Aszófő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§. (1.) bekezdésében, és a környezet védelmének szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 46.§. (1.) bek. c) pontjában kapott felhatalmazás alapján Aszófő községben a települési környezet megóvása és tervszerű alakítása, fejlesztése, a természeti táj jelleg megőrzése érdekében a helyi sajátosságok figyelembe vételével a környezet védelmére, a zöldterületek kezelésére, a vízminőség és a levegőtisztaság védelmére, a zajvédelmi intézkedésekre, az állattatás feltételeinek szabályozására az alábbi rendeltét alkotja meg:

I. FEJEZET

Bevezető rendelkezések

1.§ E rendelet célja, hogy az ember egészségének és környezetének megóvása érdekében megállapítsa az ingatlanok és közterületek, zöldterületek tisztántartására, a levegőtisztaság-védelemre, a víz és talajvédelemre, a zaj- és rezgésvédelemre és az állattartásra vonatkozó előírásokat. 

A rendelet hatálya

2.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed Aszófő  község teljes közigazgatási területén lévő összes ingatlanra, azok tulajdonosaira, kezelőire, használóira, valamint a bel- és külterületen lévő közcélú zöldterületekre és parkokra.

(2) Rendelkezései kiterjednek minden természetes és jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, melyek a település területén ingatlan tulajdonnal bírnak, tevékenységet folytatnak, állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodnak.

(3) Nem terjed ki a rendelet hatálya a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos tevékenységre.

(4) A települési szilárd hulladék gyűjtésére és ártalmatlanítására a  települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 3/2005.(II.20.) számú önkormányzati  rendeletben foglaltakat kell alkalmazni. 

A településkép védelme

3.§ (1) Aszófő község kialakult településképének megőrzése és a hagyományok szerinti fejlesztése minden ingatlantulajdonos és használó kötelessége.

(2) A településkép védelme érdekében kötelező az ingatlanok folyamatos gyommentesítése és tisztántartása.

(3) A településkép védelme érdekében kötelező az ingatlan, a kert, az udvar, a kerítés utcai homlokzatának karban tartása és az utcaképnek megfelelő megjelenés  fenntartása.

(4) A kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó-ipari létesítmények üzemeltetői a kirakatokat, homlokzatokat, a portált kötelesek tisztán tartani.

II. FEJEZET

A környezeti elemek védelme

A közhasználatú zöldterületek védelme

4.§ (1) A település közigazgatási területén zöldterületnek minősülnek a közterületi parkok, ligetek, sétányok, játszóterek, utcai fák, fasorok és zöldsávok, virágágyások, virágtartók, közterületi alkotások, szobrok, díszkutak környéke, parkosított  játszóterek, védterületek, erdősávok.

(2) A közhasználatú zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. Tartózkodni kell a mások pihenésének, nyugalmának zavarását keltő magatartástól.

(3) A köztisztaság megóvása, a környezet védelme és a balesetek elkerülése érdekében a  közterületi zöldövezetben, erdőkben, parkokban, játszótereken, közúti járda- és útszakaszok mentén  bármilyen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.) szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni, továbbá a közterületi zöldterületeken haszonállatot legeltetni és kutyát sétáltatni tilos.

(4) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.

(5) A közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése és a szükséges takarítás elvégzése annak a kötelezettsége, akinek a tevékenysége következtében a szennyeződés keletkezett.

5.§ (1) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles gondoskodni a házhoz vagy telekhez kapcsolódó járdaszakasz és a zöld sáv teljes területének a tisztán tartásáról, a járda hó-eltakarításáról és síkosság-mentesítéséről továbbá a járda és az út közötti kiépített vagy kiépítetlen terület gondozásáról, tisztán tartásáról, szemét- és gyommentesítéséről. Járdán síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő, bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagok (homok, hamu, kőporliszt, fűrészpor) használhatók.

