Szerkesztés..

Zalakaros Város Önkormányzata

Képviselőtestületének

15/2004. (IV.21.) rendelete

a helyi környezet védelméről, a közterületek
 tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

Zalakaros Város Önkormányzata képviselő-testülete ( továbbiakban képviselőtestület ) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény ( továbbiakban Ötv )16. § (1) bekezdésében, a környezetvédelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Tv ( továbbiakban Kvt.) 46. § (1) bekezdés c) pontjában, az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. Törvény (továbbiakban Közsztv. ) 2. §-ában valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII törvény ( továbbiakban Hgt. ) 23§-ában kapott felhatalmazás alapján,   Zalakaros város tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében a helyi körülményeket figyelembe véve az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet
Általános rendelkezések

1. §.

(1)   A rendelet célja, hogy Zalakaros város közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

 (2) A rendeletet alkalmazni kell valamennyi ingatlan tulajdonosára, birtokosára, használójára függetlenül attól, hogy a tulajdonos természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

(3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

(4) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezőjének, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkező bérlőnek) kell gondoskodni.

(5)  Zalakaros Város Önkormányzata ( továbbiakban: Önkormányzat ) a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékkezelési közszolgáltatást ( közszolgáltatás ) szervez és tart fenn.

(6)  A közszolgáltatás kiterjed a települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére.

[1](7) A hulladékkezelési közszolgáltatás Zalakaros város közigazgatási területére terjed ki.

A Képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint - a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából - gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - az Ötv. 10.§. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján  – a  Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban  ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás - ruházta át.

Mindezek alapján Zalakaros város közigazgatási területén a hulladékkezelési közszolgáltatás ellátásáról oly módon gondoskodik a Zalaispa társulás, hogy az általa lefolytatott közbeszerzési eljárásban kiválasztja a közszolgáltatót, vagy a saját gazdasági társaságát bízza meg a közszolgáltatás ellátásával.

Mindezekre figyelemmel Zalakaros közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás körében, a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljára történő rendszeres elszállítására  Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete a Képviselőtestület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 16/2011.(IV.08.) önkormányzati rendeletében  meghatározottak alapján kizárólagosan jogos ZALAISPA Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Zártkörűen Működő Részvénytársaság, rövid cégnév: ZALAISPA Zrt. ( továbbiakban: ZALAISP Zrt ) 8798 Zalabér, 3096/12 hrsz.  – amely a kötelező közszolgáltatónak minősül – (továbbiakban: Közszolgáltató).

A Közszolgáltató, Zalakaros közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett 2011. október 1. napjától 2021. szeptember 30. napig, a szolgáltatóval kötött szerződés alapján. A Közszolgáltató végzi Zalakaros települési szilárd és lakossági hulladékainak gyűjtését és szállítását és gondoskodik a szilárd nem veszélyes hulladék – környezetvédelmi hatóság által engedélyezett összetételű és mennyiségű – elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

[2](8) A települési szilárd hulladék elhelyezésére és ártalmatlanítására kijelölt hely legkorábban 2008. január 1. napjától a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulás  - továbbiakban Társulás - tagjainak közös tulajdonában lévő, a Zalabéren található

3096/12 hrsz-ú ingatlanon elhelyezkedő hulladékártalmatlanító létesítmény, melyet Közszolgáltató, az általa összegyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék elhelyezése és ártalmatlanítása céljából köteles igénybe venni.

[3](9) A (8) bekezdésben körülírt, a települési szilárd hulladék elhelyezésre  és ártalmatlanításra kijelölt, Zalabéren található 3096/12 hrsz-ú ingatlanon lévő hulladékártalmatlanító létesítmény üzemeltetésére irányuló kötelező közszolgáltatás kizárólagos teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett a lerakót üzemeltető közszolgáltató, aki (amely) köteles a ZALAISPA Zrt. ( 8798 Zalabér, 3096/12 hrsz.) Közszolgáltató által összegyűjtött és a kijelölt hulladékártalmatlanító helyre beszállított települési szilárd hulladék elhelyezését és ártalmatlanítását elvégezni.

[4]1/A §

(1) Az önkormányzat az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési szilárd hulladék

kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn. Feladata e tekintetben

különösen:

a/ az ingatlan tulajdonos által a közszolgáltató szállítóeszközeihez a közszolgáltató által rendszeresített szabványos gyűjtőedényben az ingatlanon gyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék begyűjtésére, rendszeres illetve alkalmi elszállítására,

b/ az ingatlanon összegyűjtött nagy darabos lomtalanítás körébe bevont települési szilárd hulladék évente egyszeri, a közszolgáltató által meghatározott időpontban és helyen, az erre a célra biztosított szállítóeszközén történő begyűjtésre és a közszolgáltató által történő elszállításra,

c/ a meglévő hulladékudvar és átrakó állomás üzemeltetésre történő átvétele külön feltételek megvalósulása esetén és külön szerződésben rögzített feltételekkel,

d/ az a. és b. pontokban foglaltak szerint gyűjtött, begyűjtött és elszállott települési szilárd hulladék ártalmatlanítására,

e/ csomagolási hulladékok: papír, műanyag, üveg kezelése.

                                                                       [5]1/B. §

A képviselő-testület feladata különösen:

a.) a kötelező helyi közszolgáltatás rendjének rendeletben történő meghatározása

és a rendeletben foglaltak betartásának ellenőrzése;

b.) a közszolgáltatóval a kötelező közszolgáltatás részletes feltételeit tartalmazó közszolgáltatási szerződés megkötése;

c.)[6]

d.) a települési szilárd hulladék ártalmatlanítása, illetve hasznosítására szolgáló –

a jogszabályokban meghatározott műszaki védelemmel rendelkező –

ártalmatlanító-hely megjelölése;

e.) a kötelező közszolgáltatás teljesítésével összefüggő önkormányzati hatósági

jogok gyakorlása, illetve az ezzel kapcsolatos feltételek megteremtése;

f.) a szükséges adatok és információk rendelkezésre bocsátásával és

közszolgáltató tevékenységének segítése;

g.) a kötelező közszolgáltatással és a közszolgáltatóval kapcsolatos tapasztalatok

évenkénti értékelése.

Értelmező rendelkezések

2.§

(1) Alapfogalmak:

[7]a.) települési szilárd hulladék: a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. Rendelet 3.§ a) bekezdésében meghatározott veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék

[8]b.) háztartási hulladék (szemét): a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. Rendelet 3.§ aa) pontjában meghatározott veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék

c) nem háztartási szemét: az emberi ürülék, az állati hulla és trágya, a jég, a hó, a sár, az épület vagy egyes részeinek megrongálódásából, bontásából vagy javításából származó nagyobb mennyiségű anyag, továbbá tűz- vagy robbanásveszélyes, mérgező, illetve fertőző anyag, valamint a nem lakás céljára szolgáló épületekben (irodákban, intézményekben, üzemekben, üzletekben stb.) és a hozzájuk tartozó területen, továbbá a vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra szolgáló épületekben vendéglátó, kereskedelmi szálláshely szolgáltatás, vegyes és élelmiszer-kiskereskedelem- kivéve a termelői borkimérést – tevékenység gyakorlása során keletkezett hulladék, tekintet nélkül arra, hogy az a működési tevékenység gyakorlása során keletkezett-e, vagy sem; továbbá minden olyan hulladék, mely vállalkozási tevékenység során keletkezik és mennyisége meghaladja a 120 liter/ ürítés menyiséget.

d) egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb mértékű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék stb., valamint az azokhoz tartozó területeken, illetőleg közterületeken keletkezett szilárd hulladék, szemét) az ipari tevékenység során keletkező, a b) pontot meghaladó mennyiségű hulladék, építési törmelék;

e) köztisztasági szolgáltatás: megbízás, illetve megrendelés alapján a köztér tisztántartása, a települési szilárd hulladék kezelése;

f) tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság mentesítése, illetőleg pormentesítése;

[9]g) Hulladékkezelési tevékenység: a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása és ártalmatlanítása.

h) ingatlantulajdonos: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki valamely ingatlan tulajdonával, birtokával,  használatával vagy bérletével rendelkezik

i)  lomtalanítás alá tartozó háztartási hulladék: az alkalmilag képződött vagy felhalmozódott háztartási szilárd hulladék, amely a közszolgáltatást végző szolgáltató által rendszeresített gyűjtőedényzetben mérete vagy mennyisége miatt nem helyezhető el, amelynek elszállításáról és ártalmatlanításáról a szolgáltató gondoskodik.

[10]j) hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. Rendelet 3.§ g) pontjában meghatározottak szerint

[11]k.) Gondozott zöldterület: Minden olyan felület, amelyet döntő mértékben növényzet borít,

függetlenül attól, hogy a település melyik funkcionális területi egységén (lakó-, közlekedési terület, stb.) belül helyezkedik el. A járda és úttest közötti  területet a növényzet minőségétől függetlenül zöldfelületnek kell tekinteni.

[12]l./.Lakóegység, üdülőegység: helyiség, vagy egymással belső kapcsolatban álló fő- és mellékhelyiségek műszakilag is összetartozó együttese, amelynek a szabadból, vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárata van, meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas.

II. Fejezet
Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

3. §

A közterületek rendszeres tisztántartásáról, a zöldterületek, parkok fenntartásáról az önkormányzat egyrészt külön megállapodás alapján a Karos Park Kft, másrészt az érintett ingatlantulajdonosok kötelezésével gondoskodik.

                                               Az ingatlantulajdonos feladatai

                                                                       4§

(1) Az ingatlantulajdonosnak a közterület tisztántartásával, a zöldterület, park ápolásával kapcsolatos feladatai:

[13]a)

b) mind a beépített, mind a beépítetlen ingatlan tisztántartása,gyommentesítése, a  járdára és az úttest fölé benyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése az ingatlantulajdonos feladata.

[14]c)

d) az ingatlanon lévő madarak fészkelő helyei alatti közterület szennyező­déstől való megtisztítása.

e) Az ingatlantulajdonos a közterület tisztítása során összegyűjtött telepü­lési szilárd hulladékot köteles a rendeletben meghatározott gyűjtőedényzetbe vagy más gyűjtőeszközbe elhelyezni és elszállításáról gondoskodni

[15]f) 

[16]g)

h) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről –a Polgármesteri Hivatalhoz történő  előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(2)   A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos!

(3)  Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba

(4)  Szennyvízcsatornába esővizet vezetni tilos.

(5)  Nyílt elvezetésű árkot lefedni csak a Jegyző külön engedélyével szabad. A lefedett árok csövezése 4o cm-nél kisebb áteresszel tilos. A lecsövezett szakasz vízelevezetéséről, a csapadékvíz víznyelőkön keresztül történő vízelvezetéséről az engedélyezettnek kell gondoskodnia.

 (6) Az ingatlan közúti csatlakozását / telekbejárót / csak a közúti kezelőjeként eljáró jegyző hozzájárulásával lehet létesíteni. A közúthoz való csatlakozást a közterület szintjének magasságában bevágás, feltöltés nélkül, a nyílt árok felett legalább 40 cm átmérőjű áteresszel, az út felé lejtő teleknél rácsos víznyelővel kell megoldani.

                                                                       5§

(1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(5) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a Jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges, kivétel a hibaelhárítás.

Hibaelhárítás esetén a bontást utólagosan be kell jelenteni a Jegyzőnek, aki ezt írásban tudomásul veszi.

       A bontási engedélyben meg kell határozni a felelős személyt a munkálatok befejezésének határidejét és elő kell írni a helyreállítás minőségét.

(6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(7) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 48 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

(8) Építési törmeléket az Önkormányzat által kijelölt területen szabad elhelyezni, az építési engedély kiadásakor a Műszaki Osztály által előírtak szerint. Az elszállítást bizonylattal igazolni kell.

                                                                         6. §

(1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

7. §

(1) A város közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.

Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(2) Zalakaros város területén a közterületeken a gondozott  zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos!      

8. §

 (1)Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni, a közszemérmet és közízlést sértő feliratokat, plakátokat közterületen elhelyezni.

A hirdető 24 órán belül köteles saját költségén ezeket eltávolítani. Amennyiben az elhelyező személye nem ismert, akkor az önkormányzat gondoskodik azok eltávolításáról. Ha az elhelyező személye ismert, de nem tesz eleget eltávolítási kötelezettségének, úgy azt az önkormányzat az elhelyező költségére és terhére végzi el.

(2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményen lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, az aktualitás vesztését követő 3 napon belül.

Közterület tisztántartásával összefüggő egyéb rendelkezések

9.§

(1) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.

(2) Aki Zalakaros közigazgatási területén lévő köz-és magánterületek, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

 (3) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy rovarok részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad.

(4)   Az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról külön rendelet rendelkezik.

