Szerkesztés...~~Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete 5/2006 (II.10) számú rendelete A gyermekvédelem helyi rendszeréről I. rész Zalakaros Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§. /1/ bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv-ben (továbbiakban: Gyvt.) foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, a gyermekvédelem helyi rendszeréről az alábbi rendelet alkotja: A rendelet célja 1.§. E rendelet célja, hogy a Zalakaros Város közigazgatási területén – a Gyvt-ben, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhoz felhasználható bizonyitékokról szóló 133/1997. (VII.29.)Korm.rendeletben, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) Korm.rendeletben foglaltakkal összhangban –megállapítja azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az önkormányzat segítséget nyújt a gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről. A rendelet hatálya 2.§. (1) a Rendelet hatálya kiterjed: a) Zalakaros város területén állandó lakóhellyel rendelkező gyermekre, fiatal felnőttre valamint szüleire, továbbá: b) a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel a Zalakaros Város területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire, c) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. (2) E rendelet a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Zalakaroson tartózkodó gyermekeire is. (3) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Zalakaros Város területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna. (4) A rendelet hatálya nem terjed ki az óvodai nevelés, az iskolai nevelés-oktatás, a kollégiumi nevelés keretében biztosított napközbeni ellátásra, ha az oktatásról szóló – többször módosított – 1993.évi LXXIX.törvény 114. §.-a alapján ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások, illetőleg a 115.,§.-a alapján térítési díj fizetési kötelezettség mellett igénybe vehető szolgáltatások körébe tartozik. A gyermekek védelmének rendszere 3.§. (1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyezettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység. (2) A képviselőtestület e rendeletben foglaltak szerint biztosítja a pénzbeli és természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, továbbá szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást. (3) A gyermekek védelmét a képviselőtestület a következő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében biztosítja: a./ Pénzbeni és természetbeni ellátás: - rendkívüli gyermekvédelmi támogatás b./ Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások: - gyermekjóléti szolgáltatás, - gyermekek napközbeni ellátása - gyermekek átmeneti gondozása Eljárási rendelkezések 4.§. (1) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a Polgármesteri Hivatalnál (továbbiakban : Hivatal) terjesztheti elő. (2) Az /1/bekezdésben meghatározott pénzbeli ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, természetes személy, illetve a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet is kezdeményezheti. (3) E rendeletben szabályozott ellátások megállapítását a képviselőtestület a polgármesterre ruházza. 5.§. (1) A jogosultsági feltételek közül a szülő (törvényes képviselő), a gyermeket gondozó családban élők személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól csatolja: a) az e rendelet 2.1 és 2.2 számú melléklet szerinti jövedelem- és vagyonnyilatkozatot a megfelelő igazolásokkal együtt, b) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági határozatot, továbbá a 149/1997 (IX. 10.) kormányrendelet (továbbiakban Gyer) 18. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyvet, c) a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást, d) az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról, (2) A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a (10) bekezdésben meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára. (3) Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű. (4) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározattak, (5) rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem. (6) A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a három hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. (7) Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a kérelmező családjának tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével. (8) Jövedelem és vagyon számításánál a támogatást kérő szülővel közös háztartásában élő valamennyi vér szerinti és örökbe fogadott gyermeket, valamint a házastárs gyermekeit is figyelembe kell venni (továbbiakban együtt: gyermek). A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki a) átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban, b) 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül. (9) A családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett gyámság alatt álló gyermek a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni [Csjt. 104. § (1) bek.]