Zalakaros Város Képviselő-testületének 27/2005 (XII.16..) önkormányzati rendelete

Épített környezet értékeinek helyi védelméről

Hatályos: 2016. 12. 17- 2019. 03. 13

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselő testületének

27/2005. (XII.16) sz. önkormányzati rendelete az

Épített környezet értékeinek helyi védelméről



Zalakaros Város Önkormányzata fontosnak tartja, hogy a település bel- és külterületén – a falukép, a helytörténet, a közös kultúrkincs szempontjából meghatározó – építészeti értékek védelemben részesüljenek. Ezért – az 1997. évi LXXVIII. tv. 57. §. /2/ és /3/ bek. értelmében, a műemlék- és természetvédelmi jogszabályokkal, szakmai követelményekkel összhangban – a következő Önkormányzati rendeletet alkotja:



A helyi védelem tárgyai


1. §


A helyi védelem - a mellékletben felsoroltak szerint - a következőkre terjed ki:


  1. A városszerkezeti jelentőségű területekre, ahol a terület szerkezete, úthálózata és beépítésének jellege maradandó történeti érték.
  2. Jellemző beépítési vonalakra, ahol az utcavonal helyi sajátosságú térfalakat alkot.
  3. Egyedi épületekre, amelyek helyi értéket képviselnek, jellegük kifejezi a város múltjának sajátságát, kultúráját, hagyományait.
  4. Jellegzetes, egyedi értéket képviselő kis architektúrális elemekre (tetőfelépítmények, kapuzatok, kapuk, portálok, épületszobrász munkák ...).
  5. [1]Vallásos tárgyú, egyedi értéket képviselő kis architektúrális műtárgyak (kőkeresztek, kegytartók, harangláb...).




A helyi védelem személyi hatálya


2. §


A rendelet személyi hatálya a helyi védelem alá vont területek, építészeti és természeti értékek tulajdonosaira és kezelőire (üzemeltetőre, bérlőre, használóra) terjed ki.


A védelem módjának részletes előírásai


3. §


  1. A városszerkezeti jelentőségű területen (VJ) a városszerkezet védendő történelmi örökség, ezért az úthálózat, a telekosztások és a beépítési mód jellegzetességeit meg kell őrizni.


  1. Védett beépítési vonalú ingatlanokon az utcai homlokzat vonalán a történetileg kialakult beépítési vonal fenntartásáról, átépítéskor, illetve új beépítés esetén is gondoskodni kell.


Ennek érdekében:

  • Az utcaszakaszra jellemző beépítési mód és tetőalakítás (utcára merőleges vagy párhuzamos) megőrzendő, illetve helyreállítandó,
  • előkert nem beépíthető,
  • az utcaszakaszra jellemző homlokzatmagasság betartandó.


(3) A védett épület vagy épületrész történeti, városképi, építészeti jellemzői a hely sajátos karakterének kifejezői, kultúra részei, ezért e jellemzőket meg kell őrizni. Ennek érdekében:


  • a védett épület vagy épületrész nem bontható, azt új épület részeként is meg kell őrizni,
  • a védett épületek, épületrészek szerkezetei, építészeti részletei, tartozékai megőrzendők, illetve hiányuk esetén pótlandók,
  • homlokzat-felújítás, átalakítás csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével történhet,
  • az épület homlokzatszínezéséhez az építési hatóság színezési terv készítését írja elő,
  • a földszinti portál-kialakítás, -átalakítás csak az épület teljes földszintjének egységes kezelésével engedélyezhető,
  • cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben engedélyezhető,


  1. A védett, kis architektúrális elemek önmagukban, az épülettől függetlenül képviselnek helyi jelentőségű értéket, az őket hordozó épületnél magasabb és jelentősebb, kulturális, történeti és esztétikai színvonalon. Megőrzésük fontos, ennek érdekében:


  • fennmaradásukat az épület átépítése vagy újjáépítése esetén is biztosítani kell, elsősorban “in situ”, de ha nem lehetséges, akkor áthelyezéssel (akár más épületre is!),
  • a hozzá kapcsolódó épületszerkezetek felújítása, karbantartása esetén autentikus helyreállításukról, állagmegőrzésükről is gondoskodni kell,
  • felújítás, átalakítás esetén az épülethez mért jelentőségéhez képest a tervezésnél és kivitelezésnél figyelembe kell venni.



Védetté nyilvánítás és annak megszüntetése


4. §.


(1) A védetté nyilvánításról, illetve annak megszüntetéséről az Önkormányzat Képviselő-testülete rendelettel dönt.


(2) A védelemre vonatkozóan bárki javaslatot tehet, azonban a testület felé az illetékes bizottság évente egy alkalommal indítványozza a változtatást.

A javaslatban fel kell tüntetni a védendő értékre, annak helyére vonatkozó legfontosabb adatokat /megnevezés, hely, tulajdonos és használó/, valamint a részletes indokolást.


(3) A védetté nyilvánítást vagy annak megszüntetését megelőzően értékvizsgálatot kell készíteni, szakemberek és az érintettek véleményének egyidejű kikérésével.


(4) A rendezési tervek készítése és felülvizsgálata során építészeti értékvizsgálati munkarészt kell készíteni.


(5) A védetté nyilvánítás során biztosítani kell a tulajdonos és használó előzetes tájékoztatását, véleményének kikérését, épületek esetében a tulajdonos és használó egyetértésének megszerzését, egyéb esetben törekedni kell a tulajdonos és használó egyetértésének megszerzésére.


