ZALAKAROS VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETE

6/1998. (III.31.)  számú rendelete

a KÖZTERÜLET HASZNÁLATRÓL

Zalakaros Város Önkormányzat Képviselőtestülete ( továbbiakban képviselőtestület ) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 16.§(1) bekezdése által biztosított jogkörében eljárva a közterület használatára vonatkozóan az alábbi rendeletet alkotja.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §.

Az önkormányzati rendelet célja azon helyi szabályok megállapítása, amelyek a városképi, városrendezési, környezetvédelmi, ellátási, valamint a közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével határozzák meg a közterület-használatot.

A  RENDELET HATÁLYA

2. §.

/1/ E rendelet hatálya kiterjed:

1. az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott bel-és külterületi földrészletre, továbbá

2. önkormányzati tulajdonban álló – közterületként használt – belterületi földrészletre  (a továbbiakban együtt: közterület). (A közterület fogalmát az Ét. 2. §. 12. pontja határozza meg.)

/2/ Nem terjed ki a rendelet hatálya:

a közút nem közlekedési célú igénybevételével kapcsolatos – az 1998. évi I. tv.-ben, valamint a 19/1994. (V. 31.)  KHVM  rendeletben szabályozott – eljárásra. Ezekben az esetekben – a közút  területét  érintő használat iránti kérelmeket a közút kezelőjéhez kell benyújtani.

A KÖZTERÜLET-HASZNÁLATI ENGEDÉLY

3. §.

/1/ A közterület rendeltetésétől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) engedély szükséges.

/2/ Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

1. a közterületbe nyúló üzlethomlokzat (portál) kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető) ernyőszerkezet, hirdető-berendezés (fényreklám), továbbá cég, és címtábla elhelyezésére,

2. árusító és egyéb fülke, árusításra szolgáló pavilon elhelyezésére,

3. a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozóhelyiség, elhelyezésére,

4. a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezésére,

5. szobor, emlékmű, diszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd, önálló hirdető-berendezés és köztárgyak (pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok, stb.) elhelyezésére,

6. távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény, totó-lottó láda elhelyezésére,

7. építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére,

8. alkalmi és mozgó árusításra, javító, szolgáltató tevékenységre, közterületen árusítható termékek árusítására,

1. vendéglátó-ipari előkert céljára,

10. kiállítás, vásár, alkalmi vásár, politikai sport- és kulturális rendezvények, árubemutatás, reklámtevékenység továbbá mutatványos tevékenység céljára,

11. árú- és göngyöleg elhelyezéséhez,

• ha jogszabály másként nem rendelkezik közterületen elhelyezett, illetve azon lévő reklámfelirat elhelyezéséhez,

13. fogatolt személyszállító jármű várakozási helyéhez,

• jogszabályban meghatározott esetekben

• ^[1]Egyéb – az építmény funkciójához kapcsolódó - célú felhasználás (különösen a területtel nem rendelkező építmények esetében)

/3/ Nem kell közterület-használati engedély:

1. közterületen, illetőleg az alatt vagy felett elhelyezett postai távközlési kábelek hibaelhárítása érdekében végzett munkához,

2. rövid (néhány órás időtartamú) sport-kulturális és politikai rendezvényhez, amennyiben az a közlekedést nem akadályozza, illetve jogszabályi előírásokat  vagy egyéb közérdeket nem érint.

3. tüzelő, vagy egyéb anyag és dolog vagy tárgy (pl. költözködés során bútorok és egyéb háztartási felszerelések, konténerek, stb.) rakodásához és tárolásához, feltéve, hogy az 48 óra időtartamot nem halad meg,  továbbá az építéshez szükséges anyagok, segédeszközök és segédszerkezetek 48 óránál rövidebb időtartamú lerakására, illetve elhelyezésére, mely a közlekedést nem akadályozhatja.

/4/ Nem adható engedély:

1. az országos közuthálózathoz tartozó, nem önkormányzati közutak mentén, kivéve, ha a közterület-használatot különösen fontos érdek teszi szükségessé (pl. autóbusz-várakozó fülke létesítése, építési munka végzése, stb.) illetve a folytatni kívánt tevékenység a lakosság ellátása, tájékoztatása szempontjából szükséges.

