Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete

12/2002. (VIII. 16.) rendelete

ZALAKAROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL

Zalakaros Város Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg.

I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.§

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. A rendelet területi hatálya Zalakaros város teljes közigazgatási területére terjed ki.

2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide érve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet (és a hozzá tartozó szabályozási terv együttes) alkalmazásával szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásai alkalmazandók.

3. A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz (amelyek alól az első fokú építési hatóság – jegyző – csak azon a területen és csak abban a körben biztosíthat eseti eltérést, ahol és amely tárgyat érintően erre az önkormányzati rendelet kifejezetten feljogosítja).

4. Önkormányzati rendelettel változtatható a 35.§-ban szereplő helyi védelemben részesült építmények címlistája (törlés, új védettség), és a 36.§-ban foglalt egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere.

5. A településen a 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról (továbbiakban: BTSZ) előírásai betartandók.

6.^[1] A Rendelet a Hübner Tervező Kft. (Pécs, Mogyorós köz 3.) 15/2008 munkaszámú módosítási dokumentáció 1-6 sorszámú tervlapjaival kiegészített 8/2007 munkaszámú szabályozási tervével együtt érvényes.

2.§^[2]

^[3]2/A.§

Értelmező rendelkezés

Szintterület mutató: Adott telek összes építményszint bruttó alapterületének és a telek területének hányadosa.

3.§

1. Az építési engedélykérelmekhez a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 12.§-án, illetve 17.§-án túlmenően egyéb mellékleteket nem kell csatolni, kivéve a helyi építészeti értékek védelméről szóló 6/1999. (III.24.) számú ök. rendeletben (34.§) foglaltakat.

^[4]2. A földmunkával járó beruházások tervezése és engedélyezése során a kulturális örökségvédelemről szóló törvény rendelkezéseit érvényre kell juttatni.

4.§

A település geológiai felépítése és morfológiai jellemzői miatt szükséges tennivalók:

-       építészeti tervek elkészítését megelőzően el kell végezni a tervezett új beépítésű területek felszínmozgás veszélyességének megállapítását geotechnikai és mérnök-geológiai feldolgozással, amelynek eredményeit a helyi építési szabályzatba be kell építeni,

-       a Magyar Geológiai Szolgálat közreműködése szükséges az 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó, az eredeti tereptől számított 1,5 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezéseknél,

-       a település teljes közigazgatási határán belül a 1,5 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezési munkálatokhoz a testület előzetes jóváhagyása szükségeltetik (a 1,5 m-es vastagság az eredeti terepvastagságot érinti, nem a változás mértékét), melyet az építtetőnek meg kell szereznie.

5.§

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

1. Az építésügyi hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet kötelezően meghatároz, továbbá vizsgálja, hogy a tervezett létesítmény megfelel-e az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása elvárásainak (lásd: 1997. évi LXXVIII tv. 6.§ 1/b. bek.).

2. Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

3. Az építési övezeti, illetőleg övezeti előírásokat a korábban épült épületek bővítése, átalakítása esetében is alkalmazni kell. Azokat az épületeket, amelyek elhelyezkedése (a telekhatároktól és a szomszédos épületektől való távolsága), valamint nagysága (alapterülete, magassága) túllépi a hatályos előírásokat, csak a szabályossá tételükkel egyidejűleg szabad bővíteni, vagy átalakítani.

4. Ez a korlátozás nem vonatkozik a meglévő épületek felújítására és bővítés nélküli korszerűsítésére, továbbá a korábbi előírások szerint engedélyezett és épült épületek bővítésére.

A korábbi előírásoknak megfelelő elhelyezkedésű és magasságú épületek abban az esetben bővíthetők, ha:

-       nem állnak építési korlátozás, vagy tilalom alatt;

-       vízszintes irányú bővítésük nem jár a hatályos előírások szerint megengedhető beépítettségnél esetleg már nagyobb beépítettség további növelésével, valamint az építési határvonalak átlépésével;

-       függőleges irányú bővítésük nem növeli tovább a hatályos előírások szerint megengedhető építménymagasságnál esetleg már nagyobb építmény-magasságot, továbbá a telekhatároktól való távolság (a H/2 szabály alkalmazása miatt) nem korlátozza az építménymagasság növelését;

-       a bővítést a szomszédos épületektől betartandó távolságok nem korlátozzák.

5. A 2. bekezdésben foglaltaktól eltérően építés (illetve telekalakítás) a szabályozási tervvel nem egyező területfelhasználás esetében akkor is engedélyezhető, ha:

a.) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul,

b.) a terv szerinti területfelhasználás nagyobb távlatban (tíz, vagy több év) válik esedékessé és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé (amennyiben az építtető vállalja a kártalanítás nélküli elbontási kötelezettséget, érték létrehozása is engedélyezhető, azonban az építmény ideiglenes meglétét, illetve az építtető kártalanítás nélküli elbontási kötelezettségét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni).

6. Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételei (például terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetében az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.

7. Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről, vagy az építtető által igazolt tulajdonjoggal, vagy használati joggal bíró magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.

8. Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál az állattartásról szóló Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestületének 10/1991. (XII.17.) számú rendeletben megfogalmazott feltételrendszer meglétét vizsgálni kell.

9.  A telken felvonulási épület csak a végleges épületre kért érvényes építési engedély birtokában lehet létesíteni, és azt a használatba vételig el kell bontani.

6.§

Kétlépcsős engedélyezési eljárás

1. A terv egyes területekre ill. egyes létesítményekre, a tervszerű és gazdaságos megvalósítás valamint az egységes építészeti megjelenés érdekében kétlépcsős engedélyezési eljárási kötelezettséget ír elő.

a.)  A kétlépcsős eljárás keretében – amennyiben a beruházás nem egy kialakult telken történik – előzetes elvi építési és/vagy telekalakítási engedélyezés során kell meghatározni az adott terület (övezet, tömb) teljes kiépítettségére vonatkozó követelményeket, és ezáltal az adott építési ütem, beruházás konkrét építésügyi és a más szakhatósági előírásait.

b.)  Az előzetes elvi engedélykérelemhez – szaktervező által kidolgozott – BEÉPÍTÉSI TERVET kell csatolni, amely igazolja a tömb területén az övezeti előírá-
sok betarthatóságát az adott építési szándéknak megfelelő részletességű kidolgozásban.

c.)   Az elvi engedélyezési tervet az önkormányzat illetékes bizottságával, valamint az esetenként összehívott tervtanáccsal előzetesen véleményeztetni kell.

2. Az ilyen területeken építési engedély csak érvényes előzetes elvi engedély alapján, az abban rögzített feltételek szerint adható.

3. Kétlépcsős engedélyezési eljárásra kijelölt területek a terven KE jellel feltüntetett területrészek.

4. Kétlépcsős engedélyezési eljárás költsége a beruházás kezdeményezőjét terhelheti.

7.§

Közterületek

1. A terv legfontosabb eleme a közterületek és a nem közterületek elhatárolására vonatkozó szabályozási vonal.

2. A terven feltüntetett közterületek a közérdekből szükséges közterületeket tartalmazza, melyek egyrészt a városi közélet tereit, város működéséhez, üzemeltetéséhez szükséges területeket, másrészt az egyes telkek közterületi kapcsolatait (közút, közmű stb.) biztosítják.

3. A terven meghatározott közterületeken felül további közterületek is létesíthetők, a közterületekre vonatkozó üzemeltetői feltételek teljesítése mellett.

4. Közterületen csak közhasználatra szolgáló, alábbi építmények:

a.)  legfeljebb 16 m2 alapterületű autóbusz-váróhelyiség vagy tető,

b.)  legfeljebb 4 m2 alapterületű, fa homlokzatú, térelemes, önálló alapszerkezet nélküli pavilon. A pavilont a városképbe illően, a közlekedésbiztonsági előírások figyelembevételével, valamint a közterület kezelhetőségének, tisztántarthatóságának biztosításával kell elhelyezni. Egy-egy közterületi szakaszon csak azonos formájú, anyagú és színű pavilonok állíthatók fel,

c.)   telefonfülkék, valamint közműépítmények (szivattyúházak, trafóházak, telefon-alközpontok stb.) és köztárgyak helyezhetők el, az OTÉK 39. §-ának előírásai szerint.