 (2) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról is, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(3) Intézmények, szórakozóhelyek, vendéglátó-ipari egységek, kereskedelmi üzlethelyiségek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakasz tisztán tartása, hó- és síkosság-mentesítése nyitva tartási időben a használó, illetve a létesítményt üzemeltető, nyitvatartási időn túl a tulajdonos kötelessége.

 (4) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt követő 10 méteres területsáv tisztán tartása az alkalmi használó (bérlő) kötelessége.

 (5) A településen kereskedelmi, vendéglátó egységet, üzlethelyiséget bérlő, használó, működtető,  illetve alkalmi jelleggel, vagy szezonálisan közterületet bérlő személyek kötelesek a balatonfüredi PROBIO Rt-vel hulladékszállítási szerződést kötni, és azt a szerződés megkötését követő 8 napon belül a Polgármesteri Hivatalnál bemutatni. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt, vagy konténert kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítatni.

 (6) Közterületen megrendezett vásárok, sport-, és egyéb rendezvények tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú hulladékgyűjtő edény, továbbá illemhely biztosításáról, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület tisztántartásáról.

6.§ A gondozatlan járdaszakasz vagy nyílt árok tisztítását, kaszálását az önkormányzat az ingatlan tulajdonosa terhére elvégeztetheti.

7.§ A játszótereket és a hozzá tartozó zöldterületeket a 14 éven aluli gyermekek használhatják, illetve azok zavarása nélkül a 14 éven felüli gyermekek is használhatják. 6 éven aluli gyermek a játszótereket csak kísérő felügyeletében használhatja.

8.§ (1) Zöldterületeken tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése, tilos a fák, virágok és egyéb növények, valamint a közterületi felszerelési műtárgyak (padok, játékok stb.) elmozdítása, rongálása, azokon hirdetmény elhelyezése. A fák törzsére reklámtáblát (feliratot) elhelyezni tilos.

(2) Tilos a közterületen a fákat megsebezni, csonkítani, cserjéket megrongálni, letiporni, letépni. Ezen rendelkezést megszegő a szabálysértési eljárás következményein kívül köteles a zöldkár értékének megfelelő kártérítést is megfizetni.

(3) Fát kivágni - elszáradt fa és gyümölcsfa kivételével - csak az erre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával, engedéllyel lehet. Közterületen a fakivágás engedélyezésével egyidejűleg minden esetben elő kell írni a fa pótlásának kötelezettségét is, a fajta és mennyiség meghatározásával.

9.§ Tilos a zöldterületeken otthonos madarakat vagy egyéb állatokat pusztítani, zavarni, befogni, kínozni, a fészkeket rongálni, a tojásokat és fiókákat kiszedni és irtani.  Az állatok elpusztítója szabálysértési eljárás következményein túl a mindenkor érvényes kártérítési jegyzék szerint köteles kártalanítást fizetni.

10.§ (1) A közterületeken elhelyezett szobrokra, emlékművekre felmászni, azokat rongálni, beszennyezni tilos. Tilos az emlékművek, szobrok, környezetébe nem illő tárgyak elhelyezése.

 (2) A település területén lévő vízcsobogókat, kutakat, rendeltetésellenes célokra mosdásra, fogmosásra, fürdésre stb. - használni tilos.

11.§ Parkokban, zöldterületeken sétálni csak a kijelölt utakon, sétányokon lehet.

12.§ Zöldterületekre gépjárművel behajtani, azokon parkolni tilos, kivéve az engedélyező táblával megjelölt területeket, illetve munkavégzés céljából történő behajtást.   

13.§ Zöldterületeket rendeltetéstől eltérő célra igénybe venni csak rendkívül indokolt esetben és az eredeti állapot helyreállításának kötelezettségével, az erre feljogosító engedéllyel szabad. 

14.§ A település területén lévő közhasználatú parkok, zöldterületek létesítéséről, felújításáról, fenntartásáról, gondozásáról és ápolásáról az önkormányzat gondoskodik.

