizottságai:

(2) A Képviselő-testület 2013. január 1. napjától közös önkormányzati hivatalt hozott létre Felsőörs Község Önkormányzatával. A közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Balatonalmádi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal)

7. § (1) A Képviselő-testület feladatait bizottságai, a polgármester, a Hivatal és a jegyző útján látja el.

(2) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a polgármester a Képviselő-testületnek a munkaterv szerinti üléseken tájékoztatást ad.

8. § A Képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt: 12 fő.

9. § (1) A Képviselő-testület évente a munkatervben meghatározott időpontban 10 alkalommal tart ülést.

(2) A Képviselő-testület üléseinek helye a Városháza épületének tanácskozó terme (Balatonalmádi, Széchenyi sétány 1.) Ettől eltérő helyszínt a polgármester a meghívóban meghatározhat.

10. § (1) A Képviselő-testület fél évre előre elkészített munkaterv alapján ülésezik. A polgármester a munkaterv készítéséhez javaslatot kér a képviselőktől, az Önkormányzat által fenntartott költségvetési szervek vezetőitől, a jegyzőtől, a Hivatal szervezeti egységeinek vezetőitől.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az általános önkormányzati választás évének II. félévére nem készül munkaterv.

(3) A munkaterv tartalmazza:

11. § (1) A Képviselő-testület összehívására és vezetésére az Mötv. rendelkezései az irányadóak. Ha a polgármester akadályoztatva van, az ülés összehívásával és vezetésével kapcsolatos feladat-és hatáskörében a saját tagjai közül választott alpolgármester az általa meghatározott sorrendben helyettesíti. Ha a Képviselő-testületet a képviselők ¼-ének, vagy a Képviselő-testület bizottságának indítványára kell összehívni, az ülés összehívására a rendkívüli ülés összehívásának szabályait kell alkalmazni.

(2) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg betöltetlen, vagy tartósan akadályoztatva vannak, az ülés összehívását és vezetését a Humán Erőforrás Bizottság elnöke látja el.

(3) A Képviselő-testület ülésének nyilvánosságára, valamint zárt ülés tartására az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(4) A képviselő-testület ülésére szóló meghívó tartalmazza:

(5) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés napját megelőző legalább 5. napon megkapják. A meghívót a polgármester írja alá.

(6) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a város lakosságát a meghívónak és a napirendek előterjesztéseinek Balatonalmádi város honlapján való közzétételével és a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével tájékoztatni kell. A Képviselő-testület ülését megelőzően az állampolgárok részére a Hivatal Szervezési és Vagyongazdálkodási Osztályán – a zárt ülési előterjesztések kivételével - az előterjesztésekbe való betekintést biztosítani kell.

(7) A Képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:

(8) A társadalmi önszerveződő közösségek napirendhez történő meghívásáról a polgármester dönt. Ebben az esetben a meghívottat külön képviselő-testületi döntés nélkül, az általános szabályok szerint megilleti a tanácskozási jog. A meghívás nélkül megjelent társadalmi önszerveződő közösségek vezetőit külön szavazás alapján illeti meg a tanácskozási jog.

12. § (1) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze, továbbá Mötv-ben meghatározott esetekben a rendkívüli ülést köteles összehívni.

(2) A rendkívüli ülésre szóló meghívót – amennyiben a rendkívüli ülés összehívását a polgármester kezdeményezi -, az ülés időpontját megelőzően legalább 24 órával korábban meg kell küldeni a képviselőknek a tárgyalásra kerülő előterjesztéssel együtt.

(3) Azokban az esetekben, amikor a rendkívüli ülés összehívása kötelező, a képviselő, bizottság, vagy kormányhivatal vezetőjének indítványával együtt a meghívót az ülés időpontját megelőzően legalább 72 órával korábban ki kell küldeni.

(4) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben, így különösen, ha az állampolgárok életét, testi épségét, vagyonát, az önkormányzat vagyonát közvetlen veszély fenyegeti, vagy határidőhöz kötött döntés szükséges, és a (2) bekezdés szerinti határidő nem tartható be az ülés – a sürgősség okának közlésével – legkésőbb az ülés megkezdésének időpontját megelőző 12 órával is összehívható. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető.

(5) Ha a rendkívüli ülésre az előterjesztés a meghívóval együtt az ülés időpontját megelőzően legalább 3 nappal korábban kiküldésre került, az előterjesztéshez módosító indítványt az általános szabályok szerint lehet benyújtani. Ha az előterjesztés későbbi időpontban kerül kiküldésre, vagy a rendkívüli ülés sürgős, halasztást nem tűrő esetre tekintettel kerül összehívásra, módosító indítványt a testületi vita lezárásáig szövegszerűen megfogalmazva lehet benyújtani.

(6) Rendkívüli ülés esetén az előterjesztést a feladatkörük szerint érintett bizottságok nem véleményezik.

(7) Az alakuló ülés összehívására az Mötv. rendelkezései az irányadók.

13. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére - a munkaterv alapján - a kiküldött meghívóban a polgármester tesz javaslatot. A meghívó szerinti napirendi javaslattól a polgármester a sorrend tekintetében eltérhet, a napirendi javaslatot kiegészítheti, feltéve, ha szóbeli előterjesztésben tárgyalható ügyről van szó. A napirendet a napirendhez fűzött polgármesteri kiegészítés után elfogadásra beterjesztett javaslatnak kell tekinteni.

