Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 6/2019. (X. 25.) önkormányzati rendelete
A Zala Megyei Közgyűlés 6/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelete a Zala Megyei Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2022. 04. 23- 2022. 09. 16Zala Megyei Közgyűlés 6/2019 (VIII.30.) önkormányzati rendelete
A Zala Megyei Közgyűlés 6/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelete a Zala Megyei Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról
A Zala Megyei Közgyűlés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és d) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva a Zala Megyei Közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatáról a következő rendeletet alkotja:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § (1) A megyei önkormányzat hivatalos megnevezése: Zala Megyei Önkormányzat
(továbbiakban: Megyei Önkormányzat), székhelye: 8900 Zalaegerszeg, Kosztolányi u. 10. működési területe: Zala megye közigazgatási területe.
(2) Az önkormányzat képviselő-testülete megnevezése: Zala Megyei Közgyűlés (továbbiakban: Közgyűlés)
(3) A megyei önkormányzat jogi személy. A Közgyűlés 15 képviselőből áll. A képviselők névjegyzékének nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
(4) Az önkormányzati feladatokat a Közgyűlés és szervei: az elnök, a Közgyűlés bizottságai, valamint a közgyűlés hivatala látja el.
(5) A Közgyűlés egyes hatásköreit az elnökre, a bizottságaira, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskör gyakorlására vonatkozó döntését visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatáskör gyakorlásáról a Közgyűlés következő ülésén be kell számolni.
(6) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túlmenően:
a) közfeladat önkéntes vállalása, illetve megszűntetése,
b) önkormányzati tulajdon elidegenítése a vagyonrendeletben meghatározott értékhatár felett,
c) a közgyűlés munkatervének elfogadása, módosítása,
d) a területi szintű helyi népszavazás elrendelése a választópolgárok 10 %-ának kezdeményezésére,
e) gazdasági társaság alapítása, gazdasági társaságba való belépés, illetve abból való kilépés.
(7) A Megyei Önkormányzat képviseli a megye egészének érdekeit.
(8) A Megyei Önkormányzat bélyegzője körbélyegző, körfelirattal: "Zala Megyei Önkormányzat", középen Magyarország címerével. A bélyegző használatának rendjét külön szabályzat tartalmazza.
(9) A Közgyűlés hivatalos lapja a "Zala Megyei Önkormányzat Közlönye".
2. § (1) A Megyei Önkormányzat jelképei: Zala megye címere és zászlaja.
(2) A Megyei Önkormányzat jelképeinek leírását és használatának rendjét külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(3) A Közgyűlés minden év szeptember 11. napját – a megye jelképei felavatásának évfordulóját – megyenappá nyilvánítja.
(4) A Közgyűlés által alapított kitűntetéseket és díjakat, valamint azok adományozásának rendjét külön rendeletek szabályozzák.
3. § A Megyei Önkormányzat részt vesz nemzetközi önkormányzati szervezetekben, és hatáskörében együttműködik külföldi önkormányzatokkal, melyek nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.
A Közgyűlés feladat-és hatásköre
4. § (1) A megyei önkormányzat területi önkormányzat, törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el.
(2) A megyei önkormányzat kötelező feladatain túl - a közgyűlés, vagy területi szintű helyi népszavazás döntésével – önként is vállalhatja közfeladat ellátását, amennyiben
a) a kötelezően ellátandó feladatok ellátását nem veszélyezteti,
b) az ellátásához szükséges feltételek biztosítottak, vagy azokat megteremti,
c) a közfeladatot a törvény nem utalja más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe,
d) annak gyakorlása nem sérti a megyei érdekeket.
(3) A közfeladat vállalásához, illetve ellátásának megszüntetéséhez minősített többségű döntés szükséges.
A közgyűlés megalakulása
5. § (1) A közgyűlés az alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg. Az alakuló ülést a közgyűlés korelnöke hívja össze.
(2) A közgyűlés alakuló ülését a korelnök – a legidősebb közgyűlési képviselő – vezeti a közgyűlés elnökének megválasztásáig.
6. § (1) Az alakuló ülésen a Területi Választási Bizottság elnöke beszámol a megyei önkormányzati választásokról, ismerteti a megyei közgyűlés tagjai megválasztásának eredményeit.
(2) A képviselők esküt tesznek, melyről esküokmányt írnak alá. Az eskü szövegét a Területi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő.
(3) A közgyűlés a képviselők több mint felének eskütétele után tekintendő megalakultnak.
(4) Az alakuló ülésről távollévő képviselők a közgyűlés következő ülésén, illetve az akadály megszűnését követő első közgyűlésen tesznek esküt.
A közgyűlés tisztségviselőinek megválasztása
7. § A közgyűlés a tisztségviselők megválasztására tartandó titkos szavazás lebonyolításához 3 tagból álló szavazatszámláló bizottságot hoz létre. A bizottság összetételére a képviselőcsoportok vezetői tehetnek javaslatot. A szavazatszámláló bizottság elnökét annak tagjai közül a közgyűlés választja meg. A bizottság megbízatása a Jogi és Ügyrendi Bizottság megválasztásáig tart.
Elnök
8. § (1) A közgyűlés megalakulását követően saját tagjai sorából, titkos szavazással, minősített többséggel, megbízatásának időtartamára megválasztja elnökét a szavazatszámláló bizottság közreműködésével.
(2) A közgyűlés elnöke személyére a képviselőcsoportok vezetői tehetnek javaslatot.
(3) A korelnök a javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Elnökjelölt az lesz, aki megkapja a jelenlévő képviselők 1/3-ának szavazatát.
(4) A közgyűlés elnöke az a jelölt lesz, akit minősített többséggel a képviselők megválasztanak.
(5) A szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti.
(6) Ha a választás során egyik elnökjelölt sem kapja meg a szükséges számú szavazatot, a közgyűlés megismétli a szavazást a két legtöbb szavazatot kapott jelölt vonatkozásában.
(7) Eredménytelen szavazás esetén – amennyiben ismételt szavazásról vagy ismételt jelölésről és szavazásról a képviselők nem határoznak – a közgyűlés ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni, melynek során új jelölést és szavazást kell tartani.
(8) A megválasztását követően az elnök leteszi az esküt.
Alelnökök
9. § (1) Az elnök megválasztását követően a közgyűlés az elnök javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel az elnök helyettesítésére, munkájának segítésére megbízatásának időtartamára legfeljebb kettő főállású és egy társadami megbízatású alelnököt választ. A Közgyűlés legalább egy alelnököt saját tagjai közül választ meg.
(2) Azon alelnök, akit nem a közgyűlés tagjai közül választottak meg, nem tagja a közgyűlésnek, az elnököt a közgyűlés ülésén a közgyűlés elnökeként nem helyettesítheti, de a közgyűlés ülésein tanácskozási joggal részt vesz. A nem közgyűlés tagjai közül megválasztott alelnök jogállására egyebekben a közgyűlés tagjai közül megválasztott alelnökre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) Az alelnök(ök) a közgyűlés elnökét az általa meghatározott módon helyettesíti(k).
(4) Az alelnökök megválasztására e rendelet 8. §-ában foglaltak – annak (3) és (7) bekezdése kivételével – az irányadók.
10. § A tisztségviselők megválasztását követően a közgyűlés – a törvényi keretek között – megállapítja az illetményüket.
Tanácsnok
11. § (1) A Közgyűlés európai uniós és hazai pályázatokból megvalósuló fejlesztésekért felelős tanácsnokot választ.
(2) A tanácsnok választására és felmentésére a bizottságok elnökei megválasztására és felmentésére vonatkozó szabályok az irányadók.
(3)1 A tanácsnok által felügyelt ügykörök:
a) felügyeli és részt vesz a megyei önkormányzat által benyújtandó pályázatok, projektek előkészítésében és azok lebonyolításában,
b) részt vesz az európai uniós és hazai finanszírozású projektek, programok és pályázatok stratégiai tervezésében, előkészítésében és szakmai megvalósításának nyomon követésében, értékeli a pályázatok megvalósulását,
c) részt vesz tanácsnoki feladatkörét érintően a fejlesztési programok, háttéranyagok előkészítésében, véleményezi az európai uniós és hazai finanszírozású pályázatokkal kapcsolatos előterjesztéseket, szakmai anyagokat, és javaslatot tesz a közgyűlésnek,
d) tanácsnoki feladatkörét érintően egyeztetéseket kezdeményez, és a megyei önkormányzat képviseletében részt vesz azokon. Kapcsolatot tart az uniós és hazai programok forrásainak felhasználása tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező szervezetekkel.
