Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete

5/2006 (II.10) számú rendelete

A gyermekvédelem helyi rendszeréről

I. rész

Zalakaros Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 16.§. /1/ bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv-ben (továbbiakban: Gyvt.) foglalt felhatalmazás alapján az önkormányzat által a gyermekek részére nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátásokról, a gyermekvédelem helyi rendszeréről az alábbi rendelet alkotja:

A rendelet célja

1.§.

E rendelet célja, hogy a Zalakaros Város közigazgatási területén – a Gyvt-ben, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997. (VII.29.) Korm.rendeletben, a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) Korm.rendeletben foglaltakkal összhangban –megállapítja azokat az alapvető szabályokat, amelyek szerint az önkormányzat segítséget nyújt a  gyermekek törvényben foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, illetve gondoskodik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, a hiányzó szülői gondoskodás pótlásáról, valamint a gyermekvédelmi gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről.

A rendelet hatálya

2.§.

(1) a Rendelet hatálya kiterjed:

1. Zalakaros város területén állandó lakóhellyel rendelkező gyermekre, fiatal felnőttre valamint szüleire, továbbá:

b)a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltéréssel a Zalakaros Város területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre, fiatal felnőttre és szüleire,

c)a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

(2) E rendelet a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Zalakaroson tartózkodó gyermekeire is.

(3) E rendelet szerint kell eljárni az (1) és (2) bekezdésben meghatározott személyeken kívül a Zalakaros Város területén tartózkodó nem magyar állampolgárságú gyermek védelmében is, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés vagy más ideiglenes hatósági intézkedés elmulasztása a gyermek veszélyeztetettségével vagy elháríthatatlan kárral járna.

(4) A rendelet hatálya nem terjed ki az óvodai nevelés, az iskolai nevelés-oktatás, a kollégiumi nevelés keretében biztosított napközbeni ellátásra, ha az oktatásról szóló – többször módosított – 1993.évi LXXIX.törvény 114. §.-a alapján ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások, illetőleg a 115.§.-a alapján térítési díj fizetési kötelezettség mellett  igénybe vehető szolgáltatások körébe tartozik.

A gyermekek védelmének rendszere

3.§.

(1) A gyermekek védelme a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyezettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására irányuló tevékenység.

(2) A képviselőtestület e rendeletben foglaltak szerint biztosítja a pénzbeli és természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat, továbbá szervezi és közvetíti a máshol igénybe vehető ellátásokhoz való hozzájutást.

(3) A gyermekek védelmét a képviselőtestület a következő pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások keretében biztosítja:

^[1]a./

b./ Személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások:

• gyermekjóléti szolgáltatás,
• gyermekek napközbeni ellátása
• gyermekek átmeneti gondozása

Eljárási rendelkezések

4.§.

(1) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi ellátások megállapítására irányuló kérelmet a szülő vagy más törvényes képviselő a Polgármesteri Hivatalnál (továbbiakban : Hivatal) terjesztheti elő.

(2) Az /1/bekezdésben meghatározott pénzbeli ellátások megállapítását nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, természetes személy, illetve a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet is kezdeményezheti.

(3) E rendeletben szabályozott ellátások megállapítását a képviselőtestület a polgármesterre ruházza.

                                                                       5.§.

(1) A jogosultsági feltételek közül a szülő (törvényes képviselő), a gyermeket gondozó családban élők személyi adatairól, jövedelmi viszonyairól csatolja:

a)az e rendelet 2.1 és 2.2 számú melléklet szerinti jövedelem- és vagyonnyilatkozatot a megfelelő igazolásokkal együtt,

b)a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági határozatot, továbbá a              149/1997 (IX. 10.) kormányrendelet (továbbiakban Gyer) 18. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyvet,

c)a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,

d)az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról,

(2) A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a (10) bekezdésben meghatározott közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyonára.

(3) Vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban

a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát,

b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét

meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

(4) jövedelem: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározattak,

(5) rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem.

(6) A jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a három hónapot, egyéb jövedelmeknél pedig az egy évet nem haladhatja meg. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.

(7) Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a kérelmező családjának tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével.

(8) Jövedelem és vagyon számításánál a támogatást kérő szülővel közös háztartásában élő valamennyi vér szerinti és örökbe fogadott gyermeket, valamint a házastárs gyermekeit is figyelembe kell venni (továbbiakban együtt: gyermek).

A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki

a) átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban,

b) 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül.

(9) A családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett gyámság alatt álló gyermek a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni [Csjt. 104. § (1) bek.].

