Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete

16/2011.(IV.08.) önkormányzati rendelete

a Képviselőtestület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1.§ (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Zalakaros Város Önkormányzata  

            Székhelye: Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1.( a továbbiakban: Önkormányzat )

(2) Az önkormányzat jogi személy.

(3) Az önkormányzat képviselőtestületének elnevezése: Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete.

      Székhelye: Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1.

      (4)  Az önkormányzat illetékességi területe: Zalakaros város közigazgatási területe.

      ^[1](5) Az önkormányzat jelzőszámait, valamint szakfeladat besorolását a rendelet 1. számu

            melléklete tartalmazza.

2. § (1) A képviselőtestület tagjainak száma 7 fő. A polgármester a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) alapján tagja a testületnek.

      (2) A képviselőtestület tagjainak névsorát e rendelet 4. függeléke tartalmazza.

Az önkormányzat jelképei, bélyegzője, kapcsolatai, feladatai

3.§ (1) Az önkormányzat jelképe: a címer és a zászló.

a) Az önkormányzat címere kerektalpú pajzs vörös színű mezejében, zöldlombozatú fa ezüst  színű törzsére háromszor tekeredett, jobbra induló balra fordult ezüst színű kígyó. A fa gyökerekkel indulva - a pajzstalp közepéből kétoldalt ívelő ezüst színű fél dombok közül nő ki.

              b) Az önkormányzat zászlója téglalap alakú, zöld alapon elhelyezett címer fölötte elhelyezett ezüst "Zalakaros" felirattal. Alsó szélét ezüst rojt szegi.

           c) Az önkormányzat jelképeit valamint használatuk rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

(2) A polgármester hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van,    a köríven pedig a következő felirat olvasható: Zalakaros Város Polgármestere.

^[2](3) A Város Napja: minden év július hónap harmadik hétvégéjén kerül megrendezésre.

A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(4) A település hazai kapcsolatai:

^[3]a) Az Önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn Magyarországon:

aa) Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetsége

ab) Balatoni Szövetséggel

ac) Fürdővárosok Szövetségével

ad) Zalai Borút Egyesülettel

ae) Egészséges Városok Magyarországi Szövetségével

af) Club Pannóniával

ag) Innovativ Dél-Zalai Vidékfejlesztési Egyesülettel

ah) Zalaispa Hulladékgazdálkodási Társulással

ai) Zalakarosi Turisztikai Egyesülettel

aj) Zalakaros Kistérség Többcélú Társulással

           b) A település nemzetközi kapcsolatai:

      ba) Németországban Puchheim településsel

                   bb) Ausztriában Asperhofen településsel

                   bc) Lengyelországban Olesno településsel     

(5) A Képviselőtestület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és    gazdaságszervező munkában – ezek fejlesztése érdekében – együttműködik a megyei Önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.

^[4]/6/ Az Mötv. 13. §-ában foglalt rendelkezések alapján az Önkormányzat helyi közszolgáltatási feladatairól az alábbiak szerint gondoskodik:

a) az egészséges ivóvíz ellátásáról a Dél-Zalai Víz- és Csatornamű Zrt. gondoskodik,

b) az óvodai nevelésről a településen található óvoda gondoskodik, valamint ezen intézmény gondoskodik a   közoktatási törvény szerint a gyermekek napközbeni ellátásáról.

c.) az egészségügyi alapellátást egyrészt az Önkormányzattal háziorvosi feladatok ellátása vállalkozási formában tárgyban szerződést kötött háziorvos biztosítja, továbbá a fogorvosi alapellátásról és a háziorvosi ügyeleti ellátásról az önkormányzat társulásos formában gondoskodik

d) a szociális alapellátást saját önkormányzati alkalmazottak valamint a Szociális Alapellátó Központ útján biztosítja.

e) az intézményi villamos energia és a közvilágítás szolgáltatást az önkormányzat által az MVM partnertől vásárolt villamos energia szállításával az E.ON Dél-Dunántúli Áramhálózati Zrt. biztosítja.

f) a helyi közutak és köztemetők fenntartását részben maga az önkormányzat, részben pedig az e célra alapított Karos Park Kft. útján látja el.

g) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről a Cigány Kisebbségi Egyesület közreműködésével gondoskodik, külön megállapodás alapján.

h) a települési szilárd hulladék elszállításáról a ZALAISPA Zrt. (Zalabér) gondoskodik.

i) az épített és természeti környezet védelméről önkormányzati rendeletében foglaltaknak megfelelően gondoskodik. Feladatellátás mértékét és módját a helyi környezet védelméről szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

j) gyógyidegenforgalom, bel- és külföldi turizmus szervezése Turisztikai Egyesület útján.

^[5]/7/ Önként vállalt önkormányzati ügyek az alábbiak:

1. szőlő- és bortermelési kultúra segítése

         b)   helyi civil szervezetek alakulásának, működésének segítése.

         c)  gyermekjóléti ellátásként gyermekek napközbeni ellátása: bölcsőde működtetése.

(8) Az önként vállalt (többlet) feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást   meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell állást foglalni.

II. Fejezet

Az önkormányzat jogállása

4.§

^[6]/1/ Az Önkormányzat jogállását az Mötv. 41. §-a határozza meg.

^[7]/2/ Az Önkormányzati feladatokat a Képviselőtestület és szervei:

A bizottságai, a polgármester, valamint a Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatala, jegyző, társulás látja el.

^[8]/3/ A Képviselőtestület átruházható hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, illetve jegyzőre és a társulásra átruházhatja.

A polgármesterre átruházott hatásköröket az SZMSZ 1. függeléke, a bizottságokra átruházott hatásköröket az SZMSZ 2. függeléke tartalmazza. E hatáskörök gyakorlásához a testület utasítást adhat, illetve az átruházott hatásköröket visszavonhatja, az átruházott hatáskör döntéseit megsemmisítheti és megváltoztathatja.

^[9](4) A vagyonnyilatkozatok vizsgálatát a Pénzügyi, Városüzemeltetési, Ügyrendi és Humánpolitikai Bizottság végzi.

(5) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

^[10]/6/ A testület hatásköréből nem ruházhatóak át az Mötv. 42. § /1/ bekezdésében meghatározott hatáskörök.

(7) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az azt gyakorló szerv szükség szerint, de

             legalább évente egyszer köteles a testületnek beszámolni.

(8) A képviselőtestület egyes feladat - és hatásköreinek gyakorlását az 6. függelékben   foglaltak szerint a Nyugat-Balaton és Zala folyó medence nagytérségi települési szilárd hulladékai kezelésének korszerű megoldására létrehozott Önkormányzati Társulásra – a továbbiakban  ZALAISPA Hulladékgazdálkodási Társulás – árruházza.

(9) A Képviselőtestület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából Önkormányzati intézményt, más szervezetet /a továbbiakban együtt: intézmény/ alapíthat. Kinevezi az önállóan gazdálkodó intézmény vezetőit. Az intézményvezetők kinevezése során – a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és más jogszabályok alapulvételével – az érintett közösség véleményét kikéri.

^[11]/10/ Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény alapján vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkaköröket az alábbiakban határozza meg:

- önkormányzati bizottságok külsős tagjai

- Gránit Zrt vezérigazgatója, vezető tisztségviselője, Ügydöntő Felügyelő Bizottság tagjai.

- Karos Park Kft ügyvezetője, Felügyelő Bizottság tagjai

- Zalakarosi Óvoda, Bölcsöde és Könyvtár vezetője és valamennyi kötelezettség vállalásra jogosult alkalmazottja

- Közösségi Ház igazgatója

III. Fejezet

Az önkormányzat és szervei

^[12]5.§

Az önkormányzati feladatokat az Mötv. 41. § /2/ bekezdésében meghatározott Képviselőtestület és szervei látják el.

IV. Fejezet

A képviselőtestület működése

6.§ (1) A képviselőtestület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselőtestületet a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – írásbeli     meghívónak az önkormányzat internetes portálján a képviselői portálon történő közzétételével hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű  betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a legidősebb képviselő ( korelnök ) hívja össze és vezeti a képviselőtestület ülését.

(3) A képviselőtestület az önkormányzat székhelyén, Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1.szám alatt tartja üléseit, de az ülés az összes  megválasztott képviseli 2/3-ának írásbeli, előzetes kezdeményezése alapján más helyszínen is megtartható a nyilvánosság biztosítása mellett.

^[13]7.§ (1) Az Mötv. 47. § /1/ bekezdése alapján a Képviselőtestület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.

