Zalakaros Város Önkormányzat Képviselô-testületének
38/2013. (XII.18.) önkormányzati rendelete

az egyes szociális ellátások helyi szabályairól

Zalakaros Város Önkormányzat Képviselőtestülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32. §. (3) bekezdésében, 132. §. (4) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. §. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §. (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1.§ (1)E rendelet célja, hogy a település szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális pénzbeli és természetbeni ellátások formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, azok igénybevételének és érvényesítésének módját. 

(2) Az e rendeletben szabályozott támogatások csak akkor biztosíthatók, ha az egyének önmagukért és családjukért kellő felelősséget vállalnak és elvárható módos közreműködnek anyagi és szociális helyzetük jobbításáért. A szociális ellátásokat a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani.

2. A rendelet hatálya

2.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed Zalakaros Város területén élő állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.). 3.§ (1)-(4) bekezdéseiben, és a 6.§- ban meghatározott személyekre.

(2)  A rendelet hatálya a jelen rendelet 24.§-ban szabályozott ellátás tekintetében kiterjed a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása (a továbbiakban: társulás) által fenntartott Szociális Alapellátó Központ által biztosított házi segítségnyújtás szolgáltatására, Zalakaros és Zalamerenye, Csapi, Garabonc, Gelse, Kerecseny, Kilimán, Nagyrada, Orosztony és Zalaújlak településeken élő az Sztv. 3. §-ban meghatározott személyekre.

Az e rendelet 25. §-ban szabályozott ellátások tekintetében Zalakaros, Zalamerenye, Garabonc, Nagyrada, Zalaszabar, Orosztony, Kerecseny, Kilimán, Gelse, Balatonmagyaród, Galambok, Zalaszentjakab, Miháld, Pat, Sand, Zalasárszeg, Kisrécse, Zalaújlak településeken élő az Sztv. 3. §-ban meghatározott személyekre terjed ki.

(3) A települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. 

3. Eljárási rendelkezések

3.§. (1) A rendelet meghatározza a pénzbeli, a természetbeni és a személyes gondoskodás körében nyújtott ellátások Sztv.-ben nem szabályozott feltételeit, a szociális rászorultságot, valamint az ellátások iránti igények benyújtásának, elbírálásának, folyósításának, felülvizsgálatának és ellenőrzésének szabályait.

(2) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre, vagy hivatalból indulhat.

(3) Az ellátás iránti kérelmet az érdekelt, illetve az terjeszti elő, aki a rászoruló helyzetéről tudomást szerez. A kérelmet szóban, vagy írásban a Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal Koordinációs és Hatósági Osztályán (továbbiakban Önkormányzati Hivatal) lehet benyújtani.

(4) A kérelemhez csatolni, vagy a nyomtatványon szükség szerint igazolni kell a jövedelemre, munkaviszonyra, vagyoni helyzetre, tanulói jogviszonyra, egészségi állapotra, munkaképesség megváltozására, közmű kiadásokra, az együtt élő családtagok személyi adataira, családi állapotra, valamint az ellátás érdemi elbírálásához szükséges egyéb adatokra vonatkozó nyilatkozatokat és igazolásokat.

(5) Kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles saját maga, családja illetve a háztartás tagjai jövedelmi viszonyairól igazolást csatolni. Ha jövedelmi viszonyai más szerv által történő igazolására nincs mód, vagy jövedelme nem mérhető, akkor erre vonatkozóan köteles büntetőjogi felelősség tudatában nyilatkozatot tenni.

(6) Amennyiben az érdekeltnek vagy családtagjának vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból származik jövedelme, illetve kétség merül fel a nyilatkozata valódisága tekintetében az Önkormányzati Hivatal kérheti az NAV igazolását a jövedelemalap tisztázása érdekében.

(7) A támogatások megállapítása előtt a családnál a kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható.

(8) Amennyiben az érdekelt az Sztv.-ben valamint e rendeletben előírt adatközlési kötelezettségének a megadott határidőre nem tesz eleget, a környezettanulmány felvételét nem teszi lehetővé, a kérelmet el kell utasítani.

(9) A kérelemnek teljes egészében helyet adó elsőfokú döntés esetén ellenérdekű ügyfél hiányában mellőzhető a döntésből az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás.

(10) Az Önkormányzati Hivatal a bejelentett és nyilvántartásba vett adatok valódiságát ellenőrizni jogosult.

(11) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni, illetőleg az ellátást részére hivatalból meg lehet állapítani.

(12) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmezô a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.

4.§ (1) Ha a hatáskör gyakorlója a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kötelezett illetve családja megélhetését súlyosan veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent.

(2)  Megélhetést súlyosan veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedül élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének másfélszeresét, egyéb esetben a nyugdíjminimum összegét nem haladja meg, és az Sztv. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik.

(3) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

5.§ Az Önkormányzat Képviselőtestülete feladat- és hatáskörébe utalt – e rendeletben szabályozott -  kérelmeket a Polgármester bírálja el.

4. Az ellátások rendszere

6.§ (1) E rendeletben megállapított pénzbeli és természetbeni szociális ellátások – részben vagy egészben történő – finanszírozására az Önkormányzat költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.

(2) Önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátások:

a) az Szt. 43/B. §. szerinti ápolási díj,

b) önkormányzati segély,

c) hiteltörlesztési támogatás,

d) méltányossági közgyógyellátás,

e) köztemetés.

(3) Részben önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátások:

a) rendszeres szociális segély, (90 % állami – 10 % önkormányzati)

b) foglalkoztatást helyettesítő támogatás, (80 % állami – 20 % önkormányzati)

c) normatív lakásfenntartási támogatás, (90 % állami – 10 % önkormányzati)

d) adósságkezelési szolgáltatás. (90 % állami – 10 % önkormányzati)

(4) Az önkormányzat által megállapított szociális ellátásokat az Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Osztálya utalja ki, és elkészíti az utalásokkal, kifizetésekkel kapcsolatos dokumentumokat és gondoskodik az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó társadalombiztosítási járulék és az egészségügyi hozzájárulás utalásáról, valamint a Magyar Államkincstárral való elszámolásról a külön jogszabályban meghatározottak szerint.

(5) A közfoglalkoztatáshoz, valamint az önkormányzat által, egyéb szociális ellátásokhoz igénybe vett kötött felhasználású támogatások elszámolásának és nyilvántartásának egységes formáját Gazdálkodási szabályzatban kell rögzíteni. A központosított támogatások felülvizsgálatát a belső ellenőrzési tervben biztosítani kell.

II. fejezet

Támogatási formák

1. Aktív korúak ellátása

7. §. (1) Zalakaros Város Önkormányzata a közfoglalkoztatást a közfoglalkoztatási tervben foglaltak szerint biztosítja.

(2) Kérelmére rendszeres szociális segélyt kell megállapítani annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki:

1. betegsége miatt folyamatos orvosi kezelés alatt áll, és betegsége a foglalkoztatásban való részvételét akadályozza vagy kizárja, és erről orvosi igazolást csatol,
2. gyermeket vár és ezt orvosi igazolással, vagy terhes gondozási könyvvel igazolja.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a jogosultságot évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

8.§ (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult – kivéve az Sztv.33. § (1) bekezdés a)- c) pontjában szereplő személy – a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként köteles az önkormányzat által kijelölt szervvel, a segély folyósításának feltételeként elsősorban a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott Szociális Alapellátó Központtal illetve a Nagykanizsa és Környéke Szociális, Foglalkoztatási és Közművelődési Nonprofit Kft Szolgáltató Mentorhálózatával (továbbiakban együttműködésre kijelölt szerv) együttműködni.

 (2) Az aktív korúak ellátására jogosult személy a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles az (1) bekezdésben megjelölt szervet felkeresni.  

(3) Az együttműködés keretében a rendszeres szociális segélyre jogosult személy köteles

a) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vétel céljából megjelenni,

b) a nyilvántartásba vételtől számított 30 napon belül az együttműködésre kijelölt szervvel írásban megállapodást kötni az együttműködés tartalmáról,

c) a beilleszkedési program számára előírt típusában részt venni,

d) havonta 1 alkalommal az együttműködésre kijelölt szervnél az általuk meghatározott időpontban megjelenni.

(4) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködési kötelezettsége teljesítésében ténylegesen akadályozott, ennek okát köteles haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül bejelenteni az együttműködésre kijelölt szerv felé. Az akadályoztatás okát köteles hitelt érdemlő módon igazolni.

(5) A beilleszkedést segítő programok típusai a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbiak:

a) állapotfelmérő és álláskeresési tréningek,

b) szociális életvezetési tanácsadás,

c) mentálhigiénés tanácsadás,

d) munkavállalási tanácsadás,

e) iskolai végzésnek megfelelő oktatás, képzés felkutatása, közvetítése,

f) egyéb ellátásba juttatás segítése.

(6) A beilleszkedési programnak tartalmaznia kell a tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen az, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg. Az egyén beilleszkedési programja több típusú program elemeit is tartalmazhatja, ha azok együttes alkalmazásával érhető el a kívánt eredmény.

(7) Az együttműködési kötelezettségét a rendszeres szociális segélyre jogosult személy megszegi, ha neki felróható okból az (4) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget.

(8) Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az együttműködésre kijelölt szerv nyolc napon belül írásban felszólítja a mulasztás nyolc napon belül történő pótlására. Aki a határidőt önhibájából mulasztotta el, vagy akinek a mulasztás ténye később jutott tudomására, az a mulasztását a tudomásra jutástól, illetve akadályoztatása esetén az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül igazolhatja, egyidejűleg pótolnia kell az elmulasztott cselekményt. 

(9) Az együttműködésre kijelölt szerv legkésőbb a mulasztástól, vagy az együttműködési kötelezettség megszegésétől számított 15 napon belül jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének felhívás ellenére sem tesz eleget.

2. Ápolási díj

9. § (1) A Szt. 43/B. §. (1) bekezdése alapján ápolási díj az alábbi feltételek együttes fennállása esetén állapítható meg:

a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény   (továbbiakban: Ptk.)  685. § b) pontjában (a jegyes kivételével) meghatározott nagykorú hozzátartozó (továbbiakban: ápoló), 18. életévét betöltött tartós beteg személy (továbbiakban: ápolt) gondozását, ápolását végzi,

b)   az ápoló családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 200 %-át. 

 (2) Az állandó és tartós gondozás tényének vizsgálata céljából, az Önkormányzati Hivatal a támogatás megállapítása és felülvizsgálata során környezettanulmányt készít.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott  ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a, amely független az ápoltak számától.

(4) Az ápolási kötelezettség teljesítését szükség szerint, a jogosultság fennállását pedig kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

3. Önkormányzati segély

10. §. (1) Önkormányzati segélyben részesíthető az aki:

        a) létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha

         aa) a kérelmező, vagy a kérelmező családjában élő személy tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos és emiatt a kérelmezőnél, illetőleg a kérelmező családjában jelentős alkalmi kiadások merültek fel, vagy  

         ab) a kérelmezőt, vagy a kérelmező családjában élő személyt elemi kár, vagy súlyos baleset érte, vagy a nevezettek valamelyike bűntény áldozata lett, vagy

         ac) a kérelmező valamely rendszeres pénzellátásának (pl.: valamely társadalombiztosítási nyugellátási forma) kifizetése a kérelmező önhibáján kívüli okból késik, vagy

         ad) a kérelmező az aa)-ac) pontokban leírtakon kívüli egyéb alkalmi többletkiadást  teljesít és ennek eredményeképpen maga, vagy családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni,

        ae) a kérelmező iskoláztatás, a gyermek fogadásának előkészítése, nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete és betegsége miatt anyagi segítségre szorul,

         b) az a személy, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott és a temetési költségek viselése a saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

      c) időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd és vagyonnal nem rendelkezik.