(2) A képviselő-testület tagja, vagy bizottsága kezdeményezheti a napirendek sorrendjének megváltoztatását, szóbeli előterjesztésként tárgyalható ügy napirendi felvételét, napirendek összevont tárgyalását, egyes ügyek napirendről való levételét. Ezt a javaslatot röviden meg kell indokolni. Az előterjesztő a benyújtott előterjesztést a napirend megállapítása előtt - rövid indokolással - visszavonhatja.

(3) Korábbi képviselő-testületi ülésen eldöntött ügyet - a döntés felülvizsgálata céljából - a képviselő-testület ismét napirendjére tűzhet. Az ismételt tárgyalásra a polgármester, a képviselő-testület tagja, bizottsága tehet indokolt javaslatot. Ugyanazon ügy csak egy alkalommal tárgyalható újra. A napirendre való felvételről a képviselő-testület minősített többséggel, külön határozatot hoz, amelyben arról is dönt, hogy az ügy újra tárgyalására mikor kerül sor. Azonnali tárgyalása a már korábban eldöntött ügynek csak akkor lehetséges, ha az újratárgyalásra vonatkozó írásbeli indítványt az indítványozó az ülés előtt tizenöt nappal korábban a polgármesternek benyújtotta és az újratárgyalást az ülésig írásban elő lehet készíteni az újabb döntés meghozatalára alkalmas módon.

14. § (1) A napirendi pontok elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül határoz.

(2) Ülés közben - polgármesteri, vagy képviselői indítványra - az ülés gyorsabb vezetése érdekében a már elfogadott napirendek sorrendje megváltoztatható, illetve még nem tárgyalt napirendek együttes tárgyalásra összevonhatók. Ebben az esetben a képviselő-testület az újabb módosításról egyszerű szótöbbséggel szavaz. Az ülés közben napirend módosításról külön alakszerű határozatot nem kell hozni, hanem a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az ülés közben történt sorrendváltozás, napirend összevonás tényét.

15. § (1) A napirendi pontokat a képviselő-testület az alábbi sorrendben tárgyalja:

(2) A napirendek sorrendjének megállapításánál az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni, ha a napirendhez a polgármester a képviselő-testület tagjain kívül mást is meghívott.

16. § (1) Napirend előtti felszólalásra napirenden nem szereplő városi jelentőségű, halaszthatatlan és rendkívüli ügyben a képviselő-testület munkaterv szerinti ülésén a felszólalás tárgyát és okát megjelölve bármely képviselő kérhet engedélyt a polgármestertől. A felszólalási szándékot az ülést megelőző munkanapon 12.00 óráig írásban kell bejelenteni a polgármesternek és a bejelentéshez csatolni kell a tervezett napirend előtti felszólalás tartalmának összefoglalásáról szóló mellékletet is.

(2) A felszólalás keretében a képviselő röviden kifejtheti véleményét minden olyan kérdésben is, amely az önkormányzat működésével, a képviselő személyével összefügg.

(3) Sürgősségi indítványt, interpellációt, bejelentést napirend előtti felszólalásban előterjeszteni nem lehet.

(4) A felszólalás időtartama legfeljebb három perc, vitát nem lehet nyitni, határozathozatalnak nincs helye. A napirend előtti felszólalásra az érintett egy percben reagálhat.

(5) Napirendhez nem kapcsolódó ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet. Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, azonnal dönt.

17. § (1) Napirend előtt a képviselő-testület áttekinti a lejárt határidejű határozatok végrehajtására a polgármester, jegyző és a határozatokban nevesített felelősök által adott jelentéseket. A képviselők a jelentést adókhoz kérdéseket intézhetnek. Ha a Képviselő- testület a jelentést nem fogadja el, a határozat végrehajtására javaslatokat tehet, kiadhatja a tárgy szerint illetékes bizottságnak a végrehajtás ellenőrzését, vagy szükség szerint más intézkedést tesz, a végrehajtásra újabb határidőt tűz ki.

(2) Ügyrendi indítványban kérhető az egyes határozatokra adott jelentésekről való külön szavazás.

(3) A bizottsági elnökök, a polgármester szóban tájékoztatást ad az átruházott hatáskörök gyakorlása során hozott döntésekről.

(4) Gazdasági ügyben hozott döntés csak akkor hozható nyilvánosságra, ha a nyilvánosságra hozatal az önkormányzat gazdasági érdekét nem sérti.

18. § (1) Sürgősséggel kérhetik a képviselő-testülettől egyes ügyek soron kívüli megtárgyalását - a rendeletalkotást kivéve - a polgármester, a képviselő-testület tagjai, a bizottságok, a jegyző.

(2) A sürgősségi indítványt legkésőbb az ülés napján reggel 8.00 óráig írásban kell benyújtani a polgármesterhez. Ha ez az idő rövidsége miatt az általános szabályok szerint nem lehetséges, akkor az előterjesztés rövid, kivonatos változatát, vagy csak a határozati javaslatot kell elkészíteni.

