Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 8/2012. (IV. 17.) önkormányzati rendelete

A Zala Megyei Közgyűlés 8/2012. (IV. 17.) ÖR számú önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2012. 04. 18- 2022. 12. 31

Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 8/2012. (IV. 17.) önkormányzati rendelete

A Zala Megyei Közgyűlés 8/2012. (IV. 17.) ÖR számú önkormányzati rendelete az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

2012.04.18.

*A Zala Megyei Közgyűlés a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdés b) és c) pontjaiban, 5. § (4) bekezdésében, 6. § (5)-(6) bekezdéseiben, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja.

I.

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed a Zala Megyei Önkormányzat (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő, illetve tulajdonába kerülő ingatlan és ingó vagyonra, valamint vagyoni értékű jogokra, továbbá értékpapírokra, és gazdasági társaságokban az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre.

II.

Az önkormányzat vagyona

2. § (1) Az önkormányzat vagyona nemzeti vagyon, amely törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet. A törzsvagyon közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja.

(2) A forgalomképtelen törzsvagyon részét képezik

a) a nemzeti vagyonról szóló törvényben kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló nemzeti vagyonnak minősített vagyonelemek, valamint

b) a nemzeti vagyonról szóló törvényben vagy az önkormányzat rendeletében nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott önkormányzati tulajdonban álló vagyonelemek, amit a melléklet I. tartalmaz.

(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon részét képezi a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó vagyon, amely felett törvényben vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni, amit a melléklet II. tartalmaz.

(4) Üzleti vagyon mindazon önkormányzati tulajdonban álló vagyonelem, amely nem tartozik a (2) és (3) bekezdésben meghatározott törzsvagyon körébe.

3. § (1) A 2. § (2) bekezdésében meghatározott forgalomképtelen törzsvagyon nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon idegen tulajdont létrehozni sem ráépítéssel, sem más módon nem lehet.

(2) A 2. § (3) bekezdésében meghatározott korlátozottan forgalomképes törzsvagyont elidegeníteni, megterhelni, gazdasági társaságba apportálni csak a közgyűlés által meghatározott funkciók, feltételek biztosítása mellett – a Térségfejlesztési Bizottság előzetes véleménye alapján - kizárólag a közgyűlés döntésével lehet.

(3) A 2. § (4) bekezdésében meghatározott üzleti vagyon forgalomképes, elidegeníthető, hasznosítható, gazdasági társaságba apportként bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható.

III.

Az önkormányzati vagyon hasznosítása, a tulajdonosi jogok gyakorlása

4. § (1) Az üzleti vagyonnal a legnagyobb jövedelmet, vagyongyarapodást biztosító módon kell gazdálkodni.

(2) Az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi döntések meghozatalára az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltak az irányadóak.

(3) A 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság taggyűlésének hatáskörébe tartozó kérdésekben a közgyűlés dönt.

(4) Az önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságok közgyűlésein és taggyűlésein az önkormányzatot mint tulajdonost a közgyűlés elnöke vagy az általa megbízott alelnök képviseli. Akadályoztatásuk esetén a képviseletre a közgyűlés tagjának vagy a közgyűlés hivatalában közszolgálati jogviszonyban lévő dolgozónak eseti megbízás adható.

5. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő 2. § (4) bekezdésében meghatározott üzleti vagyonnal kapcsolatos tulajdonosi jogokat az önkormányzati vagyon elidegenítése esetén 25 millió Ft forgalmi érték-határig a közgyűlés elnöke, afölött – a Térségfejlesztési Bizottság véleményezése után – a közgyűlés gyakorolja.

(2) Az önkormányzat 2. § (3), (4) bekezdésében meghatározott vagyon tulajdonjogát átruházni csak természetes személy vagy a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott átlátható szervezet számára lehet.

*(3) A 25 millió Ft értékhatár feletti, a 2. § (3), (4) bekezdésében meghatározott vagyon értékesítése, használatba vagy bérbeadása, illetve más módon történő hasznosítása a vagyonkezelői jog és haszonélvezeti jog kivételével – törvény eltérő rendelkezése hiányában - csak a 7-10. § szerinti versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával történhet.
*(4) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg. Az elővásárlási jog gyakorlására külön törvényben meghatározott szerv jogosult, aki a szerződés lényeges elemeinek részére történő megküldésétől számított 35 napon belül nyilatkozik, hogy kíván-e élni az elővásárlási joggal az állam nevében. A határidő elmulasztása jogvesztő.
(5) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó polgári jogi szerződésekben irányadóként kizárólag a magyar nyelvet és a magyar joghatóságot – ide nem értve a választott bíróságot – szabad kikötni.
(6) A nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása csak törvényben meghatározott esetekben lehetséges.
(7) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása – az állam tulajdonszerzését kivéve – az alábbi feltételek együttes fennállása esetén lehetséges. A tulajdonjogot szerzőnek eleget kell tennie annak, hogy:
a) a nemzeti vagyoni körből kieső ingatlan tulajdonjogát 15 évig nem idegeníti el és a juttatás céljának megfelelően köteles hasznosítani, valamint állagát megóvni; ennek biztosítékául az ingatlan-nyilvántartásba a 15 évig tartó elidegenítési tilalom bejegyzését a tulajdonjog bejegyzési kérelemmel együtt az önkormányzatnak kérelmezni kell;
b) az átruházott ingó és ingatlan vagyon hasznosításáról évente beszámol az önkormányzatnak.
(8) Az (1) bekezdésében meghatározott összeghatár feletti értékű, 2. § (3), (4) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakat elidegenítésre a közgyűlés jelöli ki az induló ár egyidejű megállapításával.
Ingatlan értékesítése csak szakértő által készített vagyonértékelés figyelembevételével történhet.
Tulajdonjog átruházásakor ki kell kötni a tulajdonjog fenntartását a vételár teljes kiegyenlítéséig és a teljes vételár meghatározott időre történő meg nem fizetésére az elállási jogot.
(9) A közgyűlés elnöke jogosult az önkormányzat javára szóló öröklés, ajándékozás elfogadására, annak átvételére vagy visszautasítására.