2. a tilalom nem vonatkozik a tartós árusítóhelyekre (pavilonokra), néhány napos (max. 15 napos) kulturális, sport politikai célú rendezvényekre, árubemutatásra, reklámtevékenységre és ezekhez kapcsolódó alkalmi vásárra, valamint az ott lévő üzletek kitelepülésére.

3. az idegenforgalom szempontjából jelentős közterületre kereskedelmi tevékenység végzésére, kivéve az 5. §-ban meghatározott eseteket.

4. elárusító helyek, üzletek környékén áru- és göngyöleg tárolására,

5. városképi, műemléki környezeti követelményeket nem kielégítő közterület-használatra,

6. jogszabály által meghatározott, közterületen árusítható termékek körébe nem tartozó termékekre, vagy jogszabály által tiltott helyre és esetben,

7. szeszesital és dohányáru forgalmazására, kivéve az üzletek elé történő kitelepülést és jelentősebb  kulturális, sport, politikai célú rendezvényekhez, árubemutatáshoz, reklámtevékenységhez kapcsolódó alkalmi árusítást,

8. mobil árusításra 20.00 – 06.00 óra között,

1. sátorgarázs elhelyezésére.

10. közúti személyfuvarozásra szolgáló járművek továbbá nem közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt autóbuszok, tehergépkocsik, mezőgazdasági vontatók, lassú járművek és járműszerelvények közterületi tárolására,

^[2]k)  azon kérelmezőnek, akinek Zalakaros Város Önkormányzatával szemben a kérelem benyújtásának időpontjában lejárt idejű tartozása áll fenn.

^[3]/5/ Idegenforgalom szempontjából jelentős közterületnek minősülnek az alábbi kiemelt területek:

• Gyógyfürdő tér
• Dísz tér
• A Fürdő Termál u.-i bejárata előtti közterület

/6/ Városi főúthálózathoz tartozó közútnak minősül:

Kossuth u.

Fő u.

Petőfi u.

Termál u.

3/A.§.^[4]

Együttműködési megállapodás közterületen elhelyezett épület városképi illeszkedés céljából

1./A közterületen elhelyezett épületek, felépítmények mobil eszközök elhelyezésekor különös figyelemmel kell lenni annak városképbe történő illeszkedésére. Ezt a város kiemelt besorolású közterületein a főépítésznek külön véleményezni kell.

2./Amennyiben a tulajdonos/bérlő e feltételnek a tevékenysége gyakorlásához szükséges eszközökkel, felépítményekkel nem tesz eleget vagy nem köt erre vonatkozó együttműködési megállapodást az önkormányzattal, a főépítész által meghatározott feltételek megvalósítása céljából,  részére közterület-használati engedély nem adható ki vagy a már korábban kiadott közterület használati engedélyt vissza kell vonni illetve az ilyen felépítményre vonatkozóan benyújtott kérelmet el kell utasítani.

3./ Az együttműködési megállapodásban az önkormányzat megelőlegezheti a megépítés költségeit a kérelmező pedig vállalja a költségek megfizetését. A visszafizetési kötelezettségre az önkormányzat részletfizetést engedélyezhet.

4/ Az együttműködési megállapodás megkötése a polgármester hatáskörébe tartozik, aki döntéséről a képviselőtestületet köteles tájékoztatni.

5./ Az együttműködési megállapodásban foglaltaknak összhangban kell állni a településképi bejelentési eljárásról illetve a településképi véleményezési eljárásról szóló önkormányzati rendelettel.

4. §.

/1/ A kiemelt körzet területén határolt terület tartós árusítóhely  (pavilon) létesítésére közterület-használati engedély kizárólag hírlap, idegenforgalmi kiadvány, művészeti alkotás árusítása céljából, továbbá művészeti tevékenység és a lakossági szolgáltatás melléklet szerinti szakmákban, szolgáltatás folytatására adható.

/2/ A kiemelt körzet területén indokolt esetben (pl. kulturális találkozók, stb.) néhány napos  (max. 15 nap) kulturális sport, politikai célú rendezvény, árubemutatás, reklámtevékenység és ezekhez kapcsolódó alkalmi vásár engedélyezhető.

/3/ A kiemelt területén idényjellegű árusítás céljára csak az ott telephellyel rendelkező üzletek tulajdonosai, bérlői, illetve használói kaphatnak közterület-használati engedélyt, és csak az üzletben ténylegesen forgalmazott termékek árusítása céljából. A kitelepülés csak mobil (mozgatható) árusítóhely üzemeltetésével lehetséges.