(6) A védelem elrendelése vagy megszüntetése tényét a helyben szokásos módon közzé kell tenni, s erről írásban értesíteni kell:

  • az ingatlan vagy természeti érték tulajdonosát,
  • a védetté nyilvánításra vagy törlésre javaslatot tevőt,
  • építmények esetében az Országos Műemlékvédelmi Hivatalt,
  • helyi területi védelem esetén az érintett utak, közművek fenntartóit,
  • a földnyilvántartást.


A helyi védelem tárgyainak nyilvántartása


5. §.


(1) A védelem alatt álló területet, építményt meg kell jelölni. Az erre szóló tábla elhelyezéséről és fenntartásáról az Önkormányzat gondoskodik.


(2) A védett értékekről a Polgármesteri Hivatal építésügyi szakembere törzskönyvet vezet, amelynek tartalmazni kell:

  • a védett érték megnevezését,
  • pontos helyét /utca, házszám, helyrajzi szám/
  • tulajdonosát, kezelőjét, használóját,
  • a védelemre javaslattevő nevét,
  • a védelem indoklását,
  • a védett érték egy vagy több fotóját,
  • a védelmet megállapító rendelet számát, időpontját,
  • az állagmegóvás, felújítás kapcsán tett intézkedéseket, hatósági és pénzügyi információkat.


[2](3) A védelembe vont területeket, épületeket és építményeket a Polgármesteri Hivatal tartozik folyamatosan figyelemmel kísérni, továbbá min. 5 évente egy alkalommal átfogóan ellenőrizni. Szükség esetén intézkedéseket kell tenni a feltárt hiányosságok sürgős megszüntetésére.


A védett helyi értékek hasznosítása, fenntartása


6. §.


(1) A helyileg védett értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat.


(2) Egyéb hasznosítás esetén – a vállalkozói jegyek mellett is – törekedni kell a közcélú felhasználásra.


(3) A használat  a védett értékeket nem veszélyeztetheti.


(4) A védett értékek, főként az épületek, építmények állapotának megóvása a tulajdonos és használó feladata, aki ehhez kérheti az Önkormányzat támogatását.


(5) A védelem alatt álló értékek megőrzése érdekében – a hatályos építési jogszabályok keretei között – a polgármester kötelezheti a védett területen lévő, valamint egyedi védelem alatt álló épületek, építmények tulajdonosait, illetve használóit


  • a jó karbantartásra, fenntartásra való kötelezettség teljesítésére,
  • az azokat éktelenitő, idegen részek eltávolítására,
  • a védett értékek jellegének kifejezésére vagy hatásosabb érvényesülésére irányuló munkálatok elvégzésére.


7. §.


(1) Az I. fokú építésügyi hatóság engedélye szükséges:


a/ a védett építményen külső vagy belső felújítási, helyreállítási, átalakítási, bővítési, korszerűsítési, bontási, továbbá víz- és kertépítési, tájrendezési, vagy képző- és iparművészeti, restaurálási, továbbá a védett építmény jellegét és megjelenését bármely módon érintő egyéb munkálatok, az ezekhez kapcsolódó épületkutatás, feltárás végzéséhez,


b/ a védett építmény igénybevételi, használati módjának /rendeltetés/ megváltoztatásához,


c/ a védett területen, egyedileg védett épületen és közvetlen környezetében utcabútor, burkolatok, hirdető-berendezések, egyéb épületek, építmények létesítéséhez.


(2) A védett épületek korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem zárja ki, de olyan feltételekhez köti, amelyekkel az épület jellege nem változhat, értékei nem semmisülnek meg.


(3) Védett épület csak a védettség törlése után bontható le. A bontás előtt az épület tulajdonosának kötelessége az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészíttetése és a bontási engedély kérelemhez való csatolása.


(4) Védett területekre /utcák, utcarészek, természeti területek, tájrészletek/ építési engedély csak úgy adható, hogy a munkák az eredeti jelleget ne változtassák meg.

Az engedélyezésre kerülő új épületek, építmények tömegarányait, főbb méreteit a környezetben meglévő hagyományos épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.


8. §.


Építési engedély iránti kérelemhez a központi jogszabályban előirt mellékleten kívül két-két példányban csatolni kell:


a/ átalakítás esetén a jelenlegi épület felmérési rajzait,

b/ a munkák által érintett épületrészek jelenlegi állapotának fényképdokumentációját,

c/ homlokzatot érintő munkák esetében a színezésre vonatkozó javaslatot.


A védett értékek adózása


9. §.


A helyi védelemben részesült építmények, területek tulajdonosai, kezelői, használói a helyi adók kivetésekor kedvezményekben vagy adómentességben részesülhetnek. A kedvezmény mértékét, illetve az adómentességet a helyi adókról alkotott Önkormányzati rendeletben kell szabályozni.


Települési Értékvédelmi Támogatás


10. §.

(1) A védett épület, építmény felújításának esetén, külső helyreállításának /a homlokzatok, tetőszerkezet domináns elemeinek leginkább megfelelő állapot létrehozásának/ költségeihez pályázat utján az éves költségvetésben meghatározott keretösszeg erejéig, a külső megjelenítés, homlokzat megtartása érdekében Önkormányzati támogatás adható.


(2) A támogatás mértéke: a helyi védelem alatt álló épületek esetében a külső helyreállítás, veszélyeztetett objektumoknál a szükséges állagmegóvás, értékőrző felújítás költségeinek legfeljebb 50 %-a. A pályázónak nyilatkozni kell arról, hogy ÁFA visszaigénylésére jogosult-e.


 (3) a támogatási összeg az épület arculatára legfeljebb 50%-a vissza nem térítendő támogatás, míg a fennmaradó összeg legfeljebb 10 év futamidejű kamatmentes kölcsön, havi visszafizetési bontásban, amely alapját az éves költségvetés határozza meg.