(2) Ha fentiekben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen, a polgármester az ülést bezárja, a nem tárgyalt napirendet, vagy rendkívüli ülésen, vagy a következő rendes ülésen tárgyalja a képviselőtestület, az irányadó szabályok szerint az előzetesen kitűzött napirend bővíthető.

A képviselőtestület megalakulása

^[14]8.§ (1) A Képviselőtestület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül – kezdve az általános szabályok szerint – a polgármester hívja össze és vezeti.

(2) A képviselőtestület alakuló ülésén résztvevőket a helyi választási bizottság és a választási iroda vezetője tájékoztatja a polgármester és a képviselik választásának eredményéről és törvényességéről.

(3) A polgármester és a képviselők az alakuló ülésen, illetve a – időközi választás esetén –    megválasztásukat követi első ülésen ünnepélyes esküt tesznek és aláírják az eskü szövegét., majd a megbízólevelüket átveszik

A megválasztott képviselőktől a választási bizottság elnöke, a polgármestertől a korelnök  képviselő veszi ki az esküt.

^[15]/3a./ A képviselő-testület az alakuló ülésen a polgármester előterjesztése alapján megválasztja a bizottságok elnökeit, továbbá képviselő és nem képviselő tagjait. A bizottságok nem képviselő tagjai a képviselő-testület előtt esküt tesznek.

(4) Az alakuló ülésről távollevő képviselő az esküt azon a testületi ülésen teszi le, amelyen             először vesz részt.

       (5) Az alakuló ülés napirendjei:

a) A helyi Választási Bizottság tájékoztatója a választás végleges eredményéről, a  megbízó levelek átadása

b) A Képviselőtestület tagjainak és a polgármester eskütétele

c) A napirend elfogadása

d) A polgármesteri program ismertetése

e) A polgármester illetményének megállapítása

f)  A képviselői tiszteletdíjak megállapítása

g) A szavazatszámláló bizottság létrehozása

h) Az alpolgármesterek választása titkos szavazással

i) Az alpolgármesterek eskütétele

j) Az alpolgármesterek tiszteletdíjának megállapítása

k) A bizottságok tagjainak megválasztása

l)  SZMSZ felülvizsgálatának elrendelése

           ^[16]m) Gazdasági Program, Fejlesztési Terv elkészítésének elrendelése.

(6) Az 1994. évi LXIV. törvény 1.§ (1) bekezdése szerint a polgármesteri foglalkoztatási jogviszony a képviselő-testület és a polgármester között választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony.

Az alpolgármester(ek) választása

9.§ ^[17]/1/ A képviselőtestület a saját tagjai közül – a polgármester javaslatára, titkos szavazással,  -az Mötv. 76.§-ában meghatározott időtartamra – a polgármester helyettesítésére,munkájának segítésére  egy alpolgármestert választ.

2. ^[18]

       ^[19](3) Az alpolgármester feladatköreit a polgármester határozza meg.

Rendes ülés

10.§ (1) A képviselő-testület munkatervében megjelölt időpontban (továbbiakban: rendes ülés)    ülésezik. A képviselőtestület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.

               Az ülés napját februárban, áprilisban, júniusban, szeptemberben, novemberben és decemberben a tárgyhó második hetének csütörtöki napján 13.00 órára kell ütemezni, amennyiben a tárgyalandó napirendi pontok mennyisége indokolja a polgármester korábbi időpontra is összehívhatja az ülést.

               A rendes ülés hivatalos helyszíne a Városháza tanácsterme.  

(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal a    meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(3) A testületi ülés időpontjáról, helyéről és tervezett napirendjéről a polgármester legalább öt nappal az ülés előtt a sajtó útján és a meghívónak az önkormányzat honlapján való közzétételével, valamint a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével értesíti a lakosságot.

(4) A meghívóban szereplő tárgysorozat sorrendje:

a) jelentés a lejárt határidejű képviselőtestületi határozatok végrehajtásáról

b) rendelet-tervezetek

c) költségvetési, zárszámadási előterjesztések

d) polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottsági elnök előterjesztései

e) testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügy

f) gazdasági, vagyoni ügyek

g) választási és kinevezési ügyek

Rendkívüli ülés

11.§ (1) Az Mötv. 44. §-a szerint a Képviselőtestületi ülést össze kell hívni

a/ a megválasztott képviselők egynegyedének

b/ bizottságainak

c/ a Megyei Kormányhivatal vezetőjének

    ^[20]indítványára.

         (2) Rendkívüli ülés indítványozását írásban a polgármesternél kell előterjeszteni.

(3) A polgármester az indítvány benyújtásától számított 15 napon belül köteles a rendkívüli     ülést írásban a napirend(ek) feltüntetésével összehívni.

         (4) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. A rendkívüli ülés összehívásának

                indokát és időpontját a meghívóban fel kell tüntetni.

(5) A rendkívüli ülés esetén a meghívó az ülés előtt 20 órával is kiküldhető, bármilyen         értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, azonban az ülés előtt 20 órával korábban kiküldött meghívó sürgősségi okát közölni kell. A rendkívüli ülések ad hoc napokon és időpontban kezdődhetnek.           

^[21]11/A. §

Ha az ülés összehívására a 11. § /1/ a/ vagy b/ pontja alapján kerül sor, a meghívónak az ülés összehívásának indokát is tartalmaznia kell.

Az ülések meghívottjai

12.§ (1) A testületi ülésekre meg kell hívni:

              a) képviselőket

              c) a jegyzőt,  aljegyző, osztályvezetők,

              d) a napirenddel érintett bizottságok által felkért szakértőket,

              e) akiket a polgármester vagy a testület indokoltnak tart,

              f) a napirend által érintett intézmények, szervezetek vezetőit,

              g) akiknek meghívását jogszabály kötelezően előírja.

(2) A Képviselőtestület ülésére meghívandó önszerveződő közösségek képviselőit -   Tűzoltó Egyesület elnöke, Vállalkozók helyi egyesületének elnöke, Turisztikai Egyesület elnöke,  Zalakarosi Magánszállásadók Egyesülete elnöke - tevékenységi körében tanácskozási jog illeti meg a Képviselőtestület és bizottsága ülésein.

A településen működő egyéb önszerveződő közösségek képviselői eseti döntéssel részt           vehetnek egyes napirendek megvitatásán.

Az ülések nyilvánossága

13. § (1) A testületi ülések nyilvánosak.

(2) A nyilvános ülésen a részvételi lehetőség nem korlátozható. Az ülésen – az erre kijelölt    helyen – hallgatóként bárki megjelenhet.

A képviselőtestület működését hozzászólással, megjegyzéssel kérdéssel,                 véleménynyilvánítással a hallgatóság nem zavarhatja.

A rendbontó választópolgárokat a polgármester kivezettetheti.

3. A testület esetenként – egyszerű szótöbbséggel – dönt a hozzászólási jog megadásáról az  ülésen hallgatóként megjelenteknek maximum 5 perc időtartamra.

( 4) A Képviselőtestület nyilvános üléséről készült videofelvételt a helyi kábeltévében 48 órán belül változtatás nélkül le kell adni.

Zárt ülés

14.§

^[22](1) A testület:              

a) zárt ülést tart az Mötv. 46. § /2/ bekezdés a./, b./ pontja alapján.

b) minősített többséggel zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § /2/ bekezdés c./ pontjában foglalt esetben.

c) Az Mötv. 46.§/2/ bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, amennyiben az érintett beleegyezésétől függ a zárt ülés tartása, az ülést megelőző 8 nappal előre szerkesztett nyomtatványon nyilatkozatot kér a képviselőtestület az érintettől.

d) Az Mötv 46.§ /2 bekezdés c) pontjában meghatározott üzleti érdek sérelme áll fenn, ha a rendelkezés konkrét vagyontárgy (vagyonelem) felett történik és
a rendelkezés az adott vagyontárgy (vagyonelem) jogi helyzetét közvetlenül befolyásolja és a döntéshozatali folyamat nyilvánossága vagy a döntés indokainak (előzetes) nyilvánosságra kerülése az önkormányzat gazdasági érdekeit vagy gazdálkodásának biztonságát alaposan vélelmezhetően közvetlenül veszélyeztetné.

^[23](2) A zárt ülésen az Mötv. 46. § /3/ bekezdésben felsorolt személyek vehet(nek) részt.

          (3) Zárt ülés tartását indítványozhatja:

               a) a polgármester;

               b) bármely képviselő;

               c) a jegyző;

               d) az érintett személy.

