Zalakaros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2006. (IV. 21.) önkormányzati rendelete

a lakások bérletéről

Hatályos: 2018. 09. 22- 2022. 09. 22

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2006. (IV. 21.) önkormányzati rendelete

a lakások bérletéről

2018.09.22.

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete (továbbiakban: képviselőtestület) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 16. §(1) bekezdése és a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) felhatalmazása alapján az önkormányzat tulajdonában álló lakások bérletére, valamint elidegenítésükre a következő rendeletet alkotja.

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Zalakaros Város önkormányzatának tulajdonában álló lakásokra (továbbiakban: önkormányzati bérlakások), valamint a velük kapcsolatos közös használatra szolgáló helyiségekre és területekre

(2) Az önkormányzati lakások felett a tulajdonosi jogokat - az e rendeletben meghatározott kivételekkel - a polgármester gyakorolja.

(3) A tulajdonosi jogok gyakorlása a bérbeadói jogok gyakorlását, a bérbeadót terhelő kötelezettségek teljesítését, valamint a lakások bérbeadására, illetve a bérbeadói hozzájárulásra irányuló eljárás lefolytatását jelenti.

(4) A képviselőtestület egyedi esetekben magához vonhatja a bérbeadói jogok gyakorlását.

2. § A hivatal folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzat tulajdonában lévő és bérbeadás útján hasznosítható lakásokról.

3. § A rendelet alkalmazása során használt fogalmakra a Ptk-ban és az Ltv-ben foglalt értelmező rendelkezések és meghatározások az irányadók.

II. Fejezet

A lakásbérbeadás közös szabályai

4. § (1) Önkormányzati bérlakást csak lakhatás biztosításának céljára lehet bérbe adni.

(2) Önkormányzati bérlakást csak olyan személynek vagy családnak lehet bérbe adni, aki nem rendelkezik Zalakaros területén beköltözhető lakással, üdülő tulajdonnal, vagy lakás céljára alkalmas egyéb ingatlannal.

(3) Önkormányzati bérlakást határozott időre, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig, de legfeljebb öt évre lehet bérbe adni.

(4) Bérbe adható az önkormányzati bérlakás valamely feltétel bekövetkezéséig – az (1) bekezdésben meghatározott időtartam figyelembe vételével – oly módon, hogy az 5 évre szóló lakásbérleti szerződéskötés addig ismételhető, amíg a jelzett feltétel bekövetkezik.

(5) Házastársak, illetve testvérek közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni. Más személlyel bérlőtársi szerződés nem köthető.

(6) A bérlő választás csak cím szerint pontosan megjelölt lakásra történhet.

(7) Önkormányzati lakás cseréjére - e rendelet előírásainak figyelembevételével – bérlő körülményeinek megváltozása miatt van lehetőség.

5. § (1) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban tartózkodni, továbbá a két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát a bérbeadó részére írásban bejelenteni.

(2) Ha bérlő az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettségét menthető okból mulasztotta el, de a bérbeadó felhívására ezt – a hiánypótló levél kézhezvételét követő naptól számított 30 napon belül – teljesíti, lakásbérleti jogviszonya a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt nem mondható fel.

6. § Önkormányzati bérlakásnak minősül az 1. számú mellékletben felsorolt:

a) Zalakaros Város oktatási intézményében található lakások

b) négy lakásos épületben található lakások

c) családi házak

d) egészségügyi intézményének területén található lakások

e)12 rendőrőrs épületében található lakás

A lakásbérbeadás jogcímei

7. § (1) Az önkormányzati bérlakást az alábbi jogcímen lehet bérbe adni:

a) egyes munkakörökhöz, tevékenységekhez kapcsolódó lakásként (szolgálati jelleggel szolgálati lakásként)

b) pályázat útján

c) a képviselőtestület egyedi döntése alapján- soron kívül

(2) Az önkormányzati bérlakásokat elsődlegesen szolgálati jelleggel kell bérbe adni.

A jogos lakásigény mértéke

8. § (1) A jogos lakásigény mértékének számításánál a lakásba ténylegesen együtt költözök számát, valamint az orvosilag igazolt terhességet kell figyelembe venni.