      11. §.(1) Az Önkormányzati segélyre való jogosultság megállapításának jövedelmi értékhatára – a 10. §. (1) bekezdés b) pontja kivételével:

1. családban élő esetén, az egy főre eső jövedelem nem éri el a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%- át.
2. egyedülálló, egyedül élő személy, valamint gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében az egy főre eső jövedelem nem éri el a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%- át.

(2) A 10. §. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a jogosultság feltétele, hogy a kérelmezővel  közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó nettó jövedelme ne haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

(3) Az önkormányzati segély adható alkalmanként és rendkívül indokolt esetben, legfeljebb 12 hónap időtartamra havi rendszerességgel.

(4) Az önkormányzati segély egy naptári éven belül ugyanannak a személynek legfeljebb nyolc alkalommal adható, melynek mértéke az öregségi nyugdíjminimum ötszörösét nem haladhatja meg.

(5) Azon személyek, akik az önkormányzattól más jogcímen rendszeres ellátásban részesülnek, önkormányzati segélyt évente legfeljebb két alkalommal kaphatnak, melynek együttes összege az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét nem haladhatja meg.

(6) Havi rendszerességgel megállapítható önkormányzati segély annak a személynek, aki létfenntartásához átmenetileg semminemű jövedelemmel nem rendelkezik, munkába helyezés közfoglalkoztatás formájában sem oldható meg. A támogatás havi mértéke az öregségi nyugdíjminimum 60 %-a.

12. §. (1) A temetési költségekhez történő hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegével azonos.

(6) Nem részesíthető e jogcímen segélyben az a személy, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV.  tv alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a)   a jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá

b) a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója (házastársa, egyenes ágbeli rokona, örökbefogadott, mostoha- és neveltgyermeke, örökbefogadó-, mostoha- és a nevelőszülője, valamint testvére) nevére – kiállított számla eredeti példányát, amelyet az igénylőnek vissza kell adni.

(3) A temetési segély megállapítható a temetés költségeit igazoló számla hiányában is – ha a segélyt megítélő határozatban rendelkeznek a folyósított összeggel kapcsolatos utólagos elszámolási kötelezettségről. Ez esetben a határozatban elő kell írni az utólagos elszámolási kötelezettséget. Amennyiben e kötelezettségét a segélyben részesülő nem teljesíti, vele szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe.

(4) Az (1) – (3) bekezdésben meghatározott szabálytól el lehet tekinteni, ha az önkormányzati segély hiánya a kérelmező vagy gyermeke életét, testi épségét veszélyezteti.

(5) Az önkormányzati segély felvételére indokolt esetben a rászoruló segítője, pártfogója, a gyermekjóléti szolgálat családgondozója és a gyermek nevelésével, gondozásával foglalkozó köznevelési intézmény is feljogosítható, ha tartani lehet attól, hogy a segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel a rászoruló.

(6) Az önkormányzati segély részben, vagy egészben pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen az általános iskoláskorú, védelembe vett gyermekek számára gyermekintézményi étkezési térítési díj (vagy annak egy része) átvállalása, tanszerellátás, taníttatással-neveléssel kapcsolatban felmerült költségek támogatása céljából.

13. §. (1) Önkormányzati segély formájában adható beiskolázási támogatás a tanköteles, illetve rendszeres iskolai oktatásban részesülő gyermekek részére, évente egy alkalommal, amennyiben a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét nem haladja meg, és a család nem rendelkezik az e rendeletben meghatározott mértéket meghaladó vagyonnal

(2) A rendszeres iskolai oktatásban való részvételt igazolni kell.

(3) A támogatás összege általános iskolai oktatásban részesülő gyermek esetén legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum 50%-a, közép- és felsőfokú oktatásban részesülő gyermek esetén legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum 60%-a.

.

14.§  (1) Önkormányzati segélyként tüzelőtámogatásban részesíthető az a személy  vagy család, akinek a lakás fűtési szezonban (6 hónap, október 15. – április 15.) felmerült fűtési költségének egy hónapra jutó átlaga eléri, vagy meghaladja a család jövedelemnyilatkozatában feltüntetett havi összjövedelmének:

− egyszemélyes háztartás esetén 20%-át,

− családban élő esetén a 10%-át.

(2) A tüzelőtámogatás évente egy alkalommal, egy összegben − egy fűtési szezonra kérelmezhető, melynek összege legfeljebb a fűtési szezonban felmerülő fűtési összköltségének 1 havi átlaga.

(3) A támogatás iránti kérelem benyújtásának határideje minden év október 15. napja. Az ezt követően benyújtott kérelmek esetében a fűtési támogatás összege időarányosan kerül megállapításra.

(4) A tüzelőtámogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:

kérelmező és családja jövedelemnyilatkozatát, és az előző évi fűtési szezon fűtési költségét igazoló dokumentumot.

(5) Amennyiben a (4) bekezdésben szereplő fűtési költséget igazoló dokumentum nem szerezhető be, úgy a Ket. szabályai szerint kell eljárni.

15. . §. (1) Önkormányzati segélyre jogosult(ak) - a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások mérséklése céljából az(ok) a zalakarosi állandó lakóhellyel rendelkező, és életvitelszerűen Zalakaroson tartózkodó szülő(k)  jogosult(ak), aki(k):

• vállalják a gyermek születését követően legalább 5 évig tartó helybennlakást,
• csatolják a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

(2) A gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó támogatás iránti kérelem a gyermek születését követő 60 napon belül terjeszthető elő.

(3) A támogatás mértéke: a tárgyév január 1-jén érvényes mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege, melynek biztosítása vásárlási utalvány formájában történik.

(4) Amennyiben a támogatott állandó lakóhelyét a gyermek születését követő 5 éven belül megváltoztatja, úgy a támogatást időarányos részét vissza kell fizetnie.

16. §. (1) Zalakaros Város Önkormányzata a felsőoktatásban tanuló Zalakarosi fiatalok számára lakóhelyükhöz történő kötődés céljából (hazavárunk ösztöndíj) és az oktatási intézménybe történő eljutás költségeinek enyhítésére önkormányzati segélyként támogatást biztosít.

(2)  Támogatás iránti kérelmet az a zalakarosi állandó lakóhellyel rendelkező hallgató nyújthatja be, aki lakóhelyén kívül, államilag elismert magyarországi felsőoktatási intézmény nappali tagozatán, első diploma megszerzése érdekében folytat tanulmányokat.

(3)A támogatásra jogosult, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 400 %-át nem haladja meg.

(4) A támogatásra való jogosultság megállapítása két egymást követő tanulmányi félévre, azaz 10 hónapra, havi egy alkalomra (oda- visszaút) szól. A család jövedelmi viszonyainak figyelembevételével 2 x 5 hónapra, utazási jegy ellenében, amely az érvényes másodosztályú vasúti-, illetve vasúti összeköttetés hiányában autóbuszjegy diákigazolvánnyal igénybe vehető kedvezményes ára alapján történik.

(5)       A kérelmeket a hallgatók folyamatosan nyújthatják be az Önkormányzati Hivatalban az ott igényelhető adatlapon a (6) bekezdés szerinti dokumentumok csatolásával. A jogosultság fennállása esetén az utazást dokumentáló jegyek leadásával havi rendszerességgel kifizethető a támogatás összege.

(6) A kérelemhez csatolni kell a hallgatói jogviszony igazolást és a diákigazolvány másolatát, valamint az utazást dokumentáló jegy (ek) eredeti példányát.

(7)       A támogatásra jogosulatlanná válik az a hallgató, aki évközben a tanulmányait megszakítja, vagy a félévét halasztja.

(8)       Az támogatás folyósítása megszűnik a pályázó Zalakarosról való elköltözésével.

(9)       A támogatás összege a családban az egy főre jutó jövedelem alapján:

• öregségi nyugdíjminimum 250 %-ig az utazási költség 100 %-a
• öregségi nyugdíjminimum 300 %-ig az utazási költség   80 %-a
• öregségi nyugdíjminimum 350 %-ig az utazási költség   60 %-a
• öregségi nyugdíjminimum 400 %-ig az utazási költség   50 %-a.

17.§. (1) Az önkormányzati segély kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. A kölcsön összege az öregségi nyugdíjminimum 12-szeresét nem haladhatja meg. A kölcsön visszafizetésének ideje legfeljebb 1 év.

(2) A szociális kölcsön folyósításának feltételei:

• a családban az 1 főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 3-szorosát nem haladja meg.
• a kérelmező, vagy vele közös háztartásban élő családtagjának ne legyen az önkormányzattal szemben fennálló lakásvásárlási kölcsön hátraléka, illetve egyéb tartozása,
• a kölcsön megtérülése biztosított legyen.(pl. munkaviszonnyal rendelkezzen a kérelmező).
• a család Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik .
• Rendkívüli élethelyzetet hitelt érdemlően igazolni kell: pl. orvosi igazolás vagy zárójelentés, ellátás iránti kérelem benyújtásáról igazolás, rendőrségi jegyzőkönyv, stb..

(3) A kölcsön felhasználható elsősorban: lakásfelújításra, korszerűsítésre, a család létfenntartását veszélyeztető anyagi nehézségek esetén: különösen hosszantartó és /vagy súlyos betegség, háztartási berendezések meghibásodása, elemi kár, rendszeres pénzellátás folyósítását megelőző ellátatlan időszak, betörés, lopás, közlekedési vagy egyéb baleset miatti anyagi nehézségek. 

(4)Ha az ügy összes körülményére tekintettel feltételezhető, hogy a kérelmező a kölcsönt, vagy annak egy részét nem a kérelemben megjelölt célra használja, azt természetbeni szolgáltatásként kell nyújtani, amennyiben a kölcsön hiányában életveszélyes, illetve súlyos veszélyhelyzet jön létre.

(5)A határozatban foglalt céltól eltérő felhasználás esetén a kölcsön egy összegben 8 napon belül visszafizetendő.

(6)Az /1/ bekezdésben meghatározott összegnél magasabb igény, illetve hosszabb lejáratú kölcsön kérelem elbírálásáról a képviselőtestület dönt.

(7)Szociális kölcsön ugyanazon család részére akkor állapítható meg ismételten, ha a korábbi támogatásról az előírásoknak megfelelően bizonylatokkal elszámolt

(8)A szociális kölcsön határozatban megjelölt célra történő felhasználását az Önkormányzati Hivatal a helyszínen ellenőrzi.

4. Hiteltörlesztési támogatás

18. § (1) A 14.§ /1/ bekezdésében foglalt esetben, természetes személyek számára, pénzintézeti hitel törlesztésének támogatására, kamatmentes kölcsön formájában nyújtható támogatás az alábbi együttes feltételek esetén:

- az adós érvényes kölcsönszerződéssel rendelkezik és

- az adós legalább 1 hónapot meghaladó törlesztő részlet hátraléka van és

- a havi törlesztő részlet összege - hátralékkal együtt - meghaladja a háztartás egy főre jutó havi jövedelmének összegét, és

- akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 250 %-át, és

- aki Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik és 

- vállalja a  (4) bekezdésben meghatározott feltételeket.

