Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete 5/2006. (II.10.) önkormányzati rendelete
A gyermekvédelem helyi rendszeréről
Hatályos: 2019. 01. 01- 2021. 05. 31Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete 5/2006. (II.10.) önkormányzati rendelete
A gyermekvédelem helyi rendszeréről
I. rész
Zalakaros Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16. §. /1/ bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv-ben (továbbiakban: Gyvt.) foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, a gyermekvédelem helyi rendszeréről az alábbi rendelet alkotja:
A rendelet célja
1. § E rendelet célja, hogy a Zalakaros Város közigazgatási területén – a Gyvt-ben, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII.29.) Korm.rendeletben, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) Korm.rendeletben foglaltakkal összhangban –megállapítja azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az önkormányzat segítséget nyújt a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről.
A rendelet hatálya
2. § (1) a Rendelet hatálya kiterjed:
- a) Zalakaros város területén állandó lakóhellyel rendelkező gyermekre, fiatal felnőttre valamint szüleire, továbbá:
- b) a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel a Zalakaros Város területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire,
- c) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
(2) E rendelet a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Zalakaroson tartózkodó gyermekeire is.
(3) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Zalakaros Város területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.
(4) A rendelet hatálya nem terjed ki az óvodai nevelés, az iskolai nevelés-oktatás, a kollégiumi nevelés keretében biztosított napközbeni ellátásra, ha az oktatásról szóló – többször módosított – 1993.évi LXXIX.törvény 114. §.-a alapján ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások, illetőleg a 115. §.-a alapján térítési díj fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások körébe tartozik.
A gyermekek védelmének rendszere
3. § (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyezettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.
(2) A képviselőtestület e rendeletben foglaltak szerint biztosítja a pénzbeli és természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, továbbá szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást.
(3) A gyermekek védelmét a képviselőtestület a következő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében biztosítja:
[1]a)
b./ Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:
- gyermekjóléti szolgáltatás,
- gyermekek napközbeni ellátása
- gyermekek átmeneti gondozása
Eljárási rendelkezések
4. § (1) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a Polgármesteri Hivatalnál (továbbiakban : Hivatal) terjesztheti elő.
(2) Az /1/bekezdésben meghatározott pénzbeli ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, természetes személy, illetve a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet is kezdeményezheti.
(3) E rendeletben szabályozott ellátások megállapítását a képviselőtestület a polgármesterre ruházza.
5. § .
(1) A jogosultsági feltételek közül a szülő (törvényes képviselő), a gyermeket gondozó családban élők személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól csatolja:
- a) az e rendelet 2.1 és 2.2 számú melléklet szerinti jövedelem- és vagyonnyilatkozatot a megfelelő igazolásokkal együtt,
- b) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági határozatot, továbbá a 149/1997 (IX. 10.) kormányrendelet (továbbiakban Gyer) 18. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyvet,
- c) a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,
- d) az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról,
(2) A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a (10) bekezdésben meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára.
(3) Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban
- a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát,
- b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét
meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.
(4) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározattak,
(5) rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem.
(6) A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a három hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.
(7) Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a kérelmező családjának tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével.
(8) Jövedelem és vagyon számításánál a támogatást kérő szülővel közös háztartásában élő valamennyi vér szerinti és örökbe fogadott gyermeket, valamint a házastárs gyermekeit is figyelembe kell venni (továbbiakban együtt: gyermek).
A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki
a) átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban,
b) 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül.
(9) A családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett gyámság alatt álló gyermek a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni [Csjt. 104. § (1) bek.].
(10) közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként (gondozó családként) kell figyelembe venni
a) a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,
c) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,
d) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,
e) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos (a továbbiakban: tartósan beteg, illetőleg fogyatékos) gyermeket,
f) az a)-e) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.
(11) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása előtt környezettanulmányt kell készíteni, kivéve ha a családról 6 hónapnál nem régebbi környezettanulmány áll a hivatal rendelkezésére.
(12) a környezettanulmányt csak akkor kell készíteni, ha kétség merül fel a kérelmezők által becsatolt nyilatkozat, illetve igazolások valóságtartalma tekintetében.