5. Közterületen építményt az OTÉK 39. és 40.§-a alapján úgy kell elhelyezni, hogy az a közterület, közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem akadályozhatja (OTÉK 2. ábra).

6. A közterületekkel kapcsolatban a Zalakaros Város Önkormányzata mindenkor érvényben lévő rendeletében foglaltakat is alkalmazni kell.

8.§

Telekalakítási rendelkezések

1. Az új telkek legkisebb méreteit az övezeti előírások szerint kell megállapítani.

2. Az új saroktelkek szélességi méretének legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az övezetben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél.

3. A korábban kialakított építési telkek akkor is beépíthetőnek minősülnek, ha a méreteik csak a kialakításuk idején hatályos előírásoknak felelnek meg.

4. A mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi földeket magába foglaló tömbökön belül csak akkor adható engedély telekalakításra, ha előzetesen az egész tömbre kiterjedő elvi telekalakítási engedély – telekalakítási terv – rendelkezésre áll.

9.§

Építési telkek beépítési módjának meghatározása

1. Az építési telkek épület elhelyezésére szolgáló területrészét az övezeti előírásokban meghatározott építési hely valamint a kötelező zöldfelületi területhasználatok beépítési korlátozásai alapján kell megállapítani. Épület az adott építési telken belül ott építhető, ahol azt az összes előírás azt lehetővé teszi.

2. Az építési helyet meghatározó minimális elő-, oldal- és a hátsókert méreteket általában az adott beépítési mód alapján az OTÉK előírásai szerint kell megállapítani. Az ettől eltérő helyi előírásokat az övezeti  előírások rögzítik.

3. Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az épületek az oldalhatáron sorosan, az utcai építési vonaltól 5,0 m távolságban keresztszárnnyal is bővülhetnek.

4. A meglévő oldalhatáron álló beépítésű építési övezetekben, ha a kialakult telek – a szomszédos telkeken álló, vagy elhelyezhető épületek miatt – az előírt építmények közötti legkisebb távolság hiánya következtében nem volna beépíthető, a D-E tűzveszélyességi osztályba tartozó, I-III tűzállósági fokozatú épületek közötti tűztávolság 4 m-ig csökkenthető, ha az épületek oldalhomlokzatainak magassága 6 m-nél nem nagyobb. Ilyen esetekben az oldalkert mérete is 4 m-ig csökkenthető a tűzrendészeti szakhatóság hozzájárulásával, ha a szomszédos telken álló épület ezen oldalkert felé néző homlokzatán legfeljebb az OTÉK 37.§ (4) bekezdése szerinti szellőzőnyílások vannak.

5. 4 m illetve a 6 m-nél kisebb kialakult oldalkert fenntartható, az eredeti épület kontúrján belül új épület építhető a tűzrendészeti szakhatóság hozzájárulásával.

10.§

Az építményekre vonatkozó általános előírások

1. A területen csak olyan városképi és építészeti szempontból igényes - elsősorban egyedi tervezésű - építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően alakítottak ki.

2. Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.

3. Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit nem lépheti át az építmény

-       a közterület felé néző,

-       a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló

homlokzatainak magassága.

4.^[5] Az épületeknek illeszkedniük kell szomszédságukba, mint épített környezetbe. A jellemző beépítési mód, feltárás/megközelítés iránya és tömegalakítás ne változzon. Az épületek tetőzete a hagyományos formákhoz igazodó, magastetős konstrukcióban készülhet, ahol a tető hajlásszöge alkalmazkodik a szomszédságra jellemző értékhez. Az épületek tömegéből adódó változatos tetőformák, a hagyományokban gyökerező kontyolások és fióktetők alkalmazása ajánlott. Kerülni kell a mindkét oldalon tűzfalakkal zárt nyeregtetők alkalmazását az új lakóterületeken.

5. A lakóépülettől különálló gazdasági funkciójú épület – kialakult állapot kivételével – legfeljebb 3,0 m építménymagasságú, a lakóépülettel összhangban lévő, ahhoz harmonikusan illeszkedő építészeti kialakítású lehet.

6. Kerti építmény elsősorban az építési helyen belül helyezhető el, azon kívül a szükséges szakhatósági engedélyekkel és a jogos szomszédi érdekek sérülése nélkül telepíthető.

Kerti építményekből fajtánként egy darab telepíthető.

A kerti építmények által összességében lefedett terület, ha az nem került beszámításba a beépítési százalékba, legfeljebb 25 m2 lehet, e felett a fedett szerkezetekre építési engedélyt kell kérni.

7. Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:

a.) Terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.

b.)  A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

c.)  Ha a terepszint alatti épületrészben az épület főfunkciójának megfelelő helyiségek találhatók, úgy annak területe a szintterület-sűrűségi mutatóban figyelembe veendő.

d.)  A terepszint alatti létesítmény feletti kert, zöldfelület az OTÉK 25.§-ában rögzített feltételek mellett számítható be az építési telekre előírt legkisebb zöldfelületi mutató értékébe.

d.)  A település beépítésre nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete nem haladhatja meg a telek területének 10%-át. 

8. A területfelhasználási egységre vonatkozó szintterületsűrűségi mutatót az épület nettó szintterületének figyelembevételével kell megállapítani.                                             

11.§

Közművesítés, közműlétesítmények

1. A közműlétesítmények és közműhálózatok elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat, szabványokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhető.

2. A meglevő és a tervezett vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamosenergia ellátás, hő- és gázellátás), valamint a távközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezeteik számára közműterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben - ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja - a közművek és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jogi bejegyzéssel kell fenntartani.

3. Bármilyen okból feleslegessé vált közműhálózatot, létesítményt el kell bontani, funkció nélküli vezeték nem hagyható meg.

4. Belterületi új út építésénél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a meglevő közművek szükséges rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

5. A magas talajvízállásos, feltöltéses területen közműhálózatokat, létesítményeket építeni csak a talajmechanikai szakvélemény alapján szabad.

6. A járulékos közműlétesítmények (transzformátor, gáznyomáscsökkentő, hőköz-pont, stb.) elhelyezésénél a városképi megjelenítésre, a környezetvédelmi és esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani.

7. Zalakaros teljes közigazgatási területén a 200 m-nél nem mélyebb kút kivételével mindennemű kút létesítése tilos (kivéve az Önkormányzat tulajdonát képező Gránit Gyógyfürdő Rt.).

^[6]8. A nyomvonalas közművek tervezőinek be kell tartani az elhelyezés területét biztosító, a nyomvonal jellegű építmények keresztezéséről és megközelítéséről szóló rendeletek és közlemények előírásait.

^[7]9. A gáz elosztóvezeték biztonsági övezetére a vonatkozó rendelkezések az irányadók.

12.§

Tűzvédelem

1. A törvényi rendelkezés szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíz nyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint kell biztosítani.

2. A településen a mértékadó tűzszakasz területe nem lehet nagyobb, mint a területen létesítendő tűzoltó vízforrásokból biztosítható oltóvíz-intenzitás.

3. A tűzoltóság vonulása és működése céljára - ha arról jogszabály, illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik- az építményekhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

 4. Az építmények közötti tűztávolságok, telepítési távolságok tekintetében a beépítésre szánt területek kialakításánál figyelembe kell venni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK) szóló korm. rendelet 36.§ (1)-(3) bekezdésében foglaltakat.

 5. Az építési telkek kialakítása és az azokon elhelyezésre kerülő építmények létesítése során a vonatkozó rendelet (OTÉK 52.§) a tűzbiztonságra előírt a) – e) pontjai betartandók, az építményekkel szemben támasztott tűzvédelmi követelmények teljesítésével kapcsolatban a vonatkozó rendelet.

13.§

Járművek elhelyezése

1. Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 42.§-ában meghatározott mértékű járműtárolót, várakozó (parkoló) helyet, és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet kell biztosítani.