          (4) Az (1) bekezdés a) pont esetében a zárt ülést el kell rendelni, a b) pont esetében az

                indítványról a testület dönt.

          (5) A zárt ülés jegyzőkönyvébe – a polgármesteren és a jegyzőn kívül – csak a

 képviselőtestület tagjai,  és a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos jogi                               képviselője tekinthet be.

         ^[24] (6) /A zárt ülésen hozott határozatokról a személyes adatok kivételével a nyilvánosságot tájékoztatni kell.

Munkaterv

15.§ (1) A képviselőtestület üléseit munkaterv szerint tartja. Az éves munkatervet a polgármester  állítja össze és terjeszti a testület elé legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 15. napjáig.

        (2) A munkaterv összeállításához a polgármester köteles javaslatot kérni.

              a) a képviselőktől;

              b) a jegyzőtől;

              d) a bizottságtól.

         (3) A munkaterv tartalmazza:

               a) a képviselőtestület által meghatározott és a végrehajtásukhoz szükséges tennivalókat,

                   illetve azok ütemezését;

               b) a jogszabály által kötelezően előírt napirendi pontokat;

               c) a napirendi pontok előadóit;

d) azokat a munkatervi feladatokat, melyek előkészítéséhez közmeghallgatást kell      tartani;

               e) az egyes napirendi pontok bizottsági előkészítésére vonatkozó javaslatokat;

               f) a napirend megtárgyalásának időpontját a hónap megnevezésével

               g) a közmeghallgatás időpontját.

(4) A munkaterv előterjesztésével egyidejűleg a képviselőtestületet tájékoztatni kell a

               munkatervbe fel nem vett javaslatokról, azok mellőzésének indokolásával.

A napirendi pontok előkészítése, megvitatása

16.§ (1) A képviselőtestületi ülés napirendi pontjaira, tárgyalásuk sorrendjére a polgármester

              a meghívóban tesz javaslatot. Az ülés napirendjéről - figyelembe véve a képviselői

              javaslatokat - a képviselőtestület határoz.

        (2) A képviselőtestület olyan halaszthatatlan döntést igénylő előterjesztést is napirendre

              vehet, melyre tekintettel a képviselőtestület rendkívüli ülése is összehívható lenne. A

            napirendre vétel önálló napirendi pontként történik.

A napirendi pontok tárgyalási sorrendje

17.§ (1) A képviselőtestület üléseinek napirendjét, eltérő indítvány hiányában a következő

              sorrendben kell megtárgyalni:

a) a polgármester tájékoztatója a lejárt határidejű határozatokról, valamint  egyéb a            polgármester két ülés között tett intézkedéséről és egyéb eseményekről szóló tájékoztatója és az átruházott hatáskörben hozott intézkedésekről szóló beszámolója

               b) rendeletalkotásra irányuló előterjesztések

               c) munkaterv szerinti napirendek, egyéb határozati javaslatot tartalmazó előterjesztések

               d) egyéb tájékoztatók

e) interpellációk

f) képviselői kérdések

g) egyéb közérdekű bejelentések, javaslatok.

        (2) A tájékoztatókhoz csak kérdés tehető fel és a tájékoztatókra és a kérdésekre adott

              válaszokról vita nem indítható.

Az előterjesztés és az előterjesztések rendje

18.§ (1) Előterjesztésnek minősül a képviselőtestület, a bizottság, a polgármester, vagy valamely  képviselőtestületi képviselő által javasolt:

a) rendeleti javaslat

b) határozati javaslat

c) beszámoló

(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztést a polgármesternél az ülést megelőzően 21 nappal (a 23. § (2) bekezdésben foglalt esetet kivéve) írásban kell benyújtani.

(3) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

         (4) A képviselőtestülethez előterjesztést nyújthatnak be:

a) a képviselők;

b) a polgármester és az alpolgármester;

c) a bizottságok;

d) a jegyző;

e) akit a polgármester felkér.

(5) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) az előterjesztő megnevezését;

b) az előterjesztés készítőjét;

c) az előterjesztés tárgyát;

d) az előzetes véleményezés megtörténtét;

e) a lehetséges döntési alternatívákat és azok jogszabályi alapját;

f) a döntési javaslatok indokait;

g) a határozati javaslatot, illetve a rendelet tervezetét;

h) a határidőt, a végrehajtásért, illetve az ellenőrzésért felelős megnevezését;

          (7) Tájékoztató-jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető.

(8) Írásos előterjesztést kell készíteni:

1. az át nem ruházható hatáskörbe tartozó ügyek
2. az Önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos ügyek
3. a Ptk-ból eredő jogügylettel kapcsolatos ügyekben

(9) Az előterjesztés főbb elemei:

a./ Az első részben  meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket /testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit/, a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők nevét, véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják, és a megalapozott érdemi döntés meghozatalához elengedhetetlenek.

Utalni kell a tárgyban született korábbi döntésekre, valamint a végrehajtás tapasztalataira.

Az előterjesztés első részében kell összefoglalni az előkészítés során elhangzott, de a döntési javaslatnál figyelembe nem vett eltérő véleményeket is.

Amennyiben az adott témakörben több megoldás lehetséges, azokat lehetőség szerint ismertetni szükséges (alternatív javaslatként).

Ha indokolt javasolni kell a korábbi testületi döntés módosítását kiegészítését, vagy hatályon kívül helyezését,

Pontosan szabatosan, és tömören - az általánosság kerülésével kell megfogalmazni az elérendő célt.

b/ A második részben az egyértelműen – az előterjesztés tárgyától, ill. jellegétől függően két vagy több változatban kell a -  határozati javaslatot megfogalmazni, mely tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezését és a határidőket  /részhatáridőket/.

Ha szükséges el kell különíteni végrehajtásért és a végrehajtás ellenőrzéséért felelős személyét. Több felelős esetén az elsőként megnevezett személy köteles a végrehajtást megszervezni.

(10) Az előterjesztés elkészítésének  szabályai:

            a./ Az előterjesztés és a hozzá kapcsolódó döntéstervezet határidőre történő alapos előkészítéséért, az abban foglaltak tényszerűségéért, megalapozottságáért közérthető megfogalmazásáért az előterjesztő felelős.

b./ A munkatervben előterjesztésre kötelezett az ülés előtt legalább 20 nappal köteles az szervezési ügyintézőnek az előterjesztést átadni,

c./ A polgármester – különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat /javaslatok / megvizsgálására.

d./ Az előterjesztést – törvényességi szempontból – a jegyző észrevételezi, minden esetben, mikor nem személye az előterjesztő.

e/ A véleményezést záradékkal a meghívó anyagaiban, rendkívüli ülés esetén kiosztott határozati javaslatban kell szerepeltetni.

f./ Az előterjesztéseket az azt tárgyaló bizottsági ülésre kell elkészíteni és – a bizottságok elnökeivel történő előzetes egyezetések után – az érintetteknek eljuttatni. Az így elkészült előterjesztések általában már  csak kiegészülnek a bizottságok észrevételeivel, módosító javaslataival, ami az előterjesztést nem feltétlenül módosítja.

Ennek megfelelően, az eredeti formájukban, plusz az esetleges kiegészítésekkel kerülnek postázásra – az SZMSZ-ben foglalt határidőben – a képviselőtestület tagjainak és az érintetteknek.

g./ A bizottsági megtárgyalást követően csak a polgármester külön engedélyével kerülhet be előterjesztés a képviselőtestület anyagába.

h./ Határidőn túl leadott, vagy jogsértő előterjesztéseknek a testület elé viteléről a polgármester dönt. Az előterjesztő az anyagot az észrevételek alapján köteles egy napon belül átdolgozni és ismételten bemutatni.

Amennyiben a törvénysértés észlelésére csak az előterjesztés és a döntéstervezet kiküldését követően kerül sor, a napirendi pont előadója a Képviselőtestületi ülésen még a téma feletti vita megkezdése előtt köteles a törvénysértésre a figyelmet felhívni és annak alapján a döntéstervezetre vonatkozóan a jegyzővel egyezetett módosító javaslatot előterjeszteni.

i./Az éves munkatervben meghatározott előterjesztésnek a teljes szövege, vagy annak csak a kivonata kerül a meghívóval együtt kiküldésre a polgármester döntése szerint.

j./ Az előterjesztések leadása, tartalma, mellékletei:

Munkatervben a Képviselőtestület szempontokat határozhat meg.