A közgyűlés munkaterve és fejlesztési terve
12. § (1) A Közgyűlés éves munkaterv alapján működik.
(2) A munkaterv összeállításához az elnök javaslatot kér:
a) a képviselőktől,
b) a jegyzőtől,
c) megyei kormányhivataltól.
(3) A munkatervnek tartalmaznia kell:
a) a jogszabály, valamint e rendelet által a kötelezően előírt napirendi pontokat,
b) a testületi ülés várható időpontját, a napirendi pontok címét és az előterjesztő megjelölését,
c) a közmeghallgatás időpontját és a közmeghallgatást is igénylő napirendi pontokat.
(4) A Közgyűlés éves munkaterv-tervezetét minden év december 31-ig kell előterjeszteni. A munkaterv elfogadásáról a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt.
(5) A közgyűlés fejlesztési tervében meghatározza mindazokat a hosszú távú elképzeléseket, célkitűzéseket és feladatokat, amelyek a finanszírozási lehetőségekkel összhangban a megyei társadalmi, környezeti és gazdasági adottságok átfogó figyelembe vételével biztosítják a megye önkormányzatai által nyújtandó feladatellátás színvonalának javítását. A fejlesztési terv a közgyűlés megbízatásának időtartamát meghaladó időszakra is szólhat.
A közgyűlés ülései
13. § (1) A közgyűlés alakuló, rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart.
(2) A Közgyűlés a települési, más területi és megyei jogú városi önkormányzatokkal együttes ülést is tarthat.
(3) A közgyűlés – az általa elfogadott munkatervet is figyelembe véve – szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik.
Rendkívüli ülés
14. § (1) A közgyűlés elnöke rendkívüli ülést hív össze:
a) a közgyűlési tagok 1/4-ének indítványára,
b) a közgyűlés bármely bizottságának kezdeményezésére,
c) Zala Megyei Kormányhivatal vezetőjének kezdeményezésére,
d) helyi népszavazásra irányuló érvényes kezdeményezés esetén,
e) a (3) bekezdésben meghatározott esetben.
(2)2 A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványt a közgyűlés elnökénél kell írásban előterjeszteni a rendkívüli ülés összehívása indokainak megjelölésével.
(3) A közgyűlést kötelező haladéktalanul összehívni a hatáskörébe tartozó olyan halaszthatatlan ügyben, amelyben a késedelem jelentős kárral, vagy egyéb hátránnyal járna.
(4) Az elnök az indítvány benyújtásától, illetve a halaszthatatlan döntést igénylő körülmény felmerülésétől számított 15 napon belüli időpontra kitűzi a közgyűlés ülésének időpontját. A Közgyűlés elnöke a meghívóban meghatározza a rendkívüli ülés összehívásának indokát, időpontját és helyét, az ülés napirendjét.
(5) A rendkívüli ülésre egyebekben – a 15. § (4) bekezdése kivételével – a rendes ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A rendes ülésre vonatkozó szabályok, a közgyűlés összehívása
15. § (1) A közgyűlés üléseit a közgyűlés elnöke – tartós akadályoztatása esetén az általa megbízott alelnök – írásbeli meghívóval hívja össze. Halaszthatatlan esetben a közgyűlés telefonon, vagy elektronikus úton is összehívható.
(2) Az elnöki és alelnöki tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a közgyűlés összehívásával és vezetésével kapcsolatos elnöki feladatokat a legnagyobb létszámú képviselőcsoport vezetője látja el.
(3) A közgyűlés meghívóját a tervezett napirendi pontok írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők legalább 4 nappal az ülés előtt megkapják.
(4) A rendkívüli ülésre szóló meghívót lehetőleg 3 nappal az ülés megkezdése előtt a tervezett napirendi pontok írásos anyagaival együtt kézbesíteni kell, indokolt esetben az előterjesztés az ülés megkezdése előtt is átadható.
(5) A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét és kezdési időpontját,
b) a megtárgyalásra javasolt napirendi pontokat és azok előadóit,
c) utalást az előterjesztés szóbeli jellegére,
d) utalást arra, hogy a meghívott tanácskozási joggal vehet részt a közgyűlés ülésén,
e) e/ a napirendi pont zárt ülés keretében való tárgyalásáról szóló javaslatot,
f) a közgyűlés elnökének – akadályoztatása esetén az egyik jelen lévő alelnök – aláírását és a közgyűlés elnökének Magyarország címerével ellátott körbélyegző lenyomatát.
(6)3 A közgyűlés ülésének időpontjáról és tervezett napirendjéről – az ülést megelőző legalább 4 nappal, rendkívüli ülés esetében lehetőleg 3 nappal – a megye lakosságát a Közgyűlés hivatalos honlapján kell értesíteni.
(7) A megyei sajtószervek vezetőit a meghívó megküldésével a közgyűlés összehívásáról értesíteni kell.
16. § (1)4 A Közgyűlés ülésére – a képviselőkön kívül – meg kell hívni meghívóval és tanácskozási joggal a megyében megválasztott országgyűlési képviselőket és a megyei nemzetiségi önkormányzat elnökét.
(2) A közgyűlés ülésére meg kell hívni – tanácskozási joggal –, akinek jelenlétét jogszabály kötelezővé teszi, illetve akinek a meghívását az elnök az egyes napirendi pontok megtárgyalásához indokoltnak tartja.
(3)5
Az ülések nyilvánossága
17. § (1) A közgyűlés ülései – a zárt ülések kivételével – nyilvánosak.
(2) A választópolgárok – a zárt ülés anyagának kivételével – betekinthetnek a közgyűlés előterjesztéseibe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. Az írásos előterjesztések a Hivatalban megtekinthetőek.
(3) A közgyűlés a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben zárt ülést tart, vagy zárt ülést rendelhet el.
(4)
18. § A Közgyűlés a döntéseit nyílt szavazással hozza. Jogszabályban kötelezően előírt esetben titkos szavazást tart. Az e §-ban foglaltak a bizottságokra is vonatkoznak.
A rendes ülés napirendje
19. § (1) A Közgyűlés ülésének napirendjére az elnök tesz javaslatot, amelynek alapján a napirendet a Közgyűlés állapítja meg. A Közgyűlés a napirend kérdésében vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) Az ülés során – indokolt esetben – az elnök indítványára a közgyűlés a napirendi pontok tárgyalási sorrendjét módosíthatja. A napirendi pontok tárgyalása sorrendjének módosításáról a közgyűlés vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(3) Minősített szótöbbséggel vehető napirendre a meghívóban nem szereplő, az előterjesztésre jogosult által tárgyalásra javasolt napirendi pont.
(4) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjét az alábbiak szerint célszerű meghatározni:
a)6 személyi ügyek,
b)7 a jóváhagyott költségvetés módosítását érintő előterjesztések,
c)8 rendeletek,
d)9 vagyoni ügyek,
e)10 testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügyek,
f)11 zárt ülés tartását igénylő ügyek,
g)12 tájékoztatók, bejelentések,
h) interpelláció, kérdés, az interpellációs bejelentésekre válasz,
i) egyéb, határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések.
(5)13 A (4) bekezdés g) pont szerinti tájékoztatók keretében az elnök írásban számol be:
a) a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról;
b) az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
c) a bizottságok átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
(6) A közgyűlés napirendjébe önálló napirendi pontként vehető fel
a) a rendelettervezet,
b) a határozati javaslat,
c) a jelentés, beszámoló,
d) a tájékoztató,
e) az interpellációk és kérdések.
Az előterjesztések rendje
20. § (1) Az írásbeli előterjesztés főbb elemei:
a) az előterjesztő megjelölése,
b) a tárgy pontos megnevezése az elfogadott munkatervnek megfelelően,
c) az előterjesztést tárgyaló bizottságok és más szervezetek megnevezése,
d) utalni kell a tárgyban született korábbi közgyűlési döntésekre, valamint a végrehajtás tapasztalataira,
e) mindazokat a tényeket, körülményeket, adatokat, információkat, melyek az ügyben a megalapozott érdemi döntés meghozatalához elengedhetetlenek,
f) amennyiben az adott témakörben több megoldás lehetséges, azokat lehetőség szerint ismertetni szükséges (alternatív javaslatként),
g) a határozati javaslat tartalmazza a határozat tervezetét, pénzügyi kihatás esetén a forrás megjelölését, a végrehajtásért felelős személyt és a végrehajtás határidejét.
(2) Az ülés elnöke halaszthatatlan esetben szóbeli előterjesztésre is jogosult. A határozati javaslatot a szóbeli előterjesztéskor a közgyűlésről készült jegyzőkönyv szó szerint rögzíti.