(10) közös háztartásban élő közeli hozzátartozóként (gondozó családként) kell figyelembe venni

a) a szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,

b) a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,

c) a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,

d) a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,

e) korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetőleg a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos (a továbbiakban: tartósan beteg, illetőleg fogyatékos) gyermeket,

f) az a)-e) pontokba nem tartozó, a Csjt. alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.

(11) a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása előtt környezettanulmányt kell készíteni, kivéve ha a családról 6 hónapnál nem régebbi környezettanulmány áll a hivatal  rendelkezésére.

(12) a környezettanulmányt csak akkor kell készíteni, ha kétség merül fel a kérelmezők által becsatolt nyilatkozat, illetve igazolások valóságtartalma tekintetében.

(13) Amennyiben az önkormányzatnak hivatalos tudomása vagy a környezettanulmány megállapítási alapján a gyermeket gondozó család életkörülményei nem felelnek meg a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatoknak a Polgármesteri Hivatal köteles a család vagyoni helyzetét vizsgálni.

A PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK

^[2]Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

6. §

7.§.

7/A.§

7/B.§

IV. rész

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Általános szabályok

8.§.

(1) A személyes gondoskodás igénybevétele önkéntes, az ellátást igénylő, vagy törvényes képviselője (továbbiakban: kérelmező) kérelmére történik.

(2) A kérelmező a személyes gondoskodás körében tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmet a polgármesteri Hivatalnál  és az ellátást nyújtó intézménynél lehet benyújtani.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénybevételére irányuló kérelmek elbírálását 11-§-13.§-ban foglaltak kivételével a képviselőtestület a polgármesterre ruházza át.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás igénybevételét a tényállás tisztázása mellett

a./ átruházott hatáskörében eljárva a polgármester határozata, illetve

b. a  11.§.12.§.13.§-okban megjelölt ellátás esetén az intézményvezető intézkedése alapozza meg.

(5) Ha az intézményvezető a /4/bek. b./ pontja alapján nem intézkedik a személyes gondoskodás igénybevételéről, a kérelmet haladéktalanul megküldi a polgármesternek.

(6) A személyes gondoskodás feltételeiről a kérelem benyújtásakor a kérelmezőt tájékoztatni kell.

(7) A személyes gondoskodást nyújtó ellátás megkezdése előtt az ellátásra jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét a Gyvt 33.§-ában foglaltakról tájékoztatni kell.

(8) Az ellátásra jogosult gyermek törvényes képviselője köteles:

• a (7) bekezdésben foglalt tájékoztatás tudomásul vételéről nyilatkozni.
• - az intézményi nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni.
• a jogosultsági feltételekben, illetve nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokról nyilatkozni.

A gyermekjóléti alapellátások

9.§.

(1) A gyermekjóléti alapellátások célja a gyermek családban történő nevelésének elősegítése, a veszélyeztetettség kialakulásának illetve a gyermek családjából való kiemelésének megelőzése, valamint a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése. Az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez, életkörülményeinek javításához.

(2) Az önkormányzat az alábbi gyermekjóléti alapellátásokat biztosítja:

a./ Gyermekjóléti szolgáltatást szakképzett családgondozóval (továbbiakban: Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat)

^[3]b./ Gyermekek napközbeni ellátása keretében:

- bölcsőde

- óvoda,

• iskolai napközis foglalkozás,
• családi napközi,
• házi gyermekfelügyelet.

c./ Gyermekek átmeneti gondozása

A gyermekjóléti szolgálat

10.§.

(1) A gyermekjóléti szolgálat szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat lát el, a védőnői szolgálattal együttműködve.

(2) A szolgálat feladatai a Gyvt 39.-40.§-ain túl különösen:

• a településen élő gyermekek szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérése.
• A gyermekek jogairól, a részükre biztosított támogatásokról való tájékoztatás, az ezekhez való hozzájutás segítése,
• A védelembe vett gyermekek gondozási-nevelési tervének elkészítése,
• A helyettes szülői hálózat szervezése,
• A nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatai ellátásának segítése,
• Az önkormányzat gyermekvédelmi rendelete hatályosulásának folyamatos figyelemmel kisérése, új ellátások bevezetésének kezdeményezése,
• Felkérésre környezettanulmány készítése, illetve az örökbe fogadni szándékozók körülményeinek vizsgálata.
• Szociális információs szolgáltatás ellátása.

(3) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

(4) A közigazgatási területen élő ellátásra jogosultak részére a gyermekjóléti szolgáltatást  Zalakaros önkormányzata a társult önkormányzatok közötti megállapodásban foglaltaknak megfelelően biztosítja.

                                               A gyermekek napközbeni ellátása

                                                                       11.§.

