1.   § (1) A rendelet hatálya kiterjed Szentkirályszabadja község önkormányzata tulajdonában lévő, és tulajdonába kerülő nemzeti vagyonra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi jogainak gyakorlója Szentkirályszabadja Község Önkormányzata.

2.   § (1) Az önkormányzati vagyon forgalomképesség szerinti besorolási kategóriái vonatkozásában a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései irányadóak.

(2) Az önkormányzati vagyon korlátozottan forgalomképes ingatlanvagyon-elemeit és a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elemeit az 1.melléklet, a forgalomképes üzleti vagyonba tartozó ingatlanvagyon-elemeket a 2.melléklet , a forgalomképtelen ingatlanvagyon-elemeit a 3.melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzati vagyon forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatása a Képviselő-testület hatásköre. A Képviselő-testület a besorolás megváltoztatásáról abban az esetben dönt, amennyiben a kérdéses vagyontárgy rendeltetése megváltozik, és a besorolás megváltoztatása összhangban van a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseivel.

3.   § (1) Az Önkormányzat vagyonának elkülönített része a törzsvagyon.

(2) Az Önkormányzat törzsvagyona az az önkormányzati tulajdon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.

(3) A törzsvagyonba tartozó tulajdon forgalomképtelen törzsvagyon illetve korlátozottan forgalomképes vagyonelem.

(4) Forgalomképtelen az a törzsvagyon amelyet a nemzeti vagyonról szóló törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít illetve amit a nemzeti vagyonról szóló törvény vagy az önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít.

(5) Az önkormányzat törzsvagyona részeként nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősíti a képviselő-testület a következő vagyonelemet: Tájház 206 hrsz, Kossuth u.18

4.   § (1) A rendelet alkalmazásában a nemzeti vagyonról szóló törvényben leírt hasznosításon különösen az egyes vagyontárgyak használatát, bérbeadását, haszonkölcsönbe adását kell érteni.

(2) A korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyontárgyak elidegenítésére a nemzeti vagyonról szóló törvényben leírt szabályok alkalmazásával a Képviselő-testület jogosult a Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság javaslata alapján.

(3) Az önkormányzati ingatlant annak elidegenítése előtt, az ingóvagyont és egyéb vagyontárgyakat azok elidegenítése előtt 150.000 Ft nettó nyilvántartási érték felett fel kell értékeltetni.

5.   § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása nettó 10 millió forint egyedi forgalmi értéket meghaladó mértékű vagyon tekintetében csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenyeztetés alkalmazásával, az összességében legelőnyösebb ajánlattevő részére történik.

(2) Amennyiben az önkormányzati vagyon szerinti hasznosítására közbeszerzési eljárásban kerül sor, úgy a közbeszerzési eljárás – a külön jogszabályokban a közbeszerzésekre előírt szabályok érvényesülésére tekintettel – e rendelet vonatkozásában versenyeztetésnek minősül.

(3) A tulajdonosi joggyakorló az (1) bekezdésben leírt értéket el nem érő vagyontárgy elidegenítése és hasznosítása esetén is köteles megvizsgálni a versenyeztetés lehetőségét, és ilyen esetekben is dönthet a versenyeztetés lefolytatásáról.

(4) A versenyeztetés módjáról, főbb feltételeiről és annak eredményéről a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv (kiíró) dönt. A versenyeztetési eljárás lebonyolításával a kiíró képviselőjeként más személy vagy szerv (a kiíró képviselője) is – a kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárás eredménye alapján – megbízható, vagy arra bizományi szerződés köthető.

(5) A versenyeztetési eljárás típusai:

(6) A versenyeztetési eljárás alapvetően nyilvános. Nyilvánosról zártkörű versenyeztetési eljárási módra való áttérésre csak a folyamatban lévő eljárás eredménytelensége miatti lezárást követően, a kiíró döntése alapján van lehetőség.

6.   § (1) Nyilvános versenyeztetés helyett kizárólag akkor írható ki zártkörű versenyeztetés, ha

(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell legalább a következőket:

(3) A nyilvános pályázati felhívást a kiíró köteles legalább a helyben szokásos oly módon közzétenni, hogy az a lehetséges érdeklődők minél szélesebb köréhez juthasson el,illevte

(4) Zártkörű pályázat esetén egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon - a pályázati felhívás nyilvánosságra hozatala nélkül - legalább három egymástól független érdekeltet írásban kell felhívni ajánlattételre azzal, hogy az ajánlattételi határidőig legalább 15 napot kell biztosítani. Zártkörű pályázat esetén csak az ajánlatkérés tényét kell a nyilvános pályázatra irányadó módon nyilvánosságra hozni. A zártkörű pályázatra egyebekben a nyilvános pályázatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(5) Versengő ajánlatkérés a zártkörű pályázat olyan formája, amikor a kiíró nem bocsát ki pályázati felhívást (kiírást, hirdetményt), hanem azonos feltételek közlésével ajánlatot kér legalább három ajánlattevőtől és az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőt legalább 15 napban állapítja meg

(6) A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönthet úgy, hogy az ingatlan és ingó vagyont, vagyoni értékű jogot árverés útján értékesíti, hasznosítja, s a szerződés megkötésére licitálás útján, a legmagasabb vételárat, illetve ellenértéket felajánló árverező szerez jogot. Az árverés kiírásáról szóló döntéssel egyidejűleg meg kell jelölni az árverés lebonyolítóját, a kikiáltási árat, továbbá az árverés lebonyolítására vonatkozó szabályokat. E körben meg kell határozni azt is, hogy tartható-e, vagy milyen feltételek megléte esetén tartható a nyilvános licitet követően – második fordulóban – zártkörű licitálás. Amennyiben a kikiáltási áron érvényes vételi ajánlatot nem tettek, az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani.