(3) A sürgősségi indítvány benyújtása esetén az előterjesztett döntési javaslatot a feladatkörüknél fogva érintett bizottságoknak nem kell véleményezniük.

(4) A polgármester írásbeli, illetve szóbeli előkészítésre kiadja az ügyet a jegyzőnek.

(5) A tárgyalásra vonatkozó javaslatot a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(6) Az indítvány napirendre tűzéséről a képviselő-testület minősített többséggel dönt. Egyetértés esetén az ügyet a képviselő-testület első napirendi pontként tárgyalja. A sürgősséggel benyújtott előterjesztés tárgyalása előtt képviselői kezdeményezésre a polgármester szünetet rendel el.

(7) Az indítvány elutasításakor a képviselő-testület dönthet arról is, hogy a munkatervben szereplő következő ülésen rendes napirendként tárgyalja az ügyet. A későbbi ülésre halasztott ügyet az előterjesztések általános szabályai szerint kell előkészíteni.

(8) A sürgősségi indítványhoz, vagy a sürgősséggel tárgyalt napirendhez módosító indítványt a vita lezárásáig lehet benyújtani.

19. § (1) A képviselő-testület határozatképességére az Mötv. rendelkezése az irányadó.

(2) Ha az ülést határozatképtelenség miatt elnapolják, a polgármester 8 napon belül újra összehívja.

(3) Az ülés elnökének munkáját a jegyző, az aljegyző, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása esetén a jegyző által megbízott köztisztviselő segíti.

(4) Az ülés elnöke megállapítja a jelenlévő képviselők számát, a határozatképességet, és az ülést megnyitja. Az ülés tartama alatt az elnök folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességét.

20. § (1) Az ülés elnöke minden napirend felett vitát nyit.

(2) Először a napirendi pont előadóját illeti a szó, aki az előterjesztéshez rövid kiegészítést fűzhet. A kiegészítés csak olyan kérdésre, tényre vonatkozhat, amit az írásbeli előterjesztés nem tartalmaz.

(3) A kiegészítés után a bizottsági vélemények ismertetése következik.

(4) A vitát megelőzően az előadóhoz maximum egy perc időtartamban kérdéseket lehet intézni.

(5) A kérdések megválaszolása után a képviselők hozzászólás formájában kifejtik véleményüket.

(6) A hozzászólások után az elnök a vitát lezárja. A napirend előadóját a vita lezárását követően megilleti a zárszó joga. A zárszó keretében ki kell térni arra, hogy a napirend előadója mely javaslatokkal ért, illetve nem ért egyet.

(7) A végszavazás előtt a módosító indítványokról, azok benyújtásának sorrendjében dönt a Képviselő-testület. Az ügydöntő módosító indítványokat legkésőbb a képviselő-testületi ülés napján reggel 8.00 óráig írásban kell benyújtani a polgármesterhez. A sürgősséggel, napirend kiegészítésként, vagy szóbeli előterjesztésként tárgyalt napirendi pontokhoz kapcsolódó ügydöntő módosító indítványokat legkésőbb a vita lezárásáig kell beterjeszteni. Ügydöntő módosító indítvány minden olyan indítvány, javaslat, ami az írásban beterjesztett határozati javaslathoz képest érdemében más döntési lehetőséget tartalmaz.

(8) Az egymáshoz képest jelentéktelen eltérést tartalmazó módosító indítványokat az elnök egy indítványban összefoglalhatja, ha ez ellen az indítványozók nem tiltakoznak, továbbá megkísérelheti az indítványtevők álláspontját egymáshoz közelíteni.

(9) Az indítványok összefoglalása a bizottság javaslatát nem érintheti, a bizottsági javaslatról – az előterjesztő által történő elfogadást kivéve - minden esetben szavazni kell.

21. § (1) A képviselők a napirendhez való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik. A felszólalásra - a jelentkezés sorrendjében - az elnök adja meg a szót. Az adott napirendhez a képviselő kétszer szólhat hozzá. Az első hozzászólás időtartama négy perc, a második hozzászólásé két perc lehet. A hozzászólások időkerete a képviselő kifejezett kérésére összevonható, amennyiben a felszólaló képviselő ez irányú kérését a hozzászólás megkezdése előtt az ülés elnökének jelzi. A hozzászólások időtartama a felszólalás közben jelzett képviselői kérésre nem vonható össze.

(2) Az elnök legfeljebb négy perc időtartamban felszólalási jogot adhat az állampolgároknak is.

(3) A napirend előadója, és törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül felszólalhat.

(4) Az ülés elnöke az (1) bekezdésben rögzített időkeret túllépése vagy a hozzászólás kirívóan sértő tartalma, stílusa miatt az érintettől megvonhatja a szót.

(5) A testületi ülésen jelen lévő jegyző vagy megbízottja a napirendi pont vitájának lezárása előtt szóban, a döntéshozatalt követően haladéktalanul szóban, jelzésének eredménytelensége esetén az ülést követő 5 munkanapon belül a polgármesternek vagy az ülés vezető elnöknek címzett feljegyzésben köteles jelezni, ha álláspontja szerint a testület döntése vagy döntéshozatali eljárása jogszabálysértő volt. A jegyző jelzésére a polgármester, az ülést vezető elnök az ülésen szóban, ezt követően az írásbeli feljegyzés átvételét követő 5 munkanapon belül írásban köteles válaszolni, véleményét, tervezett intézkedését közölni.