15.§ (1) A telek határánál csak olyan növényzet telepíthető, mely a szomszéd építményeinek és kerítésének karbantartását, használatát nem akadályozza, állagát nem rontja, illetve a közúti forgalmat nem akadályozza.

 (2) Minden tulajdonos, üzemeltető köteles a tulajdonában lévő területen a közlekedést akadályozó (járda és úttest fölé nyúló) faágak, bokrok gondozását, nyesését elvégezni.

(3) Belterületen és a külterületen egyaránt a legkisebb ültetési távolság az ingatlan határától:

a) szőlő, valamint 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcsfa, egyéb cserje, bokor és élő sövény esetében legalább 1 méter,

b) 3 méternél magasabbra növő gyümölcsfa, egyéb cserje, bokor és fa, valamint oszlopos örökzöldek, fenyőfélék esetén legalább 3 méter,

c) 6 méter magasságot elérő gyümölcs és egyéb fa esetében 8 méter,

d) 1 métert meg nem haladó magasságra növő cserje, bokor és nyírt sövény esetében legalább fél méter,

e) 1 méter ültetési távolság irányadó azon cserje, bokor és nyírt sövény esetében is, amelyik természetes növekedésében a 2 méter magasságot meghaladja. Ebben az esetben a tulajdonos köteles a magasságot 2 méterre korlátozni.

 (4) A (3) bekezdésben szabályozott távolságokat a rendelet hatályba lépése után telepített, kiültetett növényzet esetében kell alkalmazni. Az ingatlan tulajdonosa kötelezhető a rendelet hatályba lépése előtt telepített növényzet visszametszésére a (3) bekezdés e) pontjában foglaltak szerint 2 méter magasságra.

16.§ (1) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos!

 (2) Közterületen az állatok által okozott szennyezés eltakarításáról az állatok gazdája, vagy a felügyeletet ellátó személy köteles gondoskodni.

17.§ Közterületen szennyező anyagot, hulladékot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződik, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

18.§ Tilos a közhasználatú és egyéb zöldterületen, valamennyi közkifolyónál, kútnál járművet mosni, szerelni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.

A víz minőségének védelme

19.§ (1) Tilos a vizek fertőzése és káros szennyezése. Tilos a felszíni vizekbe (patakokba, forrásba) és csapadékvíz-elvezető rendszerbe, ásott és fúrt kutakba minden szilárd vagy folyékony hulladék elhelyezése, bevezetése.

 (2) Minden olyan behatástól védeni kell a vízelvezető rendszereket, ahol a vizek öntisztulási képességei hátrányosan megváltoznak.

 (3) Tilos az élővízfolyások, csapadékvíz-elvezető nyílt árkok eltorlaszolása, a víz természetes hozamának és folyásirányának megváltoztatása, a meder szűkítése vagy feltöltése. 

20.§ (1) A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztán tartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása - az ingatlan előtti szakaszra terjedően - az ingatlan tulajdonosának, illetve tényleges használójának kötelessége.

(2) Járműbehajtók átereszeinek építése, jó karban és tisztán tartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

21.§ (1) Az élővizek által a partra kihordott, illetve közvetlenül a vízparton található szemét, uszadék és hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról közvetlen az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles haladéktalanul gondoskodni.

(2) A vízfolyások, árkok partjain lévő növényzetet a terület tulajdonosa (használója) köteles rendszeresen kaszálni és gondoskodni a terület tisztántartásáról.

22.§ Telekalakítási és területrendezési munkák során az élő- és a felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagok felhasználása tilos.

23.§ (1) Az Aszófő község közigazgatási határán belül lévő ingatlanokon kizárólag zárt, szivárgásmentes tárolóban lehet növényvédőszert tárolni.

(2) Műtrágyát csak zárt, szivárgásmentes tároló helyiségben lehet tárolni.