(5) Állati hulladék ártalmatlanná tételéről annak tulajdonosa köteles gondoskodni. Közúton ill. közterületen történt állat elhullását – ha annak tulajdonosa ismeretlen – a  Karos Park Kft.-nél  azonnal be kell jelenteni. Az állati hulla elszállításáról a Karos Park Kft – gyepmester útján-  gondoskodik.

(6) A 4 sz.  mellékletben megjelölt közterületeken állatot sétáltatni még pórázzal is             tilos! Ezen közterületeket táblával kell megjelölni.

(7) Állati erővel vont jármű illetve hátasló tulajdonosa az állati ürülék gyűjtésére Zalakaros belterületén hullatékzsákot köteles használni.

Állati erővel vont járművel és hátaslóval várakozásra kijelölt közterületek felsorolását a 5 számú melléklet tartalmazza.

(8)  A Közterületen állatok által okozott szennyezés és az állati ürülék eltakarításáról  az állat tulajdonosa haladéktalanul köteles gondoskodni.

10. §

 (l) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) a település területén lévő élő vízfolyásokba, vízelvezető árkokba, szabad területekre, valamint ásott kutakba, tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!

                                                                       11.§

(1) Tilos

a) az úttestet, járdát, egyéb közterületet, a közterület felszerelési és beren­dezési tárgyait szennyvízzel, vizelettel, emberi és állati ürülékkel beszennyezni, megrongálni,

c) a közterületen, zöld terüIeten lévő növényeket (fa, díszcserje stb.) meg­rongálni, csonkítani, leszakítani,

d) a parkosított és füvesített zöldterületet rendeltetésellenesen használni.

       Síkosság mentesítés és hóeltakarítás

12. §

(1) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször is, hóesés után azonnal el kell takarítani, fel kell hinteni. A síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon (homok, salak, fűrészpor, kőporliszt) kívül klorid tartalmú fagyáspont csökkentő szer (pl.. konyhasó) használata csak külön jogszabályban előírtak szerint alkalmazható. Az ilyen anyagot tárolóedényben, környezet­szennyezést kizáró módon kell tárolni.

E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad.

A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(2) Klorid tartalmú vegyszer használata zöldterületen, illetve azok közvetlen környékén tilos.

(3) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

(4) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(5) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

– a gyalogos közlekedési útvonalon,

– az útkereszteződésben,

– az úttorkolatban,

– a kapubejárat elé, annak szélességében,

– a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között,

– a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein.

A kereskedő, utcai árus és rendezvényszervező kötelezettségei

13.§

(1) Az üzlet, egyéb elárusítóhely, vendéglátó, és szolgáltató egység előtti és melletti járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet a tulajdonos köteles tisztán tartani, a keletkezett települési szilárd hulladékot összegyűjteni és elszállításáról gondoskodni.

A tulajdonos ( használó, bérlő ) kö­teles a burkolt területen a síkosság mentesítéséről és a hó eltakarításáról gondos­kodni.

(2) Az ingatlan előtti és mellettijárdát a tulajdonos köteles naponta mind a téli, mind a nyári időszakban legkésőbb reggel 7 óráig letakarítani, a nyitva tartás ideje alatt folyamatosan tisztán tartani, zárás elölt összetakarítani.

14. §

(1) Az utcai árus kőteles a részére kijelölt helyet és közvetlen környékét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni és eltávolításáról gondoskodni.

(2) Közterületen rendezett vásár, sport- és egyéb rendezvény tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt kővetően a területnek és közvetlen környezetének tisztántartásáról, továbbá a terület eredeti állapotban történő visszaadásáról.

                                                                       15.§

(1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos!

(2)   Az engedéllyel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége.

(3)   Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítani.

III. Fejezet
A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatás

16. §

(1) A szolgáltató és az ingatlan használója, illetve tulajdonosa között a közszolgáltatás, annak igénybevételével, ráutaló magatartással jön létre. A szolgáltató az ingatlan tulajdonosával szemben a teljesítést csak jogszabályban illetve a jelen rendeletben meghatározott esetekben szüneteltetheti, illetőleg korlátozhatja.

(2)A szolgáltató a rendszeres szemétszállításba bevont valamennyi ingatlantulajdonos tekintetében rendszeresen köteles teljesíteni.

(3) Ha a teljesítés a szolgáltató hibájából marad el, köteles a szemetet a következő munkanapon elszállítani.

(4) A szolgáltató a veszélyes hulladékok gyűjtését, elszállítását külön igény szerint vállalja.

(5) A szolgáltató a háztartási hulladék elszállítását az önkormányzattal kötött megállapodás szerinti gyakorisággal zártrendszerű hulladékszállító gépjárművel végzi.

[17](6) A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét (gyakoriságát, és időpontját) a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(7) Az Önkormányzat

a) gondoskodik a szemétgyűjtésre alkalmas hulladékudvar kijelöléséről a szemétgyűjtés megszervezéséről, a szemét tömörítéséről, a szemétnek az ártalmatlanító helyre való elszállíttatásáról.

b).Megszervezi a lakossági nyesedéklomb gyűjtését és annak komposztálási lehetőséget.

c) Folyamatosan gondoskodik az építési törmelék lerakóhely kijelöléséről.

(8) A közterületek tisztántartásáról az ott keletkezett szemét elszállításáról a Karos Park Kft-vel kötött külön megállapodás alapján az önkormányzat  gondoskodik.

                                                                                         17§

 (1) Az egyéb – nem háztartási szemét – összegyűjtéséről és saját költségen történő elszállításáról annak kell gondoskodni, akinél az keletkezett.

(2) Zalakaros Város területén telephellyel rendelkező vállalkozások, működési engedéllyel rendelkező üzletek és intézmények, társasházak – a 18§-ban meghatározott tartalmú -szerződést kötelesek kötni a telephelyükön keletkező – 2§/1/ bek. c. pontja szerinti- hulladék szállítására vagy elhelyezésére.

A szerződés l példánya az üzlet, telephely, intézmény működési engedélye mellett

kezelendő, melyet a Polgármesteri Hivatal ellenőriz.

                                                                       18.§

A közszolgáltatás igénybevételéről szóló szerződés tartalmi elemei:

a)a felek megnevezése és azonosító adatai,

b) a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napja,

c) a teljesítés helye,

d) a megrendelő rendelkezésére bocsátott gyűjtőedény űrtartalom és darab­szám szerint,

e)az ürítési gyakoriság és az ürítés ideje napok szerint,

f)a megrendelő által meghatározott, az ingatlanon előreláthatólag keletke­ző hulladék mennyisége, amelyre a közszolgáltatást a megrendelő igénybe veszi,

g) társasházi szerződés esetén a lakások száma,

h) a gyűjtőedények használatának jogcíme és módja, i) a közszolgáltatás díja és alkatinazásának feltételei,

j) a közszolgáltatás mértékét meghaladó, a megrendelő igényei szerinti esetleges többletszolgáltatás és annak díja,

k) a közszolgáltatási díj megfizetésének módja,

l) a szerződés módosításának, felmondásának feltételei,

 m) az irányadó jogszabályok meghatározása.

                                                                       19.§

Az ingatlantulajdonos jogai és kötelezettségei

(1) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező vagy birtokába

került települési szilárd hulladékot az e rendeletben meghatározott módon vagy helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.

A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlantulajdonos a köz­szolgáltatásból nem vonhatja ki magát arra való hivatkozással, hogy a szolgálta­tást a hulladéktermelés hiányában nem, illetve csak részben veszi igénybe.                           E kötelezettség teljesítése során az ingatlantulajdonos köteles:

[18](a) a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszál­lítására a szolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényt köteles igénybe venni:

A gyűjtőedényt – ingatlanonként 1 db-ot - az ingatlantulajdonosa térítésmentesen veheti át.

Az igénybe veendő gyűjtőedény típusai:

Családi házak, üdülő épületek és üzleti célú szálláshelyek esetében lakás- és üdülőegységenként igény szerint 120 literes vagy 240 literes gyűjtőedény alkalmazandó

A településen alkalmazandó hulladékgyűjtő edény minimális mérete 120 liter.

A gyűjtőedényt igénylőkről a közszolgáltató értesítéséről a Jegyző félévente intézkedik.

b)az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartani,

c) a települési szilári hulladékot-különös tekintettel a hulladék további kezelésére - az elszállításra való átvételig gyűjteni, illetve tárolni, ennek során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épí­tett környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közren­det és a közbiztonságot ne zavarja,

d) az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék kezelésére az önkor­mányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe venni, illetve a hulladékot a be­gyűjtésre e rendeletben feljogosított szolgáltatónak átadni

[19]e) A háztartási hulladék kapcsán a gyűjtőedénybe elhelyezhető pl.: a salak (beleértve a központi fűtésből keletkezett salakot is), a rongy, söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék (ideértve a műanyag konzervdobozt, üveget), a kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott vállalkozási tevékenység gyakorlásából keletkezett azon hulladék, mely nem minősül nem háztartási szemétnek és az ürítésenkénti mennyisége nem haladja meg a 120 litert, feltéve, hogy a hulladék jellegére tekintettel együttesen elhelyezhető a Szolgáltató által rendszeresített szemétgyűjtő edényben. 

[20]f) A 240 literes űrmértékű edény választása során jelen rendelet 2§(1) c) pontjában és 19 §(1) e) pontjában meghatározottakat kell – a méretre vonatkozó eltéréssel - alkalmazni, azzal, hogy az edényben elhelyezendő hulladék milyensége a meghatározó az igénybevevő és a közszolgáltató között létrejött szerződés tartalmát illetően.

(2) Minden szállítás alkalmával a porták elé a szabályos gyűjtőedénybe kirakott szemét kerül elszállításra és évente egy alkalommal karácsonyi fenyőfa helyezhető el az ingatlan elé.

(3) Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, köteles ezt e tény keletkezését követő 30 napon belül írásban bejelenteni a szolgáltatónak.

(4) Az az ingatlantulajdonos, akinek ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásba bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a tele­pülési szilárd hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gaz­dasági tevékenysége során keletkezett nem települési szilárd hulladéktól elkülö­nítetten gyűjteni és arra közszolgáltatást igénybe venni, feltéve hogy a települési szilárd hulladék kezeléséről a Hgt. 21. §-ának (2) bekezdése szerint nem gondos­kodott.

20. §

(1) Az ingatlantulajdonos az átvett gyűjtőedényeket az ingatlana területén belül köteles elhelyezni. Gyűjtőedényt közterületen tartósan elhelyezni kizáró­lag az önkormányzat külön rendeletében meghatározott közterület-használati en­gedély (közterület-használati szerződés) alapján lehet.

(2) Az ingatlantulajdonos köteles az átvett gyűjtőedényeket a hulladék el­szállítása céljából a szolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen a be­gyültést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhe­lyezni

(3) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének-a közterület szennyezésének elkerülése érdekében - lecsukott állapotban kell len­nie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az az edény moz­gatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

[21](4)

(5) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű- és gyalogos­forgalmas, és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyé­nek előidézésével.

21. §

(1) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a gyűjtőedény tisztántartá­sáról, fertőtlenítésérül, rendeltetésszerű használatáról és környezetének tisztán­tartásáról.

(2) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot így összepréselték, hogy emiatt az edényt nem lehet kiüríteni, az ingatlantulaj­donos a köteles az edényt üríthetővé, illetve használható­vá tenni.

(3) Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, veszélyes hulladékot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztet­heti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épsé­gét, egészségét.

22. §

Lomtalanítás

(1) Lomtalanításra évi egy alkalommal kerül sor a  Polgármesteri Hivatal és a szolgáltatást végző szerv között egyeztetett időpontban, amelyről a lakosságot előzetesen tájékoztatni kell.

(2) A lomtalanítás megszervezéséről és lebonyolításáról a szolgáltató külön díj felszámítása nélkül - gondoskodik.

(3) A szolgáltató kizárólag a lomtalanítás alá tartozó háztartási szilárd hul­ladék elszállítására köteles.

(4) A hulladékot az ingatlantulajdonos az előzetesen megjelölt helyen és időpontban helyezheti ki elszállítás céljából.

(5) Az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy a jármű- és a gyalogosforgalmat ne akadályozza, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen, a zöldterületet és a növényzetet ne károsítsa, továbbá ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

                                                                       23.§

A szolgáltató jogai és kötelezettségei

(1) A szolgáltató köteles a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanon keletke­zett hulladékot az e rendeletben előírt szabályok szerint rendszeresen elszállítani a kijelölt hulladék lerakóhelyre, illetve annak ártalmatlanításáról a szakmai kör­nyezetvédelmi szabályoknak megfelelő módon gondoskodni.

 (2) A szolgáltató köteles a gyűjtőedény kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal végezni.