22. § (1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül is szót kérhet, egy percben ügyrendi javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. Ügyrendinek minősül az a hozzászólás, kérdés, melyben a képviselő a képviselő-testület munkájával – ülésének lefolytatásával – kapcsolatos eljárási ügyben tesz észrevételt. Amennyiben az ügyrendi indítvány a vita lezárására irányul – s ebben a kérdésben a javaslatot a képviselő-testület elfogadja - úgy képviselői hozzászólásra a 22. § (1) bekezdésében foglaltak irányadók.

(2) Amennyiben az elnök megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésre vonatkozik, a képviselőtől megvonja a szót. Ha a képviselő a szómegvonás esetén szavazást kér, akkor a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

23. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az elnök a vitát lezárja. A vita elhúzódása esetén a vita lezárását, a hozzászólások időtartamának korlátozását ügyrendi felszólalás keretében bármelyik képviselő javasolhatja, e kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. Ez utóbbi esetben maximum 4 perc időtartamban szót kell adni a vita lezárására irányuló indítvány megtételét megelőzően hozzászólásra jelentkezett, az elektronikus rendszer által regisztrált képviselőknek. A vita lezárását követően, a szavazást megelőzően- vagy aközben- további hozzászólásra még ügyrendi kérdésben sincs lehetőség.

(2) A képviselőnek joga van a szavazás megkezdése előtt a képviselői vélemények egyeztetése érdekében legfeljebb tíz perces szünetet kérni. Ha a polgármester a szünetet nem rendeli el, a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt a szünettartásról.

24. § (1) A képviselő-testület döntését rendelet vagy határozat formájában hozza meg.

(2) Amennyiben a képviselő-testület érdemi döntését alakszerű határozatba foglalja, az elnök a szavazás előtt köteles a szavazásra feltett - az elfogadott módosító indítványokat, javaslatokat is tartalmazó - határozati javaslatot szóban ismertetni. Szükség szerint a határozat megfogalmazására az elnök szünetet rendelhet el.

(3) A képviselő-testület egyéb (ügyrendi kérdések), nem az ügy érdemére vonatkozó döntését nem kell alakszerű határozatba foglalni.

(4) Alakszerű határozat nélkül eldöntendő ügyek, ügyrendi kérdések:

25. § (1) A képviselő személyes érintettségére, azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettségére, döntéshozatalból történő kizárására az Mötv. rendelkezései az irányadók.

(2) Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be, és az köztudomású, vagy a Képviselő-testület megállapítja, a Képviselő-testület határozatban rögzíti, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget.

(3) A Képviselő-testület legfeljebb 20%-kal csökkenti azon képviselő tárgyhavi tiszteletdíját, aki személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja és aki tekintetében a Képviselő-testület megállapítja, hogy bejelentési kötelezettsége fennállt.

26. § (1) Minősített szótöbbséggel kell meghozni a döntést azokban az esetekben, amikor az Mötv. arról rendelkezik. A minősített többség meglétére az Mötv. rendelkezése az irányadó.

(2) A Képviselő-testület saját elhatározásából minősített többséggel dönt az (1) bekezdésben meghatározottakon túl:

(3) A képviselő-testület az (1) és (2) bekezdésben nem meghatározott kérdésben - így a módosító és kiegészítő javaslatok tárgyában is - egyszerű szótöbbséggel dönt. A módosító és kiegészítő javaslatokat nem kell szavazásra bocsátani, feltéve, ha a módosító javaslatot az előterjesztő elfogadta, azonban képviselői indítványra a javaslatról szavazni kell.

(4) A módosító, kiegészítő javaslatok kérdésében való döntés után kerül sor az érdemi döntés szavazására.

(5) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet. A nyílt szavazás név szerinti is lehet.

(6) A döntési javaslat elfogadására az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

27. § A nyílt szavazás elektronikus szavazó berendezés útján, annak meghibásodása esetén kézfelemeléssel történik. Szavazni személyesen igen-nel, vagy nem-mel, vagy a szavazástól való tartózkodási szándék kifejezésével lehet. Az elnök ismerteti a szavazás eredményét. Ha a képviselő a szavazást elvétette, köteles azonnal jelezni az elnöknek. Kétség esetén, illetve bármely képviselő indítványára a szavazást meg kell ismételni.

28. § (1) Név szerinti szavazást a polgármester vagy bármelyik képviselő indítványozhat. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel dönt.

(2) Név szerint szavazás esetén a szavazatot szóbeli leadásával egyidejűleg, a szavazógép megnyomásával kell leadni. A szavazógép meghibásodása esetén a szavazatokat az ülésrend sorrendjében, szóban kell leadni, a leadott szavazatot egyenként rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, a szavazatok összeszámlálását követően az ülés vezetője kihirdeti a szavazás eredményét.