4. A polgármester írásban meghatározhatja az előterjesztés szempontjait, fő kérdéseit.
5. Valamennyi határozati javaslat csak véleményének kikérésével kerülhet előterjesztésre. Véleményeltérés esetén írásos véleményét csatolja.

k./ Az előterjesztés mellékleteit kötelező csatolni az előterjesztéshez

6. ha jogszabály kötelezővé teszi
7. ha árajánlatot, vételi ajánlatot tartalmaz
8. a polgármester utasítása szerint
9. Az előterjesztés azon mellékleteit, melyek a jegyzőkönyvhöz nem kerülnek irattárba kell helyezni.
10. Az irattárba helyezendő anyagot a meghívó kiküldése előtt

- 1 példányban a polgármesternek; -1 példányban a jegyzőnek,

11. a polgármester döntése szerint:

                    a képviselőnek, bizottságnak át kell adni.

• Az irattárba helyezés a szervezési ügyintéző feladata.

(11)Az ülések előterjesztéseit az önkormányzat honlapján a képviselői portálon kell   elhelyezni  az ülést megelőzően - a10.§. /2/ bekezdésében meghatározott - 5 nappal

A sürgősségi indítvány

19.§. (1) Az előterjesztés kiküldésekor még nem ismert olyan kérdésekben, amelyekben sürgős döntést kell hozni, az ülésen is lehet előterjesztést kiosztani és felvenni a napirendi pontok közé, melynek feltétele, hogy azt a képviselők egyszerű szótöbbséggel a napirendek közé megszavazzák, amennyiben a /2/ bekezdésben meghatározott feltételek fennállnak. 

(2) E sürgősségi indítványok benyújtásának a feltételei:

a/ Sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 15 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.

Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző.

b/ Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősségi kérdését – a napirend lezárása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.

c/ Az indítványt napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalja a Képviselőtestület.

d/ Költségvetést érintő előterjesztést a gazdasági bizottság véleményezi.

e/ A határozati javaslatot a jegyző törvényességi szempontból véleményezi.

Interpelláció

20.§ (1) Az interpelláció olyan felszólalás, melynek tárgya szoros kapcsolatban kell, hogy álljon az önkormányzat hatáskörének ellátásával, illetőleg annak valamely – az önkormányzat irányítása alá tartozó – szervezet hatáskörébe kell tartoznia.

         (2) A képviselő a Képviselőtestület ülésén – napirendek lezárása után – a polgármestertől, az  alpolgármestertől, az Önkormányzati bizottság elnökétől és a jegyzőtől önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat).

(3) Az interpellált az ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban – legfeljebb 5 percben  köteles válaszolni. Ha a megkérdezett írásban ad választ, válaszát minden képviselőhöz el kell juttatni. Az elfogadásáról azonban ekkor is (a következő) testületi ülésen kell dönteni.

(4) Ha az interpelláció benyújtására a Képviselőtestület ülését megelőzően legalább 8   nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni.

(5) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A         Képviselőtestület részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, a bizottság elnökét.

Ideiglenes bizottság is megbízható a kivizsgálással, valamint a kivizsgálás bármely         szakaszában külső szakértő is bevonható. A kivizsgálásban az interpelláló képviselő maga is részt vehet.

(6) A Képviselőtestület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát az 5. pont szerint kell lefolytatni.

          (7) Az interpellációkról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.

Képviselői kérdés és közlemény

21.§ (1) A képviselő a képviselőtestület ülésén a polgármesterhez, alpolgármesterekhez,

              jegyzőhöz  és a bizottság elnökéhez kérdést intézhet.

         (2) A kérdés: az önkormányzat feladatkörébe tartozó, szervezeti, működési, döntési és

               előkészítő jellegű felvilágosítás kérés, amely nem kapcsolódik az ülés napirendjeinek

               témaköréhez, és nem sorolható az interpelláció fogalomkörébe.

(3) A kérdéshez hozzászólásnak, viszontválasznak nincs helye, a válasz elfogadásáról a

               képviselőtestület nem dönt.

         (4) A kérdés elmondására és a válaszra 3-3 perc áll rendelkezésre.

         (5) Amennyiben a kérdezett a választ az ülésen nem tudja azonnal megadni, úgy köteles

arra 15 napon belül írásban válaszolni, mely írásos választ egyidejűleg valamennyi képviseli részére meg kell küldeni.

22.§ A képviselő a közérdeklődésre számot tartó bejelentéseket, kérdéseket a képviselői   közlemények keretében legfeljebb egyszer, 2 perc időtartamban terjesztheti elő. A közleményekhez kérdésnek, hozzászólásnak nincs helye.

Képviselői indítvány

23.§ (1) A képviselő a – képviselőtestület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben – munkatervben

nem szereplő képviselői indítványt terjeszthet elő, amelynek meg kell felelnie az  előterjesztésekkel szemben támasztott alaki követelményeknek.

        (2) A képviselői indítványokat legalább a képviselő-testületi ülést megelőző 5 nappal

              kell a polgármesternek írásban vagy elektronikus úton leadni.

        (3) Az önálló indítványt a polgármester a testületi ülés meghívójában napirendi

              javaslatként tünteti fel, és annak mellékleteként kiküldi.

        (4) A képviselő-testületi ülés előtt csak a napirendekhez vagy az önkormányzati

  feladatokhoz kapcsolódó kiegészítő anyagok oszthatók ki.

A tanácskozás rendje

24.§ (1) A képviselőtestületi ülést a polgármester vagy a 6. § (2) bekezdésében meghatározott

              személy ( levezető elnök) vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti.

         (2) Az ülést a polgármester nyitja meg és a határozatképesség szempontjából megállapítja  a jelenlévő képviselők számát.

   (3) A polgármester az ülés tartama alatt az egyes napirendi pontokkal kapcsolatos    határozathozatalnál is ellenőrzi a határozatképességet.

   (4) A polgármester, illetve az előterjesztő javasolhatja – maximum 3 perces indokolással –  a napirendi pont tárgyalásának megszakítását vagy a napirendi pont határozat hozatal nélkül történi lezárását. Erről a képviselőtestület vita nélkül – egyszerű szótöbbséggel – dönt, egyúttal meghatározza a napirendi pont szükség szerinti kiegészítését, illetve tárgyalásának új időpontját.

         (5) A képviselőtestületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelenlévő személy

               köteles a tanácskozás rendjét fenntartani és méltóságát tiszteletben tartani.

          (6) A polgármester gondoskodik a képviselőtestületi ülés rendjének fenntartásáról.

          (7) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében a polgármester:

 a) A tárgytól eltérő vagy önmagát ismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő    figyelmeztetés esetében megvonja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, az ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra;

               b) Rendreutasítja azt a képviselőt, aki a testületi ülés méltóságát sértő kifejezést használ.                                       

                    Súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesítheti a képviselőt;

c) Rendzavarás esetén figyelmeztetésben részesíti a rendbontót. Amennyiben a    rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi az ülést határozott időre félbeszakíthatja a jelenlévő képviselik többségének támogató szavazatával.

(8) A polgármester a rend fenntartása érdekében tett – e rendeletben szabályozott – indokolt intézkedései ellen észrevételt tenni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

 ( 9) A képviselőtestületi ülésen bármilyen címen jelenlévő meghívott, illetve érdeklődő

          által a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása az ülés levezető

          elnökének rendreutasítását vonja maga után.

(10) Az érdeklődők részéről történt ismételt rendzavarás esetén az ülés levezető elnöke az

        érintetteket a terem elhagyására kötelezheti.

 (11) A képviselőtestület ülése alatt a teremben a mobil telefonokat ki kell kapcsolni,vagy  csengőhangját el kell némítani akkor is, ha erre a polgármester nem hívja fel a figyelmet.

A képviselőtestület ülésének vezetése

25.§ (1) A polgármester minden napirendi pont felett (a tájékoztatók kivételével) köteles vitát nyitni, majd azt lezárni.

(2) Minden napirendnél elsőként az adott napirendi pont előterjesztőjét, őt követően pedig annak a bizottságnak az előadóját illeti meg a szó, mely az adott napirendet bizottsági ülésen előzetesen tárgyalta.

(3) A kisebbségi álláspontot az előterjesztőnek ismertetni kell.

(4) Amennyiben a bizottság előterjesztője vagy a bizottsági elnök, nem a bizottság többségi és kisebbségi véleményének és határozatnak megfelelően ismerteti a bizottság álláspontját, akkor a levezető elnök megvonhatja a szót és ő kérheti fel a bizottság egy jelenlévő tagját, aki ismerteti a bizottsági véleményt.