7.   § (1) A kiíró a versenyeztetési eljárás során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz hozzáférés és az alkalmazott versenyfeltételek megismerése tekintetében. A kiíró a versenyeztetés feltételeit úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.

(2) Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében az ajánlattevő számára - lehetőség szerint - hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy az ajánlattevőnek lehetősége nyíljék megalapozott ajánlattételre.

8.   § (1) A versenyeztetési eljárás nyertese az, aki a kiírásban foglalt szempontoknak, illetve az Önkormányzat tulajdonosi érdekeinek figyelembevételével összességében a legmegfelelőbb ajánlatot tette (legjobb ajánlattevő).

(2) A versenyeztetési eljárás eredményére vonatkozó döntést az elbírálást követő 30 napon belül kell meghozni, és azt követő legfeljebb 15 napon belül írásban kell közölni valamennyi ajánlattevővel.

(3) A versenyeztetési eljárás alapján megkötendő szerződés tartalmát a közzétett feltételek, illetve a legjobb ajánlattevő ajánlata alapján kell kialakítani. A szerződést az ajánlat elbírálásáról történt értesítéstől számított lehető legrövidebb időn belül, az ajánlati kötöttség időtartama alatt kell megkötni.

(4) A szerződésben szerepeltetni kell az Önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket, a teljesítés megkövetelt biztosítékait és a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, a szerződésszerű teljesítés ellenőrizhetőségét és a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazható szankciókat.

(5) Ha a versenyeztetési eljárás nyertesével a szerződés megkötése a szerződéskötésre nyitva álló határidőben meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a legjobb ajánlattevő a szerződés létrejöttéhez, vagy hatálybalépéséhez szükséges feltételeket – az előírt módon és időben - nem teljesíti, úgy (ha a kiírás erre lehetőséget adott) a kiíró jogosult a soron következő helyre rangsorolt ajánlattevővel azonos feltételek mellett szerződést kötni, ha a versenyeztetési eljárás eredményéről hozott döntéstől számított 3 hónap még nem telt el.

9.   § (1) Az önkormányzatot megillető követelésről – kivéve a behajthatatlan követeléseket – ingyenesen lemondani nem lehet.

(2) Behajthatatlan követelés a hatályos számviteli törvény szerint behajthatatlannak minősített követelés. A behajthatatlanság tényét és mértékét dokumentumokkal igazolni kell.

(3) A behajthatatlan követelések törlésére 1.000.000 Ft. értékhatárig a polgármester, ezen értékhatár felett a képviselő-testület jogosult.

(4) A mindenkori költségvetési törvényében meghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell.

10.   § Az önkormányzati vagyon feletti vagyonkezelői jog (továbbiakban: vagyonkezelői jog) megszerzésének, gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének e rendeletben nem szabályozott rendelkezéseit a nemzeti vagyonról szóló törvény és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény irányadó szabályai tartalmazzák.

11.   § (1) Az önkormányzati vagyon kezelői különösen az önkormányzat hivatala és költségvetési szervei.

(2) A vagyonkezelői jog kijelöléssel kizárólag ingyenesen szerezhető meg. A vagyonkezelői jog átengedése a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak szerint ingyenes.

12.   § A vagyonkezelői jog ellenértékének kiszámításához a vagyoni értékű jogok értékének kiszámításának törvényben leírt szabályait kell alkalmazni.

13.   § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét az Önkormányzat – az önkormányzati hivatal közreműködésével – ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, ennek keretében különösen: az önkormányzati vagyonnyilvántartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszerűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érdekeit sértő, illetve az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és a jogszerű állapot helyreállítása.

(3) Az (1) bekezdésben leírt ellenőrzésre a polgármester, a Pénzügyi, Gazdasági és Ügyrendi Bizottság az alábbiak szerint jogosult:

(4) A (3) bekezdésben leírt ellenőrzést végző a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:

(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:

(6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:

14.   § (1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a Polgármester javaslata alapján a Képviselő-testület dönt bruttó 1.000.000,- Ft-os értékhatár felett.

(2) A vagyongyarapításról a Képviselő-testület határozattal dönt, az alábbi tartalommal:

(3) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.

(4) Önkormányzati ingatlan-tulajdonszerzést megelőzően a vagyontárgyról forgalmi értékbecslést kell készíteni.

15.   § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napját követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról szóló 10./1996.(IV.23.) önkormányzati rendelet, valamint az 5./2012.(III.01.) önkormányzati rendelet.