29. § (1) A titkos szavazással kapcsolatos teendőket a Humán Erőforrás Bizottság képviselő tagjai látják el. A titkos szavazás lebonyolítására létrejött szavazatszedő bizottság határozatképes, ha legalább a Humán Erőforrás Bizottság három képviselő tagja jelen van.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett, bélyegzőlenyomattal ellátott szavazólapon, szavazófülke, vagy külön helyiség és urna használatával történik. A szavazás történhet a szavazatszámláló gép használatával is.

(3) A szavazás befejezésekor a bizottság megszámolja a fel nem használt szavazólapokat, és lezárt borítékba helyezi el, a borítékon feltünteti a szavazólapok számát. A szavazólapokat az elnök veszi ki az urnából, és egyenként hangosan diktálja a szavazólapokról a szavazatokat, amit a bizottság egy tagja írásban rögzít. A bizottság jelenlévő tagjai ellenőrzik a szavazatok számlálását.

(4) A titkos szavazás eredményét külön jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(5) A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

30. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ennek során:

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása – bekiabálás, demonstráló táblák felmutatása - estén az ülés vezetője rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) Az ülés elnökének rendfenntartás körében tett intézkedései ellen felszólalni, az elnökkel vitába szállni, az intézkedéseket visszautasítani nem lehet, kivéve a szómegvonás esetét. Ha a rendreutasított a szómegvonást sérelmezi, azonnal a képviselő-testülethez fordulhat. A szómegvonás kérdésében a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt. Szómegvonás esetén az érintett képviselő kizárólag az írásban benyújtott módosító indítványával kapcsolatos ügyrendi kérdésben szólalhat fel a napirendi pont keretén belül.

31. § (1) A képviselő-testület elé a döntéstervezetek határozat-, és rendelet-tervezet formájában kerülnek beterjesztésre.

(2) A képviselő-testület elé csak a Hivatal belső munkaszervezeti egységei által összehangolt, a polgármesterrel, jegyzővel egyeztetett és törvényességi szempontból ellenőrzött előterjesztés nyújtható be.

(3) Az előterjesztés előkészítése az előadó feladata, aki az előkészítésért, a közreműködők bevonásáért, az érdekeltekkel való egyeztetésért felelős. A munkatervben szereplő előterjesztések elkészítéséért a munkatervben megjelölt személy, egyedi ügyek előkészítéséért a feladatkörében érintett személy a felelős.

(4) Az előkészítés során a Hivatal belső szervezeti egységei kötelesek együttműködni, az előterjesztést készítők számára a szükséges információkat megadni.

(5) A sürgősséggel tárgyalt ügyek esetén is el kell végezni az érdekeltekkel való előzetes egyeztetést.

(6) Az előterjesztést a jegyző részére kell leadni, aki vizsgálja a határozati javaslatok törvényességét. Az esetleges jogszabálysértés megelőzésére intézkedést kezdeményez.

(7) A késve leadott előterjesztéseket - kivéve, ha az előterjesztés tárgyalása nem halasztható - érdemi felülvizsgálat nélkül vissza kell adni az előterjesztést készítőnek.

32. § (1) Az előterjesztést írásban kell elkészíteni.

(2) Az előterjesztés két részből áll:

(3) Az előterjesztés bevezető része tartalmazza:

(4) A határozati javaslat tartalmazza:

(5) Az elfogadott határozatokat január 1-jétől - a számozást minden évben újrakezdve - folyamatos sorszámmal kell ellátni. (Sorszámot törve az évszámmal, feltüntetve az ülés napját és önkormányzati határozat megjelölést.)

(6) A határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a határozat tárgyát, számát, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős nevét. A végrehajtásért felelősök a határidő lejártát követő három napon belül kötelesek a jegyzőnek a jelentést leadni.

33. § (1) Testületi ülésre (képviselő-testület, bizottság) az alábbiak nyújthatnak be előterjesztést:

(2) Az önkormányzat intézményei, gazdasági társaságai, alapítványa, külső szervek beszámolóját a szerv vezetője terjeszti a képviselő-testület elé.

34. § (1) A képviselő-testület a törvények által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján azok helyi végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. A rendelet alkotásánál figyelemmel kell lenni a jogszabályi felhatalmazással és az Európai Uniós jogszabályokkal való összhang vizsgálatára, és a jogszabályszerkesztés követelményeire.

(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet:

(3) A kezdeményezést a polgármesternél kell írásban bejelenteni. A kezdeményezéssel egyidejűleg a rendelet-tervezet is benyújtható.

35. § (1) A rendelet-tervezet előkészítésének jogi és szakmai koordinációja a jegyző feladata. Az önkormányzat rendelet-tervezetét a jegyző irányításával a Hivatal feladatkörük szerint érintett köztisztviselői készítik elő. E szabály irányadó akkor is, ha a rendeletalkotást kezdeményező által benyújtott tervezet átdolgozásra szorul. Ebben az esetben az átdolgozás munkáiba be kell vonni a kezdeményezőt.

(2) A rendelet-tervezet előkészítése során meg kell vizsgálni:

(3) A törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyokkal kapcsolatos rendeletalkotás esetén meg kell vizsgálni:

(4) A rendelet-tervezet előkészítése során a belső jogi normákat a közösségi jog elsőbbségére való tekintettel kell értelmezni.