2. Az ideiglenes, illetőleg alkalmi közterületi üzleti területekhez nem szükséges új várakozóhelyeket létesíteni.

3. Amennyiben az építtető az OTÉK 42. §-ban meghatározott várakozó helyeket nem tudja megvalósítani, akkor azokat az OTÉK 42. § (11) bekezdésében meghatározott módon az önkormányzat hozzájárulásával létesítheti, vagy a képviselőtestületi rendeletben meghatározott módon megválthatja.

14.§

Környezetalakítás, környezetvédelem

(1) Általános követelmények

a)    A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek jelenlegi és tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

b)    A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység [jelenleg a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet] csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.

c)     Az új területek beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítése, illetve a meglévő területeken a közművek megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.

d)    A belterületen vízhálózat csak a csatornahálózat egyidejű fejlesztésével bővíthető. Egyéb övezetekben (külterületen) csak közműpótló berendezés létesítése esetén építhető ki a vízhálózat.

e)    A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásokba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.

f)      A környezeti állapotot jelentősen terhelő tevékenységek üzemeltetői számára – különös tekintettel a vízminőségi kárelhárításra kötelezett üzemekre [jelenleg a 21/1999. (VII.22.) KHVM-KöM együttes rendelet] – üzemelés-technológiai terv készítése kötelező. Az üzemelés-technológiai terv készítési kötelezettség alá tartozó tevékenységeket, illetve üzemeltetőket a jogszabályok jelölik meg, illetve az önálló települési környezetvédelmi program keretében kell kijelölni.

g)    A kereskedelmi szolgáltató és az ipari-gazdasági területen a kialakult zajkibocsátó források irányába az épületeket úgy kell elhelyezni, hogy a védett homlokzat (lakószoba homlokzata) az ellenkező irányba kerüljön.

h)     A telkek területeinek - az övezeti előírásokban - meghatározott részét zöldfelületként kell kialakítani. Az övezeti előírásokban szereplő értékek egyszintes növényállományra vonatkoznak. Többszintes növényállomány telepítése esetén a zöldfelület ennél kisebb is lehet, de kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni, hogy ezáltal a környezeti értéke nem lesz kisebb.

i)       A közutak építési területén fasorokat kell telepíteni. A fasorok helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell.

j)       Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42.§ (7) bekezdése szerint fásítani kell.

k)     A területen agresszív pollentermelő növényeket (pl. kanadai nyárfát) ültetni tilos.

l)       A szabályozási terven a *-gal jelölt tömbökben csak a BTSZ 9.§ (4) bekezdésének megfelelő szennyvíztisztító kapacitás megvalósulását követően lehet építményt engedélyezni. 2005. december 31-e után új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak a szennyvízcsatorna hálózat és megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén lehet.

(2) Környezetterhelési határértékek

a)    Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket [jelenleg az 5/1990. (XII.6.) NM rendelet alapján az MSZ 21854-1990. országos szabvány] és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket [jelenleg a 21/1986. (VI.2.) Mt sz. rendelet és a végrehajtására kiadott 4/1986. (VI.2.) OKTH sz. rendelkezés „védett-I.” területi kategória szerint].

b)    Élővízbe illetve közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani [jelenleg a 3/1984.(II.7.)OVH, illetve a 4/1984.(II.7.)OVH rendelkezés III. területi kategória szerint].

c)     Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket [jelenleg a 4/1984. (I.23.) EüM rendelet 1. sz. mellékletében foglaltak].

d)    Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. [Jelenleg a határértékeket a 4/1984. (I:23.) EüM rendelet 3. sz. melléklete határozza meg.]

e)    Szórakoztató- és sportlétesítmények hangosító berendezéseire vonatkozó zajterhelési határértéket külön önkormányzati rendeletben kell meghatározni.

(3) Speciális eljárási szabályok

a)    Jelentős környezeti hatást okozó tevékenységekre környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó rendelet szerint [jelenleg a 152/1995. (XII.12.) Korm. rendelet mellékletei szerint], és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.

b)    A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően kell a vízügyi hatóság előírásai szerint az érintett területeken az engedélyezéseket lefolytatni [jelenleg a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet szerint].

c)     A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezésére, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése engedély alapján történhet [jelenleg a 33/2000. (III.17.) Kormányrendelet szerint].

e)    A telephely-engedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése [jelenleg a 80/1999. (VI.11.) Kormányrendelet szerint] a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.

f)      A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról [jelenleg a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 102/1996. (VII.12.) Kormányrendelet szerint].

II. TERÜLETFELHASZNÁLÁSI  ÉS ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK

15.§

Településrendezési eszközök

1. A szabályozási tervlapokon kötelező erejű szabályozási elemek a település egésze szempontjából legfontosabb elemek, ezért azok megváltoztatásához a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv módosítása szükséges.

2. A kötelező szabályozási elemek a következők:

–       szabályozási vonal – közterületet nem közterülettől elválasztó vonal,

–       területfelhasználási módokat, övezeteket elválasztó vonal,

–       belterületi határ,

–       területegységre, építési övezetre vonatkozó előírások.

3. A *-gal jelölt övezetekben a 2000. évi CXII. törvény a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról (továbbiakban: BTSZ) korlátozásokat tartalmaz.

16.§

Településszerkezet, területfelhasználás

A szabályozási terv

a.)    a város közigazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző területfelhasználási egységekre osztja fel;

b.)    a beépítésre szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe sorolja;

c.)     a beépítésre nem szánt területbe tartozó területfelhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja;

d.)    az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.

17.§

Területfelhasználási egységek és övezeteik

1. A város területét az alábbi területfelhasználási egységekre alkotják:

a.)    Beépítésre szánt területek:

·     lakóterület (Lk, Lke, Lf)

·     településközpont vegyes terület (Vt)

·     központi vegyes terület (Vk)

·     kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

·     ipari gazdasági terület (Gip)

·     üdülőházas terület (Üü)

·     hétvégi házas terület (Üh)

·     különleges terület (K-ST, K-SP, K-T, K-TF)

b.)  Kialakult, de a BTSZ által korlátozás alatt álló terület:

·     kertvárosias lakóterület (Lke*)

·     üdülőházas terület (Üü*)

·     hétvégi házas üdülőterület (Üh*)

·     különleges terület (K-*)

c.)     Beépítésre nem szánt területek:

·     közlekedési és közműelhelyezési terület (KÖu)

·     zöldterület (Zkp)

·     erdőterület (E, Ev)

·     mezőgazdasági terület (Má, Mk)

·     egyéb terület (V)

·     különleges, beépítésre nem szánt terület: (Kk, Kb).

A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEI

18.§

A beépítésre szánt területfelhasználási egységre vonatkozó előírások

1. Az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a beépítésre szánt területek az alábbi területfelhasználási egységre osztottak (a területfelhasználási egységet, határaikat és jelkulcsaikat a szabályozási terv tartalmazza).

Megjegyzés:

–     a táblázatban a telkekre és építménymagasságra vonatkozó értékek tervezett állapotra értendők,

–     új telek minimális nagysága a megosztás esetén visszamaradó telekre is vonatkozik,

–     a K jel a kialakult állapotra utal. A szabályozási terven a kialakult övezet külön jelkulccsal szerepel.

2. A lakó, üdülő, vegyes és különleges területfelhasználású területen nem helyezhetők el:

–     az OTÉK 13.§ (4) bekezdése szerintiek,

–     a számított környezeti terheléstől függetlenül az alábbi kisipari tevékenységek:

·     autófényező, karosszéria lakatos, autóbontó,

·     fafűrészelő,

·     galvanizáló,

·     műanyagfeldolgozó,

·     műanyag darálás, darabolás,

·     öntő, ónozó, ólmozó, ólomöntő, mártó,

·     vegyianyag készítő és előállító,

·     vas- és fémszerkezeti lakatos,

·     asztalos (javító-szolgáltatás kivételével),

·     sírköves, műköves,

·     tűzikovács.