(3) A Közgyűlés elé előterjesztés benyújtására jogosultak:
a) az elnök, illetve megbízása alapján az alelnökök,
b) a Közgyűlés bizottságai,
c) a közgyűlési képviselők,
d) a jegyző,
e)14 a Közgyűlés által és jogszabályban meghatározott esetekben más szervek vezetői.
(4) A Közgyűlés ülésén önálló napirendi pontként olyan előterjesztés tárgyalható, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek.
(5) A tárgyalásra és döntésre alkalmas előterjesztés elkészítéséért az előterjesztő a felelős.
A közgyűlés tanácskozási rendje, kizárás, határozatképesség
21. § (1) A közgyűlést az elnök, akadályoztatása, vagy az elnök eseti felkérése esetén az általa megbízott alelnök, mint az ülés elnöke vezeti, akinek munkáját a jegyző segíti.
(2) Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát, az ülés határozatképességét.
(3)
22. § (1) A Közgyűlésen részt vevő képviselők, illetve minden jelen lévő személy köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani.
(2) Az ülés elnöke gondoskodik a Közgyűlés rendjének fenntartásáról.
(3) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülés elnöke:
a) a tárgytól eltérő, illetve e rendelet eljárási szabályait megsértő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót,
b) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a Közgyűlés tekintélyét sértő kifejezést használ,
c) rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót. Ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja, vagy elhagyja az elnöki széket, és ezzel az ülés az elnök visszatéréséig félbeszakad.
(4) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben szabályozott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
23. § (1) A Közgyűlés nyilvános ülésén megjelenő állampolgárok a részükre kijelölt helyen foglalhatnak helyet.
(2) A megjelent állampolgárokat a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén az ülés elnöke rendreutasíthatja.
(3) Ismétlődő rendzavarás esetén az ülés elnöke az érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.
24. § (1) A napirendi pont tárgyalásának elnapolására napirendi pontonként egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni. További egy alkalommal az előterjesztő jogosult ilyen javaslat beterjesztésére. A javaslatról a Közgyűlés vita nélkül határoz és annak elfogadását követően az elnök javaslatára meghatározza a napirendi pont tárgyalásának új időpontját is.
(2) Az előterjesztés napirendről való levételére napirendi pontonként egyetlen alkalommal lehet javaslatot tenni. További egy alkalommal az előterjesztő jogosult ilyen javaslat beterjesztésére. A javaslatról a képviselőcsoportok vezetői 2-2 percben kifejtett véleményét követően a Közgyűlés vita nélkül szavaz.
(3) A képviselőcsoport vezetőjének ülésnaponként legfeljebb két alkalommal joga van a képviselőcsoport álláspontjának kialakítása érdekében legfeljebb 15 percre szünetet kérni.
Vitavezetési szabályok
25. § Az ülés elnöke minden napirendi pont felett vitát nyit, a tájékoztató jellegű napirendi pontok esetében – döntése szerint – vitát nyithat.
Felszólalások szabályai
26. § (1)17 A Közgyűlés elnöke, az alelnökök, a jegyző - választásuk szerint - az ülésteremben kijelölt állandó helyükről, vagy a szónoki emelvényről beszélhetnek. A képviselők az ülésteremben kijelölt állandó helyükről, a Közgyűlés ülésének más résztvevői a közgyűlés elnöke által meghatározott helyről beszélhetnek.
(2) A közgyűlés elnöke felszólalási jogot adhat a nem tanácskozási joggal meghívottaknak, melyről a közgyűlés vita nélkül dönt.
(3) A képviselők gépi úton (lásd: 29. § (1) bekezdés) vagy ennek hiányában kézfelemeléssel, a tanácskozási joggal meghívottak kézfelemeléssel jelzik hozzászólási szándékukat.
A felszólalások típusai
27. § A Közgyűlésen az alábbi felszólalásokra kerülhet sor:
a) felszólalás ügyrendi kérdésben,
b) napirendhez kapcsolódó felszólalás,
c) napirendi ponthoz kapcsolódó felszólalás,
d) interpelláció,
e) kérdés.
Felszólalás ügyrendi kérdésben
28. § (1) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő az e rendelet által szabályozott keretek között soron kívül napirendi pontonként egyszer, legfeljebb 1 percben szót kérhet.
(2) Ügyrendi javaslat a Közgyűlés vezetésével, – e rendelet 22. § (4) bekezdésében és a 28. § (4) bekezdésében foglaltak kivételével – rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslat.
(3) Az ügyrendi kérdésben szót kérő képviselőnek az ülés elnöke felhívására meg kell jelölnie a rendelet azon szabályát, amelyre hivatkozik.
(4) Amennyiben az ülés elnöke megállapítja, hogy a hozzászólás nem ügyrendi kérdésben vagy nem e rendelet által szabályozott keretek között történik, a hozzászólót figyelmezteti, ismétlődő esetben megvonja tőle a szót. Ezen intézkedésekre köteles az ülés elnöke akkor is, ha az ügyrendi felszólalás tárgyában történt szavazást követően bármely képviselő tartalmában ismételten ugyanazt az ügyrendi felszólalást teszi. Az ülés elnökének ezen intézkedései ellen – a jegyző törvényességi észrevételét kivéve – felszólalni, azt visszautasítani, vagy azzal vitába szállni nem lehet.
(5) Az ülés elnöke által ügyrendinek minősített javaslatról a közgyűlés vita nélkül határoz.
(6) A szavazás elrendeléséig vagy a felszólalás nem ügyrendi mivolta miatti visszautasításáig újabb ügyrendi javaslatot előterjeszteni nem lehet.
Napirendhez, napirendi ponthoz kapcsolódó felszólalás
29. § (1) A képviselők a napirendhez, a képviselők és a tanácskozási joggal megjelentek a napirendi ponthoz való hozzászólási szándékukat az ülés elnökének jelzik.
(2) Az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt szóban – legfeljebb 10 percben – kiegészítheti. A vita megnyitásakor előbb az előterjesztést tárgyaló bizottságok elnökei, majd a képviselőcsoportok vezetői rendelet-tervezetnél 10 percben, egyébként 5 percben kapnak szót.
(3) A képviselők napirendi ponthoz való hozzászólásának ideje személyenként legfeljebb 5 perc, ismételt hozzászólás esetén 3 perc. Nem minősül ismételt hozzászólásnak az e § (2) bekezdés szerint a bizottság vagy képviselőcsoport nevében a vita elején tett hozzászólás. További hozzászólást – legfeljebb 1 percben – csak a levezető elnök engedélyezhet.
(4) A tanácskozási joggal meghívottak a napirendi ponthoz egy alkalommal, legfeljebb 3 percig szólhatnak hozzá.
(5) A napirendi pont előadója és törvényességi észrevétel esetén a jegyző a vitában soron kívül több alkalommal is felszólalhatnak.
(6)18 Amennyiben a felszólalás a döntési javaslat módosítására irányul, az erre vonatkozó írásbeli javaslatot – rendelet-tervezethez kapcsolódó javaslat kivételével – a vita lezárásáig az elnöknél kell benyújtani. Rendelet-tervezethez a módosító, kiegészítő javaslatokat legkésőbb az ülés meghívójában az ülés kezdetét megjelölő időpontot megelőzően 30 perccel írásban kell benyújtani a jegyzőhöz, aki gondoskodik az indítvány közgyűlési tagokhoz történő eljuttatásáról. Módosító vagy kiegészítő indítványt az elnök, az alelnökök, a jegyző, a képviselők és a bizottságok tehetnek.
A vita lezárása
30. § (1) Ha a napirendi ponthoz több felszólaló nincs, az ülés elnöke a vitát lezárja. A vita lezárását bármelyik képviselő javasolhatja, e kérdésben a Közgyűlés felszólalás és vita nélkül határoz. Ez utóbbi esetben is szót kell azonban adni a javaslat elhangzásáig hozzászólásra jelentkezetteknek, akik jogosultak írásbeli módosító és kiegészítő javaslataikat benyújtani. Ezen személyek nevét az ülés elnöke ismerteti.
(2) Az ülés elnöke a vita lezárását követően a képviselőcsoportok vezetőinek legfeljebb 2 percben, a napirend előterjesztőjének legfeljebb 5 percben megadja a szót.
Interpelláció
31. § (1) A képviselő a Megyei Önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben, magyarázat kérése céljából a közgyűlés elnökéhez, az alelnökökhöz, illetve a jegyzőhöz és az állandó bizottságok elnökeihez írásban interpellációt intézhet. Az interpellációra a választ az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – kell megadni.