(13) Amennyiben az önkormányzatnak hivatalos tudomása vagy a környezettanulmány megállapítási alapján a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatoknak a Polgármesteri Hivatal köteles a család vagyoni helyzetét vizsgálni.
A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK
[2]Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás
6. §
7. §
7/A.§
7/B. §
IV. rész
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
Általános szabályok
8. § (1) A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.
(2) A kérelmező a személyes gondoskodás körében tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a polgármesteri Hivatalnál és az ellátást nyújtó intézménynél lehet benyújtani.
(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételére irányuló kérelmek elbírálását 11-§- 13. §-ban foglaltak kivételével a képviselőtestület a polgármesterre ruházza át.
(4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételét a tényállás tisztázása mellett
a./ átruházott hatáskörében eljárva a polgármester határozata, illetve
b. a 11. §.12. §.13. §-okban megjelölt ellátás esetén az intézményvezető intézkedése alapozza meg.
(5) Ha az intézményvezető a /4/bek. b./ pontja alapján nem intézkedik a személyes gondoskodás igénybevételéről, a kérelmet haladéktalanul megküldi a polgármesternek.
(6) A személyes gondoskodás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell.
(7) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megkezdése előtt az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét a Gyvt 33. §-ában foglaltakról tájékoztatni kell.
(8) Az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselője köteles:
- a (7) bekezdésben foglalt tájékoztatás tudomásul vételéről nyilatkozni.
- - az intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni.
- a jogosultsági feltételekben, illetve nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokról nyilatkozni.
A gyermekjóléti alapellátások
9. § (1) A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának illetve a gyermek családjából való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.
(2) Az önkormányzat az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:
a./ Gyermekjóléti szolgáltatást szakképzett családgondozóval (továbbiakban: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat)
[3]b./ Gyermekek napközbeni ellátása keretében:
- bölcsőde
- óvoda,
- iskolai napközis foglalkozás,
- családi napközi,
- házi gyermekfelügyelet.
c./ Gyermekek átmeneti gondozása
A gyermekjóléti szolgálat
10. § (1) A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el, a védőnői szolgálattal együttműködve.
(2) A szolgálat feladatai a Gyvt 39.-40. §-ain túl különösen:
- a településen élő gyermekek szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése.
- A gyermekek jogairól, a részükre biztosított támogatásokról való tájékoztatás, az ezekhez való hozzájutás segítése,
- A védelembe vett gyermekek gondozási-nevelési tervének elkészítése,
- A helyettes szülői hálózat szervezése,
- A nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatai ellátásának segítése,
- Az önkormányzat gyermekvédelmi rendelete hatályosulásának folyamatos figyelemmel kisérése, új ellátások bevezetésének kezdeményezése,
- Felkérésre környezettanulmány készítése, illetve az örökbe fogadni szándékozók körülményeinek vizsgálata.
- Szociális információs szolgáltatás ellátása.
(3) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.
(4) A közigazgatási területen élő ellátásra jogosultak részére a gyermekjóléti szolgáltatást Zalakaros önkormányzata a társult önkormányzatok közötti megállapodásban foglaltaknak megfelelően biztosítja.
A gyermekek napközbeni ellátása
11. § .
(1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését (foglalkoztatását) és étkeztetését szervezi meg azok számára, akiknek a napközbeni ellátásáról a szüleik, gondozóik munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, egészségi állapotuk, vagy egyéb ok miatt nem tudnak gondoskodni.
(2) A gyermekek napközbeni ellátását elsősorban az olyan gyermekek számára kell biztosítani:
- akiknek testi, szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,
- akit egyedülálló, vagy időskorú személy nevel,
- kivel együtt a családban három, vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részesül
- akiről a szülője, gondozója szociális helyzete miatt nem tud gondoskodni.
(2a) (3) A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi formái: bölcsőde, óvoda, általános iskolai napközi.
A családi napközi
12. § (1) Az önkormányzat családi napközi keretében gondoskodik a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő gyermekekről az iskolai oktatásban részesülő gyermekekről, az iskolai nyitvatartási időn kívüli időszakban, továbbá az iskolai napközit, tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermekekről.