(2) A jogos lakásigény mértéke:

a) egy-két fő esetében egy szoba,

b) három fő esetében másfél szoba,

c) négy-öt személy esetében két szoba,

d) hat és ennél több személy esetében legalább kettő és fél szoba.

(3) A lakásigény mértéke túlléphető legfeljebb egy szobával, ha speciális élethelyzet indokolja.

Adatvédelemre vonatkozó rendelkezések

9. § (1) A bérbeadó – jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében szükséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatainak kezelésére és védelmére a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv., valamint Zalakaros Város Polgármesteri Hivatala adatvédelmi szabályzatának rendelkezései az irányadók.

(3) A nyilvántartásból a személyes azonosító adatok nélkül csak statisztikai célra szolgáltathatók adatok.

III. Fejezet

Egyes munkakörökhöz, tevékenységekhez kapcsolódó lakás bérbeadás

10. § (1)3 Szolgálati jelleggel önkormányzati bérlakás csak annak adható bérbe, aki az Önkormányzattal vagy annak valamely szervével, intézményével, vagy- rendkívüli méltánylást érdemlő esetben- a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal (amennyiben a munkavégzés helye Zalakaros városban van) vagy a Nagykanizsai Járási Hivatallal (különös tekintettel, ha a Zalakarosi Kirendeltségen van a munkavégzés helye) közalkalmazotti vagy közszolgálati jogviszonyban, illetve munkaviszonyban áll (továbbiakban szolgálati lakás). Rendkívüli méltánylást érdemlő esetnek tekinthető, ha a kérelmező már jelenleg is szolgálati lakásban lakik és jogviszonyváltással került a Nagykanizsai Járási Hivatalhoz vagy a Móra Ferenc Általános Iskola alkalmazottjaként a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ alkalmazásába.

(2) Az önkormányzati bérlakás szolgálati céllal bérbe adható annak is, aki a (1) bekezdése alá nem tartozó szervnél dolgozik, de önkormányzati feladatot lát el vagy az önkormányzat kötelezően ellátandó feladataihoz kapcsolódó tevékenységet végez (továbbiakban szolgálati lakás) E tevékenységek közé tartozik: egészségügyi ellátás, közrend védelme, tűzvédelem.

(3) A szolgálati lakás esetében a bérleti szerződés határozott időre, a szolgálati jogviszony fennállásáig, de legfeljebb öt évre lehet bérbe adni, de az (1)-(2) bekezdésben meghatározott tevékenységek fennállásáig a bérleti szerződéskötés ismételhető.

(4) Az önkormányzati bérlakás szolgálati jellegű bérbeadása iránti kérelmet a polgármesteri hivatalnál írásban az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell előterjeszteni, melyhez csatolni kell a jogosultsági feltételeket igazoló dokumentumokat. Az olyan adatok igazolására, amelyet valamely hatóság jogszabállyal rendszeresített nyomtatványának tartalmazni kell, az ügyfél nem köteles, ha annak a Polgármesteri Hivatal általi beszerzését törvény lehetővé teszi, vagy az ügyfél írásban felhatalmazást ad az igazolás beszerzésére.

(5) A szolgálati lakás iránti igény elévülése egy év. Az igény benyújtásától számított egy év alatt ki nem elégített igény a polgármesterhez írt kérelemmel meghosszabbítható.

(6) Az egyes munkakörökhöz, tevékenységekhez kapcsolódó szolgálati jelleggel történő bérbeadás esetében a bérlő kérelméhez csatolni kell a munkahelyi vezető javaslatát.

(7) A szolgálati jellegű önkormányzati bérlakáshoz jutásról a Humánpolitikai Bizottság javaslata alapján a képviselőtestület dönt.

(8) Az önkormányzati bérlakások szolgálati lakásként elsődlegesen az ellátott tevékenység végzését szolgáló épületben lévő lakásokra tekintettel kerülnek a bérlők számára kijelölésre figyelemmel a 11. §-ban megjelölt jogos lakásigény mértékére.