(2) A törlesztési támogatás havi összege a  kérelem benyújtását megelőző hónap, valamint a szerződés kötéskor megállapított törlesztő részlet közötti különbözet összege, legfeljebb a  kérelem benyújtásakor esedékes törlesztő részlet 50 %-a. A törlesztési támogatás folyósításának időtartama legfeljebb 24 hónap, de nem haladhatja meg a kölcsönszerződés megszűnésének időpontját.

(3)A törlesztési támogatás kizárólag a kölcsöntartozás megfizetésére használható fel, ezért a kölcsönt folyósító pénzügyi intézményhez utalható.

(4)A törlesztési támogatás iránti kérelmet e rendelet melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell:

• a jövedelemnyilatkozatot,
• vagyonnyilatkozatot,
• kölcsönszerződés másolatát,
• kölcsönt folyósító pénzügyi intézmény igazolását az érvényes törlesztő részlet összegéről,
• a támogatás visszafizetésének biztosítására: az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezett jogosult pénzügyi intézmény írásbeli hozzájárulását az önkormányzat jelzálogjogának bejegyeztetéséhez, vagy az ingatlan tulajdonosának nyilatkozatát a tehermentességről, valamint írásbeli hozzájárulását az önkormányzat jelzálogjogának bejegyeztetéséhez, feltéve, hogy a terhelendő ingatlan forgalmi értéke meghaladja a tartozás összegét.

(5)A kérelmező e rendelet 7. számú mellékletét képező formanyomtatványon köteles nyilatkozni arról, hogy:

• a támogatási időszak alatt törlesztő-részlet fizetési kötelezettségének folyamatosan eleget tesz és ezt havonta hitelt érdemlően igazolja az önkormányzat fele,
• törlesztési támogatás megállapítását hány hónapra kéri,
• kamatmentes kölcsön formájában nyújtott törlesztési támogatás visszafizetését hány hónap alatt vállalja.

(6)A polgármester a jogosultsági feltételek fennállása esetén – Ket.  szerint - hatósági szerződést köt a kérelmezővel, amely szerződésnek tartalmaznia kell:

- a támogatást nyújtó szervezet nevét, székhelyét, azonosító adatait, a nevében eljáró személy nevét, beosztását,

- a támogatott nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, személyi azonosítóját, lakcímét (továbbiakban: személyi adatok),

- a lakóingatlan alapadatait (így különösen: helyrajzi szám, cím, nagyság, stb.)

- a támogatás összegét,

- a támogatás folyósításának kezdő és befejező időpontját,

- a támogatás biztosításának és a kamatmentes kölcsön visszafizetésének feltételeit,

- a támogatott, illetve szükség szerint az érintett pénzügyi intézmény, illetve az egyéb ingatlantulajdonos hozzájárulását a jelzálogjog bejegyzéséhez,

- a szerződésszegés jogkövetkezményeit,

- az érintettek aláírását.

(7) A törlesztési támogatás folyósításának és a kölcsön visszafizetésének rendje:

A hatósági szerződés aláírását követően:

a) amennyiben a támogatás visszafizetésének biztosítékaként ingatlanra történő jelzálogjog bejegyzés került meghatározásra, akkor az önkormányzat  az aláírást követő 30 napon belül saját költségére gondoskodik a jelzálogjog bejegyezésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás megindításáról,

b.) az Önkormányzati Hivatal gondoskodik a támogatott támogatási időszak alatt vállalt lakáscélú kölcsön törlesztő-részlet fizetési kötelezettségének és ennek havonta előírt igazolásának ellenőrzéséről,

c) a Önkormányzati Hivatal gondoskodik a törlesztési támogatásnak a hitelintézet felé havonta történő kiutalásáról

ca) első alkalommal az önkormányzat javára szolgáló jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásban széljegyzetként történő bejegyzését követően, legkésőbb a hatósági szerződés aláírását követő második hónap 5. napjáig, illetve ha eddig az önkormányzat javára szóló jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése nem történt meg, akkor legkésőbb a bejegyzést követő 10 munkanapon belül,

cb) az első támogatási részlet utalását követően pedig a b) pontban lefolytatott ellenőrzést követően minden harmadik hónap 15. napjáig.

(d) A kölcsön formájában nyújtott törlesztési támogatást a jogosultnak kamatmentesen, havi részletekben, a törlesztési támogatás lejártát követő legkésőbb 48 hónap alatt kell visszafizetnie, amely alól felmentés nem adható.

(e) A törlesztési támogatás visszafizetését – figyelemmel a (2) bekezdésben meghatározottakra – az igényelt folyósítási időtartam befejezését követő hónapban kell megkezdeni és minden hónap 15. napjáig teljesíteni.

(f) A törlesztési támogatás részletekben történő visszafizetése – a jogosult indokolt kérelmére – a kölcsön időtartama alatt egy alkalommal, legfeljebb 6 hónapra felfüggeszthető.

(g) A részletfizetés felfüggesztéséről – a képviselőtestület által átruházott hatáskörben – a polgármester határozatban dönt. A felfüggesztés engedélyezése esetén a Polgármester gondoskodik a hatósági szerződés – visszafizetési időtartam meghosszabbítására vonatkozó – módosításáról.

(h) A kiutalt törlesztési támogatást a teljesítésre irányuló írásbeli felhívás eredménytelensége után a hatósági szerződéstől való elállás esetén egy összegben, a mindenkor hatályos polgári törvénykönyvben meghatározott mértékű kamattal növelten kell visszafizetni,:

- ha a jogosult a d.) pontban meghatározott határidőre a pénzügyi intézmény felé vállalt törlesztő-részlet fizetési kötelezettségének teljesítését nem igazolja,

- vagy a visszafizetési kötelezettségének a hatósági szerződésben foglaltaknak megfelelően nem tesz eleget,

- vagy valótlan adatok közlésével, illetve valós adatok elhallgatásával, vagy az önkormányzat más módon történő megtévesztésével szerzett támogatásra való jogosultságot.

5. Köztemetés

19.§ (1) A polgármester önkormányzati hatáskörben eljárva gondoskodik az Sztv. 48. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről.

2. Közköltségen csak a legolcsóbb temetés rendelhető el.
3. Az Sztv. 48. §. (3) bekezdés b) pontja alapján a köztemetés költségének megtérítésére kötelezett személy részére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítést ad, ha a a költségek viselésére kötelezett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén 150 %-át.

6. Méltányossági közgyógyellátás

20.§ (1) Közgyógyellátásra való jogosultság szempontjából szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

a) a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 200 %-át, egyedül élő illetőleg gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében 250%-át, és

b.) családja az Szt.4.§ (1) bekezdés b.) pontjában meghatározottnál nagyobb vagyonnal nem rendelkezik.

c) a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja a nyugdíjminimum összegének 15 %-át.

Gyógyszerköltség támogatás

17.§ (1) Gyógyszerköltség támogatásra jogosult az:

a) akinek családjában az 1 főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum  200 % egyedülálló esetén 250 % nem haladja meg, és

b) aki a közgyógyellátásról szóló szabályok szerint közgyógyellátásra nem jogosult, vagy jogosult ugyan, de a háztartásban a közgyógyellátás keretében nem biztosított, igazolt havi gyógyszerköltsége meghaladja a háztartás összjövedelmének 10%-át, és

c) akinek családja Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában  meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik.

(2) A támogatás összege az igazolt gyógyszerköltség 50 %-a, de legfeljebb havi 5000 Ft.

A támogatás időtartama 12 hónap.

A támogatás iránti kérelem évente megújítható

7. Adósságkezelési szolgáltatás

21.§   (1)         Adósságkezelési szolgáltatással az adós adósságkezelési tanácsadásban és adósságcsökkentési támogatásban részesül.

 (2) Adósságkezelési szolgáltatás nyújtható annak a személynek vagy családnak, akinek

a) a (4) bekezdésben szereplő adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, összege pedig meghaladja az ötvenezer forintot, de nem haladja meg:

aa.) a (4) bekezdés a)-c) pontjában foglalt hátralék esetén négyszázezer forintot vagy a (4) bekezdés d) pontjában foglalt hátralék esetén nyolcszázezer forintot, vagy

ab.) közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá

b) háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 250 %-át és az Sztv. 4.§.(1)bek. b.) pontjában meghatározottnál nagyobb mértékű vagyonnal nem rendelkezik, és

c) a (3) bekezdés szerint elismert minimális lakásnagyságot  meg nem haladó – legfeljebb összkomfortos -  lakásban lakik, és

d) vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósság csökkentési támogatás különbözetének megfizetését és

e) vállalja az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.

(3) a településen elismert minimális lakás nagyság:  egyedül élő esetén 80 nm, két-három személyes háztartás esetén 100 nm,  ha három személynél több lakik a háztartásban, a  lakásnagyság  minden további személy után  25  nm-el növekszik,

(4)    A (2) bekezdés alkalmazása során adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó

a) közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, víz- és csatornahasználati díjtartozás),

b) közösköltség-hátralék,

c) a lakbérhátralék,

d) a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átváltott szabadfelhasználás kölcsönszerződésből fennálló hátralék.

(5)Az adósságkezelési szolgáltatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(6) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama - a (7) bekezdés szerinti eset kivételével - legfeljebb tizennyolc hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható.

(7) Ha a (4) bekezdés d) pontja szerinti adósság a (6) bekezdés szerinti időtartam alatt nem kezelhető, az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legalább huszonnégy, de legfeljebb hatvan hónap, amennyiben

- az adósság összege meghaladja a kettőszázezer forintot,

- a tartozás meghaladja a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének 50%-át,

- és az adós hozzájárul az adósságkezelés időtartamára a támogatás összegét biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak ingatlanára történő bejegyzéséhez, illetőleg feljegyzéséhez.

(8) Zalakaros Város Önkormányzata az Adósságkezelési Tanácsadást saját intézménye –az Önkormányzati Hivatal–útján szakképzett személy alkalmazásával látja el.

(9)       A tanácsadó a tanácsadás keretében:

               a)     tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről,

               b)     az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását,            fizetési            kapacitását és készségét, és ennek alapján javaslatot tesz az     adósságkezelési       szolgáltatásba történő bevonásra,

               c)     az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásos megállapodást (a                továbbiakban: adósságkezelési megállapodás köt,

               d)     a kérelmet haladéktalanul továbbítja a Koordinációs és Hatósági Osztályra,

               e)     az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal rendszeres kapcsolatot tart és                szükség        szerint, de legalább havonta egy személyes találkozás útján                folyamatosan           figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban                foglaltak betartását,

               f)      szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó                döntés          módosítását,

              g)      az adósságkezelési  megállapodásban foglaltak megszegését három                  munkanapon             belül jelzi a Koordinációs és Hatósági Osztály felé. Így                különösen, ha  az adós:

                  -    az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy

                  -    az általa vállalt adósságtörlesztést nem teljesíti, illetőleg

                  -    az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a                                    lakásfenntartási           kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három              hónapig nem tesz eleget.

               h)     adósonként nyilvántartja az adósságkezelésbe bevont hátralékok, valamint a             teljesített adósságtörlesztés összegét.