(1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátása keretében a családban élő gyermekek életkorának megfelelő nappali felügyeletét, gondozását, nevelését (foglalkoztatását) és étkeztetését szervezi meg azok számára, akiknek a napközbeni ellátásáról a szüleik, gondozóik munkavégzésük, munkaerőpiaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, egészségi állapotuk, vagy egyéb ok miatt nem tudnak gondoskodni.

(2) A gyermekek napközbeni ellátását elsősorban az olyan gyermekek számára kell biztosítani:

• akiknek testi, szellemi fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége,
• akit egyedülálló, vagy időskorú személy nevel,
• kivel együtt a családban három, vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban, vagy ápolási díjban részesül
• akiről a szülője, gondozója szociális helyzete miatt nem tud gondoskodni.

^[4](3) A gyermekek napközbeni ellátásának intézményi formái: bölcsőde, óvoda, általános iskolai napközi.

A családi napközi

12.§.

(1) Az önkormányzat családi napközi keretében gondoskodik a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő gyermekekről az iskolai oktatásban részesülő gyermekekről, az iskolai nyitvatartási időn kívüli időszakban, továbbá az iskolai napközit, tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermekekről.

(2) A családi napközi a gondozottak számára életkoruknak megfelelő, nem közoktatási célú ellátást, nappali felügyeletet, gondozást, nevelést és étkeztetést nyújt.

(4) A családi napközi intézményi megszervezésére az ellátás iránti igény esetén kerül sor.

A házi gyermekfelügyelet

13.§.

Az önkormányzat házi gyermekfelügyelet keretében –a szülő munkarendjéhez igazodóan – a gyermek otthonában biztosítja a gyermekek napközbeni ellátását, ha az nappali intézményben nem biztosítható és a szülő a gyermek napközbeni ellátását nem vagy csak részben tudja megoldani.

A gyermekek átmeneti gondozása

14.§.

(1) A gyermekek átmeneti gondozása keretében az önkormányzat a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő gondozásról, nevelésről és lakhatásáról életkorának egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetésről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról gondoskodik.

(2) A gyermekek átmeneti gondozása a szülő kérelmére, vagy beleegyezésével történhet.

(3) Az átmeneti gondozást elsősorban akkor kell teljes körű ellátással biztosítani, ha a szülő egészségi állapota, életvezetési problémája, indokolt távolléte vagy más akadályoztatása miatt gyermek nevelése a családban nem megoldható.

(4) A gyermek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb tizenkettő hónapig tarthat.

(5) A gondozást meg kell szüntetni, ha

• a megszüntetést a szülő kéri,
• annak okai már nem állnak fenn.

(6) Zalakaros Város Önkormányzata a helyettes szülői ellátást és gyermekek átmeneti gondozásának ellátását a Nagykanizsa Kistérség Többcélú Társulása keretében, külön megállapodás alapján biztosítja.

V. rész

Térítési díjak^[5]

15.§.

 (1) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekben -ide nem értve a bölcsődét - az alapellátások keretébe tartozó szolgáltatások közül csak az étkeztetésért kell térítési díjat fizetni. Az étkeztetés intézményi térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege.

(2) A bölcsőde esetében a gondozásért és az étkeztetésért térítési díjat kell fizetni.

(3) A bölcsődei ellátásban az egy napra jutó személyi térítési díjat az Intézmény szakmai vezetője állapítja meg a rendelet 1. mellékletében az étkeztetés intézményi térítési díjának és a gondozás csökkentett intézményi térítési díjának összege, valamint a Gyvt. szerinti kedvezmények és az (4) bekezdésben biztosított önkormányzati kedvezmények figyelembe vételével.

^[6]A havi étkezési térítési díj az étkeztetésre kiszámított, egy napra jutó térítési díj szorozva az ellátott által igénybe vett étkezési napok számával.

A havi gondozási térítési díj a gondozásra kiszámított egy napra jutó térítési díj szorozva az adott hónap bölcsődei nyitvatartási, gondozási napjaival.

A havi gondozási díjat a szolgáltatást igénybe vevő köteles a hónap minden gondozási napjára megfizetni, függetlenül a szolgáltatás igénybe vett napjaitól.

^[7](3a) Azokra a hónapokra, amikor a gyermek a bölcsődéből 10 napot meghaladóan orvosi igazolás nélkül hiányzik, a gondozási díj fizetésére kötelezett a megállapítható legmagasabb összegű gondozási díjat kell fizesse.

