A szervezeti és működési szabályzatról szóló új rendelet megalkotására azért van szükség, hogy az minden tekintetben megfeleljen a keretszabályokat megállapító magasabb szintű jogszabályi rendelkezéseknek- hangsúlyosan az Mötv. rendelkezéseinek- valamint levonja azon következtetések, amelyek az alábbi jogszabályok azóta bekövetkezett hatályon kívül helyezéséből fakadnak.

A korábbi rendelet alapvető szövegének megváltoztatása nem indokolt, csupán a kisebb módosításokat, javításokat célszerű rajta elvégezni. Mivel a szükséges kisebb módosítások eléggé szétszórtan helyezkednek el rendeletben, és szükség van szerkezeti változtatásokra is, ezért szükséges a korábbi Szmsz hatályon kívül helyezése és egy teljesen új rendelet megalkotása.

A Mötv. 53. §-ában rögzíti, hogy a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik: az önkormányzat hivatalos megnevezéséről, székhelyéről.

Az Mötv. 53. §-a rögzíti, hogy a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik arról, hogy mely önkormányzati hatásköröket ruház át Képviselő-testületet. A Képviselő-testület a 2. mellékletben meghatározott hatásköreit az ott felsorolt bizottságaira, a 3. mellékletben meghatározott hatásköreit a polgármesterre, a 4. mellékletben felsorolt hatáskörét a jegyzőre ruházza át.

Az Mötv. 53. §-a rögzíti, hogy a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik a képviselő-testület üléseinek összehívásáról a vezetéséről, tanácskozási rendjéről.

Ezen alcímben részletesen meghatározza a képviselő-testület az ülések jellegét, azon meghívandó személyek személyeket, amelyre vonatkozóan az Mötv. nem tartalmaz rendelkezést, a meghívó tartalmát, az előterjesztések tartalmát, az ülések anyaga kiküldésének részletszabályait. A szabályzatban részletesen rögzítésre kerül az ülés vezetőjének jogköre, az ülés menete, ülésen résztvevők jogai és kötelezettségei.

Az Mötv. 53. §-a rögzíti, hogy a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik a nyilvánosság biztosításáról. Ezen alcímben kerül sor annak rögzítésére, hogy milyen szabályok vonatkoznak a meghívó és testületi anyagok nyilvánosságra hozatalára, valamint a rendeletek kihirdetésére.

Az Mötv. 53. §-a rögzíti, hogy a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik a rendeletalkotásról és határozathozatalról, ezért ezen szakaszokban meghatározásra kerül az, hogy hogyan kell kezdeményezni a rendelet megalkotását, hogyan kerül előkészítésre, melyek a társadalmi egyeztetésre bocsátásnak a feltételei, mikor kizárt a rendelet társadalmi egyeztetésre bocsátása, hogyan történik a társadalmai egyeztetésre bocsátás.

E szakaszban kerül rögzítésre a jegyzőkönyv tartalmával, készítésével, nyilvánosságával összefüggésben mindazon részletszabály, amelyet az Mötv. vagy más magasabb rendű jogszabály nem tartalmaz.

Az Mötv. 53. §-a rögzíti, hogy a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik a közmeghallgatás, ezért ezen szakaszok tartalmazzák azon részletszabályok, amelyeket a közmeghallgatásként tartott ülések esetében be kell tartani.

Az Mötv. 53. §-a rögzíti, hogy a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik a képviselő-testület szerveiről, jogállásukról. feladataikról. Ezen szakaszokban rendelkezik a képviselő-testület: apolgármester, a képviselő-testület bizottságai a jegyző, és társulás jogállásával és feladataival összefüggő részletkérdésekről, amelyek tekintetében az Mötv. szabályozási lehetőséget biztosít, mert nem szabályozza maga e kérdéseket, de szabályozásuk szükséges a működés szempontjából.

A 42. § vonatkozik az alternatívan létrehozható tanácsnok tisztség betöltésének részletszabályairól.

Az Mötv. 53. §-a rögzíti, hogy a képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik a jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségeiről, valamint e szakaszok között rendelkezik a képviselő-testület a képviselő interpellációs és kérdezései jogáról is.

E szakasz a 6. melléklettel együtt a belső ellenőrzési kötelezettségre, annak teljesítésével, kapcsolatos részletszabályozást, valamint az önkormányzati alaptevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolását a 8. melléklettel együtt.