6. § Az önkormányzat 2. § (3), (4) bekezdésében meghatározott vagyona elidegenítésen kívüli egyéb célú hasznosítását a vagyonkezelői jog és haszonélvezeti jog kivételével értékhatárra tekintet nélkül a közgyűlés elnöke gyakorolja.

IV.

Versenytárgyalás

7. § (1) A versenytárgyalási felhívást a megyei önkormányzat internetes honlapján, és lehetőség szerint egy megyei napilapban kell közzétenni. A versenytárgyalás meghirdetésének időpontja a megyei önkormányzat internetes honlapján történő megjelentetés napja.

(2) A vagyon értékesítésére, használatának, illetve használati jogának átengedésére vonatkozó versenytárgyalást a Zala Megyei Közgyűlés Elnöke írja ki (továbbiakban: Kiíró).

A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell:
a) a Kiíró megnevezését, székhelyét,
b) az érintett vagyonelem pontos megjelölését (pl. fekvés helye, ingatlan-nyilvántartási adatok, stb.)
c) az induló árat,
d) az ajánlati biztosíték mértékét és befizetésének módját,
e) az ajánlati kötöttség időtartamát,
f) a versenytárgyalás helyét, időpontját,
g) a versenytárgyalással kapcsolatban további információt szolgáltató szervezeti egység, személy nevét, címét, telefonszámát, tovább információt az érintett vagyon megtekintésének lehetőségéről,
h) az arra való utalást, hogy a versenytárgyalási kiírás jelen rendelet előírásai szerint történik.

8. § (1) A versenytárgyalásra jelentkezők részvételi szándékukat bejelenthetik írásban vagy személyesen legkésőbb a versenytárgyalás megkezdéséig az ajánlati biztosíték megfizetésének egyidejű igazolásával. A részvételi szándék írásban történő bejelentése esetén nyilatkozni kell az induló ár elfogadásáról.

(2) A versenytárgyalási felhívásban az eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték megfizetéséhez kell kötni, melynek összege az induló ár – ezer forintra kerekített – 10 %-a.

(3) A Kiíró az ajánlati biztosítékot a versenytárgyalási felhívás visszavonása vagy az eljárás eredménytelenségének megállapítása után a döntés közzétételét követő 15 munkanapon belül köteles visszafizetni.

(4) A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett ajánlati biztosíték beszámításra kerül. Amennyiben a szerződés megkötése a nyertes ajánlattevő érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, vagy a szerződés a nyertes ajánlattevő érdekkörében felmerült okból hiúsul meg, a biztosíték összegét elveszíti, az a Kiírót illeti meg.

(5) Az ajánlati kötöttség a versenytárgyaláson való részvétel szándékának bejelentésétől kezdődik. A jelentkezők kötelesek legalább 30 napos ajánlati kötöttséget vállalni. Amennyiben az ajánlattevő az ajánlati kötöttség ideje alatt ajánlatát visszavonja, ezzel az általa befizetett ajánlati biztosítékot elveszíti.

9. § (1) A versenytárgyaláson a Kiíró képviseletében legalább 2 fő jelenléte szükséges.

(2) A versenytárgyalást az az ajánlattevő nyeri meg, aki az induló árhoz képest a legmagasabb összeg megfizetését vállalja. Azonos ajánlatok esetén a Kiíró szabadon választhat.

(3) A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

10. § Amennyiben a szerződéskötésre a felkérés kézhezvételét követő 10 napon belül a nyertes ajánlattevőnek felróható okból nem kerül sor, úgy a Kiíró elállhat a szerződés vele történő megkötéséről, ebben az esetben az ajánlattevő elveszíti az ajánlati biztosítékot, a Kiíró pedig jogosulttá válik a második legkedvezőbb ajánlatot tevővel szerződést kötni.

V.

A vagyon nyilvántartása

11. § (1) Az önkormányzat vagyonáról a nemzeti vagyonról szóló törvénynek megfelelő nyilvántartást kell vezetni.

(2) A törzsvagyont a többi vagyonelemtől elkülönítetten kell nyilvántartani.

(3) A nyilvántartás folyamatos vezetéséről a megyei főjegyző gondoskodik.

12. § (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyon és annak változásai külön jogszabály szerinti ingatlanvagyon-kataszterben kerül nyilvántartásra.

(2) Az ingatlanvagyon-kataszter folyamatos vezetéséről a megyei főjegyző gondoskodik.

VI.

Záró rendelkezések

13. § Az önkormányzat törzsvagyonába tartozó vagyonelemeket a rendelet melléklete tartalmazza.

14. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. melléklet

A Zala Megyei Önkormányzat törzsvagyona
I.
Forgalomképtelen vagyonelemek
(nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati vagyon)

Helyrajzi szám

Település

Fekvés

Cím

Megnevezés

083/9/A

Zalavár

külterület

külterület

Emlékmű

083/6

Zalavár

külterület

külterület

Kápolna

*083/5

Zalavár

külterület

külterület

Vizesblokk

II.
Korlátozottan forgalomképes vagyonelemek

1. Ingatlan

Helyrajzi szám

Település

Fekvés

Cím

Megnevezés

Terület (m2)

2404

Zalaegerszeg

belterület

Kosztolányi u. 10.

garázs, udvar, beépített terület

1361,62