^[8](3b) A megállapítható legmagasabb összegű gondozási díjat e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(4) Az önkormányzat a bölcsődei ellátást teljes körűen igénybe vevő gyermekek esetében a gondozási díjból -  ha a családban az egy főre jutó jövedelem:

a ) 0 - az öregségi nyugdíj legkisebb összege (28.500 Ft)                                     100 %

b.) (28.500 Ft) az öregségi nyugdíj legkisebb összege - 60.000 Ft             50 %

kedvezményt biztosít.

^[9](4a) Az önkormányzat a (3a) bekezdésben foglaltak esetén a kedvezményt nem biztosítja.

 (6) Az egy főre jutó jövedelem megállapításánál a Gyvt. 19. § (3)-(4) bekezdéseit kell alkalmazni.

(7) A gyermekek napközbeni ellátásáért fizetendő  intézményi térítési díjait a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(8) Az intézményi térítési díjat a képviselőtestület évente két alkalommal állapíthatja meg.

 (9) Az intézményi jogviszony létrejöttének fennállásának, megszűnésének és megszüntetésének részletes szabályait a Bölcsőde  Felvételi Szabályzata tartalmazza.”         

^[10](10) A képviselőtestület normatív határozatban rendkívüli méltánylást érdemlő esetben a bölcsődei gondozás intézményi térítési díját átmeneti időszakra mérsékelheti.

16.§

(1) Az intézmény vezetője az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül értesíti a kötelezettet a személyi térítési díjról.

(2) Ha a kötelezett a személyi térítési díj összegével nem ért egyet, vagy annak normatív kedvezményeken túli további csökkenését (elengedését) kéri, az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a polgármesterhez fordulhat. Ebben az esetben a polgármester a kérelem tárgyában határozattal dönt.

(3)^[11]

(4) A személyi térítési díjat havonta, a tárgyhónapot követő hó 15.napjáig kell megfizetni. Ha a kötelezett a befizetést elmulasztja, az intézményvezető 15 napon határidővel felszólítja az elmaradt térítési díj befizetésére. A határidő eredménytelen eltelte esetén az intézményvezető a hátralékot nyilvántartásba veszi, erről negyedévente tájékoztatja a fenntartót. A térítési díjhátralék behajtásáról a polgármesteri hivatal intézkedik.

                                                           Záró rendelkezések

                                                                       17. §.

(1) E rendelet – 7/A§ kivételével - kihirdetése napján lét hatályban, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. . A 24/2007(XI.23) számú rendelettel módosított rendelkezések 2007. november 23. napján, a  28/2009.(XII.18.) számu rendelettel módosított rendelkezések 2010. január 1. napján  lépnek hatályba .

(2) A rendelet 7/A§-a 2006. január 1-én lép hatályba

(3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az 1997. évi XXXI.t örvény tovább a 133/1997.(VII.29.) és a 149/1997. (IX.10.) Korm. Rendeltben foglaltakat kell alkalmazni.

(4) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló többször  módosított 5/1998 (III. 31.) ör.

            Szirtes Lajos                                                                         Kiss Mihály

Polgármester                                                                         jegyző

Záradék: Kihirdetve: 2006. február 10-én. Kiss Mihály jegyző

1. számú melléklet ^[12]

az  5/2006 (II.10) önkormányzati rendelethez

Gyermekétkeztetés:

Ellátottak intézményi térítési díja: 2014. január 1-től

2.1 számú melléklet

                                       JÖVEDELEMNYILATKOZAT

Jövedelmi adatok Ft-ban

Egy főre jutó havi családi nettó jövedelem: ..................................... Ft/hó.

Büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok a valóságnak megfelelnek.

Tudomásul veszem, hogy a NYILATKOZAT-ban közölt adatok valódiságát a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § (2) bekezdése alapján az önkormányzat a fővárosi, a megyei APEH útján ellenőrizheti.

Dátum: ...........................

...........................................................

az ellátást igénylő,
vagy törvényes képviselőjének aláírása

...........................................................

cselekvőképes hozzátartozók aláírása

KITÖLTÉSI UTASÍTÁS

1. Bejelentett lakóhely címeként a személyi igazolványban szereplő lakóhely, illetve több lakóhely esetén az állandó lakóhely címét kell feltüntetni.

2. Közeli hozzátartozók:

a) a házastárs, az élettárs,

b) a húszévesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező; a huszonhárom évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató; a huszonöt évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali tagozaton egyetemi, főiskolai tanulmányokat folytató; valamint korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek,

c) a 18. életévet be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa.

3. Az egy háztartásban élő közeli hozzátartozók jövedelmét hozzátartozók szerint kell feltüntetni.

4. A 2. és 3. jövedelemtípusba tartozó jövedelmek kivételével a kérelem benyújtását megelőző három hónap átlagjövedelmét kell szerepeltetni.