(2) A családi napközi a gondozottak számára életkoruknak megfelelő, nem közoktatási célú ellátást, nappali felügyeletet, gondozást, nevelést és étkeztetést nyújt.
(4) A családi napközi intézményi megszervezésére az ellátás iránti igény esetén kerül sor.
A házi gyermekfelügyelet
13. § Az önkormányzat házi gyermekfelügyelet keretében –a szülő munkarendjéhez igazodóan – a gyermek otthonában biztosítja a gyermekek napközbeni ellátását, ha az nappali intézményben nem biztosítható és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani.
A gyermekek átmeneti gondozása
14. § (1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében az önkormányzat a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő gondozásról, nevelésről és lakhatásáról életkorának egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetésről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról gondoskodik.
(2) A gyermekek átmeneti gondozása a szülő kérelmére, vagy beleegyezésével történhet.
(3) Az átmeneti gondozást elsősorban akkor kell teljes körű ellátással biztosítani, ha a szülő egészségi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt gyermek nevelése a családban nem megoldható.
(4) A gyermek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb tizenkettő hónapig tarthat.
(5) A gondozást meg kell szüntetni, ha
- a megszüntetést a szülő kéri,
- annak okai már nem állnak fenn.
(6) Zalakaros Város Önkormányzata a helyettes szülői ellátást és gyermekek átmeneti gondozásának ellátását a Nagykanizsa Kistérség Többcélú Társulása keretében, külön megállapodás alapján biztosítja.
V. rész
Térítési díjak[4]
15. § (1) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekben -ide nem értve a bölcsődét - az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni. Az étkeztetés intézményi térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege.
(2) A bölcsőde esetében a gondozásért és az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni.
(3) A bölcsődei ellátásban az egy napra jutó személyi térítési díjat az Intézmény szakmai vezetője állapítja meg a rendelet 1. mellékletében az étkeztetés intézményi térítési díjának és a gondozás csökkentett intézményi térítési díjának összege, valamint a Gyvt. szerinti kedvezmények és az (4) bekezdésben biztosított önkormányzati kedvezmények figyelembe vételével.
[5]A havi étkezési térítési díj az étkeztetésre kiszámított, egy napra jutó térítési díj szorozva az ellátott által igénybe vett étkezési napok számával.
A havi gondozási térítési díj a gondozásra kiszámított egy napra jutó térítési díj szorozva az adott hónap bölcsődei nyitvatartási, gondozási napjaival.
A havi gondozási díjat a szolgáltatást igénybe vevő köteles a hónap minden gondozási napjára megfizetni, függetlenül a szolgáltatás igénybe vett napjaitól.
(3a) (3a) Azokra a hónapokra, amikor a gyermek a bölcsődéből 10 napot meghaladóan orvosi igazolás nélkül hiányzik, a gondozási díj fizetésére kötelezett a megállapítható legmagasabb összegű gondozási díjat kell fizesse.
(3b) (3b) A megállapítható legmagasabb összegű gondozási díjat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(4) Az önkormányzat a bölcsődei ellátást teljes körűen igénybe vevő gyermekek esetében a gondozási díjból - ha a családban az egy főre jutó jövedelem:
a ) 0 - az öregségi nyugdíj legkisebb összege (28.500 Ft) 100 %
b.) (28.500 Ft) az öregségi nyugdíj legkisebb összege - 60.000 Ft 50 %
kedvezményt biztosít.
(4a) (4a) Az önkormányzat a (3a) bekezdésben foglaltak esetén a kedvezményt nem biztosítja.
(6) Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a Gyvt. 19. § (3)-(4) bekezdéseit kell alkalmazni.
(7) A gyermekek napközbeni ellátásáért fizetendő intézményi térítési díjait a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(8) Az intézményi térítési díjat a képviselőtestület évente két alkalommal állapíthatja meg.
(9) Az intézményi jogviszony létrejöttének fennállásának, megszűnésének és megszüntetésének részletes szabályait a Bölcsőde Felvételi Szabályzata tartalmazza.”
(9a) (10) A képviselőtestület normatív határozatban rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a bölcsődei gondozás intézményi térítési díját átmeneti időszakra mérsékelheti.