LAKÓTERÜLETEK

19.§

Kisvárosias lakóterület (Lk)

1.    A területen az OTÉK 12.§-ában megnevezett építmények helyezhetők el.

A területen elhelyezhető:

–       lakóépület *

–     a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

–     egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

–     sportépítmény,

–     a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

–     igazgatási^[8]

2.    A területen a 31. § (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

^[9]-szálláshely szolgáltató épület*

 -a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági létesítmény.

3. A terület építési övezeteit, valamint az abban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

4.    Az övezetben a telken maximum 1 épület helyezhető el.

5.    Az építési telken az épület az alábbi szabályok figyelembe vételével kialakított „építési helyen” belül szabadon elhelyezhető:

–     minimum 5 m-es előkert

–     az oldalkert szélessége nem lehet kisebb

·     az OTÉK 36. § (2) bekezdése szerint meghatározott legkisebb távolság felénél,

·     sem 3 m-nél,

–     a hátsókert nem lehet kisebb

·     az OTÉK 36. § (2) bekezdése szerint meghatározott legkisebb távolság felénél,

·     sem 6 m-nél,

·     sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél.

6.    A lakóterületen magastetős épületek létesíthetők, a tető hajlásszöge 20-45° között lehet.

7.    Az utca felöli telekhatárokon csak maximum 50 cm magasságú tömör (beton, kő vagy tégla) lábazatos, 1,50-2,20 m közötti magasságú áttört kerítés létesíthető.

8.  Ezen övezetben a személygépkocsi elhelyezését telken belül kell megoldani, fedett gépkocsi tárolónak az épület tömegében kell elhelyezkednie.^[10]

9. A terület-felhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,2.

*(maximum 12 egységes, egységenként 50 m² zöldfelülettel)

20.§

Kertvárosias lakóterület (Lke)

1. A területen az OTÉK 13.§-ában megnevezett építmények, valamint kialakult esetben üdülőépületek helyezhetők el.

A területen elhelyezhető:

–     lakóépület, illetve üdülőépület,

–     a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, valamint a javító-szolgáltatást biztosító épület,

–     az OTÉK 13.§ (2), (3) bekezdése szerintiek,

–     melléképítmények közül:

·     közmű-csatlakozási műtárgy,

·     kerti építmény, kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

·     kerti épített tűzrakhely,

·     kerti lugas, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.

2. Egy építési telken szabadonálló (SZ), illetve oldalhatáron álló (O) beépítési mód esetén legfeljebb 4 lakás építhető. Kialakult esetben a 4 egységből maximum 2 egység lehet üdülő.

3. A terület építési övezeteit, valamint az abban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

      *A beépítettség maximuma 500 m2

4.       A Lke-1*, Lke-2* és Lke-3* övezet előírásai azonosak a Lke-1, Lke-2 és Lke-3  övezeti előírásaival.

5. A Lke-1, Lke-2, Lke-3 és Lke-4 övezetekben a telken maximum 2 épület, a
Lke-5 és Lke-6 övezetekben a telken csak egy épület helyezhető el.

6. A szabadonálló/oldalhatáron álló beépítési mód (SZ/O) esetében a szabadonálló beépítés akkor alkalmazható, ha a telekszélesség nagyobb 18 m-nél.

7. Kialakult építési övezetben (K) maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40 m.

8. Az építési telken az egyes épületek az alábbi szabályok figyelembe vételével kialakított „építési helyen” belül szabadon elhelyezhetők:

–     az építési hely közterület felőli vonala: az utcában kialakult építési vonal, új lakóterületen minimum 5,0 m-es előkert,

–     az oldalkert szélessége nem lehet kisebb

·     az OTÉK 36.§ (2) bekezdés szerint meghatározott legkisebb távolság felénél,

·     sem 3,0 m-nél,

–     az építési hely hátsókert felé eső vonala a közterület, illetve magánút felől maximum 50 méter ^[11] lehet, de a hátsókert mélysége^[12] nem lehet kisebb

·     az OTÉK 36.§ (2) bekezdés szerint meghatározott legkisebb távolság felénél,

·     sem 6,0 m-nél,

·     sem az építmény hátsókertre néző tényleges építménymagasságának mértékénél.

9. ^[13]A kialakult lakóterületen magas tetős épületek létesíthetők, a tető hajlásszöge 30-45° között lehet. Lke-1* övezetben a homlokzat kialakítása és a tető hajlásszöge, annak fedése illeszkedjen a szomszédságára jellemző régi épületekéhez.

10. Az utca felőli telekhatárokon csak maximum 50 cm magasságú tömör (beton, kő, vagy tégla) lábazatos, 1,50-2,20 m közötti magasságú áttört kerítés létesíthető.

11. Személygépkocsi elhelyezését telken belül kell megoldani.

12. A terület-felhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,6.

21.§

Falusias lakóterület (Lf)

1. A területen az OTÉK 14.§ (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.

2. A falusias lakóterületen elhelyezhető gazdasági célt szolgáló épületekre – mező- és erdőgazdasági építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, kézműipari építmény – vonatkozó szabályok:

2.1. A gazdálkodási célú épület – ha a telken lakóépület is van – nem lehet nagyobb az építési telek méretének 15%-ánál. A lakótelek beépítettsége a gazdálkodás építményeivel együtt sem lehet nagyobb az övezetekre vonatkozó mértéknél.

2.2. Gazdálkodás céljára elsősorban a meglévő gazdasági épületeket kell felhasználni.

2.3. A meglévő gazdasági épület felhasználásakor

a.)  állattartó épület esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni,

b.)  a gazdasági épület telekhatáron álló – vagy csorgóközzel a telekhatáron álló – épületrészén – falán, tűzfalán – a telekhatárra néző nyílást, természetes, vagy mesterséges szellőző-berendezést meg kell szüntetni.

2.4. A gazdálkodás célját szolgáló épület a községben kialakult oldalhatáron álló beépítésnek megfelelően oldalhatáron, illetve csorgóközzel az oldalhatárra helyezhető el.

2.5. A telkek beépítésének hagyományai szerint a gazdálkodás célját szolgáló épület a gazdasági udvar végén keresztbefordítottan is elhelyezhető, ez esetben is biztosítani kell a hátsókertbe való bejárást.

2.6. A különböző épületeket építészeti egységben kell kialakítani.

3. A kialakult építési övezetekben maximum két telek vonható össze. Az újonnan kialakuló lakóterületen a telek legnagyobb szélessége 40,0 m.

4. A terület építési övezetét, valamint az abban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

5. Az elő- és oldalkert szélessége: a kialakult beépítési mód, illetve az OTÉK 35.§ 1-4 bekezdése szerinti értékek, a hátsókert szélessége: minimum 50 m.

6. A terület-felhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5.

22.§

Településközpont (vegyes) területe (Vt)

1.   A területen az OTÉK 16. §-ában megnevezett építmények, valamint kialakult esetben üdülőépületek helyezhetők el.^[14]

2. E területfelhasználási egységbe (területbe) a városközpont és környezetének területe tartozik.

3. A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

^[15]Az Vt-1 jelű építési övezet beépítési módja a zártsorún kívül kiegészül, oldalhatáron és szabadonálló beépítéssel, építménymagasságának minimális mérete 7,5m-ről 4,5m-re csökken.

4. A területfelhasználási egységben a HÉSZ 6.§-ában rögzített „kétlépcsős engedélyezési eljárás” szabályai szerint végezhető telekalakítási és építési tevékenység.

5. A Vt-1 terület-felhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 2,4.  A Vt-2, Vt-3, és Vt-4 terület-felhasználási egységekre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 2,0. 

6. A Vt-1 terület-felhasználási egységbe tartozó Gyógyfürdő téren a meglévő parkolószám megtartandó. 

^[17]7. A Termál u K-i oldalán lévő Vt-1 jelű építési övezeten belül üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.

23.§

Központi vegyes terület (Vk)

1. A területen az OTÉK 17.§-ában megnevezett építmények helyezhetők el.

2. E területfelhasználási egységbe a város oktatási intézményeinek területe tartozik.

3. A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

4. A terület-felhasználási egységben a HÉSZ 6.§-ában rögzített „kétlépcsős engedélyezési eljárás” szabályai szerint végezhető telekalakítási és építési tevékenység.