(3) Olajtárolót lehetőleg pincében kell elhelyezni. Talajban csak vízzáró, védő betonmedencében, az építési hatóság engedélyével lehet elhelyezni. A bekötővezetéket védőcsővel kell ellátni.

24.§ (1) Szennyvizet a szennyvízcsatornába kell vezetni, az elkészült csatornahálózatra a rákötés mindenki számára kötelező.

 (2) Szennyvizet szennyvízcsatorna hiányában az előírásoknak megfelelően létesített közműpótló zárt szennyvíztározóba kell vezetni és gyűjteni. Zárt rendszerű szennyvíztározó építésénél, a tulajdonosnak igazolni kell annak vízzáróságát.

 (3) Tilos a szennyvizet, szemetet élővizekbe, felhagyott kutakba, talajvízbe, csapadékcsatornákba vezetni, gyűjteni vagy lehelyezni. Tilos a szennyvizet kilocsolni.

25.§ (1) A közműpótló zárt szennyvíztározóból kiemelt települési folyékony hulladék (szippantott kommunális szennyvíz) gyűjtését és szállítását a szakvállalatok, valamint más szervek és erre szóló iparengedéllyel rendelkező magánszemélyek végzik, a vonatkozó jogszabályi előírások betartásával, a hatóságilag kijelölt ürítőhelyre. A fuvarozó az ürítést a menetlevélen igazoltatni köteles a szennyvíztelep illetékesével.

(2) A folyékony hulladék gyűjtése és szállítása kizárólag a környezetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

26.§ Tilos a meglévő ivóvíz vízellátást biztosító hálózatot veszélyeztetni, szabálytalan, engedély nélküli rákötéssel az ivóvizet szennyezni.

27.§ (1) Kút létesítése a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő engedély alapján történhet. Tilos a források elfojtása, kutak betemetése.

(2) Kutak, vízkivételi művek kijelölt hidrogeológiai védőterületén tilos minden folyékony és szilárd hulladék elhelyezése, vegyszerek, szerves és műtrágyák alkalmazása, állattartás, trágyatároló elhelyezése, hulladék keletkezését eredményező tevékenység végzése. 

A levegő tisztaságának védelme

28.§ (1) Aszófő község belterületén tilos az üdülőterületre meghatározott kibocsátási határértéket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenység végzése.

       (2) Tilos minden bűzt okozó tevékenység folytatása.

 (3) Tilos szabadtéren légszennyezést okozó tevékenységet folytatni( homokfúvás, festékszórás stb.).

29.§ (1) Hulladékok nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.

        (2) A háztartásban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási                  tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető.

      (3) Vonalas létesítmény (közút, vasút, töltés, árok bevágás, stb.) mentén- a létesítmény tengelyétől számított 100               méteren belül – bármely növényzet égetése tilos.

      (4) Lábon álló növényzet, tartó, illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése tilos, kivéve,          ha jogszabály másként nem rendelkezik.

     (5) Engedély nélküli nyílt téri égetésnek minősül, ha a hulladék – elemi kár kivételével – bármilyen más okból eredően           kigyullad. {21/2001.(II.14.) sz. Korm. Rendelet 11.§-ának  (1)- (5) bekezdése}

30.§ A tűzvédelmi hatóság által kihirdetett időszakokban, valamint erdőszéltől számított 200 m-en belül tüzet gyújtani tilos!

31.§ (1) Porképző vagy könnyen lesodródó anyagokat csak rögzített ponyvával, nedvesített állapotban szabad szállítani.

(2) Építésnél, tatarozásnál, bontásnál és az úttest felbontásánál keletkezett port, terjedésének megakadályozására vízzel kell nedvesíteni.

(3) Bűzös anyagot csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt járművön szabad szállítani.

32.§ (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező lakóházakban a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett tüzelőanyagot szabad elégetni. Ezen berendezések és kémények megfelelő karbantartása a tulajdonos, üzemeltető kötelessége.