5. §.

/1/ A közterületen tartós elárusítóhely (pavilon) elhelyezésére csak a külön rendeletben meghatározott, illetőleg megjelölt helyre és számban adható engedély.

/2/ Közterületen csak a forgalomba hozandó áru jellegéhez illő, esztétikus, dekoratív, a gyalogos forgalmat nem akadályozó mobil (mozgatható) árusítóhely engedélyezhető. Közterületen elhelyezett köztéri bútorokhoz mobil árusítóhely, illetve hirdetőtábla nem rögzíthető, a köztéri bútor használata ily módon nem akadályozható.

/3/ Mobil (mozgatható) árusítóhely – amennyiben nem üzemel – a közterületen nem tárolható, azt az árusítás befejezése után közterületről el kell távolítani.

/4/ Az üzletek előtti – az üzlet homlokzatával érintkező – közterületeken a külső árusítás,  valamint a vendéglátó egységek kerthelyiség jellegű kitelepülése akkor engedélyezhető, ha a berendezés esztétikus, városképbe illő és gyalogos forgalmat nem akadályozza. Az árusítás befejeztével a berendezést (pult, asztal, székek, stb.)pavilonok előtti  a közterületről el kell távolítani.

/5/ Az üzletportál, kirakat, utcai főbejárat elé 5 méteren belül csak az üzlet üzemeltetőjének hozzájárulásával adható közterület-használati engedély.

6. §.

/1/ A közterület-használati engedély jogosultja (a továbbiakban: engedélyes) köteles az igénybe vett területet és a környezetét tisztántartani és a keletkezett hulladék, szemét elszállításáról gondoskodni. Közterületen szervezett alkalmi rendezvény esetén az engedélyes ezen kötelezettségének a rendezvény befejezését követő 12 órán belül köteles eleget tenni. Amennyiben a rendezvény befejezési időpontja 24 óra, úgy az engedélyes e kötelezettségének a következő nap 9 óráig köteles eleget tenni.

/2/ Engedélyes köteles a közterület-használati engedélyt, valamint a tevékenység folytatásához szükséges engedélyeket (pl. vállalkozói igazolvány, működési engedély, stb.) a helyszínen tartani és azokat az engedélyező hatóság, az ellenőrzéssel megbízott szerv, a szakhatóságok vagy a rendőrség ellenőrzése esetén kérésre felmutatni.

7. ^[5]§

A közterület filmforgatási célú használata

(1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mgtv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás célú közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)   A filmforgatás célú közterület-használattal összefüggő, Mgtv-ben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket a polgármester gyakorolja.

3. A közterület-használati díj fizetése alóli mentesség kizárólag közérdekű célokat szolgáló filmalkotások forgatása esetén adható. Közérdekű célokat szolgálnak különösen az oktatási, a tudományos és az ismeretterjesztő témájú filmalkotások.

(4) A filmforgatás célú közterület-használat nem haladhatja meg az egy hét időtartama.

(5) Vasárnapra és ünnepnapra filmforgatási célú közterület-használat nem hagyható jóvá. A közterület-használat naponta 7 és 21 óra közötti időtartamra vonatkozhat.

(6) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. A közterület-használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után azonnal, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően újra biztosítani kell.

(7)   A kiemelt területeken a közterület-használat együttesen (forgatási helyszín, technikai kiszolgálás, stáb-parkolás) nem haladhatja meg a 150 m² területet.

(8)    Kizárólag stáb-parkolás vagy technikai kiszolgálás céljából történő közterület használathoz az e rendelet szerinti közterület-használati hozzájárulás szükséges.

(9) A filmforgatás során a szomszédos lakó ingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület-használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá.

(10) Ha az Mgtv. szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati szerződés van,  a közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni.”

Az engedélyező hatóság

8.¹ §.

A rendelet alkalmazásában az engedélyező hatóság Zalakaros Város Polgármestere.

Tulajdonosi nyilatkozat és a szakhatóság közreműködése

9.¹ §.

Jogszabályban meghatározott esetekben a közterület-használathoz szakhatóság hozzájárulása szükséges.

1.a 10/1999.(V.30) sz.ör. által megállapított szöveg

Az engedély iránti kérelem

10. §.

/1/ A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.