5. A terület-felhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 2,0.

^[18]6) A meglévő épületek építménymagassága kialakult, az övezetben új épület

esetében a legnagyobb építménymagasság 7,5 m.

24.§

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

1. A területen az OTÉK 19.§-ában megnevezett, valamint kivételesen vegyes funkciójú (lakás- és szállásegységeket tartalmazó) építmények helyezhetők el.

2. E területfelhasználási egységbe (területbe) a Termál út déli szakaszának keleti része tartozik (benzinkút térsége).

3. A területen betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat tartalmazza:

^[19]Az Gksz jelű építési övezet legkisebb zöldfelületi mértéke 40%-ről 20%-ra csökken.

4. A területfelhasználási egységben a HÉSZ 6.§-ában rögzített „kétlépcsős engedélyezési eljárás” szabályai szerint végezhető telekalakítási és építési tevékenység.

5. A terület-felhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 2,0.

25.§

Gazdasági jellegű területfelhasználási egység, egyéb ipari terület (Gip)

1. A területfelhasználási egységben elsősorban az ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási építmények helyezhetők el.

2. A területen nem helyezhető el:

-       egészségügyi, szociális épület,

-       roncsautó tároló és bontó telepek.

3. E területfelhasználási egységbe a 7521 számú Zalakomári út északi oldalán tervezett ipari terület tartozik.

4. A területfelhasználási egységen belül az építési övezetekre vonatkozó – szabályozási terven feltüntetett – előírások:

*   a legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból
     szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el.

Az Gip jelű építési övezetben az előkert minimális szélessége 5 m, az oldalkert minimális szélessége 5 m, a hátsókert minimális szélessége 10 m, valamint az OTÉK 35.§ 1-4 bekezdése szerinti értékek.

5. A terület-felhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,5.

6. Telekalakítás:

a.) Az egyes tömbökben kialakítható minimális teleknagyságot a szabályozási terv tartalmazza.

b.) A tömbökre – amennyiben a tervezett beruházás a tömb (területegység) teljes területét nem veszi igénybe – telekalakítási terv készítendő.

      A tervezés során folyamatosan biztosítani kell, hogy az előírt minimális teleknagyságnál kisebb területrész ne maradjon vissza.

c.) A telekalakítási terv készíttetésének költsége a telekalakítás kezdeményezőjét terheli.

7. A területen csak olyan létesítményeket szabad elhelyezni, melyek a védőtávolságokon kívül elhelyezkedő lakó- és intézményterületek felé az üzemek együttes terhelő hatását nem növelik a megengedett mérték fölé.

8. Az ipari területen élelmiszer gyártása, csomagolása, valamint tűz- és robbanásveszélyes tevékenység csak a környezetre kiterjedő, a terhelések környezeti kölcsönhatás vizsgálata szerint folytatható, illetve engedélyezhető.

9. A területen bódé, faház, selejtes jármű, stb. csak ideiglenesen, felvonulási épületként (az építkezés időtartamára) telepíthető.

10. Az utca felőli telekhatárokon csak maximum 50 cm magasságú tömör (beton, kő, vagy tégla) lábazatos, 1,50-2,20 m közötti magasságú kerítés létesíthető.

11. A területfelhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,5.   

ÜDÜLŐTERÜLET

26.§

Üdülőházas üdülőterület (Üü)

1. A területen az OTÉK 22.§-ában megnevezett építmények, továbbá kialakult esetben szállásépületek, valamint az üdülővendégek és a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények helyezhetők el.

2. A terület építési övezeteit, valamint az abban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

A Termál út felől a Freya Hotel vonalában a lépcsőzetesen kialakítandó létesítmény maximális építménymagassága 18,5 m lehet.

Az Üü-1 jelű építési övezetben az előkert minimális szélessége 10 m, az oldalkert minimális szélessége 10 m, a hátsókert minimális szélessége 20 m, illetve az OTÉK 35.§ 1-4 bekezdése szerinti értékek. Egy építési telken két épület létesíthető.

Az Üü-2 jelű építési övezetben az előkert minimális szélessége 10 m, az oldalkert minimális szélessége 6 m, a hátsókert minimális szélessége 20 m, illetve az OTÉK 35.§ 1-4 bekezdése szerinti értékek. Az övezet területén egy telken maximum két épület helyezhető el.

^[20]Az Üü-3 jelű építési övezet legkisebb zöldfelületi mértéke 55%-ről 50%-ra csökken.

Az Üü-3 jelű építési övezetben az előkert minimális szélessége 10 m, az oldalkert minimális szélessége 6 m, a hátsókert minimális szélessége 20 m, illetve az OTÉK 35.§ 1-4 bekezdése szerinti értékek. Az övezet területén egy telken maximum két épület helyezhető el.

Az Üü-3* jelű építési övezetben az előkert minimális szélessége 10 m, az oldalkert minimális szélessége 6 m, a hátsókert minimális szélessége 10,50 m, illetve az OTÉK 35.§ 1-4. bekezdése szerinti érték.

Telekösszevonás esetén az összevont telekre az összevont telkek számának kétszeres számú épület helyezhető el.

      ^[24]Az övezeten belül maximális homlokzatmagasság 18.5 m.

Az építési telket – telken belül – valamennyi oldaláról 10 m-es zöldsávval kell körülvenni.

4. A területfelhasználási egységben csak legfeljebb 1,0 m magas, nem tömör kerítés építhető.

5. A terület-felhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0.

27.§

Hétvégi házas üdülőterület (Üh)

1.^[25] A területen az OTÉK 23.§-ában megnevezett építmények, továbbá kialakult esetben lakó- és szállásépületek és tárolóépületek, valamint az üdülővendégek és a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények helyezhetők el

2. Az üdülő-, vagy lakásegységek száma az övezetben legfeljebb 2 lehet.

3^[26]. Beépítetlen telken csak 1 épület helyezhető el, a már beépült ingatlanon a fő  épület mellet különállóan csak egy max. 6,00 m² alapterületű, max. 2,20 m építménymagasságú tárolási célú esztétikus kivitelű, faszerkezetű épület (épületrész)  helyezhető el.

4. A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák

  *  A beépítettség maximuma 200 m²

**  Közút kialakítása miatt visszamaradó  legkisebb telekterület  420,0 m2, beépítettség 25 %, legkisebb telekmélység  36,0 m a legkisebb telekszélesség 7,5 m a legkisebb előkert 3,0 m és a legkisebb hátsókert 6,0 m.

^[27]A Üh-1 jelű építési övezetben az előkert minimális szélessége 5 m, az oldalkert minimális szélessége szabadon álló beépítés esetén a telepítési távolság fele, oldalhatáron álló beépítés esetén a telepítési távolság, a hátsókert minimális szélessége 15 m, illetve az OTÉK 35.§ 1-4 bekezdése szerinti érték.

^[28]Az Üh-1.1 jelű építési övezet legnagyobb építménymagassága 5,5m-ről 5,0m-re csökken.

* A beépítettség maximuma 200 m2

**  Közút kialakítása miatt megváltozó legkisebb telekterület 550,0 m²

A Üh-1* övezet előírásai azonosak a HÜ-1 övezeti előírásaival.

A Üh-2 jelű építési övezetben az előkert minimális szélessége 5 m, az oldalkert minimális szélessége szabadon álló beépítés esetén a telepítési távolság fele, oldalhatáron álló beépítés esetén a telepítési távolság, a hátsókert minimális szélessége 10 m, illetve az OTÉK 35.§ 1-4. bekezdése szerinti érték.^[29]

  *  A beépítettség maximuma 200 m²

A Üh-3 jelű építési övezetben az előkert minimális szélessége 5 m, az oldalkert minimális szélessége szabadon álló beépítés esetén a telepítési távolság fele, oldalhatáron álló beépítés esetén a telepítési távolság, a hátsókert minimális szélessége 20 m, illetve az OTÉK 35.§ 1-4. bekezdése szerinti érték.