. (10) közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként (gondozó családként) kell figyelembe venni a) a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát, b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket, c) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket, d) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket, e) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos (a továbbiakban: tartósan beteg, illetőleg fogyatékos) gyermeket, f) az a)-e) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont. (11) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása előtt környezettanulmányt kell készíteni, kivéve ha a családról 6 hónapnál nem régebbi környezettanulmány áll a hivatal rendelkezésére. (12) a környezettanulmányt csak akkor kell készíteni, ha kétség merül fel a kérelmezők által becsatolt nyilatkozat, illetve igazolások valóságtartalma tekintetében. (13) Amennyiben az önkormányzatnak hivatalos tudomása vagy a környezettanulmány megállapítási alapján a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatoknak a Polgármesteri Hivatal köteles a család vagyoni helyzetét vizsgálni. A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 6. § (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthető az a gyermek, akinek a gondozó családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (2) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen: a) valamely családtag tartós betegsége, vagy b) ellátatlan munkanélkülisége miatt bekövetkezett jövedelemcsökkenés, illetve c) az elemi kár miatt bekövetkezett rendkívüli kiadás d) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, e) a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, f) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve g) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése. (3) A rendkívüli támogatás egyszeri összege nem lehet magasabb a mindenkori öregségi nyugdíjminimum kétszeresénél. (4) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egy naptári éven belül gyermekenként legfeljebb öt alkalommal adható, melynek a mértéke az öregségi nyugdíjminimum ötszörösét nem haladhatja meg. (5) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás beiskolázási segély formájában adható a tanköteles, illetve rendszeres iskolai oktatásban részesülő gyermekek részére, évente egy alkalommal, amennyiben a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét nem haladja meg, és a család nem rendelkezik az e rendeletben meghatározott mértéket meghaladó vagyonnal (6) A rendszeres iskolai oktatásban való részvételt igazolni kell. (7) A támogatás összege általános iskolai oktatásban részesülő gyermek esetén legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum 50%-a, közép- és felsőfokú oktatásban részesülő gyermek esetén legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum 60%-a. 7.§. (1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás részben, vagy egészben pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen az általános iskoláskorú, védelembe vett gyermekek számára gyermekintézményi étkezési térítési díj (vagy annak egy része) átvállalása céljára. (2) Akkor lehet a rendkívüli gyermekvédelmi támogatást természetbeni ellátás formájában megállapítani, ha a./ a kérelem a gyermek tanszerellátásának támogatására, illetve térítési díj támogatására irányul, b./ a kérelem benyújtását megelőzően nevelési-oktatási intézménynél térítési díj illetve egyéb, a taníttatással-neveléssel kapcsolatban felmerült költségek tekintetében hátraléka keletkezett. c./ az ügy összes körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a gondozó a pénzbeli támogatást nem a gyermekre fordítja. 7/A.§ (1) Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra – a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások mérséklése céljából az(ok) a zalakarosi állandó lakóhellyel rendelkező, és életvitelszerűen Zalakaroson tartózkodó szülő(k) jogosult(ak), aki(k): - vállalják a gyermek születését követően legalább 5 évig tartó helybennlakást, - csatolják a gyermek születési anyakönyvi kivonatát. (2) A gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó támogatás iránti kérelem a gyermek születését követő 60 napon belül terjeszthető elő. (3) A támogatás mértéke: a tárgyév január 1-jén érvényes mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege, melynek biztosítása vásárlási utalvány formájában történik. (4) Amennyiben a támogatott állandó lakóhelyét a gyermek születését követő 5 éven belül megváltoztatja, úgy a támogatást időarányos részét vissza kell fizetnie. 7/B.