16. § (1) Az intézmény vezetője az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet a személyi térítési díjról.
(2) Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegével nem ért egyet, vagy annak normatív kedvezményeken túli további csökkenését (elengedését) kéri, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a polgármesterhez fordulhat. Ebben az esetben a polgármester a kérelem tárgyában határozattal dönt.
(3)[6]
(4) A személyi térítési díjat havonta, a tárgyhónapot követő hó 15.napjáig kell megfizetni. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztja, az intézményvezető 15 napon határidővel felszólítja az elmaradt térítési díj befizetésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén az intézményvezető a hátralékot nyilvántartásba veszi, erről negyedévente tájékoztatja a fenntartót. A térítési díjhátralék behajtásáról a polgármesteri hivatal intézkedik.
Záró rendelkezések
17. § .
(1) E rendelet – 7/A§ kivételével - kihirdetése napján lét hatályban, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. . A 24/2007(XI.23) számú rendelettel módosított rendelkezések 2007. november 23. napján, a 28/2009.(XII.18.) számu rendelettel módosított rendelkezések 2010. január 1. napján lépnek hatályba .
(2) A rendelet 7/A§-a 2006. január 1-én lép hatályba
(3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az 1997. évi XXXI.t örvény tovább a 133/1997.(VII.29.) és a 149/1997. (IX.10.) Korm. Rendeltben foglaltakat kell alkalmazni.
(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló többször módosított 5/1998 (III. 31.) ör.
1. számú. melléklet 1. számú melléklet[7]
az 5/2006 (II.10) önkormányzati rendelethez[8]
Bölcsődei gondozás
Nettó intézményi térítési díj Ft/nap | ÁFA 27 % | Bruttó intézményi térítési díj Ft/nap | |||
[9]Bölcsődei gondozás intézményi térítési díja | 460 | 0 | 460 | ||
A bölcsőde alapellátáson túli szolgáltatásai: | 460,- Ft/óra minden megkezdett óra után | ||||
[10]Megállapítható legmagasabb összegű gondozási díj (Rendelet 15. § (3a) bekezdésében foglaltak esetén) | 500 | 0 | 500 |
2.1 számú melléklet
JÖVEDELEMNYILATKOZAT
Jövedelmi adatok Ft-ban
Kérelmező | Közeli hozzátartozók jövedelme | Összes- en | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
jövedelme | a) | b) | c) | d) | e) | f) | g) | ||||||||||||
1. | Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz | ||||||||||||||||||
2. | Társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem | ||||||||||||||||||
3. | Ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem | ||||||||||||||||||
4. | Nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátások | ||||||||||||||||||
5. | A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj stb.) | ||||||||||||||||||
6. | Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás (munkanélküli járadék, rendszeres szociális és nevelési segély, jövedelempótló támogatások stb.) | ||||||||||||||||||
7. | Föld bérbeadásából származó jövedelem | ||||||||||||||||||
8. | Egyéb (pl. ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.) | ||||||||||||||||||
9. | Összes bruttó jövedelem | ||||||||||||||||||
10. | Személyi jövedelemadó vagy előleg összege | ||||||||||||||||||
11. | Egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege | ||||||||||||||||||
12. | Munkavállalói járulék összege | ||||||||||||||||||
13. | A család havi nettó jövedelme összesen [9-(10+11+12)] | ||||||||||||||||||
Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem: ..................................... Ft/hó.
Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek.
Tudomásul veszem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok valódiságát a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (2) bekezdése alapján az önkormányzat a fővárosi, a megyei APEH útján ellenőrizheti.
Dátum: ...........................
...........................................................
az ellátást igénylő,
vagy törvényes képviselőjének aláírása
...........................................................
cselekvőképes hozzátartozók aláírása
KITÖLTÉSI UTASÍTÁS
1. Bejelentett lakóhely címeként a személyi igazolványban szereplő lakóhely, illetve több lakóhely esetén az állandó lakóhely címét kell feltüntetni.
2. Közeli hozzátartozók:
- a) a házastárs, az élettárs,
- b) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató; valamint korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek,
- c) a 18. életévet be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa.