(10)     Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt az adós együttműködik a tanácsadóval.

Ennek során az adós köteles:

                  -    hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi          megismeréséhez és nyilvántartásához,

                  -    aktívan közreműködni az adósságkezelési megállapodás kidolgozásában,

                  -    az adósságkezelési megállapodásban foglaltak szerint, de havonta legalább egy             alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni az                   adósságkezelési    megállapodásban foglaltak végrehajtásáról.

(11)  Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-át, legfeljebb háromszázezer forintot, a (4) bekezdése d./ pontja szerinti esetben a hatszázezer forintot.

Az adósságcsökkentési támogatás nyújtható - a (4) bekezdése d./ pontja kivételével - egy összegben, vagy havi részletekben az adós vállalásától függően.

         Az adósságcsökkentési támogatást az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani.

(12)  Az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy az adósságcsökkentési támogatásról szóló jogerős határozat birtokában a hitelezővel szerződést köt a tartozása megfizetéséről.

(13)     Az adósságcsökkentési támogatást az önrész egy összegben történő megfizetése esetén a hatósági szerződés aláírásától számított 15 napon belül, az önrész részletekben történő megfizetése esetén utólag, minden hónap 10-éig kell utalni.

(14)     Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult

a)         az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy

b)        az általa vállalt adósságtörlesztés háromhavi részletét nem teljesíti, illetőleg

c)         az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget,

4. a szolgáltatás igénylése során, vagy a szolgáltatás tartama alatt valótlan adatokat

közöl.

(15) Az adósságkezelési támogatás iránti kérelem a tanácsadónál folyamatosan, egész évben benyújtható. A kérelmet, valamint a jogosultság feltételeit igazoló dokumentumokat a tanácsadó javaslatával együtt továbbítja az eljáró hatósághoz.

(16) Zalakaros Város Önkormányzata a közműszolgáltatóval megállapodást köt, mely alapján a szolgáltató – az adós írásbeli beleegyezése esetén - a Jegyzőt félévente tájékoztatja a legalább 3 havi tartozást felhalmozó adósokról.

(17) A hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének megállapításához az Önkormányzati Hivatal adó- és értékbizonyítványt szerez be.

(18)Azon személynek, akinek áramszolgáltatási díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, a szolgáltatás visszaállítása érdekében előrefizetős áramszolgáltatást mérő készülék is biztosítható az önkormányzat éves költségvetésében adósságkezelés címen rendelkezésre álló keretösszeg erejéig. A jogosultság további feltéve, hogy az igénylő lakásfenntartási támogatásban részesül és tartozásának megfizetése érdekében megállapodást köt a szolgáltatóval, valamint legalább egyéves időtartamra vállalja a készülék rendeltetésszerű használatát. Az önkormányzat a készülék beszerzési és a felszerelési költségén túl egyéb esetlegesen felmerülő költséget nem vállal, azt az adósságkezelési szolgáltatást igénybe vevőnek kell viselnie.

(19) A város közigazgatási területén belül történő lakcímváltozás esetén a jogosult szolgáltatótól – az önkormányzat felé egyidejűleg jelezve - kérheti, hogy a készüléket az új lakcímének megfelelő fogyasztási helyen szereljék fel. Az új felszerelés költségei a jogosultat terhelik.

(20) Azon személy esetében, akinél előrefizetős áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani.

8. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

22.§  (1) A személyes gondoskodás keretébe tartozó – az önkormányzat által biztosított – szociális alapellátási formák:

1. étkeztetés
2. házi segítségnyújtás
3. családsegítés

(2) Az ellátás iránti kérelem az Sztv. 93.§ /1/ bekezdésében meghatározott módon:

1. Étkeztetés esetén a szociális gondozónál
2. Házi segítségnyújtás és családsegítés esetén a Szociális Alapellátó Központban nyújtható A kérelem benyújtható a kérelmező/ellátást igénylő lakóhelye/tartózkodási helye szerinti Polgármesteri Hivatalánál/Közös Önkormányzati Hivatalnál, aki kérelmet az intézmény vezetőjéhez haladéktalanul továbbítja.

(3) Sürgősség esetén – ha annak elmulasztása életveszéllyel járna – külön eljárás nélkül köteles az intézmény ellátást nyújtani.

(4)Az alapellátás megszűnik, ha:

1. a jogosult meghal,
2. az ellátás alapjául szolgáló körülmények nem állnak fenn,
3. a /1/bek. a. pontja szerinti ellátást – indokolatlanul – 30 munkanapon át folyamatosan nem veszi igénybe a jogosult.

(5)A személyes gondoskodásért fizetendő intézményi térítési díjat a képviselőtestület évente 2 alkalommal e rendelet 22.§. /1/bekezdés a. pontjában meghatározott ellátás esetében 10. számú mellékleteként, a 22.§. /1/bekezdés b. pontjában meghatározott ellátás esetében 11. számú mellékleteként állapíthatja meg az Szt térítési díjra vonatkozó rendelkezései figyelembevételével.

(6)A családsegítés szolgáltatásért térítési díj nem állapítható meg.

(7)Térítésmentes ellátásban kell részesíteni azt a személyt, aki semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik, vagyona nincs, tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

a.) Étkeztetés

23.§ (1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk,

d) pszichiátriai betegségük,

e) szenvedélybetegségük, vagy

f) hajléktalanságuk

miatt.

(2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki személyi azonosításra alkalmas okmány másolatával igazolja, hogy 62. életévét betöltötte.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a háziorvos/kezelőorvos igazolása szerint önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud.

(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki önmaga ellátására részben képes és fogyatékosságát az Szt. 65/C.§ (6) bekezdésében foglaltak szerint igazolja.

(5) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegséget a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 21.§-ában meghatározott szakvéleménnyel kell igazolni.

 (6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki - nyilatkozata szerint – bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

 (7) Az étkeztetést az önkormányzat a Zalakarosi Óvoda, Bölcsőde, Közösségi Ház és Könyvtár konyháján keresztül biztosítja

a) elviteli lehetőséggel,

b) indokolt esetben házhoz szállítással.

(8) Az étel házhoz történő szállítására vonatkozó igény esetén az egészségügyi rászorultságot – háziorvosi igazolással kell – bizonyítani.

b.) Házi segítségnyújtás

24.§  (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. Az Önkormányzat a házi segítségnyújtás szociális alapellátását a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása által működtetett Szociális Alapellátó Központ útján biztosítja a társulási megállapodásban foglaltak szerint, az Sztv. 92 §-a alapján.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell az Sztv. 63. § valamint a hatályos egyéb jogszabályi rendelkezések szerinti szolgáltatást.

(3)   Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a külön jogszabályban meghatározott gondozási szükségletet.

(4) A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető állapítja meg a gondozási

szükségletet.

c.) Családsegítés

25.§ (1)A családsegítés keretében biztosítani kell az Sztv. 64. § valamint a hatályos egyéb jogszabályi rendelkezések szerinti szolgáltatást.

(2) Az Önkormányzat a családsegítés szociális alapellátást a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása által működtetett Szociális Alapellátó Központ által biztosítja, biztosítja a társulási megállapodásban foglaltak szerint.

8. Szociálpolitikai Kerekasztal

26. § (1) A képviselő-testület az Sztv. 58/B.§. (2) bekezdésére hivatkozással Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepció kialakítása, az abban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére.

(2)   A helyi Szociálpolitikai Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart.

(3)   A helyi Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai: a polgármester; a jegyző; a Pénzügyi, Városfejlesztési és Humánpolitikai Bizottság elnöke, a háziorvos; a védőnő; a Szociális Alapellátó Központ vezetője, a Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, a Zalakarosi Óvoda, Bölcsőde, Közösségi Ház és Könyvtár vezetője.

III. Fejezet

 Záró rendelkezés

27.§ (1) A rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 9/2012. (III.01.) önkormányzati rendelet, valamint a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 5/2006 (II.10) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdésének a) pontja és 6-7/B. §-ai.

Novák Ferenc                                                                        Szabóné dr. Csányi Mariann

polgármester                                                                                         jegyző

Záradék:

Kihirdetve: 2013. december 18.

Szabóné dr. Csányi Mariann

             jegyző

1. melléklet a ../2013. (XII…..) önkormányzati rendelethez 

K é r e l e m  a …/2013. (XII…..) önkormányzati rendelet 10. §. alapján  önkormányzati segély megállapítására

(ESETI ÁTMENETI   SEGÉLY)

I.   SZEMÉLYI ADATOK

   II.   A KÉRELMEZŐVEL KÖZÖS HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ SZEMÉLYEK ADATAI

III.   A JOGOSULTSÁG FELTÉTELEIRE VONATKOZÓ ADATOK

Alulírott kérem, hogy a fentiekben közölt adatok és a becsatolt igazolások, nyilatkozatok alapján a ÁTMENETI SEGÉLYRE-re való jogosultságomat szíveskedjenek megállapítani.

Büntetőjogi felelősségem tudatában k i j e l e n t e m, hogy a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek. 

H o z z á j á r u l o k  a kérelemben közölt adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához és kezeléséhez.

____________________, 20_____év _______________hó ______nap

__________________________

kérelmező aláírása

Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal

8749 Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1. Tel: 93/340-100

Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal

8749 Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1. Tel: 93/340-100

Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal

8749 Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1. Tel: 93/340-100

NYILATKOZAT ADATKEZELÉSHEZ

Zalakaros Város Önkormányzat Képviselô-testületének
38/2013. (XII.18.) önkormányzati rendelete

az egyes szociális ellátások helyi szabályairól

Zalakaros Város Önkormányzat Képviselőtestülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32. §. (3) bekezdésében, 132. §. (4) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. §. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §. (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1.§ (1)E rendelet célja, hogy a település szociális biztonságának megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza a helyi önkormányzat által biztosított egyes szociális pénzbeli és természetbeni ellátások formáit, a jogosultsági és eljárási szabályokat, azok igénybevételének és érvényesítésének módját. 

(2) Az e rendeletben szabályozott támogatások csak akkor biztosíthatók, ha az egyének önmagukért és családjukért kellő felelősséget vállalnak és elvárható módos közreműködnek anyagi és szociális helyzetük jobbításáért. A szociális ellátásokat a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani.

2. A rendelet hatálya

2.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed Zalakaros Város területén élő állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.). 3.§ (1)-(4) bekezdéseiben, és a 6.§- ban meghatározott személyekre.

(2)  A rendelet hatálya a jelen rendelet 24.§-ban szabályozott ellátás tekintetében kiterjed a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása (a továbbiakban: társulás) által fenntartott Szociális Alapellátó Központ által biztosított házi segítségnyújtás szolgáltatására, Zalakaros és Zalamerenye, Csapi, Garabonc, Gelse, Kerecseny, Kilimán, Nagyrada, Orosztony és Zalaújlak településeken élő az Sztv. 3. §-ban meghatározott személyekre.

Az e rendelet 25. §-ban szabályozott ellátások tekintetében Zalakaros, Zalamerenye, Garabonc, Nagyrada, Zalaszabar, Orosztony, Kerecseny, Kilimán, Gelse, Balatonmagyaród, Galambok, Zalaszentjakab, Miháld, Pat, Sand, Zalasárszeg, Kisrécse, Zalaújlak településeken élő az Sztv. 3. §-ban meghatározott személyekre terjed ki.