(3) A szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedény ürítése során esetleg kelet­kezett szennyeződés takarításáról a szolgáltató köteles gondoskodni.

(4) A gyűjtőedényben okozott kárt a szolgáltató térítésmentesen köteles ki­javítani, ha a károkozás neki felróható okból következett be. A szolgáltató köte­les az ebből eredő karbantartási munka, és javítás időtartamára helyettesítő gyűj­tőedényt biztosítani. Ha a károkozás nem róható fel a szolgáltatónak, a használ­hatatlanná vált gyűjtőedény javítása, pótlása, illetve cseréje az ingatlantulajdonost terheli.                                                                                          

 (5) A  szemétgyűjtő edény  beszerzése, pótlása, javítása, a szolgáltatást végző feladat.

(6) A szolgáltatást végző dolgozóknak a gyűjtőedények megrongálása nélkül kell a szemétszállítással kapcsolatos feladatokat ellátni.

24.§[22]

Közszolgáltatási-díj

(1 ) A háztartási szemét szállítási szolgáltatásért fizetendő díjat a 120 literes edényválasztása esetén az önkormányzat a szolgáltatóval kötött megállapodás alapján fizeti. A háztartási szemét szállítási szolgáltatásért fizetendő díjat a 240 literes edényválasztása esetén az igénybevevő a szolgáltatóval kötött megállapodás alapján fizeti.

A nem háztartási szemét szállítás szolgáltatásért fizetendő díjat szolgáltatóval kötött külön megállapodás alapján az igénybevevő fizeti.

24/A§[23]

Üdülőingatlanok és időlegesen használt ingatlanok

(1)  Az üdülőingatlanok illetőleg időlegesen használt ingatlanok (a továbbiakban együtt: időlegesen használt ingatlan) esetében a használati szezon időtartama kilenc hónap.

(2) A használati szezon időtartama tárgyév április 1-jétől számított kilenc hónap.

(3) Az időlegesen használt ingatlan tulajdonosa az időlegesen használt ingatlanra vonatkozó díjfizetés megállapítását a Polgármesteri Hivatalba tett bejelentéssel kérheti.

 (4)  Az ingatlan időleges használatának bejelentéséhez, az ingatlanban történő életvitelszerű ott lakás vizsgálatához, a víz- és csatornaszolgáltató tárgyév január 1-jétől március 31-ig terjedő időtartamra szóló igazolását be kell csatolni, amely az ingatlanban történt vízfogyasztást igazolja.

(5)  Amennyiben az ingatlanban a vízfogyasztás átlaga a (3) bekezdés szerinti időszakra a havi 0,3 m3-t meghaladja, az ingatlan nem minősül időlegesen használt ingatlannak, kivéve, ha az ezt meghaladó vízfogyasztást a víz és csatornaszolgáltató igazolása alapján műszaki hiba (csőtörés) okozta.

(6)  Az időlegesen használt ingatlanra vonatkozó megállapítását minden évre újra, április 30-ig a Polgármesteri Hivatalhoz be kell jelenteni.

 (7) Az időlegesen használt ingatlanra vonatkozó jogosultsági feltételek változása, megszűnése esetén azt, annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül, az ingatlan tulajdonosa köteles a Polgármesteri Hivatalba bejelenteni.

(8) Az önkormányzat az időlegesen használt ingatlanok bejelentése alapján nyilvántartást vezet, melyet a Közszolgáltató felé továbbít.

(9) Az időlegesen használt ingatlan esetében a közszolgáltatási díj megállapításánál a 24 § szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az évi ürítések száma helyett a használati szezon időtartamára eső ürítések számát kell alapul venni, másrészt azzal, hogy az időlegesen használt ingatlanokért fizetendő díjat nem az időlegesen használt ingatlan tulajdonosa, hanem az önkormányzat a szolgáltatóval kötött megállapodás alapján fizeti meg.

A közszolgáltatás szünetelése

26.§

A közszolgáltatás teljesítése csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető vagy korlátozható.

A gazdálkodó szervezetekre vonatkozó külön szabályok

27.§

(1) Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladé­kának kezeléséről a Hgt. 13. §-ában foglaltaknak megfelelően nem gondoskodik.

( Hgt. 21.§( 2)a)

(2) Az olyan gazdálkodó szervetek, amelyeknél a keletkezett települési hulladékuk heti mennyisége nem haladja meg a 120 litert, egyazon gyűjtőedényben is gyűjthetik a hulladékukat.

(3) Az a gazdálkodó szervezet, amely a környezetvédelmi felügyelőség ál­tal engedélyezett-települési szilárd hulladék ártalmatlanítására alkalmas-hul­ladékkezelési berendezéssel, létesítménnyel rendelkezik, a közszolgáltatás köte­lező igénybevétele alól mentesül, ha a tevékenysége során képződött települési szilárd hulladék ártalmatlanításáról ebben a berendezésben, létesítményben gon­doskodik.

[24](4) Az a gazdálkodó szervezet, amely a kötelező közszolgáltatást nem ve­szi igénybe, a külön jogszabályban meghatározott módon és tartalommal köteles a tevékenysége során keletkező hulladék mennyiségét és összetételét fa_jtánként nyilvántartani, az általa végzett kezelésről, a kezelt és a kezelés eredményéből száminazó hulladékról nyilvántartást, a kezelőlétesítmény müködésérő1 üzem­naplót vezetni és ezekről a hatóságnak bejelentést tenni. A gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás alá tartozó és nem tartozó hulladékának mennyiségérül, összetételéről, keletkezésének forrásáról és kezelésének módjáról köteles a jegyzőt tájékoztatni. Ha a gazdálkodó szervezet e tájékoztatási kötelezettségét elmulasztja, a közszol­gáltatást köteles igénybe venni.

28.§

[25]A szelektív hulladékgyűjtés szabályai

 (1) Zalakaros Város közigazgatási területén található hulladékgyűjtő szigetek felsorolását és az elkülönítetten gyűjthető anyagok megnevezését a 2. számú melléklet tartalmazza.

 (2) Az edények elhelyezéséről az önkormányzat dönt.

(3) A szelektíven gyűjtött hulladék elszállításának gyakoriságát és díját a szolgáltatóval kötött külön megállapodás tartalmazza.

29.§[26]

A közszolgáltatással összefüggő személyes adatok

(1) A szolgáltató a vele szerződéses viszonyban állók következő személyes adatait kezelheti a szolgáltatás igénybevétele során:

a) közszolgáltatást igénybe vevő neve,

b) lakcíme,

c) születési helye és ideje,

d) anyja neve.

(2) A szolgáltató köteles az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény előírásait betartani.

IV. Fejezet
Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetése

30. §

 [27](l) Zalakaros város bel- és külterületén, avart és kerti hulladékot május 1 - november 15-ig a szabadban égetni tilos.

 (2) Az avar és kerti hulladék égetése csak jól kialakított tűzrakóhelyen és telken történhet úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.

Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (PVC, veszélyes hulladék).

(3) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.

(4) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

(5) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

 (6) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

                                                             V. fejezet

        31.§

                                A  parlagfű elleni védekezés helyi feladatai

 (1) Zalakaros város közigazgatási területén a jogi és magánszemélyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek a tulajdonukban (kezelésükben, használatukban; a bérlők a bérleményükben) lévő területet kötelesek a virágzó parlagfűtől mentesen tartani.

(2) A parlagfű irtásáról - virágzás előtt - az időjárástól függő gyakorisággal kell gondoskodni.

(3) A területen található parlagfű gyomirtását a lehetséges eszközök (mechanikus, vegyszer, illetve engedélyezett készítmények, peszticidek) felhasználásával kell elvégezni.

(4) A parlagfű vegyszeres gyomirtása tekintetében a megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakvéleménye az irányadó.

32. §

(1) A parlagfű felismerésének elősegítéséről, előfordulási helyével, irtásával, továbbá a parlagfű okozta allergiás megbetegedéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók lakosság körében történő tudatosításáról az önkormányzat szórólapok által valamint a hangosító berendezés igénybevételével gondoskodik.

(2) A szórólap mintáját az 6. sz. melléklet tartalmazza

32/A §[28]  

A telepítési távolságra vonatkozó előírások

(1)   A legkisebb ültetési (telepítési távolság) az ingatlan határától: Belterületen:

a./szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb bokor (élő sövény) esetében 1 m

b./3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 2,0 m

c./3 -8 méter magasságú gyümölcs és egyéb fa, valamint gyümölcs és egyéb bokor (élő sövény) esetében 3,0 m

d./ 8 m-nél magasabbra növő gyümölcs és egyéb fa esetén  6 m

(2)   A legkisebb ültetési (telepítési távolság) az ingatlan határától: külterület – mezőgazdasági területen:

a)      gyümölcs faiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribiszke- és málnabokor, élősövény esetében 1,0 m

b)     minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) esetében 2,0 m

c)      birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m

d)     törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy, szilva és mandulafa esetében 3,5 m

e)      vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszi fa esetében 4,0 m

f)      cseresznyefa esetében 5,0 m

g)      dió- és gesztenyefa, továbbá minden, fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m

A települési szabályozási terv által besorolt kertgazdasági területen -M2   övezet területen erdőt telepíteni vagy az ingatlant erdősülni hagyni csak az érintett szomszédok írásos beleegyezésével,hegyközség előzetes jóváhagyásával és az erdő-felügyelőség előírásai szerint lehet.

(3)   Külterületen, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, vagy gyümölcsös, szőlőt és gyümölcsfát a /2/ bek.foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:

a)      1 méternél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 1,0 m

b)     2 méternél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 2,0 m

c)      fa esetében 3,00 m

(4)   Legkisebb telepítési távolság közterületen:

a) közművektől:

·        a mindenkor hatályos szabvány szerinti védő távolság

b) épülettől:

-  3 m-nél magasabbra nem növő  fa esetén minimum 2,00 m

 - 3 - 8 méter magasságú gyümölcs és egyéb fa, valamint gyümölcs és egyéb bokor (élő sövény) esetében minimum 3,00 m.

-  8 m-nél magasabbra növő gyümölcs és egyéb fa esetén  6 m

 (6) Az (1)-(5) bekezdésben meghatározottaknak nem megfelelően telepített növények kivágásának, gallyazásának, metszésének költségei, illetve a felmerülő járulékos költségek a mindenkori ingatlan tulajdonosát vagy birtokosát terhelik.

(7) A telepített növényt úgy kell kezelni (nyírni, metszeni), hogy annak művelését (talajművelés, permetezetés, stb.) a használó saját területéről a szomszéd területének igénybe vétele nélkül elvégezhesse.                                       

VI. Fejezet

A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése

33. §[29]

[30]VII. fejezet

A  zöldterületek használata, védelme, fejlesztése, fenntartása

A  zöldterület fejlesztés, fenntartás felújítás közös szabályai

34.§.

(1)A város  zöldterületi ellátottságának biztosítása az önkormányzat feladata.

(2) A  zöldterületi rendszer fejlesztésére a rendezési tervek, beruházási programok készítésének időszakában az Önkormányzat  Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága tesz javaslatot.

(3) A zöldterület-fejlesztésre vonatkozó javaslat kidolgozásánál az egységes összefüggő zöldterületi rendszer létrehozására kell törekedni.

(4)A   zöldterületek fejlesztési, fenntartási, felújítási feladatainak elvégzéséről a rendezési tervekben és a jelen rendeletben foglaltakat betartva, azok mindenkori tulajdonosa köteles gondoskodni.

(5) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő közhasználatra átadott közterületek és zöldterületek,  tervezéséről, gondozásáról szolgáltató  útján gondoskodik.

(6) A szolgáltató felelős a  zöldterületek fenntartási terveiben szereplő mindenkor időszerű ápolási, növényvédelmi munkák, valamint a közterületekre vonatkozó éves szerződések és az intézkedési tervben foglalt munkák folyamatos, színvonalas, a szakmai előírások szerinti elvégzéséért.

(7) A (6) bekezdésébe nem tartozó közterületek vonatkozásában eseti szerződésekkel kell gondoskodni a köz- és zöldterületek gondozásáról.

A közhasznú zöldterületek használata, védelme

A közhasználatú zöldterületek használata

35.§.

(1) Közhasználatú zöldterületeket és azok közcélú építményeit és felszereléseit a rendeltetésüknek megfelelő célra és módon, állaguk sérelme nélkül mindenki ingyenesen használhatja.

(2) A zöldterületen csak olyan magatartás tanúsítható, amely mások nyugalmát nem zavarja.

(3) Zöldterületen, játszótéren járművel közlekedni, parkolni tilos!

Költözködés esetén (bútorszállítás, stb.) a járdára, a zöldterületre gépjárművel be lehet hajtani. Munkavégzés céljából a parkosított területen, ezek sétányain a parkfenntartás céljára szolgáló munkagépek közlekedhetnek.