(9) Az egyes munkakörökhöz vagy tevékenységekhez kötődő bérbeadás esetén a kérelem teljesítésénél előnyt jelent:

a) ha a munkavállaló jelenleg súlyos lakáskörülmények között él, vagy

b) ha munkavállaló hosszabb ideje áll közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban vagy

c) ha a munkavállaló letelepedése a település érdekét szolgálja.

(10) A kérelem elbírálását követően a képviselőtestület döntéséről a polgármesteri hivatal írásban köteles értesíteni a kijelölt bérlőt.

(11) A kijelölt bérlő a döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles – e rendelet alapján előírt vagy vállalt – fizetési kötelezettségének eleget tenni, valamint a lakásbérleti szerződést megkötni.

IV. Fejezet

A pályáztatás útján történő bérbeadás

11. § (1) Az önkormányzati bérlakásokat elsődlegesen szolgálati jelleggel kell bérbe adni, azonban, ha van olyan önkormányzati bérlakás mely legalább 3 hónapig üresen áll és nem érkezett kérelem ezen idő alatt szolgálati jellegű bérbeadásra, és az önkormányzat sem szándékozik szolgálati jelleggel munkavállalót letelepíteni pályázat útján bérbe adhatja az üresen álló, így felszabaduló bérlakásokat.

(2) A képviselőtestület (1) bekezdés alapján a pályáztatás során elsőbbséget élvez az, aki munkaköre révén az önkormányzat által támogatott tevékenységet végez és elhelyezése Zalakaros Város Önkormányzat érdekében áll, és nem minősül a III. fejezet szerinti szolgálati jellegű bérbeadásnak. Önkormányzat által támogatott tevékenység különösen: gyógy-idegenforgalom/borkultúra,

(3) A polgármesteri hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri – az általa vezetett nyilvántartás alapján a várhatóan rendelkezésre álló bérbeadás útján hasznosítható lakásokat és erről a képviselőtestületet tájékoztatja a 11. § (1) bekezdésében biztosított jogkör gyakorlása miatt.

12. § [ A pályázati eljárás szabályai]

(1) Az esetenkénti pályázati felhívást a hivatal a helyi sajtó útján, valamint a hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezéssel teszi közzé úgy, hogy a felhívás közzétételének napja és a pályázat benyújtására megjelölt határnap között rendelkezésre álló idő 15 napnál kevesebb, és 30 napnál több nem lehet.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) bérlakás-hasznosítás jogcímét,

b) a bérlakás pontos címét, alapterületét, szobaszámát és egyéb helyiségeinek felsorolását, valamint komfortfokozatát,

c) a lakbér havi összegét,

d) a bérleti jogviszony időtartamát,

e) a bérbeadás egyéb feltételeit,

f) a pályázat benyújtásának módját, pontos helyét és határidejét,

g) a pályázat elbírálásának várható idejét.

(3) A pályázatot írásban kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) azokat az adatokat, melyek azt igazolják, hogy a kiírt pályázati feltételeknek megfelel

b) a pályázó nyilatkozatát, hogy a kiírt pályázati feltételeket elfogadja.

(4) A hivatali előkészítő eljárását követően, a Humánpolitikai Bizottság lakásonként rangsorolja a pályázatokat, és a listát a képviselőtestület elé terjeszti.

(5) A bizottsága a rangsor felállításánál az alábbi feltételek fennállását veszi figyelembe, az igénylő:

a) az első önálló lakáshoz jutó fiatal házas

b) kettő vagy több kiskorú gyermeket nevel.

c) zalakarosi lakos

d) Zalakaroson munkahellyel rendelkezik

e) családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem a minimálbér háromszorosát nem haladja meg.

(6) A rangsorban elsőbbséget élvez az a pályázó, aki a fentiek közül több feltételnek együttesen megfelel.

(7) Amennyiben a képviselőtestület által kijelölt bérlő e rendeletben meghatározottak szerint a bérleti szerződést nem köti meg, a képviselőtestület által elfogadott rangsorolási listán következő pályázó nyeri el a lakás bérbevételi jogát.