(2) Ha az interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen, az interpellációt elnapoltnak kell tekinteni. Ha a képviselő két egymást követő rendes ülésen nincs jelen, az interpellációt nem kell megválaszolni.
(3) Az interpellálót az írásbeli bejelentés mellett a szóbeli előterjesztés joga is megilleti, amely 3 percnél hosszabb időtartamú nem lehet. Az interpellált az interpellációra legfeljebb 5 percben válaszol.
(4) A válasz elhangzása után – az írásban adott válasz esetében a Közgyűlés következő ülésén – az interpelláló képviselőnek 2 perces viszontválaszra van joga, ennek keretében nyilatkozik arról, hogy a választ elfogadja-e. Amennyiben az interpelláló képviselő a választ nem fogadja el, a Közgyűlés vita nélkül szavaz arról, hogy az interpellációra adott választ elfogadja-e.
(5) Ha a közgyűlés az interpellációs választ nem fogadta el, az interpellációval kapcsolatban a hatáskörrel rendelkező bizottság állást foglal, és a következő ülésén a közgyűlés ismételten napirendre veszi.
(6) A Közgyűlés az interpelláció tárgyában – a bizottsági jelentés alapján – az interpellációt benyújtó képviselő 3 percen belül előadott véleményének meghallgatása után vita nélkül szavaz.
Kérdés
32. § (1) Önkormányzati ügyekben a képviselő a közgyűlés ülésén a közgyűlés elnökéhez, az alelnökökhöz, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez felvilágosítás kérése céljából kérdést intézhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb 30 napon belül írásban – érdemi választ kell adni.
(2) A kérdésekre az interpellációra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a Közgyűlés a válasz elfogadásáról nem szavaz.
A szavazás módja
33. § (1) Szavazni személyesen kell. Személyesen úgy történik a szavazás, hogy a jelen lévő képviselő a szavazatszámláló gép alkalmazásával tartott szavazás esetén a rendelkezésére bocsátott szavazógépet saját maga működteti, kézfelemeléssel tartott szavazás esetén a kezét felemeli, titkos szavazás esetén a szavazólapot saját kezűleg kitölti, név szerinti szavazás esetén saját maga nyilatkozik.
(2) A szavazás nyíltan vagy titkosan történhet.
(3) Határozathozatal során a szavazásra feltett kérdésekről külön-külön kell szavazni. A szavazás eredményének megállapításánál a szavazásban részt nem vevő képviselőt – a kizárt képviselőt kivéve – távollevőnek kell tekinteni. Ha a képviselő a szavazásban nem kíván részt venni, a szavazópultját még a szavazás megkezdése előtt köteles kikapcsolni.
(4) Az ülés elnöke a vita során elhangzott javaslatokkal érintett részeket külön-külön bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vitában elhangzott módosító és kiegészítő indítványokat, majd a határozati javaslat egészét bocsátja szavazásra.
(5) Alternatív határozati javaslatokról külön-külön, egymást követően kell szavazni.
a) Egyszerű szótöbbséget igénylő kérdésnél a legmagasabb számú szavazatot kapott határozati javaslat nyer elfogadást. Amennyiben több azonos legmagasabb számú szavazat van, az azonos számú szavazatot nyert javaslatokról a szavazás megismételhető. Ismételt szavazategyenlőség esetén egyik határozati javaslat sem nyert elfogadást.
b) Minősített többséget igénylő kérdésben az az alternatív javaslat nyer elfogadást, amelyik a minősített többséget először megkapja, a további javaslatokról nem kell szavazni.
(6) Személyi jellegű döntéseknél egyenként kell szavazni a jelöltről/jelöltekről, kivéve, ha ettől eltérő ügyrendi javaslat kerül elfogadásra.
(7) Ha a módosító vagy kiegészítő javaslatot az előterjesztő befogadja, a módosító vagy kiegészítő javaslatról az eredeti javaslatnak módosítással, kiegészítéssel nem érintett pontjaival együtt kell szavazni.
(8) Minősített többség szükséges az e rendelet 1. számú függelékében meghatározott kérdéskörökben.
(9) Az ülés elnöke megállapítja a szavazás eredményét. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni. Az eredmény megállapítását követően a döntést ki kell hirdetni.
Nyílt szavazás
34. § (1) A nyílt szavazás kézfelemeléssel, vagy szavazatszámláló gép alkalmazásával, vagy név szerint történik.
(2) A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.
35. § (1) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a Közgyűlés vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A képviselők egynegyedének indítványára név szerinti szavazást kell tartani.
(3) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát betűrendben kell felolvasni. A képviselők felállva "igen", "nem", "tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét – névsorral együtt – átadja az ülés elnökének. A szavazás eredményét az ülés elnöke hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(4) Nem lehet név szerinti szavazást tartani:
a) a bizottság létszáma és összetétele tekintetében,
b) tanácskozások lefolytatásával összefüggő kérdésekben, ügyrendi javaslatban,
c) ha ugyanazon döntési javaslat esetében már tartottak név szerinti szavazást,
d) ha ugyanazon döntési javaslat esetében már tartottak titkos szavazást,
e) ha jogszabály titkos szavazást ír elő
(5) Ha jogszabály kötelezővé teszi, a név szerinti szavazást el kell rendelni.
Titkos szavazás
36. § (1) A közgyűlés titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.
(2) Titkos szavazást bármely képviselő kezdeményezhet, melyről a közgyűlés vita nélkül dönt.
(3) A titkos szavazás lebonyolításáról – e rendelet 8. § és 9. §-ában meghatározott eseteket kivéve – a Jogi és Ügyrendi Bizottság jelen lévő tagjai – legalább 2 fő, lehetőleg nem azonos képviselőcsoporthoz tartozó – gondoskodnak. A bizottságok esetében a bizottság elnöke két – lehetőleg nem azonos képviselőcsoporthoz tartozó – főt jelöl ki a tagok közül a titkos szavazás lebonyolítására.
(4) A titkos szavazás szavazólappal történik.
(5) A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyző biztosítja.
(6) A titkos szavazást lebonyolító személyek összeszámolják a szavazatokat, megállapítják az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készítenek.
(7) A titkos szavazást lebonyolító személyek jegyzőkönyve tartalmazza:
a) a szavazás helyét és napját,
b) a szavazás időpontjának kezdetét és végét,
c) a szavazást lebonyolító személyek nevét,
d) a szavazás során felmerült körülményeket,
e) a szavazás során tett megállapításokat,
f) a szavazás eredményét.
(8) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a titkos szavazást lebonyolító személyek és a jegyzőkönyv vezetője írják alá.
(9) A szavazás eredményéről a titkos szavazást lebonyolító egyik személy a Közgyűlésnek jelentést tesz, bizottságok esetén az eredményt a szavazást lebonyolító mindkét személy egybehangzóan kijelenti. Kétség esetén a jegyző dönt, mely döntéssel vitába szállni nem lehet.
A közgyűlés döntései
37. § (1) A Közgyűlés döntései:
a) önkormányzati rendeletek és
b) közgyűlési határozatok.
(2) A közgyűlési határozat tartalmi elemei:
a) a döntés szöveges része,
b) költségkihatás esetén a forrás megjelölése,
c) a végrehajtás határideje,
d) a végrehajtásért felelős személy megjelölése.
(3) A közgyűlés rendeleteinek jelzése: A Zala Megyei Közgyűlés .../20... (...) önkormányzati rendelete /rövidítése: …/20…(…) ÖR. A zárójelben a kihirdetés időpontjaként a rendeletnek Zala Megyei Önkormányzat Közlönyében történő kihirdetésének hónapját és napját kell feltüntetni.
(4) A közgyűlés határozatainak jelzése: A Zala Megyei Közgyűlés .../20... számú határozata /rövidítése: …./20…(…) KH.
(5) A közgyűlés döntéseit meg kell küldeni a végrehajtásért felelősöknek, és közzé kell tenni a Zala Megyei Közgyűlés hivatalos lapjában, amelyről a jegyző gondoskodik.
Önkormányzati rendeletalkotás
38. § (1) A közgyűlés rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására.
(2) A rendelet alkotását kezdeményezheti a közgyűlés elnöke, a közgyűlés tagja, bizottsága és a jegyző.
(3) Rendelettervezetet a közgyűlés elnöke és a jegyző terjeszthet elő.
(4) A rendelettervezethez előzetes hatásvizsgálatot kell végezni és indokolást kell fűzni. Ha a rendelettervezet rendeletet kíván módosítani, a címben jelezni kell.
(5)19 A rendelettervezetet a kijelölt bizottságok megtárgyalják.