A zöldterületben, illetve közterületben okozott kárt e rendeletben szabályozottak és a Ptk. szabályai szerint meg kell téríteni.

(4) Tilos a zöldterületen, parkosított területen, játszó- és pihenőkertekben:

- a növényzet, a szobrok, felszerelési tárgyak rongálása,

- virágok és egyéb növények szedése, fák és bokrok engedély nélküli kivágása,

- fák törzseinek hirdetések céljára történő használata,

- fák törzsére való írás, vésés,

- tüzet rakni, kivéve a zöldterület fenntartója által kialakított tűzrakó helyen.

(5) A város területén kialakított játszóterek, játszó- és pihenőhelyek játszószereit, a sportudvarokat (dühöngőket) diákok és 14 éven aluli gyermekek használhatják. A sportudvarokat és sportpályákat reggel 8-tól 20 óráig lehet igénybe venni.

Zöldterületek védelme

36.§.

(1) Közhasználatú zöldterületen csak a közérdekű létesítmények érdekében szabad olyan munkát végezni -  engedély alapján - amely a növényzetben kárt okozhat. A munkavégzést előzetesen, azonnali hibaelhárítás esetén 24 órán belül be kell jelenteni a Polgármesteri Hivatalba. A Polgármester az engedélyt akkor adhatja ki, - az azonnali hibaelhárítás kivételével - ha az érintett zöldterület állapotfelmérése megtörtént, továbbá a (3)-(5) bekezdésében foglaltak teljesítésére a kérelmező a megállapított összeget a Polgármesteri Hivatalnál letétbe helyezte. A letétbe helyezővel a közterület helyreállítását követően el kell számolni és részére számlát kell adni.

Ezt a rendelkezést a zöldterületnek nem minősülő közterületek felbontására is alkalmazni kell, kivéve a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. hatálya alá tartozó közterületeket.

(2) Aki a zöldterületen, parkosított területen, játszó- és pihenőhelyen a növényzetet megrongálja köteles a kárt megtéríteni.  A kártérítés összegét kertészeti szakértő állapítja meg a zöldterület gazdálkodási koncepcióban elfogadottak alapján. Amennyiben a károkozóval a kártérítés kérdésében nem lehet egyezséget kötni, a Ptk. szabályai szerint kell a polgármesternek eljárni.  A tulajdonos önkormányzat a megállapított és befizetett összeg terhére a pótlást egy éven belül szakszolgáltatóval köteles elvégeztetni. A megállapított pénzösszeget a szolgáltató számlájára kell utalni, aki a pótlást elvégzi és az összeggel év végén elszámol.

(3) Ha a közhasználatú zöldterületnek engedélyezett más célú használata folytán a zöldterületen lévő növényzet, építmények, berendezések, vagy felszerelések megsemmisülése várható, vagy a megsemmisülés az engedélyezett tevékenység kivitelezése alatt történik, a jogosított köteles a zöldterület helyreállításán túl a megsemmisült vagy károsodott növényzet eszmei értékének megfizetésére is. A fizetendő összeg meghatározása és befizetésének módja a (2) bekezdésben foglaltak szerint történik.

(4) A zöldterült felbontási munkát úgy kell végezni, hogy a fák törzsét kalodázással, a cserjéket korlátkészítéssel meg kell óvni, amennyiben ez nem biztosítható és lehetséges, úgy a növényeket át kell ültetni. 

(5) A zöldterület  természeti értékeit fokozott védelemben kell részesíteni. Mindenféle zöldterület-fenntartási tevékenységtől eltérő munkát kertészeti szaktervezővel véleményeztetni, vagy terveztetni kell. A természeti értékeket a rendelet mellékletét képező függelék tartalmazza.

(6) Zöldterületek bármilyen célú igénybevételénél, a termőtalaj felbontásánál a termőtalaj védelme érdekében a humusz termőréteget le kell szedni és deponálni a zöldterület helyreállításáig. Az esetleg többletként jelentkező mennyiség csak a város zöldterületeinek létesítéséhez használható fel, illetve ha az nem használható fel azonnal, akkor az ajkai kommunális hulladéklerakóhoz kell szállítani, és deponálni. A városi célú felhasználásig a megőrzésről gondoskodni kell.

(7) A köz- és zöldterület felbontási engedélynek tartalmaznia kell, hogy az engedélyes köteles más típusú közüzemi szolgáltatások végzésének lehetőségéről, valamint a forgalom biztonságáról gondoskodni.

37.§.

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő zöldterületekről, nyilvántartást kell vezetni.

(2) A nyilvántartás alapja az önkormányzati ingatlanvagyon kataszter, melyen a változásokat folyamatosan át kell vezetni.

(3) Az ingatlanvagyon kataszter köz- és zöldterületekkel kapcsolatos adatairól térképi nyilvántartást is fel kell fektetni.

VIII. Fejezet
Záró rendelkezések

38. §

/1/ E rendelet az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

/2/ E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestületének A helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló 8/2000(V.25)  rendelete hatályát veszti.

                                                                       39.§

Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés

/1/ E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I törvény 3§-ával összhangban  a következő közösségi jogszabályokkal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

- A Tanács – többször módosított – 75/442/EGK irányelve a hulladékokról és a hulladékgazdálkodásról

- A Tanács 91/689/EGK irányelve a veszélyes hulladékokról (módosította a Tanács 94/31/EK irányelve)

-  A Tanács 1999/31/EK irányelve a hulladéklerakókról.

-   A Tanács 94/62/EK irányelve arra a csomagolással és csomagolási hulladékról.

        Szirtes Lajos                                                             Kiss Mihály

                    polgármester                                                             jegyző

Záradék:

Kihirdetve: 2004. április 21. napján

Kiss Mihály

jegyző

                                                                                                          [31]1. számú melléklet

A hulladékok elszállítását 07-17,00 óra között kell bonyolítani az alábbi gyakoriság mellett:

A közszolgáltatás körében keletkező települési szilárd kommunális hulladékot – a kisvárosias övezeti besorolási területeket kivéve - május 01. és október 30.-a között hetente kettő hétfői és pénteki napokon, november 1. és április 30-a között hetente egy alkalommal  hétfőn - (78 ürítés/év) - rendszeresen egy meghatározott napon – speciális hulladékgyűjtő gépkocsival összegyűjti és a Zalabéren található regionális hulladéklerakóba szállítja, majd mérlegelés után végleges lerakással ártalmatlanítja.

A kisvárosias övezeti besorolású területen január 1. és december 31 között (egész évben) hetente kétszer hétfői és pénteki napokon történik a hulladékgyűjtés és szállítás.

2. számú melléklet[32]

1. Szelektíven gyűjtendő anyagkategóriák:

műanyag

papír

üveg

Az egyes anyagkategóriákon belül az összetételre (pl. fém esetében alumínium, vas stb.; műanyag esetében etilén, PVC stb.), illetve termékre vonatkozó konkrét kikötéseket a közszolgáltató az aktuális hasznosíthatósági lehetőségek alapján határozza meg.

A szelektív gyűjtésre alkalmas anyagok, termékek megnevezését a közszolgáltató a rendszeresített közterületi konténeren feltünteti.

2. Szelektív hulladékgyűjtő szigetek helye:

1. Üdülősoron a Napfény Hotel mellett

2. Panoráma utca – Szőlő utca keresztezésénél

3. Gyógyfürdő tér

4. Bodahegyi út és Petőfi út keresztezésénél

5. Jegenye soron

6. Zrínyi utca és a Fő utca keresztezésénél ( zalakomári elágazó )

7. Napnyugat köz

8. Rákóczi utca – Fő utca keresztezésénél

9. Seregély utca – Dózsa utca keresztezésénél

[33]10. Hegyalja utca- Temető parkoló kereszteződése

11. Kanica utca – Alma utca kereszteződése

12. Gyógyfürdő tér 6. – az ABC mellett

3. számú melléklet[34]

            [35]3/A számú melléklet

                                                                                                                 [36]3/B számú melléklet

4. számú melléklet

Az állatok sétáltatására tiltott területek jegyzéke

l./ Hegyalja utca -Napnyugat- köz elágazónál található játszótér

2./Liget utca-Temető közötti játszótér

3./Hősök-tere

5. sz. melléklet.

Állati erővel vont járművel és hátaslóval várakozásra kijelölt közterület.

l./ Bodahegyi úton a Petőfi úti bejáratnál lévő parkoló melletti terület

2./Üdülősor –Gyógyfürdő közötti ideiglenes parkoló

6.sz. melléklet

A parlagfű ártalmairól

Az allergiás megbetegedés korunk NÉPBETEGSÉGE.

Az allergiás megbetegedések közül az allergiás nátha vagy szénanátha emelkedik ki, melynek legfőbb kiváltója a PARLAGFŰ (Ambrosia elatior L.). E növény pollenjeit a légáramlás a város egész területén szétszórja. Egyetlen parlagfű 8 milliárd virágporszemet is képes termelni.

A nyálkahártyatünetek a parlagfű virágzási időszakában - júliustól októberig - jelentkeznek a betegeknél.

Két fő klinikai megjelenési formája van: az egyik a szénanátha, a másik az asztma bronchiale.

Tünetek:

- erős orrfolyás,

- tüsszögés,

- orr-, szem-, garat-, fülviszketés,

- könnyezés,

- rohamokban jelentkező nehézlégzés, mely tünetek igen kellemetlenek és a rendkívül rossz közérzeten kívül a munkavégzésben is zavarják a beteget.

A BETEG HOVÁ FORDULJON?

A tünetek jelentkezése esetén gyógykezelés céljából forduljon orvoshoz! Attól függően, hogy melyik tünetegyüttes van előtérben, az orr-, fül-, gégészeti vagy tüdőgyógyászati kivizsgálás szükséges.

A legfontosabb feladat a betegség MEGELŐZÉSE, mivel jelenleg olyan gyógyszer, amely ezt a betegséget meggyógyítaná, illetve véglegesen megszüntetné, nem áll rendelkezésre.

A betegség megelőzhető az allergiát okozó tényező megszüntetésével!

HOL TALÁLHATÓ EZ A NÖVÉNY?

Elsősorban a legmostohább körülmények között lévő talajokon, a beépítetlen, de elhanyagolt építési területeken, a gondozatlan parkokban és egyéb gyepes területeken, a közművek és utak mentén, a zártkertek parlagon hagyott részein és az elhanyagolt, nem művelt mezőgazdasági területeken.

IRTÁSA, VISSZASZORÍTÁSA HOGYAN TÖRTÉNJEN?

A parlagfüvet - virágzás előtt - az időjárástól függően a szükséges gyakorisággal végzett kaszálással, kapálással, gyomlálással kell irtani.

A parkokban és egyéb területen a gyep jó kondícióban tartása (trágyázás, öntözés, kaszálás) nehezíti e veszélyes gyomnövény elszaporodását.

A parlagfű vegyszeres gyomirtása (elsősorban mezőgazdasági területen) tekintetében a Zala megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakvéleménye az irányadó.

A parlagfű kötelező irtását a közigazgatási területén önkormányzati rendelet mondja ki.

Ezúton kérjük városunk lakosságát, hogy mindannyiunk egészségének védelme érdekében, aktív közreműködésével állítsa meg a parlagfű terjedését.

IRTSUK KI A LEGVESZÉLYESEBBET, A PARLAGFÜVET!

.

Szerkesztés...

Zalakaros Város Önkormányzata

Képviselőtestületének

15/2004. (IV.21.) rendelete

a helyi környezet védelméről, a közterületek
 tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

Zalakaros Város Önkormányzata képviselő-testülete ( továbbiakban képviselőtestület ) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény ( továbbiakban Ötv )16. § (1) bekezdésében, a környezetvédelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. Tv ( továbbiakban Kvt.) 46. § (1) bekezdés c) pontjában, az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. Törvény (továbbiakban Közsztv. ) 2. §-ában valamint a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII törvény ( továbbiakban Hgt. ) 23§-ában kapott felhatalmazás alapján,   Zalakaros város tiszta, esztétikus képének, valamint a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében a helyi körülményeket figyelembe véve az alábbi rendeletet alkotja.

I. Fejezet
Általános rendelkezések

1. §.

(1)   A rendelet célja, hogy Zalakaros város közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

 (2) A rendeletet alkalmazni kell valamennyi ingatlan tulajdonosára, birtokosára, használójára függetlenül attól, hogy a tulajdonos természetes vagy jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

(3) A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.

(4) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezőjének, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkező bérlőnek) kell gondoskodni.

(5)  Zalakaros Város Önkormányzata ( továbbiakban: Önkormányzat ) a jelen rendeletben foglaltak szerint hulladékkezelési közszolgáltatást ( közszolgáltatás ) szervez és tart fenn.