     A bizottsági előterjeszti a bizottság álláspontját és a kisebbségi álláspontot maximum 3 perc időtartamban ismertetheti.

(5) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése maximum 5 perc lehet.

      Az előterjesztő a válaszok megadásánál igénybe veheti a tanácskozási joggal nem rendelkező, de jelenlévő szakértő(k) segítségét is.

(6) A képviselőknek a napirendhez való hozzászólásra a polgármester adja meg a szót.

(7) A hozzászóló mondanivalójának időtartama maximum 5 perc lehet, amibe a kérdésfeltevés ideje nem számít bele.

(8) Második hozzászólásra 2 percben van lehetőség. A polgármester engedélyezheti a

     többszöri hozzászólást.

(9) A vita lezárását követően a polgármester szavazásra teszi fel a határozati javaslatokat.

(10) A vita lezárására bármelyik képviselő vagy a levezető elnök tehet javaslatot. A képviselőtestület a javaslatról vita nélkül határoz.

(11) A jegyző törvényességi észrevétel esetén köteles felszólalni.

Módosító javaslat

26.§ Módosító javaslatot a képviselők a napirendi pont vitájának keretében terjeszthetnek elő.

Ügyrendi javaslat

27.§ (1) Az ügyrendi javaslat: a képviselőtestület vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt

             napirendi pontot érdemben nem érinti, eljárási kérdésekre vonatkozó javaslat.

(2) Ügyrendi javaslat céljából a képviselők az ülés során bármikor szót kérhetnek, ha a    levezető elnök megállapítja, hogy a javaslat nem ügyrendi, a képviselőitől megvonja a szót.

         (3) Az ügyrendi javaslat megfogalmazásának időtartama legfeljebb 1 perc lehet.

         (4) Az ügyrendi javaslatról a képviselőtestület vita nélkül dönt.

         (5) Nem minősül vitának a jegyzőnek az adott ügyrendi javaslat jogszabályba ütközése

               tekintetében kifejtett álláspontja.

A döntéshozatal szabályai

28.§

^[25](1) A Képviselőtestület döntéshozatalából történő kizárásra az Mötv. 49. § /1/ - /3/ bekezdése szerinti szabályokat kell alkalmazni.

^[26]/2/ A Képviselőtestület minősített többségének szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon kívül az alábbi esetekben:

a) a Képviselőtestület munkaprogramjának, gazdasági programjának, fejlesztési tervének az elfogadása,

b) a településrendezési terv elfogadása,

c)az Önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés 20 millió forint értékhatáron felül,

d) 20 millió forint felüli hitel felvételéhez,

e) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,

f) helyi népszavazás kiírásához,

g) testületi hatáskörök átruházása.

A szavazás módja

29.§ (1) A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet.

        (2) A szavazás jellege nyílt vagy titkos lehet. A nyílt szavazás esetén név szerinti

             szavazás is elrendelhető.

  (3) A levezető elnöknek a vita során elhangzottakat egymástól elkülönítve kell  megszavaztatni mégpedig úgy, hogy előbb a módosító javaslatokat, majd az eredeti           javaslatot bocsátja szavazásra. A szavazás eredményének megállapítása után a levezető elnök kihirdeti a végeleges határozatot.

(4) A képviselőtestületi ülésen a nyílt szavazás kézfeltartással történik.

Név szerinti szavazás esete

^[27]30.§ (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni az Mötv. 48. § /3/ bekezdésében meghatározott esetekben. A képviselői indítványról a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel határoz.

(2) Név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ABC sorrendben kell /jegyzőnek felolvasni.

  (3) A képviselők az „igen” „nem”, illetve a „tartózkodás” szavak érthető kimondásával szavaznak.

  (4) Az elnök vagy az őt helyettesítő képviselő a szavazást a képviselők névsorán feltünteti, a szavazatokat külön-külön összeszámolja és kihirdeti a szavazás eredményét. A szavazási névsor a jegyzőkönyv része.

  ^[28]/5/ Nem lehet név szerinti szavazást tartani az Mötv. 48.§ /3/ bekezdésében meghatározott

          esetekben.

Titkos szavazás lehetőségei

^[29]31.§

A Képviselőtestület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § /2/ bekezdésében meghatározott ügyekben, titkos szavazást tart az alpolgármester választás esetében.

32.§ (1) A szavazás titkosságáról és a titkos szavazás módjáról a képviselő-testület egyszerű

             szótöbbséggel dönt.

        (2) A titkos szavazás szavazólapon történik, amelyet a hivatal hivatalos pecsétjével kell

              ellátni.

(3) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelölt(ek)re, döntési alternatívákra

               lehet.

         (4) Igen szavazatnak a jelölt(ek) nevének, illetve a döntési alternatívának a meghagyása,

               ellenszavazatnak pedig a jelölt(ek) nevének, illetve a döntési alternatívának az áthúzása

               számít. A szavazáshoz tollat kell használni.

         (5) Érvénytelen a szavazat; ha:

a) nem hivatalos – bélyegzőlenyomat nélküli – szavazólapon adták le;

b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot;

               c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, illetve milyen    döntési alternatívákra szavazott;

d) a szavazó képviselő a megválaszthatónál több jelölt nevét, illetve több döntési   alternatívát hagy a szavazólapon.

33.§ (1) A titkos szavazás lebonyolításában az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság vesz részt.

(2) Az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság megállapítja a titkos szavazás eredményét, melyről tájékoztatja a képviselőtestületet. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.  

(3) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a szavazás helyét és időpontját;

b) a szavazás során hozott határozatokat, fontosabb eseményeket;

c) a szavazás eredményét.

(4) A jegyzőkönyvet az Ügyrendi és Igazgatási Bizottság szavazás lebonyolításában résztvevő tagjai aláírásukkal hitelesítik.

34.§ A szavazólapoknak a képviselők részére történő átadását a képviselők névjegyzékén jelölni

         kell.

A testület döntései

35.§ (1) A képviselőtestület önkormányzati rendeletet alkot és határozatokat hoz.

         (2) A testület döntéseket naptári évenként kezdődően folyamatos sorszámmal és

              évszámmal kell ellátni: ……./……… (… …) önkormányzati rendelet/határozat.

^[30](3) A rendelet kihirdetésére a helyben szokásos módon a Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal (Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1.) épületén található hivatalos hirdetőtáblán kerül sor.

A testületi ülés jegyzőkönyve

^[31]36.§ (1)A testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmára és készítésének szabályaira az Mötv. 52. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A jegyzőkönyv készítés szabályaira az Ötv. 17. §- ban foglaltak az irányadóak.

A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, a távol maradt képviselők nevét, a  távollét okát, napirendi pontonkén az előadók nevét, szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, a felszólalók nevét és mondanivalójuk lényegét, az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat, kérdéseket, azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat, képviselő kérésére véleményének rögzítését.

^[32](3) A választópolgárok a képviselőtestületi előterjesztéseket és az ülések jegyzőkönyveit – a zárt ülés kivételével – Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatalban (Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1.), valamint a város hivatalos honlapján tekinthetik meg.

(4)  A Képviselőtestület nyilvános üléséről készült videofelvételt a helyi kábeltévében 48   órán belül változtatás nélkül le kell adni. A képviselőtestület üléséről készült  videó, vagy hangfelvételt  24 hónapig meg kell őrizni.

^[33]/5/ Zárt ülésen hozott döntéseket legkésőbb a következő képviselőtestületi ülésen napirend előtt nyilvánosan ismertetni kell.

Együttes ülés

37.§

1. A képviselő-testület más település képviselő-testületeivel együttes ülést tarthat.
2. A képviselő-testületek együttes ülésére szóló meghívót az érintett települések polgármesterei írják alá.
3. Ha az együttes ülés színhelyeként a Zalakaros van megjelölve akkor az együttes ülést Zalakaros város polgármestere vezeti.
4. Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-külön megállapított határozat képessége figyelembevételével kell megállapítani.
5. A napirend vitája után a határozati javaslatot a résztvevő képviselő-testületeknek külön-külön kell szavazásra feltenni. Egybehangzó határozatok meghozatala esetén a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni és a jegyzőkönyvben a részdöntések eredményét egy határozatban kell rögzíteni.
6. Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett települések polgármesterei, jegyzői valamint településenként egy-egy képviselő- mint hitelesítők írják alá.