(6)
A közgyűlés ülésének jegyzőkönyve
39. § (1)20 A Közgyűlés üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakat hangfelvételen is rögzíteni kell. A jegyző a jegyzőkönyvet bekötteti és gondoskodik annak kormányhivatal részére történő megküldéséről.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) az ülés helyét, időpontját,
b) a megjelent, illetve távolmaradt képviselők nevét,
c) a tanácskozási joggal részt vevők névsorát,
d) az ülés határozatképességének megállapítását,
e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontok tárgyát,
f) napirendi pontonként az előterjesztés címét és előadóját, a napirendi pont tárgyalásához meghívottak nevét és a képviselt szervet, megjelenésük tényét,
g) a szóbeli kiegészítés rövid tartalmát,
h) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólások, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét az előterjesztett kiegészítő – és módosító indítványokat,
i) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát, a döntéshozatalban résztvevők számát,
j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát,
k) a határozathozatal módját,
l) a szavazás számszerű eredményét,
m) a határozat szó szerinti szövegét, a rendelet megjelölését,
n) a tájékoztatókat,
o) a közérdekű bejelentéseket, javaslatokat,
p) interpellációkat, kérdéseket és az azokra adott válaszokat,
Közmeghallgatás
40. § (1) A Közgyűlés évente legalább egyszer – a munkaterv szerint – előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
(2)21 A közmeghallgatás időpontját és helyét legalább 15 nappal korábban a Közgyűlés hivatalos honlapján közzé kell tenni.
(3) A közmeghallgatáson elhangzott, az önkormányzat hatáskörébe tartozó kérdésekre, javaslatokra a közmeghallgatáson vagy legkésőbb 15 napon belül választ kell adni.
(4) Amennyiben a közérdekű kérdés, javaslat nem a megyei önkormányzat hatáskörébe tartozik, azt haladéktalanul át kell tenni a hatáskörrel rendelkező szervhez, és erről a kérdezőt, illetve a javaslatot tevőt 8 napon belül értesíteni kell.
(5) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a Közgyűlés ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadóak, azzal, hogy a meghívottak köre bővíthető.
(6) A közmeghallgatásról a 39. § szerinti jegyzőkönyv készül.
A közgyűlés tagjai, a képviselő jogai
41. § A képviselő:
a) a közgyűlés ülésén kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;
b) a 32. § szerint kérdést tehet fel;
c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz mellékelni kell, vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
d) tanácskozási joggal részt vehet a közgyűlés bármely bizottságának nyilvános vagy zárt ülésén;
e) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni;
f) kezdeményezheti, hogy a közgyűlés vizsgálja felül bizottságának, az elnöknek, a jegyzőnek a közgyűlés által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését;
g) megbízás alapján képviselheti a közgyűlést;
h) az elnöktől igényelheti képviselői munkájához szükséges tájékoztatást;
i) közérdekű ügyben kezdeményezheti az elnök intézkedését, amelyre annak tudomásszerzésétől számított 30 napon belül az elnök érdemi választ ad;
j) a közgyűlés és bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja.
k) A képviselők jogai azonosak.
A képviselő kötelezettségei
42. § A képviselő köteles:
a) tevékenyen részt venni a Közgyűlés, – bizottsági tagsága esetén – az adott bizottság ülésén, közreműködni a közgyűlési és bizottsági munkában;
b) a közgyűlés elnökének vagy a bizottsági elnöknek írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni, ha a Közgyűlés vagy a bizottság ülésén való részvételben akadályoztatva van;
c) a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni,
d) személyes érintettségét a vita előtt, illetve annak felmerülésekor bejelenteni,
e) az eskütételét követően három hónapon belül részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen,
f) kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.
g) a képviselők kötelességei azonosak.
A bizottság nem képviselő tagjának kötelezettségei
43. § A bizottság nem képviselő tagja jogszabály szerint vagyonnyilatkozatot köteles tenni.
Személyes érintettség bejelentése elmulasztásának jogkövetkezményei
44. § (1) A képviselő személyes érintettsége bejelentésének elmulasztása esetén az ülést követő 3 napos jogvesztő határidőn belül bármely választópolgár írásban, erre vonatkozó, indoklással ellátott észrevételt tehet az elnöknél. A határidő letelt, ha az írásbeli, indoklással ellátott észrevétel az ülésnapot követő harmadik nap 24 órájáig nem érkezik meg az elnökhöz, vagy a Hivatalba. Amennyiben az észrevétel alapos és a képviselő meghallgatása után bizonyossá válik az ügyben a képviselő, vagy közeli hozzátartozója személyes érintettsége, akkor az elnök a döntés végrehajtását felfüggeszti és 15 napon belülre indítványozza a döntés újra tárgyalását. Az újratárgyalásról a közgyűlés minősített többséggel határoz.
(2) A határidőn túl érkezett észrevételekről az elnök tájékoztatja a közgyűlést a soron következő ülésen.
A képviselő tiszteletdíja és egyéb juttatásai
45. § (1) A képviselőt megválasztásának időpontjától megbízása megszűnéséig tiszteletdíj illeti meg. A képviselő havi tiszteletdíja a közigazgatásban mindenkor érvényes illetményalap 2,6-szorosa (továbbiakban: alapdíj.)
(2) Ha képviselő bizottságnak tagja, a tiszteletdíja az alapdíjon felül – több bizottsági tagság esetén is - az alapdíj 25 %-ával növekszik.
(3) A bizottság elnökének a tiszteletdíja az alapdíjon felül – több tisztség, bizottsági tagság esetén is – az alapdíj 55%-ával növekszik. A tanácsnok tiszteletdíja az alapdíjon felül – több tisztség, bizottsági tagság esetén is – az alapdíj 129%-ával növekszik.
(4) A bizottság nem képviselő tagja az alapdíj 40 %-ának megfelelő tiszteletdíjban részesül.
(5)22 A kötelezettségeit megszegő képviselő tiszteletdíját a Közgyűlés a Jogi és Ügyrendi Bizottság javaslata alapján legfeljebb 50%-al, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható, vagy a tiszteletdíj maximum 12 havi időtartamra megvonható. A bizottságok nem képviselő tagjának kötelezettségszegésére az önkormányzati képviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
46. § (1)23
(2) Az elnöknek és az alelnök(ök)nek e tisztségük ellátásával összefüggő, a képviselőknek a közgyűlés képviseletében vagy megbízásából végzett tevékenységével összefüggő, általa előlegezett, számlával igazolt szükséges költségét meg kell téríteni. A képviselői költségek kifizetését az elnök engedélyezi.
(3) A képviselőt és a bizottság nem képviselő tagját megillető utazási költségtérítés és annak elszámolási rendjét a közgyűlés elnöke szabályzatban állapítja meg.
A képviselőcsoport
47. § (1) A Közgyűlésben a területi listáról mandátumot szerzett pártokhoz és társadalmi szervezetekhez tartozó képviselők tevékenységük összehangolására legalább két főből álló képviselőcsoportot vagy közös képviselőcsoportot hozhatnak létre. A képviselőcsoport elnevezéséről a képviselőcsoport önállóan dönt.
(2) Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.
(3) A képviselőcsoport működési szabályait a törvény és a Szervezeti és Működési Szabályzat keretei között önállóan határozza meg.
(4) A képviselőcsoportot e rendeletben biztosított jogok addig illetik meg, amíg tagjainak száma eléri a két főt.
48. § (1) A képviselőcsoport megalakulásának bejelentésére az alakuló ülésen, az eskütételt követően kerül sor.
(2) A bejelentés tartalmazza:
a) a képviselőcsoport elnevezését;
b) a megválasztott vezető, esetleges vezető helyettes(ek) nevét;
c) a képviselőcsoport névsorát a képviselők saját kezű aláírásával.
(3) A képviselőcsoport megszűnését, a kizárt, illetve belépett képviselő nevét a képviselőcsoport-vezető, a kilépést a képviselő jelenti be a közgyűlés elnökénél.
(4) Megszűnik a képviselőcsoport, ha tagjainak száma két fő alá csökken, vagy ha a képviselőcsoport ezt határozatában kimondja.
(5) A képviselőcsoportok átalakulását, abból való kiválást, új képviselőcsoport megalakítását e § (2)-(3) bekezdése alapján kell bejelenteni.
A közgyűlés bizottságai, a bizottság jogállása és az állandó bizottság
49. § (1)
50. § (1) A bizottság elnökét, alelnökét, tagjait, valamint az albizottság elnökét és tagjait a Közgyűlés választja meg. Az állandó bizottság elnökének, alelnökének személyére és visszahívására a képviselőcsoportok vezetői, a bizottság tagjára bármely képviselő írásban javaslatot tehet. A visszahívási javaslatot a Jogi és Ügyrendi Bizottság terjeszti a Közgyűlés elé, melyről a Közgyűlés minősített többséggel dönt.