(3) A települési önkormányzat, tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti. 

3. Eljárási rendelkezések

3.§. (1) A rendelet meghatározza a pénzbeli, a természetbeni és a személyes gondoskodás körében nyújtott ellátások Sztv.-ben nem szabályozott feltételeit, a szociális rászorultságot, valamint az ellátások iránti igények benyújtásának, elbírálásának, folyósításának, felülvizsgálatának és ellenőrzésének szabályait.

(2) E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal kapcsolatos eljárás kérelemre, vagy hivatalból indulhat.

(3) Az ellátás iránti kérelmet az érdekelt, illetve az terjeszti elő, aki a rászoruló helyzetéről tudomást szerez. A kérelmet szóban, vagy írásban a Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal Koordinációs és Hatósági Osztályán (továbbiakban Önkormányzati Hivatal) lehet benyújtani.

(4) A kérelemhez csatolni, vagy a nyomtatványon szükség szerint igazolni kell a jövedelemre, munkaviszonyra, vagyoni helyzetre, tanulói jogviszonyra, egészségi állapotra, munkaképesség megváltozására, közmű kiadásokra, az együtt élő családtagok személyi adataira, családi állapotra, valamint az ellátás érdemi elbírálásához szükséges egyéb adatokra vonatkozó nyilatkozatokat és igazolásokat.

(5) Kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles saját maga, családja illetve a háztartás tagjai jövedelmi viszonyairól igazolást csatolni. Ha jövedelmi viszonyai más szerv által történő igazolására nincs mód, vagy jövedelme nem mérhető, akkor erre vonatkozóan köteles büntetőjogi felelősség tudatában nyilatkozatot tenni.

(6) Amennyiben az érdekeltnek vagy családtagjának vállalkozásból vagy vagyonhasznosításból származik jövedelme, illetve kétség merül fel a nyilatkozata valódisága tekintetében az Önkormányzati Hivatal kérheti az NAV igazolását a jövedelemalap tisztázása érdekében.

(7) A támogatások megállapítása előtt a családnál a kérelemben, valamint a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok valódisága környezettanulmány készítésével vizsgálható.

(8) Amennyiben az érdekelt az Sztv.-ben valamint e rendeletben előírt adatközlési kötelezettségének a megadott határidőre nem tesz eleget, a környezettanulmány felvételét nem teszi lehetővé, a kérelmet el kell utasítani.

(9) A kérelemnek teljes egészében helyet adó elsőfokú döntés esetén ellenérdekű ügyfél hiányában mellőzhető a döntésből az indokolás és a jogorvoslatról szóló tájékoztatás.

(10) Az Önkormányzati Hivatal a bejelentett és nyilvántartásba vett adatok valódiságát ellenőrizni jogosult.

(11) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni, illetőleg az ellátást részére hivatalból meg lehet állapítani.

(12) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmezô a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságát érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.

4.§ (1) Ha a hatáskör gyakorlója a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a visszafizetés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely a kötelezett illetve családja megélhetését súlyosan veszélyezteti, vagy aránytalanul nagy terhet jelent.

(2)  Megélhetést súlyosan veszélyeztető, vagy aránytalanul nagy terhet jelentő élethelyzetnek kell tekinteni, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem egyedül élő esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének másfélszeresét, egyéb esetben a nyugdíjminimum összegét nem haladja meg, és az Sztv. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik.

(3) Kérelemre a visszafizetésre részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

5.§ Az Önkormányzat Képviselőtestülete feladat- és hatáskörébe utalt – e rendeletben szabályozott -  kérelmeket a Polgármester bírálja el.

4. Az ellátások rendszere

6.§ (1) E rendeletben megállapított pénzbeli és természetbeni szociális ellátások – részben vagy egészben történő – finanszírozására az Önkormányzat költségvetésében kell előirányzatot biztosítani.

(2) Önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátások:

a) az Szt. 43/B. §. szerinti ápolási díj,

b) önkormányzati segély,

c) hiteltörlesztési támogatás,

d) méltányossági közgyógyellátás,

e) köztemetés.

(3) Részben önkormányzati pénzforrásból finanszírozott ellátások:

a) rendszeres szociális segély, (90 % állami – 10 % önkormányzati)

b) foglalkoztatást helyettesítő támogatás, (80 % állami – 20 % önkormányzati)

c) normatív lakásfenntartási támogatás, (90 % állami – 10 % önkormányzati)

d) adósságkezelési szolgáltatás. (90 % állami – 10 % önkormányzati)

(4) Az önkormányzat által megállapított szociális ellátásokat az Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Osztálya utalja ki, és elkészíti az utalásokkal, kifizetésekkel kapcsolatos dokumentumokat és gondoskodik az egyes ellátási formákhoz kapcsolódó társadalombiztosítási járulék és az egészségügyi hozzájárulás utalásáról, valamint a Magyar Államkincstárral való elszámolásról a külön jogszabályban meghatározottak szerint.

(5) A közfoglalkoztatáshoz, valamint az önkormányzat által, egyéb szociális ellátásokhoz igénybe vett kötött felhasználású támogatások elszámolásának és nyilvántartásának egységes formáját Gazdálkodási szabályzatban kell rögzíteni. A központosított támogatások felülvizsgálatát a belső ellenőrzési tervben biztosítani kell.

II. fejezet

Támogatási formák

1. Aktív korúak ellátása

7. §. (1) Zalakaros Város Önkormányzata a közfoglalkoztatást a közfoglalkoztatási tervben foglaltak szerint biztosítja.

(2) Kérelmére rendszeres szociális segélyt kell megállapítani annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki:

1. betegsége miatt folyamatos orvosi kezelés alatt áll, és betegsége a foglalkoztatásban való részvételét akadályozza vagy kizárja, és erről orvosi igazolást csatol,
2. gyermeket vár és ezt orvosi igazolással, vagy terhes gondozási könyvvel igazolja.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a jogosultságot évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

8.§ (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korúak ellátására jogosult – kivéve az Sztv.33. § (1) bekezdés a)- c) pontjában szereplő személy – a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként köteles az önkormányzat által kijelölt szervvel, a segély folyósításának feltételeként elsősorban a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása által fenntartott Szociális Alapellátó Központtal illetve a Nagykanizsa és Környéke Szociális, Foglalkoztatási és Közművelődési Nonprofit Kft Szolgáltató Mentorhálózatával (továbbiakban együttműködésre kijelölt szerv) együttműködni.

 (2) Az aktív korúak ellátására jogosult személy a rendszeres szociális segély megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles az (1) bekezdésben megjelölt szervet felkeresni.  

(3) Az együttműködés keretében a rendszeres szociális segélyre jogosult személy köteles

a) a jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba vétel céljából megjelenni,

b) a nyilvántartásba vételtől számított 30 napon belül az együttműködésre kijelölt szervvel írásban megállapodást kötni az együttműködés tartalmáról,

c) a beilleszkedési program számára előírt típusában részt venni,

d) havonta 1 alkalommal az együttműködésre kijelölt szervnél az általuk meghatározott időpontban megjelenni.

(4) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködési kötelezettsége teljesítésében ténylegesen akadályozott, ennek okát köteles haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül bejelenteni az együttműködésre kijelölt szerv felé. Az akadályoztatás okát köteles hitelt érdemlő módon igazolni.

(5) A beilleszkedést segítő programok típusai a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbiak:

a) állapotfelmérő és álláskeresési tréningek,

b) szociális életvezetési tanácsadás,

c) mentálhigiénés tanácsadás,

d) munkavállalási tanácsadás,

e) iskolai végzésnek megfelelő oktatás, képzés felkutatása, közvetítése,

f) egyéb ellátásba juttatás segítése.

(6) A beilleszkedési programnak tartalmaznia kell a tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen az, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg. Az egyén beilleszkedési programja több típusú program elemeit is tartalmazhatja, ha azok együttes alkalmazásával érhető el a kívánt eredmény.

(7) Az együttműködési kötelezettségét a rendszeres szociális segélyre jogosult személy megszegi, ha neki felróható okból az (4) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget.

(8) Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az együttműködésre kijelölt szerv nyolc napon belül írásban felszólítja a mulasztás nyolc napon belül történő pótlására. Aki a határidőt önhibájából mulasztotta el, vagy akinek a mulasztás ténye később jutott tudomására, az a mulasztását a tudomásra jutástól, illetve akadályoztatása esetén az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül igazolhatja, egyidejűleg pótolnia kell az elmulasztott cselekményt. 

(9) Az együttműködésre kijelölt szerv legkésőbb a mulasztástól, vagy az együttműködési kötelezettség megszegésétől számított 15 napon belül jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének felhívás ellenére sem tesz eleget.

2. Ápolási díj

9. § (1) A Szt. 43/B. §. (1) bekezdése alapján ápolási díj az alábbi feltételek együttes fennállása esetén állapítható meg:

a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény   (továbbiakban: Ptk.)  685. § b) pontjában (a jegyes kivételével) meghatározott nagykorú hozzátartozó (továbbiakban: ápoló), 18. életévét betöltött tartós beteg személy (továbbiakban: ápolt) gondozását, ápolását végzi,

b)   az ápoló családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedülálló esetén 200 %-át. 

 (2) Az állandó és tartós gondozás tényének vizsgálata céljából, az Önkormányzati Hivatal a támogatás megállapítása és felülvizsgálata során környezettanulmányt készít.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott  ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a, amely független az ápoltak számától.

(4) Az ápolási kötelezettség teljesítését szükség szerint, a jogosultság fennállását pedig kétévente legalább egyszer felül kell vizsgálni.

3. Önkormányzati segély

10. §. (1) Önkormányzati segélyben részesíthető az aki:

        a) létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha

         aa) a kérelmező, vagy a kérelmező családjában élő személy tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos és emiatt a kérelmezőnél, illetőleg a kérelmező családjában jelentős alkalmi kiadások merültek fel, vagy  

         ab) a kérelmezőt, vagy a kérelmező családjában élő személyt elemi kár, vagy súlyos baleset érte, vagy a nevezettek valamelyike bűntény áldozata lett, vagy

         ac) a kérelmező valamely rendszeres pénzellátásának (pl.: valamely társadalombiztosítási nyugellátási forma) kifizetése a kérelmező önhibáján kívüli okból késik, vagy

         ad) a kérelmező az aa)-ac) pontokban leírtakon kívüli egyéb alkalmi többletkiadást  teljesít és ennek eredményeképpen maga, vagy családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni,

        ae) a kérelmező iskoláztatás, a gyermek fogadásának előkészítése, nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete és betegsége miatt anyagi segítségre szorul,

         b) az a személy, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott és a temetési költségek viselése a saját, vagy családja létfenntartását veszélyezteti.

      c) időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd és vagyonnal nem rendelkezik.

      11. §.(1) Az Önkormányzati segélyre való jogosultság megállapításának jövedelmi értékhatára – a 10. §. (1) bekezdés b) pontja kivételével:

1. családban élő esetén, az egy főre eső jövedelem nem éri el a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%- át.
2. egyedülálló, egyedül élő személy, valamint gyermekét egyedül nevelő szülő vagy gyám esetében az egy főre eső jövedelem nem éri el a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%- át.