 (4) mind a vissza nem térítendő támogatás, mind a kamatmentes kölcsön kifizetésének esedékessége a helyreállítás 50%-os készültsége esetén a támogatás 50%-a, míg a támogatás fennmaradó 50%-a a munka  ellenőrzött, igazolt befejezéskor fizethető ki.


(5) A támogatás megpályáztatásának alapja a meghatározott költséghányad /saját erő/ tulajdonosi vállalása.


(6) A pályázatokat a tervezett kivitelezés évének február 20. napjáig kell két példányban benyújtani a Polgármesteri Hivatal építésügyi osztályán keresztül a főépítészhez.


(7) A Pályázat tartalmi követelményei:


  • a pályázó adatai (név, lakcím/székhely, telefonszám),
  • Tulajdonosi hozzájárulás (használó esetén), társtulajdonosi hozzájárulás (közös tulajdon esetén),
  • a pályázat tárgyának adatai (a felújítandó épület vagy építmény, vagy részének pontos megnevezése, címe, történetének, műszaki állapotának rövid leírása, felújítási, korszerűsítési tervek), fotók a munka elvégzését megelőző állapotról, építési engedélyhez kötött munka esetén építész tervdokumentáció és jogerős építési engedély,
  • az előirányzott költségek bemutatása az elvégzendő munkák függvényében (költségvetés), kivitelezői ajánlat vagy tervezői becslés,
  • a munka elkészültének tervezett határideje,
  • az igényelt támogatás összege, megjelölve a saját erőből elvégzendő munkák értékét,
  • a pénzösszeg felhasználásának tervezett módja és határideje,
  • előzetes kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy a támogatás elnyerése esetén az elnyert összeget a pályázati feltételek szerint használja fel az építtető.


(8) Az éves keretösszeg határain belül a konkrét támogatások odaítéléséről a főépítész előterjesztésében a Gazdasági és Városfejlesztési bizottság javaslata alapján a Képviselőtestület dönt minden évben az áprilisi ülésén.


(9) A pályázat eredményéről az igénylőket írásban értesíteni kell. Az el nem fogadott pályázatokat a következő évben ismételten be lehet nyújtani.


(10) Azokkal a pályázókkal, akiknek pályázatai elfogadásra kerültek, a polgármester – a megvalósítás feltételeit illetően – megállapodást köt.


A megállapodás tartalmi követelményei:

  • a megítélt pénzösszeg felhasználásának módja,
  • a felhasználás határideje és feltételei,
  • a törlesztés futamideje és feltételei
  • a munkálatok műszaki ellenőrzésére, szakszerűségére vonatkozó ellenőrzési feladatok szabályai,
  • a kivitelezés ellenőrzésének szabályai,
  • az elvégzett munka átvételének módja,
  • a felmerült költségekről szóló számlák kollaudálásának menete.






(11) Ellenőrzés:


  • A pályázat megvalósulásának műszaki tartalmára vonatkozó ellenőrzési feladatokat a Zalakaros Város Polgármesteri Hivatala Műszaki Osztálya végzi.


  • A munkálatok befejezésekor a műszaki ellenőr nyilatkozik a munka elkészültéről és igazolja a támogatás célnak megfelelő felhasználását.


(12) A kölcsön összege erejéig az ingatlanra jelzálogjogot kell bejegyeztetni.


(13) Az esedékes törlesztő részlet határidőre történő nem teljesítése esetén a kölcsön összegét a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben a pályázó egy összegben köteles visszafizetni, a lejáratot követő év január 31. napjáig.


 (14)A támogatási keretet elkülönítetten  kell kezelni.



Helyi értékek szerepe a közművelődésben és az oktatásban


11. §.


(1) A természeti és építészeti értékek tudat- és ízlésformáló hatásának elősegítésére szorgalmazni kell az erre vonatkozó ismeretek terjesztését a helyi művelődési, társadalmi szervezetekben, körökben, egyesületekben. A megóvás, hasznosítás feladataihoz igényelt hozzájárulás érdekében támogatni szükséges a települési mozgalmakat, vállalkozói szándékokat.


(2) A települési múlt és az ehhez kötődő értékek ismeretének terjesztése épüljön be a helyi oktatás minden fokán a programba.


(3) Jelen rendelet és az építészeti értékek vizsgálatáról szóló törzsdokumentum egy példánya a városi Könyvtárban kerül elhelyezésre.


(4) A helyi építészeti és természeti értékek vizsgálatáról készült dokumentációk egy-egy példányát a Zala megyei Levéltárban és a Megyei Múzeumi Igazgatóságnál kell elhelyezni.


(5) Az Önkormányzat Képviselőtestülete felkéri a városban működő valamennyi intézményt, szervezetet, politikai, társadalmi és egyéb szerveződéseket, Zalakaros lakosságát és üdülővendégeit, hogy segítsék elő a rendeletben megfogalmazott célok és feladatok megvalósítását.


Záró rendelkezések


12. §


/1/ - /2/ [3]


/3/ Jelen rendelkezés 3. §-ban foglalt részletes előírások betartásával kapcsolatos vitás kérdésekben a városi főépítész vagy az I. fokú építésügyi hatóság előterjesztése alapján a Képviselőtestület dönt.


13. §.


Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.