(5) A rendelet hatályba lépésének idejét a jogalkotásról szóló törvény szabályainak megfelelően kell alkalmazni.

36. § Az előkészítés után a rendelet-tervezetet indokolással és a jogalkotási törvényben előírt hatásvizsgálattal együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni.

37. § (1) Amennyiben a rendelet-tervezet tárgyalásra alkalmas, a Humán Erőforrás Bizottság, valamint a tárgy szerint érintett bizottság megtárgyalja és a bizottságok által véleményezett tervezet kerül a képviselő-testület elé. Amennyiben bizottsági határozatképtelenség miatt a tervezet bizottsági tárgyalása nem volt lehetséges, a képviselő-testület a tervezetet bizottsági javaslat nélkül tárgyalja.

(2) Ha a tervezet tartalmát érdemben és lényegesen módosító több új javaslat merül fel, és a tervezet átdolgozása szükséges a képviselő-testület a tervezetet átdolgozásra visszautalja az előterjesztőnek és kiadhatja ismételt tárgyalásra a Humán Erőforrás Bizottság, valamint a tárgy szerint érintett bizottságnak is.

(3) A rendeletalkotás folyamatának szabályai értelemszerűen irányadók az önkormányzati rendelet módosítására is.

38. § (1) A rendeletet a megalkotásától számított 3 munkanapon belül a Hivatal hirdetőtábláján 15 napig történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(2) A jegyző gondoskodik arról, hogy a kihirdetett rendeletet a helyi sajtó útján az állampolgárok széles körben megismerhessék.

(3) A rendeletmódosítások kihirdetésére, közzétételére értelemszerűen irányadók a rendelet kihirdetésére vonatkozó szabályok.

(4) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(5) A jegyző a Szervezési és Vagyongazdálkodási Osztály útján az önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet.

39. § (1) A jegyzőkönyvet a képviselő-testület ülésén készített hangfelvétel alapján kell elkészíteni. Az ülésről szó szerinti jegyzőkönyv nem készül, de a képviselő írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, valamint véleményét kérésére szó szerint kell rögzíteni a jegyzőkönyvben. A jegyzőkönyv alapjául szolgáló hangfelvétel visszahallgatását igény szerint biztosítani kell, és kérésre a hangfelvételről – a zárt ülés kivételével – másolatot kell készíteni, és azt át kell adni.

(2) Az állampolgároknak a jegyzőkönyvbe történő betekintéssel kapcsolatos jogosultságára, valamint a zárt ülésről készülő jegyzőkönyvvel kapcsolatos szabályokra az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

40. § (1) A jegyzőkönyv tartalmazza az Mötv-ben meghatározottakon kívül:

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

(3) A jegyzőkönyv elkészítésére, aláírására az Mötv. rendelkezései irányadóak.

41. § A jegyzőkönyvből az ülés után az érdemi döntések teljes szövegét tartalmazó kivonatot kell készíteni, amelyet meg kell küldeni a döntéssel érintetteknek, a végrehajtásban résztvevőknek és a felelősöknek, valamint a képviselőknek.

42. § (1) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet a Hivatalban bárki megtekintheti.

(2) A zárt ülésről készült jegyzőkönyv esetében a jegyzőkönyvet, vagy annak egy részét az érintett személy vagy meghatalmazottja az érintettség tárgykörében és keretei között tekintheti meg. A betekintésre irányuló kérelmet a jegyző vizsgálja meg, ennek alapján dönt a betekintés jogalapjáról és kereteiről.

(3) A nyilvános ülés jegyzőkönyvéről erre irányuló kérelem alapján a képviselőknek díjmentesen, más személynek – az igényelt másolat terjedelmének függvényében – díjmentesen vagy a felmerült költségek felszámításával másolatot kell kiadni. Az esetleges költségtérítésről a jegyző a ténylegesen felmerült költségek figyelembevételével dönt.

(4) A jegyzőkönyv digitalizált változatát a jegyző az Önkormányzat honlapján közzéteszi.

43. § (1) A települési képviselő – választói érdekek képviseletével kapcsolatos – jogaira és kötelezettségeire az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(2) A települési-képviselőnek a Képviselő-testület munkájában való részvételére az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(3) A települési képviselő képviselői munkája során a Hivatal helyiségeit használhatja, eszközeit térítésmentesen igénybe veheti.

(4) A képviselőt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a Hivatal vezető köztisztviselői kötelesek munkaidőben soron kívül fogadni.

(5) A képviselőket megillető költségtérítést és juttatások körét önkormányzati rendelet szabályozza.

44. § A települési képviselő az Mötv. 32. § (2) bekezdésben foglalt jogain és kötelezettségein kívül

45. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendjén szereplő előterjesztés kivételével a képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármestertől, alpolgármestertől, bizottság elnökétől, jegyzőtől, feladatkörükbe tartozó ügyben felvilágosítást kérhet (a továbbiakban: interpelláció). A képviselő-testület ülésén képviselőnként egy interpelláció terjeszthető elő.

(2) Az interpellációt legkésőbb az ülést megelőző napon 8.00 óráig a polgármesterhez és a jegyzőhöz írásban kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell

(3) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen és távolmaradását előzetesen indokolva nem mentette ki, az interpellációt visszavontnak kell tekinteni. Kimentés esetén az interpelláció előterjesztésére a következő rendes képviselő-testületi ülésen van lehetőség.