 (2) A fűtőberendezésben egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot (különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket stb.) égetni tilos.

33.§ (1) A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék ártalmatlanításáról elsősorban komposztálással, ha ez nem lehetséges, elszállításával kell gondoskodni.  Az elszállítás során a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszállítására irányuló kötelező helyi szolgáltatás igénybevételéről a 3/2005.(II.20.) számú önkormányzati rendelet előírásait be kell tartani.

 (2) Hulladékok (nem veszélyes és veszélyes) nyílt téri, illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos, legyen az kül-, vagy belterületen, „ipari” illetve egyéb hulladék.. Égetéssel kizárólag a helyben keletkezett avar és kerti hulladék semmisíthető meg. Az égetendő avar és kerti hulladék egyéb (nem veszélyes vagy veszélyes) hulladékot nem tartalmazhat.

(3) Külterületen, ha a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék más ártalmatlanítására nincs lehetőség, égetés csak október 1-je és április 30. között lehet.  Április 30. és október 1-je közötti időszakban külterületen égetni tilos.

(4) Égetni csak megfelelően kialakított helyen, vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon 8.00  -  18.00  óra között lehet.  Szeles időben égetni tilos.

(5) Az égetendő hulladék kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait)  nem tartalmazhat.

34.§ Avar és kerti hulladék kezelése, megsemmisítése elsősorban komposztálással, beszántás/beásás a termőhelyen módszerrel, valamint kisebb mennyiség esetében a települési szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényzetben való elhelyezéssel történhet, amennyiben ez nem lehetséges, avar és kerti hulladékok égetésére csak október 1-e és április 30. között kerülhet sor. Égetni csak megfelelően kialakított helyen, vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon, hétfőn és pénteken 8.00  -  18.00  óra között lehet.  Szeles időben égetni tilos.

35.§ (1) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.

(2) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

(3) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

36.§ (1) Az allergén lágyszárú gyomnövények terjedése és virágzásuk megakadályozása minden magán és közterületi ingatlan tulajdonosának/használójának kötelessége.

(2) Kötelező az ingatlanok folyamatos kaszálása, gyomtalanítása, az allergén lágyszárú gyomnövények gyökerestül való eltávolítása.

A parlagfű irtásáról folyamatosan, de legkésőbb a virágzás előtt – az időjárástól függő gyakorisággal kell gondoskodni.

(3) A parlagfű irtását a lehetséges eszközök (mechanikus, vegyszeres), illetve engedélyezett készítmények (peszticidek) felhasználásával kell elvégezni.

(4)  A parlagfű vegyszeres gyomirtása tekintetében a megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakvéleménye az irányadó.

(5) A leggyakoribb allergiát okozó növények virágzási idejét az 1. számú függelék  tartalmazza.

(6) A parlagfű felismerésének elősegítésére, előfordulási helyének, irtásának, továbbá az általa okozott allergiás megbetegedésekkel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról az önkormányzat szórólapok, valamint hirdető berendezései révén gondoskodik.

      (7) Az (6) bekezdés szerinti szórólap mintáját a 2. számú függelék tartalmazza.

Talajvédelmi rendelkezések

37.§ (1) Talajon és talajban mindenféle hulladék elhelyezése tilos, kivétel a talajjavító trágyázás esete vegetációs időszakon kívül a nitrát-szennyezéssel szembeni védelemről szóló jogszabály figyelembevételével.

(2) Az ingatlan tulajdonosának (használójának) kötelessége megakadályozni, hogy ismeretlen eredetű, tulajdonú hulladék az ingatlanon lerakásra kerüljön. Az ismeretlen eredetű/tulajdonú hulladék kezelése, elszállítása az észlelés helye szerinti ingatlantulajdonos felelőssége, kötelessége.

      (3) Tilos talajra (kertbe, szántóra, erdőbe, legelőre) szennyvizet, kezelt szennyvizet kilocsolni, szétteríteni.