(2) A 10. §. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a jogosultság feltétele, hogy a kérelmezővel  közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó nettó jövedelme ne haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének háromszorosát.

(3) Az önkormányzati segély adható alkalmanként és rendkívül indokolt esetben, legfeljebb 12 hónap időtartamra havi rendszerességgel.

(4) Az önkormányzati segély egy naptári éven belül ugyanannak a személynek legfeljebb nyolc alkalommal adható, melynek mértéke az öregségi nyugdíjminimum ötszörösét nem haladhatja meg.

(5) Azon személyek, akik az önkormányzattól más jogcímen rendszeres ellátásban részesülnek, önkormányzati segélyt évente legfeljebb két alkalommal kaphatnak, melynek együttes összege az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét nem haladhatja meg.

(6) Havi rendszerességgel megállapítható önkormányzati segély annak a személynek, aki létfenntartásához átmenetileg semminemű jövedelemmel nem rendelkezik, munkába helyezés közfoglalkoztatás formájában sem oldható meg. A támogatás havi mértéke az öregségi nyugdíjminimum 60 %-a.

12. §. (1) A temetési költségekhez történő hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegével azonos.

(6) Nem részesíthető e jogcímen segélyben az a személy, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV.  tv alapján temetési hozzájárulásban részesül.

(2) A kérelemhez mellékelni kell:

a)   a jövedelemnyilatkozatot, illetve a jövedelemnyilatkozatban feltüntetett jövedelmekről – a jövedelem típusának megfelelő – igazolást, vagy azok fénymásolatát, továbbá

b) a temetés költségeiről – a kérelmező vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója (házastársa, egyenes ágbeli rokona, örökbefogadott, mostoha- és neveltgyermeke, örökbefogadó-, mostoha- és a nevelőszülője, valamint testvére) nevére – kiállított számla eredeti példányát, amelyet az igénylőnek vissza kell adni.

(3) A temetési segély megállapítható a temetés költségeit igazoló számla hiányában is – ha a segélyt megítélő határozatban rendelkeznek a folyósított összeggel kapcsolatos utólagos elszámolási kötelezettségről. Ez esetben a határozatban elő kell írni az utólagos elszámolási kötelezettséget. Amennyiben e kötelezettségét a segélyben részesülő nem teljesíti, vele szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe.

(4) Az (1) – (3) bekezdésben meghatározott szabálytól el lehet tekinteni, ha az önkormányzati segély hiánya a kérelmező vagy gyermeke életét, testi épségét veszélyezteti.

(5) Az önkormányzati segély felvételére indokolt esetben a rászoruló segítője, pártfogója, a gyermekjóléti szolgálat családgondozója és a gyermek nevelésével, gondozásával foglalkozó köznevelési intézmény is feljogosítható, ha tartani lehet attól, hogy a segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel a rászoruló.

(6) Az önkormányzati segély részben, vagy egészben pénzbeli és természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen az általános iskoláskorú, védelembe vett gyermekek számára gyermekintézményi étkezési térítési díj (vagy annak egy része) átvállalása, tanszerellátás, taníttatással-neveléssel kapcsolatban felmerült költségek támogatása céljából.

13. §. (1) Önkormányzati segély formájában adható beiskolázási támogatás a tanköteles, illetve rendszeres iskolai oktatásban részesülő gyermekek részére, évente egy alkalommal, amennyiben a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum kétszeresét nem haladja meg, és a család nem rendelkezik az e rendeletben meghatározott mértéket meghaladó vagyonnal

(2) A rendszeres iskolai oktatásban való részvételt igazolni kell.

(3) A támogatás összege általános iskolai oktatásban részesülő gyermek esetén legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum 50%-a, közép- és felsőfokú oktatásban részesülő gyermek esetén legfeljebb az öregségi nyugdíjminimum 60%-a.

.

14.§  (1) Önkormányzati segélyként tüzelőtámogatásban részesíthető az a személy  vagy család, akinek a lakás fűtési szezonban (6 hónap, október 15. – április 15.) felmerült fűtési költségének egy hónapra jutó átlaga eléri, vagy meghaladja a család jövedelemnyilatkozatában feltüntetett havi összjövedelmének:

− egyszemélyes háztartás esetén 20%-át,

− családban élő esetén a 10%-át.

(2) A tüzelőtámogatás évente egy alkalommal, egy összegben − egy fűtési szezonra kérelmezhető, melynek összege legfeljebb a fűtési szezonban felmerülő fűtési összköltségének 1 havi átlaga.

(3) A támogatás iránti kérelem benyújtásának határideje minden év október 15. napja. Az ezt követően benyújtott kérelmek esetében a fűtési támogatás összege időarányosan kerül megállapításra.

(4) A tüzelőtámogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:

kérelmező és családja jövedelemnyilatkozatát, és az előző évi fűtési szezon fűtési költségét igazoló dokumentumot.

(5) Amennyiben a (4) bekezdésben szereplő fűtési költséget igazoló dokumentum nem szerezhető be, úgy a Ket. szabályai szerint kell eljárni.

15. . §. (1) Önkormányzati segélyre jogosult(ak) - a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások mérséklése céljából az(ok) a zalakarosi állandó lakóhellyel rendelkező, és életvitelszerűen Zalakaroson tartózkodó szülő(k)  jogosult(ak), aki(k):

• vállalják a gyermek születését követően legalább 5 évig tartó helybennlakást,
• csatolják a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

(2) A gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó támogatás iránti kérelem a gyermek születését követő 60 napon belül terjeszthető elő.

(3) A támogatás mértéke: a tárgyév január 1-jén érvényes mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege, melynek biztosítása vásárlási utalvány formájában történik.

(4) Amennyiben a támogatott állandó lakóhelyét a gyermek születését követő 5 éven belül megváltoztatja, úgy a támogatást időarányos részét vissza kell fizetnie.

16. §. (1) Zalakaros Város Önkormányzata a felsőoktatásban tanuló Zalakarosi fiatalok számára lakóhelyükhöz történő kötődés céljából (hazavárunk ösztöndíj) és az oktatási intézménybe történő eljutás költségeinek enyhítésére önkormányzati segélyként támogatást biztosít.

(2)  Támogatás iránti kérelmet az a zalakarosi állandó lakóhellyel rendelkező hallgató nyújthatja be, aki lakóhelyén kívül, államilag elismert magyarországi felsőoktatási intézmény nappali tagozatán, első diploma megszerzése érdekében folytat tanulmányokat.

(3)A támogatásra jogosult, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 400 %-át nem haladja meg.

(4) A támogatásra való jogosultság megállapítása két egymást követő tanulmányi félévre, azaz 10 hónapra, havi egy alkalomra (oda- visszaút) szól. A család jövedelmi viszonyainak figyelembevételével 2 x 5 hónapra, utazási jegy ellenében, amely az érvényes másodosztályú vasúti-, illetve vasúti összeköttetés hiányában autóbuszjegy diákigazolvánnyal igénybe vehető kedvezményes ára alapján történik.

(5)       A kérelmeket a hallgatók folyamatosan nyújthatják be az Önkormányzati Hivatalban az ott igényelhető adatlapon a (6) bekezdés szerinti dokumentumok csatolásával. A jogosultság fennállása esetén az utazást dokumentáló jegyek leadásával havi rendszerességgel kifizethető a támogatás összege.

(6) A kérelemhez csatolni kell a hallgatói jogviszony igazolást és a diákigazolvány másolatát, valamint az utazást dokumentáló jegy (ek) eredeti példányát.

(7)       A támogatásra jogosulatlanná válik az a hallgató, aki évközben a tanulmányait megszakítja, vagy a félévét halasztja.

(8)       Az támogatás folyósítása megszűnik a pályázó Zalakarosról való elköltözésével.

(9)       A támogatás összege a családban az egy főre jutó jövedelem alapján:

• öregségi nyugdíjminimum 250 %-ig az utazási költség 100 %-a
• öregségi nyugdíjminimum 300 %-ig az utazási költség   80 %-a
• öregségi nyugdíjminimum 350 %-ig az utazási költség   60 %-a
• öregségi nyugdíjminimum 400 %-ig az utazási költség   50 %-a.

17.§. (1) Az önkormányzati segély kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható. A kölcsön összege az öregségi nyugdíjminimum 12-szeresét nem haladhatja meg. A kölcsön visszafizetésének ideje legfeljebb 1 év.

(2) A szociális kölcsön folyósításának feltételei:

• a családban az 1 főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum 3-szorosát nem haladja meg.
• a kérelmező, vagy vele közös háztartásban élő családtagjának ne legyen az önkormányzattal szemben fennálló lakásvásárlási kölcsön hátraléka, illetve egyéb tartozása,
• a kölcsön megtérülése biztosított legyen.(pl. munkaviszonnyal rendelkezzen a kérelmező).
• a család Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik .
• Rendkívüli élethelyzetet hitelt érdemlően igazolni kell: pl. orvosi igazolás vagy zárójelentés, ellátás iránti kérelem benyújtásáról igazolás, rendőrségi jegyzőkönyv, stb..

(3) A kölcsön felhasználható elsősorban: lakásfelújításra, korszerűsítésre, a család létfenntartását veszélyeztető anyagi nehézségek esetén: különösen hosszantartó és /vagy súlyos betegség, háztartási berendezések meghibásodása, elemi kár, rendszeres pénzellátás folyósítását megelőző ellátatlan időszak, betörés, lopás, közlekedési vagy egyéb baleset miatti anyagi nehézségek. 

(4)Ha az ügy összes körülményére tekintettel feltételezhető, hogy a kérelmező a kölcsönt, vagy annak egy részét nem a kérelemben megjelölt célra használja, azt természetbeni szolgáltatásként kell nyújtani, amennyiben a kölcsön hiányában életveszélyes, illetve súlyos veszélyhelyzet jön létre.

(5)A határozatban foglalt céltól eltérő felhasználás esetén a kölcsön egy összegben 8 napon belül visszafizetendő.

(6)Az /1/ bekezdésben meghatározott összegnél magasabb igény, illetve hosszabb lejáratú kölcsön kérelem elbírálásáról a képviselőtestület dönt.

(7)Szociális kölcsön ugyanazon család részére akkor állapítható meg ismételten, ha a korábbi támogatásról az előírásoknak megfelelően bizonylatokkal elszámolt

(8)A szociális kölcsön határozatban megjelölt célra történő felhasználását az Önkormányzati Hivatal a helyszínen ellenőrzi.

4. Hiteltörlesztési támogatás

18. § (1) A 14.§ /1/ bekezdésében foglalt esetben, természetes személyek számára, pénzintézeti hitel törlesztésének támogatására, kamatmentes kölcsön formájában nyújtható támogatás az alábbi együttes feltételek esetén:

- az adós érvényes kölcsönszerződéssel rendelkezik és

- az adós legalább 1 hónapot meghaladó törlesztő részlet hátraléka van és

- a havi törlesztő részlet összege - hátralékkal együtt - meghaladja a háztartás egy főre jutó havi jövedelmének összegét, és

- akinek a háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 250 %-át, és

- aki Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik és 

- vállalja a  (4) bekezdésben meghatározott feltételeket.