(4) A képviselő-testület ülésén az interpelláció tárgyalása a képviselő-testület lejárt határidejű határozatai végrehajtására adott jelentés tárgyalását megelőzően történik. A képviselő az interpellációt legkésőbb a napirend elfogadásáig visszavonhatja.

(5) Amennyiben az interpelláló az írásban megküldött interpellációt az ülésen szóban is ismerteti, az 3 percnél hosszabb időtartamú nem lehet. Ha az interpelláló az írásban megküldött interpelláció szövegétől eltér, a polgármester jogosult tőle a szót megvonni.

(6) Az interpellációra az ülésen szóban – legfeljebb 4 perc időtartamban -, vagy legkésőbb az ülést követő 30 napon belül írásban kell érdemi választ adni. Az interpellációra adott válasz után az interpelláló képviselőnek, 1 perces viszontválaszra van joga, - írásban adott válasz esetén a képviselő-testület soron következő munkaterv szerinti ülésén - ennek keretében nyilatkozik arról is, hogy a választ elfogadja-e. Amennyiben a képviselő a választ nem fogadja el, a képviselő-testület vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.

(7) Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, akkor a polgármester javaslata alapján vizsgálat céljából kiadja a tárgy szerint érintett, hatáskörrel rendelkező bizottságnak, amely a vizsgálatot 60 napon belül lefolytatja. Amennyiben az interpelláció valamely bizottság tevékenységét érinti, az ügyet a Gazdasági Bizottságnak kell vizsgálatra átadni.

(8) A képviselő-testület az interpelláció tárgyában a bizottsági jelentés alapján a következő munkaterv szerinti ülésen az interpellációt benyújtó képviselő – legfeljebb 1 percben ismertetett - véleményének meghallgatása után vita nélkül dönt.

46. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendjén szereplő előterjesztés kivételével a képviselő a képviselő-testület ülésén a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a bizottság elnökéhez, a jegyzőhöz a hatáskörébe tartozó ügyekben kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb az ülést követő 30 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) A kérdésekre az interpellációra vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

47. § (1) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester - előre egyeztetett időpontban - tart ügyfélfogadást.

48. § (1) A Képviselő-testület polgármesterre átruházott hatásköreit a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A polgármester - a költésgvetési fedezet rendelkezésre állása esetén - a Képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönt:

49. § (1) A Képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással, minősített többséggel a Képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert és a saját tagjain kívül további egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A helyettesítés módját, mértékét és az alpolgármester feladatait a polgármester a megválasztásától számított három hónapon belül írásban határozza meg a képviselő-testület tájékoztatása mellett.

(3) Azon alpolgármester, akit nem a képviselő-testület tagjai közül választottak, nem tagja a képviselő-testületnek, a polgármestert a képviselő-testület elnökeként nem helyettesítheti, de az üléseken tanácskozási joggal részt vehet.

(4) A nem képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester jogállására egyebekben a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármesterre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) Az alpolgármesterrel szemben felmerülő összeférhetetlenségi ok megszüntetésével kapcsolatosan az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

50. § (1) A tanácsnok választására az Mötv. rendelkezései irányadóak.

(2) A tanácsnok:

(3) A tanácsnok a képviselő-testület által átruházott hatáskört nem gyarkorol.

(4) A tanácsnok megbízatása megszűnik:

51. § (1) A jegyzőnek a képviselő-testületi üléseken való részvételével kapcsolatos jogosultságára, a képviselő-testület és a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére az Mötv. rendelkezések irányadóak.

(2) A jegyző jogállására az Mötv. és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(3) A jegyző általános feladatai a törvényesség, a jogszabályszerűség biztosítása.

(4) A jegyző az (1) bekezdésben leírt feladatain túl a képviselő-testület munkájával kapcsolatban

(5) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére - legfeljebb 6 hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a Polgármester által megbízott, a Hivatal közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénynek a jegyzői tisztség ellátására előírt végezettséggel rendelkező köztisztviselője látja el.

52. § A képviselő-testület hatáskörei közül a következőket ruházza át a jegyzőre:

53. § (1) A Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján a közös hivatalt irányító Balatonalmádi Város Önkormányzatának polgármestere is meghatározhat. A Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg.

(2) A Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket, a hivatal szervezeti egységeinek részletes feladatait, munkarendjét, ügyfélfogadási rendjét, a vezetői munkakörök felsorolását a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

(3) A Hivatal fenntartásának költségeit a létrehozó önkormányzatok megállapodásban rögzítettek alapján biztosítják.

54. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, továbbá az átruházott hatáskörök gyakorlására a Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozza létre::

(2) A bizottságok részletes feladatkörét, valamint az átruházott hatásköröket a 4. melléklet tartalmazza.

55. § (1) A bizottság elnökének és tagjainak megválasztására az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(2) A bizottság tagja:

(3) A bizottság elnöke:

56. § (1) A bizottsági ülésre a meghívót és az előterjesztéseket legkésőbb az ülést megelőző 3. napon kell kiküldeni. A bizottság munkatervében meghatározza azokat a napokat, amikor üléseit tartja.