V. Fejezet

                                                Közmeghallgatás, Lakossági Fórum                  

38. § (1) A képviselőtestület évente legalább egyszer, előre meghirdetetten, a munkatervben

               tervezetten közmeghallgatást tart.

         (2) A közmeghallgatás időpontjáról a lakosságot tájékoztatni kell, összehívásáért és

               meghirdetéséért a polgármester a felelős.

(3) A közmeghallgatáson elhangzottak (közérdekű javaslatok, észrevételek) összegzéséről a közmeghallgatást követi két hónapon belül a polgármester ad tájékoztatást.

         (4) A közmeghallgatás technikai lebonyolításáért a jegyző felelős.

(5). Közmeghallgatás összehívása előtt a polgármester tájékoztatást tesz közzé közmeghallgatás időpontja előtt legalább 30 nappal a következő helyeken:

     a) az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztéssel,

     b) Karos Krónikában,

     c.) város hivatalos honlapján

    d) a településen működő –forgalmas helyen lévő -  üzletekben.

(6) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre a képviselő-testületen lehetőleg azonnal             válaszolni kell.

(7) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat a közmeghallgatáson nem válaszolható  meg, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármester vizsgálja.

(8) A kérdést a polgármester 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselőtestületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

(9) A közmeghallgatáson a képviselőtestület önálló napirendeket is megtárgyalhat.

39.§ (1) Lakossági fórumot kell tartani:

a) a településrendezési szabályzat, valamint a szabályozási tervek elfogadását

     megelőzően;

b) a lakosság életkörülményeire jelentősen ható helyi önkormányzati döntések

     előkészítésekor

c) minden olyan kérdésben, amit törvény ír elő.

^[34]/2/ A Lakossági Fórum megtartására nem vonatkoznak a Közmeghallgatás szabályai, a Fórumról feljegyzés készül. A Fórum állásfoglalásairól és az ott felmerült kisebbségi véleményekről a Képviselőtestületet tájékoztatni kell.

VI. Fejezet

                                            A képviselő

40.§ (1) A képviselő jogállását az Alkotmány, az Ötv. és a helyi önkormányzati képviselők

jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény rendelkezései határozzák meg.

(2) A képviselő a Bünteti Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 137.§ (1) bekezdés     g.) pontja szerint hivatalos személynek minősül.

4. Minden önkormányzati képviselő jogai és kötelezettségei azonosak.

A képviselő kötelezettségei

41.§ (1) A képviselő köteles:

a) részt venni a képviselőtestület munkájában;

b) olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;

c) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;

d) rendszeresen kapcsolatot tartani a választókkal, a lakosság közösségeivel;

e) bejelenteni személyes érintettségét döntéshozatalnál;

f) testületi vagy bizottsági ülésről történő távolmaradását minden esetben indoklással     együtt előzetesen a Polgármesteri Hivatalban bejelenteni;

g) a képviselői minőségében megszerzett vagy tudomására jutott információt megőrizni,     

    azt saját maga és más előnyére, illetve hátrányára felhasználni tilos;

h) köteles megtartani a tudomására jutott állami és szolgálati titkot, valamint

      köteles figyelembe venni az Alkotmánynak, a Polgári Törvénykönyvnek és a    személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvántartásáról szóló, az 1993. évi LXIII. törvénynek a magántitok és a személyi adatok védelmére vonatkozó szabályait. Titoktartási kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll.   

 i) vagyonnyilatkozatot tenni az 2000. évi XCVI tv. 10/A. § (1) bekezdése alapján kell.

        (2) Azt a képviselőt, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a

              képviselőtestület üléséről előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távol marad, és

              távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek kell minősíteni.

^[35]/2/a./ A képviselő-testület bármely tagja javaslatára 3 havi időtartamra 20 %-kal csökkenheti annak a települési képviselőnek a tiszteletdíját, aki a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztja, és a képviselő-testület megállapítja, hogy a bejelentési kötelezettsége fennállt.

  (3) A képviselőtestület tagjai és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának kezeléséről,      nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló részletes szabályokat a rendelet 3. függeléke tartalmazza.

A képviselő díjazása

42.§ A képviselő a képviselőtestület külön rendeletében meghatározottak szerint jogosult tiszteletdíjra.

VII. Fejezet

A Képviselőtestület bizottságai

43.§ (1) A képviselő-testület bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési

feladatokat ellátó - az SZMSZ 2. függelékében meghatározott, átruházott hatáskörben, önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel rendelkező választott testületi szervek. 

         (2) A bizottságok elnökét és tagjainak több mint felét az önkormányzati képviselők közül

               kell választani.

44.§ (1) A képviselő-testület állandó és ideiglenes (ad hoc) bizottságokat hozhat létre.

        (2) A képviselő-testület az ideiglenes (ad hoc) bizottságot meghatározott időre vagy

              feladat elvégzésére hozza létre, amely ezt követően automatikusan megszűnik.

              Az ideiglenes (ad hoc) bizottságra az állandó bizottságra vonatkozó rendelkezéseket kell

              alkalmazni.

45.§

^[36](1) Az Mötv. 58. § /1/ bekezdésében meghatározott személy a bizottság elnökéül és tagjául nem választható.

        (2) A bizottság elnökére a polgármester tesz javaslatot.

       ^[37] (3) A Képviselőtestület az alábbi bizottságokat hozza létre:

a) Gazdasági, Városfejlesztési és Turisztikai Bizottság

b) Pénzügyi, Városüzemeltetési, Ügyrendi és Humánpolitikai Bizottság

46.§ A bizottságok általános feladatai:

a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben,

b) a képviselőtestület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a   feladatkörébe tartozó ügyekben, beleértve a testületi előterjesztések véleményezését is.

c) előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket,

d) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében,

e)  javaslatot tesz a képviselőtestület hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.

47.§(1) A bizottságok tagjainak névsorát az SZMSZ 7. függeléke tartalmazza. A   részletszabályokat az SZMSZ rendelkezéseivel összhangban az ügyrendjükben állapítják meg.

         (2) A bizottság maga készíti ügyrendjét, maga fogadja el.

         (3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az elnököt akadályoztatása esetén az  általa kijelölt tag helyettesíti.

         (4) Kötelező a bizottság ülését összehívni:

     a) a Képviselőtestület döntése alapján

     b) a polgármester indítványára

     c) bizottsági tagok legalább felének indítványára.

(5) A bizottság határozatképessége és határozathozatalára, a Képviselőtestületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

48.§ (1) A Képviselőtestület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket,    amelyeket a bizottságok nyújtanak be, illetve azokat, amelyek csak a bizottságok állásfoglalásával nyújthatók be a Képviselőtestülethez.

(2) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely – a bizottságok feladatkörébe tartozó – ügy   megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.

  (3) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek a hozzátartozóját   személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A  kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

(4) A bizottságok azokban az esetekben tartanak zárt ülést, amelyekben azt az Ötv. kötelezővé teszi  vagy megengedi. Döntéseiről azonban csak a bizottság elnöke adhat tájékoztatást.

49.§ A bizottságok minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot

         megőrizni.

50.§ (1) A bizottságok üléséről jegyzőkönyv készül, amely a tanácskozás lényegét, a hozott döntést, valamint – külön indítványra – a kisebbségi véleményeket tartalmazza.

^[38](2) A munkatervben rögzített bizottsági feladatok megoldásáról és végrehajtásáról mindig jegyzőkönyvet kell készíteni azokon a bizottsági üléseken is, ahol a Képviselőtestület által átruházott hatáskörben születik döntés. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi testületi ülésen ad tájékoztatást.

(3) A jegyzőkönyv egy-egy példányát 3 napon belül meg kell küldeni a polgármesternek, illetve a jegyzőnek.

(4) A bizottságok a tevékenységéről megbízatási ideje alatt beszámolnak a Képviselőtestületnek.

(5) A bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli teendőket a Polgármesteri Hivatal látja el.

VIII. Fejezet

Polgármester, Alpolgármester

A polgármester

51.§ (1) A polgármester a választópolgárok által közvetlenül megválasztott tisztségviselő, az

             önkormányzat képviselőtestületének tagja.

        (2) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

  (3) A polgármester ügyfélfogadási rendje az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

              A hónap első és harmadik héten hétfőn 8,00-11,00 óráig

        (4) A polgármester tiszteletdíját a képviselőtestület állapítja meg.

         (5) A képviselőtestület a polgármester részére – egyedi döntés alapján – költségátalányt

               állapít meg.