(8) Az önkormányzati bérlakások rangsorolásánál a 8. §-ban meghatározott jogos lakásigény mértékére tekintettel kell lenni.

V. Fejezet

A képviselőtestület egyedi elbírálása alapján történő - soron kívüli - lakásbérbeadás

13. § (1) A képviselőtestület egyedi döntés alapján – pályáztatás nélkül – bérlőnek kijelölheti azt a személyt, akinek soron kívüli elhelyezése – az általa ellátott tevékenységre tekintettel Zalakaros Város Önkormányzat érdekében áll (nem minősül szolgálati jellegű bérbeadásnak), vagy önhibáján kívül rendkívüli élethelyzetbe került Az önkormányzat érdekére, valamint a rendkívüli élethelyzetre tekintettel a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó kérelmet a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság valamint a Humánpolitikai Bizottság véleményezi.

(2) A bérleti szerződés a 4. §-ban meghatározott általános szabályok szerint, illetve a rendkívüli élethelyzet megszüntetéséig köthető.

VI. Fejezet

A felek jogai és kötelezettségei, A lakás átadása

14. § (1) A bérbeadó a lakást a bérlő részére tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles átadni. A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Ha a bérbeadó e kötelezettségét a bérlő írásbeli felszólítása ellenére 30 napon belül nem teljesíti, a bérlő a szükséges munkákat a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti.

(2) A lakás átadásakor leltárt és jegyzőkönyvet kell felvenni, abban fel kell tüntetni a lakás, illetőleg a lakásberendezések tényleges állapotát, valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő a lakás átvételét a leltár és a jegyzőkönyv aláírásával ismeri el.

(3) A lakás rendeltetésszerű használatra akkor is alkalmas, ha az egyes lakásberendezéseket

a) a bérlővel kötött külön megállapodás alapján a közműszolgáltató biztosítja,

b) a bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján a bérbeadó költségére a bérlő szerzi be.

Karbantartási, felújítási, pótlási és cserekötelezettség

15. § (1) A bérbeadó köteles gondoskodni:

a) az épület karbantartásáról,

b) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról,

c) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről.

d) Az épület felújítása, illetőleg a vezetékrendszer meghibásodása miatt a lakáson belül szükséges munkák elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

e) a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek pótlásáról, illetőleg cseréjéről

(2) A bérlő köteles gondoskodni

a) a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról,

b) a lakás burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről, kivéve, ha arra a falban vagy födémben lévő vezetékek javításával összefüggő helyreállítási, továbbá az épület felújítása során végzett munkákkal kapcsolatban kerül sor,

c) az elektromos vezetéknek és az érintésvédelmi rendszerének a lakásban levő fogyasztásmérőtől, illetőleg a biztosító táblától kezdődő szakaszán keletkezett hibák kijavításáról, kapcsolók és a csatlakozó aljak cseréjéről,

d) az épületben, az épület központi berendezéseiben, a közös használatra szolgáló helyiségekben és ezek berendezésében, továbbá a lakásban a saját vagy a vele együtt lakó, illetőleg a bérlő beleegyezésével ott tartózkodó személyek magatartása folytán keletkezett hibák kijavításáról és az eredeti állapot helyreállításáról, illetőleg a kár megtérítéséről,

e) a lakás, illetőleg a lakáshoz tartozó helyiségek (tárolók), tisztántartásáról és szükség szerinti megvilágításáról,

f) a lakásberendezések felújításáról

A lakás rendeltetésszerű használatának ellenőrzése

16. § (1) A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, továbbá a bérlői szerződésben foglalt kötelezettségeinek teljesítését a – bérlő szükségtelen háborítása nélkül – évente legalább egyszer, munkanapokon, 8-20 óra közötti időben ellenőrzi.

(2) A bérlő a lakásba történő bejutást biztosítani, és az ellenőrzést tűrni köteles. Ez a rendelkezés megfelelően irányadó a rendkívüli káresemény, illetőleg a veszélyhelyzet fennállása miatt a lakáson belüli szükséges hibaelhárítás elvégzésének biztosítása esetén is.