      (4) A talajélet védelme céljából és az erózió megelőzése érdekében a csapadékvíz visszatartását elősegítő                 talajművelést kell alkalmazni. 

37/A.§ Aszófő község közigazgatási területén belül tilos indokolatlanul olyan zajt okozni, amely alkalmas arra, hogy mások nyugalmát zavarja

a) A belterület határán belül, vasárnap és ünnepnapokon este 22.00 órától reggel 08.00 óráig és 12.00 órától 16.00 óráig tilos minden olyan tevékenység végzése, berendezés üzemeltetése, valamint motoros és elektromos gép használata, amely kellemetlen, zavaró hang, illetve rezgésterhelést okozva és az itt lakók nyugalmát zavarja.

b) Kivételt képeznek az Önkormányzat által szervezett rendezvények hangosító berendezései és az egészségvédelmi, életvédelmi, vagyonvédelmi szervezetek által használt, illetve a közérdekű célra igénybevett hangszóró berendezések.

c)^[1]

III. FEJEZET

Állatok tartása

38 – 45.§^[2]

IV. FEJEZET

Értelmező rendelkezések

46.§  E rendelet alkalmazása szempontjából:

a)közigazgatási terület: a község önkormányzatának működési területe, amely belterületből és külterületből áll;

b)„közterület: az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott belterületi földrészlet (közút, járda, tér, közpark), továbbá az építmények közhasználatra átadott része (épületárkád alatti járda, alul- és fölüljáró);” /(Er. 3. § c)/

c)tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosságmentesítése, illetőleg pormentesítése;

d)járda: az ingatlan előtt, mellett, gyalogos közlekedés céljára kialakított közterület;

e)parkosított terület: füvesített, növényzettel borított közterület, amely magába foglalja a kerti utakat és szegéllyel elválasztott úttest és járda közötti szigetet is;

f)zöldterület: az emberi környezet növényekkel állandóan vagy időszakosan fedett területeinek együttese;

g)a települési folyékony hulladék: az ingatlanon keletkező és ott gyűjtött, tárolt szennyvíz és szennyvíz-iszap, valamint a termelési szolgáltatási tevékenységből származó technológiai eredetű szennyvíz és szennyvíz-iszap kivételével;

h)avar és kerti hulladék: falomb, kaszálék, nyesedék, egyéb növényi maradványok;

i)„légszennyező anyag: a levegő természetes minőségét hátrányosan befolyásoló olyan anyag, amely természetes forrásból vagy az emberi tevékenység közvetlen vagy közvetett eredményeként kerül a levegőbe, és amely káros vagy káros lehet az emberi egészségre, a környezetre, illetve károsítja vagy károsíthatja az anyagi javakat;” /(Lvr. 3. § c)/;

j)„levegőszennyezés (légszennyezés): légszennyező anyagnak a légszennyező anyag kibocsátási határértéket meghaladó mértékű levegőbe bocsátása; „/(Lvr. 3. § e)/

k)„légszennyezettség (immisszió): a levegőben a levegőterhelés hatására kialakult légszennyező anyag koncentrációja, beleértve a légszennyező anyag adott időtartam alatt felületekre történt kiülepedését;”/(Lvr. 3. § f)/

l)„bűz: kellemetlen szagú légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető;” /(Lvr. 3. § j)/

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

47.§ (1)–(2)^[3]

(3) E rendelet kihirdetését követően 2009. október hó 01. napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(4)  A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Aszófő Község Önkormányzata Képviselő-testületének A környezetvédelemről szóló 7/2007.(VIII.03.) számú rendelete hatályát veszti.

48.§ „E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembe vételével készült, és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”

Aszófő, 2009. szeptember 14.

  Bors János                                                                                       Molnárné dr. Papp Judit

polgármester                                                                                                  jegyző

Kihirdetve:   2009. szeptember 18.

                                                           Molnárné dr. Papp Judit

                                                                       jegyző