(2) A közgyűlés elnöke, alelnöke és a hivatal dolgozója nem lehet bizottság elnöke, tagja.
(3) A bizottságok elnöke, alelnöke és tagjai névjegyzékének naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. Az állandó bizottságok részletes feladat- és hatáskörei jegyzékét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(4) A Közgyűlés a bizottságokra átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. A bizottságok az átruházott hatáskörben hozott döntésükről a közgyűlésnek írásban beszámolnak.
(5) A Közgyűlés a bizottságra átruházott hatáskörét minősített szótöbbséggel hozott döntésével esetileg magához vonhatja. Bármely képviselő kezdeményezheti a Közgyűlésnél a bizottsági döntés felülvizsgálatát.
(6)26 A képviselő legfeljebb három állandó bizottságba választható be.
Ideiglenes Bizottság
51. § (1) A Közgyűlés indokolt esetben általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a Közgyűlés határozza meg.
(2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig és az erről szóló jelentésnek a Közgyűlés által történő elfogadásáig tart.
(3) Egyebekben az ideiglenes bizottság összetételére és működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályok az irányadóak.
A bizottság szervezete és működése
52. § (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint a felét a közgyűlési képviselők közül kell választani. A bizottságot, illetve az általa hozott döntéseket a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az alelnöke képviseli.
(2) Bármelyik képviselő javaslatot tehet az elnöknek a bizottságok személyi összetételének, létszámának megváltoztatására. A javaslatot az elnök jogosult a közgyűlés elé terjeszteni.
(3) A bizottsági, albizottsági tisztség, tagság megszűnik
a) a Közgyűlés megbízatásának lejártával, illetve a képviselői megbízatás megszűnésével,
b) visszahívással,
c) lemondással,
d) a bizottság átalakításakor a bizottsági tag érintettsége esetén,
e) a bizottság megszüntetésével.
53. § A bizottság elnöke köteles az indítvány kézhezvételétől számított 8 napon belüli időpontra összehívni a bizottságot:
a) a Közgyűlés határozatára;
b) a közgyűlés elnökének indítványára;
c) a bizottsági tagok legalább egynegyedének napirendi javaslatot is tartalmazó indítványára.
54. § (1) A bizottság határozatképességére, határozathozatalára és az ülések rendjére a Közgyűlés ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2) A közgyűlés elnöke felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a Közgyűlés határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a Közgyűlés következő ülésén határoz.
(3) A bizottság ülésére az írásos anyagok megküldésével egyidejűleg meg kell hívni a közgyűlés elnökét, a jegyzőt és az aljegyzőt is.
55. § (1) a) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, aki saját maga, vagy hozzátartozója révén az ügyben személyében, vagyoni tekintetben vagy egyéb módon közvetlenül érintett.
b) Az a) pontban foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a bizottság döntéshozatala saját tagjának választására, kinevezésére, megbízására vagy delegálására irányul.
(2) A fennálló kizárási okot a bizottság tagja köteles bejelenteni. Kizárási okot bárki bejelenthet, amelyről az elnök esetében a közgyűlés elnöke, a bizottság tagja esetében a bizottság minősített többséggel dönt.
(3) A bizottság elnöke, alelnöke vagy tagja adott ügyben bejelentheti elfogultságát, ilyen esetben a vitában és a döntéshozatalban nem vehet részt.
Nemzetiségi önkormányzat
56. § (1) A nemzetiségek jogairól szóló törvényben foglaltaknak megfelelően a megyei önkormányzat biztosítja a nemzetiségi önkormányzatokkal kötött megállapodásban foglalt működési feltételeket, amelyek közül rögzíti:
a)27 A nemzetiségi önkormányzat költségvetésének összeállítására a költségvetési törvény megismerése után kerül sor a Hivatal gazdasági vezetőjének segítségével. A költségvetés tervezetét a nemzetiségi önkormányzat elnöke a vonatkozó jogszabályi határidőben nyújtja be a képviselő-testületnek.
b)28 A költségvetés módosítását a nemzetiségi önkormányzat elnöke kezdeményezi, a módosításról szóló határozatot a képviselő-testület által történt elfogadást követően 1 munkanapon belül megküldi a jegyzőnek.
c) A zárszámadást az éves beszámolóval, mérleggel és kimutatásokkal együtt a tárgyévet követő április 30-ig kell a nemzetiségi önkormányzat elnökének beterjesztenie a közgyűlés elé.
d) A nemzetiségi önkormányzat számlanyitásáról, törzskönyvi nyilvántartásba vételéről, adószám igényléséről a Hivatal gazdasági vezetője gondoskodik az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat között kötött megállapodás aláírását követő 3 munkanapon belül, változások esetén jogszabályban előírt határidőn belül.
e) Az éves gazdálkodás során a kötelezettség-vállalás a nemzetiségi önkormányzat elnökét, érintettsége, tartós távolléte, vagy akadályoztatása estén a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint az elnökhelyettesét illeti meg.
f) A pénzügyi ellenjegyzésre a Hivatal gazdasági vezetője, távolléte esetén a pénzügyi munkatársak jogosultak.
g) Az érvényesítést a Hivatal ezzel megbízott pénzügyi munkatársai végzik.
h) Szakmai teljesítés igazolására a nemzetiségi önkormányzat elnöke, érintettsége, tartós távolléte, akadályoztatása esetén a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint az elnökhelyettes jogosult.
i) A kiadások teljesítésének a bevételek beszedésének elrendelését (utalványozását) a nemzetiségi önkormányzat elnöke, érintettsége, tartós távolléte, akadályoztatása esetén a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint az elnökhelyettes jogosult.
j) Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítésigazolásra irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el.
k) A nemzetiségi önkormányzat számviteli és vagyoni nyilvántartásait a Hivatal Pénzügyi osztálya elkülönítetten vezeti, gondoskodik az előirányzat módosításának átvezetéséről, ellátja a könyvelési, adóbevallási feladatokat.
l) A Hivatal gondoskodik a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási, iratkezelési feladatok ellátásáról.
m) A nemzetiségi önkormányzat belső ellenőrzését a Hivatal belső ellenőrzési feladatait ellátó személy végzi.
A közgyűlés elnöke, alelnökök, a jegyző és az aljegyző
57. § (1) A Közgyűlés gyakorolja az elnök tekintetében a munkáltatói jogokat, és állapítja meg a jogszabályok keretén belül az illetményét és költségtérítését.
(2) A közgyűlés elnöke megbízatását főállásban látja el.
(3) A Közgyűlés egyes hatásköreinek gyakorlását a közgyűlés elnökére ruházza. Ennek jegyzékét e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(4) A Közgyűlés az elnökre átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, illetve e hatáskört visszavonhatja.
(5) A Közgyűlés az elnökre átruházott hatáskörét minősített szótöbbséggel hozott döntésével esetileg magához vonhatja.
(6) A közgyűlés elnökének bélyegzője: körbélyegző, kör alakú “Zala Megyei Közgyűlés Elnöke” felirattal, közepén Magyarország címerével.
A közgyűlés elnökének feladatai
58. § (1) A közgyűlés elnökének a Közgyűlés működésével összefüggő feladatai különösen:
a) segíti a képviselők munkáját;
b) összehívja és vezeti a Közgyűlés üléseit;
c) képviseli az önkormányzatot;
d) az önkormányzati rendeleteket, valamint a Közgyűlés üléséről készült jegyzőkönyvet a jegyzővel együtt aláírja.
(2) A közgyűlés elnökének a bizottságok működésével összefüggő jogkörei:
a) kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását;
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a Közgyűlés határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit;
c) a bizottsági döntéshozatalnál a bizottsági elnök esetében dönt a kizárásról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.
(3) A közgyűlés elnökének egyéb jogkörei:
a) irányítja a Hivatalt, a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a Közgyűlés Hivatalának feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
b) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja;
c) a jegyző javaslatára a közgyűlés elé terjeszti a Hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, ügyfélfogadási rendjének meghatározását;
d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
e) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alelnökök, tekintetében;
f) meghatározza a Hivatal köztisztviselőinek azon körét, akik kinevezéséhez, vezetői megbízásához, felmentéséhez, vezetői megbízásának visszavonásához, jutalmazásához egyetértése szükséges, gyakorolja a munkáltatói jogokat a politikai főtanácsadó tekintetében;
g) értékeli – a jegyző véleményének figyelembe vételével – a Hivatal munkáját,
h) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző, az egyéb munkáltatói jogok kivételével az aljegyző tekintetében;
i) ellátja mindazon teendőket, amit jogszabály hatáskörébe utal.