(3) A Polgármesteri Hivatal az éves ellenőrzések lefolytatásának rendjéről ütemtervet készít, amelyet az ellenőrzést megelőző év október 31. napjáig Humánpolitikai Bizottság és Gazdasági Bizottság elé terjeszt, egyben beszámol a tárgyév ellenőrzéseinek tapasztalatairól, a bérbeadót terhelő munkálatok – következő évi elvégzésének - szükségességéről.

A lakás átalakítása, korszerűsítése

17. § (1) A bérbeadó hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a lakást átalakítsa, korszerűsítse, ha a bérlő a munkák elvégzésének költségeit vállalja. A bérlő ezen számlákkal igazolt költségeinek bérbe számítását akkor kérheti, ha az átalakítással a lakás komfortfokozata, vagy az alapterülete, vagy a szobák száma növekedett. A bérbeadó írásbeli hozzájárulása esetén a bérlő köteles a munkálatok elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyeket beszerezni, és ő felel a hatósági engedélyekben meghatározottak szabályszerű végrehajtásáért.

(2) A lakás átalakítása, korszerűsítése előtt meg kell állapodni a költségek viselésében.

A lakás visszaadása

18. § (1) A lakásbérlet megszűnésekor a bérlőnek a lakást beköltözhető állapotban, továbbá berendezéseit tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell visszaadnia.

(2) A beköltözhető állapot legalább a falak az átadáskori felületképzésnek megfelelő (meszelt, festett, tapétázott) a nyílászárók folyamatosan mázolt, a padozat tiszta, a berendezések üzemképes állapotát jelenti. A gázkészülékek üzemképes állapotát a szakszerviz által kiállított üzemképességet igazoló jegyzőkönyv, az elektromos vezetékek és berendezések üzemképes állapotát érintésvédelmi bizonylat tanúsítja.

(3) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakás visszaadásakor a bérlőt terhelő helyreállítási munkákat a bérlő költségére a bérbeadó végzi el.

A lakáshasználati díj

19. § Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónap elteltével a emelt lakáshasználati díjat fizet, melynek összege a mindenkori lakbér - első évben - 100 %-a, 1 éven túl 200 %-a

A befogadás szabályai

20. § (1) A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával befogadhatja élettársát és testvérét, ha Magyarországon beköltözhető lakással nem rendelkeznek.

(2) A hozzájárulás azzal a feltétellel adható, hogy a bérleti jogviszony megszűnésekor a befogadott személy sem a bérleti jogviszony folytatására, sem elhelyezésre nem tarthat igényt.

VII. Fejezet

A lakásbérlet megszűnése

21. § (1) A szerződés megszűnik, ha

a) a lakásbérleti szerződés megkötéseséül szolgáló okok – a bérlő körülményeinek változására tekintettel – már nem állnak fenn.

b) a felek a szerződést közös megegyezéssel megszüntetik;

c) a lakás megsemmisül;

d) d) az arra jogosult felmond;

e) a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy;

f) a bérlő a lakást elcseréli;

g) a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították;

h) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti;

i) a bérlő lakásbérleti jogviszonya hatósági határozat folytán megszűnik.

j) a Ltv. 24. §-ban meghatározott okok esetén.

(2) A határozott időre szóló, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jog a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetőleg a feltétel bekövetkezésekor szűnik meg. (Lakástörvény 23. § (2)

22. § [ A lakásbérlet megszűnésének közös szabályai]

(1) Bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő a lakást 30 napon belül kiürítve, beköltözhető állapotban köteles a bérbeadónak átadni. A lakás leadásakor leltárt kell felvenni, melyben rögzíteni kell a lakás műszaki állapotát, esetleges hiányokat, azok pótlási határidejét.

(2) Ha a bérlő a hibák és hiányosságok megszüntetésére, illetve az ellenérték megtérítésére nem nyilatkozik, vagy a bérbeadó azt nem fogadja el, a bérbeadó a lakás visszaadásától számított 30 napon belül bíróságtól kérheti a bérlő kötelezettségének megállapítását.