(6)  A közszolgáltatás kiterjed a települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására, ártalmatlanítására és kezelésére.

[1](7) A hulladékkezelési közszolgáltatás Zalakaros város közigazgatási területére terjed ki.

A Képviselő-testület az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó, települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatás ellátására irányuló feladatkörét, valamint - a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás regionális szintű végzése céljából - gazdálkodó szervezet alapítására és vezetőjének kinevezésére irányuló hatáskörét, - az Ötv. 10.§. (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján  – a  Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban  ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás - ruházta át.

Mindezek alapján Zalakaros város közigazgatási területén a hulladékkezelési közszolgáltatás ellátásáról oly módon gondoskodik a Zalaispa társulás, hogy az általa lefolytatott közbeszerzési eljárásban kiválasztja a közszolgáltatót, vagy a saját gazdasági társaságát bízza meg a közszolgáltatás ellátásával.

Mindezekre figyelemmel Zalakaros közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás körében, a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljára történő rendszeres elszállítására  Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete a Képviselőtestület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 16/2011.(IV.08.) önkormányzati rendeletében  meghatározottak alapján kizárólagosan jogos ZALAISPA Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság, rövid cégnév: ZALAISPA nonprofit Zrt. ( továbbiakban: ZALAISPA Zrt ) 8798 Zalabér, 3096/12 hrsz.  – amely a kötelező közszolgáltatónak minősül – (továbbiakban: Közszolgáltató).

A Közszolgáltató, Zalakaros közigazgatási területén a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatás teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett 2014. év január 1. napjától 2023. december 31. napjáig, a szolgáltatóval kötött szerződés alapján. A Közszolgáltató végzi Zalakaros települési szilárd és lakossági hulladékainak gyűjtését és szállítását és gondoskodik a szilárd nem veszélyes hulladék – környezetvédelmi hatóság által engedélyezett összetételű és mennyiségű – elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.”

[2](8) A települési szilárd hulladék elhelyezésére és ártalmatlanítására kijelölt hely legkorábban 2008. január 1. napjától a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulás  - továbbiakban Társulás - tagjainak közös tulajdonában lévő, a Zalabéren található

3096/12 hrsz-ú ingatlanon elhelyezkedő hulladékártalmatlanító létesítmény, melyet Közszolgáltató, az általa összegyűjtött és elszállított települési szilárd hulladék elhelyezése és ártalmatlanítása céljából köteles igénybe venni.

[3](9) A (8) bekezdésben körülírt, a települési szilárd hulladék elhelyezésre  és ártalmatlanításra kijelölt, Zalabéren található 3096/12 hrsz-ú ingatlanon lévő hulladékártalmatlanító létesítmény üzemeltetésére irányuló kötelező közszolgáltatás kizárólagos teljesítésére jogosult, illetőleg kötelezett a lerakót üzemeltető közszolgáltató, aki (amely) köteles a ZALAISPA Zrt. ( 8798 Zalabér, 3096/12 hrsz.) Közszolgáltató által összegyűjtött és a kijelölt hulladékártalmatlanító helyre beszállított települési szilárd hulladék elhelyezését és ártalmatlanítását elvégezni.

[4]1/A §

(1) Az önkormányzat az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési szilárd hulladék

kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn. Feladata e tekintetben

különösen:

a/ az ingatlan tulajdonos által a közszolgáltató szállítóeszközeihez a közszolgáltató által rendszeresített szabványos gyűjtőedényben az ingatlanon gyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék begyűjtésére, rendszeres illetve alkalmi elszállítására,

b/ az ingatlanon összegyűjtött nagy darabos lomtalanítás körébe bevont települési szilárd hulladék évente egyszeri, a közszolgáltató által meghatározott időpontban és helyen, az erre a célra biztosított szállítóeszközén történő begyűjtésre és a közszolgáltató által történő elszállításra,

c/ a meglévő hulladékudvar és átrakó állomás üzemeltetésre történő átvétele külön feltételek megvalósulása esetén és külön szerződésben rögzített feltételekkel,

d/ az a. és b. pontokban foglaltak szerint gyűjtött, begyűjtött és elszállott települési szilárd hulladék ártalmatlanítására,

e/ csomagolási hulladékok: papír, műanyag, üveg kezelése.

                                                                       [5]1/B. §

A képviselő-testület feladata különösen:

a.) a kötelező helyi közszolgáltatás rendjének rendeletben történő meghatározása

és a rendeletben foglaltak betartásának ellenőrzése;

b.) a közszolgáltatóval a kötelező közszolgáltatás részletes feltételeit tartalmazó közszolgáltatási szerződés megkötése;

c.)[6]

d.) a települési szilárd hulladék ártalmatlanítása, illetve hasznosítására szolgáló –

a jogszabályokban meghatározott műszaki védelemmel rendelkező –

ártalmatlanító-hely megjelölése;

e.) a kötelező közszolgáltatás teljesítésével összefüggő önkormányzati hatósági

jogok gyakorlása, illetve az ezzel kapcsolatos feltételek megteremtése;

f.) a szükséges adatok és információk rendelkezésre bocsátásával és

közszolgáltató tevékenységének segítése;

g.) a kötelező közszolgáltatással és a közszolgáltatóval kapcsolatos tapasztalatok

évenkénti értékelése.

Értelmező rendelkezések

2.§

(1) Alapfogalmak:

[7]a.) települési szilárd hulladék: a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. Rendelet 3.§ a) bekezdésében meghatározott veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék

[8]b.) háztartási hulladék (szemét): a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. Rendelet 3.§ aa) pontjában meghatározott veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék

c) nem háztartási szemét: az emberi ürülék, az állati hulla és trágya, a jég, a hó, a sár, az épület vagy egyes részeinek megrongálódásából, bontásából vagy javításából származó nagyobb mennyiségű anyag, továbbá tűz- vagy robbanásveszélyes, mérgező, illetve fertőző anyag, valamint a nem lakás céljára szolgáló épületekben (irodákban, intézményekben, üzemekben, üzletekben stb.) és a hozzájuk tartozó területen, továbbá a vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra szolgáló épületekben vendéglátó, kereskedelmi szálláshely szolgáltatás, vegyes és élelmiszer-kiskereskedelem- kivéve a termelői borkimérést – tevékenység gyakorlása során keletkezett hulladék, tekintet nélkül arra, hogy az a működési tevékenység gyakorlása során keletkezett-e, vagy sem; továbbá minden olyan hulladék, mely vállalkozási tevékenység során keletkezik és mennyisége meghaladja a 120 liter/ ürítés menyiséget.

d) egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb mértékű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék stb., valamint az azokhoz tartozó területeken, illetőleg közterületeken keletkezett szilárd hulladék, szemét) az ipari tevékenység során keletkező, a b) pontot meghaladó mennyiségű hulladék, építési törmelék;

e) köztisztasági szolgáltatás: megbízás, illetve megrendelés alapján a köztér tisztántartása, a települési szilárd hulladék kezelése;

f) tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság mentesítése, illetőleg pormentesítése;

[9]g) Hulladékkezelési tevékenység: a hulladék gyűjtése, begyűjtése, szállítása, előkezelése, tárolása, hasznosítása és ártalmatlanítása.

h) ingatlantulajdonos: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki valamely ingatlan tulajdonával, birtokával,  használatával vagy bérletével rendelkezik

i)  lomtalanítás alá tartozó háztartási hulladék: az alkalmilag képződött vagy felhalmozódott háztartási szilárd hulladék, amely a közszolgáltatást végző szolgáltató által rendszeresített gyűjtőedényzetben mérete vagy mennyisége miatt nem helyezhető el, amelynek elszállításáról és ártalmatlanításáról a szolgáltató gondoskodik.

[10]j) hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. Rendelet 3.§ g) pontjában meghatározottak szerint

[11]k.) Gondozott zöldterület: Minden olyan felület, amelyet döntő mértékben növényzet borít,

függetlenül attól, hogy a település melyik funkcionális területi egységén (lakó-, közlekedési terület, stb.) belül helyezkedik el. A járda és úttest közötti  területet a növényzet minőségétől függetlenül zöldfelületnek kell tekinteni.

[12]l./.Lakóegység, üdülőegység: helyiség, vagy egymással belső kapcsolatban álló fő- és mellékhelyiségek műszakilag is összetartozó együttese, amelynek a szabadból, vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárata van, meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas.

II. Fejezet
Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

3. §

A közterületek rendszeres tisztántartásáról, a zöldterületek, parkok fenntartásáról az önkormányzat egyrészt külön megállapodás alapján a Karos Park Kft, másrészt az érintett ingatlantulajdonosok kötelezésével gondoskodik.

                                               Az ingatlantulajdonos feladatai

                                                                       4§

(1) Az ingatlantulajdonosnak a közterület tisztántartásával, a zöldterület, park ápolásával kapcsolatos feladatai:

[13]a)

b) mind a beépített, mind a beépítetlen ingatlan tisztántartása,gyommentesítése, a  járdára és az úttest fölé benyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése az ingatlantulajdonos feladata.

[14]c)

d) az ingatlanon lévő madarak fészkelő helyei alatti közterület szennyező­déstől való megtisztítása.

e) Az ingatlantulajdonos a közterület tisztítása során összegyűjtött telepü­lési szilárd hulladékot köteles a rendeletben meghatározott gyűjtőedényzetbe vagy más gyűjtőeszközbe elhelyezni és elszállításáról gondoskodni

[15]f) 

[16]g)

h) Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről –a Polgármesteri Hivatalhoz történő  előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(2)   A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos!

(3)  Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba

(4)  Szennyvízcsatornába esővizet vezetni tilos.

(5)  Nyílt elvezetésű árkot lefedni csak a Jegyző külön engedélyével szabad. A lefedett árok csövezése 4o cm-nél kisebb áteresszel tilos. A lecsövezett szakasz vízelevezetéséről, a csapadékvíz víznyelőkön keresztül történő vízelvezetéséről az engedélyezettnek kell gondoskodnia.

 (6) Az ingatlan közúti csatlakozását / telekbejárót / csak a közúti kezelőjeként eljáró jegyző hozzájárulásával lehet létesíteni. A közúthoz való csatlakozást a közterület szintjének magasságában bevágás, feltöltés nélkül, a nyílt árok felett legalább 40 cm átmérőjű áteresszel, az út felé lejtő teleknél rácsos víznyelővel kell megoldani.

                                                                       5§

(1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2) Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3) Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4) Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(5) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a Jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges, kivétel a hibaelhárítás.

Hibaelhárítás esetén a bontást utólagosan be kell jelenteni a Jegyzőnek, aki ezt írásban tudomásul veszi.

       A bontási engedélyben meg kell határozni a felelős személyt a munkálatok befejezésének határidejét és elő kell írni a helyreállítás minőségét.

(6) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(7) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 48 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

(8) Építési törmeléket az Önkormányzat által kijelölt területen szabad elhelyezni, az építési engedély kiadásakor a Műszaki Osztály által előírtak szerint. Az elszállítást bizonylattal igazolni kell.

                                                                         6. §

(1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

7. §

(1) A város közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.

Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(2) Zalakaros város területén a közterületeken a gondozott  zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos!      

8. §

 (1)Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni, a közszemérmet és közízlést sértő feliratokat, plakátokat közterületen elhelyezni.

A hirdető 24 órán belül köteles saját költségén ezeket eltávolítani. Amennyiben az elhelyező személye nem ismert, akkor az önkormányzat gondoskodik azok eltávolításáról. Ha az elhelyező személye ismert, de nem tesz eleget eltávolítási kötelezettségének, úgy azt az önkormányzat az elhelyező költségére és terhére végzi el.

(2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményen lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, az aktualitás vesztését követő 3 napon belül.

Közterület tisztántartásával összefüggő egyéb rendelkezések

9.§

(1) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.

(2) Aki Zalakaros közigazgatási területén lévő köz-és magánterületek, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

 (3) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy rovarok részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad.

(4)   Az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról külön rendelet rendelkezik.

(5) Állati hulladék ártalmatlanná tételéről annak tulajdonosa köteles gondoskodni. Közúton ill. közterületen történt állat elhullását – ha annak tulajdonosa ismeretlen – a  Karos Park Kft.-nél  azonnal be kell jelenteni. Az állati hulla elszállításáról a Karos Park Kft – gyepmester útján-  gondoskodik.

(6) A 4 sz.  mellékletben megjelölt közterületeken állatot sétáltatni még pórázzal is             tilos! Ezen közterületeket táblával kell megjelölni.

(7) Állati erővel vont jármű illetve hátasló tulajdonosa az állati ürülék gyűjtésére Zalakaros belterületén hullatékzsákot köteles használni.