Az alelnökök
59. § (1) Az alelnökök illetményét vagy tiszteletdíját és költségtérítését – törvény keretei között – a közgyűlés állapítja meg annak megfelelően, hogy a megbízatásukat főállásban vagy társadalmi megbízásban látják el. A megbízatás ellátásának módját a díjazást, költségtérítést megállapító határozat tartalmazza.
(2) Az alelnökök a közgyűlés elnökének irányításával látják el feladataikat. Az alelnökök közötti feladat- és munkamegosztást, valamint az elnök helyettesítési rendjét az elnök állapítja meg, amelyet tájékoztatásul a közgyűlés elé kell terjeszteni.
(3) Az alelnökökkel kapcsolatban a munkáltatói jogok közül a közgyűlés gyakorolja a következőket:
a) kinevezés,
b) összeférhetetlenség kimondása,
c) fegyelmi eljárás megindítása és fegyelmi büntetés kiszabása,
d) e § (1) bekezdésében foglaltak,
e) méltatlanság megállapítása.
(4) Alelnökök tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat a közgyűlés elnöke gyakorolja.
(5) A közgyűlés alelnökének bélyegzője: körbélyegző, kör alakú “Zala Megyei Közgyűlés Alelnöke” felirattal, középen Magyarország címerével.
A jegyző és az aljegyző
60. § (1) A Közgyűlés elnöke határozatlan időre – pályázat alapján – a jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.
(2) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:
a) előkészíti a Közgyűlés, valamint a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;
b) ellátja a Közgyűlés, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;
c) tanácskozási joggal részt vesz a Közgyűlés és a bizottságok ülésein;
d) jelzi a közgyűlésnek, bizottságoknak, tisztségviselőknek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő;
e) gondoskodik a Közgyűlés ülése jegyzőkönyvének elkészítéséről, melyet az ülés elnökével együtt aláír;
f) köteles jelezni a Közgyűlésnek, a bizottságoknak és az elnöknek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel;
g) a Közgyűlés ülésének jegyzőkönyvét az ülést követő 15 napon belül megküldi a Zala Megyei Kormányhivatal vezetőjének;
h) a Közgyűlést évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a Hivatal munkájáról;
i) gondoskodik a jogszabályban meghatározott pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, valamint a belső ellenőrzés működtetéséről.
(3) A jegyző Hivatallal kapcsolatos feladatai:
a) vezeti a Hivatalt;
b) rendszeresen ügyfélfogadást tart;
c) javaslatot tesz a Közgyűlés elnökének a Hivatal feladatainak meghatározására, a közgyűlés munkájának szervezése, döntéseinek előkészítése és végrehajtása érdekében;
d) gyakorolja a hivatal dolgozóival kapcsolatos munkáltatói jogokat, az aljegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat;
e) javaslatot tesz a hivatal belső tagozódására, működési és ügyfélfogadási rendjére, gondoskodik ezek végrehajtásáról és ellenőrzéséről;
f) elkészíti a hivatal működéséhez kapcsolódó szabályzatokat (ügyrend, közszolgálati, adatvédelmi, iratkezelési szabályzat, pénzügyi szabályzatok stb.).
(4) A jegyző egyéb hatáskörei:
a) döntésre előkészíti a közgyűlés elnöke hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;
b) ellátja a törvényben vagy kormányrendeletben előírt államigazgatási feladatot, hatósági jogkört;
c) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
d) ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat;
e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;
f) ellátja mindazon teendőket, amit jogszabály hatáskörébe utal.
(5) A jegyző bélyegzője körbélyegző, kör alakú “Zala Megye Főjegyzője” felirattal, közepén Magyarország címerével.
(6) A Közgyűlés elnöke a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – határozatlan időre aljegyzőt nevez ki.
(7) A jegyző helyettesítését az aljegyző látja el.
(8) Az aljegyző a jegyző által meghatározott feladatokat látja el.
(9) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásának esetére –legfeljebb hat hónap időtartamra –a jegyzői feladatokat az elnök által megbízott képesítési követelményeknek megfelelő közszolgálati tisztviselő, vagy az önkormányzati testületek megállapodása alapján másik (fő)jegyző látja el.
A Hivatal
61. § (1) A Közgyűlés “Zala Megyei Önkormányzati Hivatal” elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre.
(2) A hivatal feladatkörébe tartozik az önkormányzat működésével, az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és a döntések végrehajtásával kapcsolatos teendők ellátása.
(3) A Hivatal belső szervezeti egységeinek feladatait a jegyző – a közgyűlés jóváhagyásával – a hivatal ügyrendjében állapítja meg.
(4) A Hivatal belső szervezeti egységeit a 3. számú melléklet tartalmazza.
(5) A Hivatal önállóan gazdálkodó, teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. A működéséhez szükséges előirányzatokat, a működési és fenntartási költségeket az éves költségvetés határozza meg.
(6) A Hivatal bélyegzője: körbélyegző, kör alakú "Zala Megyei Önkormányzati Hivatal" felirattal, közepén Magyarország címerével.
Az önkormányzat gazdasági alapjai, az önkormányzat vagyona
62. § (1) A megyei önkormányzat vagyona a tulajdonából és a megyei önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják. A vagyonnal való gazdálkodásról a közgyűlés külön rendeletet alkot.
(2) Az önkormányzat törzsvagyonára és a tulajdonosi jogok gyakorlására vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendelet szabályozza.
(3) Az önkormányzati részvétellel működő vállalkozásokat érintő előterjesztésekhez minden esetben kötelező a gazdaságossági számítások (költséghaszon-elemzés) benyújtása.
(4) A Közgyűlés az önkormányzati feladatok eredményesebb megvalósítása érdekében alapítványt hozhat létre, és közérdekű kötelezettségvállalást tehet.
A költségvetés
63. § (1) A közgyűlés az önkormányzat költségvetését rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az éves állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, és a közgyűlés elnöke terjeszti a közgyűlés elé. Az előterjesztést valamennyi bizottság megtárgyalja és véleményezi.
(3) A vagyonról és a költségvetés végrehajtásáról a számviteli szabályok szerint éves költségvetési beszámolót kell készíteni, amit a közgyűlés elnöke a zárszámadási rendelet-tervezettel együtt nyújt be a közgyűlésnek.
(4) A közgyűlés a zárszámadás elfogadásáról rendeletet alkot. A zárszámadási rendelet-tervezetet – mérlegekkel és kimutatásokkal együtt – a közgyűlés elnöke a költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig beterjeszti a közgyűlés elé.
(5) Az önkormányzat fejlesztési tervét a közgyűlés az alakuló ülését követő hat hónapon belül fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglévő fejlesztési terv az előző ciklusidőn túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott közgyűlés az alakuló ülését követő hat hónapon belül köteles felülvizsgálni, és legalább a ciklusidő végéig kiegészíteni vagy módosítani.
Az önkormányzat gazdálkodása és gazdálkodásának ellenőrzése
64. § (1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a Közgyűlés, a gazdálkodás szabályszerűségéért az elnök felelős. Az operatív gazdálkodási feladatokat a jegyző látja el.
(2) Az önkormányzat gazdálkodását (ideértve az Európai Unió által nyújtott és egyéb nemzetközi támogatások, valamint az ehhez kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását is) az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, a kormány által kijelölt szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a Kincstár, illetve az európai uniós támogatások irányító hatóságai és a kifizető hatóság képviselői is ellenőrizhetik.
(3) Az önkormányzat belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) és belső ellenőrzés útján biztosítja.
(4) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzését a jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr végzi.
(5)29
Záró rendelkezések
65. § (1) Jelen rendelet 2019. október 25-én lép hatályba.
(2)
(3) E rendelet mellékletei az alábbiak:
1. melléklet30
1. az éves költségvetésben megállapított kereten belül biztosítja a tagsági díjak fedezetére szolgáló, továbbá az egyesületek és szervezetek támogatására megállapított pénzeszközöket,
2. két közgyűlés közötti időszakban a költségvetési rendelet sorai között összesen legfeljebb 30 millió forint összegben átcsoportosíthat, amiről a közgyűlésnek a soron következő ülésén beszámol,
3. pályázatot ír ki a közgyűlés hatáskörébe tartozó állások betöltésére,
4. dönt a Zala Megye Visszavár Ösztöndíjpályázatról.
5. dönt a pécsi kollégiumi férőhelyek betöltéséről,
6. gyakorolja a megyei önkormányzat részvételével működő gazdasági társaságokkal kapcsolatos tulajdonosi jogokat figyelemmel e rendelet 1. § (6) bekezdés e.) pontjában foglaltakra,
7. ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket egyéb önkormányzati rendeletek a hatáskörébe utalnak.