§ (1) Zalakaros Város Önkormányzata a felsőoktatásban tanuló Zalakarosi fiatalok számára lakóhelyükhöz történő kötődés céljából és az oktatási intézménybe történő eljutás költségeinek enyhítésére támogatást biztosít. (2) Támogatás iránti kérelmet az a zalakarosi állandó lakóhellyel rendelkező hallgató nyújthatja be, aki lakóhelyén kívül, államilag elismert magyarországi felsőoktatási intézmény nappali tagozatán, első diploma megszerzése érdekében folytat tanulmányokat. (3)A támogatásra jogosult, az akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 400 %-át nem haladja meg. (4) A támogatásra való jogosultság megállapítása két egymást követő tanulmányi félévre, azaz 10 hónapra szól, a család jövedelmi viszonyainak figyelembevételével 2 x 5 hónapra, utazási jegy ellenében, amely az érvényes másodosztályú vasúti-, illetve vasúti összeköttetés hiányában autóbuszjegy diákigazolvánnyal igénybe vehető kedvezményes ára alapján történik. (5) A kérelmeket a hallgatók folyamatosan nyújthatják be Zalakaros Város Polgármesteri Hivatala Igazgatási és Szervezési Osztályánál az ott igényelhető adatlapon a (6) bekezdés szerinti dokumentumok csatolásával. A jogosultság fennállása esetén az utazást dokumentáló jegyek leadásával havi rendszerességgel kifizethető a támogatás összege. (6) A kérelemhez csatolni kell a hallgatói jogviszony igazolást és a diákigazolvány másolatát, valamint az utazást dokumentáló jegy (ek) eredeti példányát. (7) A támogatásra jogosulatlanná válik az a hallgató, aki évközben a tanulmányait megszakítja, vagy a félévét halasztja. (8) Az támogatás folyósítása megszűnik a pályázó Zalakarosról való elköltözésével. (9) A támogatás összege a családban az egy főre jutó jövedelem alapján: • öregségi nyugdíjminimum 250 %-ig az utazási költség 100 %-a • öregségi nyugdíjminimum 300 %-ig az utazási költség 80 %-a • öregségi nyugdíjminimum 350 %-ig az utazási költség 60 %-a • öregségi nyugdíjminimum 400 %-ig az utazási költség 50 %-a. IV. rész Személyes gondoskodást nyújtó ellátások Általános szabályok 8.§. (1) A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik. (2) A kérelmező a személyes gondoskodás körében tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a polgármesteri Hivatalnál és az ellátást nyújtó intézménynél lehet benyújtani. (3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételére irányuló kérelmek elbírálását 11-§-13.§-ban foglaltak kivételével a képviselőtestület a polgármesterre ruházza át. (4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételét a tényállás tisztázása mellett a./ átruházott hatáskörében eljárva a polgármester határozata, illetve b. a 11.§.12.§.13.§-okban megjelölt ellátás esetén az intézményvezető intézkedése alapozza meg. (5) Ha az intézményvezető a /4/bek. b./ pontja alapján nem intézkedik a személyes gondoskodás igénybevételéről, a kérelmet haladéktalaul megküldi a polgármesternek. (6) A személyes gondoskodás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell. (7) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megkezdése előtt az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét a Gyvt 33.§-ában foglaltakról tájékoztatni kell. (8) Az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselője köteles: - a (7) bekezdésben foglalt tájékoztatás tudomásul vételéről nyilatkozni. - - az intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni. - a jogosultsági feltételekben, illetve nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokról nyilatkozni. A gyermekjóléti alapellátások 9.§. (1) A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának illetve a gyermek családjából való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához. (2) Az önkormányzat az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja: a./ Gyermekjóléti szolgáltatást szakképzett családgondozóval (továbbiakban: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat) b./ Gyermekek napközbeni ellátása keretében: - bölcsőde - óvoda, - iskolai napközis foglalkozás, - családi napközi, - házi gyermekfelügyelet. c./ Gyermekek átmeneti gondozása A gyermekjóléti szolgálat 10.§. (1) A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el, a védőnői szolgálattal együttműködve. (2) A szolgálat feladatai a Gyvt 39.-40.§-ain túl különösen: - a településen élő gyermekek szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése. - A gyermekek jogairól, a részükre biztosított támogatásokról való tájékoztatás, az ezekhez való hozzájutás segítése, - A védelembe vett gyermekek gondozási-nevelési tervének elkészítése, - A helyettes szülői hálózat szervezése, - A nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatai ellátásának segítése, - Az önkormányzat gyermekvédelmi rendelete hatályosulásának folyamatos figyelemmel kisérése, új ellátások bevezetésének kezdeményezése, - Felkérésre környezettanulmány készítése, illetve az örökbe fogadni szándékozók körülményeinek vizsgálata. - Szociális információs szolgáltatás ellátása. (3) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes. (4) A közigazgatási területen élő ellátásra jogosultak részére a gyermekjóléti szolgáltatást Zalakaros önkormányzata a társult önkormányzatok közötti megállapodásban foglaltaknak megfelelően biztosítja. A gyermekek napközbeni ellátása 11.