(3) A volt bérlő mindaddig, amíg a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban át nem adja a bérbeadónak, köteles a 19 §-ban meghatározott lakáshasználati díjat, valamint a lakással kapcsolatos költségeket megfizetni.

VIII. Fejezet

Az óvadék, a lakbér és különszolgáltatások díja, az óvadék mértéke

23. § (1) E rendelet alapján lakásbérleti szerződés csak akkor köthető, ha a bérlő a 15 évnél korábban épület lakás bérbeadása estén 150.000.-Ft, 15 évnél később épült lakás bérbeadása esetén 300.000.-Ft összegű óvadék megfizetését vállalja, azzal, hogy e rendelet 27. § hatálya alá tartozó bérlők e kötelezettségüknek 3 év alatt - évente azonos mértékű ütemezésben– tesznek eleget.

(2) Szolgálati célú lakásbérlők számára a polgármester - különös méltánylást érdemlő esetben - l év időtartamú részletfizetést engedélyez az (1) bek. szerinti óvadékfizetési kötelezettségre.

(3) Ha e rendelet 13. § pontja alapján, de rendkívüli élethelyzetre tekintettel történik a lakásbérbeadás, a bérlő mentesül az óvadék megfizetése alól.

(4) A bérlő által befizetett óvadékot a bérbeadó külön számlán köteles kezelni.

(5) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén bérbeadó az óvadékot lakbér- és közüzemi díjtartozás, illetve a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotának helyreállításához szükséges költségek megtérülésére használhatja fel.

(6) A (5) bekezdésben meghatározott költségek hiányában a bérbeadó a lakás visszaadását követő 10 munkanapon belül köteles az óvadék összegét kamatmentesen visszafizetni.

A lakbér mértéke

24. § (1) A lakbér mértéke a lakás alapterülete és jogcíme alapján: szolgálati jelleggel

a) Zalakaros Város oktatási intézményeiben található lakások 103 Ft/m2/hó

b) négy lakásos épületben található lakások 130 Ft/m2/hó

c) családi házak 154 Ft/m2/hó

d)45 rendőrőrs épületében található lakás 360 Ft/m2/hó

e) egészségügyi intézményének területén található lakások 250 Ft/nm/hó

(2)6 Pályázat útján történő bérbeadás esetén a bérleti díj összege a 24. § (1) bekezdés szerinti bérleti díj összegével egyezik meg.

(3) Az V. fejezet szerinti esetekben a bérlő a 24. § (1) bekezdése szerinti összegű lakbért köteles fizetni.

(4)7 A Képviselőtestület a bérleti díj mértékét részben vagy egészben ettől eltérően is megállapíthatja, amennyiben a bérlő önkormányzati feladatellátáshoz kapcsolódóan végez tevékenységet.

25. § (1) A lakbérek mértékét évente – minden év november 30. napjáig – felül kell vizsgálni úgy, hogy értékállósága biztosított legyen.

(2) Az új lakbért minden év január 1. napjától kell alkalmazni.

Külön szolgáltatások díja

26. § (1) A lakbéren felül fizetendő, a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatások az alábbiak,

a) kéményseprési díj: lakásszám szerint,

b) víz- és csatornadíj: ha a lakás almérővel rendelkezik, az almérővel mért fogyasztás, valamint a fővízóra és az almérők közötti különbség fogyasztás arányában,

(2) A bérbeadó a külön szolgáltatások díját a szolgáltató közüzemi cégek, illetve vállalkozók mindenkori tarifája szerint tovább számlázza a bérlőknek.

(3) Egyéb közüzemi díjakat a szolgáltató által kiállított számla alapján a bérlő fizeti.

Átmenti rendelkezések

27. § A rendelet hatályba lépése előtt az önkormányzati lakosokra kötött lakáshasználati szerződések e rendelet előírásai alapján bérleti szerződésekké kerülnek átalakításra.

Záró rendelkezések

28. § E rendelet 2006. május l-én lép hatályba.

1

Hatályon kívül helyezte a 39/2013.(XII.18.) önkormányzati rendelet 1. §-a

4

Hatályon kívül helyezte a 39/2013.(XII.18.) önkormányzati rendelet 2. §-a