Állati erővel vont járművel és hátaslóval várakozásra kijelölt közterületek felsorolását a 5 számú melléklet tartalmazza.

(8)  A Közterületen állatok által okozott szennyezés és az állati ürülék eltakarításáról  az állat tulajdonosa haladéktalanul köteles gondoskodni.

10. §

 (l) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) a település területén lévő élő vízfolyásokba, vízelvezető árkokba, szabad területekre, valamint ásott kutakba, tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!

                                                                       11.§

(1) Tilos

a) az úttestet, járdát, egyéb közterületet, a közterület felszerelési és beren­dezési tárgyait szennyvízzel, vizelettel, emberi és állati ürülékkel beszennyezni, megrongálni,

c) a közterületen, zöld terüIeten lévő növényeket (fa, díszcserje stb.) meg­rongálni, csonkítani, leszakítani,

d) a parkosított és füvesített zöldterületet rendeltetésellenesen használni.

       Síkosság mentesítés és hóeltakarítás

12. §

(1) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször is, hóesés után azonnal el kell takarítani, fel kell hinteni. A síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon (homok, salak, fűrészpor, kőporliszt) kívül klorid tartalmú fagyáspont csökkentő szer (pl.. konyhasó) használata csak külön jogszabályban előírtak szerint alkalmazható. Az ilyen anyagot tárolóedényben, környezet­szennyezést kizáró módon kell tárolni.

E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad.

A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(2) Klorid tartalmú vegyszer használata zöldterületen, illetve azok közvetlen környékén tilos.

(3) A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

(4) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(5) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

– a gyalogos közlekedési útvonalon,

– az útkereszteződésben,

– az úttorkolatban,

– a kapubejárat elé, annak szélességében,

– a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között,

– a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein.

A kereskedő, utcai árus és rendezvényszervező kötelezettségei

13.§

(1) Az üzlet, egyéb elárusítóhely, vendéglátó, és szolgáltató egység előtti és melletti járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet a tulajdonos köteles tisztán tartani, a keletkezett települési szilárd hulladékot összegyűjteni és elszállításáról gondoskodni.

A tulajdonos ( használó, bérlő ) kö­teles a burkolt területen a síkosság mentesítéséről és a hó eltakarításáról gondos­kodni.

(2) Az ingatlan előtti és mellettijárdát a tulajdonos köteles naponta mind a téli, mind a nyári időszakban legkésőbb reggel 7 óráig letakarítani, a nyitva tartás ideje alatt folyamatosan tisztán tartani, zárás elölt összetakarítani.

14. §

(1) Az utcai árus kőteles a részére kijelölt helyet és közvetlen környékét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni és eltávolításáról gondoskodni.

(2) Közterületen rendezett vásár, sport- és egyéb rendezvény tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt kővetően a területnek és közvetlen környezetének tisztántartásáról, továbbá a terület eredeti állapotban történő visszaadásáról.

                                                                       15.§

(1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos!

(2)   Az engedéllyel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége.

(3)   Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítani.

III. Fejezet
A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatás

16. §

(1) A szolgáltató és az ingatlan használója, illetve tulajdonosa között a közszolgáltatás, annak igénybevételével, ráutaló magatartással jön létre. A szolgáltató az ingatlan tulajdonosával szemben a teljesítést csak jogszabályban illetve a jelen rendeletben meghatározott esetekben szüneteltetheti, illetőleg korlátozhatja.

(2)A szolgáltató a rendszeres szemétszállításba bevont valamennyi ingatlantulajdonos tekintetében rendszeresen köteles teljesíteni.

(3) Ha a teljesítés a szolgáltató hibájából marad el, köteles a szemetet a következő munkanapon elszállítani.

(4) A szolgáltató a veszélyes hulladékok gyűjtését, elszállítását külön igény szerint vállalja.

(5) A szolgáltató a háztartási hulladék elszállítását az önkormányzattal kötött megállapodás szerinti gyakorisággal zártrendszerű hulladékszállító gépjárművel végzi.

[17](6) A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét (gyakoriságát, és időpontját) a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(7) Az Önkormányzat

a) gondoskodik a szemétgyűjtésre alkalmas hulladékudvar kijelöléséről a szemétgyűjtés megszervezéséről, a szemét tömörítéséről, a szemétnek az ártalmatlanító helyre való elszállíttatásáról.

b).Megszervezi a lakossági nyesedéklomb gyűjtését és annak komposztálási lehetőséget.

c) Folyamatosan gondoskodik az építési törmelék lerakóhely kijelöléséről.

(8) A közterületek tisztántartásáról az ott keletkezett szemét elszállításáról a Karos Park Kft-vel kötött külön megállapodás alapján az önkormányzat  gondoskodik.

                                                                                         17§

 (1) Az egyéb – nem háztartási szemét – összegyűjtéséről és saját költségen történő elszállításáról annak kell gondoskodni, akinél az keletkezett.

(2) Zalakaros Város területén telephellyel rendelkező vállalkozások, működési engedéllyel rendelkező üzletek és intézmények, társasházak – a 18§-ban meghatározott tartalmú -szerződést kötelesek kötni a telephelyükön keletkező – 2§/1/ bek. c. pontja szerinti- hulladék szállítására vagy elhelyezésére.

A szerződés l példánya az üzlet, telephely, intézmény működési engedélye mellett

kezelendő, melyet a Polgármesteri Hivatal ellenőriz.

                                                                       18.§

A közszolgáltatás igénybevételéről szóló szerződés tartalmi elemei:

a)a felek megnevezése és azonosító adatai,

b) a közszolgáltatás igénybevételének kezdő napja,

c) a teljesítés helye,

d) a megrendelő rendelkezésére bocsátott gyűjtőedény űrtartalom és darab­szám szerint,

e)az ürítési gyakoriság és az ürítés ideje napok szerint,

f)a megrendelő által meghatározott, az ingatlanon előreláthatólag keletke­ző hulladék mennyisége, amelyre a közszolgáltatást a megrendelő igénybe veszi,

g) társasházi szerződés esetén a lakások száma,

h) a gyűjtőedények használatának jogcíme és módja, i) a közszolgáltatás díja és alkatinazásának feltételei,

j) a közszolgáltatás mértékét meghaladó, a megrendelő igényei szerinti esetleges többletszolgáltatás és annak díja,

k) a közszolgáltatási díj megfizetésének módja,

l) a szerződés módosításának, felmondásának feltételei,

 m) az irányadó jogszabályok meghatározása.

                                                                       19.§

Az ingatlantulajdonos jogai és kötelezettségei

(1) Az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező vagy birtokába

került települési szilárd hulladékot az e rendeletben meghatározott módon vagy helyen gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.

A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlantulajdonos a köz­szolgáltatásból nem vonhatja ki magát arra való hivatkozással, hogy a szolgálta­tást a hulladéktermelés hiányában nem, illetve csak részben veszi igénybe.                           E kötelezettség teljesítése során az ingatlantulajdonos köteles:

[18](a) a települési szilárd hulladék gyűjtésére és elszál­lítására a szolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényt köteles igénybe venni:

A gyűjtőedényt – ingatlanonként 1 db-ot - az ingatlantulajdonosa térítésmentesen veheti át.

Az igénybe veendő gyűjtőedény típusai:

Családi házak, üdülő épületek és üzleti célú szálláshelyek esetében lakás- és üdülőegységenként igény szerint 120 literes vagy 240 literes gyűjtőedény alkalmazandó

A településen alkalmazandó hulladékgyűjtő edény minimális mérete 120 liter.

A gyűjtőedényt igénylőkről a közszolgáltató értesítéséről a Jegyző félévente intézkedik.

b)az ingatlanán keletkező hulladék mennyiségét alacsony szinten tartani,

c) a települési szilári hulladékot-különös tekintettel a hulladék további kezelésére - az elszállításra való átvételig gyűjteni, illetve tárolni, ennek során megfelelő gondossággal eljárni annak érdekében, hogy a hulladék mások életét, testi épségét, egészségét és jó közérzetét ne veszélyeztesse, a természetes és épí­tett környezetet ne szennyezze, a növény- és állatvilágot ne károsítsa, a közren­det és a közbiztonságot ne zavarja,

d) az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék kezelésére az önkor­mányzat által szervezett közszolgáltatást igénybe venni, illetve a hulladékot a be­gyűjtésre e rendeletben feljogosított szolgáltatónak átadni

[19]e) A háztartási hulladék kapcsán a gyűjtőedénybe elhelyezhető pl.: a salak (beleértve a központi fűtésből keletkezett salakot is), a rongy, söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír, konyhai hulladék (ideértve a műanyag konzervdobozt, üveget), a kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott vállalkozási tevékenység gyakorlásából keletkezett azon hulladék, mely nem minősül nem háztartási szemétnek és az ürítésenkénti mennyisége nem haladja meg a 120 litert, feltéve, hogy a hulladék jellegére tekintettel együttesen elhelyezhető a Szolgáltató által rendszeresített szemétgyűjtő edényben. 

[20]f) A 240 literes űrmértékű edény választása során jelen rendelet 2§(1) c) pontjában és 19 §(1) e) pontjában meghatározottakat kell – a méretre vonatkozó eltéréssel - alkalmazni, azzal, hogy az edényben elhelyezendő hulladék milyensége a meghatározó az igénybevevő és a közszolgáltató között létrejött szerződés tartalmát illetően.

(2) Minden szállítás alkalmával a porták elé a szabályos gyűjtőedénybe kirakott szemét kerül elszállításra és évente egy alkalommal karácsonyi fenyőfa helyezhető el az ingatlan elé.

(3) Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, köteles ezt e tény keletkezését követő 30 napon belül írásban bejelenteni a szolgáltatónak.

(4) Az az ingatlantulajdonos, akinek ingatlanán települési szilárd hulladék keletkezik, de az ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásba bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a tele­pülési szilárd hulladékát a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gaz­dasági tevékenysége során keletkezett nem települési szilárd hulladéktól elkülö­nítetten gyűjteni és arra közszolgáltatást igénybe venni, feltéve hogy a települési szilárd hulladék kezeléséről a Hgt. 21. §-ának (2) bekezdése szerint nem gondos­kodott.

20. §

(1) Az ingatlantulajdonos az átvett gyűjtőedényeket az ingatlana területén belül köteles elhelyezni. Gyűjtőedényt közterületen tartósan elhelyezni kizáró­lag az önkormányzat külön rendeletében meghatározott közterület-használati en­gedély (közterület-használati szerződés) alapján lehet.

(2) Az ingatlantulajdonos köteles az átvett gyűjtőedényeket a hulladék el­szállítása céljából a szolgáltató által megjelölt időpontban, a közterületen a be­gyültést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhe­lyezni

(3) A hulladék elszállítása céljából kihelyezett gyűjtőedény fedelének-a közterület szennyezésének elkerülése érdekében - lecsukott állapotban kell len­nie. A hulladékot a gyűjtőedényben úgy kell elhelyezni, hogy az az edény moz­gatásakor és ürítésekor ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

[21](4)

(5) A kihelyezett gyűjtőedény nem akadályozhatja a jármű- és gyalogos­forgalmas, és elhelyezése egyébként sem járhat baleset vagy károkozás veszélyé­nek előidézésével.

21. §

(1) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni a gyűjtőedény tisztántartá­sáról, fertőtlenítésérül, rendeltetésszerű használatáról és környezetének tisztán­tartásáról.

(2) Ha a gyűjtőedényben olyan nedves hulladékot helyeztek el, amely az edényben összetömörödött vagy befagyott, illetve az edényben lévő hulladékot így összepréselték, hogy emiatt az edényt nem lehet kiüríteni, az ingatlantulaj­donos a köteles az edényt üríthetővé, illetve használható­vá tenni.

(3) Tilos a gyűjtőedénybe folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, veszélyes hulladékot, állati tetemet vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyeztet­heti a begyűjtést, ürítést végző személyek vagy más személyek életét, testi épsé­gét, egészségét.

22. §

Lomtalanítás

(1) Lomtalanításra évi egy alkalommal kerül sor a  Polgármesteri Hivatal és a szolgáltatást végző szerv között egyeztetett időpontban, amelyről a lakosságot előzetesen tájékoztatni kell.

(2) A lomtalanítás megszervezéséről és lebonyolításáról a szolgáltató külön díj felszámítása nélkül - gondoskodik.

(3) A szolgáltató kizárólag a lomtalanítás alá tartozó háztartási szilárd hul­ladék elszállítására köteles.

(4) A hulladékot az ingatlantulajdonos az előzetesen megjelölt helyen és időpontban helyezheti ki elszállítás céljából.