/2/ Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek kell kérnie.

/3/ Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

1. az engedélyt kérő nevét és állandó lakó- (telep) helyének címét,

2. a közterület-használat célját is időtartamát vagy azt, hogy a közterületet, az engedélyt kérő  állandó jelleggel kívánja használni,

3. a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását,

4. a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl. vállalkozói igazolvány, illetve társasági szerződés) ismertetését,

5. 3 db méretarányú helyszínrajzot (helyszíni vázlatot), amely feltünteti a használni kívánt közterületen és annak közvetlen környezetében található létesítményeket és növényzetet.

/4/ A közterület-használat jellegétől függően az engedélyező hatóság az e/ pontban szereplő adatok becsatolásától eltekinthet, különösen abban az esetben, ha a közterület-használat jogosultja (engedélyes) a határozott idejű közterület-használati engedélye lejárta után változatlan műszaki feltételekkel kéri az engedély újbóli kiadását.

11. §.

/1/ Az engedély megadása során figyelembe kell venni  az építési szabályzatot, a környezetvédelmi, városképi, műemlékvédelmi és köztisztasági, továbbá a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában előirt követelményeket, ellenőrizni kell az egyéb feltételek (pl. vállalkozói igazolvány) fennállását is.

/2/ A közterület-használat – a 10. §. /2/ bekezdésében említett feltételek megléte esetén – csak az építési munka végzésének tartamára engedélyezhető.

/3/ A közterület időszakonként megismétlődő használatára (pl. gyümölcs- és zöldségárusítás esetenként) legfeljebb egy évre (idényre, hónapra) lehet engedélyt adni.

/4/ Az adott hely használatát – a pályázati eljárás kivételével – az elsőként kérelmező részére kell engedélyezni.

/5/  közterület-használat jogosultja (engedélyes) a közterület-használat újbóli kérelmezésénél elsőbbséget élvez.

/6/ Az engedélyezett közterület-használat – az engedélyes  kérelemére – szüneteltethető.

12. §.

Az engedélynek tartalmaznia kell:

/1/ az engedélyes nevét és állandó lakó-(telep) helyének címét,

1. a közterület-használat célját és időtartamát vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes,

2. a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,

3. az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat,

4. az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,

5. közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját,

6. a keletkező hulladék és szemét elszállítására vonatkozó előírást,

7. a 18. §. /3-4/ bekezdésben említett jogkövetkezményeket,

8. a közterületen szervezett rendezvény jellegétől függően a szükséges pótlólagos mobil szeméttárolók és illemhelyek számára vonatkozó előírást.

/2/ Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset- és egészségvédelmi óvórendszabályokban előirt módon történhet.

/3/ Az építési munka végzésének tartamára szóló közterület-használati engedélyben:

1. szükség szerint – elő kell írni a közterület felől a városképi követelményeket kielégítő kerítés létesítését,

2. előkell írni, hogy – ha a járdát teljes szélességében el kell foglalni és a gyalogközlekedés a másik oldalon lévő járdára nem terelhető át – az engedélyes köteles a gyalogosok számára  védőtetővel ellátott átjárót létesíteni és azt szükség szerint nappal is megvilágítani, továbbá a közlekedés utjában álló oszlopokat és ezek alátéteit fehérre festeni,

3. az engedélyben elő kell írni a járda- és útburkolatok, kertészeti létesítmények, fák, csatornák, árkok, korlátok, szobrok, építmények, úttartozékok, stb. kímélését, továbbá a közterület folyamatos tisztántartását, rendjének fenntartását és visszaadás előtti feltakarítását,

4. elő kell írni, hogy közterületen törmelék csak konténerben helyezhető el. A közterület jellege és településen belüli fekvése alapján egyedi esetben a történelmi belváros kivételével a hatóság határozatában engedélyezheti a konténer nélküli tárolást.

/4/ Az utcai árusítás céljára szolgáló közterület-használati engedélyben azt is meg kell jelölni, hogy az árusítás milyen módon történhet.

/5/ Figyelmeztetni kell az engedélyest arra, hogy a közterületet – tartozékaival együtt – mindannyiszor köteles saját költségén helyreállítani, ahányszor a hiba kiújul.

/6/ Ha az engedélyes eme kötelezettségének nem tesz eleget, az engedélyező hatóság az engedélyes veszélyére és költségére jogosult elvégeztetni a közterület és tartozékai eredeti állapotának helyreállását.