(2) A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az elnök által megbízott bizottsági tag vezeti. A bizottsági ülésen nem képviselő bizottsági tag nem elnökölhet.

(3) A bizottság elnöke rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli bizottsági ülés összehívása esetén az előterjesztést előzetesen nem kell megküldeni.

(4) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

(5) Az ülés meghívóját az ülés összehívásával egyidejűleg ki kell függeszteni a Hivatal hirdetőtábláján, továbbá az előterjesztésekkel együtt közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.

(6) A bizottság üléséről a napirendi pontok megjelölésével értesíteni kell a polgármestert, alpolgármestert, képviselőt, jegyzőt és az aljegyzőt.

57. § (1) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára, működésére, a jegyzőkönyv tartalmára, annak aláírására az Mötv. rendelkezései az irányadók.

(2) A bizottságok működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket a jegyző biztosítja. A bizottsági tag döntéshozatalból való kizárására az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

58. § (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladat elvégzésére ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy munkaterv készítése nem kötelező.

59. § (1) A bizottságok féléves időtartamra készített munka- és ülésterv alapján működnek. Az ideiglenes bizottság munkaterv helyett szükség szerint intézkedési tervet készíthet.

(2) A bizottságok munkatervének készítésére - értelemszerűen az alábbiakban megfogalmazott eltérésekkel - a képviselő-testület munkatervének készítésére vonatkozó szabályok az irányadók.

(3) A bizottság munkatervébe fel kell venni azokat a napirendeket, amelyek előkészítésével a képviselő-testület a munkatervében a bizottságot megbízta, továbbá azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, továbbá amely előterjesztések a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.

(4) A munkaterv egyéb napirendjeire a polgármester (alpolgármester), a bizottság elnöke, tagjai, bármely képviselő és a jegyző tehetnek javaslatot. A javaslat felvételéről, vagy mellőzéséről a bizottság szabadon dönt.

(5) A bizottság munkatervét - tájékoztatásul - megküldi a képviselő-testületnek.

(6) A Hivatal vezető köztisztviselői kötelesek a bizottságok elé terjeszteni azokat az ügyeket, amelyekben a bizottság dönt, amelyeket bizottság nyújthat be, továbbá amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testületnek.

60. § A lakossággal való együttműködés, kapcsolattartás formái különösen:

61. § A képviselő-testület a helyi népszavazás és népi kezdeményezés szabályait önálló önkormányzati rendeletben állapítja meg.

62. § (1) A közmeghallgatásra az Mötv. rendelkezései az irányadóak.

(2) A közmeghallgatás helyét, időpontját 15 nappal korábban kell a lakosság tudomására hozni a meghívó önkormányzati hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel és annak önkormányzati honlapon, illetve közösségi médiafelületein való közzétételével.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatás vezetésre a képviselő-testület ülésvezetési szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a közmeghallgatás valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga.

(5) Ha a válaszadás vagy az intézkedés más szerv hatáskörébe tartozik, a panaszok, közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos törvény szabályai szerint kell eljárni.

63. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben az állampolgárok és önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a vélemények megismerése céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa megbízott személy vezeti.

(3) A lakossági fórum időpontjáról, helyéről és tárgyáról a lakosságot tájékoztatni kell.

(4) A lakossági fórumról jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyről a jegyző gondoskodik.

64. § A képviselő-testület tagjai a lakossággal való közvetlen kapcsolattartás érdekében képviselői fogadóórát tarthatnak.

65. § (1) Az önkormányzat feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása, ellátása érdekében társulásokban vesz részt. A képviselő-testület más települések képviselő-testületeivel alakít társulásokat.

(2) Az önkormányzat a társulások működésének részletes szabályait a társulási megállapodásban rögzíti. Az együttműködési megállapodás megkötésére kizárólag a képviselő-testület jogosult. A megállapodást a polgármester írja alá.

(3) A társulásokban az önkormányzatot a polgármester képviseli.

(4) Balatonalmádi Város Önkormányzata tagja a Balatonalmádi Szociális Társulásának, az Észak-Balatoni Térség Regionális Települési Szilárdhulladék Kezelési Önkormányzati Társulásnak valamint a Kelet – Balatoni Térség Önkormányzati Társulásának.

66. § (1) Balatonalmádi Város Önkormányzata támogatja az európai államok, elsősorban a szomszédos országok és az Európai Unió tagállamainak önkormányzataival létesítendő nemzetközi kapcsolatot.

(2) Az Önkormányzat feladat-és hatáskörében együttműködhet külföldi helyi önkormányzattal, beléphet nemzetközi önkormányzati szervezetekbe.

(3) Az Önkormányzat külföldi helyi önkormányzattal csak akkor tart fenn, illetve létesít újabb kapcsolatot, ha az követve, vagy közvetlenül a település lakosságának érdekét szolgálja.

67. § Hatályát veszti Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületének Balatonalmádi Város Önkormányzata Képviselő-testületénekSzervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2020. (I.30.) önkormányzati rendelete.

68. § Ez a rendelet 2024. október 9-én 10 óra 30 perckor lép hatályba.