(5) Az elszállítandó hulladékot úgy kell elhelyezni a közterületen, hogy a jármű- és a gyalogosforgalmat ne akadályozza, a begyűjtő szállítóeszköz által jól megközelíthető legyen, a zöldterületet és a növényzetet ne károsítsa, továbbá ne járjon baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

                                                                       23.§

A szolgáltató jogai és kötelezettségei

(1) A szolgáltató köteles a rendelet hatálya alá tartozó ingatlanon keletke­zett hulladékot az e rendeletben előírt szabályok szerint rendszeresen elszállítani a kijelölt hulladék lerakóhelyre, illetve annak ártalmatlanításáról a szakmai kör­nyezetvédelmi szabályoknak megfelelő módon gondoskodni.

 (2) A szolgáltató köteles a gyűjtőedény kiürítését kíméletesen, az elvárható gondossággal végezni.

(3) A szabályszerűen kihelyezett gyűjtőedény ürítése során esetleg kelet­kezett szennyeződés takarításáról a szolgáltató köteles gondoskodni.

(4) A gyűjtőedényben okozott kárt a szolgáltató térítésmentesen köteles ki­javítani, ha a károkozás neki felróható okból következett be. A szolgáltató köte­les az ebből eredő karbantartási munka, és javítás időtartamára helyettesítő gyűj­tőedényt biztosítani. Ha a károkozás nem róható fel a szolgáltatónak, a használ­hatatlanná vált gyűjtőedény javítása, pótlása, illetve cseréje az ingatlantulajdonost terheli.                                                                                          

 (5) A  szemétgyűjtő edény  beszerzése, pótlása, javítása, a szolgáltatást végző feladat.

(6) A szolgáltatást végző dolgozóknak a gyűjtőedények megrongálása nélkül kell a szemétszállítással kapcsolatos feladatokat ellátni.

24.§[22]

Közszolgáltatási-díj

(1 ) A háztartási szemét szállítási szolgáltatásért fizetendő díjat a 120 literes edényválasztása esetén az önkormányzat a szolgáltatóval kötött megállapodás alapján fizeti. A háztartási szemét szállítási szolgáltatásért fizetendő díjat a 240 literes edényválasztása esetén az igénybevevő a szolgáltatóval kötött megállapodás alapján fizeti.

A nem háztartási szemét szállítás szolgáltatásért fizetendő díjat szolgáltatóval kötött külön megállapodás alapján az igénybevevő fizeti.

24/A§[23]

Üdülőingatlanok és időlegesen használt ingatlanok

(1)  Az üdülőingatlanok illetőleg időlegesen használt ingatlanok (a továbbiakban együtt: időlegesen használt ingatlan) esetében a használati szezon időtartama kilenc hónap.

(2) A használati szezon időtartama tárgyév április 1-jétől számított kilenc hónap.

(3) Az időlegesen használt ingatlan tulajdonosa az időlegesen használt ingatlanra vonatkozó díjfizetés megállapítását a Polgármesteri Hivatalba tett bejelentéssel kérheti.

 (4)  Az ingatlan időleges használatának bejelentéséhez, az ingatlanban történő életvitelszerű ott lakás vizsgálatához, a víz- és csatornaszolgáltató tárgyév január 1-jétől március 31-ig terjedő időtartamra szóló igazolását be kell csatolni, amely az ingatlanban történt vízfogyasztást igazolja.

(5)  Amennyiben az ingatlanban a vízfogyasztás átlaga a (3) bekezdés szerinti időszakra a havi 0,3 m3-t meghaladja, az ingatlan nem minősül időlegesen használt ingatlannak, kivéve, ha az ezt meghaladó vízfogyasztást a víz és csatornaszolgáltató igazolása alapján műszaki hiba (csőtörés) okozta.

(6)  Az időlegesen használt ingatlanra vonatkozó megállapítását minden évre újra, április 30-ig a Polgármesteri Hivatalhoz be kell jelenteni.

 (7) Az időlegesen használt ingatlanra vonatkozó jogosultsági feltételek változása, megszűnése esetén azt, annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül, az ingatlan tulajdonosa köteles a Polgármesteri Hivatalba bejelenteni.

(8) Az önkormányzat az időlegesen használt ingatlanok bejelentése alapján nyilvántartást vezet, melyet a Közszolgáltató felé továbbít.

(9) Az időlegesen használt ingatlan esetében a közszolgáltatási díj megállapításánál a 24 § szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az évi ürítések száma helyett a használati szezon időtartamára eső ürítések számát kell alapul venni, másrészt azzal, hogy az időlegesen használt ingatlanokért fizetendő díjat nem az időlegesen használt ingatlan tulajdonosa, hanem az önkormányzat a szolgáltatóval kötött megállapodás alapján fizeti meg.

A közszolgáltatás szünetelése

26.§

A közszolgáltatás teljesítése csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott esetekben szüneteltethető vagy korlátozható.

A gazdálkodó szervezetekre vonatkozó külön szabályok

27.§

(1) Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési hulladé­kának kezeléséről a Hgt. 13. §-ában foglaltaknak megfelelően nem gondoskodik.

( Hgt. 21.§( 2)a)

(2) Az olyan gazdálkodó szervetek, amelyeknél a keletkezett települési hulladékuk heti mennyisége nem haladja meg a 120 litert, egyazon gyűjtőedényben is gyűjthetik a hulladékukat.

(3) Az a gazdálkodó szervezet, amely a környezetvédelmi felügyelőség ál­tal engedélyezett-települési szilárd hulladék ártalmatlanítására alkalmas-hul­ladékkezelési berendezéssel, létesítménnyel rendelkezik, a közszolgáltatás köte­lező igénybevétele alól mentesül, ha a tevékenysége során képződött települési szilárd hulladék ártalmatlanításáról ebben a berendezésben, létesítményben gon­doskodik.

[24](4) Az a gazdálkodó szervezet, amely a kötelező közszolgáltatást nem ve­szi igénybe, a külön jogszabályban meghatározott módon és tartalommal köteles a tevékenysége során keletkező hulladék mennyiségét és összetételét fa_jtánként nyilvántartani, az általa végzett kezelésről, a kezelt és a kezelés eredményéből száminazó hulladékról nyilvántartást, a kezelőlétesítmény müködésérő1 üzem­naplót vezetni és ezekről a hatóságnak bejelentést tenni. A gazdálkodó szervezet a közszolgáltatás alá tartozó és nem tartozó hulladékának mennyiségérül, összetételéről, keletkezésének forrásáról és kezelésének módjáról köteles a jegyzőt tájékoztatni. Ha a gazdálkodó szervezet e tájékoztatási kötelezettségét elmulasztja, a közszol­gáltatást köteles igénybe venni.

28.§

[25]A szelektív hulladékgyűjtés szabályai

 (1) Zalakaros Város közigazgatási területén található hulladékgyűjtő szigetek felsorolását és az elkülönítetten gyűjthető anyagok megnevezését a 2. számú melléklet tartalmazza.

 (2) Az edények elhelyezéséről az önkormányzat dönt.

(3) A szelektíven gyűjtött hulladék elszállításának gyakoriságát és díját a szolgáltatóval kötött külön megállapodás tartalmazza.

29.§[26]

A közszolgáltatással összefüggő személyes adatok

(1) A szolgáltató a vele szerződéses viszonyban állók következő személyes adatait kezelheti a szolgáltatás igénybevétele során:

a) közszolgáltatást igénybe vevő neve,

b) lakcíme,

c) születési helye és ideje,

d) anyja neve.

(2) A szolgáltató köteles az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény előírásait betartani.

IV. Fejezet
Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetése

30. §

 [27](l) Zalakaros város bel- és külterületén, avart és kerti hulladékot május 1 - november 15-ig a szabadban égetni tilos.

 (2) Az avar és kerti hulladék égetése csak jól kialakított tűzrakóhelyen és telken történhet úgy, hogy az az emberi egészséget és a környezetet ne károsítsa, és az égetés hősugárzása kárt ne okozzon.

Az égetendő kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (PVC, veszélyes hulladék).

(3) A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy lehet, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen.

(4) A szabadban a tüzet és üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha arra szükség nincs, a tüzet azonnal el kell oltani.

(5) A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétbe helyezni, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg a tűz eloltható.

 (6) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól a rendelet nem ad felmentést.

                                                             V. fejezet

        31.§

                                A  parlagfű elleni védekezés helyi feladatai

 (1) Zalakaros város közigazgatási területén a jogi és magánszemélyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek a tulajdonukban (kezelésükben, használatukban; a bérlők a bérleményükben) lévő területet kötelesek a virágzó parlagfűtől mentesen tartani.

(2) A parlagfű irtásáról - virágzás előtt - az időjárástól függő gyakorisággal kell gondoskodni.

(3) A területen található parlagfű gyomirtását a lehetséges eszközök (mechanikus, vegyszer, illetve engedélyezett készítmények, peszticidek) felhasználásával kell elvégezni.

(4) A parlagfű vegyszeres gyomirtása tekintetében a megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakvéleménye az irányadó.

32. §

(1) A parlagfű felismerésének elősegítéséről, előfordulási helyével, irtásával, továbbá a parlagfű okozta allergiás megbetegedéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalók lakosság körében történő tudatosításáról az önkormányzat szórólapok által valamint a hangosító berendezés igénybevételével gondoskodik.

(2) A szórólap mintáját az 6. sz. melléklet tartalmazza

32/A §[28]  

A telepítési távolságra vonatkozó előírások

(1)   A legkisebb ültetési (telepítési távolság) az ingatlan határától: Belterületen:

a./szőlő, valamint 3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb bokor (élő sövény) esetében 1 m

b./3 m-nél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 2,0 m

c./3 -8 méter magasságú gyümölcs és egyéb fa, valamint gyümölcs és egyéb bokor (élő sövény) esetében 3,0 m

d./ 8 m-nél magasabbra növő gyümölcs és egyéb fa esetén  6 m

(2)   A legkisebb ültetési (telepítési távolság) az ingatlan határától: külterület – mezőgazdasági területen:

a)      gyümölcs faiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, köszméte, ribiszke- és málnabokor, élősövény esetében 1,0 m

b)     minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró, stb.) esetében 2,0 m

c)      birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,5 m

d)     törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy, szilva és mandulafa esetében 3,5 m

e)      vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszi fa esetében 4,0 m

f)      cseresznyefa esetében 5,0 m

g)     dió- és gesztenyefa, továbbá minden, fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,0 m

A települési szabályozási terv által besorolt kertgazdasági területen -M2   övezet területen erdőt telepíteni vagy az ingatlant erdősülni hagyni csak az érintett szomszédok írásos beleegyezésével,hegyközség előzetes jóváhagyásával és az erdő-felügyelőség előírásai szerint lehet.

(3)   Külterületen, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, vagy gyümölcsös, szőlőt és gyümölcsfát a /2/ bek.foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni:

a)      1 méternél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 1,0 m

b)     2 méternél magasabbra nem növő bokor (élő sövény) esetében 2,0 m

c)      fa esetében 3,00 m

(4)   Legkisebb telepítési távolság közterületen:

a) közművektől:

·        a mindenkor hatályos szabvány szerinti védő távolság

b) épülettől:

-  3 m-nél magasabbra nem növő  fa esetén minimum 2,00 m

 - 3 - 8 méter magasságú gyümölcs és egyéb fa, valamint gyümölcs és egyéb bokor (élő sövény) esetében minimum 3,00 m.

-  8 m-nél magasabbra növő gyümölcs és egyéb fa esetén  6 m

 (6) Az (1)-(5) bekezdésben meghatározottaknak nem megfelelően telepített növények kivágásának, gallyazásának, metszésének költségei, illetve a felmerülő járulékos költségek a mindenkori ingatlan tulajdonosát vagy birtokosát terhelik.

(7) A telepített növényt úgy kell kezelni (nyírni, metszeni), hogy annak művelését (talajművelés, permetezetés, stb.) a használó saját területéről a szomszéd területének igénybe vétele nélkül elvégezhesse.                                         

VI. Fejezet

A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése

33. §[29]

[30]VII. fejezet

A  zöldterületek használata, védelme, fejlesztése, fenntartása

A  zöldterület fejlesztés, fenntartás felújítás közös szabályai

34.§.

(1)A város  zöldterületi ellátottságának biztosítása az önkormányzat feladata.

(2) A  zöldterületi rendszer fejlesztésére a rendezési tervek, beruházási programok készítésének időszakában az Önkormányzat  Gazdasági és Városfejlesztési Bizottsága tesz javaslatot.

(3) A zöldterület-fejlesztésre vonatkozó javaslat kidolgozásánál az egységes összefüggő zöldterületi rendszer létrehozására kell törekedni.

(4)A   zöldterületek fejlesztési, fenntartási, felújítási feladatainak elvégzéséről a rendezési tervekben és a jelen rendeletben foglaltakat betartva, azok mindenkori tulajdonosa köteles gondoskodni.