2. melléklet31
1. Jogi és Ügyrendi Bizottság
1.1. előkészíti a közgyűlés Szervezeti és Működési Szabályzatának tervezetét, figyelemmel kíséri hatályosulását, javaslatot tesz a szükséges módosításokra,
1.2. véleményezi a közgyűlési rendelet-tervezeteket,
1.3. javaslatot tesz a közgyűlés elnöke illetményére és jutalmazására,
1.4. szükség szerint vizsgálja a megyei önkormányzat rendeletei hatályosulását, és javaslatot készít azok módosítására, hatályon kívül helyezésére, vagy újabb rendelet alkotására,
1.5. a szakmai bizottság véleményének kikérése után megvizsgálja, és javaslataival a közgyűlés vagy bizottsága elé terjeszti a közgyűlés vagy bizottság döntése elleni törvényességi észrevételt,
1.6. ellátja a közgyűlésen a titkos szavazással kapcsolatos szavazatszámláló bizottsági teendőket,
1.7. kapcsolatot tart a helyi önkormányzatok által létrehozott – a közbiztonság javítását célzó – bizottságokkal, illetve alapítványokkal,
1.8. ellátja a törvényben szabályozott feladatokat az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat-tételével és összeférhetetlenségével kapcsolatban, és a bizottság nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozat tételére vonatkozóan szabályzatot készít.
1.9. döntésre előkészíti az elnökkel, alelnökökkel, jegyzővel szembeni összeférhetetlenségi és fegyelmi, anyagi kártérítési ügyeket,
1.10. döntésre előkészíti az önkormányzati képviselők és külső bizottsági tagok összeférhetetlenségével és méltatlanságával összefüggő ügyeket,
1.11. döntésre előkészíti a az önkormányzati képviselők és a külső bizottsági tagok tiszteletdíja csökkentésével, illetve megvonásával összefüggő ügyeket,
1.12. ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket egyéb önkormányzati rendeletek a hatáskörébe utalnak.
2. Pénzügyi Bizottság
2.1. véleményezi a költségvetési rendelet és a Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetét, a közgyűlés elé kerülő pénzügyi kihatású előterjesztéseket,
2.2. figyelemmel kíséri az önkormányzatnál a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás (vagyonnövekedés, - csökkenés) alakulását, értékeli az azt előidéző okokat,
2.3. ellenőrzi a pénzkezelési szabályzat megtartását, a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesülését,
2.4. véleményezi a megyei önkormányzat költségvetést érintő pályázatait,
2.5. ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket egyéb önkormányzati rendeletek a hatáskörébe utalnak.
2.6. vizsgálja az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás indokait és gazdasági megalapozottságát.
3. Nemzetiségi Bizottság
3.1. elemzi, értékeli a megyében élő nemzetiségek társadalmi helyzetét, jogaik érvényesülését,
3.2. véleményezi a megyei önkormányzat nemzetiségeket érintő előterjesztéseit,
3.3. közreműködik a nemzeti kultúrák megőrzésében, gyarapításában, összehangolja, és szükség szerint szervezi a területi és megyei nemzetiségi rendezvényeket,
3.4. kapcsolatot tart nemzetiségi önkormányzatokkal, szervezetekkel, a nemzetiségi törvény végrehajtásában érintett intézményekkel és más szervekkel,
3.5. véleményezi a költségvetési rendelet és a Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetét,
3.6. ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket egyéb önkormányzati rendeletek a hatáskörébe utalnak.
4. Térségfejlesztési Bizottság
4.1. előkészíti és véleményezi a Közgyűlés elé kerülő vidék és területfejlesztési előterjesztéseket,
4.2. figyelemmel kíséri a megye mező- és erdőgazdálkodásának helyzetét,
4.3. véleményezi a megyei mező- és erdőgazdálkodási fejlesztési koncepciókat, programokat,
4.4. előkészíti és véleményezi a Közgyűlés elé kerülő vízgazdálkodási, vízkár-elhárítási, természet- és környezetvédelmi témájú előterjesztéseket,
4.5. véleményezi a megye vízgazdálkodási, természet- és környezetvédelmi fejlesztési koncepcióit, programjait,
4.6. figyelemmel kíséri és segíti a települések helyi vízkár-elhárítási tevékenységét,
4.7. közgyűlési döntésre előkészíti a területfejlesztésről és területrendezésről szóló törvény által meghatározott, a megyei önkormányzat feladatkörébe tartozó területfejlesztési, területrendezési és vidékfejlesztési feladatok közgyűlési előterjesztését,
4.8. kapcsolatot tart a gazdasági élet szereplőivel, a Kereskedelmi és Iparkamarával, a területfejlesztésben érintett dekoncentrált és civil szervezetekkel, más megyék szakbizottságaival,
4.9. véleményezi a gazdasági társaságokat érintő, közgyűlési hatáskörbe tartozó előterjesztéseket,
4.10. véleményezi a turisztikai, idegenforgalmi előterjesztéseket,
4.11. kapcsolatot tart más megyék szakbizottságaival és a regionális idegenforgalmi bizottságokkal,
4.12. összehangolja az idegenforgalom megyei érdekeit a területi érdekekkel, koordinálja a teljesítésükben résztvevők tevékenységét,
4.13. javaslatot tesz a közgyűlésnek a nemzetközi kapcsolatépítés fő irányaira,
4.14. véleményezi külföldi önkormányzattal kötendő együttműködésre irányuló megállapodást,
4.15. folyamatosan figyelemmel kíséri a megyei önkormányzat külkapcsolatainak alakulását és e kapcsolatokra biztosított pénzeszközök felhasználását,
4.16. véleményezi a költségvetési rendelet és a Szervezeti és Működési Szabályzat tervezetét,
4.17. nyomon követi és értékeli a Zala Megyei Integrált Területi Program végrehajtását, a Zala Megyei Integrált Területi Program és az egyéb területfejlesztési tárgyú programok végrehajtása során elősegíti a partnerség elvének érvényesítését,
4.18. figyelemmel kíséri Zalaegerszeg és Nagykanizsa Megyei Jogú Városok integrált területi programjainak végrehajtását,
4.19. véleményt nyilvánít a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap megyei önkormányzat hatáskörébe utalt pénzeszközeinek pályázati kiírásáról és felhasználásáról, döntéshozataláról,
4.20. kapcsolatot tart a területfejlesztésért felelős intézményrendszer szervezeteivel, tagjaival, elősegíti az önkormányzat részvételével működő térségi fejlesztési tanácsok megyei feladatellátását,
4.21. figyelemmel kíséri az önkormányzat részvételével működő Pannon EGTC működését,
4.22. szakmai észrevételeivel segíti a megyében működő vidékfejlesztési helyi akciócsoportok munkáját koordináló vidékfejlesztési műhely tevékenységét,
4.23. nyomon követi és véleményezi a megyei területfejlesztési koncepció és program végrehajtását,
4.24. ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket egyéb önkormányzati rendeletek a hatáskörébe utalnak.
3. melléklet
1. függelék
2. függelék
A 11. § (3) bekezdése a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (2) bekezdése a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (6) bekezdése a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (1) bekezdése a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (3) bekezdését a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 17. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 19. § (4) bekezdés a) pontja a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (4) bekezdés b) pontja a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (4) bekezdés c) pontja a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (4) bekezdés d) pontja a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (4) bekezdés e) pontja a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (4) bekezdés f) pontja a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (4) bekezdés g) pontja a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 19. § (5) bekezdése a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 20. § (3) bekezdés e) pontja a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (7) bekezdése a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (7) bekezdését a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 17. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 26. § (1) bekezdése a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.
A 29. § (6) bekezdése a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 9. §-ával megállapított szöveg.
A 38. § (5) bekezdése a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.
A 39. § (1) bekezdése a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.
A 40. § (2) bekezdése a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.
A 45. § (5) bekezdését a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 13. §-a iktatta be.
A 46. § (1) bekezdését a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 17. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 49. § (6) bekezdését a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 17. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 49. § (7) bekezdését a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 17. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 50. § (6) bekezdése a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 14. §-ával megállapított szöveg.
Az 56. § (1) bekezdés a) pontja a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
Az 56. § (1) bekezdés b) pontja a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 15. §-ával megállapított szöveg.
A 64. § (5) bekezdését a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 17. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. melléklet a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 16. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 16. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
A 3. melléklet címe a Zala Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 5/2022. (IV. 22.) önkormányzati rendelete 16. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.