(2) A törlesztési támogatás havi összege a  kérelem benyújtását megelőző hónap, valamint a szerződés kötéskor megállapított törlesztő részlet közötti különbözet összege, legfeljebb a  kérelem benyújtásakor esedékes törlesztő részlet 50 %-a. A törlesztési támogatás folyósításának időtartama legfeljebb 24 hónap, de nem haladhatja meg a kölcsönszerződés megszűnésének időpontját.

(3)A törlesztési támogatás kizárólag a kölcsöntartozás megfizetésére használható fel, ezért a kölcsönt folyósító pénzügyi intézményhez utalható.

(4)A törlesztési támogatás iránti kérelmet e rendelet melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell:

• a jövedelemnyilatkozatot,
• vagyonnyilatkozatot,
• kölcsönszerződés másolatát,
• kölcsönt folyósító pénzügyi intézmény igazolását az érvényes törlesztő részlet összegéről,
• a támogatás visszafizetésének biztosítására: az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezett jogosult pénzügyi intézmény írásbeli hozzájárulását az önkormányzat jelzálogjogának bejegyeztetéséhez, vagy az ingatlan tulajdonosának nyilatkozatát a tehermentességről, valamint írásbeli hozzájárulását az önkormányzat jelzálogjogának bejegyeztetéséhez, feltéve, hogy a terhelendő ingatlan forgalmi értéke meghaladja a tartozás összegét.

(5)A kérelmező e rendelet 7. számú mellékletét képező formanyomtatványon köteles nyilatkozni arról, hogy:

• a támogatási időszak alatt törlesztő-részlet fizetési kötelezettségének folyamatosan eleget tesz és ezt havonta hitelt érdemlően igazolja az önkormányzat fele,
• törlesztési támogatás megállapítását hány hónapra kéri,
• kamatmentes kölcsön formájában nyújtott törlesztési támogatás visszafizetését hány hónap alatt vállalja.

(6)A polgármester a jogosultsági feltételek fennállása esetén – Ket.  szerint - hatósági szerződést köt a kérelmezővel, amely szerződésnek tartalmaznia kell:

- a támogatást nyújtó szervezet nevét, székhelyét, azonosító adatait, a nevében eljáró személy nevét, beosztását,

- a támogatott nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, személyi azonosítóját, lakcímét (továbbiakban: személyi adatok),

- a lakóingatlan alapadatait (így különösen: helyrajzi szám, cím, nagyság, stb.)

- a támogatás összegét,

- a támogatás folyósításának kezdő és befejező időpontját,

- a támogatás biztosításának és a kamatmentes kölcsön visszafizetésének feltételeit,

- a támogatott, illetve szükség szerint az érintett pénzügyi intézmény, illetve az egyéb ingatlantulajdonos hozzájárulását a jelzálogjog bejegyzéséhez,

- a szerződésszegés jogkövetkezményeit,

- az érintettek aláírását.

(7) A törlesztési támogatás folyósításának és a kölcsön visszafizetésének rendje:

A hatósági szerződés aláírását követően:

a) amennyiben a támogatás visszafizetésének biztosítékaként ingatlanra történő jelzálogjog bejegyzés került meghatározásra, akkor az önkormányzat  az aláírást követő 30 napon belül saját költségére gondoskodik a jelzálogjog bejegyezésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás megindításáról,

b.) az Önkormányzati Hivatal gondoskodik a támogatott támogatási időszak alatt vállalt lakáscélú kölcsön törlesztő-részlet fizetési kötelezettségének és ennek havonta előírt igazolásának ellenőrzéséről,

c) a Önkormányzati Hivatal gondoskodik a törlesztési támogatásnak a hitelintézet felé havonta történő kiutalásáról

ca) első alkalommal az önkormányzat javára szolgáló jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásban széljegyzetként történő bejegyzését követően, legkésőbb a hatósági szerződés aláírását követő második hónap 5. napjáig, illetve ha eddig az önkormányzat javára szóló jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése nem történt meg, akkor legkésőbb a bejegyzést követő 10 munkanapon belül,

cb) az első támogatási részlet utalását követően pedig a b) pontban lefolytatott ellenőrzést követően minden harmadik hónap 15. napjáig.

(d) A kölcsön formájában nyújtott törlesztési támogatást a jogosultnak kamatmentesen, havi részletekben, a törlesztési támogatás lejártát követő legkésőbb 48 hónap alatt kell visszafizetnie, amely alól felmentés nem adható.

(e) A törlesztési támogatás visszafizetését – figyelemmel a (2) bekezdésben meghatározottakra – az igényelt folyósítási időtartam befejezését követő hónapban kell megkezdeni és minden hónap 15. napjáig teljesíteni.

(f) A törlesztési támogatás részletekben történő visszafizetése – a jogosult indokolt kérelmére – a kölcsön időtartama alatt egy alkalommal, legfeljebb 6 hónapra felfüggeszthető.

(g) A részletfizetés felfüggesztéséről – a képviselőtestület által átruházott hatáskörben – a polgármester határozatban dönt. A felfüggesztés engedélyezése esetén a Polgármester gondoskodik a hatósági szerződés – visszafizetési időtartam meghosszabbítására vonatkozó – módosításáról.

(h) A kiutalt törlesztési támogatást a teljesítésre irányuló írásbeli felhívás eredménytelensége után a hatósági szerződéstől való elállás esetén egy összegben, a mindenkor hatályos polgári törvénykönyvben meghatározott mértékű kamattal növelten kell visszafizetni,:

- ha a jogosult a d.) pontban meghatározott határidőre a pénzügyi intézmény felé vállalt törlesztő-részlet fizetési kötelezettségének teljesítését nem igazolja,

- vagy a visszafizetési kötelezettségének a hatósági szerződésben foglaltaknak megfelelően nem tesz eleget,

- vagy valótlan adatok közlésével, illetve valós adatok elhallgatásával, vagy az önkormányzat más módon történő megtévesztésével szerzett támogatásra való jogosultságot.

5. Köztemetés

19.§ (1) A polgármester önkormányzati hatáskörben eljárva gondoskodik az Sztv. 48. §-ában meghatározott rendelkezések figyelembevételével az elhunyt személy közköltségen való eltemettetéséről.

2. Közköltségen csak a legolcsóbb temetés rendelhető el.
3. Az Sztv. 48. §. (3) bekezdés b) pontja alapján a köztemetés költségének megtérítésére kötelezett személy részére a hatáskör gyakorlója méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, illetve a köztemetés költségeinek megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítést ad, ha a a költségek viselésére kötelezett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén 150 %-át.

6. Méltányossági közgyógyellátás

20.§ (1) Közgyógyellátásra való jogosultság szempontjából szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt, aki az alábbi feltételeknek együttesen megfelel:

a) a kérelmező családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 200 %-át, egyedül élő illetőleg gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében 250%-át, és

b.) családja az Szt.4.§ (1) bekezdés b.) pontjában meghatározottnál nagyobb vagyonnal nem rendelkezik.

c) a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége meghaladja a nyugdíjminimum összegének 15 %-át.

Gyógyszerköltség támogatás

17.§ (1) Gyógyszerköltség támogatásra jogosult az:

a) akinek családjában az 1 főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíjminimum  200 % egyedülálló esetén 250 % nem haladja meg, és

b) aki a közgyógyellátásról szóló szabályok szerint közgyógyellátásra nem jogosult, vagy jogosult ugyan, de a háztartásban a közgyógyellátás keretében nem biztosított, igazolt havi gyógyszerköltsége meghaladja a háztartás összjövedelmének 10%-át, és

c) akinek családja Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában  meghatározott értékű vagyonnal nem rendelkezik.

(2) A támogatás összege az igazolt gyógyszerköltség 50 %-a, de legfeljebb havi 5000 Ft.

A támogatás időtartama 12 hónap.

A támogatás iránti kérelem évente megújítható

7. Adósságkezelési szolgáltatás

21.§   (1)         Adósságkezelési szolgáltatással az adós adósságkezelési tanácsadásban és adósságcsökkentési támogatásban részesül.

 (2) Adósságkezelési szolgáltatás nyújtható annak a személynek vagy családnak, akinek

a) a (4) bekezdésben szereplő adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább hat havi, összege pedig meghaladja az ötvenezer forintot, de nem haladja meg:

aa.) a (4) bekezdés a)-c) pontjában foglalt hátralék esetén négyszázezer forintot vagy a (4) bekezdés d) pontjában foglalt hátralék esetén nyolcszázezer forintot, vagy

ab.) közüzemi díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, továbbá

b) háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum legkisebb összegének 250 %-át és az Sztv. 4.§.(1)bek. b.) pontjában meghatározottnál nagyobb mértékű vagyonnal nem rendelkezik, és

c) a (3) bekezdés szerint elismert minimális lakásnagyságot  meg nem haladó – legfeljebb összkomfortos -  lakásban lakik, és

d) vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósság csökkentési támogatás különbözetének megfizetését és

e) vállalja az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt.

(3) a településen elismert minimális lakás nagyság:  egyedül élő esetén 80 nm, két-három személyes háztartás esetén 100 nm,  ha három személynél több lakik a háztartásban, a  lakásnagyság  minden további személy után  25  nm-el növekszik,

(4)    A (2) bekezdés alkalmazása során adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó

a) közüzemi díjtartozás (vezetékes gáz-, áram-, víz- és csatornahasználati díjtartozás),

b) közösköltség-hátralék,

c) a lakbérhátralék,

d) a hitelintézettel kötött lakáscélú kölcsönszerződésből, illetve abból átváltott szabadfelhasználás kölcsönszerződésből fennálló hátralék.

(5)Az adósságkezelési szolgáltatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(6) Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama - a (7) bekezdés szerinti eset kivételével - legfeljebb tizennyolc hónap, amely indokolt esetben egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható.

(7) Ha a (4) bekezdés d) pontja szerinti adósság a (6) bekezdés szerinti időtartam alatt nem kezelhető, az adósságkezelési szolgáltatás időtartama legalább huszonnégy, de legfeljebb hatvan hónap, amennyiben

- az adósság összege meghaladja a kettőszázezer forintot,

- a tartozás meghaladja a hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének 50%-át,

- és az adós hozzájárul az adósságkezelés időtartamára a támogatás összegét biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak ingatlanára történő bejegyzéséhez, illetőleg feljegyzéséhez.

(8) Zalakaros Város Önkormányzata az Adósságkezelési Tanácsadást saját intézménye –az Önkormányzati Hivatal–útján szakképzett személy alkalmazásával látja el.

(9)       A tanácsadó a tanácsadás keretében:

               a)     tájékoztatja az adóst az adósságkezelés formáiról, feltételeiről,

               b)     az adós hozzájárulásával megvizsgálja az adós háztartásának gazdálkodását,            fizetési            kapacitását és készségét, és ennek alapján javaslatot tesz az     adósságkezelési       szolgáltatásba történő bevonásra,

               c)     az adósság rendezésének feltételeiről az adóssal írásos megállapodást (a                továbbiakban: adósságkezelési megállapodás köt,

               d)     a kérelmet haladéktalanul továbbítja a Koordinációs és Hatósági Osztályra,

               e)     az adósságkezelés időtartama alatt az adóssal rendszeres kapcsolatot tart és                szükség        szerint, de legalább havonta egy személyes találkozás útján                folyamatosan           figyelemmel kíséri az adósságkezelési megállapodásban                foglaltak betartását,

               f)      szükség esetén kezdeményezi az adósságcsökkentési támogatásra vonatkozó                döntés          módosítását,

              g)      az adósságkezelési  megállapodásban foglaltak megszegését három                  munkanapon             belül jelzi a Koordinációs és Hatósági Osztály felé. Így                különösen, ha  az adós:

                  -    az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy

                  -    az általa vállalt adósságtörlesztést nem teljesíti, illetőleg

                  -    az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a                                    lakásfenntartási           kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három              hónapig nem tesz eleget.

               h)     adósonként nyilvántartja az adósságkezelésbe bevont hátralékok, valamint a             teljesített adósságtörlesztés összegét.