/7/ Az engedély tartalmazza a közterület-használat megszüntetésére és az engedély megvonására vonatkozó jogszabályi előírásokat, valamint a tulajdonosi hozzájárulás feltételeit.

/8/ Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell:

1. engedélyessel
2. az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal
3. a közterület-használati díj beszedésével megbízott pénzügyi csoporttal
4. a közterülettel kapcsolatos tulajdonosi jogokat gyakorló polgármesterrel
5. az ellenőrzéssel megbízott közterület-felügyelettel.

Az engedély érvénye

13. §.

/1/ Az engedély:

1. a meghatározott idő elteltéig,
2. a megállapított feltételek bekövetkeztéig, illetőleg
3. a visszavonásig érvényes.

/2/ A közterület-használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik.

A közterület-használat ideje, formája

14. §.

^[6]/1/ A határozott időre szóló közterület-használat legkisebb időtartama fél nap (6 óra), leghosszabb időtartama 5 év, ideértve a pavilon létesítésére vonatkozó közterület használati engedélyek időtartamát.

/2/ A rendelet alkalmazásában pavilon: talajszintből legalább 2,5 m magasságban kiemelkedő, de a talajjal összefüggő alapozás révén nem érintkező, szétszedhető, könnyüszerkezetes építmény.

/3/ ^[7]

A közterület-használati díj

15. §.

/1/ Az engedélyes a közterület-használatért díjat köteles fizetni. Mértékét a rendelet mellékletében foglalt díjtételek alapján kell megállapítani; a képviselőtestület tulajdonosi jogából eredően a melléklet szerinti díjtételtől eltérhet, ha idegenforgalmi vagy városképi szempontból fontos közterület-használatra megállapodást köt.

/2/ A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületre eső vízszintes vetületét (cég- cím-, hirdetőtábla, hirdető berendezés esetén annak hirdetési felületét is), valamint a használatához szükséges csatlakozó terület mértékét kell figyelembe venni.

^[8]/3/ A közterület használati díj szempontjából a 6 órát meghaladó közterület használat

egésznek számít, valamint minden megkezdett év, hó, m2 és fm is egésznek számít.

/4/Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni, kivéve, ha azt hatósági intézkedés miatt kénytelen megszüntetni

/5/ Kézből történő utcai árusítással elfoglalt közterület a fizetendő díj szempontjából egységesen 2 m2-nek tekintendő.

^[9]/6/ A Rendelet 1. számú mellékletében meghatározott díjtételek közül a 2.i)ponttól -  a 2.n) pontig 50%-kal csökkenthető annak mértéke, ha a közterületet fél napra (max. 6 órára) kívánják igénybe venni.

^[10]/7/ A Rendelet 1. számú mellékletében meghatározott közterület-használati díjak az Áfa-t nem tartalmazzák.

^[11]/8/ Az üdülési főszezon ideje alatt (május 1 – től, szeptember 30- ig) Zalakaros I. számú övezete területén a Rendelet 1. számú mellékletében meghatározott 1, 2e, 2f, 2j, 2l pontban felsoroltak kivételével a díjak 100%-kal emelendők.

A Rendelet 1. számú mellékletének 2. k. pontjában meghatározott bérleti díj fizetése negyedévente történik, a negyedévet követő hó 20-ig történő teljesítéssel”

Mentesség a közterület-használati dij fizetése alól

16. §.

/1/ Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

1. a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezése,

2. közműveknek (elektromos-, gáz-, távfűtő, víz-, és csatornázási művek), valamint a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményei elhelyezés,

3. a postai és távközlési tevékenységével kapcsolatos létesítmények és berendezések elhelyezése,

4. az országos és helyi  közforgalmú közúti vízi és légi közlekedési vállalatoknak a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezése,

5. a szobrok, emlékművek, diszkutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak és a köztárgyak elhelyezése, valamint

6. a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területhasználat után.

^[12]g) a táblák, feliratok, plakátok elhelyezésének szabályozásáról szóló 8/2010. (VI.11.) önkormányzati rendelet szerinti közérdekű információt tartalmazó hirdető-berendezések után.