3. Az egy háztartásban élő közeli hozzátartozók jövedelmét hozzátartozók szerint kell feltüntetni.
4. A 2. és 3. jövedelemtípusba tartozó jövedelmek kivételével a kérelem benyújtását megelőző három hónap átlagjövedelmét kell szerepeltetni.
5. A 2. és 3. jövedelemtípusba tartozó jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelőző évre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás azonos megnevezésű rovatában szereplő összeg 12-vel osztott részét kell beírni.
6. A jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről a típusának megfelelő igazolást vagy annak fénymásolatát (nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolás, szerződés stb.) a jövedelemnyilatkozathoz csatolni kell.
7. Az egy főre jutó havi nettó családi jövedelem a havi családi összjövedelem osztva a közeli hozzátartozók számával.
8. A jövedelemnyilatkozatot a kérelmező mellett az érintett közeli hozzátartozóknak is alá kell írniuk. Ha az ellátást igénylő vagy annak közeli hozzátartozója nem cselekvőképes, helyette a törvényes képviselője jogosult az aláírásra.
2.2 számú melléklet
VAGYONNYILATKOZAT
A) Személyi adatok
1. Az ellátást igénylő neve: ...............……….....................................................................................
(Leánykori név is)
2. Anyja neve: ....……........................................................................................................................
3. Születési helye, ideje: ..........……..................................................................................................
4. Az ellátást igénylő azon lakóhelyének címe, ahol szokásosan él: ................……........................
5. Ha az ellátást igénylő nem cselekvőképes, a törvényes képviselő neve: ...........……...................
B) Vagyoni adatok
1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ............................................................ város/község .................................................... út/utca ................................... hsz. alapterülete: .......................... m2, tulajdoni hányad: .........................., a szerzés ideje: ................ év
Becsült forgalmi érték:* .............................................. Ft
2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ............................................................ város/község .................................................... út/utca ............................. hsz. alapterülete: .................... m2, tulajdoni hányad: ..........................., a szerzés ideje: ................ év
Becsült forgalmi érték:* .............................................. Ft
3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat): megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.): ............................................. címe: ............................................................ város/község ........................................................ út/utca ....................... hsz. alapterülete: ............... m2, tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................ év
Becsült forgalmi érték:* .............................................. Ft
4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat): megnevezése: ................................................. címe: .................................................... város/község .................................................... út/utca .............................. hsz. alapterülete: ................... m2, tulajdoni hányad: ............................, a szerzés ideje: ................ év
Becsült forgalmi érték:* .............................................. Ft
1. Gépjármű:
a szerzés ideje: .............................................................
Becsült forgalmi érték:** ......................................... Ft
a szerzés ideje: .............................................................
Becsült forgalmi érték:** ......................................... Ft
- a) személygépkocsi: .............................................................. típus ............................. rendszám
- b) tehergépjármű, autóbusz: ....................................... típus ......................................... rendszám
2. Takarékbetétben elhelyezett pénzösszeg:
........................................................................ pénzintézet
.......................................................... betétkönyv száma ................................ összeg
........................................................................ pénzintézet
.......................................................... betétkönyv száma ................................ összeg
3. Készpénz összege: .............................................................................................. Ft
4. Pénzintézeti számlakövetelés vagy más szerződés alapján fennálló pénzkövetelés:
........................................................................ pénzintézet
.......................................................... betétkönyv száma ................................ összeg
........................................................................ pénzintézet
.......................................................... betétkönyv száma ................................ összeg
Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez.
Kelt: .............. év .............................. hó ............ nap |
........................................... |
aláírás |
Megjegyzés:
Ha a kérelmező vagy családtagja bármely vagyontárgyból egynél többel rendelkezik, akkor a vagyonnyilatkozat megfelelő pontját a vagyontárgyak számával egyezően kell kitölteni. Amennyiben a vagyonnyilatkozatban feltüntetett vagyon nem a Magyar Köztársaság területén van, a forgalmi értéket a vagyon helye szerinti állam hivatalos pénznemében is fel kell tüntetni.
* Becsült forgalmi értékként az ingatlannak a településen szokásos forgalmi értékét kell feltüntetni.
** Becsült forgalmi értékként a jármű, illetve termelő- és munkaeszköz kora és állapota szerinti értékét kell feltüntetni.