Kiss Mihály

Szirtes Lajos

jegyző

polgármester



Záradék


Kihirdetve 2005. december 16. napján




                                                                                                          Kiss Mihály

                                                                                                             jegyző





1. számú melléklet


1./  A “Városszerkezeti jelentőségű” terület határai (Belterület szabályozási tervlapon megjelenítendő)


  • Kossuth utca mindkét oldala a város északi határától a Fő utcáig.
  • Fő út mindkét oldala a Kossuth utcától a Petőfi utcáig
  • Petőfi utca mindkét oldala a Park utca –Bodahegyi utca vonaláig


2./ Védett beépítési vonalak


  • Kossuth utca mindkét oldala
  • Fő út mindkét oldala
  • Petőfi utca mindkét oldala


3./  A védelem tárgyai (kezdő lista)



Közterület, házszám

Hrsz.

A védelembe helyezés indoka





1.

Petőfi utca 

14.

102

Értékes részletképzésű vakolt oszlopos, mellvédfalas, csonka tornácú, oldalhatáron álló parasztház típus

2.

Petőfi utca

5.

1045

Eredeti tömegű és részletképzésű polgári jellegű, nívós lakóépület

3.

Fő utca

15.

62

Oldalhatáron álló parasztház típus

4.

Fő utca

23.

57

Gazdagon díszített homlokzata a népi építészeti megoldások tárháza

5.

Fő utca

28.

1070

Számos népi építészeti megoldást felvonultató, gazdag díszítésű lakóépület

6.

Fő utca

33.

52

Beforduló tömegű épület, szimmetrikus homlokzatát vakolatmegvastagítással kialakított motívumok díszítik

Előkertjében kőkereszt

7.

Fő utca

40.

1076

Zalai népi építészet vonásait felvonultató városias megjelenésű épület. Utcai homlokzata gazdag részletképzésű

8.

Fő utca

43.

47

Beforduló tömegű, gazdagon díszített vakolatarchitektúrás épület, mellvédfalas, vakolt oszlopos tornácokkal

9.

Fő utca

56

1085

1866-ban épült római katolikus templom

10.

Kossuth utca

20.

1116

A településre jellemző, régi építészeti értékeket felvonultató épülettípus. Épület és kerítés együttes védelme.

11.

Kossuth utca

26.

1135

Városias jellegű értékes részletképzésű, utcával párhuzamos gerincű lakóépület.

12.

Kossuth utca

23.

5

Eredeti tömegű, utcával párhuzamos gerincű parasztház típus.

13.

Zalagyöngye u.

39.

539

Háromsejtes alaprajzi kialakítású parasztház típus

14.

Kossuth utca

32.

1141/2

Közel eredeti állapotú gazdasági és melléképületek

15.

Külterületen


2188/1

Présház, egyedi, vakolt oszlopos tornáccal a bejárat előtt

16.

Külterületen


2168/2

Eredeti tömegű, nyíláskiosztású és részletképzésű, kúria jellegű épület

17.

Külterületen


2086

1927-ben épült rangos présház, gazdag díszekkel eredeti formájában megőrzendő, ugyanezen a telken az út mellett kőkereszt.

18.

Külterületen


3652

Arányaiban, nyíláskiosztásában eredeti, részleteiben megváltoztatott présház.

19.

Külterületen


3637

Rangos présház, eredeti tömeg és részletek

20.

Külterületen


3073

Eredeti tömegű és nyíláskiosztású vályogépület

21.

Külterületen


3099

Kis léptékű, szimmetrikus tömegű présház

22.

Külterületen


3085/2

Rangos présház. Népi építészeti érték itt is meghatározó eleme a homlokzatnak

23.

Külterületet


3477

A szőlőhegy egyik legjelentősebb épülete

24.

Külterületen


3184

Eredeti tömegű, nyíláskiosztású, téglaarchitektúrás présház


(első kiegészítés) – vallási jellegű építmények[4]


Közterület, házszám

Hrsz.

A védelembe helyezés indoka






25.

Fő út

4.

1056

Kőkereszt

26.

Fő út

33.

52

Kőkereszt

27.

Fő út

55.

40

Kőkereszt

28.

Fő út


1053

Kőkereszt a templom előtt

29.

7522 mellett


[5]1419

Kőkereszt, Garabonc felé a várost elhagyva bal oldalon

30

Petőfi utca

9.

1043

Kőkereszt

31.

Alsóhegyi út

2.

1410

Kőkereszt

32.

Panoráma út


499

Kőkereszt

33.

Szent Orbán út

18.

2086

Kőkereszt

34.

Harangláb u.


3502/2

Kőkereszt és harangláb

35.

Kilátó utca


2370/2

Kőkereszt

36

Felsőhegy


[6]2105/1

Kőkereszt

37.

Banyavölgyi út


3146

Szűz Mária szobor, kegytartó

38.

Banyavölgyi út


[7]3476/12

Jézus szobor, kegytartó

39.

Kossuth u. 14.


[8]1113

Átalakított módos parasztház, részben megőrzött építészeti motívumokkal, korhű gazdasági-, melléképületekkel




A lista az AEDIS Értékvizsgálati dokumentáció és lefolytatott lakossági egyeztetés eredménye.



[9]4./  Az 1. sz melléklet 3. pontja alatt felsorolt egyedi védelem tárgyai a közvetlen környezet jellegzetes növényzetével, a koros fákkal együtt állnak helyi védelem alatt.              