(10)     Az adósságkezelési szolgáltatás időtartama alatt az adós együttműködik a tanácsadóval.

Ennek során az adós köteles:

                  -    hozzájárulni az adósságára vonatkozó adatok és információk tanácsadó általi          megismeréséhez és nyilvántartásához,

                  -    aktívan közreműködni az adósságkezelési megállapodás kidolgozásában,

                  -    az adósságkezelési megállapodásban foglaltak szerint, de havonta legalább egy             alkalommal a tanácsadóval személyesen találkozni és tájékoztatni az                   adósságkezelési    megállapodásban foglaltak végrehajtásáról.

(11)  Az adósságcsökkentési támogatás mértéke nem haladhatja meg az adósságkezelés körébe bevont adósság 75%-át, legfeljebb háromszázezer forintot, a (4) bekezdése d./ pontja szerinti esetben a hatszázezer forintot.

Az adósságcsökkentési támogatás nyújtható - a (4) bekezdése d./ pontja kivételével - egy összegben, vagy havi részletekben az adós vállalásától függően.

         Az adósságcsökkentési támogatást az adósságkövetelés jogosultjának kell folyósítani.

(12)  Az adósságcsökkentési támogatásban részesülő személy az adósságcsökkentési támogatásról szóló jogerős határozat birtokában a hitelezővel szerződést köt a tartozása megfizetéséről.

(13)     Az adósságcsökkentési támogatást az önrész egy összegben történő megfizetése esetén a hatósági szerződés aláírásától számított 15 napon belül, az önrész részletekben történő megfizetése esetén utólag, minden hónap 10-éig kell utalni.

(14)     Az adósságcsökkentési támogatás tovább nem folyósítható, és a kifizetett összeget vissza kell téríteni, ha a jogosult

a)         az adósságkezelési tanácsadást nem veszi igénybe, vagy

b)        az általa vállalt adósságtörlesztés háromhavi részletét nem teljesíti, illetőleg

c)         az adósságkezelési szolgáltatás igénybevételének időtartama alatt a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettségének három hónapig nem tesz eleget,

4. a szolgáltatás igénylése során, vagy a szolgáltatás tartama alatt valótlan adatokat

közöl.

(15) Az adósságkezelési támogatás iránti kérelem a tanácsadónál folyamatosan, egész évben benyújtható. A kérelmet, valamint a jogosultság feltételeit igazoló dokumentumokat a tanácsadó javaslatával együtt továbbítja az eljáró hatósághoz.

(16) Zalakaros Város Önkormányzata a közműszolgáltatóval megállapodást köt, mely alapján a szolgáltató – az adós írásbeli beleegyezése esetén - a Jegyzőt félévente tájékoztatja a legalább 3 havi tartozást felhalmozó adósokról.

(17) A hitellel terhelt ingatlan forgalmi értékének megállapításához az Önkormányzati Hivatal adó- és értékbizonyítványt szerez be.

(18)Azon személynek, akinek áramszolgáltatási díjtartozása miatt a szolgáltatást kikapcsolták, a szolgáltatás visszaállítása érdekében előrefizetős áramszolgáltatást mérő készülék is biztosítható az önkormányzat éves költségvetésében adósságkezelés címen rendelkezésre álló keretösszeg erejéig. A jogosultság további feltéve, hogy az igénylő lakásfenntartási támogatásban részesül és tartozásának megfizetése érdekében megállapodást köt a szolgáltatóval, valamint legalább egyéves időtartamra vállalja a készülék rendeltetésszerű használatát. Az önkormányzat a készülék beszerzési és a felszerelési költségén túl egyéb esetlegesen felmerülő költséget nem vállal, azt az adósságkezelési szolgáltatást igénybe vevőnek kell viselnie.

(19) A város közigazgatási területén belül történő lakcímváltozás esetén a jogosult szolgáltatótól – az önkormányzat felé egyidejűleg jelezve - kérheti, hogy a készüléket az új lakcímének megfelelő fogyasztási helyen szereljék fel. Az új felszerelés költségei a jogosultat terhelik.

(20) Azon személy esetében, akinél előrefizetős áramfogyasztást mérő készülék működik, a lakásfenntartási támogatást vagy annak meghatározott részét természetben, a készülék működtetését lehetővé tévő formában kell nyújtani.

8. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

22.§  (1) A személyes gondoskodás keretébe tartozó – az önkormányzat által biztosított – szociális alapellátási formák:

1. étkeztetés
2. házi segítségnyújtás
3. családsegítés

(2) Az ellátás iránti kérelem az Sztv. 93.§ /1/ bekezdésében meghatározott módon:

1. Étkeztetés esetén a szociális gondozónál
2. Házi segítségnyújtás és családsegítés esetén a Szociális Alapellátó Központban nyújtható A kérelem benyújtható a kérelmező/ellátást igénylő lakóhelye/tartózkodási helye szerinti Polgármesteri Hivatalánál/Közös Önkormányzati Hivatalnál, aki kérelmet az intézmény vezetőjéhez haladéktalanul továbbítja.

(3) Sürgősség esetén – ha annak elmulasztása életveszéllyel járna – külön eljárás nélkül köteles az intézmény ellátást nyújtani.

(4)Az alapellátás megszűnik, ha:

1. a jogosult meghal,
2. az ellátás alapjául szolgáló körülmények nem állnak fenn,
3. a /1/bek. a. pontja szerinti ellátást – indokolatlanul – 30 munkanapon át folyamatosan nem veszi igénybe a jogosult.

(5)A személyes gondoskodásért fizetendő intézményi térítési díjat a képviselőtestület évente 2 alkalommal e rendelet 22.§. /1/bekezdés a. pontjában meghatározott ellátás esetében 10. számú mellékleteként, a 22.§. /1/bekezdés b. pontjában meghatározott ellátás esetében 11. számú mellékleteként állapíthatja meg az Szt térítési díjra vonatkozó rendelkezései figyelembevételével.

(6)A családsegítés szolgáltatásért térítési díj nem állapítható meg.

(7)Térítésmentes ellátásban kell részesíteni azt a személyt, aki semmilyen jövedelemmel nem rendelkezik, vagyona nincs, tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

a.) Étkeztetés

23.§ (1) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk,

b) egészségi állapotuk,

c) fogyatékosságuk,

d) pszichiátriai betegségük,

e) szenvedélybetegségük, vagy

f) hajléktalanságuk

miatt.

(2) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki személyi azonosításra alkalmas okmány másolatával igazolja, hogy 62. életévét betöltötte.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a háziorvos/kezelőorvos igazolása szerint önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud.

(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki önmaga ellátására részben képes és fogyatékosságát az Szt. 65/C.§ (6) bekezdésében foglaltak szerint igazolja.

(5) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes. A pszichiátriai, illetve a szenvedélybetegséget a 9/1999. (XI.24.) SzCsM rendelet 21.§-ában meghatározott szakvéleménnyel kell igazolni.

 (6) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki - nyilatkozata szerint – bejelentett lakóhellyel nem rendelkezik, kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.

 (7) Az étkeztetést az önkormányzat a Zalakarosi Óvoda, Bölcsőde, Közösségi Ház és Könyvtár konyháján keresztül biztosítja

a) elviteli lehetőséggel,

b) indokolt esetben házhoz szállítással.

(8) Az étel házhoz történő szállítására vonatkozó igény esetén az egészségügyi rászorultságot – háziorvosi igazolással kell – bizonyítani.

b.) Házi segítségnyújtás

24.§  (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást. Az Önkormányzat a házi segítségnyújtás szociális alapellátását a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása által működtetett Szociális Alapellátó Központ útján biztosítja a társulási megállapodásban foglaltak szerint, az Sztv. 92 §-a alapján.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell az Sztv. 63. § valamint a hatályos egyéb jogszabályi rendelkezések szerinti szolgáltatást.

(3)   Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően vizsgálni kell a külön jogszabályban meghatározott gondozási szükségletet.

(4) A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető állapítja meg a gondozási

szükségletet.

c.) Családsegítés

25.§ (1)A családsegítés keretében biztosítani kell az Sztv. 64. § valamint a hatályos egyéb jogszabályi rendelkezések szerinti szolgáltatást.

(2) Az Önkormányzat a családsegítés szociális alapellátást a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása által működtetett Szociális Alapellátó Központ által biztosítja, biztosítja a társulási megállapodásban foglaltak szerint.

8. Szociálpolitikai Kerekasztal

26. § (1) A képviselő-testület az Sztv. 58/B.§. (2) bekezdésére hivatkozással Szociálpolitikai Kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepció kialakítása, az abban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére.

(2)   A helyi Szociálpolitikai Kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart.

(3)   A helyi Szociálpolitikai Kerekasztal tagjai: a polgármester; a jegyző; a Pénzügyi, Városfejlesztési és Humánpolitikai Bizottság elnöke, a háziorvos; a védőnő; a Szociális Alapellátó Központ vezetője, a Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója, a Zalakarosi Óvoda, Bölcsőde, Közösségi Ház és Könyvtár vezetője.

III. Fejezet

 Záró rendelkezés

27.§ (1) A rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 9/2012. (III.01.) önkormányzati rendelet, valamint a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 5/2006 (II.10) önkormányzati rendelet 3. § (3) bekezdésének a) pontja és 6-7/B. §-ai.

Novák Ferenc s.k.                                                                 Szabóné dr. Csányi Mariann s.k.

polgármester                                                                                         jegyző

Záradék:

Kihirdetve: 2013. december 18.

Szabóné dr. Csányi Mariann

             jegyző

1. melléklet a 38/2013. (XII.18.) önkormányzati rendelethez 

K é r e l e m  a …/2013. (XII…..) önkormányzati rendelet 10. §. alapján  önkormányzati segély megállapítására

(ESETI ÁTMENETI   SEGÉLY)

I.   SZEMÉLYI ADATOK

   II.   A KÉRELMEZŐVEL KÖZÖS HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ SZEMÉLYEK ADATAI

III.   A JOGOSULTSÁG FELTÉTELEIRE VONATKOZÓ ADATOK

Alulírott kérem, hogy a fentiekben közölt adatok és a becsatolt igazolások, nyilatkozatok alapján a ÁTMENETI SEGÉLYRE-re való jogosultságomat szíveskedjenek megállapítani.

Büntetőjogi felelősségem tudatában k i j e l e n t e m, hogy a kérelemben közölt adatok a valóságnak megfelelnek. 

H o z z á j á r u l o k  a kérelemben közölt adatoknak a szociális igazgatási eljárásban történő felhasználásához és kezeléséhez.

____________________, 20_____év _______________hó ______nap

__________________________

kérelmező aláírása

Zalakarosi Közös Önkormányzati Hivatal

8749 Zalakaros, Gyógyfürdő tér 1. Tel: 93/340-100