^[13]/2/ Az engedélyező hatóság indokolt esetben – kérelemre – a közterület-használati díj fizetésére részletfizetést engedélyezhet, illetve a közterület-használati díj fizetése alól részben vagy egészben felmentést adhat, ha kifejezetten ingyenes sport, vagy kulturális rendezvény, jótékony célú vagy közérdekű tevékenység, a hitéletet és a vallási érzületet bemutatni és terjeszteni kívánó tevékenység vagy rendezvény,  a város életében hagyományokkal rendelkező egyházak/vagy történelmi egyházak(a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Evangélikus Egyház és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége.), illetve helyi egyházi rendezvényhez, egyházi ünnephez (karácsony, húsvét, pünkösd, Szent István nap, Mária ünnepek…)szorosan kapcsolódó (pl. engesztelőnap, lelkigyakorlat, templom védőszentjének ünnep…. )rendezvény indokolja a méltányos elbírálást, vagy a szolgáltatás a hiányszakmában történik.

/3/ A közterület-használati díj megfizetésének kötelezettsége alól nem adható részbeni vagy teljes felmentés, ha a kérelmező a közterületet a szükséges engedély nélkül, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően használja.

A közterület-használat megszüntetése és az engedély megvonása

17. §.

/1/ A közterület-használat közérdekből bármikor megszüntethető. Ilyen esetben az engedélyes részére – kérelemre – másutt kell a közterület-használat lehetőségét felajánlani.

/2/ Megvonható a közterület-használati engedély, ha az engedélyes a közterületen folytatott tevékenységével szabálysértést követ el, illetve ha fizetési kötelezettségének a felszólítást követő 30 napon belül nem tesz eleget.

/3/ Meg kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, vagy a díjfizetési kötelezettségének ismételten nem tesz eleget.

/4/ Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát az engedély egyidejű visszaadása mellett az engedélyező hatóságnak bejelenteni.

/5/ A közterület-használati engedély másra át nem ruházható, jogutód részéről fel nem használható. Tartós árusítóhely (pavilon) tulajdonjogának  átruházása esetén az engedélyes köteles a  /4/ bekezdés szerint eljárni.

/6/ Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.

/7/ Ha a közterület-használat a /2,3,4/ bekezdésben említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.

A járművek parkolásának, tárolásának és roncsautók elszállításának szabályai

18.§.

A./

/1/ Közterületen üzemképtelen jármű és használatra alkalmatlan mezőgazdasági jármű nem tárolható. Az üzembentartó köteles azt saját költségén haladéktalanul eltávolítani.

/2/.Ha az üzemképes jármű hatósági engedéllyel, jelzéssel – rendszám – nem rendelkezik, főútvonalon egyáltalán nem, mellékútvonalon pedig – közterület-használati hozzájárulás nélkül – legfeljebb 3 napig tárolható.

/3/ Közterület-használati hozzájárulást az üzembentartó köteles kérni.

/4/ A hozzájárulás csak meghatározott időre, legfeljebb 3 napra és csak mellékútvonalra adható.

/5/ Az üzembentartó köteles a hozzájárulást a járművön jól látható helyen elhelyezni.

B./

/1/ A szabályellenesen tárolt járműveket a Polgármesteri Hivatal az e célra kijelölt telephelyre – zalamerenyei szeméttelepre – szállíttatja.

/2/ Elszállítás előtt az üzembentartót az eltávolításra – határidő kitűzésével – fel kell szólítani.

/3/ Ha az üzembentartó személye nem állapítható meg, a jármű azonnal elszállítható.

/4/ Az elszállítandó jármű alapvető műszaki állapotát szakértő bevonásával az elszállítás előtt meg kell állapítani.

/5/ A járműben talált tárgyakat leltározni kell.

/6/Az elszállítás és tárolás költségei az üzembentartót terhelik.

C./

/1/ A tárlóhely létesítése, fenntartása a kommunális csoport feladata.

/2/ A tárlóhely üzemeltetője az elszállítás napjától számított 8 napon belül köteles az üzembentartót felszólítani.

/3/ Ismeretlen üzembentartó esetén a felszólítást közzé kell tenni.

/4/ A tárlóhely üzemeltetője a tárolásért díjat számit fel.

D./

/1/ Ismeretlen üzembentartó, továbbá 90 nap elteltével ki nem váltott jármű esetén az elszállításról számított 1 év elteltével értékesítésnek vagy megsemmisítésnek van helye.

/2/ Az értékesítésre és megsemmisítésre a talált dolgok tekintetében követendő eljárásról  szóló rendelkezések az irányadók.