Zalakaros Város Önkormányzata Képviselő testületének

27/2005. (XII.16) sz. önkormányzati rendelete az

Épített környezet értékeinek helyi védelméről



Zalakaros Város Önkormányzata fontosnak tartja, hogy a település bel- és külterületén – a falukép, a helytörténet, a közös kultúrkincs szempontjából meghatározó – építészeti értékek védelemben részesüljenek. Ezért – az 1997. évi LXXVIII. tv. 57. §. /2/ és /3/ bek. értelmében, a műemlék- és természetvédelmi jogszabályokkal, szakmai követelményekkel összhangban – a következő Önkormányzati rendeletet alkotja:



A helyi védelem tárgyai


1. §


A helyi védelem - a mellékletben felsoroltak szerint - a következőkre terjed ki:


  • A városszerkezeti jelentőségű területekre, ahol a terület szerkezete, úthálózata és beépítésének jellege maradandó történeti érték.
  • Jellemző beépítési vonalakra, ahol az utcavonal helyi sajátosságú térfalakat alkot.
  • Egyedi épületekre, amelyek helyi értéket képviselnek, jellegük kifejezi a város múltjának sajátságát, kultúráját, hagyományait.
  • Jellegzetes, egyedi értéket képviselő kis architektúrális elemekre (tetőfelépítmények, kapuzatok, kapuk, portálok, épületszobrász munkák ...).
  • Vallásos tárgyú, egyedi értéket képviselő kis architektúrális műtárgyak (kőkeresztek, kegytartók, harangláb...).




A helyi védelem személyi hatálya


2. §


A rendelet személyi hatálya a helyi védelem alá vont területek, építészeti és természeti értékek tulajdonosaira és kezelőire (üzemeltetőre, bérlőre, használóra) terjed ki.


A védelem módjának részletes előírásai


3. §


  1. A városszerkezeti jelentőségű területen (VJ) a városszerkezet védendő történelmi örökség, ezért az úthálózat, a telekosztások és a beépítési mód jellegzetességeit meg kell őrizni.


  1. Védett beépítési vonalú ingatlanokon az utcai homlokzat vonalán a történetileg kialakult beépítési vonal fenntartásáról, átépítéskor, illetve új beépítés esetén is gondoskodni kell.


Ennek érdekében:

  • Az utcaszakaszra jellemző beépítési mód és tetőalakítás (utcára merőleges vagy párhuzamos) megőrzendő, illetve helyreállítandó,
  • előkert nem beépíthető,
  • az utcaszakaszra jellemző homlokzatmagasság betartandó.


(3) A védett épület vagy épületrész történeti, városképi, építészeti jellemzői a hely sajátos karakterének kifejezői, kultúra részei, ezért e jellemzőket meg kell őrizni. Ennek érdekében:


  • a védett épület vagy épületrész nem bontható, azt új épület részeként is meg kell őrizni,
  • a védett épületek, épületrészek szerkezetei, építészeti részletei, tartozékai megőrzendők, illetve hiányuk esetén pótlandók,
  • homlokzat-felújítás, átalakítás csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével történhet,
  • az épület homlokzatszínezéséhez az építési hatóság színezési terv készítését írja elő,
  • a földszinti portál-kialakítás, -átalakítás csak az épület teljes földszintjének egységes kezelésével engedélyezhető,
  • cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben engedélyezhető,


  1. A védett, kis architektúrális elemek önmagukban, az épülettől függetlenül képviselnek helyi jelentőségű értéket, az őket hordozó épületnél magasabb és jelentősebb, kulturális, történeti és esztétikai színvonalon. Megőrzésük fontos, ennek érdekében:


  • fennmaradásukat az épület átépítése vagy újjáépítése esetén is biztosítani kell, elsősorban “in situ”, de ha nem lehetséges, akkor áthelyezéssel (akár más épületre is!),
  • a hozzá kapcsolódó épületszerkezetek felújítása, karbantartása esetén autentikus helyreállításukról, állagmegőrzésükről is gondoskodni kell,
  • felújítás, átalakítás esetén az épülethez mért jelentőségéhez képest a tervezésnél és kivitelezésnél figyelembe kell venni.



Védetté nyilvánítás és annak megszüntetése


4. §.


(1) A védetté nyilvánításról, illetve annak megszüntetéséről az Önkormányzat Képviselő-testülete rendelettel dönt.


(2) A védelemre vonatkozóan bárki javaslatot tehet, azonban a testület felé az illetékes bizottság évente egy alkalommal indítványozza a változtatást.

A javaslatban fel kell tüntetni a védendő értékre, annak helyére vonatkozó legfontosabb adatokat /megnevezés, hely, tulajdonos és használó/, valamint a részletes indokolást.


(3) A védetté nyilvánítást vagy annak megszüntetését megelőzően értékvizsgálatot kell készíteni, szakemberek és az érintettek véleményének egyidejű kikérésével.


(4) A rendezési tervek készítése és felülvizsgálata során építészeti értékvizsgálati munkarészt kell készíteni.


(5) A védetté nyilvánítás során biztosítani kell a tulajdonos és használó előzetes tájékoztatását, véleményének kikérését, épületek esetében a tulajdonos és használó egyetértésének megszerzését, egyéb esetben törekedni kell a tulajdonos és használó egyetértésének megszerzésére.


(6) A védelem elrendelése vagy megszüntetése tényét a helyben szokásos módon közzé kell tenni, s erről írásban értesíteni kell:

  • az ingatlan vagy természeti érték tulajdonosát,
  • a védetté nyilvánításra vagy törlésre javaslatot tevőt,
  • építmények esetében az Országos Műemlékvédelmi Hivatalt,
  • helyi területi védelem esetén az érintett utak, közművek fenntartóit,
  • a földnyilvántartást.


A helyi védelem tárgyainak nyilvántartása


5. §.


(1) A védelem alatt álló területet, építményt meg kell jelölni. Az erre szóló tábla elhelyezéséről és fenntartásáról az Önkormányzat gondoskodik.