§. (1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését (foglalkoztatását) és étkeztetését szervezi meg azok számára, akiknek a napközbeni ellátásáról a szüleik, gondozóik munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, egészségi állapotuk, vagy egyéb ok miatt nem tudnak gondoskodni. (2) A gyermekek napközbeni ellátását elsősorban az olyan gyermekek számára kell biztosítani: - akiknek testi, szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, - akit egyedülálló, vagy időskorú személy nevel, - kivel együtt a családban három, vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részesül - akiről a szülője, gondozója szociális helyzete miatt nem tud gondoskodni. (3) A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi formái: bölcsőde, óvoda, általános iskolai napközi. A családi napközi 12.§. (1) Az önkormányzat családi napközi keretében gondoskodik a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő gyermekekről az iskolai oktatásban részesülő gyermekekről, az iskolai nyitvatartási időn kívüli időszakban, továbbá az iskolai napközit, tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermekekről. (2) A családi napközi a gondozottak számára életkoruknak megfelelő, nem közoktatási célú ellátást, nappali felügyeletet, gondozást, nevelést és étkeztetést nyújt. (4) A családi napközi intézményi megszervezésére az ellátás iránti igény esetén kerül sor. A házi gyermekfelügyelet 13.§. Az önkormányzat házi gyermekfelügyelet keretében –a szülő munkarendjéhez igazodóan – a gyermek otthonában biztosítja a gyermekek napközbeni ellátását, ha az nappali intézményben nem biztosítható és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani. A gyermekek átmeneti gondozása 14.§. (1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében az önkormányzat a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő gondozásról, nevelésről és lakhatásáról életkorának egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetésről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról gondoskodik. (2) A gyermekek átmeneti gondozása a szülő kérelmére, vagy beleegyezésével történhet. (3) Az átmeneti gondozást elsősorban akkor kell teljes körű ellátással biztosítani, ha a szülő egészségi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt gyermek nevelése a családban nem megoldható. (4) A gyermek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb tizenkettő hónapig tarthat. (5) A gondozást meg kell szüntetni, ha - a megszüntetést a szülő kéri, - annak okai már nem állnak fenn. (6) Zalakaros Város Önkormányzata a helyettes szülői ellátást és gyermekek átmeneti gondozásának ellátását a Nagykanizsa Kistérség Többcélú Társulása keretében, külön megállapodás alapján biztosítja. V. rész Térítési díjak 15.§. (1) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekben -ide nem értve a bölcsődét - az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni. Az étkeztetés intézményi térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. (2) A bölcsőde esetében a gondozásért és az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni. (3) A bölcsődei ellátásban az egy napra jutó személyi térítési díjat az Intézmény szakmai vezetője állapítja meg a rendelet 1. mellékletében az étkeztetés intézményi térítési díjának és a gondozás csökkentett intézményi térítési díjának összege, valamint a Gyvt. szerinti kedvezmények és az (4) bekezdésben biztosított önkormányzati kedvezmények figyelembe vételével. A havi étkezési térítési díj az étkeztetésre kiszámított, egy napra jutó térítési díj szorozva az ellátott által igénybe vett étkezési napok számával. A havi gondozási térítési díj a gondozásra kiszámított egy napra jutó térítési díj szorozva az adott hónap bölcsődei nyitvatartási, gondozási napjaival. A havi gondozási díjat a szolgáltatást igénybe vevő köteles a hónap minden gondozási napjára megfizetni, függetlenül a szolgáltatás igénybe vett napjaitól. (4) Az önkormányzat a bölcsődei ellátást teljes körűen igénybe vevő gyermekek esetében a gondozási díjból - ha a családban az egy főre jutó jövedelem: a ) 0 - az öregségi nyugdíj legkisebb összege (28.500 Ft) 100 % b.) (28.500 Ft) az öregségi nyugdíj legkisebb összege - 60.000 Ft 50 % kedvezményt biztosít. (6) Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a Gyvt. 19. § (3)-(4) bekezdéseit kell alkalmazni. (7) A gyermekek napközbeni ellátásáért fizetendő intézményi térítési díjait a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. (8) Az intézményi térítési díjat a képviselőtestület évente két alkalommal állapíthatja meg. (9) Az intézményi jogviszony létrejöttének fennállásának, megszűnésének és megszüntetésének részletes szabályait a Bölcsőde Felvételi Szabályzata tartalmazza.” 16.§ (1) Az intézmény vezetője az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet a személyi térítési díjról. (2) Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegével nem ért egyet, vagy annak normatív kedvezményeken túli további csökkenését (elengedését) kéri, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a polgármesterhez fordulhat. Ebben az esetben a polgármester a kérelem tárgyában határozattal dönt. (3) (4) A személyi térítési díjat havonta, a tárgyhónapot követő hó 15.napjáig kell megfizetni. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztja, az intézményvezető 15 napon határidővel felszólítja az elmaradt térítési díj befizetésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén az intézményvezető a hátralékot nyilvántartásba veszi, erről negyedévente tájékoztatja a fenntartót. A térítési díjhátralék behajtásáról a polgármesteri hivatal intézkedik. Záró rendelkezések 17. §. (1) E rendelet – 7/A§ kivételével - kihirdetése napján lét hatályban, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. . A 24/2007(XI.23) számú rendelettel módosított rendelkezések 2007. november 23. napján, a 28/2009.(XII.18.) számu rendelettel módosított rendelkezések 2010. január 1. napján lépnek hatályba . (2) A rendelet 7/A§-a 2006. január 1-én lép hatályba (3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az 1997. évi XXXI.t örvény tovább a 133/1997.(VII.29.) és a 149/1997. (IX.10.) Korm. Rendeltben foglaltakat kell alkalmazni. (4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló többször módosított 5/1998 (III. 31.) ör. Szirtes Lajos Kiss Mihály Polgármester jegyző Záradék: Kihirdetve: 2006. február 10-én. Kiss Mihály jegyző 1. számú melléklet az 5/2006 (II.10) önkormányzati rendelethez Gyermekétkeztetés: Ellátottak intézményi térítési díja: 2014. január 1-től Étkezői csoport Élelmezési norma Ft/nap Rezsiköltség Ft/nap Nettó intézményi térítési díj Ft/nap ÁFA 27 % Bruttó intézményi térítési díj Ft/nap Bölcsődés 256 0 256 69 325 Óvodás 256 0 256 69 325 3 étkezés/nap 1-4. osztály 327 0 327 88 415 3 étkezés/nap 5-8. osztály 335 0 335 90 425 Tízórai, ebéd 280 0 280 75 355 Menza (csak ebéd) 220 0 220 60 280 Bölcsődei gondozás intézményi térítési díja 400 0 400 A bölcsőde alapellátáson túli szolgáltatásai: Időszakos gyermekfelügyelet bölcsödében (nem bölcsődei jogviszonyhoz kapcsolódó) 400,- Ft/óra minden megkezdett óra után 2.1 számú melléklet JÖVEDELEMNYILATKOZAT Jövedelmi adatok Ft-ban A jövedelmek típusai Kérelmező Közeli hozzátartozók jövedelme Összes- en jövedelme a) b) c) d) e) f) g) 1. Munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz 2. Társas és egyéni vállalkozásból származó jövedelem 3. Ingatlan, ingó vagyontárgyak értékesítéséből, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem 4. Nyugellátás, baleseti nyugellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátások 5. A gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások (GYED, GYES, GYET, családi pótlék, gyermektartásdíj stb.) 6. Önkormányzat és munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzbeli ellátás (munkanélküli járadék, rendszeres szociális és nevelési segély, jövedelempótló támogatások stb.) 7. Föld bérbeadásából származó jövedelem 8. Egyéb (pl. ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.) 9. Összes bruttó jövedelem 10. Személyi jövedelemadó vagy előleg összege 11. Egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összege 12. Munkavállalói járulék összege 13. A család havi nettó jövedelme összesen [9-(10+11+12)] Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem: ..................................... Ft/hó. Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok valódiságát a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (2) bekezdése alapján az önkormányzat a fővárosi, a megyei APEH útján ellenőrizheti. Dátum: ........................... ........................................................... az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselőjének aláírása ........................................................... cselekvőképes hozzátartozók aláírása KITÖLTÉSI UTASÍTÁS 1. Bejelentett lakóhely címeként a személyi igazolványban szereplő lakóhely, illetve több lakóhely esetén az állandó lakóhely címét kell feltüntetni. 2. Közeli hozzátartozók: a) a házastárs, az élettárs, b) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató; valamint korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, c) a 18. életévet be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa. 3. Az egy háztartásban élő közeli hozzátartozók jövedelmét hozzátartozók szerint kell feltüntetni. 4. A 2. és 3. jövedelemtípusba tartozó jövedelmek kivételével a kérelem benyújtását megelőző három hónap átlagjövedelmét kell szerepeltetni. 5. A 2. és 3. jövedelemtípusba tartozó jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelőző évre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás azonos megnevezésű rovatában szereplő összeg 12-vel osztott részét kell beírni. 6. A jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről a típusának megfelelő igazolást vagy annak fénymásolatát (nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolás, szerződés stb.) a jövedelemnyilatkozathoz csatolni kell. 7. Az egy főre jutó havi nettó családi jövedelem a havi családi összjövedelem osztva a közeli hozzátartozók számával. 8. A jövedelemnyilatkozatot a kérelmező mellett az érintett közeli hozzátartozóknak is alá kell írniuk. Ha az ellátást igénylő vagy annak közeli hozzátartozója nem cselekvőképes, helyette a törvényes képviselője jogosult az aláírásra. 