A polgármester feladatai

52.§

^[39](1) A polgármester az Mötv. 67. § rendelkezései szerint látja el feladatait.

        (2) A polgármester egyéb feladatai:

            a) gyakorolja a testület által átruházott hatásköröket, melyet az SZMSZ 1. függeléke

                tartalmaz;

            b) gondoskodik az önkormányzati intézmények, gazdasági szervezetek, valamint az

                önkormányzat más szervezetének ellenőrzéséről;

           c) segíti a képviselők és a bizottság munkáját;

3. rendszeres időközönként fogadóórát tart;
4. ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait.

(3  ) A képviselőtestület  a polgármester szabadságának kiadásának, engedélyezésének jogát átruházza az Igazgatási és Ügyrendi Bizottságra.

3. Az Igazgatási és Ügyrendi bizottság a polgármester igényének  ismeretében – a Ktv. 41/A .§ meghatározottak szerint minden év február  végéig szabadságolási tervet készít a polgármester tárgyéi szabadságának ütemezéséről. A bizottság a szabadságolási tervet határozattal fogadja el. A szabadság engedély aláírásával  az Igazgatási és Ügyrendi Bizottság elnökét hatalmazza fel.
4. A polgármester szabadság nyilvántartását a jegyző vezeti és gondoskodik a Magyar Államkincstár illetékes igazgatóságához való jelentés megtételéről.
5.  A polgármester tartós távolléte estén – 10 munkanapot meghaladóan – a polgármester megbízása nélkül is jogosult az  52.§. (2) bekezdése szerinti alpolgármester eljárni.
6. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület összehívásának joga a korelnök jogosult, aki jogosult az ülés vezetésére is az e rendeletben meghatározottak szerint.
7. A polgármester díjazására, jutalmára  és költségtéritésére vonatkozó javaslattételre a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság, valamint az Igazgatási és Ügyrendi bizottság jogosult.

Alpolgármester

53.§ ^[40](1) A képviselőtestület az Mötv. 74.§ (1) bekezdése alapján egy alpolgármestert választ.

 (2) A képviselőtestület tagjai közül választott alpolgármester képviseli az önkormányzatot, szükség szerint helyettesíti a polgármestert

^[41](3)

       ^[42] (4) Az alpolgármester a tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

^[43](5) Az alpolgármester általános és egyedi ügyekre kiterjedő feladatait a polgármester határozza meg. Az alpolgármester nem egyedi ügyekre kiterjedő feladatairól a polgármester tájékoztatja a képviselőtestületet.

IX. Fejezet

Az Önkormányzat hivatali feladatainak ellátása

54.§

^[44]/1/ A Közös Önkormányzati Hivatal önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

Működését az Mötv. 84.§-86.§-a., saját SZMSZ-e és az MSZ EN ISO 14001:2005. szabvány előírásai alapján végzi.

a) A Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal

székhelye:Zalakaros

elnevezése: Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal

címe: 8749 Zalakaros Gyógyfürdő tér 1.

b) A Hivatal ügyfélfogadási ideje a következő Zalakaros Városban

Hétfő:                            8,00-12,00 óra

                                    12.30 -14,00 óra

Kedd:                            8,00 -12,00 óra

Szerda:                          8,00 -12,00 óra

                                    12,30 -14,00 óra

Csütörtök:                  ügyfélfogadás nincs

Péntek:                         8,00 -12,00 óra

(2) A polgármester a jegyző javaslatára előterjesztés nyújt be Képviselőtestületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásra, munka és ügyfélfogadásának rendjének meghatározására.

(3) A hivatalon belüli kiadmányozást – feladat és hatáskörön belül – a polgármester és a jegyző külön intézkedésben szabályozza.

(4) A hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a  Képviselőtestületnek és a bizottságoknak.

A jegyző, aljegyző

 55. §

^[45]/1/ A polgármester – pályázat alapján – az Mötv. 82. § /1/-/2/ bekezdésében megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – a jegyző helyettesítésére a jegyző által meghatározott feladatok ellátására aljegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző vezeti a hivatalt, megszervezi annak munkáját az Ötv. 36. § (2), (3) bekezdésében foglaltak szerint. A jegyző:

a) rendszeres tájékoztatást ad a testületnek, a bizottságnak, a polgármesternek és az

    alpolgármesternek az önkormányzat munkáját érinti jogszabályokról;

b) javaslatot tesz a polgármesternek a hivatal ügyrendjére;

c) havonta két alkalommal ügyfélfogadást tart;

d) ellátja a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatokat, hatósági jogköröket;

e) ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggi

    feladatokat;

f) gondoskodik a hivatali dolgozók rendszeres továbbképzéséről;

g) gondoskodik a különbözi kerületi civil közösségek, érdekképviseleti szervek   megfelelő tájékoztatásáról;

h) tájékoztatja a képviselőtestületet a hivatal munkájáról, az államigazgatási ügyintézés helyzetéről;

i) az aljegyző bevonásával a testület elé kerüli előterjesztések jogszerűségének   előzetes vizsgálatát végzi

56.§

^[46]/1/ A jegyző köteles jelezni a testületnek, a bizottságoknak és a polgármesternek az Mötv. 81.§ /3/ bekezdés e./ pontja alapján ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

^[47](2)

^[48](3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség együttes betöltetlensége, illetve tartós távolléte, akadályoztatása esetén a jegyzői feladatokat legfeljebb 6 hónapra a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyzeti referens látja el.

X. FEJEZET

Helyi népszavazás, népi kezdeményezés

57.§ (1) A Képviselőtestület az Ötv. rendelkezései szerint szabályozza a helyi népszavazással és a  népi kezdeményezéssel kapcsolatos feladatokat.

(2) Nem rendelhető el helyi népszavazás az Ötv 46.§ (4) bekezdésében meghatározott  esetekben.

(3) Helyi népszavazást az Ötv. 47.§ (1) bekezdésében foglalt személyek és testületek kezdeményezhetik.

      A helyi népszavazás elrendelésének kötelező eseteit az Ötv. 46.§ (1) és (2) bekezdése, lehetséges eseteit az Ötv. 46.§ (3) bekezdése szabályozza.

        (3) A kezdeményező választópolgárok száma:

a) Az Ötv. 47. §. (1) bekezdés. d) pont szerint – helyi népszavazás esetén –200 fő, 

b) Az Ötv. 49. §. (2) bekezdés szerint - népi kezdeményezés esetén: 100 fő.

 (4) A népszavazás kezdeményezésére vonatkozó aláírásgyűjtő íveknek tartalmaznia kell a

       helyi népszavazáson megválaszolást igénylő kérdést.

       A kérdés megfogalmazásába a képviselőtestület tagján kívül a helyi választási bizottság

        és a kezdeményezők által választott bizottságot is be kell vonni.

       A szavazólapon szereplő kérdésnek világosnak, egyértelműnek és megválaszolhatónak

       kell lennie.

(5) Helyi népszavazást a képviselőtestület határozatával írja ki. A határozatban rendelkezni kell a  népszavazásra  feltett kérdés részleteiről, a figyelembe veendő tényekről, összefüggésekről, a döntés mellett és ellene szóló érvekről miként, milyen fórumokon törtéjen meg a választópolgárok alapos, hiteles tájékoztatása.

(6) A helyi népszavazás népi kezdeményezés esetén az aláírásgyűjtő ív hitelesítésekor a választási iroda vezetője az ívre ráírja, hogy hány aláírás esetén lesz kötelező a helyi népszavazás kiírása, népi kezdeményezés tárgyalása.

(7) A népszavazás eredménye kötelező a képviselőtestületre. Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselőtestület dönt.  Ugyanabban kérdésben helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni akkor sem, ha a helyi népszavazás eredménytelen volt.

58. § (1) Népi kezdeményezés útján a Képviselőtestület elé terjeszthető minden olyan ügy,   amelynek eldöntése a Képviselőtestület hatáskörébe tartozik.

 (2) Minden választópolgárnak joga van ahhoz, hogy kezdeményezze valamely,   képviselőtestület hatáskörébe tartozó ügy, testületi ülésen történő megtárgyalását.

      Több, tartalmában megegyező beadvány együttesen is előterjeszthető és feldolgozható.

      A népi kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani.

      A népi kezdeményezést tárgyaló ülésre meg kell hívni a kezdeményezők képviselőit, max 5 főt, akiket tanácskozási jog illet meg e rendeletben szabályozott előírások szerint.

(3) Az 56.§ (3) bekezdésében meghatározott számúnál, arányúnál kevesebb választópolgár   kezdeményezése  esetén a képviselőtestület mérlegelheti a helyi népszavazás kiírást.