(2) A védett értékekről a Polgármesteri Hivatal építésügyi szakembere törzskönyvet vezet, amelynek tartalmazni kell:

  • a védett érték megnevezését,
  • pontos helyét /utca, házszám, helyrajzi szám/
  • tulajdonosát, kezelőjét, használóját,
  • a védelemre javaslattevő nevét,
  • a védelem indoklását,
  • a védett érték egy vagy több fotóját,
  • a védelmet megállapító rendelet számát, időpontját,
  • az állagmegóvás, felújítás kapcsán tett intézkedéseket, hatósági és pénzügyi információkat.


(3) A védelembe vont területeket, épületeket és építményeket a Polgármesteri Hivatal tartozik folyamatosan figyelemmel kísérni, továbbá min. 5 évente egy alkalommal átfogóan ellenőrizni. Szükség esetén intézkedéseket kell tenni a feltárt hiányosságok sürgős megszüntetésére.


A védett helyi értékek hasznosítása, fenntartása


6. §.


(1) A helyileg védett értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat.


(2) Egyéb hasznosítás esetén – a vállalkozói jegyek mellett is – törekedni kell a közcélú felhasználásra.


(3) A használat  a védett értékeket nem veszélyeztetheti.


(4) A védett értékek, főként az épületek, építmények állapotának megóvása a tulajdonos és használó feladata, aki ehhez kérheti az Önkormányzat támogatását.


(5) A védelem alatt álló értékek megőrzése érdekében – a hatályos építési jogszabályok keretei között – a polgármester kötelezheti a védett területen lévő, valamint egyedi védelem alatt álló épületek, építmények tulajdonosait, illetve használóit


  • a jó karbantartásra, fenntartásra való kötelezettség teljesítésére,
  • az azokat éktelenitő, idegen részek eltávolítására,
  • a védett értékek jellegének kifejezésére vagy hatásosabb érvényesülésére irányuló munkálatok elvégzésére.


7. §.


(1) Az I. fokú építésügyi hatóság engedélye szükséges:


a/ a védett építményen külső vagy belső felújítási, helyreállítási, átalakítási, bővítési, korszerűsítési, bontási, továbbá víz- és kertépítési, tájrendezési, vagy képző- és iparművészeti, restaurálási, továbbá a védett építmény jellegét és megjelenését bármely módon érintő egyéb munkálatok, az ezekhez kapcsolódó épületkutatás, feltárás végzéséhez,


b/ a védett építmény igénybevételi, használati módjának /rendeltetés/ megváltoztatásához,


c/ a védett területen, egyedileg védett épületen és közvetlen környezetében utcabútor, burkolatok, hirdető-berendezések, egyéb épületek, építmények létesítéséhez.


(2) A védett épületek korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem zárja ki, de olyan feltételekhez köti, amelyekkel az épület jellege nem változhat, értékei nem semmisülnek meg.


(3) Védett épület csak a védettség törlése után bontható le. A bontás előtt az épület tulajdonosának kötelessége az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészíttetése és a bontási engedély kérelemhez való csatolása.


(4) Védett területekre /utcák, utcarészek, természeti területek, tájrészletek/ építési engedély csak úgy adható, hogy a munkák az eredeti jelleget ne változtassák meg.

Az engedélyezésre kerülő új épületek, építmények tömegarányait, főbb méreteit a környezetben meglévő hagyományos épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.


8. §.


Építési engedély iránti kérelemhez a központi jogszabályban előirt mellékleten kívül két-két példányban csatolni kell:


a/ átalakítás esetén a jelenlegi épület felmérési rajzait,

b/ a munkák által érintett épületrészek jelenlegi állapotának fényképdokumentációját,

c/ homlokzatot érintő munkák esetében a színezésre vonatkozó javaslatot.


A védett értékek adózása


9. §.


A helyi védelemben részesült építmények, területek tulajdonosai, kezelői, használói a helyi adók kivetésekor kedvezményekben vagy adómentességben részesülhetnek. A kedvezmény mértékét, illetve az adómentességet a helyi adókról alkotott Önkormányzati rendeletben kell szabályozni.


Települési Értékvédelmi Támogatás


10. §.

(1) A védett épület, építmény felújításának esetén, külső helyreállításának /a homlokzatok, tetőszerkezet domináns elemeinek leginkább megfelelő állapot létrehozásának/ költségeihez pályázat utján az éves költségvetésben meghatározott keretösszeg erejéig, a külső megjelenítés, homlokzat megtartása érdekében Önkormányzati támogatás adható.


(2) A támogatás mértéke: a helyi védelem alatt álló épületek esetében a külső helyreállítás, veszélyeztetett objektumoknál a szükséges állagmegóvás, értékőrző felújítás költségeinek legfeljebb 50 %-a. A pályázónak nyilatkozni kell arról, hogy ÁFA visszaigénylésére jogosult-e.


 (3) a támogatási összeg az épület arculatára legfeljebb 50%-a vissza nem térítendő támogatás, míg a fennmaradó összeg legfeljebb 10 év futamidejű kamatmentes kölcsön, havi visszafizetési bontásban, amely alapját az éves költségvetés határozza meg.



 (4) mind a vissza nem térítendő támogatás, mind a kamatmentes kölcsön kifizetésének esedékessége a helyreállítás 50%-os készültsége esetén a támogatás 50%-a, míg a támogatás fennmaradó 50%-a a munka  ellenőrzött, igazolt befejezéskor fizethető ki.


(5) A támogatás megpályáztatásának alapja a meghatározott költséghányad /saját erő/ tulajdonosi vállalása.


(6) A pályázatokat a tervezett kivitelezés évének február 20. napjáig kell két példányban benyújtani a Polgármesteri Hivatal építésügyi osztályán keresztül a főépítészhez.