5. A terület-felhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,2.

6. ^[31]A közterület felé – az építési helyen belül - 15%-nál meredekebben lejtő telken az utcai homlokzat magassága indokolt esetben az eredeti terepszint megtartása mellett az építménymagasság értékét 1,5 méterrel az HÜ-1, illetve 0,50 m-rel az HÜ 1.1 övezetben  meghaladhatja.

28.§

Különleges területek (K)

1. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) és más beépítésre szánt terület-felhasználású területektől eltérnek.

2. Az e területfelhasználási egységbe (területbe) tartozó tömbök helyét, telekformáját, övezeti jelét a szabályozási terv jelöli.

3. A területen az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.

4. A terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázatok tartalmazzák:

5. A K-ST*, K-SP* és K-TF* övezet előírásai azonosak a K-ST, K-SP és
K-TF övezet előírásaival.

6. A terület-felhasználási egységre megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5.

7. A K-ST, K-SP, K-LS és K-TF jelű övezetek területén a HÉSZ 6.§-ában rögzített „kétlépcsős engedélyezési eljárás” szabályai szerint végezhető telekalakítási és építési tevékenység.

A SZABÁLYOZÁSI TERV TERÜLETÉNEK BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEI

29.§

Közlekedési, közmű-elhelyezési, hírközlési terület (KÖu)

1. E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26.§ (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.

2. Az e területbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét a szabályozási terv jelöli. E területsávba eső meglévő épületeken mindennemű építési tevékenység – a területsáv kialakításának várható idejét, az épületeknek a területsávban elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembe vételével – engedélyezhető.

3. A közutak építési területének legkisebb szélességét – ahol a szabályozási terv másként nem jelöli – az OTÉK 26.§ (2) bekezdés szerint kell biztosítani. Azoknál a területeknél, ahol a közlekedés területeinek, létesítményeinek védőtávolsága (OTÉK) nem biztosítható, a közlekedés elemeire környezeti hatásvizsgálatot kell végezni és egyedi vizsgálat alapján meghatározni a szükséges műszaki és szervezési intézkedéseket.

4. A város kialakult közúti átkelési szakaszai, valamint lakóútjai – mivel közlekedési és közmű létesítmények a meglévő szélességek mellett elhelyezhetők – a jelenlegi szabályozási szélességükben megmaradnak.

5. Az építési telkeket kiszolgáló utak építési területének a szélessége a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése alapján telekalakítási eljárás keretében csökkenthető, amennyiben ahhoz az út- és közműkezelők, valamint a szakhatóságok hozzájárulnak.

6. Országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

7. A nem közterületen elhelyezett közműlétesítmények területeit a terv határolja le.

8. Közszolgálati távközlési antennát csak az építési hatóság előzetes véleménye alapján lehet elhelyezni. Antenna elhelyezése, torony elhelyezése csak a tervezett elkerülő úttól keletre lehet a Képviselőtestülettel történt egyeztetés után.

9. Zalakaros területén az ÉTV 2.§ (1) „Akadálymentes” fogalom meghatározásában rögzítettek figyelembevétele kiemelt fontosságú.

30.§

Zöldterület (Zkp)

1. E területfelhasználási egységbe (területbe) a közparkok (Zkp), a védő- takaró fásítások tartoznak.

2. A zöldterületek más célú területhasznosítása csak a településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv módosításával, valamint az érintett terület közelében lévő más területen történő visszapótlásával engedélyezhető.

3. A területen legfeljebb 4,5 m építménymagasságú építmények helyezhetők el.

4. A közparkokat külön kertészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.

5. A közparkokban az OTÉK 27.§ (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.

6. A meglévő és újonnan létesítendő zöldterületek és felületek folyamatos fenntartásáról esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.

7. A szabályozási tervben jelölt, jelenleg más rendeltetésű területeken az eredeti rendeltetés megszüntetése után az előfásítást el kell végezni.

^[33]30/A. §

Különleges beépítésre nem szánt terület

1. A területen az egyházi épületek, valamint a templomdomb funkcióját biztosító

egészségügyi létesítmény (nyilvános WC) helyezhető el.

2. Az e terület-felhasználási egységbe tartozó területek helyét, telekformáját,

övezeti jelét a szabályozási terv rögzíti.

3. A terület építési övezeteit, az azokon betartandó telekalakítási és beépítési

előírásokat az alábbi táblázatok tartalmazzák:

4. A Kk-1 jelű építési övezetre vonatkozó egyéb előírások:

· a Bodahegyi út és a patak közötti telekfelületen parkolóhelyek létesítendők,

· az ingatlan telekhatárán kerítés nem létesíthető.

· az ingatlanon kialakult gyalogutakon a közhasználat biztosítandó.

^[34]30/B.§

31.§

Erdőterület (E)

1. A meglévő erdőterületeken (E-1) a 2000. évi CXII. törvény 47.§-ában rögzített előírások betartandók.

2. Az övezetben a BTSZ 5.§-a alkalmazandó.

3. E terület-felhasználási egységbe (területbe) tartoznak a védelmi (Ev) rendeltetésű erdők, illetőleg az ilyen célra kijelölt területek is, melyek besorolását a mindenkor érvényes erdőgazdálkodási üzemterv tartalmazza.

4. Meglévő erdőt más művelési ággá alakítani nem lehet.

5. Az állami pénzeszközből megvalósuló erdőtelepítéshez az erdészeti szakhatóság engedélye szükséges.

6. A területen – a kilátótornyok kivételével – építmények nem helyezhetők el, kivéve a gazdasági rendeltetésű erdőterületen, ahol az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági, szolgálati és vadgazdálkodási építmények elhelyezhetők (OTÉK 28.§ (4) bekezdés).

7. Elsődlegesen közjóléti erdő területén

–     a természeti és kultúrtörténeti értékek bemutatását,

–     a szabadidő eltöltését, a testedzést és a turizmust,

–     a vendéglátást

szolgáló építmények is elhelyezhetők.

Az épületek a helyi építési hagyományoknak megfelelően tájba illő, nyeregtetős, legfeljebb 4,5 m homlokzatmagassággal építhetők.

8.  A Panoráma út és Csermely u. által határolt tömbbelsőben az újonnan kialakítandó üdülőtelkek beépítése során a terven jelzett erózióvédelmi erdőt minimálisan a terv szerint nagyságban meg kell tartani, annak karbantartásáról gondoskodni kell. A beépítés csak tervezett vízrendezés, út és közműépítés elkészülte után engedélyezhető.

9. Ahol az erdő adott létesítmény védelmét szolgálja (Ev), ott bekerítése engedélyezhető. A védőerdő létesítése és fenntartása az adott létesítmény tulajdonosát terheli.

10. Beruházás céljára csak akkor vehető erdő igénybe, ha erre alkalmas más művelési ágú terület nincs. A termelésből való kivonáshoz az erdészeti szakhatóság engedélye szükséges.

11. Az erdősítési programokat gyenge minőségű gyepterületeken, vagy alacsony aranykorona értékű szántókon kell megvalósítani.

^[35]12. E rendelet 31.§-ában a védelmi erdőkre (Ev) vonatkozó rendelkezéseken túl a Ev-1 jelű védelmi erdőterületeken a BTSZ magterület térségi övezetekre (Ö-1) és a térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezetre (T-1) vonatkozó rendelkezései betartandók.

32. §

Egyéb (vízgazdálkodási) terület (V)

1. E területfelhasználási egységben (területen) az OTÉK 30.§ (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.

2. Az egyéb terület a vízgazdálkodással kapcsolatos, összefüggő területek elhelyezésére szolgál (vízfolyások, árkok területe).

3. A területen csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkár-elhárítási létesítmények helyezhetők el.

4. A csapadékvíz elvezetés vízművel történő megoldása vízjogi engedély köteles tevékenység. A vízjogi engedélykérelemnek, illetve mellékletének ki kell elégíteni a 18/1996. (IV.13.) KHVM rendelet vonatkozó előírásait.