(4) Népi kezdeményezés tárgyalás nélkül csak akkor utasítható el, ha:

13. olyan ügyre vonatkozik, amelynek elbírálására a helyi képviselőtestületnek nincs  hatásköre vagy illetékessége,
14. a megtárgyalás olvashatatlanság, név vagy adatazonosíthatatlanság okából vagy önellentmondás miatt nem lehetséges.

(5) A visszautasítás indokát írásban közölni kell.

(6) A képviselőtestület népi kezdeményezés tárgyában hozott döntését a polgármester közli.

XI. Fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák

59. § (1) A képviselőtestület - a költségvetésben meghatározott összeg erejéig - anyagilag is

               támogatja a lakossági önszerveződő közösségek tevékenységét, illetőleg a közösségekkel együttműködik.

         (2) Az együttműködés formái:

a) közmeghallgatás

b) képviselői fogadóóra

c) a képviselőtestület ülésének nyilvánossága (az érdeklődők a részükre meghatározott

helyen az ülésen részt vehetnek, a képviselőtestület engedélyével az ülésen felszólalhatnak)

d) lakossági fórumok

         (3) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja a képviselőtestület

               dokumentumainak széles körben való ismertetése.

XII. Fejezet

Az Önkormányzat gazdálkodása és vagyona

60. § (1) A képviselőtestület az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény  (továbbiakban: Áht.) 65. § (1) bekezdésében foglaltak alapján éves költségvetéséről rendeletet alkot.

(2) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásáról az Áht. 79. § (1) bekezdésében foglaltak szerint tájékoztatja a képviselőtestületet. A november 30-ig, választás évében december 15-ig elkészült költségvetési koncepció tartalmazza a következő év költségvetése elfogadásának elvi menetrendjét

61. § (1) A gazdasági programot a képviselőtestület az alakuló ülést követi 6 hónapon belül

                fogadja el, ha az egy választási ciklus idejére szól. Ha a meglevő gazdasági program az

                előző cikluson túlnyúló, úgy azt az újonnan megválasztott képviselőtestület az alakuló

                ülést követő 6 hónapon belül köteles megvizsgálni és legalább a ciklusidő végéig

                kiegészíteni, vagy módosítani.

62. § A polgármester pótköltségvetési rendelettervezetet köteles a képviselő-testület elé        terjeszteni   az Áht. 81. §-ban foglalt esetben.

63. § A zárszámadással kapcsolatban az Áht. 82. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

64. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni    értékű jogokból áll.

(2) Az önkormányzat vagyontárgyainak nyilvántartását, elidegenítésének,   megterhelésének, vállalkozásba vitelének, illetve más célú hasznosításának lehetőségeit külön rendelet tartalmazza.

             (3) A képviselőtestület az önkormányzat vagyonának növelése érdekében részt vehet

gazdasági vállalkozásokban. Az önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt,      amelyben felelősségének mértéke nem haladja meg a vagyoni hozzájárulásának mértékét.

.     

            (4) A képviselőtestület az ügyek eredményesebb megvalósítása érdekében a meglévő

                 alapítványait működteti és közérdekű kötelezettség vállalásokat tehet.

65. § Az önkormányzat gazdálkodásáról, vagyoni helyzetének alakulásáról a képviselőtestület a

          zalakarosi polgárokat a lakossági fórumokon tájékoztatja.

Záró rendelkezések

66. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselőtestület és

 szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 5/2003. (IV.25.) önkormányzati

rendelet.

        (3) Az SZMSZ függelékeivel együtt megküldendő:

         a.) a képviselőknek

         b.) a Zala Megyei Kormányhivatalnak

         c.) a polgármesteri hivatal illetékes vezetőinek

  (4) Az SZMSZ megtekinthető Zalakaros Város Polgármesteri Hivatalában (Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1.)

      Novák Ferenc                                                                             Dr. Józsa Zsanett

       Polgármester                                                                                 Jegyző

Kihirdetési záradék: 2011. április 8.

                                                                                                  Dr. Józsa Zsanett

                                                                                                          Jegyző

1. függelék a 16/2011. (IV. 08.) önkormányzati rendelethez

A Képviselőtestület által a Polgármesterre átruházott hatáskörök:

2. függelék a 16/2011. (IV.08.) önkormányzati rendelethez

A Képviselőtestület által az bizottságokra átruházott hatáskörök, a bizottság feladatai:

Gazdasági, Városfejlesztési és Turisztikai Bizottság

- 6/2003. (IV.25.) Ör. 3. § /3/ bek.                Lakáscélú támogatásról    

                                                                         - igények véleményezése

                                   5. § /1/C./ bek.            – rászorultság vizsgálata

- 10/2004. (IV.21.) Ör. 1. § /6/ bek.                        A kitüntető cím, valamint díjak alapításáról és

                                                                       adományozásáról

                                                                       - a kitüntetésre javaslatot tesz

- 14/2005. (VI.10.) Ör. 5. § /3/ bek.                         Környezetvédelmi alapról

                                                                          - javaslatot tesz a környezetvédelmi alapra

- 27/2005. (XII.16.) Ör. 10. § /8/ bek.          Épített környezet értékeinek helyi védelméről

                                                                          - támogatás odaítéléséről javaslat

Egyéb kötelező feladatai:

- Előkészíti a Képviselőtestület költségvetési döntéseit

- Megvitatja és véleményei az Önkormányzat gazdasági koncepcióját, a költségvetési előirányzatok teljesítését, a Képviselőtestület elé kerülő pénzügyi jelentéseket, előterjesztéseket, javaslatokat, a Képviselőtestület vállalkozásainak pénzügyi vonatkozású várható kiadásait, az éves költségvetési javaslatot és a végrehajtásról szóló féléves, éves beszámoló tervezetét

- Figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulására

- Vizsgálja az önkormányzati hitelfelvétel indokait és gazdasági megalapozottságát

- Gondoskodik a településfejlesztési koncepció, a helyi építési szabályzat és szabályozási terv véleményezéséről, véleményezi a városfejlesztési célú önkormányzati ingatlanokkal kapcsolatos befektetéseket

- Javaslatot tesz a Polgármester bérének, egyéb juttatásainak megállapítására

2./ a Pénzügyi, Városüzemeltetési, Ügyrendi és Humánpolitikai Bizottság feladatait, a bizottságra átruházott hatásköröket az alábbiak szerint állapítja meg:

Pénzügyi, Városüzemeltetési, Ügyrendi és Humánpolitikai Bizottság

- 7/1999. (III.24.) Ör. 14. § /5/C/ bek.           Helyi közművelődésről

                                                                           - támogatásra javaslatot készít

- 6/2003. (IV.25.) Ör. 5. § /1/C/ bek.             A lakáscélú támogatásról

                                                                            - rászorultság vizsgálata

- 10/2004. (IV.21.) Ör. 1. § /6/ bek.           Kitüntető cím, valamint díjak alapításáról

                                                              és adományozásáról

      - a kitüntetésre javaslatot tesz

- 14/2005. (VI.10.) Ör. 5. § /3/ bek.        Az önkormányzati környezetvédelmi alapról

     - pályázatokról dönt

Egyéb kötelező feladatai:

- Zalakaros Város Önkormányzatának a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatokkal kapcsolatos eljárás lefolytatásának rendjéről szóló szabályzat 

5. pontja alapján: benyújtott pályázatok véleményezése, 8. pontja alapján: „B” típusú pályázatokat benyújtó hallgatók szociális rászorultságának felülvizsgálata 

- Ellátja az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozat tételének nyilvántartásba vételével és ellenőrzésével kapcsolatos Ökjtv.10/a. §. /3/ bekezdésében meghatározott feladatot

- Ellátja a polgármester vagyonnyilatkozat tételének nyilvántartásba vételével és ellenőrzésével kapcsolatos Ökjtv. 10/a. §. /3/ bekezdésében meghatározott feladatot

- Ellátja az Ökjtv. 9.§. /2/ bekezdésében  meghatározott összeférhetetlenség vizsgálatát

- Javaslatot tesz a Polgármester bérének, egyéb juttatásainak megállapítására

- Javaslatot tesz a Képviselők tiszteletdíjára és költségtérítésére

- Ellátja a titkos szavazás lebonyolításában törvényes feltételeinek biztosításával kapcsolatos feladatokat és a szavazatszámlálást

- Véleményezi a rendelet-tervezeteket