(7) A Pályázat tartalmi követelményei:


  • a pályázó adatai (név, lakcím/székhely, telefonszám),
  • Tulajdonosi hozzájárulás (használó esetén), társtulajdonosi hozzájárulás (közös tulajdon esetén),
  • a pályázat tárgyának adatai (a felújítandó épület vagy építmény, vagy részének pontos megnevezése, címe, történetének, műszaki állapotának rövid leírása, felújítási, korszerűsítési tervek), fotók a munka elvégzését megelőző állapotról, építési engedélyhez kötött munka esetén építész tervdokumentáció és jogerős építési engedély,
  • az előirányzott költségek bemutatása az elvégzendő munkák függvényében (költségvetés), kivitelezői ajánlat vagy tervezői becslés,
  • a munka elkészültének tervezett határideje,
  • az igényelt támogatás összege, megjelölve a saját erőből elvégzendő munkák értékét,
  • a pénzösszeg felhasználásának tervezett módja és határideje,
  • előzetes kötelezettségvállalás arra vonatkozóan, hogy a támogatás elnyerése esetén az elnyert összeget a pályázati feltételek szerint használja fel az építtető.


(8) Az éves keretösszeg határain belül a konkrét támogatások odaítéléséről a főépítész előterjesztésében a Gazdasági és Városfejlesztési bizottság javaslata alapján a Képviselőtestület dönt minden évben az áprilisi ülésén.


(9) A pályázat eredményéről az igénylőket írásban értesíteni kell. Az el nem fogadott pályázatokat a következő évben ismételten be lehet nyújtani.


(10) Azokkal a pályázókkal, akiknek pályázatai elfogadásra kerültek, a polgármester – a megvalósítás feltételeit illetően – megállapodást köt.


A megállapodás tartalmi követelményei:

  • a megítélt pénzösszeg felhasználásának módja,
  • a felhasználás határideje és feltételei,
  • a törlesztés futamideje és feltételei
  • a munkálatok műszaki ellenőrzésére, szakszerűségére vonatkozó ellenőrzési feladatok szabályai,
  • a kivitelezés ellenőrzésének szabályai,
  • az elvégzett munka átvételének módja,
  • a felmerült költségekről szóló számlák kollaudálásának menete.






(11) Ellenőrzés:


  • A pályázat megvalósulásának műszaki tartalmára vonatkozó ellenőrzési feladatokat a Zalakaros Város Polgármesteri Hivatala Műszaki Osztálya végzi.


  • A munkálatok befejezésekor a műszaki ellenőr nyilatkozik a munka elkészültéről és igazolja a támogatás célnak megfelelő felhasználását.


(12) A kölcsön összege erejéig az ingatlanra jelzálogjogot kell bejegyeztetni.


(13) Az esedékes törlesztő részlet határidőre történő nem teljesítése esetén a kölcsön összegét a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben a pályázó egy összegben köteles visszafizetni, a lejáratot követő év január 31. napjáig.


 (14)A támogatási keretet elkülönítetten  kell kezelni.



Helyi értékek szerepe a közművelődésben és az oktatásban


11. §.


(1) A természeti és építészeti értékek tudat- és ízlésformáló hatásának elősegítésére szorgalmazni kell az erre vonatkozó ismeretek terjesztését a helyi művelődési, társadalmi szervezetekben, körökben, egyesületekben. A megóvás, hasznosítás feladataihoz igényelt hozzájárulás érdekében támogatni szükséges a települési mozgalmakat, vállalkozói szándékokat.


(2) A települési múlt és az ehhez kötődő értékek ismeretének terjesztése épüljön be a helyi oktatás minden fokán a programba.


(3) Jelen rendelet és az építészeti értékek vizsgálatáról szóló törzsdokumentum egy példánya a városi Könyvtárban kerül elhelyezésre.


(4) A helyi építészeti és természeti értékek vizsgálatáról készült dokumentációk egy-egy példányát a Zala megyei Levéltárban és a Megyei Múzeumi Igazgatóságnál kell elhelyezni.


(5) Az Önkormányzat Képviselőtestülete felkéri a városban működő valamennyi intézményt, szervezetet, politikai, társadalmi és egyéb szerveződéseket, Zalakaros lakosságát és üdülővendégeit, hogy segítsék elő a rendeletben megfogalmazott célok és feladatok megvalósítását.


Záró rendelkezések


12. §


/1/ - /2/


/3/ Jelen rendelkezés 3. §-ban foglalt részletes előírások betartásával kapcsolatos vitás kérdésekben a városi főépítész vagy az I. fokú építésügyi hatóság előterjesztése alapján a Képviselőtestület dönt.


13. §.


Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.




Kiss Mihály

Szirtes Lajos

jegyző

polgármester



Záradék


Kihirdetve 2005. december 16. napján




                                                                                                          Kiss Mihály

                                                                                                             jegyző





1. számú melléklet


1./  A “Városszerkezeti jelentőségű” terület határai (Belterület szabályozási tervlapon megjelenítendő)


  • Kossuth utca mindkét oldala a város északi határától a Fő utcáig.
  • Fő út mindkét oldala a Kossuth utcától a Petőfi utcáig
  • Petőfi utca mindkét oldala a Park utca –Bodahegyi utca vonaláig


2./ Védett beépítési vonalak


  • Kossuth utca mindkét oldala
  • Fő út mindkét oldala
  • Petőfi utca mindkét oldala


3./  A védelem tárgyai (kezdő lista)



Közterület, házszám

Hrsz.

A védelembe helyezés indoka





1.

Petőfi utca 

14.

102

Értékes részletképzésű vakolt oszlopos, mellvédfalas, csonka tornácú, oldalhatáron álló parasztház típus

2.

Petőfi utca

5.