(5) Az Önkormányzat a tulajdonában lévő közhasználatra átadott közterületek és zöldterületek,  tervezéséről, gondozásáról szolgáltató  útján gondoskodik.

(6) A szolgáltató felelős a  zöldterületek fenntartási terveiben szereplő mindenkor időszerű ápolási, növényvédelmi munkák, valamint a közterületekre vonatkozó éves szerződések és az intézkedési tervben foglalt munkák folyamatos, színvonalas, a szakmai előírások szerinti elvégzéséért.

(7) A (6) bekezdésébe nem tartozó közterületek vonatkozásában eseti szerződésekkel kell gondoskodni a köz- és zöldterületek gondozásáról.

A közhasznú zöldterületek használata, védelme

A közhasználatú zöldterületek használata

35.§.

(1) Közhasználatú zöldterületeket és azok közcélú építményeit és felszereléseit a rendeltetésüknek megfelelő célra és módon, állaguk sérelme nélkül mindenki ingyenesen használhatja.

(2) A zöldterületen csak olyan magatartás tanúsítható, amely mások nyugalmát nem zavarja.

(3) Zöldterületen, játszótéren járművel közlekedni, parkolni tilos!

Költözködés esetén (bútorszállítás, stb.) a járdára, a zöldterületre gépjárművel be lehet hajtani. Munkavégzés céljából a parkosított területen, ezek sétányain a parkfenntartás céljára szolgáló munkagépek közlekedhetnek.

A zöldterületben, illetve közterületben okozott kárt e rendeletben szabályozottak és a Ptk. szabályai szerint meg kell téríteni.

(4) Tilos a zöldterületen, parkosított területen, játszó- és pihenőkertekben:

- a növényzet, a szobrok, felszerelési tárgyak rongálása,

- virágok és egyéb növények szedése, fák és bokrok engedély nélküli kivágása,

- fák törzseinek hirdetések céljára történő használata,

- fák törzsére való írás, vésés,

- tüzet rakni, kivéve a zöldterület fenntartója által kialakított tűzrakó helyen.

(5) A város területén kialakított játszóterek, játszó- és pihenőhelyek játszószereit, a sportudvarokat (dühöngőket) diákok és 14 éven aluli gyermekek használhatják. A sportudvarokat és sportpályákat reggel 8-tól 20 óráig lehet igénybe venni.

Zöldterületek védelme

36.§.

(1) Közhasználatú zöldterületen csak a közérdekű létesítmények érdekében szabad olyan munkát végezni -  engedély alapján - amely a növényzetben kárt okozhat. A munkavégzést előzetesen, azonnali hibaelhárítás esetén 24 órán belül be kell jelenteni a Polgármesteri Hivatalba. A Polgármester az engedélyt akkor adhatja ki, - az azonnali hibaelhárítás kivételével - ha az érintett zöldterület állapotfelmérése megtörtént, továbbá a (3)-(5) bekezdésében foglaltak teljesítésére a kérelmező a megállapított összeget a Polgármesteri Hivatalnál letétbe helyezte. A letétbe helyezővel a közterület helyreállítását követően el kell számolni és részére számlát kell adni.

Ezt a rendelkezést a zöldterületnek nem minősülő közterületek felbontására is alkalmazni kell, kivéve a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. tv. hatálya alá tartozó közterületeket.

(2) Aki a zöldterületen, parkosított területen, játszó- és pihenőhelyen a növényzetet megrongálja köteles a kárt megtéríteni.  A kártérítés összegét kertészeti szakértő állapítja meg a zöldterület gazdálkodási koncepcióban elfogadottak alapján. Amennyiben a károkozóval a kártérítés kérdésében nem lehet egyezséget kötni, a Ptk. szabályai szerint kell a polgármesternek eljárni.  A tulajdonos önkormányzat a megállapított és befizetett összeg terhére a pótlást egy éven belül szakszolgáltatóval köteles elvégeztetni. A megállapított pénzösszeget a szolgáltató számlájára kell utalni, aki a pótlást elvégzi és az összeggel év végén elszámol.

(3) Ha a közhasználatú zöldterületnek engedélyezett más célú használata folytán a zöldterületen lévő növényzet, építmények, berendezések, vagy felszerelések megsemmisülése várható, vagy a megsemmisülés az engedélyezett tevékenység kivitelezése alatt történik, a jogosított köteles a zöldterület helyreállításán túl a megsemmisült vagy károsodott növényzet eszmei értékének megfizetésére is. A fizetendő összeg meghatározása és befizetésének módja a (2) bekezdésben foglaltak szerint történik.

(4) A zöldterült felbontási munkát úgy kell végezni, hogy a fák törzsét kalodázással, a cserjéket korlátkészítéssel meg kell óvni, amennyiben ez nem biztosítható és lehetséges, úgy a növényeket át kell ültetni. 

(5) A zöldterület  természeti értékeit fokozott védelemben kell részesíteni. Mindenféle zöldterület-fenntartási tevékenységtől eltérő munkát kertészeti szaktervezővel véleményeztetni, vagy terveztetni kell. A természeti értékeket a rendelet mellékletét képező függelék tartalmazza.

(6) Zöldterületek bármilyen célú igénybevételénél, a termőtalaj felbontásánál a termőtalaj védelme érdekében a humusz termőréteget le kell szedni és deponálni a zöldterület helyreállításáig. Az esetleg többletként jelentkező mennyiség csak a város zöldterületeinek létesítéséhez használható fel, illetve ha az nem használható fel azonnal, akkor az ajkai kommunális hulladéklerakóhoz kell szállítani, és deponálni. A városi célú felhasználásig a megőrzésről gondoskodni kell.

(7) A köz- és zöldterület felbontási engedélynek tartalmaznia kell, hogy az engedélyes köteles más típusú közüzemi szolgáltatások végzésének lehetőségéről, valamint a forgalom biztonságáról gondoskodni.

37.§.

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő zöldterületekről, nyilvántartást kell vezetni.

(2) A nyilvántartás alapja az önkormányzati ingatlanvagyon kataszter, melyen a változásokat folyamatosan át kell vezetni.

(3) Az ingatlanvagyon kataszter köz- és zöldterületekkel kapcsolatos adatairól térképi nyilvántartást is fel kell fektetni.

VIII. Fejezet
Záró rendelkezések

38. §

/1/ E rendelet az Európai Unióhoz történő csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

/2/ E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestületének A helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló 8/2000(V.25)  rendelete hatályát veszti.

                                                                       39.§

Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés

/1/ E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I törvény 3§-ával összhangban  a következő közösségi jogszabályokkal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

- A Tanács – többször módosított – 75/442/EGK irányelve a hulladékokról és a hulladékgazdálkodásról

- A Tanács 91/689/EGK irányelve a veszélyes hulladékokról (módosította a Tanács 94/31/EK irányelve)

-  A Tanács 1999/31/EK irányelve a hulladéklerakókról.

-   A Tanács 94/62/EK irányelve arra a csomagolással és csomagolási hulladékról.

        Szirtes Lajos                                                            Kiss Mihály

                    polgármester                                                            jegyző

Záradék:

Kihirdetve: 2004. április 21. napján

Kiss Mihály

jegyző

                                                                                                          [31]1. számú melléklet

A hulladékok elszállítását 07-17,00 óra között kell bonyolítani az alábbi gyakoriság mellett:

A közszolgáltatás körében keletkező települési szilárd kommunális hulladékot – a kisvárosias övezeti besorolási területeket kivéve - május 01. és október 30.-a között hetente kettő hétfői és pénteki napokon, november 1. és április 30-a között hetente egy alkalommal  hétfőn - (78 ürítés/év) - rendszeresen egy meghatározott napon – speciális hulladékgyűjtő gépkocsival összegyűjti és a Zalabéren található regionális hulladéklerakóba szállítja, majd mérlegelés után végleges lerakással ártalmatlanítja.

A kisvárosias övezeti besorolású területen január 1. és december 31 között (egész évben) hetente kétszer hétfői és pénteki napokon történik a hulladékgyűjtés és szállítás.

2. számú melléklet[32]

1. Szelektíven gyűjtendő anyagkategóriák:

műanyag

papír

üveg

Az egyes anyagkategóriákon belül az összetételre (pl. fém esetében alumínium, vas stb.; műanyag esetében etilén, PVC stb.), illetve termékre vonatkozó konkrét kikötéseket a közszolgáltató az aktuális hasznosíthatósági lehetőségek alapján határozza meg.

A szelektív gyűjtésre alkalmas anyagok, termékek megnevezését a közszolgáltató a rendszeresített közterületi konténeren feltünteti.

2. Szelektív hulladékgyűjtő szigetek helye:

1. Üdülősoron a Napfény Hotel mellett

2. Panoráma utca – Szőlő utca keresztezésénél

3. Gyógyfürdő tér

4. Bodahegyi út és Petőfi út keresztezésénél

5. Jegenye soron

6. Zrínyi utca és a Fő utca keresztezésénél ( zalakomári elágazó )

7. Napnyugat köz

8. Rákóczi utca – Fő utca keresztezésénél

9. Seregély utca – Dózsa utca keresztezésénél

[33]10. Hegyalja utca- Temető parkoló kereszteződése

11. Kanica utca – Alma utca kereszteződése

12. Gyógyfürdő tér 6. – az ABC mellett

3. számú melléklet[34]

            [35]3/A számú melléklet

                                                                                                                 [36]3/B számú melléklet

4. számú melléklet

Az állatok sétáltatására tiltott területek jegyzéke

l./ Hegyalja utca -Napnyugat- köz elágazónál található játszótér

2./Liget utca-Temető közötti játszótér

3./Hősök-tere

5. sz. melléklet.

Állati erővel vont járművel és hátaslóval várakozásra kijelölt közterület.

l./ Bodahegyi úton a Petőfi úti bejáratnál lévő parkoló melletti terület

2./Üdülősor –Gyógyfürdő közötti ideiglenes parkoló

6.sz. melléklet

A parlagfű ártalmairól

Az allergiás megbetegedés korunk NÉPBETEGSÉGE.

Az allergiás megbetegedések közül az allergiás nátha vagy szénanátha emelkedik ki, melynek legfőbb kiváltója a PARLAGFŰ (Ambrosia elatior L.). E növény pollenjeit a légáramlás a város egész területén szétszórja. Egyetlen parlagfű 8 milliárd virágporszemet is képes termelni.

A nyálkahártyatünetek a parlagfű virágzási időszakában - júliustól októberig - jelentkeznek a betegeknél.

Két fő klinikai megjelenési formája van: az egyik a szénanátha, a másik az asztma bronchiale.

Tünetek:

- erős orrfolyás,

- tüsszögés,

- orr-, szem-, garat-, fülviszketés,

- könnyezés,

- rohamokban jelentkező nehézlégzés, mely tünetek igen kellemetlenek és a rendkívül rossz közérzeten kívül a munkavégzésben is zavarják a beteget.

A BETEG HOVÁ FORDULJON?

A tünetek jelentkezése esetén gyógykezelés céljából forduljon orvoshoz! Attól függően, hogy melyik tünetegyüttes van előtérben, az orr-, fül-, gégészeti vagy tüdőgyógyászati kivizsgálás szükséges.

A legfontosabb feladat a betegség MEGELŐZÉSE, mivel jelenleg olyan gyógyszer, amely ezt a betegséget meggyógyítaná, illetve véglegesen megszüntetné, nem áll rendelkezésre.

A betegség megelőzhető az allergiát okozó tényező megszüntetésével!

HOL TALÁLHATÓ EZ A NÖVÉNY?

Elsősorban a legmostohább körülmények között lévő talajokon, a beépítetlen, de elhanyagolt építési területeken, a gondozatlan parkokban és egyéb gyepes területeken, a közművek és utak mentén, a zártkertek parlagon hagyott részein és az elhanyagolt, nem művelt mezőgazdasági területeken.

IRTÁSA, VISSZASZORÍTÁSA HOGYAN TÖRTÉNJEN?

A parlagfüvet - virágzás előtt - az időjárástól függően a szükséges gyakorisággal végzett kaszálással, kapálással, gyomlálással kell irtani.

A parkokban és egyéb területen a gyep jó kondícióban tartása (trágyázás, öntözés, kaszálás) nehezíti e veszélyes gyomnövény elszaporodását.

A parlagfű vegyszeres gyomirtása (elsősorban mezőgazdasági területen) tekintetében a Zala megyei Növény-egészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakvéleménye az irányadó.

A parlagfű kötelező irtását a közigazgatási területén önkormányzati rendelet mondja ki.

Ezúton kérjük városunk lakosságát, hogy mindannyiunk egészségének védelme érdekében, aktív közreműködésével állítsa meg a parlagfű terjedését.

IRTSUK KI A LEGVESZÉLYESEBBET, A PARLAGFÜVET!