2.2 számú melléklet VAGYONNYILATKOZAT A) Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: ...............………..................................................................................... (Leánykori név is) 2. Anyja neve: ....……........................................................................................................................ 3. Születési helye, ideje: ..........…….................................................................................................. 4. Az ellátást igénylő azon lakóhelyének címe, ahol szokásosan él: ................……........................ 5. Ha az ellátást igénylő nem cselekvőképes, a törvényes képviselő neve: ...........……................... B) Vagyoni adatok I. Ingatlanok 1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ............................................................ város/község .................................................... út/utca ................................... hsz. alapterülete: .......................... m2, tulajdoni hányad: .........................., a szerzés ideje: ................ év Becsült forgalmi érték:* .............................................. Ft 2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ............................................................ város/község .................................................... út/utca ............................. hsz. alapterülete: .................... m2, tulajdoni hányad: ..........................., a szerzés ideje: ................ év Becsült forgalmi érték:* .............................................. Ft 3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat): megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.): ............................................. címe: ............................................................ város/község ........................................................ út/utca ....................... hsz. alapterülete: ............... m2, tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................ év Becsült forgalmi érték:* .............................................. Ft 4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat): megnevezése: ................................................. címe: .................................................... város/község .................................................... út/utca .............................. hsz. alapterülete: ................... m2, tulajdoni hányad: ............................, a szerzés ideje: ................ év Becsült forgalmi érték:* .............................................. Ft II. Egyéb vagyontárgyak 1. Gépjármű: a) személygépkocsi: .............................................................. típus ............................. rendszám a szerzés ideje: ............................................................. Becsült forgalmi érték:** ......................................... Ft b) tehergépjármű, autóbusz: ....................................... típus ......................................... rendszám a szerzés ideje: ............................................................. Becsült forgalmi érték:** ......................................... Ft 2. Takarékbetétben elhelyezett pénzösszeg: ........................................................................ pénzintézet .......................................................... betétkönyv száma ................................ összeg ........................................................................ pénzintézet .......................................................... betétkönyv száma ................................ összeg 3. Készpénz összege: .............................................................................................. Ft 4. Pénzintézeti számlakövetelés vagy más szerződés alapján fennálló pénzkövetelés: ........................................................................ pénzintézet .......................................................... betétkönyv száma ................................ összeg ........................................................................ pénzintézet .......................................................... betétkönyv száma ................................ összeg Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez. Kelt: .............. év .............................. hó ............ nap ........................................... aláírás Megjegyzés: Ha a kérelmező vagy családtagja bármely vagyontárgyból egynél többel rendelkezik, akkor a vagyonnyilatkozat megfelelő pontját a vagyontárgyak számával egyezően kell kitölteni. Amennyiben a vagyonnyilatkozatban feltüntetett vagyon nem a Magyar Köztársaság területén van, a forgalmi értéket a vagyon helye szerinti állam hivatalos pénznemében is fel kell tüntetni. * Becsült forgalmi értékként az ingatlannak a településen szokásos forgalmi értékét kell feltüntetni. ** Becsült forgalmi értékként a jármű, illetve termelő- és munkaeszköz kora és állapota szerinti értékét kell feltüntetni.