5. A 2. és 3. jövedelemtípusba tartozó jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelőző évre vonatkozó személyi jövedelemadó bevallás azonos megnevezésű rovatában szereplő összeg 12-vel osztott részét kell beírni.

6. A jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről a típusának megfelelő igazolást vagy annak fénymásolatát (nyugdíjszelvény, munkáltatói igazolás, szerződés stb.) a jövedelemnyilatkozathoz csatolni kell.

7. Az egy főre jutó havi nettó családi jövedelem a havi családi összjövedelem osztva a közeli hozzátartozók számával.

8. A jövedelemnyilatkozatot a kérelmező mellett az érintett közeli hozzátartozóknak is alá kell írniuk. Ha az ellátást igénylő vagy annak közeli hozzátartozója nem cselekvőképes, helyette a törvényes képviselője jogosult az aláírásra.

2.2 számú melléklet

VAGYONNYILATKOZAT

A) Személyi adatok

1. Az ellátást igénylő neve: ...............……….....................................................................................

(Leánykori név is)

2. Anyja neve: ....……........................................................................................................................

3. Születési helye, ideje: ..........……..................................................................................................

4. Az ellátást igénylő azon lakóhelyének címe, ahol szokásosan él: ................……........................

5. Ha az ellátást igénylő nem cselekvőképes, a törvényes képviselő neve: ...........……...................

B) Vagyoni adatok

I. Ingatlanok

1. Lakástulajdon és lakótelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ............................................................ város/község .................................................... út/utca ................................... hsz. alapterülete: .......................... m², tulajdoni hányad: .........................., a szerzés ideje: ................ év

Becsült forgalmi érték:* .............................................. Ft

2. Üdülőtulajdon és üdülőtelek-tulajdon (vagy állandó, illetve tartós használat): címe: ............................................................ város/község .................................................... út/utca ............................. hsz. alapterülete: .................... m², tulajdoni hányad: ...........................,            a szerzés ideje: ................ év

Becsült forgalmi érték:* .............................................. Ft

3. Egyéb, nem lakás céljára szolgáló épület-(épületrész-)tulajdon (vagy állandó használat): megnevezése (zártkerti építmény, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs stb.): ............................................. címe: ............................................................ város/község ........................................................ út/utca ....................... hsz. alapterülete: ............... m², tulajdoni hányad: ...................., a szerzés ideje: ................ év

Becsült forgalmi érték:* .............................................. Ft

4. Termőföldtulajdon (vagy állandó használat): megnevezése: ................................................. címe: .................................................... város/község .................................................... út/utca .............................. hsz. alapterülete: ................... m², tulajdoni hányad: ............................,           a szerzés ideje: ................ év

Becsült forgalmi érték:* .............................................. Ft

II. Egyéb vagyontárgyak

1. Gépjármű:

a) személygépkocsi: .............................................................. típus ............................. rendszám

a szerzés ideje: .............................................................

Becsült forgalmi érték:** ......................................... Ft

b) tehergépjármű, autóbusz: ....................................... típus ......................................... rendszám

a szerzés ideje: .............................................................

Becsült forgalmi érték:** ......................................... Ft

2. Takarékbetétben elhelyezett pénzösszeg:

........................................................................ pénzintézet

.......................................................... betétkönyv száma ................................ összeg

........................................................................ pénzintézet

.......................................................... betétkönyv száma ................................ összeg

3. Készpénz összege: .............................................................................................. Ft

4. Pénzintézeti számlakövetelés vagy más szerződés alapján fennálló pénzkövetelés:

........................................................................ pénzintézet

.......................................................... betétkönyv száma ................................ összeg

........................................................................ pénzintézet

.......................................................... betétkönyv száma ................................ összeg

Kijelentem, hogy a fenti adatok a valóságnak megfelelnek. Hozzájárulok a nyilatkozatban szereplő adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához, kezeléséhez.

Megjegyzés:

Ha a kérelmező vagy családtagja bármely vagyontárgyból egynél többel rendelkezik, akkor a vagyonnyilatkozat megfelelő pontját a vagyontárgyak számával egyezően kell kitölteni. Amennyiben a vagyonnyilatkozatban feltüntetett vagyon nem a Magyar Köztársaság területén van, a forgalmi értéket a vagyon helye szerinti állam hivatalos pénznemében is fel kell tüntetni.

* Becsült forgalmi értékként az ingatlannak a településen szokásos forgalmi értékét kell feltüntetni.

** Becsült forgalmi értékként a jármű, illetve termelő- és munkaeszköz kora és állapota szerinti értékét kell feltüntetni.