33. §

Mezőgazdasági terület (M)

1. E terület-felhasználási egység (terület) az OTÉK 29.§-a szerinti célt szolgálja.

2. A termőföldön történő építmény létesítéséhez az 1994. évi LV. tv. 70.§ (2) bekezdésének a) pontja értelmében a földhasználónak talajvédelmi szakhatósági hozzájárulást kell beszerezni az építési engedélyhez, elsősorban a humuszos termőréteg megóvása és a csapadékvizek megfelelő elvezetése ellenőrzésének érdekében.

3. Bármilyen termőföldön történő tereprendezéshez (akár építmény elhelyezése esetén is) a talajvédelmi hatóság engedélyét be kell szerezni az 1994. évi LV. tv. 62.§ (4) bekezdésének b) pontja és a 69.§ (1) bekezdésének a) pontja értelmében.

4. A szabályozási terven jelölt mezőgazdasági rendeltetésű terület erdőterületté a Balaton Törvény, valamint az illetékes hatóságok jóváhagyásával, közlekedési és egyéb rendeltetésű területté a szabályozási terv módosításával sorolható.

5. A beépíthető földrészlet feltétele közterületi illetve magán út kapcsolat megléte.

6. A mezőgazdasági terület a következő övezetekre, illetve alövezetekre tagolódik:

–       árutermelési (Má):

·       szántóföldi művelés,

·       gyep művelési ág,

–       kertgazdasági terület (Mk),

7. Az előírások szerint maximálisan beépített földrészlet tovább nem osztható.

8. Az árutermelési övezetben (Má) a 2000. évi CXII. törvény 45.§ b, c, d és g pontja szerinti teleknagyságon, illetve a fenti pontokban rögzített beépítési feltételekkel lehet építményt elhelyezni. Az övezetben a terület művelésével összefüggő gazdasági/ lakó épület maximum 4,5 m építménymagassággal építhető.

-       az övezetben az átlagos építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, tároló, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el (BTSZ 13.§ (2) és (3) bekezdés),

-       az övezet telkein növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor elhelyezhető,

-       az övezetben épületet a feltáró út (dűlőút) tengelyétől 30 m-re, az oldalhatároktól minimum 10-10 m-re lehet telepíteni. Az épületet/ épületcsoportot fasorral kell övezni.

9. A kertgazdasági övezetben (Mk) a 2000. évi CXII. törvény 46., 51. és 52.§-ában a kertgazdasági területekre, a Szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú területekre vonatkozó előírások betartandók.

Az övezetben beépíthető minimális telekméret 1500 m2.

A beépítés szabályai:

-       a telken maximum 1 épület létesíthető. Az épület szabadonállóan és oldalhatáron állóan is elhelyezhető,

-       különálló építményként csak pince és közműpótló berendezés építhető, árnyékszék csak az épülettel együtt helyezhető el,

-       az épületekben a szőlő- és borkultúrához kapcsolódó vendéglátás (nem szálláshely) megengedhető, melynek feltétele: ivóvíz, villany, zárt szennyvízgyűjtő közműpótló berendezés,

-       ^[36]az előkert mélysége minimálisan 8 m, az oldalkert minimálisan 4 m, a hátsókert minimálisan 6 m, figyelembe véve az OTÉK 35-36.§-ában foglaltakat,

-       az épületek a növényzeti, domborzati, megközelítési, tájolási, stb. adottságoknak megfelelően az építési helyen belül szabadon elhelyezhetők,

-       a szomszédos telektől olyan távolságokat kell megtartani, hogy az elhelyezni kívánt épület mellékfunkciói (pl. pince földdombja, épület körüli víztelenítés, stb.)a szomszédos telkek használatát ne zavarják. Egymáshoz közeli épület elhelyezés esetén az OTÉK-ben előírt tűztávolságot kell megtartani.

A gazdasági épület (illetve ahol a 2000. évi CXII. törvény 46.§ g. pontja megengedi, a lakóépület) előírásai:

-       a területen új épület építése, a meglévők bővítése csak építési engedély alapján végezhető,

-       a gazdasági épület földszintes, legfeljebb 4,00 m-es építménymagasságú lehet, legmagasabb homlokzatának magassága sem haladhatja meg a 6,0 m-t. Az épület tetőtere beépíthető,

-       az épületet 35-45°-os hajlásszögű szimmetrikus nyeregtetővel kell lefedni, a héjazat égetett agyag cserépfedés, pikkelyes fedési jelleget adó bitumenes zsindely lehet. Hullámpala, fémlemez fedés nem alkalmazható,

-       az épületek csak természetes építőanyagokból építhetők (kő, tégla, vályog). A homlokzatképzésnél kerámiaburkolat, drótüveg, műanyag hullámlemez, műpala nem alkalmazható,

-       a nyílászárókat a biztonsági követelményekre való tekintettel fatáblákkal, vagy zsalukkal célszerű védeni.

Pince, kerítés, támfal:

-       pince az épülettel szerves egységben, abból nyílóan, az épület mögött, a domb felőli oldalon, vagy attól különállóan helyezhető el. A pincének egész terjedelmével a rendezett terepszint alatt kell lennie,

-       a pince közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhat, illetve azt max. 1 m-re közelítheti meg,

-       az egyes földrészleteket elhatárolni huzallal erősített élősövénnyel, illetve maximum 1,50 m magasságú, lábazat nélküli drótfonatú, fa anyagú kerítéssel lehet. Ugyanez vonatkozik a telek homlokvonalára is. A kerítés a kialakult dűlőút tengelyétől minimum 4 m-re lehet.

-       a meglévő, vagy a művelésből, beépítésből adódó magasságkülönbségeket természetes földművekkel (rézsűkkel) kell kialakítani. A rézsűk biológiai eszközökkel történő védelme kötelező.

^[37]10. (törölve)

34.§

III. A 2000. ÉVI CXII TÖRVÉNY

(A BALATON KIEMELT ÜDÜLŐKÖRZET TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK

ELFOGADÁSÁRÓL ÉS A BALATONI TERÜLETRENDEZÉSI SZABÁLYZAT

MEGÁLLAPÍTÁSÁRÓL) ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI

A BTSZ szerinti övezeti előírásokat – a 2000. évi CXII. törvény szerint – a szabályozási terven jelölteknek megfelelően alkalmazni kell.

1. Természetvédelmi övezet:

23.§ V-1 Védett természeti területek alövezete.

25.§ V-3 Az ökológiai hálózat által érintett egyéb területek alövezete.

2. Táj- és településkép-védelmi övezet:

26.§ T-1 A tájképvédelmi, illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területek alövezete.

3. Felszíni szennyeződésre érzékeny területek övezete:

31.§ Sz-1 A felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny területek alövezete.

4. Felszínmozgásra érzékeny területek övezete:

35.§ P-2 Az eróziónak fokozottan kitett területek alövezete.

A BTSZ 5 sz. melléklete szerinti területeken az építési engedélyezés során az érintett ingatlanokon tervezett építményekhez építésföldtani szakvélemény készítése kötelező.

5. Termelési övezet lásd: HÉSZ 32.§

6. Minőségi fejlesztést szolgáló övezet:

50.§ Ü-1 Turisztikai fejlesztési területek alövezete

51.§ C-1 Szőlőkataszter szerinti I.

52.§ C-2 Szőlőkataszter szerinti II.

IV. ÉRTÉKVÉDELEM

35.§

A helyi természeti értékek védelme

^[38]Helyi védelemre javasolt fák listája kiegészül és a Rendelet 1. sz. Függelékébe kerül.

A védelem részletes körülményeit külön önkormányzati rendeletben kell meghatározni.

36.§

A helyi épített környezet értékeinek védelme

^[39]Helyi védelemre javasolt épületek, építmények listája kiegészül és a Rendelet 2. sz. Függelékébe kerül.

A védelem részletes körülményeit külön önkormányzati rendeletben kell meghatározni.

V. A VÁROSFEJLESZTÉS SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEI

37.§

1. A rendezési tervben foglalt feladatok megvalósítása érdekében – azok aktualitása esetén – az Étv. 17.§-ában foglalt sajátos jogintézmények működtethetők jelen szabályozási terv keretén belül, külön önkormányzati rendelet szerint.