1045

Eredeti tömegű és részletképzésű polgári jellegű, nívós lakóépület

3.

Fő utca

15.

62

Oldalhatáron álló parasztház típus

4.

Fő utca

23.

57

Gazdagon díszített homlokzata a népi építészeti megoldások tárháza

5.

Fő utca

28.

1070

Számos népi építészeti megoldást felvonultató, gazdag díszítésű lakóépület

6.

Fő utca

33.

52

Beforduló tömegű épület, szimmetrikus homlokzatát vakolatmegvastagítással kialakított motívumok díszítik

Előkertjében kőkereszt

7.

Fő utca

40.

1076

Zalai népi építészet vonásait felvonultató városias megjelenésű épület. Utcai homlokzata gazdag részletképzésű

8.

Fő utca

43.

47

Beforduló tömegű, gazdagon díszített vakolatarchitektúrás épület, mellvédfalas, vakolt oszlopos tornácokkal

9.

Fő utca

56

1085

1866-ban épült római katolikus templom

10.

Kossuth utca

20.

1116

A településre jellemző, régi építészeti értékeket felvonultató épülettípus. Épület és kerítés együttes védelme.

11.

Kossuth utca

26.

1135

Városias jellegű értékes részletképzésű, utcával párhuzamos gerincű lakóépület.

12.

Kossuth utca

23.

5

Eredeti tömegű, utcával párhuzamos gerincű parasztház típus.

13.

Zalagyöngye u.

39.

539

Háromsejtes alaprajzi kialakítású parasztház típus

14.

Kossuth utca

32.

1141/2

Közel eredeti állapotú gazdasági és melléképületek

15.

Külterületen


2188/1

Présház, egyedi, vakolt oszlopos tornáccal a bejárat előtt

16.

Külterületen


2168/2

Eredeti tömegű, nyíláskiosztású és részletképzésű, kúria jellegű épület

17.

Külterületen


2086

1927-ben épült rangos présház, gazdag díszekkel eredeti formájában megőrzendő, ugyanezen a telken az út mellett kőkereszt.

18.

Külterületen


3652

Arányaiban, nyíláskiosztásában eredeti, részleteiben megváltoztatott présház.

19.

Külterületen


3637

Rangos présház, eredeti tömeg és részletek

20.

Külterületen


3073

Eredeti tömegű és nyíláskiosztású vályogépület

21.

Külterületen


3099

Kis léptékű, szimmetrikus tömegű présház

22.

Külterületen


3085/2

Rangos présház. Népi építészeti érték itt is meghatározó eleme a homlokzatnak

23.

Külterületet


3477

A szőlőhegy egyik legjelentősebb épülete

24.

Külterületen


3184

Eredeti tömegű, nyíláskiosztású, téglaarchitektúrás présház


(első kiegészítés) – vallási jellegű építmények


Közterület, házszám

Hrsz.

A védelembe helyezés indoka






25.

Fő út

4.

1056

Kőkereszt

26.

Fő út

33.

52

Kőkereszt

27.

Fő út

55.

40

Kőkereszt

28.

Fő út


1053

Kőkereszt a templom előtt

29.

7522 mellett


1419

Kőkereszt, Garabonc felé a várost elhagyva bal oldalon

30

Petőfi utca

9.

1043

Kőkereszt

31.

Alsóhegyi út

2.

1410

Kőkereszt

32.

Panoráma út


499

Kőkereszt

33.

Szent Orbán út

18.

2086

Kőkereszt

34.

Harangláb u.


3502/2

Kőkereszt és harangláb

35.

Kilátó utca


2370/2

Kőkereszt

36

Felsőhegy


2105/1

Kőkereszt

37.

Banyavölgyi út


3146

Szűz Mária szobor, kegytartó

38.

Banyavölgyi út


3476/12

Jézus szobor, kegytartó

39.








A lista az AEDIS Értékvizsgálati dokumentáció és lefolytatott lakossági egyeztetés eredménye.



4./  Az 1. sz melléklet 3. pontja alatt felsorolt egyedi védelem tárgyai a közvetlen környezet jellegzetes növényzetével, a koros fákkal együtt állnak helyi védelem alatt.              



Megállapította a 21/2006.(XII.15) számú ör. 1-§-a

Módositotta a 9/2010. (VI.30.) sz. Ör. 1.§-a

Hatályon kívül helyezte a 24/2012. (V.31.) Ör. 1/j. §-a

Megállapította a 21/2006.(XII.16) számú ör.2.§-a

Módosította a 9/2010. (VI.30.) sz. Ör. 2. §-a

Módosította a 9/2010. (VI.30.) sz. Ör. 2. §-a

Módosította a 9/2010. (VI.30.) sz. Ör. 2. §-a

Hatályon kívül helyezte a 25/2016. (XII.16.) Ör.

Kiegészítette a 9/2010. (VI.30.) sz. Ör. 2. §-a

[1]

Megállapította a 21/2006.(XII.15) számú ör. 1-§-a

[2]

Módositotta a 9/2010. (VI.30.) sz. Ör. 1.§-a

[3]

Hatályon kívül helyezte a 24/2012. (V.31.) Ör. 1/j. §-a

[4]

Megállapította a 21/2006.(XII.16) számú ör.2.§-a

[5]

Módosította a 9/2010. (VI.30.) sz. Ör. 2. §-a

[6]

Módosította a 9/2010. (VI.30.) sz. Ör. 2. §-a

[7]

Módosította a 9/2010. (VI.30.) sz. Ör. 2. §-a

[8]

Kiegészitette a 17/2011. (IV.08.) sz. Ör. 1. §-a

[9]

Kiegészítette a 9/2010. (VI.30.) sz. Ör. 2. §-a