/3/ Az értékesítés során befolyt – költségekkel csökkentett – összegre a jármű tulajdonosa a jogszabályban megállapított elévülési időn belül igényt tarthat.

/4/ Ismeretlen tulajdonos, üzembentartó esetén a talált dolgok értékesítése során befolyt összeget – a költségek levonása után – a Zalakaros Önkormányzata költségvetési számlájára kell átutalni.

18/A. §^[14]

/1/ Kocsibejáró kialakítása közpark területén kivételesen a polgármester engedélyével lehetséges.

A kocsibejárót úgy kell kialakítani, hogy a közpark területéből a lehető legkevesebbet foglalja el.

A kérelemhez méretarányos rajzot kell csatolni.

/2/ A kocsibejáró kialakításához kizárólag térburkoló /gyephézagos/ elem használható fel.

/3/ A bejáró létesítéséhez be kell szerezni a 8/2000. /V.25./ számú önkormányzati rendelet 4. §. /6/ bekezdésében meghatározott jegyzői hozzájárulást.

/4/ A bejáró használata után közterület használati díjat kell fizetni.

A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei

19. §.

/1/ A közterület használatát  engedélyhez kötött, de engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.

/2/ Azt, aki közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ, a szabálysértés jogkövetkezményein túlmenően az engedély nélküli, vagy az eltérő használat tartamára az egyébként fizetendő közterület-használati díj megfizetésére kell kötelezni.

/3/ Ha a használó az /1/ bekezdésben előirt kötelezettségének nem, tesz eleget, úgy az engedélyező hatóság a használó terhére, veszélyére és költségére gondoskodik a közterület-használat megszüntetéséről (pl. elhelyezett tárgyak, berendezések elszállítása, stb.)

/4/ Engedélytől eltérő, vagy engedély nélküli használat esetén a jogszerűtlen közterület-használó részére 2 évig közterület-használati engedély nem adható.

20. ^[15]§.

A Gyógyfürdő térrel kapcsolatos speciális rendelkezések

(1) A Gyógyfürdő téren a rendezvények időtartamán kívüli árusításra kézműves, iparművészeti és élelmiszer termékek árusításán kívül közterület-használati engedély nem adható.

(2) A (1) bekezdésben meghatározott termékek árusítására csak a 3. számú mellékletben meghatározott területre adható közterület-használati engedély

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott élelmiszer termékeket egységesen a Zalakarosi Turisztikai Nonprofit Kft. tulajdonában lévő, illetve azzal azonos kialakítású (anyagában, méretében, homlokzati kialakításában megegyező) faházban lehet árusítani. A kézműves és iparművészeti termékeket ugyancsak a Zalakarosi Turisztikai Nonprofit Kft. tulajdonában lévő, illetve azzal azonos kialakítású elárusító standokon lehet árusítani.”

A rendelet hatálybalépése

21. §.

/1/ Az önkormányzati rendelet kihirdetése napján lép hatályba .  A  11/2007.(IV.27) sz.  számu rendelettel módosított rendelkezések 2007. április 27. napján, a  20/2008.(VI.13) számu rendelettel módosított rendelkezések 2008. június 13. napján,  a 7/2003.(IV.25) számu rendelettel módosított rendelkezések 2003. április 25. napján, a  6/2011. (II.11.) számu rendelettel módosított rendelkezések 2011.február 11.napján a 28/2009.(XII.18.)számu rendelettel módosított rendelkezések  2010.01.01. napján lépnek hatályba. .

/2/ Egyidejűleg a 11/1991. /XII.17./ számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

/3/ Hatálybalépése napjától a korábban kiadott közterület-használati engedélyek esetében, valamint a folyamatban lévő ügyekben az Ör. mellékletében foglalt díjtételeket kell alkalmazni.

                                                                                                                                1.sz.melléklet^[16]

A 2015. évi közterület-használati díjak mértéke

sorsz.  Megnevezés                                                                                                                                Díjtételek                                                           

A közterület-használati díjak az Áfa-t nem tartalmazzák.

^[17]Az üdülési ….….. (értelmező rendelkezés)

                                                                                                                      2. számu melléklet^[18]

A Rendelet 2. számú mellékletében meghatározott adattartalmúnak kell lenni minimálisan az együttműködési megállapodásnak.

^[19]