2. Jelen rendelettel egyidejűleg az önkormányzat az alábbi sajátos jogintézmény-nyekkel él:

2.1. Építésjogi követelmények:

a.) A település beépítésre szánt területén épület csak építési telken helyezhető el (kivételt képeznek ez alól a közterületen, zöldterületen történő építések).

b.) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha:

-       a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

-       közérdeket nem sért,

-       az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe, és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.

2.2. Elővásárlási jogi követelmények:

a.)  Elővásárlási jog illeti meg az önkormányzatot a következő területeken elhelyezkedő ingatlanok esetében:

-       a terv szerinti új közterületek területeire,

-       a terv szerinti közterület-szélesítésekhez szükséges területsávokra, amennyiben azok a helyi közút céljára történő lejegyzés hatálya alá nem tartoznak.

b.) Az elővásárlási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

c.) Ezen ingatlanokon az elővásárlási jog gyakorlása előtt is csak olyan építési munkák, valamint telekalakítás végezhető, mint amilyen a szabályozási tervnek megfelel, továbbá amit az Étv. 22.§-a tartalmaz.

2.3. Helyi közút céljára történő lejegyzés:

a tervezett forgalmi, gyűjtő és lakóutak létesítésére kijelölt területsávok.

2.4. Településrendezési kötelezések:

a.) Az építésügyi hatóság a városkép védelme érdekében kötelezheti az ingatlanok tulajdonosait:

–       a legalább 90 %-ban beépített telektömbökben lévő beépítetlen, elhanyagolt építési telkek beépítésére, valamint befejezetlen építkezések befejezésére,

–       a több egységből álló építmények homlokzatainak, kirakatszekrényeinek, feliratainak, reklámberendezéseinek összehangolt építészeti-műszaki tervezésére és kivitelezésére;

–       a rossz műszaki állapotban lévő, a városképet ez által rontó építmények külső helyreállítására és színezésére,

–       az egységes utcakép biztosítása, a telek városképileg megfelelő állapotának megőrzése, vagy a közterület és a szomszédos ingatlanoknak – a telken folytatott tevékenység miatt – szükségessé váló védelme céljából a telek bekerítésére,

–       kertészeti munkák (tervezés, kivitelezés) elvégzésére,

–        a közegészségügyi (fertőzés-, allergia- stb.) veszélyforrást jelentő elhanyagolt telkek azonnali rendbetételére;

–       a telkek közterületről látható részén lévő szemét-, hulladék-, törmelékkupacok 15 napon belüli eltávolítására.

b.) Az építésügyi hatóság az építési vagy telekalakítási engedélyek megadásának feltételeként előírhatja az építési munkával érintett ingatlanon már meglévő olyan építmények vagy építményrészek kártalanítás nélküli lebontását, amelyek nem felelnek meg a hatályos építésügyi jogszabályok előírásainak, függetlenül attól, hogy korábban építési engedéllyel vagy építési engedély nélkül épültek-e.

c.) Az 1 évnél hosszabb határidővel elrendelt kötelezettségeket be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.

d.) Beültetési kötelezettség: közérdekű környezetalakítás céljából a terv a szabályozási terven jelölt helyeken és területeken (fasorok a közút menti területeken, védőerdő sávok a KG és IG jelű övezetekben, a vízfolyások menti területeken) fásítást írhat elő.

38.§

Záró rendelkezés

1. E rendelet és a hozzá tartozó szabályozási terv 2002. augusztus 16. napján lép hatályba. Rendelkezéseit, a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

2. A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 16/1997. /XII.16./  számú önkormányzati rendelet hatályát veszti.

Kiss Mihály                                           Szirtes Lajos                    jegyző                                                   polgármester

                                                                                                           ^[40] 1. sz. Függelék

A Zalakaros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló módosított 12/2002.(VIII.16.) sz. rendelethez:

Helyi védelemre javasolt fák:

1.     fa            hrsz. 1406

2.     fa            hrsz. 2186

3.     fa            hrsz. 1109

4.     fa            hrsz. 1085

5.  fa            hrsz. 1410

                                                                                                             2. sz. Függelék

A Zalakaros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló módosított 12/2002.(VIII.16.) sz. rendelethez:

Helyi védelemre javasolt épületek, építmények:

1.     parasztház                                      Petőfi utca 14.                            hrsz. 102

2.     lakóépület                                       Petőfi utca 5.                    hrsz. 1045

3.     parasztház                                      Fő utca 15.                       hrsz. 62

4.     lakóépület                                       Fő utca 23.                       hrsz. 57

5.     lakóépület                                       Fő utca 28.                       hrsz. 1070

6.     lakóépület                                       Fő utca 33.                       hrsz. 52

7.     lakóépület                                       Fő utca 40.                       hrsz. 1076

8.     lakóépület                                       Fő utca 43.                       hrsz. 47

9.     római katolikus templom                   Fő utca 56.                       hrsz. 1085

10. lakóépület                                       Kossuth utca 20.              hrsz. 1116

11. lakóépület                                       Kossuth utca 26.              hrsz. 1135

12. parasztház                                      Kossuth utca 23.              hrsz. 5

13. parasztház                                      Zalagyöngye u. 39.           hrsz. 539

14. gazdasági és melléképületek  Kossuth utca 32.              hrsz. 1141/2

15. présház                                 külterületen                      hrsz. 2188/1

16. kúria jellegű épület                 külterületen                      hrsz. 2168/2

17. présház                                 külterületen                      hrsz. 2086

18. présház                                 külterületen                      hrsz. 3652

19. présház                                 külterületen                      hrsz. 3637

20. vályogépület                          külterületen                      hrsz. 3073

21. présház                                 külterületen                      hrsz. 3099

22. présház                                 külterületen                      hrsz. 3085/2

23. épület                                   külterületen                      hrsz. 3477

24. présház                                 külterületen                      hrsz. 3184

25. kőkereszt                              Fő út 4.                            hrsz. 1056

26. kőkereszt                              Fő út 33.                          hrsz. 52

27. kőkereszt                              Fő út 55.                          hrsz. 40

28. kőkereszt                              Fő út                                hrsz. 1053

29. kőkereszt                              külterületen                      hrsz. 1424

30. kőkereszt                              Petőfi utca 9.                    hrsz. 1043

31. kőkereszt                              Alsóhegyi út 2.                  hrsz. 1410

32. kőkereszt                              Panoráma út                     hrsz. 499

33. kőkereszt                              Szent Orbán út 18.            hrsz. 2086

34. kőkereszt                              Harangláb u.                     hrsz. 3502/2

35. kőkereszt                              Kilátó utca                        hrsz. 2370/2

36. kőkereszt                              Felsőhegy                        hrsz. 2105

37. Szűz Mária szobor, kegytartó Banyavölgyi út                  hrsz. 3146

38. Jézus szobor, kegytartó                   Banyavölgyi út                  hrsz. 3476/11

Hatályba léptető, átmeneti és vegyes rendelkezések

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete 3/2004. (II. 13.) számú rendelete Zalakaros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 12/2002. (VIII. 16.) számú rendelet módosításáról 9§ (1) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. (2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete 11/2005. (IV.15.) számú rendelete Zalakaros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 12/2002. (VIII. 16.) számú rendelet módosításáról 9§  E rendelet 2005. április 15 napján lép hatályba.

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete 12/2009. (IV.22.) számú rendelete Zalakaros helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 12/2002. (VIII. 16.) számú rendelet módosításáról 21. §. 

E rendelet 2009. április 22. napján lép hatályba.

Utolsó módosítások

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete 20/2013. (VI.14.) önkormányzati rendelete a Zalakaros Város építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 12/2002. (VIII.16.) Ör. módosításáról

E rendelet 2013. július 14. napján lép hatályba.

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete 21/2013. (VI.14.) önkormányzati rendelete a Zalakaros Város építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 12/2002. (VIII.16.) Ör. módosításáról

E rendelet 2013. július 14. napján lép hatályba.

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete 13/2014. (VI.06.) önkormányzati rendelete a Zalakaros Város építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 12/2002. (VIII.16.) Ör. módosításáról

E rendelet 2014. június 07. napján lép hatályba.